|
A nyugat – vagyis a görögség, az ókori Európának ez a vezető kultúrnépe – egészen Nagy Sándor keleti hódítóútjáig csak igen keveset tudott Indiáról. Amit Hérodotosz és mások Indiáról feljegyeztek, többnyire másod-, harmadkézből nyert értesülés volt és a perzsák útján jutott el nyugatra. A perzsák azonban jól ismerték Indiának északnyugati részét, hiszen birodalmuk, legnagyobb kiterjedésében, egészen az Indus folyamig nyúlt és perzsa népcsoportok, a zarathusztrai vallással együtt, az Induson túlra is beszivárogtak. Perzsa emlékek tanúskodnak erről az északi Pandzsábban is, pl. a taxilai ásatásokkal napvilágra került romvárosban. Az ókori nyugat, amikor «Indiáról» beszélt, voltaképpen csak az Indus folyó környékét és az ettől keletre elterülő síkságot, vagyis a mai Pandzsábot értette e név alatt. India: az Indus folyam vidéke. Még Nagy Sándornak is csekély fogalma volt arról, hogy amikor – véleménye szerint – «meghódította Indiát», tulajdonképpen csak India egy igen kicsiny részét látta s ennek az aránylag kis területnek is csupán töredékét vetette uralma alá. Számára is mindössze az Indus folyamon túl fekvő ország jelentette Indiát és csak utódának, Szeleukosz Nikátornak követe, Megaszthenész adott hírt elsőül India távolabbi tájairól. Megaszthenésznek töredékekben fennmaradt munkája az első, nyugati embertől eredő leírás Indiáról, illetve Indiának északi részéről. Az északnyugati terület, amelyről ebben a könyvben beszélünk, később kapta perzsa «Pandzsáb» nevét. Ez a szó «öt vizet», «öt folyót» jelent.
Kapcsolódó könyvek
Almásy László - Autóval Szudánba
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
.jpg?1445012898)
Cholnoky Jenő - A sárkányok országából
Az intelligens magyar Közönség számára, nem a tudósoknak irtam ezt a könyvet. Kötelességemnek tartom utazásom élményeit, tapasztalataimat és felfedezéseimet olyan alakban közzétenni, hogy azt mindenki megértse. De mi haszna volna ilyen közlésnek, ha abból nem lehetne tanulni? Nem az utazás lefolyására, nem a kalandok, nélkülözések ecsetelésére forditottam a fősulyt, ilyesmit csak ott tárgyaltam, ahol az események valaminek a jellemzésére szolgálhatnak. Tisztán a tudományos eredmények felsorolása azonban száraz dolog lett volna, amit nagyon kevesen olvasnának el. Füszereznem kellett ezeket a dolgokat változatos epizódokkal, mulatságos és érdekes eseményekkel, amilyenekben bőven van része annak, aki derült kedélylyel és jóakaratu humorral kalimpál a sors kerekének küllői között.
Egyszerü, szürke kabátban, fekete nyakkendő nélkül beszélek olvasóihoz, a magunk egyszerü nyelvén, mint ahogy jóismerőseim körében szoktam elbeszélni másfél évig tartó utazásom eseményeit. Sokkal igénytelenebb, sokkal egyszerübb ez a munka, hogy helyén valónak találnám itt köszönetet mondani jótevőimnek, akik utazásomat lehetővé tették. Nagyméltóságu dr. Wlassics Gyula v. b. t. t. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Ur széles látóköre és kegyes jóakarata adta meg ahhoz a lehetőséget, hogy sikerüljön az a terv, amit Princzipálisom és második Atyám, Lóczy Lajos dr. készitett elő, azt hiszem, tisztán az én javamat tartva szem előtt. Nem vagyok elbizakodott, hogy azt higyjem, miszerint a tudományosságnak remélt ezzel használni; ő ismeri legjobban az én gyengeségeimet.
Cholnoky Jenő - Utazásaim, élményeim, kalandjaim
Ebben a könyvben összefoglalom életem utazásainak tapasztalatait és tudományos eredményeit, olyan leírásban, hogy mindenki megérthesse. De hogy megérthesse, ahhoz szükséges az is, hogy aki a kezébe veszi a könyvet, az el is olvassa. Ezért úgy kellett megírnom, hogy olvasása ne legyen fárasztó. Mint ahogyan az unalmas ízű ételeket jóízűvé és könnyebben emészthetővé tesszük fűszerekkel, úgy kell az értelmes nagyközönség számára írt tudományos műveket is fűszerezni kis kalandokkal, tréfákkal, személyes impressziókkal, stb. Sajnos, kénytelen vagyok minduntalan magamról beszélni, mert hisz az én utazásaimat írom le és saját tudományos eredményeimet foglalom össze közérthető formában. Nem dicsekedés ez, mert semmiféle dicsőséget sem látok abban, hogy valaki a természettudományokat sportszerű szenvedéllyel műveli, ebben van minden öröme s boldog, ha valami szép eredményt ér el. Nem érdem ez, nem szorul jutalmazásra, mert maga a munka és tanulmány az igazi jutalom, ebben van a legnagyobb gyönyörűség. A tudományos munka nem robot, nem gyászszertartás, amelyet fekete ruhában, ünnepélyesen vasalt ábrázattal, nagyképűen kell fitogtatni: bámuljatok, milyen nagy tudós vagyok én! Nem! A tudományos munkát csak az végezheti jó eredménnyel, aki derülten fogja föl az életet, szenvedélyes szeretettel rohan az ismeretlen ellen, minden veszedelmen és nélkülözésen keresztül, bizonyos szent könnyelműséggel. Persze nagyképű, tudós kollégák rosszalló fejcsóválással seppegnek egymásközt, hogy ez tudóshoz nem illik, a tekintélyt aláássa. Az ilyen szűk látókörű irigykedésre és féltékenykedésre soha ügyet sem vetettem, pedig elégszer megszomorítottak ellenségeskedésükkel, mert akadályozták a tudományos munkát.
Baktay Ervin - Királyfiak földjén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Sven Hedin - A rejtelmes India felé
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Almásy László - Levegőben... homokon...
Afrika térképén még a közelmúltban, ott, ahol a huszonhatodik hosszúsági fok szeli a Ráktérítőt, hatalmas fehér folt éktelenkedett. A térképrajzolók az üres helyet úgy töltötték be, hogy nagy betűkkel beleírták "Libyai Sivatag". Ha a Szaharát három részre osztjuk, a Libyai-sivatag a nyugati harmadrész. A hosszúsági és szélességi fokok képzelt vonalán futnak végig Egyiptom, Szudán és az olasz Tripolis határai. A valóságban ott azonban csak a homok határos a sziklával, a semmi a végtelenséggel. A régi egyiptomiak valamikor még ismerték ennek a hatalmas homok- és sziklatengernek belsejét. Később évszázadokon át senki sem járta a "Halál birodalmát" és feledésbe ment az ókori utazók ismerete. Amikor az arabok Kis-Ázsiából bevándoroltak Afrikába, lépésről lépésre kellett elfoglalniuk és megismerniük az új hazát. Babonás félelemmel nézték az ókori Egyiptom misztikus kultúrájának emlékműveit és csak lassan, tapogatódzva haladtak előre az ismeretlen országban. A Libyai-sivatag kérlelhetetlen pusztasága megfélemlítette a foglalók seregeit és évszázadokig tartott, amíg egyes vakmerő felderítők felfedezték a homoktenger szigeteit, az oázisokat. Akik ilyen felderítő útról visszatértek, csodálatos dolgokat meséltek. Kékszemű, szőke, de sötétbőrű emberekről, akik végtelenül messze, kint, a sivatag hozzáférhetetlen helyein rejtelmes oázis-városokban élnek.
Sven Hedin - Pekingtől Moszkváig
Eredeti tervem az volt, hogy összefüggően s időrendben írjam meg földkörüli utamat, melyet a múlt évben tettem meg. De mivel hazaérkezésem után úgy éreztem, hogy az Oroszországról szóló leírás, amint a viszonyokat 1923 decemberében láttam, könnyen elavulhat, elhatároztam, hogy először Oroszországról fogok szólalni, azután kerül sor Amerikára és Kínára.
Ez a könyv nem ad feleletet a bolsevizmus elveire, elméletére és gyakorlati megvalósítására vonatkozó kérdésekre. Csak egy gyors utazásról számol be Mongólián, Szibérián és az európai Oroszországon keresztül.
Stein Aurél - Indiából Kínába / Nagy Sándor nyomában Indiába
Stein Aurél, az 1943-ban elhunyt Kelet-kutató és régész angol nyelvű könyveit évtizedenként adják ki újra meg újra Angliában és Indiában, nemrég elkészültek az első kínai fordítások is - "csak" hazájában volt mostoha sorsú szerző hosszú évtizedekig. A Palatinus Kiadó 2007-ben - Felföldi Szabolcs, szegedi régész-történész gondozásában - elkezdte az adósság törlesztését, sorban jelentetve meg a szenzációs utazások krónikáit. Elsőként a "Homokba temetett városok" látott napvilágot, aztán a "Romvárosok Ázsia sivatagjaiban". Most két munkája olvasható egy kötetben. Az egyik, az "Indiából Kínába". Harmadik utam Belső-Ázsiába először 1923-ban jelent meg. A másik mű Stein fölfedező szenvedélyének talán legszebb és legizgalmasabb tanúbizonysága: a kutató több kisebb-nagyobb expedíciót is szervezett északnyugat indiai területekre, hogy Nagy Sándor nevezetes hadjáratának útvonalát rekonstruálja. Ezeknek az utaknak az összegzéseként született a "Nagy Sándor nyomában Indiába".
Almásy László - Az ismeretlen Szahara
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Baktay Ervin - India
A Kőrösi Csoma Sándort példaképéül választott szerző monográfiája egy tőlünk távoli, varázslatos szépségekkel és nyomasztó társadalmi ellentmondásokkal teli világról.
Baktay Ervin - A világ tetején I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Cholnoky Jenő - Balaton
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Gordon Johnson - Az indiai világ atlasza
A kötet betekintést nyújt az Indiai-szubkontinens gazdag kultúrtörténetébe, társadalmi és politikai szerveződéseibe, vallásaiba, művészetébe és építészetébe, irodalmába és tudományos teljesítményeibe.
Cholnoky Jenő - A sivatag
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ungváry Krisztián - Budapest ostroma
Ungváry Krisztián hadtörténész munkája a megjelenésekor, 1998-ban, hatalmas űrt töltött be. Több mint fél évszázaddal a drámai események után ez volt az első átfogó, ideológiai felhangok nélküli, hiteles és olvasmányos monográfia e mindmáig sokakat érdeklő és foglalkoztató témáról.
A kötet a korabeli levéltári források mellett számos, eddig ismeretlen visszaemlékezést idéz és hasznosít. A műben szerencsésen ötvöződik a mikrotörténetírás célkitűzése és a háború nagyobb összefüggéseinek mélyebb bemutatása, plasztikus képet kap az olvasó a hadműveletek napi változásairól, a lakosság életéről, szenvedéseiről, a kegyetlenkedésekről és az élet újraindulásáról. Az olvasó utcáról-utcára, sőt olykor szinte házról-házra követheti végig a főváros ostromának menetét.
Hetvenöt, nagyobb részben eddig még nem publikált korabeli fotó, tizennégy szöveg közti és egy kihajtható, színes áttekintő térkép illusztrálja az elmondottakat és magyarázza a hadi eseményeket.
Adolf Hitler - Mein Kampf
A Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett.
Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.”
Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.
Sven Hedin - Ázsia sivatagjain keresztül
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
P. T. Etherton - A Mount Everest átrepülése
Azok a kollégáim, akikkel együtt dolgoztam a Mount Everest átrepülését előkészítő bizottságban, engem bíztak meg, hogy az expedíció legfontosabb eredményeit röviden, a szakkifejezések lehető kerülésével foglaljam össze. Mindenekelőtt ki akarom emelni, hogy az expedíciót nem azért szerveztük, hogy ezzel bátor és szívós kitartást igénylő tettekre adjunk alkalmat, hogy rekordot döntögessünk, vagy hogy valamit, mindenkit megelőzve, legelőször vigyünk véghez. Kétségtelen, hogy mindezek szép dolgok s az expedíció véghez is vitt ilyesféléket, de - csak mellékesen. Az expedíció igazi célja komoly tudományos kutatás volt, mégpedig annak a bebizonyítása, hogy a repülőgép és a fotografálógép együttesen alkalmasak más módon teljességgel megközelíthetetlen célok elérésére, másképpen egyáltalán felderíthetetlen ismeretek megszerzésére.
Cholnoky Jenő - A Földközi-tenger
"A tenger félelmetes hatalom, de másrészt a kultúra előmozdítója, az emberi boldogságnak, előrehaladásnak lényeges tényezője. Igaz, vannak népek, amelyek sohasem láttak tengert, nemzedékeken keresztül még a partjára sem jutottak el és mégis megéltek.
Sokan félnek tőle, hiszen a vize sós, ihatatlan ; a mi életünkre nézve nincs szerepe, sőt életünk helyett halálunkat jelenti — mondhatják egyesek, mert olyan elem, amelyben megélni nem tudunk.
A felületesen gondolkozók így vélekedhetnek a tengerről. A tenger partján élő népek azonban a tengerben keresik meg élelmük egy részét ; a tengeren kereskednek, fuvaroznak, a tengerben tehát gazdasági erőt látnak, szeretettel, de félelemmel is tekintenek rá, mert nemcsak áldásai, hanem tragikus csapásai is vannak. "
Cholnoky Jenő
Ligeti Lajos - Afgán földön
"Az akadályokon keresztül végre bemásztam erre a kényelmes helyre, ahol legfeljebb az egyik ormótlan nagy fék csiklandozza az utas oldalbordáját. Még ki sem fújtam magam, mellém állt az elegáns férfiú és ékes szavakkal emlékeztetett előnyös helyemre; előbb barátságosan, majd egyre hangosabb és méltatlankodóbb hangon kezdte követelni tőlem a pótdíjakat. Hasztalan hivatkoztam arra, hogy voltaképpen az egész kocsi viteldíját kifizettem, szerinte ez a Konstantinápolyból magammal hozott utalványon nem volt elég világosan feltüntetve. Hogy az eredménytelennek ígérkező hosszú vitát elkerüljem, előzékenye felajánlottam a helyet Ebráhimnak. Erre azonban maga az elegáns férfiú is meghökkent, hiszen csak nem ültethet hitetlen gyaurt igazhívő asszonyok és gyerekek közé. De még akkor sem hagyta magát. Rendben van, maradjak csak ott, ahol vagyok, de majd még egy másik utast ültet mellém. Szerencsére ezt a fenyegetését nem tudta oly könnyen beváltani, ebben a holtszezonban még Ebráhimékat is nehéz dió volt neki megkaparintania."
