Az ​elnök, a pápa és a miniszterelnök

Richard Pipes - A ​kommunizmus
A ​lengyel születésű Richard Pipes, a világ legismertebb Oroszország-kutatója több évtizedes kutatómunkáját foglalta össze ebben a könyvben, amely nagy ívű leszámolás a modern világ egyik végzetes eszméjével, a kommunizmussal. A kötet a Szovjetunió történetét állítja középpontjába, azt, hogy egy államban hogyan próbálták meg radikálisan újjászervezni az emberi társadalmat. Richard Pipes értelmezi a szovjet fejlődést az 1917-es forradalomtól a Nagy Terrorig és a második világháborúig, a világméretű terjeszkedést és az Egyesült Államokkal vívott hidegháborús sakkjátszmát, végül a rendszer hanyatlását, haláltusáját és kimúlását. Nincs még egy ilyen drámai történet, kitalálni sem lehetne annál szívszorítóbbat, hogy miként vezetett két XIX. századi európai gondolkodó, Marx és Engels munkája és agitációja ahhoz a nagyszabású és szörnyű "világvalláshoz", amely képes volt megdönteni egy hatalmas birodalmat, konfliktusba sodorta a világot, és olyan mértékű pusztítással járt, amit még most sem lehet teljesen felmérni.

Gyurgyák János - Ezzé ​lett magyar hazátok
A ​szerző arra tesz kísérletet, hogy a magyar nemzeteszme történetét egységes keretbe foglalja és egységes metodika alapján elemezze. Alapkoncepciója, hogy a magyar nemzeteszme széthullása nem elsődlegesen Trianon következménye volt, a bomlás már a századforduló körüli időkben elkezdődött. A 19. század húszas-negyvenes éveiben kialakult liberális nemzetkoncepció, valamint a kiegyezés körül megszilárduló ún. magyar politikai nemzeteszme (amely, bár korántsem volt egységes, mégis belső kohézióval rendelkezett) a századforduló Magyarországán darabjaira hullott. A 20. század elején radikálisan eltérő nemzetkoncepciók jelentek meg (szociáldemokrácia, polgári radikalizmus), amelyek alapjaiban tagadták a liberális magyar nemzetkoncepció egészét. A trianoni tragédia után ez a szétesés tovább folytatódott, s bár történtek kísérletek az egységes magyar nemzeteszme helyreállítására, a folyamat alapvetően kudarccal végződött. A mű megközelítése eredendően történeti, de egyúttal olyan problémát elemez, amely ma is élő és aktuális. Nevezetesen: mi az oka a magyar nemzetet immár egy-két évszázada megosztó törésvonalaknak (kuruc-labanc, kiegyezés­párti-függetlenségi, népi-urbánus, fideszes-balliberális).

Adolf Hitler - Harcom
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Norman Davies - Lengyelország ​története
Norman ​Davies nagyszabású munkája először 1979-ben jelent meg angolul, s hatalmas sikert aratott. Nem csupán azért váltott ki osztatlan elismerést, mert az első átfogó angol nyelvű mű volt, amely a lengyel történelmet a kezdetektől a 20. század végéig bemutatta, hanem azért is, mert Davies Angliában élve objektív módon tudott közelíteni témájához, másfelől viszont krakkói egyetemi tanulmányai és a lengyel nyelv beható ismerete miatt mégis "belülről" ismerte a lengyel történelmet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a könyv szamizdat kiadása Lengyelországban is elsöprő sikernek bizonyult. A számtalan térkép, ábra, grafikon és terjedelmes bibliográfia mellett Davies korabeli dokumentumokkal, irodalmi idézetekkel, levelekkel színesíti amúgy is olvasmányos stílusban írt könyvét. Még értékesebbé teszi a munkát az, hogy a fordítás alapjául szolgáló 2005-ös kiadáshoz a szerző átdolgozta és kibővítette a legújabb események krónikájával is, ezért immár egészen 2000-ig lefedi a lengyel történelmet, Ez a hiánypótló kötet a magyar olvasók számára egyszerre lehet tehát hasznos kézikönyv és szórakoztató olvasmány, amelyben nemegyszer a lengyel és a magyar történelem furcsa párhuzamaira is rábukkanhatunk.

Louis Hagen - A ​horogkereszt árnyékában
Hagen ​a német fasizmus politikai, gazdasági és társadalmi alapjait, megnyilvánulásait és hatását kilenc élettörténetben, életmonológban rajzolja meg. S bár a kilenc mindennapi, kevéssé különleges, nem fanatikus, őrült idealista vagy elvetemült, elállatiasodott ember életrajza sokezer német mentalitását tükrözi, Hagen figyelmeztet, hogy a fasiszta alkat, mint olyan, nem német specialitás, tartsuk rajta a szemünket a világ minden pontján, mert nyomai sajnos mindenütt fellelhetők, olykor az egyénekben is.

Juhász József - Volt ​egyszer egy Jugoszlávia
Az ​1990-es évek európai történelmének legtragikusabb eseményeit a délszláv háborúk jelentették. Ugyanakkor Jugoszlávia története nem csak a háborúk miatt tarthat számot az érdeklődésre. A békeidőkben színes mozaik képét mutató, ám a nagy történelmi sorsfordulókon rendre robbanásveszélyes elegynek bizonyult délszláv állam a "rövid XX. század" Európájának egyik jellemző képződménye volt, ezért történetének megismerése számos tanulsággal szolgálhat. A kötet 1918-tól, Jugoszlávia megalakulásától a felbomlást kísérő 1991-95-ös háborúkig tárgyalja részletesen az eseményeket, de az utódállamok bemutatásának keretében kitér az 1999-es koszovói háborúra is.

Németh István - Németország ​története
A ​kötet Németország elmúlt százharminc évének történetét tárgyalja, amelyben a császárság, a weimari köztársaság, a nemzetiszocialista korszak, a megosztás évei, majd az NSZK, az NDK és az egyesítés eseményei váltják egymást. A német történelem, az ország megosztottsága és egyesítése sohasem maradt csupán német belügy: e folyamatoknak mindig európai, sőt világméretű kihatásai voltak. A német külpolitika hagyományos közép- és délkelet-európai irányultsága és térségükkel való összefonódása pedig különösen aktuálissá teszi az ország történetének megismerését.

Rondo Cameron - A ​világgazdaság rövid története a kőkorszaktól napjainkig
Kötetünk ​a világhírű brit közgazdász gyorsan klasszikussá vált munkája, mely először az Oxford University Pressnél jelent meg, 1990-ben. Rövid idő alatt több kiadást ért meg, máris 19 nyelvre fordították le. A nemzetközi siker nem véletlen, hiszen soha senkinek nem sikerült még ilyen tömören összefoglalni a pattintott kőkorszaktól a hitelkártyákig ívelő gazdasági fejlődés hol lendületes, hol megtorpanó folyamatait. A könyv szakszerű, lényegre törő, mégis olvasmányos. Ma, amikor újra - és az alapoktól - kell elsajátítanunk a korszerű gazdasági szemléletet, a világpiac keretei között helyét kereső Magyarországon időszerű megismerkedni Cameron professzor nagyszerű alapvetésével. A kötetet közgazdász hallgatók, vállalkozók, de gyakorló menedzserek is haszonnal forgathatják. Az is bizonyosra vehető, hogy a menedzserképző tanfolyamokon és az átképzési tantervekben is kiemelt szerepet kap ez a mű, hiszen középpontjában nem más áll mint maga a gazdálkodó ember.

Ismeretlen szerző - Egy ​ezredév
Nyelv, ​haza, nemzet - évezredek, évszázadok alkotása. Európai helyünket és hazai lakóhelyünket, nemzeti színeinket és jellemző vonásainkat, szokásainkat, gondolkodásunkat évszázadok formálták. Az idő folyamában, a történelemben élünk, és bennünk él, egy emberöltőnyi időre, a történelem. Érdemes, érdekes és szükséges megismernünk, ha vállaljuk, e történelmi folyam forrásvidékét és változatos partvidékét. A magyarságban mindig is erős történelmi érzék és kifejezett érdeklődés élt a múltja és az öröksége - a jussa - iránt. Éppen azért az elmúlt évek egyik szellemi hiánycikke volt egy nem iskolás, nem tételes, hanem a történelem színeit a maguk eredeti szépségében restauráló, rövid, ám minden lényeges látni- és tudnivalót felölelő magyar történelmi összefoglalás. Ezt a munkát végezték most el Hanák Péter szerkesztésével az egyes korszakok kitűnő szakemberei: Benda Kálmán, Makkai László, Niederhauser Emil, L. Nagy Zsuzsa, Spira György, Vörös Károly és a szerkesztő. A szerzők időrendben követik népünk múltjának főbb szakaszait, eseményeit, alkotásait: a politika, a társadalom és a művelődés szerves egységében mutatják be a népvándorlkást, a megtelepedést és az államalapítást, a középkori magyar állam felvirágzását és lehanyatlását a török hódoltság idején, a török és a Habsburg-hatalom elleni meg-megújuló harcokat s a társadalmi mozgalmakat, amelyek a 19. században elvezettek a polgárosodáshoz és hazánk modernizálásához. Képet adnak századunk sorsformáló háborúiról és forradalmairól éppúgy, mint a mindennapi életünket formáló folyamatokról, életmódváltásokról, az értékteremtő és az értékromboló politikai és szellemi áramlatokról. A részleteken túlmenően: ez a népszerű összefoglalás kérdez is, választ is keres arra a kérdésre, hogyan maradt fenn, hogyan alkalmazkodott a körülményekhez, egyéniségét és önállóságát megőrizve, egy évezreden át ez a rokontalan nép itt, Európa e zaklatott középső régiójában, mi tartotta fenn a küzdelmes századokban, és mi tarthatja fenn a jövőben. A kötetet jórészt új, kevéssé ismert képanyag egészíti ki, amely nem egyszerűen illusztrálja, hanem értelmezi az elbeszélést, az oknyomozást. A tudományos szakszerűség és a szórakoztató olvasmányoság szerencsés vegyületét találja meg az olvasó ebben a színes, képes, népszerűsítő történelemkönyvben.

Tomka Béla - Európa ​társadalomtörténete a 20. században
Az ​utóbbi néhány évtizedben új és gyakran erős kapcsolatok jöttek létre mind a különböző európai társadalmak, mind pedig azok polgárai között. Ezekre a változásokra a maguk módján a történészeknek is felelniük kell azáltal, hogy nemcsak egyes társadalmak múltját tanulmányozzák, hanem Európát lehetőleg egészében is vizsgálják. A kötet ezt a feladatot tűzi ki maga elé: a kontinens 20. századi társadalmi fejlődését mutatja be, kitekintve az ezredfordulón túlra is. Eközben sorra veszi a változások legfontosabb területeit, mint a népesség és család, a fogyasztás, szórakozás és munka, a társadalmi egyenlőtlenségek és mobilitás vagy éppen az oktatás és a vallás. A könyv az átfogó ismeretek közlése mellett igyekszik mondandóját izgalmas problémák köré csoportosítani. A számos tárgyalt kérdés közül csupán néhányat kiemelve: miként alakultak a házasságkötési minták a kontinens különböző régióiban a század folyamán, és a változások milyen szélesebb következményekkel jártak? Mi volt a szerepük az áruházaknak a fogyasztói társadalom létrejöttében? Mely országok gazdasági fejlődése volt a legsikeresebb, és kik voltak a lemaradók? Mi különbözteti meg az európai városfejlődést az amerikaitól? A szerző a történetírás melle a demográfia, a szociológia, a közgazdaságtan és a politológia eredményeit és módszereit is hasznosítja. Eközben kiemelt figyelmet fordít az európai társadalmak sokszínűségének és egységének problémájára, a nemzetközi összehasonlításokra. Így kirajzolódik a kontinensen belüli társadalmi, gazdasági és kulturális eltérések 20. századi alakulása, s Magyarország helye is ezekben a folyamatokban. Tomka Béla a Szegedi Tudományegyetem professzora, tizenhat önálló kötet és nagyszámú tanulmány szerzője.

Engel Pál - Szent ​István birodalma
A ​kötetről, amelyet az olvasó a kezében tart, elsősorban azt kell tudni, hogy nem itthoni, hanem külföldi közönség számára íródott. 1993-ban ért az a megtiszteltetés, hogy Andrew Ayton angol történész felkért, írjak egy 150 ezer szó terjedelmű összefoglaló művet Magyarország középkori történetéről a londoni I. B. Taurus Kiadó számára. Ilyen tárgyú munka külföldön addig tudvalevőleg egy került forgalomba: Hóman Bálinté, az is német nyelven, ráadásul igen régen, ennélfogva már jócskán elavult. Az ajánlatot tehát nem utasíthattam vissza, bármennyire sugallta is kényelemszeretetem az ellenkezőjét. Rettenetesen fáztam az óriási feladattól, de be kellett látnom: ilyen esetben minden magyar történésznek úgyszólván "hazafias" kötelessége, hogy éljen a kivételes lehetőséggel, és megtegye, ami telik tőle.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​hadtörténete I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Duray Miklós - Kutyaszorító
Ezt ​a könyvet nem szépíró írta, nem is gyakorlott tollforgató. maga az elviselhetetlen sors íratta egy Csehszlovákiában született s máig ott élő, fiatal magyar értelmiségivel: Duray Miklóssal... Egyetlen mondata se csapódik fel a magasságba. Mintha Duray számára a természet se létezne, felhők se, lányok se, az Alacsony Tátra zöld estéi se... A mentum: a kisebbségi ember nemcsak a társadalom, hanem a létezés kitaszítottja is... Duray Miklós abban az évben született, magyar kisebbségi sorsba, amikor a háború végeztével a szlovákiai magyarok megszámoltatása elkezdődött. Kisebb nagyobb hullámzásokkal ez az elszámoltatás azóta is folytatódik... Durayt e könyve miatt is vádemeléssel fenyegetik. Könyvét, természetesen, csak a titkosrendőrség olvashatta, nem az olvasók. Szorongatott helyzetében egyedüli védelme a nyilvánosság volna. Vagyis, ha önéletírása odahaza jelennék meg magyarul és szlovákul. Sajnos, ez még reménynek is reménytelen. Könyvének amerikai megjelentetése tehát kényszer. A kényszerrel együtt azonban mégiscsak olyan nyilvánosság, amely nem a politikai botrány, nem az anarchia, s nem a terrorizmus eszközeit választja, hanem a megegyezést kereső ember egyetlen módszerét: a vallomásba ágyazott igazmondást.

Oswald Spengler - A ​nyugat alkonya I-II.
A ​Nyugat alkonya (Der Untergang des Abendlandes) című munkájában Spengler a Hegelre, Marxra és másokra is jellemző lineráris fejlődéseszmével, illetve az ész és a emberiesség uralmának az eljövetelébe vetett hittel egyaránt szakított. Rendszerének alapegységei - Khaldúnhoz hasonlóan - a zárt és körülbelül ezer éves belső időtartalommal rendelkező kultúrák, amelyekből nyolcat különböztetett meg: a kínait, az indiait, a babilóniait, az egyiptomit, a mexikóit, az ókori antikot, az arabot és a nyugatit, vagyis az európait. Ezek a kultúrák az élőlényekhez hasonlóan születnek, kibontakoznak, elérik fejlődésük legmagasabb pontját, majd hanyatlani kezdenek és elpusztulnak. E szabály alól nincs kivétel, az európai kultúra éppúgy el fog pusztulni - a kötet címe e pusztulás kezdeti fázisára utal -, mint ahogy a régi kínai, az egyiptomi vagy az antik kultúra elpusztult.

Gyáni Gábor - Kövér György - Magyarország ​társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig
A ​tankönyv a téma első monografikus feldolgozása, kiteljesítése a szerzők korábbi szöveggyűjteményeinek. Az egyetemi társadalomtörténeti oktatást szolgáló szintézis két időrendi egységben tárgyalja témáját. Előbb az alapfogalmakat definiálja, szembesíti a zömmel statisztikai forrásokkal, majd elemzi a történetírói diskurzusokat és kijelöli a lehetséges értelmezési kereteket. A konkrét elemzés a reformkortól az első világháborúig tartó fő fejezetben foglalkozik a népesség, valamint a települészerkezet változásaival, majd bemutatja a vagyon- és jövedelemszerkezet, valamint a rang- és presztízshierarchia folyamatait. A társadalom egészének dinamikáját a mobilitásvizsgálatok és élettörténeti elemzések rajzolják ki. A Horthy-kort tárgyaló rész a társadalmi nagycsoportok egyenkénti elemzésén alapul, amit kiegészít a lakáskultúrával, a szociálpolitikával, valamint a választói magatartással kapcsolatos kérdések egyenkénti megvilágítása.

Dušan Kováč - Szlovákia ​története
A ​jeles szlovák történész, Dušan Kováč könyve Előszavában egyértelműen elutasítja a mítoszteremtő ideológusok állásfoglalását, a mitologizált történelemszemléletet, és kijelenti: „...az ideológustól eltérően minden történésznek törekednie kellene a társadalmi és történelmi igazság megfelelő megismerésére”. Nem tagadja azonban, hogy „a megismerés minden fokán maradnak...vitatható értelmezések is”. A könyv magyar kiadását azért tartottuk időszerűnek, mert a szlovák közönség körében rendkívül népszerű (eddig négy kiadást ért meg), és mert úgy véljük: ismerje meg a magyar olvasóközönségnek az a része is, amely nem érti a szlovák szöveget. A szerző valóban törekedett a történelmi igazság megismerésére. Hogy a magyar olvasó ennek ellenére nem mindig és nem mindenben tud egyetérteni szemléletével, felfogásával, megállapításaival, az nemcsak természetes, hanem hellyel-közzel jogos is. Mert úgy van, ahogy a szerző maga is mondja az Előszóban: „maradnak vitatható értelmezések is”. Ez azonban ne szegje az érdeklődők kedvét: egy más szemlélet, felfogás megismerése mindenképp elősegíti az egyoldalúság veszélyének elkerülését, meggondolásra, érvelésre késztet – ez pedig hozzájárul az ellentétek oldásához, a félreértések tisztázásához.

Popély Gyula - Felvidék ​1914–1920
A ​kitűnő történész hézagpótló, az eddigi ismereteket árnyaló kötetében az 1914–1920 közötti sorsfordító időszakot tekinti át: az első világháborút közvetlenül megelőző hónapoktól a geopolitikai átrendeződés lezárulásáig. Különös figyelmet fordít a cseh aspirációk alakulására, s a legújabb forrásokra alapozva újszerű megvilágításba helyezi a magyar Vörös Hadsereg harcait.

Romsics Ignác - A ​20. század képes története
A ​különböző típusú és terjedelmű történeti összefoglalók iránt a világ minden országában folyamatos és élénk érdeklődés tapasztalható. Különösen igaz ez a legközvetlenebb múlt, illetve a félmúlt esetében, amely az emberek nagy hányadának személyes élménye is. Ezt a félmúltat mutatja be Romsics Ignác történészprofesszor új könyvében közérthető nyelvezettel, világos gondolatmenettel, áttekinthető felépítéssel. A szerző Magyarország és a világ történetének egyenlő arányban adott helyet. A politika és a háborúk története mellett a gazdaság, a társadalom és a művelődés terén végbement korszakos változásokat is súlyuknak megfelelően mutatja be. Einstein, Freud vagy Picasso hozzájárulása az emberiség történetéhez éppoly fontos számára, mint Roosevelt, Churchill, Hitler vagy Sztálin politikája. Emellett kiemelten tárgyalja a környezetszennyezés, a női emancipáció, valamint a kisebbségi kérdés magyar és nemzetközi vonatkozásait is. A könyv magyar és egyetemes történeti fejezeteihez egyaránt gazdag mellékletanyag párosul. A több, mint ezer fotó, térkép, grafikon és eredeti forrásszöveg nemcsak illusztrálja a szerző mondanivalóját, hanem számos esetben ki is egészíti azt. A könyv időhatárai az 1900 körüli évektől a 2000 körüli évekig terjednek. Ebből következik, hogy nemcsak a közelmúlt, hanem a jelen megértése szempontjából is rendkívül hasznos olvasmány.

Ismeretlen szerző - Az ​új nemzetállamok és az etnikai tisztogatások Kelet-Európában 1989 után
Az ​ELTE Kelet-Európa Története Tanszékén nem ritka, hogy a jelenkor-történet aktuális kérdéseiről tanulmányok készülnek, konferenciák szerveződnek. Ilyen konferenciatéma volt az etnikai konfliktusok, az etnikai tisztogatások legújabb hullámának vizsgálata is. Orosz, szerb és magyar kutatók eszmecseréjét tartalmazza kötetünk. A konferencián megfogalmazott fontos gondolat volt, hogy a rendszerváltás (1989–1991) nyomán létrejött új nemzetállamok egymással is hadakozó, „gyenge” államokként jöttek létre. Ez a „gyengeség” abban fejeződött ki, hogy ezek az államocskák vagy államok nem képesek megvédeni a helyi állami-nemzeti érdekeiket a „nemzetközi össztőkéssel”, vagyis a nemzetközi politikai és pénzügyi intézményrendszerrel szemben, s ezzel függ össze az a könnyedség, ahogyan saját belső elitjeik irányításával a kelet-európai nemzetek alávethetők a multinacionális és transznacionális tőkeérdekeknek. Noha az új rendszert és államot megszervező új hatalmi elitek önigazoló „etnonacionalista” ideológiája többféle formában és érdekek szerint formálódott legitimációs ideológiává,mindenesetre értelmiségi ideológusok széles köre „integrálta” ezt az ideológiát a demokratikus köztársaság jogrendjébe és politikai rendszerébe áthidalhatatlannak tetsző ellentmondásokat hozva így létre. A demokrácia,a szabadság és a nemzeti függetlenség zászlaja alatt az új “demokratikus köztársaságokban” az etnikai gondolkodás, az etnikai kirekesztés és tisztogatás,az etnikailag megindokolt erőszak számos formája sajátos norma lett. A Kelet-Európai Tanulmányok e kötete más fontos kérdések mellett ezt a jelenségkört is vizsgálja, igyekszik feltárni a kedvezőtlen folyamatok okait és jellegét mindenfajta nemzeti-nemzetiségi elfogultság nélkül a szaktudomány és az elmélet eszközeivel.

John Lewis Gaddis - Most ​már tudjuk
Elkerülhetetlen ​volt-e a második világháború végétől jószerint az 1990-es évek fordulójáig tartó hidegháború? Pontosan mi vagy éppenséggel ki robbantotta ki? Lehettek volna-e alternatívái és melyek lettek volna ezek? Volt-e szigorú terv szerint működő nemzetközi kommunista összeesküvés? Volt-e összefüggés a világkommunizmus eszméje és a különféle rezsimek nacionalizmusa között, s ha igen, hogyan hatott ez a hidegháború alakulására? Csupa olyan kérdés, amelyekre a hidegháború történetírásának eddigi – ortodox nyugati és keleti, majd újbalos nyugati „revizionista” – irányzatai csakis egyoldalú válaszokat adhattak. Amikor azonban a kommunizmus világméretű bukása után kezdtek megnyílni az amerikai, orosz, kínai és egyéb, addig szupertitkos levéltárak, végre munkához láthattak az elfogulatlan, szintézisteremtésre törekvő, visszafogott hangú, a tényeket józanul mérlegelő „posztrevizionista” történészek is, akik közül bizonyára a Yale Egyetem diplomáciatörténész professzora, John Lewis Gaddis a hidegháborús történetírás doyenje a legkiemelkedőbb. Gaddis könyve nem csupán briliáns tényösszefoglaló a németországi megszállási övezetek létrejöttétől a kubai rakétaválságig, hanem részletes elemzése mindannak a hatásnak is, amelyet az új ideológiai, gazdasági elképzelések, valamint az atomfegyverrel s annak bevethetőségével kapcsolatos anomáliák tettek a világpolitikára az első, a második és a harmadik világban egyaránt. Művében alapvetően újraértékelődik Truman, Eisenhower, Kennedy. Sztálin, Mao, Kim Ir Szen és Hruscsov történelmi-emberi szerepe...