Ida ​regénye / Szerelmi történetek

Szerb Antal - Utas ​és holdvilág
Mikor ​döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét „csak úgy" a házasság jármába, ha nem a nászútján? Szerb Antal regénybeli utasa holdvilágos transzban szökik meg fiatal felesége mellől, hogy kiegészítse, továbbélje azt az ifjúságot, amely visszavonhatatlanul elveszett. A szökött férj arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lélek időgépén vissza lehet-e szállni a múltba, vajon torzónak maradt élet-epizódokkal kiteljesíthető-e a jelen, és megszabadulhat-e valamikor az ember énje börtönéből vagy hazugnak gondolt „felnőttsége" bilincseitől? Az Utas és holdvilág a magát kereső ember önelemző regénye. Mihály, a regény hőse hiába akar előbb a házassága révén konformista polgári életet élni, s hiába szökik meg ez elől az élet elöl, a regény végén ott tart, ahol az elején: mégis bele kell törnie mindabba, amibe nem akar. „És ha az ember él, még mindig történhet valami" - ezzel a mondattal zárul a finom lélektani részletekkel megírt, először 1937-ben megjelent regény, amely első megjelenése óta hatalmas világsikerre tett szert.

Ismeretlen szerző - Négyszáz ​éves kapucíner
A ​törzsvendég, a hírlapíró, az éjszakai élet bohém művészalakjai, a jólelkű és szigorú pincér, a kávéházi élet számtalan legendás hőse elevenedik meg összeállításunk novelláiban. A kötet szerzői között a magyar irodalom válogatott mestereivel találkozhatunk: Bródy Sándor, Csáth Géza, Füst Milán, Heltai Jenő, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán, Szép Ernő, Zilahy Lajos stb.

Ismeretlen szerző - Nemes ​rozsda
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szerb Antal - Szerelem ​a palackban
Szerb ​Antal novelláinak minden eddiginél teljesebb gyűjteményét kapja kezébe ezzel a kötettel az olvasó. Több elbeszélése most kerül először kötetben kiadásra. Az irodalomtörténetek alkotója, a tanulmányíró Szerb Antal gyakran szépírói beleérzéssel, könnyedséggel eleveníti meg az elvontabb tárgyakat is - a novellista pedig szinte tudós készültséggel, sokoldalú műveltségét kamatoztatva, igényes elemzésekkel és míves csiszoltsággal írta elbeszéléseit. Nemcsak tematikája, hanem írásainak megformálása és nyelvi hangszerelése is sokféle, változó. Történelmi legendákat szólaltatott meg újra, népiesebb motívumokat és lovaghistóriákat modernizál, személyes emlékeket, eseményeket idéz fel líraian és elemző tudatossággal. A Szerelem a palackban elbeszélései meghitt és maradandó élménnyel gazdagítják az olvasót.

Babits Mihály - Tímár ​Virgil fia / Halálfiai / Válogatott novellák
Babits ​egyik prózai írása sem hasonlít a másikhoz. Nem állnak egymással olyan rokonságban, mint versei. Mindegyik külön stílusváltozás, külön modor, egyenesen a tárgyra szabva ... Alakjainak jellemzése költői jellemzés. A tüzetes naturalista leírás helyett az író a költő fantáziájának varázsvizében füröszti meg őket. ... A jelenségek másolása helyett lelki realizmus, ha van már ilyen kifejezés. Alakjai nemcsak szemtől szembe, velük egy síkon látja, hanem felülről is, ahol ő tarózkodik, és úgy, hogy nem rejti el magát. (Illyés Gyula)

Gelléri Andor Endre - Gelléri ​Andor Endre válogatott művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Haraszti Sándor - Befejezetlen ​számvetés
"... ​nehéz volt elszánni magam, hogy a könyörtelen igazmondás páncéljában, az igazat állva - a magam igazát persze - hitelét rontsam több, a kor szereplőit rendszerint dicsfénnyel elárasztó legendának, tévhitnek, mesének... Hogy hosszú töprengés után mégis vállalkoztam emlékiratírásra, nem azt jelenti, hogy megszűnt minden aggályom, hogy nincsenek kétségeim afelől, miszerint az önérdek nem kísért-e meg engem is, nem hagy-e cserben a hanyatló emlékezet. Sokkal inkább az a balga remény biztatott erre, hogy tanúvallomásomat, annak selejtjét, tévedéseit is beszámítva, egyszer talán mérlegre veti Justitia istenasszony, amikor az utókor nevében a mi magyar századunknak osztja ki a végső igazságot."

Ismeretlen szerző - Virágveszedelem
Gazdag ​leány, szegény fiú, idősebb férfi, fiatal leány, két legény vetélkedése egy lányért, hűség, hűtlenség, kitáncolás, leányavatás, kényszerházasság, szeretet, szerelem - mind megannyi változata a férfi és nő örök témájának, s mindez a kisebbségbe került erdélyi magyarság sajátos szokásai és életkörülményei között, olyan neves erdélyi magyar írók tollából, mint Benedek Elek, Donáth László, Gyallay Domokod, Molter Károly, Nyirő József, Petelei István, Szentmihályiné Szabó Mária, Tamási Áron, Wass Albert.

Karinthy Ferenc - Szellemidézés
Apám ​mindig azt mondta, hogy ő azon a bizonyos augusztus 29-i éjszakán vált felnőtté, amikor az apja, Karinthy Frigyes meghalt. Az élménytől soha nem tudott végleg szabadulni. Budapest ostroma alatt, a pincében kezdte lejegyezni fiatalsága emlékeit. Feje felett közben szétlőtték a várost. Úgy érezte, amit nem vet papírra, az örökre elvész az időben. Ezért tekintette az első igazi regényének a Szellemidézést. Öregen pedig a legkedvesebb könyvének mondta. Szerette a frissességét. Visszasírta fiatalságának erejét. Felidézte az élmény lüktető valóságát. Számomra is legfontosabb könyve ez. Hiteles híradás a Karinthy család mindennapjairól. Karinthy Frigyes utolsó óráiról. A kamaszkor legszebb és legszörnyűbb nyaráról. Hitvallás és látlelet egy nemzedék felnőtté válásának felejthetetlen pillanatairól. A gyerekkori társaságról, amelyik egész életén végigkísérte. A Szellemidézés nem csupán azért érdekes könyv, mert a Karinthy Frigyes fia írta. Egyéni írói világot rendkívüli érzékletes módon felmutató, sajátos nyelvet teremtő művész varázslatos műve. Irigylem érte az apámat. Jó lett volna, ha fiatalon én is ilyen könyvet tudtam volna írni. Karinthy Márton

Szerb Antal - Madelon, ​az eb
"Bátky ​egy karosszékbe vetette magát és megpróbált módszeresen gondolkozni. Mit csináljon Madelonnal? Esetleg a Kensington Múzeumnak ajándékozza, ott sok kitömött kutya látható. De humánus szíve tiltakozott ez ellen a terv ellen. Nevelje fel és igyekezzék összebarátkozni vele? Az emberi akarat néha csodákat tesz."

Ismeretlen szerző - Az ​ismeretlen leány
Mi ​az a szerelem?" - kérdezi Gárdonyi Géza azonos című elbeszélésének hősnője. A választ az irodalom, a művészet, sőt a maga sajátos eszközeivel a tudomány is régóta próbálja megragadni. De hogyan is tudná? Hiszen a szerelem: titok, s mint ilyen: megfejthetetlen - és ennek a titoknak életünk során mindannyian részeseivé válunk. Általa a menny legmagasabb szféráiban, netán a pokol legmélyebb bugyraiban érezhetjük magunkat, vagy a két véglet közötti különböző szinteken bolyongunk - akárcsak e kötet elbeszéléseinek szereplői. Egy olyan könyvet tart kezében az Olvasó, amely huszonöt kiváló magyar író szerelmi témájú novelláját tartalmazza. Miközben forgatjuk a lapokat, gondoljunk Gozsdu Elek soraira, arra "hogy az ember egyedül semmi, s hogy csak az összetartozandóság érzete ad bátorságot - élni. A kötetben szereplő novellák: Gárdonyi Géza: Mi az a szerelem? Zilahy Lajos: Csók Lux Terka: Az ismeretlen leány Gozsdu Elek: Magdolna Thury Zoltán: A mese Laczkó Géza: Egy szerelem története Komjáthy Aladár: Lépvessző Török Gyula: A csúf leány Csáth Géza: Bosszú Kaffka Margit: Látogatás Szöllősi Zsigmond: A haramia Sas Ede: Faun úr vallomása Szomaházy István: Lámpafény Surányi Miklós: Családi sírbolt Erdős Renée: Nyári eső Pekár Gyula: Gazság Tábori Róbert: Tíz perc Bársony István: A rejtelmes levél Zsigray Julianna: Véletlen Heltai Jenő: Rabok sétája Lőrinczy György: Halovány láng Laczkó Géza: A kutyák dala Kóbor Tamás: A válás Móricz Zsigmond: A koszorú Kosztolányi Dezső: Egy asszony beszél Török Gyula: A hamu alatt Voinovich Géza: Játék

Végh Antal - Ha ​az Isten Nyulat adott...
Két ​szatirikus kisregényt és elbeszéléseket tartalmaz a kötet: valamennyi írás a mai falu életéről tudósít. Vérbő szatíra a Téeszmetró: a Vörös Rák nevet viselő téesz fantasztikus vállalkozásának meglepő és mulatságos fordulatokban bővelkedő története. A csőd szélén álló téesz, helyzetének javítására, metrót épít a falunak, a vezetőség és a tagok teljes hittel és hatalmas lelkesedéssel vesznek részt a terv megvalósításában. Először kézi erővel, aztán lopott gépekkel és a fővárosi metróépítkezéstől elcsalt szakemberekkel folyik az építkezés, de hajmeresztő korrupciókban, megvesztegetésekben sincs hiány - hisz csak ezek árán jöhet létre a világ első falusi metrója nyugati turisták szórakoztatására. A címadó írásban a "felsőbb szervtől" kirendelt szónok meggyőző beszédekben bizonyítja-magyarázza a téesz vezetőségének vagy a közgyűlésnek, hogy a jó elnököt miért váltják le, a szélhámost miért nevezik ki igazgatónak, a rossz elnök miért kap kitüntetést, a sikkasztó vezető milliós állami támogatást. S ezenközben elmondatik minden napjainkban dívó csalási, megvesztegetési forma és módozat. Az elbeszélések hősei többnyire idős szabolcs-szatmári parasztok, magányos emberek, utolsó képviselői egy letűnt korszaknak, a régi falu világának. A kötetzáró Élet-novella lírai hangvételű vallomás az író gyerekkoráról, családjáról.

Gárdonyi Géza - Hosszúhajú ​veszedelem
Karácsony ​estéjén tizenkét agglegény-barát találkozik egymással, valamennyien a családias ünnep száműzöttjei, nincs hová menniük, egyedül nem akarnak maradni, s ezért együtt vacsoráznak. Utána pedig, hogy eltöltsék az időt, külön-külön mindegyik elmeséli: miért nem nősült meg. A cím szerint valamennyi elbeszélésnek ezt kellene bizonyítani, hogy nősülni nem érdemes, a "hosszúhajú veszedelem", a nő nem érdemli meg a férfinem figyelmét és fáradozását. Az efféle oktalan általánosítás azonban nem lehetett kedvére az írónak, s ezért nem is törekedett rá. Vannak nők, akik nem érdemlik meg a fenntartás nélküli szeretetet - ez a legtöbb, amit kiolvashatunk az elbeszélések némelyikéből, ki azért, mert zsarnoki módon féltékeny, a másik önző, s ezt látszólagos önzetlenséggel, vagy konok hazugsággal palástolja. A könyvet azonban az teszi igazán kedvessé és feledhetetlenné, hogy a társaság fele minden célzatos él mellőzésével a szépséges első szerelem emlékét idézi fel. Szépséges és fájdalmas emlékek, hiszen a szerelmeseknek nem rajtuk álló okok miatt kellett elszakadni egymástól. A Hosszúhajú veszedelem egységes keretbe fűzött elbeszéléseiből tehát minden emberhez szólóan a nosztalgia, az évtizedeken át elfojtva parázsló fájdalom remegése, az emlékezés és újraélés sajgó gyönyörűsége a költészet és a szerelem örök szépsége sugárzik.

Gárdonyi Géza - Az ​én falum
Az ​elbeszélésgyűjtemény alcíme: Egy tanító feljegyzései márciustól Decemberig. A cím és az alcím sokat elárul a kompozícióról; szubjektivitása, a falusiakat a pedagógus együttérző fölényével szemlélő nézőpontra, műfajilag pedig tárcaszerűségre utal és jelzi, hogy a kompozició az évszakok, a hónapok rendjét követi. Novelláiban az egyszerű emberek hétköznapi életéről mond történeteket, némi nosztalgiával a természethez közeli életforma iránt, sóvárogva a föld, a falu lelke után, idegenkedve a mesterkéltté vált "kövi emberektől". Kortársaival ellentétben Gárdonyi nem regionalista, nem egyetlen tájegységre figyel, hanem az ország különböző részein szerzett tapasztalatait összegzi a faluról, a parasztról. Bár tematikáját és módszerét kötik szálak az irányzathoz, naturalistának sem mondható, eszményítő realizmusa szebbé stílizálja a nyers való tényeit, átkölti a bántó, rút dolgokat. Híresek a szellemi néprajz körébe vágó megfigyeléseket rögzítő novellák (A barboncás); Tolsztojnak a méltóságteljes halálról szóló elbeszéléseivel szellemében rokon a Kevi Pál halála; a paraszti polgárosodás, értelmiségivé válás ellent- mondásainak modern problémakörével vet számot az ismert Tanácskérés; az iskoláztatás nemcsak felfelé lendíti a rátermett szegénygyerekeket, hanem el is idegeníti közösségétől. Életképek, rajzok sorozatának is fölfoghatjuk a ciklust, de nem az impresszionista rögzítés értelmében. Gárdonyinak filozófiája van, panteisztikus látomásban egybeolvadnak a létezők, pontosabban: a világot alkotó, átmenetileg szenvedésre ítélt létezők titokzatos módon benne vannak Istenben, s talán ez a hit a mélyebb forrása az elbeszélésfűzér idillikus szemléletének és nyelvi stílusa kiegyensúlyozott művészi harmoniájának.

Lázár Ervin - Hét ​szeretőm
Lázár ​Ervin novelláinak három évtized alatt megjelent anyagából készült a válogatás. Az a finommívű, néhány kivételtől eltekintve frappáns, rövid ívre szabott elbeszélésforma, amely az író legszemélyesebb mondanivalóit hozza színre, való és képzelet, pontos tényszerűség és mesés lebegés együttesét alkotja. Már a kötetnyitó novellában is: egy vidéki cirkuszelőadás, ahol minden a helyén van, a közönség is köznapi, s mégis: a bűvész trükkje nem leleplezhető - s épp ez a titka, hogy nincsen (A bűvész). A városba szakadt fiatalember élményköreként idézi meg több írás is azt a hajdani pusztát, melynek élménygazdag elevenségéből, emberi tisztaságából, gyermeki varázsából egy csipetnyi is vigasztalás lehet (Rozmaring; Veréb a Jézus szívében). Ez a "tündéri realiz- mus"-ra való képesség, a naivitás tartományainak megőrzött integritása ad magyarázatot arra, hogy Lázár Ervin sikeres gyermekkönyvei és "felnőtt" elbeszéléseinek képzeletvilága egymáshoz illenek. Az írói személynek két alakmása van: Illés Ezsaiás és Simpf, s mindkettőben az álmodozó, a világ képtelen, szürrelisztikus megnyilatkozásaira nyitott személyiség rajzát adja az író. Ez a "szívjó" embertípus az esendők pártján áll (A kuka), képzeletvilágának teremtményeivel vonul ki a rideg valóságból (Egy lapát szén Nellikének), titkos dolgokért, köznapi ember nem sejtette ügyekért érezve felelősséget (A föld szíve). A kötet utolsó harmadában szereplő elbeszéléseket, párbeszédes fantáziajátékokat ismételten a felnőtt és a gyermek, szülő és aprócska lány egymásra ható világlátása jellemzi. Nem "gyermekszáj"-írások ezek, hanem a nyelvi és a képi fantázia együttes futamai, valamiről, ami a valónál igazabb, mégha a történet "nemlétező" valóságba vezet is át. A kötetbe gyűjtött három tucat elbeszélés érzékeny, komolyságában is játékos kisepikát nyújt az olvasóknak - Lázár novellisztikájának legjavát, amely minden olvasónak bátran ajánlható.

Mikszáth Kálmán - A ​fekete fogat
Mikszáth ​1910 májusban súlyosan beteg már, és két héttel az ünnepség után nincs az élők sorában. De ott, a Vigadóban meghatott, örül, "Méltóztassanak hazaoszolni azzal a tudattal, hogy láttak ma végre egy boldog embert" - zárja szavait. Hogyan volt boldog, hogy mulatott és mulattatott, mi művészetének, hallatlan népszerűségének titka - erről ad képet kisregényeinek, elbeszéléseinek ez a válogatása is.

F. Scott Fitzgerald - Újra ​Babilonban
Századunk ​egyik legtehetségesebb amerikai íróját korán sírba vitte az alkohol és a szívbaj, "A nagy Gatsby"-ről szóló regénye meg néhány novellája azonban úgy is korunk klasszikusai közé sorolja. "A nagy Gatsby" egy jobb sorsra méltó gengszterről szól, aki csalóka illúzió rabja: az örök szerelemé... Az okozza vesztét, hogy különb, mint az előkelő társaság, melynek egyik hölgytagja az ideálja. A kötet többi darabja Scott Fitzgerald elbeszéléseinek legjavából ad mutatót, s lehetővé teszi egész írói életútjának áttekintését - magánélete és művészi elképzelései a húszas évek elveszett fiatalságának leglelkét idézik.

Mikszáth Kálmán - Pipacsok ​a buzában
Minden ​lelkiismeretfurdalás nélkül szövi meséit a magyar író párisi regények kaptájára, mivel hogy Budapesten ugy sincs magyar élet. Valami bolond elmondta ezt egyszer (mikor még tán igaz volt) s azóta megfogamzott, mindenki belenyugszik s rajzolja innen a franczia életet, pedig franczia élet sincs Budapesten. Várkonyi grófné és báró Ködváry salonjaiban a Daudet és Ohnet alakjainak rossz másolatai mozognak, szólítják a grófnőket "asszonyomnak", isznak cognacot, esznek szarvasgomba-pástétomot és beszélnek tömérdek banalitást. Ugyan kedves kollegák, csapják el egyszer egy félévre a kedvencz auktoraikat, és ne olvassanak semmit, mielőtt hozzáfognának az íráshoz; beszélgessenek inkább a házmesterükkel, látogassanak meg egy fecsegő nagynénit, a ki rengeteg pletykát tud elevenekről, holtakról, forduljanak meg a kurta korcsmákban, hol a szegény emberek vigadnak, előkelő hotelekben, hol a gazdagok unatkoznak, iratkozzanak be legalább egy clubba, nézzenek körül a váczi utczán féltizenkettőkor délelőtt, uzsonnáljanak meg a Redout előtti kioszkban félhatkor délután és ha még sem látták meg a magyar életet, szaladjanak a szemorvoshoz, vessék magukat kura alá, de ne írjanak könyveket.

Dékány Kálmán - A ​gyalogló látomásai
A ​falukutató mozgalomban makói diákként már föladatot vállalt, s ekkor érlelődött meg benne az elhatározás, hogy élethivatásul az újságírást és az íróságot választja. A cibakházi árva gyerekből a makói gimnázium tanárai faragtak embert, és amint több novellája és kisregénye is tanúskodik erről: a gyermekként kapott tanári intelmek, útmutatások ma is munkálnak benne, általuk lett teljes emberré. Harmincéves volt 1951-ben, amikor első könyve - egy riportgyűjtemény, az Építők becsülete - megjelent, s ezt hamarosan követte Felső határ az égbolt (1952) című kisregénye. 1961-ben kiadott novellás kötete, a Megszállottak már az érett, az életet sajátos látószögből vizsgáló író alkotása, akárcsak két regénye is, az Út nem vezet ki a világból (1964), és a Sátorkaland (1968), továbbá a Fölfelé az Etnán (1971), a Jelzőtűz (1974), Vakítás (1977) című, novellákat és kisregényeket tartalmazó könyvei. Rádiójátékai, egyfelvonásosai is erről a sajátos látószögről tanúskodnak - és arról, hogy Dékány Kálmán különös, bensőséges kapcsolatban él az általa teremtett figurákkal, ismeri minden gondolatukat, lelkük minden rezdülését. Két kisregényt és novellákat foglal egybe Dékány Kálmán legújabb kötete, amelyről így vall az író: "Gyakran úgy érzem, hogy már a magunk számára is szinte legendaszerű távolságból üzen saját ifjúságunknak az a történelmi szakasza, amelynek egyaránt voltunk szereplői és becsvágyó alkotói. Számomra, háborút viselt, sokat próbált korosztályommal együtt, az előttünk járó idősebb nemzedék haladó eszményeit követve, belső erkölcsi parancsolat volt a pusztulás romjain a rend megalapítása. Már-már apostoli hitvallással hirdettük azokban az időkben, hogy egy új honfoglalás művén munkálkodunk, népi Magyarországot teremtünk, emberséges világot alkotunk. A Mű egy része elkészült... Kezdünk hát szenvedélyesen vizsgálódni, nemegyszer önkínzóan kutatva a magunk felelősségét azokban a jelenségekben, amelyek esetenként elkeseredést és szenvedést szültek büszkeség és elégedettség helyett - hitelrontáshoz vezettek. Hőseim magánéletének egy-egy olyan pillantást igyekeztem megvillantani, amely a szembesítés ütközéseit vonja fókuszába..."

Hazai Attila - Budapesti ​skizo
Hazai ​Attila koránál fogva is pontosan tudhatja, hogyan zajlik a mai "huszasok-harmincasok" generációjának értelmiségi élete. Most megjelent kötetének címe (Budapesti skizo) és szerkezete Bret Easton Ellis, amerikai író 1991-ben megjelent regényére, az Amerikai psychora (9422161) rímel. Ahogyan Ellis botrányregénye, úgy Hazai műve is az "emberalatti" világot, a tudat legmélyén felgyülemlett "sötétséget" vetíti ki (az amerikai minta véres brutalitása nélkül). ; Az író a magyar egyetemista értelmiség, a huszonévesek mindennapjaiba vezet el. A regény főszereplője - a sokáig Amerikában élt, majd hazatelepült - Feri, aki hol füves cigarettával, hol speedezéssel próbálja egyhangú hétköznapjait színesíteni. Krisztina a barátnője, kedves szerető gondoskodással veszi körül a fiút, aki egyre jobban beleszeret a lányba. Olyannyira, hogy annak kérésére le akar szokni a narkotikumokról is. Kettejük és a társaság "szövegelésével" remekül érzékelteti a szerző, hogy milyen a szinte kizárólag metakommunikációra épülő anti-beszéd, azokban a részekben pedig, ahol Feri a speed hatása alatt fejből mondja el készülő regényének történetét, azt, hogy milyen az igazi alak- és történetteremtő írói nyelv. Az üres pótcselekvések kábítószertől ködös világában azért pontosan érzékelhető egy másik - szintén valóságos - sík is, ahol az igazi beszélgetések igazi problémákról, nagyon is élően zajlanak. A fiatal szerző sikert ígérő könyve, igényesen és átgondoltan megkomponált, filozofikus mélységekbe hatoló mű. - Az egyetemisták, fiatal értelmiségiek fogják keresni.