Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


csillagka
3.5/5

Találó ​cím, rendesen megtévesztett nagyon sokára majdnem 80%nál jöttem rá, hogy egy másik Brown könyv helyett ez olvasom. Langdon professzor nem jelent meg, hogy megoldja az ügyet, amely nyilvánvalóan megoldódott nélküle is, sőt valójában ez a legnagyobb problémám a könyvvel, nagyon hamar, nagyon nyilvánvalóvá vált a támadó személye, a menekülés pedig enyhén szólva hihetetlen események sorozata. Brown egyik kedvenc szerzőm (volt) nagyon beletudtam élni magam a kicsit misztikus álmaiba, sajnos nála is mint sokaknál az elvárások és a megjelenések gyakorisága, a minőség nagyon látványos visszaesését okozta. Nagyon szerettem a könyv elejét az első 200-300 oldalon visszatért a régi tűz, izgalmas szinte letehetetlen kalandregény, Antarktisz és Fehér ház intrikái között. Azután jött a megoldó rész {{ SOS jel egy jégtáblán kopogva az alattunk elhaladó tengeralattjárónak}} itt elvesztettem minden kíváncsiságomat és reményemet. Ez a könyv pont olyan mint a többi összetákolt Brown késői, sajnos hiányoznak azok a piciny fűszerek amelytől valami többet kaptunk az elején. Bekormányoztam magam vele egy zsákutcába, Robert Langdon sorozat nem maradhat ki, tehát ezt egy céltalan, reményvesztett kísérletnek tekintem, hátha, sajnos nincs hátha, bármilyen szomorú is vagyok miatta.


KBCsilla
5.0/5

Igaz, ​kimondottan egy kihívás miatt kezdtem hozzá, merthogy eleddig nem is hallottam róla, de nagyon örülök, hogy megtettem.
Az első percétől az utolsóig végigizgultam, rendesen reszkettem, hogy jajistenem, mi lesz ebből.
Még ennyi hazugságot, meg ármányt, meg mindent, amit csak el lehet képzelni.
Hatalmas könyv, nagyon meg vagyok vele elégedve.
Pedig alapvetően nem szeretem, amiben politika van, meg NASA, meg ilyesmi, de ez most felülmúlta minden képzeletemet, még azt is, ami ugye ez esetben nem volt, hiszen egyik pillanatról a másikra csöppentem a sorok közé.
Az utolsó pillanatig tartogatta a meglepetéseket, magam is elcsodálkoztam, hogy még meg tudok lepődni bizonyos dolgokon, és néha naivabb vagyok, mint egy gyerek.
Az utolsó kaland az igen kemény volt, saját félelmeimmel összevegyítve, bizony keményen kellett szorítanom az olvasnivalómat, nehogy kiessen a kezemből félelmemben.
Nagyon köszönöm @sassenach!


kte
4.5/5

A ​megtévesztés fokában Dan Brown bevezet minket egy kicsikét az amerikai elnökválasztási küzdelem, a kormányzati megfigyelési szervezetek, a modern haditechnika, és a NASA finanszírozás világába. A cselekmény szétágazó szálai a végére szépen összefonódnak, a magyarázatok érthetőek.
A Robert Langdon sorozathoz hasonlóan a szereplők szétválnak jókra és rosszakra, bár az elején nem mindegyikről egyértelmű. A fél csillagot azért vontam le, mert hihetetlen, hogy a tudós és más foglalkozású főszereplők ilyen jól felveszik a harcot a profikkal. Az első összecsapás még elfogadható, de később már túlzásokba esik. Hasonlít a többi könyvéhez abban is, hogy a főszereplőkkel együtt próbálunk rájönni, hogy mi is történik körülöttük, csak ezúttal nem a szimbólumkutatás, hanem a geológia és az entomológia (rovartan) területén dugják össze a fejüket a különféle területeket ismerő tudósok, kiegészítve Rachel tudásával a titkos kormányzati technológiákról.
Lehet hibákat keresni és találni benne, de összességében egy izgalmas, olvasmányos, könnyen felfogható eszmefuttatásokat tartalmazó történet, amit jólesett elolvasni egy Olaszországból hazavető autóúton.


hcs23
4.5/5

Szokatlan ​volt úgy Dan Brown kötetet olvasni, h sehol egy Leonardo, sehol egy Dante, de még csak egy ártatlan művészettörténettel kapcsolatos utalás sem, hogy a vallástudományról ne is beszéljünk. Helyette egy egészen érdekes és az előzőekhez képest meglepő téma, az űrkutatás – és egy kicsit a tengerbiológia – kerül előtérbe, mindez keretbefoglalva az amerikai elnökválasztást megelőző hatalmi harcokkal. Érezhetően új terület volt ez az írónak is, de megbirkózott vele, a stílus, a karizma hasonló, viszont a korábbi gyönyörű helyszínek helyett az elnöki iroda és az északi sark jut ezúttal osztályrészül, ami egyértelműen visszalépés. Nem volt annyira izgalmas a téma és a problémafelvetés, mint ahogy az amerikai politika sem kelt túl nagy érdeklődést egy magyar olvasóban – persze ez a jóval nagyobb felvevőpiaccal rendelkező Amerikában nyilván másképp van. Ha én is amerikai vagyok, biztosan 5 csillagot kapna a könyv, így egy felet levonok.


fülcimpa
5.0/5

A ​tenger lenyűgöz, a sarkvidékek kíváncsivá tesznek, a vadászgépektől kéjes örömöt érzek. És minden egyéb katonai dolog így hat rám. Bezsongok. Még ilyet….
Na, hogy értékeljek valamit: nos, még egy ilyen borzasztó tucat könyv író, mint D.B. nincs másik. Kiagyalja, rádolgoz, keres, kutat, még el is hiszem neki, hogy minden így van, ahogy tálalja, még ha nem is fogom fel, hogy milyenizéééé az az izé, de rákeresek, és akkor megnyugszom, ok, minden értve.
Viszont. Az, hogy minden egyes extra kemény helyzetből, amikor képes vagy rágni a körmöd, akkor is, ha sosem tetetted, na, az veszett nagy túlzás, hogy kijön belőle a főhős alany és párja, vígjátékszerű, még ha nem is annak íródott.
Ha képes lennék, forgatókönyvet írnék, sőt, kamera mögé állnék, annyira látom magam előtt ezt az egész piszok bonyolult filmjelenetek sorozatát.
Kellett egy laza, falnivaló könyv. Kellett. Nem csalódtam. Bár, hogy laza, az túlzás, de megettem az egészet. És igen, izgultam, szurkoltam, és igen, dobogott a szívem, hogy naaaa, mi lesz már itt, és élveztem az egész mizériát, felhajtást, valamennyi lehetetlen eseményt.
A világűr oly távoli… nem gondoljátok? Bár, ha választhatnék, hogy fellőnek egy próbaútra, vagy, egy tengeralattjáró vendége lehetnék, nem is tudom, melyiket szeretném. Hm… Valahogy kikönyörögném mindkettőt.


Dan ​Brown harmadik regénye, nem a Robert Langdonos szimbólumkutatós sorba illik, inkább a 24 és az X-Akták közé. De tényleg: az egész cselekmény egy napnál rövidebb időt ölel fel és az a kiinduló rejtély, hogy a NASA állítólag földönkívüli élet nyomára bukkant az Északi-sark jégtakarója alatt.

Filmvászonra illő pörgős politikai thrillernek indul, jó pár ötletet halmozott össze a különféle szervezetekről (Delta Force, NFH, nemzetbiztonság, óceánkutatók, magánűrcégek, NASA, Fehér Ház stb.), a betűszavakkal tömörített nevű különféle kísérleti vívmányokról ({{kémballon, kémrepülő, kémrobot, tengermélyi lehallgató, szuperszkenner, mikroklimatikus túlélőruha, jéglövedékek}}). Azokat a részleteket, amiket nem osztottak meg vele a forrásai, ügyesen kitömte hangzatos elképzelésekkel. Mindig jön egy újabb drámai fordulat, ami egyik felfokozott helyzetből löki a szereplőket a másikba, így nem nagyon van idő elgondolkodni az egész hitelességén. A szerző még az elején kijelenti, hogy “A regényben szereplő összes technológia létezik.” De persze nem felejtettem el, mi a könyv címe.

Valóban van valami abban, hogy Dan Brown ugyanazon vázra építi fel a regényeit. A szexi Sexton “ügynöknő” megformálásához nyilvánvalóan a [[https://moly.hu/konyvek/dan-brown-digitalis-erod|Digitális erőd]] női karaktersablonját használta: rendkívül intelligens, gyönyörű és sikeres. Még tényleges mondatokat is átemelt a másik regényéből: “Susan várta a csattanót, de az nem jött.” / “Rachel most már a csattanót várta. De az nem jött.” Hátrányként felvette a víziszonyt, így felírt neki egy előnyt is: a fagyhalál küszöbén egy szem jégcsákánnyal akár atomtengeralattjárót is tud hívni. Duff. Duff. :D

Szokásos összeesküvéses DB-ponyva, de messze nem olyan jól kidolgozott és nagyívű, mint a [[https://moly.hu/konyvek/dan-brown-a-da-vinci-kod|Da Vinci-kód]]. Mondhatni, a képtelenségével szórakoztat.


Süntüske
4.0/5

Dan ​Brown ismét merész, vitaindító témát választott, ezúttal az amerikai kormányt és a tudósokat megcélozva. Az űrbéli élet bizonyítékának megjelenésekor megijedtem, hogy csak nem kanyarítja el holmi ufós irányba a történetet, de hála az égnek, végig a racionalitás talaján maradt. A biológiai fejtegetések, ha annyira nem is hatottak meg, gyarapították az ismereteim, ám a rengeteg politikai csatározás végképp nem tudott lekötni. Nem vitatom a regény színvonalasságát és alaposságát, azonban ha rangsorolnom kéne Brown műveit, egyértelműen ezt tenném az utolsó helyre.

https://suntuske.wordpress.com/2019/01/28/az-nsa-tol-a-nasa-ig/


ppayter
3.0/5

Stílusát ​tekintve ugyanolyan, mit bármelyik másik denbráun, szerintem a szerzőnek van valami programja, amibe beírja a helyszíneket, a szereplők nevét és a bonyodalom okát, a program meg szépen generál a bevitt adatokból valamit a jellegzetesen egyszerű sablon alapján.
Azért mégis ez az egyik legolvashatóbb könyve és talán az egyetlen, ami nem akar több lenni annál, ami (=ponyva).


Light_House
5.0/5

Nekem ​ez is nagyon tetszett. Újabb dolgokat tanulhattunk meg, és végig izgalmas történetet kaptunk. A politikai szál is nagyon jól bele volt szőve. Ebből is lehetett volna egy nagyszerű filmet készíteni.


MóroczMárk
4.0/5

Pörgős ​kis olvasmány de nem a legkiemelkedőb írásai közé tartozik.
Ez a politikai téma sosem vonzott viszont ebben tetszett ahogy bemutatta.
Maga a sok váratlan és csodálatos megmenekülés kicsit elvett a könyv varázsából sajna, de hát ez van.
Maga a nagy megtévesztés nagyon ötletes volt.

Gyorsan lehet vele haladni, túl sokat nem kell várni tőle, mégis olvasmányos.


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
2.5/5

Statisztika

35.7
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók