Kerámia, ​porcelán, üveg

Miriam Fields-Babineau - A ​kutyakiképzés alapjai
Társalogjon ​sikeresen a kutyájával, és meglátja, hamarosan azt fogja tenni, amit kér. Akár szobatisztaságra, követésre, ülésre megtanítja, akár azt szeretné, hogy odajöjjön, játsszon vagy trükköket mutasson be, ebben a könyvben megtalálja majd a megfelelő kiképzési módszereket. A gyors és hosszan tartó eredményesség kulcsa a dicséret, nem pedig a kutya játékokkal vagy jutalom falatkákkal történő elkényeztetése. Tanulja meg hatékonyan alkalmazni beszédét és testbeszédét, és sajátítsa el a kutya testbeszédét is. Lelje örömét abban, hogy feltárja kedvence különleges személyiségét, érvelőkészségét és humorérzékét. Ez a színes útmutató mindemellett számos egyéb tudnivalót tartogat a kutya- és kölyökgondozástól, a ketreces kiképzéstől és ápolástól a testmozgáson át egészen a kutya társas fejlődéséig. Különleges meglepetésként táblázataink segítségével 75 kutyafajta eltérő ápolási és mozgásigényét tárjuk fel önöknek. Próbálja ki ön is ezt a könnyen használható és teljességre törekvő útmutatót. Kezdje az újszülött kutyusok gondozásáról szóló ötletek olvasásával, majd térjen át a mintegy nyolchetes szabályozott kiképzési programra, ami előkészíti kutyáját az egész életen át tartó tanulásra. S ami a legnagyszerűbb, hogy kutyájának kiképzését gyakorlatilag bármely életkorban elkezdheti, mert - félretéve a régi mondást - nem igaz az, hogy "öreg kutyának nem lehet új trükköt tanítani". Miriam Fields-Babineau állatkiképző szakember, valamint a Training Unlimited nevű cég tulajdonosa, amely bemutatókra képezi ki az állatokat, tulajdonosaikat pedig arra tanítja, miként kell kedvenceiket megmutatni másoknak. Az írónő számos televíziós és rádiós műsor meghívott vendégeként ismert, írásai pedig országszerte újságok és képes folyóiratok oldalain jelentek meg. Miriam családjával, két kutyájával, két macskájával és lovával Virginiában él.

Josie Warshaw - Kerámia ​enciklopédia
Az ​enciklopédia-sorozat újabb darabja a fazekasság világába nyújt betekintést. Csodálatos illusztrációk segítségével lépésről lépésre vezeti be az olvasókat a fazekasság rejtelmeibe.

Kovács Orsolya - Szecessziós ​Zsolnay kerámia / Zsolnay Art Nouveau Ceramics
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Barcsay Jenő - Művészeti ​anatómia
Az ​anatómiai atlasz tudományos alaposságú szakkönyv, képtáblái pedig önálló művészi értékű rajzok. Első ízben negyvenegy esztendeje jelent meg. Azóta idehaza és külföldön egyaránt nélkülözhetetlen kézikönyve lett a művészeti oktatásnak, hasznos segítője a képzőművészeti alkotómunkának, de élvezettel forgatják lapjait a szép rajzok kedvelői is.

Elizabeth Lunday - Híres ​művészek titkos élete
Amit ​tanáraink soha nem meséltek el: melyik művész keveredett viharos szerelmi afférokba, kinek az élete volt teli kínokkal és gyötrelmekkel, ki volt gyilkos, ki halt meg szifiliszben és melyikük írt alá halálos ítéleteket. Isten ments, hogy az itt olvasott mendemondák és igaz történetek alapján alkossunk végső ítéletet! De ha tudjuk, milyen megpróbáltatásokon és traumákon ment keresztül számos művész, akkor talán alkotásaikat is másképp fogjuk értékelni, és meglehet, a botrányszagú, eddig még nem hallott történetek olyan művészi kompozíciókra is fényt derítenek, amelyek előtt korábban értetlenül álltunk. Egy biztos: a művészek túlnyomó részét nem az unalom tette a sírba, sokan közülük a káosz és az őrület szélén táncolva élték le az életüket, ott, ahol az igazán zseniális alkotások születnek.

Rolf Schneider - Winfried Maass - Anne Benthues - Anna Sorge - A ​100 legszebb nő a festészetben
A ​nő már a művészettörténet hajnalán a portréfestészet legfőbb témája és inspirációs forrása volt az erotikával átitatott antikvitástól kezdve, az erényes középkoron, a reneszánsz klasszikus művein át, az érzéki barokk stíluson és az impresszionizmus fordulópontján keresztül egészen a 20. századi vizuális művészetekig. A 100 legszebb nő a festészetben száz portrét mutat be, melyeknek női modelljei megfelelnek a mai szépségideálnak is. A festmények között találunk népszerű, jól ismert alkotásokat, de olyanokat is, melyek képzőművészeti csemegének számítanak. Minden reprodukció mellett megtaláljuk a múzeum vagy galéria címét, ahol a kép eredetije megtekinthető. Leonardo da Vinci, Paul Gauguin, Pablo Picasso, Salvador Dalí, Andy Warhol - híres művészek, akik döntően befolyásolták a művészet történetét, mindegyikük a maga idejében, a maga sajátos stílusával és eljárásaival. Ők és a többi 95 festő a női szépség csodálójaként jelenik meg a könyvben. A nevezetes festők különböző korokban keletkezett képei nem csak a képzőművészet fejlődésébe engednek betekintést, de arra is rávilágítanak, hogyan változott a nők társadalmi szerepe az évszázadok során.

Mary Hollingsworth - Egyetemes ​művészettörténet
Mindenkor ​és minden kultúrában jellemző volt az emberre a művészi tevékenység. Az idők folyamán a legkülönbözőbb művésztípusok alakultak ki a maguk saját szabályaival és statútumaival: közintézmények karolták föl a művészi tevékenységet, s mindenki által látogatható múzeumokban kezdték gyűjteni és őrizni a műtárgyakat. Valamely korszak vagy kultúra történetéhez lényeges alkotóelemként tartozik hozzá művészetének története is, nem kisebb súllyal, mint tudományos földfedezéseinek története. A városok, régiók, államok és kontinensek közötti kölcsönhatás a művészet -a közöttük zajló kommunikáció és kulturális csere e fontos tényezője- nélkül kevésbé intenzív, sokoldalú és termékeny lett volna.

Judith Miller - Stílus ​és forma
Könyvünk ​korok és stílusok szerint tekinti át a bútor,az üveg és a fémművesség,továbbá az órák és a lámpák,a textil és a plakát történetét.

Katona Imre - A ​magyar kerámia és porcelán
A ​kézművesség egyik legősibb formája az agyag megmunkálása. E régi mesterségnek, s annak iparszerű változatának magyarországi történetét dolgozza fel Katona Imre, a Képzőművészeti Zsebkönyvtár legújabb kötetében. A fajansz-, kőedény és porcelán tárgyak előállításával foglalkozó manufaktúrák, kisüzemek és gyárak históriája nemcsak az iparművészet fejlődésének jobb megértését szolgálja, de fontos adalékokat nyújt a hazai gazdaság- és művelődéstörténet alaposabb tanulmányozásához. Sorozatunk következő darabja - a Design - a formatervezés elméletébe és gyakorlatába igyekszik bepillantást engedni. A Dvorszky Hedvig által válogatott írások bemutatják a nyugat-európai és amerikai kísérletek és eredmények mellett a szocialista országok és hazánk hasonló törekvéseit is.

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Vízy László - Káprázatos ​pártázatok
Könyvem ​a századforduló művészetének, építészetének világába kalauzol, amelyben a Zsolnay építészeti kerámia emlékeit kutatva betekintést kapunk a magyar építészek, szobrászok, festők és iparművészek mestereinek munkásságába a színes építészet és kerámia által. A Zsolnay név nemcsak Magyarországon, de szinte az egész világon ismert értékeit a hazai építészet legnagyobbjainak munkásságán keresztül érzékeltetem. Hogyan vált az építészetben a historizmus, a minden korábbi kort utánzó építészet sajátos, magyaros szecessziós stílussá a magyar kultúrkincsben. A stílusváltás Magyarországon megteremtette a modern építészet alapjait is. A zsákutcának tűnő, a díszítésektől és ornamensektől elburjánzott építészet helyén egy új stílus jött létre, a modern építészet szerkezeti és formavilágát magyar motívumokkal ötvözve. Adolf Loos üzenete az „ornamens nélküli építészetről" igaz, tévedés volt, amelyet az építész, később, mintegy húsz év múlva maga is elismert - csupán a túlzott díszítésektől kívánta óvni kortársait. A kultúra alapját képező, a művészet különböző formáival együtt létrejött ornamens nem hagyható el. Igazi megnyilvánulása az iparművészet területére esik ugyan, de az építészetben a művészetek anyjával - az összhang és harmónia szintézisét teremtette meg, hasonlóképpen, mint a szobrászat és festészet az építészetben - ahogy Pogány Frigyes megfogalmazta híres előadásaiban és könyveiben. Pécsett legutóbb Kalmár Miklós kifejtette, a századforduló művészete az építészethez társulva, a finom részletek harmóniája által a művészetek igazi szintézise Magyarországon. Ebben a harmóniában meghatározó alkotók sora vett részt: Jungfer Gyula a művészi kovácsolás mestere, Róth Miksa a színes üveggel, Zsolnay Vilmos a kerámiával. Wright szavai is ezt a modern elvet erősítik meg, amelyben kultúránk gyökereinek, az építészet el nem hagyható formakincsének tekinti az ornamentikát. Az építész pedig az ornamens alkalmazójaként nem dekoratőr csupán, hanem a belülről alkotó ember, a konstruktőr és a formaadó dekoratőr, az ornamentika igazi művésze.

P. Brestyánszky Ilona - Ismerjük ​meg a kerámiát
A ​kiadó népszerű "Ismerjük meg..." sorozatának negyedik kötetét, P. Brestyánszky Ilona művét átdolgozott és bővített kiadásban adjuk közre. Az agyagművesség az emberiség egyik legősibb mestersége, kezdetei a kőkorszakba nyúlnak vissza. S az agyagnak formát adó ember már a legrégibb időben is díszítette edényeit, hogy ne csak hasznosak, hanem kellemesek is legyenek a szemnek. A kötetben kibontakozik ennek a nagy múltú művészeti ágnak a fejlődése. A mű első része a terrakotta, mázas cserép, majolika és kőedény történetét ismerteti a neolitikumtól kezdve, sorra végighalad az egyes történelmi korszakokon és kultúrkörökön, egészen a modern kerámiáig. A mű második része a porcelánnal foglalkozik. Bemutatja ennek a művészeti ágnak máig is utolérhetetlen szépségű előképét, a régi kelet-ázsiai porcelánt, majd végigvezet az európai porcelánipar történetén. A kötet igen gazdag illusztrációs anyag egészíti ki: a kerámiatörténet különböző korszakainak legszebb emlékeiről és a híres porcelángyárak legjellegzetesebb alkotásairól készült fényképek, továbbá a legfontosabb kerámia- és porcelánformákat és díszítő motívumokat bemutató grafikai táblák. A kötet nagy értéke a legfontosabb kerámia- és porcelánjegyek gyűjteménye. A kötetet a magyar népi kerámiáról szóló fejezettel egészítettük ki

Ötvös Nagy Ferenc - Ötvösművészet
Az ​iparművészet körébe tartozó ötvösségről még nem jelent meg ilyen összefoglaló tanulmánykötet, amely teljes részletességgel vezet be a korstílusokba, a szakma rejtelmeibe. Szól a drágakövekről, azok foglalásáról, mindenféle ötvöstechnikáról és nem utolsósorban az ötvösség díszítőanyagáról, a zománcról. „Noha az ötvösművészetnek évszázadokon keresztül történelemformáló szerepe volt, nagyon kicsi a szakirodalma, és összefoglaló szakmatörténeti munka sem készült eddig. A felnövekvő nemzedék szinte semmit sem tud az ötvösművészetről, mert nem került be sem a szakközépiskolai, sem az egyetemi művészettörténet tananyagába. A művészeti képzésben az ötvösök, fémművesek nem sajátíthatják el szakmájukat, és nem léphetnek a fejlődés útjára, ha a szakma történetét nem ismerik. Az ötvösművészetben a személyes alkotás és tevékenység nemcsak a puszta egyéni adottságok kifejlesztésével, kibontakoztatásával alakul ki, hanem a fennmaradt értékek megismerése által is. Ezzel az ötvösszakma-történettel a művészettörténeti oktatásban és az ötvösművészetért rajongó műértők táborában - remélhetőleg - nagy űrt sikerül kitölteni.”

Pallai Sándor - Ötvösművészet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pallai Sándor - Fémdíszmű
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Az ​iparművészet könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Henry de Morant - Az ​iparművészet története
Henry ​de Morant könyvének magyar kiadása megérdemel néhány megjegyzést. Már maga a cím is igényel némi magyarázatot. Mi iparművészetről beszélünk, a németek alkalmazott művészetről (angewandte Kunst), a franciák pedig díszítőművészetről (art décoratif). Az "iparművészet" fogalma úgy él tudatunkban, ahogy azt a nagy múltú Iparművészeti Múzeum kiállításai, gyűjteménycsoportjai meghatározták: van bútorművesség és fafaragás, kerámia és üvegművészet, ötvösség és textilművesség (szövött és nyomott anyagok, gobelinek, ruhák, szőnyegek stb.) és még néhány kisebb jelentőségű művészeti ág, például a bőrművesség, az elefántcsont-faragás vagy a legyezőfestés. Bizonyára kevesen tekintenék iparművészeti alkotásnak Raffaello freskóit vagy a gótikus katedrálisok szobrait, a Braun-gyár villanyborotváját még kevesebben. De ha meggondoljuk, hogy az Iparművészeti Főiskolának díszítőszobrász, díszítőfestő és ipari formatervező szakjai vannak és voltak, akkor talán érthetőbb lesz a francia "díszítőművészet" fogalma. Nem pontosan körülhatárolt fogalom ez: inkább arról van szó, hogy ezeknél az alkotásoknál a hasznosság vagy a szem gyönyörűsége lép előtérbe az ábrázolás és a kifejezés rovására, a "nagyművészet" alkotásaihoz képest. Így lesz alkalmazott, díszítő-, avagy iparművészeti jellegű a szobor vagy a festmény, ha alá van rendelve egy építészeti együttes egészének, és így lesz iparművészeti jellegű a népművészeti alkotás vagy korunk designja, a formatervezés is. Henry de Morant összefoglalását olvasva meg kell hát barátkoznunk ezzel az újszerű, nagyvonalú, tágan értelmezett iparművészeti fogalommal, még ha néha szokatlannak tűnik is egy alkotás "iparművészetként" való meghatározása. Korántsem jelent ez valamiféle degradálást, lebecsülést, csupán azt, hogy nem az esztétikai érték, hanem a funkció meghatározásából indult ki a szerző.

Johann Wolfgang Goethe - Színtan
1840-ben ​jelent meg a Színtan, amit élete vége felé Goethe fő művének nevezett. Ebben a könyvben a természettudós Goethe lép elénk, akinek kísérletező kedve, vizsgálódásainak érzékletes leírása jól mutatja, hogy személyében elválaszthatatlan a költő és tudós, a művész és gondolkodó. Magyarul eddig csak részletek jelentek meg a műből: ebben a könyvben a Didaktikai résznek - a háromrészes mű legfontosabb részének - teljes magyar szövegét adjuk az olvasó kezébe, jegyzetekkel és színes ábrákkal kibővítve.

Dr. Sógor Györgyné - Mialkovszky Mária - A ​képzőművészet és az iparművészet története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dolors Ros - Agyagművesség ​- kerámia
Az ​agyagozás az egyik legősibb emberi tevékenység, amely már a történelmi időkben is létezett, hiszen kevés olyan alapanyagot találni, amely ennyire képlékeny és ekkora bőségben állna rendelkezésre. A könyvben megtalálható az alacsony hőfokon kiégetett kerámia díszítésének összes alapeleme. Ilyenek a különböző formázások - mint a korongozás -, a vésések vagy a rátétes díszítések, az engoble-ok vagy földfestékek, a színes áttetsző mázak, a fedőmázak és végül a kiégetés. Lépésről lépésre végigkövethető az alkotás folyamata, és szó esik a leggyakrabban előforduló gondokról, azzal együtt, hogy azokat miként kerülhetjük el.