Kapcsolódó könyvek
Thomas Mann - Trisztán
Thomas Mann e novellája, amely századunk első éveiben született, élet és művészet viszonyát ábrázolja. Az Einfried tüdőszanatóriumba új beteg érkezik, a törékeny ifjú Klöterjahnné robusztus kereskedőférje kíséretében. A szanatóriumban Detles Spinell érdeklődik a hölgy után, egyszer kettesben maradnak, és a hölgy eljátssza zongorán Wagner Trisztán partitúráját.........
Thomas Mann - Egy apolitikus ember elmélkedései
Thomas Mann-nak a magyar közönség által jól ismert szépirodalmi munkásságát kiegészítik esszéi, tanulmányai, saját művéhez írott kommentárjai és gondolatainak naplószerű leírásai. Keresés, viaskodás ez a nagy lélegzetű mű, melynek korai részei a háború kezdetének idejéből valók, utolsó írásai pedig nagyjából az 1917-18-as évek fordulójáról. A terjedelmes könyv, amely magyar nyelven most jelenik meg először Györffy Miklós szép és értő tolmácsolásában, izgalmas szellemi élményt ígér az olvasónak.
Thomas Mann - Úr és kutya
Azok a kisregények, melyeket ebben a kötetben olvashatunk, többnyire nagy regényei eszmekörében születtek, motívumaik rokonsága általában felismerhető. Az önéletrajzi indíttatású Tonio Kröger nyilvánvalóan egy tőről fakadt az író első s tán máig legnépszerűbb regényével. A Buddenbrook ház-zal; ifjú hőse, az "eltévedt polgár", a művészélet problémáival küszködik, s próbálja meghatározni helyét világban és társadalomban. Ugyanebből az ellentétből sarjad a Halál Velencében tragikuma is: az öreg író életébe váratlanul betörő élmény összezúz mindent, amire létét eddig építette. A törvény a József-tetralógia húszesztendei munkájának záróakkordja, s a humánum örök érvényű állásfoglalása minden korok fasizmusával szemben; végpontja annak a folyamatnak, melynek kezdeteit a Mario és a varázsló jelzi. Thomas Mann remek életművének hatása hazánk és egész világunk történetének nagyon nehéz éveiben volt emberséget élesztő, bizalmat támasztó, az irodalom szép varázslatának hitelét és becsületét őrző. De a történelmi változások, az idő új és új fordulatai nemhogy gyöngítenék, inkább erősítik azt a fényt, mely minden írását megvilágítja.
Thomas Mann - József és testvérei
Ezt a "piramis méretű munkát, amely a Líbiai-sivatag szélén álló óriástestvéreitől csupán abban különbözik, hogy nem estek áldozatául ostorral hajszolt, ziháló rabszolgák hekatombái", ezt "a hetvenezer nyugalmasan hömpölygő sor"-t, "amely az emberélet ősi történéseit hordozza, szerelmet és gyűlöletet, áldást és átkot, testvérviszályt és apai fájdalmat, gőgöt és vezeklést, bukást és felemelkedést hirdetve", "egyetlenegy ember türelme hozta létre évek hosszú során át", éspedig azzal a szándékkal, hogy a bibliai József-történetet végre olyan részletesen elbeszélje, ahogy mindig is kíváncsi volt rá mindenki. Az elbeszélő, aki imigyen az egész emberiséghez szól: Thomas Mann, pályája delelőjén, de egyben leghányatottabb korszakában: a fasizmus térhódítása idején. A József és testvérei lenyűgözően nagyszabású életrekeltése és újraköltése egy ősrégi mítosznak, egy XX. századi "írástudó" szemszögéből nézve. A mitikus távlatban kibontakozó történet mint kozmikus tüneményt állítja elénk az embert, és olyan korban vizsgálja felül e lény eredetét, helyzetét és jövőjét, amely az emberről való tudást gyökeresen revideálta, sőt puszta fennmaradását sodorta veszélybe. A nagyszabású, világra szóló szerzői szándék azonban nem veendő olyan komolyan, amilyen mezben jelentkezik. Az elbeszélő inkább csak mímeli a mindentudó, csalhatatlan orákulumot, valójában egyike ő is a közönséges kíváncsi embereknek, aki szeret képzelődni. Története tudós kinyilatkoztatásba bújtatott képzelt mese, a régi mese újabb, korunk igényeihez szabott változata.
Thomas Mann - A varázshegy
Thomas Mann monumentális regénye a század elején játszódik egy davosi tüdőszanatóriumban. Ide utazik fel a fiatal Hans Castorp unokabátyja látogatására s a tervezetten három hét helyett hét esztendőt tölt Berghofban. Ennek a világtól elzárt mikrokozmosznak nagypolgári légkörében szinte szemünk láttára sűrűsödnek azok a gócok, melyek az első világháború kirobbanásához vezettek. Sőt, már a fasizmus réme is előreveti árnyékát. A "Varázshegy"-ben Hans Castorpnak, ennek az átlag tehetségű német ifjúnak meghódításáért küzdenek a humanizmus és a későbbi fasizmus erői.
Thomas Mann - Az elcserélt fejek
"Thomas Mann Elcserélt fejek című hindu legendája két ifjú, a Srídáman nevű kereskedő és Nanda kovács és tehénpásztor egyedülálló története, amelyben az egymás felé irányuló vonzalom kicserélődés és egyesülés utáni vágyat gerjeszt. Srídáman néhány évig csillagászatot és lényegszemléletet tanul, a szellemi dolgok vonzzák, míg Nanda elsősorban fizikai előnyeivel válik ki; ez utóbbinál a test a fődolog a mellékes fejjel szemben, az előbbinél pedig a tudással bíró fej élvez előnyjogot a függelékül szolgáló test ellenében. Mann úgy írja le kettejüket, mint a megkétszereződött Sívát, aki hol szakállas aszkétaként, hol pedig erőtől duzzadó ifjúként jelenik meg, de sohasem egységben. A Sívában egyesülő tulajdonságok esetükben külön jelentkeznek és kölcsönös vonzalmat, valamint egymásrautaltságot váltanak ki: mindkettőjük úgy érzi, hogy egyedként nem tekintheti magát teljesnek.
Nem is lehet tehát másként, mint hogy a két ifjú érzelmi életét ugyanaz a leány befolyásolja. A szépséges Szítának valaha Nanda volt a hintáztatója, Srídáman pedig akkor pillantja meg először és szeret belé azonnal, amikor a napszűz fürdőájtatosságot végez a folyón. Mi sem természetesebb, mint hogy Srídáman számára Nanda kéri meg a leányzó kezét. Szítá házasélete ugyan a legnagyobb mennyei boldogságban veszi kezdetét, idővel azonban vonzalom támad benne a férfias Nanda iránt és nem szűnő testi-lelki gyötrődés keríti hatalmába, mivel - úgy érzi -Srídáman már nem tudja neki a teljességet nyújtani. A nőben dúló érzelmi vihar a két férfi lelkületén is kiütközik. Annyira összetartoznak már, hogy mindkettő hajlandó lenne lemondani Szítáról, életének elvesztése árán is, a másik javára. Ezért - hogy a kellemetlen helyzetet valamiképp megoldja -, egyik hármasban lebonyolított utazásuk alkalmával egy útbaeső szentélyben Srídáman levágja saját fejét, de így cselekszik a keresésére induló és látványától feleszmélő Nanda is. A bensejében immár Srídáman magzatát hordó Szítá a Világanya segítségével feltámasztja a két férfit, ám - részben zavarodottságában, részben ösztönszerűen - összecseréli a két fejet, így próbálva létrehozni Srídáman fejéből és Nanda testéből álmainak emberét.
Ezt követően a dilemmák sora merül fel: mi dönti el, hogy ki tekinthető ezentúl férjének, a fej vagy a test?, továbbá ki tekinthető a leendő gyermek apjának, illetve mi az elfogadható, a fej vagy a test szerinti apaság? Egy szent emberhez, Kádamanához fordulnak ítéletért, aki úgy véli, hogy a fej a testrész legkülönbje, ezért a férj, Srídáman fejéből és Nanda testéből keletkezett egyén tekinthető Szítá férjének, a Nanda fejéből és Srídáman testéből összeillesztett személy pedig a leendő apának."
(Szombathy Bálint)
Thomas Mann - A kiválasztott
A kiválasztott témáját Thomas Mann a Gesta Romanorumból meríti. A regény szinte változtatás nélkül követi a középkori legenda meglepő, már-már bizarr cselekményét. A hercegi testvérpár Wiligis és Sibylla bűnös szerelméből születő, a sors kegyére bízott, kitaszított gyermek férfivá serdül, s az ördögi erők kegyetlen akaratából saját anyját veszi feleségül. A kettős vérfertőzést felismerve Gregorius elképesztően súlyos vezeklést vállal. Tizenhét esztendeig él egy kopár sziklaszirthez bilincselve, jóformán minden táplálék nélkül, míg végül az éhségtől, szomjúságtól szinte mormotává zsugorodik. A bűnhődést teljes bocsánat követi: Szert Péter trónjára emelik, s mint pápa feloldozhatja anyját és önmagát a szörnyű vétek alól. A regény és legenda közti alapvető különbség azonban az, hogy Thomas Mann nem a dogmatikus kiválasztást, predesztinációt igazolja, hanem az emberi élet érdemen és szerencsén alapuló, mégis kiszámíthatatlan változandóságát mutatja be.
Thomas Mann - Válogatott elbeszélések
Thomas Mann elbeszélései tömörítve és kiemelve vetítik elénk a nagy huszadik századi klasszikus életművének egész világát, legjellegzetesebb problémáit. Válogatásunk Mann kisprózájának legismertebb, már több kiadást megért darabjait tartalmazza.
Thomas Mann novelláit nem lehet egyetlen, jól körülhatárolható típusba besorolni, az életpálya utolsó szakaszára jellemző nagyobb lélegzetű írások pedig - mindenekelőtt A törvény és A kiválasztott - már határesetei az elbeszélésnek, inkább tekinthetők kisregényeknek, nem is szerepelnek ebben a gyűjteményben. De nemcsak terjedelmi, formai szempontból változatos a kép, hanem az elbeszélések gondolatvilágában is.
Ezt a változatosságot az adja, hogy minden egyes elbeszélés a regényekben részletesen kibontott manni gondolatvilág egy-egy vezérmotívumát formálja meg csattanós intenzitással. A Tonio Kröger például mintha a Buddenbrook ház epilógusa lenne, a Varázshegy problematikájának csomópontja több elbeszélésben is felbukkan, Az elcserélt fejek egészen másfajta világa leginkább talán a József írójáéval rokon. Amolyan sűrített foglalata tehát ez a kötet Thomas Mann életművének, bevezető a nagy regényekhez, s egyszersmind olyan novellákat tartalmaz, amelyek a huszadik századi novellairodalom félreismerhetetlenül egyéni remekei közé tartoznak.
Thomas Mann - Doktor Faustus / A Doktor Faustus keletkezése
Thomas Mann nagy, szintetizáló eszmeregénye több kiadást is megért magyarul, a legutóbbi 1977-ben jelent meg. A mű, amely történelmi és eszmei távlatból vizsgálja a németség tragikus XX. századi kisiklását, a reformáció korabeli népkönyvre és Goethe "Faust"-jára utalva olyan hős élettörténetét beszéli el, aki a német polgári szellem és művészet sorsát jelképezi. Adrian Leverkühn német zeneszerző életének krónikása ifjúkori barátja: Serenus Zeitblom, aki a Mann-regény írásával egy időben, azaz 1942-től 1945-ig, szerzőjének ironikus másaként dolgozik Leverkühn életrajzán, s a világháború alakulására vonatkozó jelen idejű feljegyzései keretbe foglalják a főhős történetét.
Az önarcképszerű, ugyanakkor nietzschei vonásokat is hordozó Leverkühn az "ördöggel cimborál", híres művész lesz, de ezzel egyidejűleg kudarcot vallanak emberi kapcsolatai. Megváltásként végül megadatik neki, hogy szeretheti ötéves unokaöccsét, az égi tisztaságú gyermeket, de annak halála után és huszonöt évvel az után, hogy ő maga vérbajjal megfertőződött, kitör rajta az őrület.
A Doktor Faustus keletkezése, Thomas Mann 1949-ben írt műve több mint negyven éve, 1961-ben jelent meg először magyarul. A tanulmány a Faustus-regény keletkezésének a történetét mondja el, mintegy utószó gyanánt. A "regény regényében" megdöbbentően érdekes vallomások születtek a regény egyes részleteinek kialakulásáról, "s emellett feltárul az író mindennapi életének belső és külső története, családi részletek, s az annyira szemérmes és mégis amerikai jellegű, naiv és mégis rafinált önmutogatás. Ez is kettős időben, mint maga a regény. A művészien beleszőtt naplórészletek még a háború és Roosevelt Amerikája idejéből, másrészt ugyanezeknek és az azóta bekövetkezett változásoknak regisztrálása és bírálata abból az időből, mikor a regény regénye készült. A műalkotás keletkezéséről tett önvallomások vajmi ritkán szoktak őszinték lenni. Thomas Mann őszinteségében azonban nincs okunk kételkedni."
Thomas Mann - Tonio Kröger / Halál Velencében / Mario és a varázsló
Thomas Mann immár halhatatlan három kisregényét jelenteti meg kiadónk ezúttal egy kötetben. Mindhárom mű korunk lelki zűrzavarát elemzi klaszsikus módszerekkel, "goethei stílusba szorítva" - mint Babits Mihály írja. A _Tonio Kröger_ (1903) az író egyik legvonzóbb fiatalkori alkotása, témája a művész és a polgár konfliktusa, a művészlét gyötrelmei és kínjai, de szépsége is. Thomas Mann 1911 májusában két hetet töltött Velencében, ekkor fogalmazódott meg a _Halál Velencében_ (1912) ötlete: hogyan sodorja a tragikus, elháríthatatlan végzet az öregedő Gustav Aschenbach írót szégyene és halála beteljesedéséig. A _Mario és a varázsló_ 1930-ban jelent meg, s ennek a műnek is személyes élmény az alapja: a Mann család az 1920-as évek végén, az olasz fasizmus uralomra jutásának idején Olaszországban nyaralt. Akkori rossz közérzetük leírásával kezdődik a történet, majd a bosszúságok anekdotikus részletei után fokozatosan lesz egyre drámaibb az elbeszélés légköre, s emelkedik meredeken a drámai csúcsig, mikor Mario, a megszégyenített pincér, két revolverlövéssel leteríti Cipollát, a hipnotizőrt. A kortársak s az utókor a fasiszta demagógia lélektanának és természetrajzának azóta is utolérhetetlen zsenialitással megírt elemzését látják a _Mario_-ban.
Thomas Mann - A Buddenbrook ház
Thomas Mann első nagy regénye, A Buddenbrook ház 1901-ben jelent meg, és csakhamar világhírűvé tette az akkor huszonöt éves írót. A regény a nagypolgárság világáról, belső válságáról szól sok önéletrajzi vonatkozással. A Buddenbrook ház egy lübecki kereskedőcsalád alkonyának regénye. "Személyes családi tapasztalataimat stilizáltam regénnyé, bár azzal az érzéssel, hogy van benne valami irodalmi, vagyis szellemi, vagyis általános érvényű, de nem is sejtve, hogy miközben egy polgári ház szétzülléséről írtam regényt, hírt adtam a nagy széthullásról, egy korszak végéről, egy kulturális, társadalomtörténeti cezúráról" - nyilatkozta később Thomas Mann erről a könyvéről.
A korszakos hanyatlás négy nemzedék sorsában tükröződik. Az energikus és kétely nélküli cselekvőkészséget a cég utolsó gazdájában, Thomas Buddenbrookban felváltja a belső bizonytalanság, az önelemző hajlam - üzletemberi és közéleti tevékenységét egyre inkább úgy játssza el, mint színész a szerepét. Fia pedig, a kis Hanno, akiben a család biológiai elerőtlenedése és egyszersmind fokozódó művészi érzékenysége kiteljesedik, már nem csak a neki szánt szerepre, a cég új felvirágoztatására, hanem a hétköznapi élet puszta elviselésére is alkalmatlan - halála véget vet a Buddenbrookok történetének, amely egyúttal csakugyan egy korszak, a polgárság nagy, de pusztulásra ítélt korszakának története is.
Thomas Mann - Thomas Mann művei - Lotte Weimarban / A kiválasztott / A törvény
A kötet Thomas Mann: Lotte Weimarban – A kiválasztott – A törvény című műveit tartalmazza.
A Magyar Helikon gondozásában jelent meg ez a kötet.
Thomas Mann - Thomas Mann elbeszélései
A mítoszok, de főként a polgár mítoszának utolsó nagy költője és lerombolója: Thomas Mann lép elénk e gyűjteményes kötetből - ezúttal a novella, az elbeszélés mestereként. Első korai zsengéitől az érett művész virtuozitásával és mélységével megírt öregkori művekig, felcsendül itt a manni életműnek minden motívuma. Mann, a nagy polgári humanista csak a polgárságon kívül, csak azt túlhaladva tudja felismerni a humánum továbbélésének és győzelmének lehetőségét. Nála a polgárnál ez még csak elvont perspektíva, de hogy rátalált, bizonyítja zsenijét, és ez teszi kora írásművészetének egyik óriásává is.
A magyar olvasót Mann fordítóinak rangos gárdája vezeti végig, ilyen teljességben először, az epikus próza rövid műfaját képviselő manni gyűjteményen. Mészáros Vilma kulturált utószava s a gondosan összeállított jegyzetanyag segíti megérteni e manni remekírások sok rejtett vonatkozását.
Sigrid Undset - A hű feleség
A hű feleség problémája nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Csak a rózsaszín leányregényekben vannak sírig tartó boldog, zökkenéstelen házasságok. A valóságban minden házasságnak megvannak a maga válságai, nehéz idői, élet-halál pillanatai s éppen ez adja az emberi együttélésnek komolyságát és a hűségnek hősi nemességét. Sigrid Undset, a világhírű, nagy írónő mindig az élet és valóság legmélyebb kérdéseihez nyúl regényeiben. Új munkájában is mélyen belenyúl az emberi lélekbe és emberi életbe - gazdag művészettel, páratlan asszonyi okossággal mutatva meg, mit jelent a mai házasság és a házasságon belül férj és nő szerepe. Egy házasság története ez a regény és egy nő története, aki mindvégig hű feleség marad: de hogy ez a hűség mennyi örömet és mennyi szenvedést jelent, azt Sigrid Undseten kívül kevesen tudnák ekkora művészi igazsággal megmutatni.
Sigrid Undset - Az okos leányzók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Sigrid Undset - Tavasz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Sigrid Undset - Pogány szerelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Sigrid Undset - Kristin Lavransdatter
_"... a norvég regényirodalom egyik remekműve ... [Undset] kiváló művészi érzékkel alakítja ismereteit kézzelfogható valósággá, és olvasztja őket költői egészbe."_ - Harald és Edvard Beyer
A _Kristin Lavransdatter_ cselekménye az 1300-as évek első felében játszódik, Norvégia déli részén. A háromkötetes műben a címszereplő életét követhetjük nyomon, kislánykorától egészen a haláláig.
A _Koszorú_ Kristin gyermek- és fiatalkorát és apjához, a nagyparaszt Lavranshoz való közeli viszonyát mutatja be. Kristint odaígérik Simonnak, a szomszédos földbirtokos fiának, ám ő beleszeret egy nemesemberbe, Erlendbe. Szembeszállva a családjával és az egyházzal feleségül megy a férfihoz.
Az _Asszony_ban kettejük közös életét ismerhetjük meg. Kristin hét fiút szül, de szeretett Erlendjével való kapcsolatának súlyos próbákat kell kiállnia, s Isten előtt is vezekelnie kell bűneiért.
A _Kereszt_ Kristin és Erlend konfliktusokkal teli viszonyának lezárása, s Kristin visszatalálása Istenhez.
Sigrid Undset (1882-1949) a dániai Kalundborgban született, de Kristianiában (ma Oslo, Norvégia fővárosa) nőtt fel. 1907-ben jelent meg első regénye, ám átütő sikert csak négy évvel később a _Jenny_vel ért el. 1928-ban irodalmi Nobel-díjat kapott a _Kristin Lavransdatter_ért (1920-22), valamint az Olav Audunssønről szóló két regényéért (1925-27).
Grazia Deledda - A repkény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Grazia Deledda - Jó lelkek
Deledda, Grazia olasz regényírónő, 1927-ben Nobel-díjat kapott. Egy szárd patricius-család életét látjuk lassan leperegni, jó emberek, becsületes, munkás otthon, kedves arcok, - s végső benyomásunk, kissé csodálkozva, hogy ez a finom kis regény tulajdonképen nagyon igénytelen. Rokonszenves könyv, finom és meleg, de igazán kissé az olvasó hangulatának labilis állapota dönti el, hogy e gyengéd történetet megkapóan finomnak vagy unalmas egyhangúnak találja-e? Ártatlan színei, egyszerű hangja, nyugalmas epikai stílusa és patriarchális levegője néha kissé a háború előtti északi írók világára emlékeztet - noha Szardinia a földrajz szerint éppenséggel nem északi föld. De a Jólelkekről senki sem gondolná, hogy az olaszok sanguinikus nyelvén íródott s e könyv után az ismeretlen Szardiniára úgy kell gondolni, mint egy végtelenül nyugalmas, egyszerű szép tájra, ahol a ragyogó zöld mezőkön, bozóttal benőtt nagy kertekben, zegzugos öreg házakban régiesen egyszerű nép él, szelid tradiciókat őrző nép, jámbor, érzelmes és ódivatu. (Nyugat, Török Sophie)
Értékelések
Statisztika
Címkék
Kollekciók
- Nem szerepel egyetlen kollekcióban sem.