“Másfél évtized alatt készített kritikáimból válogattam össze ezt a gyűjteményt. Az egyik tanulmányom alcíme: Töredékes nyomozás. Ez a kötet egészére is érvényes: azokat a jellegzetességeket keresem, amelyek líránk mai arculatát meghatározzák, és amelyekre jelentkezésükkor kritikusként felfigyelhettem. Formálisan retrospektív gyűjtemény – valójában helyzetjelentésnek szánom líránk alakulásáról és jelen állapotáról. Éppen ezért a válogatást is eszerint végeztem. Öt évvel ezelőtt biztosan más kötetet állítottam volna össze, és öt év múlva talán megint másokat emelnék ki írásaim közül. Bár majdnem minden kortárs költőnkről írtam ez idő alatt, az összeállítás mégis szűkmarkú: sok esetben úgy éreztem, még nem sikerült a magam számára érvényesen megragadnom egy-egy jellegzetes költői teljesítményt. Ebből is következik a töredékesség.
Elsősorban nem a kritikus múltját akartam dokumentálni. Bár egy ilyen válogatás menthetetlenül azzal is szembesít. Éppen ezért a tájékozódás kedvéért írásaim keletkezésének dátumát is jelzem, megjegyezve, hogy ezen évszámok mellé odaértendő az 1975-78-as dátum, a kötet összeállításának és végső megfogalmazásának az időszaka is. Ha korábbi kritikáimnak mondandóját meg nem is változtattam, de pontosítottam, sok esetben módszertanilag átalakítottam. Több rövidebb írást egy-egy terjedelmesebb tanulmányban foglaltam össze. Ezáltal ebben a kötetben a régebbi szövegek egy újabb számvetés részeivé is válnak. Egy kritikus, aki másfél évtizeden keresztül követte a kortárs költők útját, most ezt a körképet tartja érvényesnek a maga szemszögéből a mai magyar költészetről. Úgy vélem, költészetünk jelen pillanata olyan vizsgálódási pontot kínál, amelyben szükséges az ilyen szembesítés: a benne kifejeződő folyamat, a kimutatható jellegzetes alakulás nyomon kísérése és a pillanatnyi állapot megrajzolása.”
Kapcsolódó könyvek
Domokos Mátyás - Ugyanarról másképpen
Tartalom
Bevezető
Próza
Epikus képzelet és írói bátorság
Egy lelki arisztokrata
A megtaposott ostor
A humor - A teljes igazság
A "tervhalmozó" utolsó ítélete
Felhám és igazság
Találkozás a magyar valósággal - novellák tükrében
Vers
Lírai életregény - filológiai rejtelmekkel
Racionalista költő és modernség
Nagyság
Gyönyörű-vad futás
A senkiföldjén
A versben bujdosó kimondhatatlan
Collage
Ősképlet versben
Konok gyurma a világ
A mai magyar líra megkísértései
Vita
Életmű - mérlegen
"Népközelítő" vállalkozások
A "sorskérdések" sorsa
A prózaíró magatartás változása a hetvenes években
Nagyhatalmi helyzet vagy versírógép?
Pomogáts Béla - Radnóti Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Fülöp László - Élő költészet
Egy nagyobb lélegzetű - az elmúlt harminc év magyar költészetét áttekintő- tanulmányt és tizenegy kisebb-nagyobb költőportrét tartalmaz a kötet. A fiatal debreceni irodalomtörténész és kritikus abból az alaptételből indul el, hogy a magyar líra sohasem volt egyhangú, mindig sokszínű volt és gazdag, a felszabadulás azonban "távlatnyitó lehetőséget" teremtett továbbgazdagodásához. Ezt bizonyítva elemzi a különböző lírai irányzatokat és törekvéseket.
Nem mindent átfogó líratörténetet írt; könyve inkább műhelytanulmány, kísérlet. Nemcsak vagy nem a legnagyobb költői teljesítmények foglalkoztatják, hanem tegnapi és mai költészetünk problémái, olyan problémák, amelyek vitát kavartak; viták, értékelések, amelyek szerinte helyreigazítást igényelnek. Szerényen és rokonszenvesen vitatkozik, nem dönt, nem ítélkezik, csak hozzájárul véleményével a vitatott kérdések megoldásához. Roppant anyagismeret s tárgya odaadó szeretete jellemzi. Tiszteletet ébreszt benne minden nagy teljesítmény, azok is, amelyek nem állanak közel szívéhez-ízléséhez, de mindig őszintén megvallja, kik és miért kedvesek neki a mai magyar lírából. És ez a tárgyilagossággal párosult elfogultság teszi élvezetessé, rokonszenvessé írásait.
Komlós Aladár - A magyar költészet Petőfitől Adyig
Tartalom
Előszó
AZ ELNYOMATÁS KORA (1850-1867)
A petőfieskedők
A népnemzeti iskola
Arany János
Tompa Mihály
Gyulai Pál
Lévay József
Szász Károly
Thaly Kálmán
Dalmady Győző
A befelé forduló líra
Madách Imre
Zilahy Károly
A KIEGYEZÉS KORA (1867-1880)
A meghasonlott népnemzetiek (I)
Arany László
A meghasonlott népnemzetiek (II)
Dömötör János
Tolnai Lajos
Szemere Miklós
Szabó Endre
A népnemzeti iskola (összefoglalás I.)
Írósors és romantika
Vajda János
Retorikus közösségi líra
Ábrányi Emil
Darmay Viktor
Gáspár Imre
Bartók Lajos
MEGOSZLÁS A SZÁZADVÉGEN (1880-1906)
A népies idill költői (I)
Pósa Lajos
Szabolcska Mihály
Gárdonyi Géza
A népies idill költői (II)
A népnemzeti iskola vége
A népnemzeti és a modernség közt
Kozma Andor
Bárd Miklós
Vargha Gyula
A népnemzeti iskola utolsó szakaszának tanítványai
A népnemzeti iskola (összefoglalás II.)
A modernek, az elveszett álmok siratói
Reviczky Gyula
Endrődi Sándor
Kiss József
Zempléni Árpád
Inczédy László
Telekes Béla
Szalay Fruzina
Czóbel Minka
Az erotika költői
Szilágyi Géza
Erdős René
Szász Zoltán
A nagyváros költői (I)
Rudnyánszky Gyula
Ignotus
Heltai Jenő
Szentessy Gyula
Makai Emil
A nagyváros költői (II)
Szocialista költészet (I)
Palágyi Lajos
Szocialista költészet (II)
Csizmadia Sándor
Farkas Antal
Komjáthy Jenő
A modern költészet felé
A Nyugat előtt
Bibliográfia
Kabdebó Lóránt - Szabó Lőrinc
A szerző mondja könyvéről:
"Szabó Lőrinc a 20. századi magyar líra klasszikus nagysága. A kétségbeejtő és a feloldó végletek állandó küzdelme alakítja életművét. Ellentmondásos és lenyűgöző egyénisége évtizedeken át foglalkoztatott. Háromkötetes monográfiában, az életrajzát megmutató két forráskiadásban igyekeztem pályáját szinte napról napra követve megrajzolni. A részletes feltárás után szükségét éreztem, hogy egy, az irodalom iránt érdeklődő közönség számára készített pályaképben összegezzem eddigi írásaim eredményeit. Az eddig véglegesnek érzett szövegek átvétele is ez a könyv, és természetesen korrekció is: alkalom arra, hogy egyetlen könyvben újítsam meg és véglegesítsem azt a képet, amelyet két évtized kutatásai alapján eddig rajzoltam a költőről."
Tüskés Tibor - Pilinszky János
Pilinszky János verseinek jelentőségét a XX. századi magyar, illetve európai lírában ma már nem vonja kétségbe senki: költészete a modern líra egyik alapvető létmeghatározását adja, amely a világháború poklának, a koncentrációs táborok "botrányá"-nak eksztatikus fehérizzással megidézett, apokaliptikus képeitől a metafizikus szorongás tragikus élményén keresztül a részvét végletesen átérzett és átgondolt vállalásáig ível. Pilinszky határtalan érzékenysége rendkívüli erővel vetíti elénk a történelem - és a mindenkori lét - keresztjére feszített ember passióját, de a részvétet is e szenvedés iránt, a keresztényi együttérzést a megalázottakkal - az emberrel.
Tüskés Tibor könyve életrajz és műelemzés. A szerző - részint új, eddig ismeretlen adatok alapján - nyomon követi Pilinszky legendákba burkolt, különös életének legfontosabb állomásait, ismerteti műveinek keletkezéstörténetét és hazai-nemzetközi recepcióját, értőn elemzi legnagyobb verseit. - A kötetet gazdag képanyag egészíti ki.
Levendel Júlia - Horgas Béla - Nyomolvasás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kiss Ferenc - Művek közelről
Tartalom
Művek közelről
A "Tiszai csönd"
Kosztolányiról
Az áhítat költője Tóth Árpádról
A "Külvárosi éj"
Radnóti patriotizmusa
A "Dőlt vitorla" költője
"Légy tenmagad!" Benjámin László költészete
Párbeszéd Juhász Ferenc költészetéről
"Káromkodásból katedrális" Nagy László költészete
A műértés változatai
Ady irodalompolitikája
A teljes szembesülés első vizsgái Metszet a marxista kritika történetéből
Napjaink irodalmi szociográfiája
Az "Olvasónapló" Veres Pétere
Új magyar verstan? Gáldi László: Ismerjük meg a versformákat című könyvéről
Barta János két könyvéről: Élmény és forma. Költők és írók
Király István: Ady Endre
Borbély Sándor - Juhász Gyula
Juhász Gyula századunk egyik legalaposabban tanulmányozott költője. Az életmű egészének és számos részproblémájának beható ismerete kedvező alkalmat kínált a pályaív társadalompolitikai és irodalomtörténeti, egyben esztétikai újragondolásához. Minden ilyen vállalkozás természetesen bizonyos perújrafelvétel is, egyúttal pedig kísérlet az alkotó és a közönség kapcsolatának elmélyítésére.
Borbély Sándor kismonográfiája a költő születésének centenáriumára jelenik meg.
Levendel Júlia - Vörösmarty Mihály
A kiadó most induló sorozata a magyar szépírás, a magyar költészet nagy, halhatatlan alakjainak körébe vezeti el az olvasót. Nem új értékek kutatása, felfedezése vezérli a kiadót s az egyes kötetek íróit, szerzőit, hanem sokkal inkább a magyar irodalom klasszikus és mai értékeinek megőrzése, valamint a költészet értő és élményt adó olvasásának rejtelmeibe bevezetni az olvasót. A sorozat első három kötete még idén napvilágot lát, s ezek közül Vörösmarty Mihállyal, Csokonai Vitéz Mihállyal és Arany Jánossal foglalkoznak.
Levendel Júlia Vörösmarty Mihályról írott és költeményeiből összeállított kötete személyes hangú, szinte már lírai vallomás az emberről, a költőről, aki a Szózat sorainak szellemében élt, alkotott, s életének minden tragikus fordulata ellenére reménykedett. A kötet olvasása, forgatása maradandó élményt nyújt minden embernek, aki meg akar ismerkedni költészetünk e kimagasló alakjával, s különösen javasoljuk azoknak a fiataloknak, akik most ismerkednek a költővel, és szeretnék ismereteiket bővíteni, mélyíteni.
Vargha Kálmán - Gelléri Andor Endre
Vargha Kálmán, a kitűnő irodalomtörténész új könyve egységben mutatja fel Gelléri Andor Endre életének történetét irodalmi munkásságának kibontakozásával. Ismert adatok és új kutatások alapján, részint először itt publikált dokumentumok, levelek segítségével vázolja fel életútját, s értő, érzékeny novellaelemzésekkel közelíti meg Gelléri Andor Endre tündéri realizmusá-nak immár halhatatlan titkát.
Vasy Géza - Sánta Ferenc
Sánta Ferenc a felszabadulást követő évtizedben útnak induló írónemzedék egyik legjelentősebb képviselője. Az 1956-os események átmeneti törést jelentettek ugyan alkotóművészetében, de írói világképe akkor sem változott meg. Bármennyire ellentmondásosak is olykor etikai és történetfilozófiai nézetei, munkásságát mindvégig a szocializmust építő magyar társadalom valósága hatja át, s így helyét a szocialista irodalomban kell kijelölnünk.
Ebben a kötetben első ízben kerül feldolgozásra Sánta Ferenc életműve, részletes műelemzés alapján.
Dersi Tamás - Illés Endre
Tartalom
Bevezető
A novellista
Köd a Rákóczi úton
"Szép angyaloknak húga?"
Hamisjáték, sok szereplővel
Teljes világítás
Történelmi fenyegetés
Pofon az autóbuszon
Kortársak ábrázolása
Önéletrajzi töredékek
A fájdalom szorításában
Összefoglalás
A kritikus
Az Est, Pandora, Budapesti Hírlap
Távol a vitáktól
Változó korízlés
Illúziók nélkül
Együttes vallomás
A drámaíró
Irodalom és színház
A Törtetők fogadtatása
A szenvedély mérgezettjei
Engedékeny dráma
Türelmetlen szeretők
Karikatúra a sznobról
Mítoszok maszlaggal
Festett egek
Zárókép
A műfajteremtő
Non fiction az irodalomról
Oxigén az irodalomtörténetben
Új Krétarajzok
Patinás arcképek
Találkozás a lázító szépséggel
Áttekintés
Jegyzetek
Illés Endre művei
Ismeretlen szerző - 7x7 híres mai magyar regény
A 111 híres külföldi regény, a 66 híres magyar regény, a 77 híres dráma, az 55 híres opera, a 44 híres eposz, a 88 híres vers a világirodalomból, a 99 híres magyar vers, a 22 híres beszéd, a 33 híres bölcseleti mű, a 88 és 1/2 híres film és a 11 híres kisregény után régi adósságunkat törlesztjük a kortárs magyar prózából válogató 7x7 híres mai magyar regényt tárgyaló kötettel. Kardos G. György és Lázár Ervin, Kornis Mihály és Lengyel Péter, Mándy Iván és Esterházy Péter, Spiró György és Kertész Ákos, Mészöly Miklós és Moldova György, Nádas Péter és Határ Győző, Hernádi Gyula és Hamvas Béla, Márton László és Grendel Lajos, Kertész Imre és Fenákel Judit, Szabó Magda és Szász Imre, Csurka István és Temesi Ferenc, Szilágyi István és Vámos Miklós, Gion Nándor és Galgóczi Erzsébet, Fejes Endre és Fekete Gyula, Dobos László és Kurucz Gyula, Deák Tamás és Balázs József, Bálint Tibor és Bereményi Géza, Méliusz József és Karinthy Ferenc, Hajnóczy Péter és Gáll István, Kolozsvári Grandpierre Emil és Krasznahorkai László, Lakatos Menyhért és Konrád György, Jókai Anna és Bodor Ádám, Dobai Péter és Sánta Ferenc, Somogyi Tóth Sándor és Sütő András, valamint Székely János egy-egy regényét ismertetik és elemzik, az író pályaképét rajzolják meg neves esztéták és irodalomkritikusok.
Lengyel Balázs - Verseskönyvről verseskönyvre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Rónay László - Kosztolányi Dezső
1926. március 26-án írta Kosztolányi Árpád fiának, Dezsőnek azt a köszöntő levelet, melyben szinte poétikus szépséggel foglalja össze születésének körülményeit. "Március 29-e - írja a többi között - 1885-ben, mikor születtél, éppen virágvasárnapra esett. Szép, enyhe, verőfényes tavaszi nap volt. Vidáman, reményekkel telten állottunk az ágy körül, melynek párnái között aludtad első édes álmodat. Anyai nagynéném, özv. Mukics Mátyásné, született Kádár Rebeka (a jó Rébi néni), mikor téged bepólyázottan karjaira vett, így szólott: "szép és jeles napon született, híres ember lesz belőle." A Kosztolányi és a Brenner család is szívósan őrizte és gyakran idézte hagyományait. A Kosztolányi családban mindenki nagy büszkeséggel emlegette, hogy az ősök valaha főnemesek voltak, s ezt a már-már arisztokratikus tudatot színezte újabb elemekkel Kosztolányi Ágostonnak, a költő nagyapjának szabadságharcos vitézsége és üldöztetése. A nagyapa emigrációja egy részét Amerikában töltötte, s ott megismerkedhetett azzal a polgári életformával, melyet hazatérte után a maga számára is igyekezett kialakítani. Szabadkára települt, ott kiskereskedést nyitott, s hamarosan szép polgárházat emeltetett. Kosztolányi Árpád, Dezső édesapja, s ide tér vissza, hogy házastársául válassza Brenner Euláliát, aki szintén polgári családból született, s olyan környezetben nevelkedett, ahol divat volt könyvekről, színházi előadásokról, hangversenyekről beszélni. Igazi értelmiségi családok voltak ezek, ahol senki sem csodálkozott azon, hogy Kosztolányi Árpád tudományos ambíciókat melengetett szívében. Ez a környezet és ez a szemléletmód, de az öntudatos, hazafias öünszemlélet is, mely kivált a Kosztolányiakat jellemezte, mindvégig döntő befolyással lesz majd Kosztolányi Dezső érdeklődésére és ízlésére.
Domokos Mátyás - Lator László - Versekről költőkkel
"Gondolta a fene" - említi a kötet előszava Arany János sokszor citált szösszenetét, amit a Budapesti Szemlének őt méltató tanulmánya alá firkantott. Az anekdota példázata - melynek valódiságában különben a mikrofilológia ma már kételkedik - világos. Holott: a vers létezéséhez a költő szándékait értő olvasó is kell, aki magában újjáépíti a verset. Kell a magyarázat is. De hát, ki tudja valóban, milyen fájdalmak, örömök, élmények, az élet milyen szeletei szűrődtek be a versbe, miféle inspiráció ihlette, vezette tollát, mi hívta elő képeit, honnan való az indulat, ami dallamának ívét vagy darabos töredezettségét megteremtette - ki tudja: mire gondol a költő?
Harmincnégyen felelnek rá a kötetben. A legilletékesebbek: a költők. Új magyar költészetünk egy-egy reprezentatív verséről szólnak, a mögöttes tartalmakról, a verseket meghatározó élményekről. A nem is mindig koncentrált pillanatról - időről, melyben a vers megszületett. Olykor sorról sorra bontják ki rétegeit, fejtik meg a vers titkát - ki, hogyan. Mindent persze még a költő sem magyarázhat meg - hiszen a "minden" maga a vers: a költő "csak" közelhozza a vers testét, fókuszait, áramának ábráját - elmondja, milyen élmények hatására írta, mit akart közölni vele, de ez a csak, ez a kevés: sok.
Az esszék formája: párbeszéd. A kötet szerzői, szerkesztői: Domokos Mátyás és Lator László faggatják, vallatják a költőket. Partnerek és társszerzők a beszélgetésformát öltött esszékben. Az ő érdemük is - jártasságuk a lírában, a költők életében, az irodalomban; érzékenységük a vers rezdüléseire-, hogy rejtett, lényeges "titkokat" tudunk meg a versről, a költőről és a korról, melyben megszületett. S hogy ekképpen, a harmincnégy esszéből, mely két mártírhalált halt költő: Sárközi György és Radnóti Miklós egy-egy versével indul - kirajzolódik "az új magyar líra sajátos regénye".
Az eleddig páratlan vállalkozás első fóruma a Magyar Rádió volt; a vasárnap reggeli Minden versek titkai címet viselő műsor közölte rövidített formában a dialógusesszéket - melyeknek most a versekkel együtt teljes szövegét kapja kézhez az olvasó.
Laczkó András - Fekete Gyula
Tartalom
Változások sodrában
Közéleti igények nyomán
Jelenkorunk hőse: a köznapi ember
Történelem és moralitás
Metszetek a közgondolkodásból
Éljünk magunknak?
A magány nem magánügy
Regények a sorsfordító időről
Sarkcsillag jegyében
Életrajzi adatok
Fekete Gyula művei
Felhasznált és ajánlott irodalom
Czére Béla - Krúdy Gyula
Tartalom
Az idő költője
Útkeresés és rátalálás (1892-1910)
TÖRTÉNELMI MÚLT ÉS LEGENDÁSÍTOTT JELEN
ÁRNYÉLETEK SZÍNJÁTÉKAI
AZ ÚTKERESÉS REGÉNYEI
KÖZÉPKORI HALÁLTÁNC
Krúdy-hasonmások: Szindbád és Rezeda Kázmér
Az első nagy alkotói korszak (1911-1917)
SZINDBÁD HAJÓJÁN
REZEDA KÁZMÉR ROMANTIKUS SZEREPJÁTSZÁSA
LEGENDÁK TÁJAIN
MEGVÁLTÓ SZERELEM
ESZMÉNY ÉS VALÓSÁG ÜTKÖZÉSE A NOVELLÁKBAN
VILÁGHÁBORÚ ÉS FORRADALMAK
A látomásos-lírai regények
Másokik nagy alkotói korszaka (1918-1921)
A NYÍRSÉG MITOLÓGIÁJA
SZÜLETÉS ÉS HALÁL: A TEREMTÉS LÁTOMÁSA
ÉLET ÉS HALÁL MEZSGYÉJÉN
MAGYAR SORS, ÍRÓI SORS 1919 UTÁN
BALLADAI HANGVÉTELŰ NOVELLÁK
Lírai realizmus és anekdotizmus
Utolsó alkotói korszaka (1922-1933)
A MÚLT SZÁZADI BUDAPEST POÉZISE
ADOMÁVÁ KEREKÍTETT MÚLT
A MAGYAR KÖZÉPKOR
SORSNOVELLÁK ÉS "GASZTRONÓMIAI" ELBESZÉLÉSEK
ÖNVALLOMÁS ESSZÉKBEN
AZ UTOLSÓ ÉVEK REGÉNYEINEK MÉRLEGE
Krúdy helye a magyar prózában és az irodalomtörténet-írásban
Életrajzi adatok
Fontosabb kiadások
Fontosabb könyvek, tanulmányok
Tüskés Tibor - Versről versre
„Tüskés Tibor újabb könyvében Ady Endrével kezdődően tizenhárom századunkbeli költő verseiben mutat irányt a magyar költészet fejlődési vonalának követésére. Az irodalomtörténet által már meghatározott értékű lírikusok: Juhász Gyula, Tóth Árpád, Babits Mihály, Füst Milán, József Attila, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc mellett öt ma is élő költő: Illyés Gyula, Pilinszky János, Csorba Győző, Nagy László és Fodor András alkotásairól is szól. . . A Versről versre biztos fogódzót ad a költemények szépségének megértéséhez. S még valamit: ténylegesen megosztja az olvasóval annak a küzdelemnek a „szépségét", amivel a szerző a líra titkainak közelébe férkőzött."