Légy ​te a jel, ki új útra talál Koltay ​Gáborral beszélget Benkei Ildikó

François Truffaut - Hitchcock
A ​film több, mint az élet. A mozi száz éves történetének talán legérdekesebb könyvéből kiderül, miért lehet ez így. A fiatal Francois Truffaut beszélget Hollywoodban az idős Alfred Hitchcockkal. Titkokat hallunk a filmcsinálás technikájáról... hogy mitől válhat maradandóvá egy szórakoztató-ipari termék. Nem egyszerű interjúsorozatot olvasunk, hanem vallomásfüzért életről és filmről. Mester és tanítvány? Mára mindkét rendező klasszikus - amikor beszélgettek, a filmkészítés robotos szakemberei. Műhelytitkok és anekdoták - és a teljes Hitchcock-pályakép áttekintése. Nagy színészek (Cary Grant, Ingrid Bergman, James Stewart) és nagy filmek (Londoni randevú, Forgószél, A gyanú árnyékában, Idegenek a vonaton, Psycho, Madarak...). A Hitchcock-életmű a kegyetlenség és irónia, feszültség és rettegés univerzuma - humorban pácolva. Miért rémületes egy üres lépcsőház és miért rémületes egy pohár tej... Filmesztétika izgalmas, humoros, dramatikus tálalásban. Vallomás a rettegés és a mese jogáról, a félelmet elűző ijesztés ősi sámánmesterségéről. Nemcsak Hitchcock és Truffaut munkásságát ismerjük meg a könyvből, de varázsos személyiségüket is. Az olvasó belép a párbeszédbe, sőt ellentmondhat, ha akar. Mert e két mester szereti az ellentmondást, csak a képzelethiányt nem szereti. Szelídek és kérlelhetetlenül szigorúak: a filmmunka megszállottjai, az élet vászonra-tolvajlói. Se nagyképűség, se lila köd, csak a játékos értelem szabad és éles fényei. Kettős portré. Szellemi párbaj a képzelet vágóasztalánál.

Jared Cade - Agatha ​Christie és a hiányzó tizenegy nap
1926. ​december 3-án eltűnt otthonából egy közepesen ismert angol krimiszerző. 1926. december 14-én este, mikor férje azonosította egy harrogate-i szállodában, már a világ egyik leghíresebb asszonya volt Agatha Christie. A közbeeső tizenegy napban egész Anglia őt kereste, megtalálójának magas összegű jutalmat ígért egy napilap, médiumok kinyilatkoztatásait olvashatták az érdeklődők, az Amerikai Egyesült Államokban is újsághír lett belőle. Amikor végre megkerült, mindenki azt várta, interjúkat ad és elmagyarázza, mi történt az alatt a tizenegy nap alatt. De Agatha Christie egy nyilatkozatot kivéve soha nem volt hajlandó beszélni róla. Jared Cade angol újságíró elhatározta, hogy utánajár a titoknak. Először is elolvasott mindent, amit valaha összeírtak a világ legismertebb eltűnéséről, aztán elkezdte felkutatni a még élő szemtanúkat, illetve a hajdani szemtanúk családtagjait. És eközben bukkant a kincsesbányára: Agatha Christie gyerekkori barátnőjének, sógornőjének lányára, aki mindent elmesélt, amit anyjától csak hallott, ráadásul olyan fényképekkel is megajándékozta, amelyeket még soha nem publikáltak. Ezt a könyvet Agatha Christie nem hivatalos életrajzának is nevezhetjük, hiszen az eltűnés előtti és utáni éveiről is beszámol. Izgalmas, új nézőpontú mű egy tehetséges és bölcs asszonyról.

Ismeretlen szerző - David ​Lynch
Fontosabb ​filmjei: Inland Empire David Lynch-Rövidfilmek (szín.-ff., am. dokumentumf., 2002) rendező, forgatókönyvíró A sötétség útja - Mulholland Drive Straight Story - Az igaz történet Lost Highway - Útvesztőben Twin Peaks - Tűz, jöjj velem! Twin Peaks (szín., am. tévéfilm sor., 1990) Veszett a világ Kék bársony Az elefántember Radírfej

Bikácsy Gergely - Buñuel-napló
Luis ​Bunuel a film történetének legnagyobb provokátora. A hispán hagyomány és a francia szürrealizmus egyaránt meghatározta pályáját. A személyes erkölcs Istennel feleselő komor szépsége érdekelte. Középkori vallási mítoszok és eretnekségek, a modern kor kegyetlensége, külső és belső polgárháborúk álomképei népesítik be képsorait. Bikácsy Gergely "Bolond Pierrot moziba megy" című francia filmtörténetéből ismert szubjektív hangvétele új könyvének is sajátos értéke. E könyv valóban napló: a rendező minden fontos filmjének alapos elemzése megtalálható benne, de szabálytalan, csak az emlékek belső logikájának engedelmeskedő, olykor érzékenységeket is sértő írás. Fejezeteiben az "álomvalóság", Bunuel életének és mozijának abszurd jellege tükröződik. Bikácsy mozinaplója elsősorban a nagy rendező istentagadó és istenkereső gúnykacajára figyel. "Bunuel nevetése helyteleníti a rosszal teli ťlétező világotŤ, de a létező világ magyarázhatatlan abszurdumát harsogó örömmel fogadja. Erről már érdemes filmet készíteni…és érdemes könyvet írni"- mondja a szerző.

Féjja Sándor - Illés ​György
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rein A. Zondergeld - Alain ​Delon
Jön ​felénk valaki a filmvásznon, szmokingja fölött világos trencskóban, hófehér selyemingben, rózsával a gomblyukában, összehúzott vállakkal, jéghideg pillantással, összeszorított szájjal, kalapját mélyen homlokba húzva - és akkor ez a valaki nagyon lassan felemeli revolverét és ránk céloz... legszívesebben holtan esnénk össze. Csak hogy megmutassuk neki, hogy igaza van, hogy szívünk közepébe talált.

Karcsai Kulcsár István - Vittorio ​De Sica
"Én ​csak egyféleképpen tudok filmet csinálni. Csak egy alkotó vénám van. És ahhoz hű maradok. Nem érdekelnek új hullámok, divatok, én az emberek érzemeire akarok hatni, az érzelmek pedig időtlenek, nem mennek ki a divatból, ma éppen olyanok, mint száz évvel ezelőtt. Hogy lépést tartsak a divattal, pornográf filmeket kellene forgatnom, közönségeseket, mint amilyenek ma futnak? Álljak be a többiek közé? Én az időn kívül álló filmjeimmel öt Oscart nyertem, az utolsót a Finzi-Continiékkel, amelyért hetvenévesen tüntettek ki. Nos? Ennek ellenére azt kellene gondolnom, hogy tévedtem? Hogy meg kellene újulnom? Ha egy Oscart sem kaptam volna, akkor sem gondolnám. Mert én hiszek abban, amit csinálok."

Muhi Klára - Perlaki Tamás - Federico ​Fellini
Federico ​Fellini a XX. századi kultúra egy darabja. 1954 (az Országúton bemutatója) óta tartja izgalomban a filmes világot, .... Federico Fellini (Rimini, 1920. január 20. – Róma[1], 1993. október 31.) olasz filmrendező és forgatókönyvíró. A II. világháború után az olasz filmművészetben kibontakozott egy új irányzat, a neorealizmus. Ezen az úton elindulva találta meg Fellini saját, senkivel össze nem téveszthető stílusát: a szánalom, a megértés, az együttérzés még neorealista, a költői emelkedettség, a groteszk humor, a miszticizmus azonban már egy másik út. Az Országúton, az Édes élet, a 8 és ½, később a Fellini-Róma és az Amarcord új utat jelöltek ki a filmművészetben. Fellini filmjeiben a valóság, az emlékek és az álmok sajátos módon olvadnak eggyé. Művei az emberi kiszolgáltatottságot, képmutatást, ostobaságot és kisszerűséget szeretetteli, gyakran harsány humorral jelenítik meg. Talán nincs is még egy olyan rendező a filmvilágban, akinek alkotásai annyi személyes élményből és emlékből épülnének fel, mint Fellinié. wikipedia

Mia Farrow - Ami ​szétesik - Emlékirat
Mia ​Farrow és Woody Allen élettársi kapcsolatának kudarca bejárta a világsajtót. Ez a könyv kettejük botrányos szakításának ürügyén íródott, mégsem botránykrónika. A világhírű színésznő emlékiratban örökítette meg kettejük kapcsolatának alakulását, és ami még sokkal érdekesebb, saját személyiségének fejlődését. A két világhíresség pere kegyetlen és tanulságos. A végkifejlet elborzasztaná az olvasót, ha nem volna mégis erősebb az asszony, az anya hangja. A lebilincselő élettörténet letehetetlen olvasmány mindazok számára, akiket meg tud érinteni mindaz, ami nyomorultul emberi, és emberi módon kegyetlen. Mia Farrow könyve attól hátborzongató, hogy igaz, s amikor szép, akkor egy asszony harcától az.

Kelecsényi László - Latinovits ​Zoltán
Nem ​ajánlom ezt a könyvet azoknak, akik botrányok és szenzációk felidézését várják tőle. Nem ajánlom azoknak sem, akik a színészről nem produkciója, hanem világnézete, viselkedése, tévhitei alapján alkotnak véleményt. Nem ajánlom továbbá azoknak, akik életében is, holtában is eleve elfogultak Latinovits Zoltánnal szemben. Rajtuk kívül - ajánlom mindenkinek.

Csengery Judit - Judy ​és Liza
Judy ​és Liza, vagyis Judy Garland és Liza Minelli, anya és lánya, az amerikai film és zenés színpad két nemzedékének sztárja. A magyar közönség két halhatatlan filmalkotásból, az 1939-ben bemutatott Ózból, a Metro-Goldwyn-Mayer bűbájos produkciójából, és az 1972-ben bemutatott Oscar-díjas filmmusicalból, a Kabaréból ismeri őket. Pedig mindketten számtalan filmben, zenés játékban szerepeltek (a "one woman show", az egyszemélyes színház műfajának elindítója Judy Garland, talán legsikeresebb folytatója Liza Minelli), s mozgásuk, hangjuk, lényük káprázatát tucatnyi hazánkban ismeretlen film, hanglemez és videokazetta őrzi. A Judy és Liza a filmélményeket persze nem pótolhatja, de kulcsot ad a két csillag életének, művészetének megértéséhez. A szerző egymás mellé állítja a két sztár pályafutását: a csodagyerekből nagy áldozatok árán felnőtt színésznővé vált Judy és a világhírű szülők gyerekeként más, de nem kisebb akadályokon át a csúcsra jutó Liza útját. A könyv lapjain felvonulnak a híres-hírhedt hollywoodi sztárok, színészek, rendezők, producerek; megismerkedünk a legnagyobb filmgyárakkal, köztük is elsősorban a Metro hatalmas gépezetével, New York-i Boradway-előadásokkal, night clubok és discók világával, gyermekzsúrokkal és 2000 személyes fogadásokkal, dollármilliomosokkal és kispénzű vállalkozókkal - az egész amerikai film- és szórakoztatóipar történetének nagyjából az Óz és a Kabaré által határolt időszakával. A nagy sikert aratott Greta Garbo-életrajz szerzőjének újabb kötete - melyet számos fénykép mellett Judy Garland és Liza Minnelli filmjeinek jegyzéke egészít ki - lebilincselő olvasmány, melyet filmeseknek és a legszélesebb olvasóközönségnek egyaránt ajánlunk.

Baló Júlia - Utolsó ​interjú Latinovits Zoltánnal
Jó, ​ha száz évben egyszer születik ilyen kivételes színész-tehetség, mint amilyen ő volt. Már életében legendák övezték. Megjelenése színpadon, pódiumon, képernyőn, filmen lebilincselte nézőit. Generációk szívébe, elméjébe költözve izgalomban tartotta közönségét, az embereket - bárhol is jelent meg, bármit is mondott, tett.

Ben Falk - Robert ​Downey Jr
"I've ​always felt like an outsider in this industry. Because I'm so insane I guess." - Robert Downey Jr. Robert Downey Jr's life isn't a movie - but it could be. Now one of the biggest box office stars in the world thanks to Iron Man and Sherlock Holmes, he's come a long way since his early days as a rising actor amidst the Brat Pack of the Eighties, as well as stints on Saturday Night Live and Ally McBeal. His incredible journey has also encompassed prison and drug addiction - experiences which left him just one bad choice away from death. Funny, definitive and entertaining, this is the first book that dares to glimpse inside the psyche of a brilliant and complex icon of our times.

Ismeretlen szerző - Pedro ​Almodóvar
Pedro ​Almodóvar napjaink egyik legszínesebb, legsikeresebb filmalkotója (Oscar-díj, négy César-díj, cannes-i kitüntetés, két Európa-díj), akinek majd mindegyik új filmje vitákat vált ki, heves ellenérzéseket és lelkesült csodálatot egyaránt keltve mind a közönség, mind a kritikusok körében. 1980-ban mutatják be első játékfilmjét (Pepi, Luci, Bom és a többiek), azóta szorgalmasan készíti filmjeit, mind ez ideig tizenötöt. Legtöbb filmjét a magyar közönség is ismerheti - visszafelé haladva az időben -, a Rossz neveléstől kezdve a Beszélj hozzá!, Mindent anyámról, Titkom virága, Kika, Tűsarok, Kötözz meg!, Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén, Matador című filmeken át egészen az 1982-ben forgatott Szenvedélyek labirintusáig. Szenvedélyek labirintusa? Igen, talán e filmcím jellemzi leginkább hőseinek útvonalát, nyugtalan lelkük, felizzó drámáik sorsvonalát. A szenvedélyek és a nemi identitás, a végzet és a véletlen egymásba kapaszkodó, jószerivel kibogozhatatlan kapcsolódásai jelennek meg filmjeinek feszült képsoraiban, kegyetlen őszinteséggel leplezve le az álszemérmet, a hazugságot, de mindig érzelemcentrikusan, már-már szentimentálisan. Frédéric Strauss, a kitűnő francia kritikus és szerkesztő kérdéseivel épp a legilletékesebbet, magát Pedro Almodóvart ostromolja tiszteletre méltó kitartással és lendülettel.

Kelecsényi László - Karády ​Katalin
Kelecsényi ​László Jelenségek Karády Katalin népszerűsége – négy évtized múltán – ismét növekedőben van. Úgy kezdődött, hogy a Filmmúzeum műsorára tűzte a Halálos tavaszt, 1945 előtti filmgyártásunk botránykövét, Karády első filmsikerét. Bő egy év alatt, heti három előadásban 77 ezer néző látta. Folytatódott a sor a Halálos tavasz mai sajtóvisszhangjával. Eörsi István áttételesebben, Földes Anna nyíltabban mondta ki róla verdiktjét: giccs a javából. Utóbbi cikk szerzője kapott is válaszlevelet szép számmal. Gyalázkodót, vitatkozót, egyetértőt – vegyesen. Ez nem volt meglepő.

Berkes Ildikó - Marlon ​Brando
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Andrej Tarkovszkij - Napló
Tarkovszkij ​1970 áprilisától 1986-ig, haláláig vezetett naplót, melyben feljegyezte filmjeivel kapcsolatos alkotói feladatait, valamint viaskodását a szovjet hivatalos szervekkel. Még ha visszafogott módon fogalmaz is a Napló írója, a műből képet alkothatunk egy mélyen gondolkodó személyiség titkairól, a filmről, irodalomról, filozófiáról szóló nézeteiről. Megtudhatjuk, hogy milyen intellektuális-érzelmi kapcsolat fűzte Tolsztojhoz, Dosztojevszkijhez, Hesséhez; kortársaihoz, Fellinihez, Paradzsanovhoz, Zanussihoz stb. A modern filmművészet egyik csúcspontját jelentő Tarkovszkij-életmű megértéséhez, a filmművészet avatott szakértőit is próbára tevő, talányos alkotások elemzéséhez igen nagy segítséget nyújthat a Napló, melyből az alkotói folyamatot illetően is fontos következtetések vonhatók le.

Megyeri Lili - Rainer ​Werner Fassbinder
Rainer ​Werner Fassbinder (Bad Wörishofen, 1945. május 31. – München, 1982. június 10.) német filmrendező, producer, színműíró, az anti-színház (Antitheater) megalapítója.

Liv Ullmann - Változások
"Azt ​hiszem, hogy elsősorban ember vagyok... vagy mindenesetre meg kell kísérelnem, hogy az legyek" - mondja Ibsen Nórája, akinek kosztümjében Liv Ullmann legnagyobb színpadi sikereit aratta norvég szülőhazájában, majd pedig a New York-i Broadwayn - s akinek őszinteséget szomjazó egyéniségével minden szerepe közül a legmélyebben tud azonosulni. Mintegy Nóra kezét fogva tárja fel ebben a könyvben a világhírű sztár színésznővé, asszonnyá és anyává érésének kétségektől és kudarcoktól sem mentes történetét. Az önéletrajz legemlékezetesebb, legköltőibb lapjai természetesen azok, amelyek a Fárö-szigeti idillt, az Ingmar Bergmanhoz fűződő híres, nagy szerelmet elevenítik meg, a legizgalmasabb lapok pedig a közös filmforgatások kulisszái mögé engednek bepillantást. Színes és számunkra teljesen valószerűtlen meseként olvassuk a sikeres filmszínésznő iróniával-öniróniával fűszerezett tudósításait cannes-i fogadásokról és hollywoodi partykról, Oscar-díj-kiosztásról és Párizs éjszakai életéről, ám tulajdon problémáinkra, gyötrő dilemmáinkra ismerhetünk Liv Ullmann, a gyermekét egyedül nevelő anya s egyben dolgozó nő vallomásaiban - lelkifurdalásaiban, melyeket a kettős helytállás reménytelen feladata okoz, de újra meg újra felszikrázó örömében is, melyet az anyaság élményének s egy-egy igazán jól megoldott szerepnek köszönhet.

Bános Tibor - Sárdy ​János
Az ​első teljes életrajz és pályakép Sárdy Jánosról, a század közepi magyar opera- és operett-éneklés különleges alakjáról, a magyar zenés film első sztárjáról. "Mivel ezek szerint Sárdy János úr a szabályszerű követelményeknek megfelelt, Őt magyar tannyelvű elemi népiskolákban való tanításra képesítettnek nyilvánítjuk." "Csak a csizmámat kellett kidugnom a kulisszák mögül, máris olyan taps volt, hogy széjjelrepedtek a díszletek." "Édes fiam! Ne akarj te színész lenni. Egészséges vagy, van szép kabátod, százhatvan pengő havi fizetésed, mit akarsz te a színészettől?" "Új a tenorista is. Sárdy Jánosnak hívják, megjelenése pompás. Arca amolyan apollói arc, alakja kifogástalan. hangja egyes, éneklése egyketted, kis jóakarattal év végére megadhatjuk neki az egyest." "A Schubert-zenékből összeállított Három a kislány előadásában Schubert Ferencet játszottam harmincéves koromban. Nem mondom, kicsit nehéz szerep volt, amennyiben Schubert akkoriban kezdett pocakosodni, és így én mindig a kisvánkosommal együtt léptem föl..." "A cigánybáró megjelent először gyalog, később lóháton, de csak Saffit, a szép cigányleányt sikerült meghódítania, a közönséget nem." "Gyerekek! Fáj a lábam és nyugodtan sántíthatok! - itt senki sem ismer! A kutya sem törődik velem. Tudjátok, milyen gyönyörűség nyugodtan sántítani?" "Akinek a halálhírét költik, az sokáig él! Velem már többször megtörtént ez. Volt már úgy is, hogy Kolozsváron egyik filmem felújítását a mozi gyászkeretben hirdette. Akkor - ha jól emlékszem - autókarambol áldozata voltam."