Irodalomelméleti ​alapfogalmak

Bojtár Endre - Egy ​kelet-européer az irodalomelméletben
Tartalom Irodalomtörténet Az ​irodalmi mű értéke és értékelése Az irodalomtudomány újabb feladatairól Strukturalizmus és "metafizika" között Az irodalmi mű jelentése és értéke Művek Értékelés és értelmezés (Tandori Dezső: Hommage) A mű-szubjektum metamorfózisai (Tandori Dezső: Godogra várva: 11 aero-mobil) Az irodalmi mű jelentése (Konrád György: A látogató) Az irodalom gépezete (Puskin és Esterházy) József Attila és a kelet-európai költészet Kelet-Európa A katasztrofizmus mennyországában (Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita) Költő - magaslesen (Cyprian Norwid) A kelet-européer pontossága Jegyzetek A kötet írásainak megjelenési helye

Tamás Attila - Líra ​a XX. században
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bojtár Endre - A ​kelet-européer pontossága
Több ​mint harminc év irodalomelméleti, irodalomtörténeti, elemző és irodalomkritikai tanulmányaiból, esszéiből válogatta össze jelen kötetét Bojtár Endre. A szerző a kelet-európai (elsősorban szláv és balti) irodalmak szakértőjeként, specialistájaként szerzett nevet magának, ám jelentős teoretikus munkálkodása is, legkivált azonban az fontos ouvre-jében, hogy komparatív szemlélettel és az összehasonlító irodalomtudomány eszköztárával (méghozzá annak Zsirmunszkij fémjelezte tipológiai komparatisztika apparátusával) fordul nemcsak olyan kelet-európai nagyok munkássága felé, mint Bulgakov, Puskin vagy Norwid (róluk szóló tanulmányait vette fel ebbe a kötetébe), de ilyen megközelítésmódot alkalmaz magyar irodalmi dolgozataiban is (ezek közül a Tandoriról, Konrád Györgyről, Esterházyról szólók szerepelnek a kötetben). A kötet azonban legalább felerészben elméleti tanulmányokat tartalmaz (ezek közül a legfontosabb a kismonográfia terjedelmű és értékű Az irodalmi mű értéke és értékelése című opusz, amely ugyan csaknem húsz évvel ezelőtt keletkezett, ám ma sem meghaladott, sőt egyre aktuálisabbnak tetsző irodalmi axiológiai traktátus). Bojtár Endre írásainak sajátos aurát kölcsönöz az, hogy irodalomról szólván is politizált, méghozzá - ez a művek születésekor ritka bravúr volt - éppen nem áttételesen, hogy teoretikus témákat is tud szinte a szaloncsevegés hangján előadni (axiológiájában pl. Puskás Öcsit is idézi), és hogy távoli országok és nyelvek alkotóit is közel tudja hozni a kelet-európai irodalmakban nem éppen járatos hazai olvasókhoz. Legaza Ilona

Ismeretlen szerző - 100 ​híres regény
Ez ​a könyv, immár második kiadásban, száz híres regényről tájékoztatja az olvasót a világirodalom száz, hozzávetőlegesen legjelentősebb regényéről. Az ilyenszerű válogatás mindig támadható, hiszen a válogatók ízlése kisebb-nagyobb mértékben eltérhet a kritikusokétól. Nagyjából mégis nyilván a száz legjobb regényt mutatja be a gyűjtemény, s alig képzelhető el válogatás, amely túlnyomórészben ne ugyanezt a száz művet illesztené hasonlóan megszabott keretek közé. Ezt igazolja a második kiadás is, amely tizennyolc új regény ismertetését tartalmazza ugyan, de a cserékre elsősorban nem azért került sor, mert az évekkel ezelőtt felvett művek jelentőségének egy részét elhalványította az idő; ilyesmit Balzac Goriot apó, Dickens Twist Olivér, vagy Tolsztoj Anna Karenina című regényéről - amelyek kimaradtak az új összeállításból - igazán nem állíthatunk. A változtatások mögött főként elvi ok rejlik: a második kiadás az elsőnél nagyobb teret juttat a 20. századi regénynek, hogy - a lehetőségekhez képest - jobb eligazítást adjon az olvasónak korunk sokszínű, szinte áttekinthetetlenül gazdag regénytermésében. Ugyanez az elv vezérelt az írókról szóló ismertetések újraírásakor is.

Kiss Lajos - Az ​esztétikum keresése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Műelemzés ​- műértés
..Erre ​gondolva foglaltuk össze a legfontosabb, ma is érvényes és funkcionáló műelemzési eljárásokat, azok történetét, fogalomrendszerét. Berzsenyitől Bulgakovig válogatva a szerzők között, egy-egy konkrét művön, műnemenkénti tagolásban mutattuk be az adott iskola kínálta értelmezés lehetséges variációját. A gyűjteményt tudáspróba-sor zárja. Ezzel (és az 1989-ben magyar szakra jelentkezők számára készített egyetemi felvételi teszttel) lehetőséget kívánunk adni arra, hogy a maga örömére olvasó éppúgy próbára tehesse ismereteit, mint a reménybeli főiskolai vagy egyetemi hallgató. Sipos Lajos

Szappanos Balázs - Bécsy Tamás - Harsányi Zoltán - Tanulmányok ​a műelemzés köréből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - 7x7 ​híres mai magyar regény
A ​111 híres külföldi regény, a 66 híres magyar regény, a 77 híres dráma, az 55 híres opera, a 44 híres eposz, a 88 híres vers a világirodalomból, a 99 híres magyar vers, a 22 híres beszéd, a 33 híres bölcseleti mű, a 88 és 1/2 híres film és a 11 híres kisregény után régi adósságunkat törlesztjük a kortárs magyar prózából válogató 7x7 híres mai magyar regényt tárgyaló kötettel. Kardos G. György és Lázár Ervin, Kornis Mihály és Lengyel Péter, Mándy Iván és Esterházy Péter, Spiró György és Kertész Ákos, Mészöly Miklós és Moldova György, Nádas Péter és Határ Győző, Hernádi Gyula és Hamvas Béla, Márton László és Grendel Lajos, Kertész Imre és Fenákel Judit, Szabó Magda és Szász Imre, Csurka István és Temesi Ferenc, Szilágyi István és Vámos Miklós, Gion Nándor és Galgóczi Erzsébet, Fejes Endre és Fekete Gyula, Dobos László és Kurucz Gyula, Deák Tamás és Balázs József, Bálint Tibor és Bereményi Géza, Méliusz József és Karinthy Ferenc, Hajnóczy Péter és Gáll István, Kolozsvári Grandpierre Emil és Krasznahorkai László, Lakatos Menyhért és Konrád György, Jókai Anna és Bodor Ádám, Dobai Péter és Sánta Ferenc, Somogyi Tóth Sándor és Sütő András, valamint Székely János egy-egy regényét ismertetik és elemzik, az író pályaképét rajzolják meg neves esztéták és irodalomkritikusok.

Ismeretlen szerző - Interjú! ​I-II.
"Az ​itt egybegyűjtött írókat a találkozáson és a szerző kénye-kedvén kívül semmi sem köti össze egymással - írja interjúkötetében Madelaine Chapsal. - Legföljebb az aktualitás. Itt vannak, mert élnek, mert le lehet szólítani őket, beszélni lehet velük, hirtelen és találomra kapván el őket, mint munkásokat a gyár kijáratánál." "Miről lehet egy nagy íróval beszélni? Mindenről: a saját műveiről, más írók alkotásairól, arról, kitől tanult legtöbbet, kit becsül, kit nem, kedves olvasmányairól, köznapi életéről. Erre a legbüszkébb - a hétköznapjaira -, szeret olyan színben mutatkozni, mint bárki más." Szovjet, angol, francia, német, amerikai, lengyel, jugoszláv, olasz írók adnak találkozót ebben a két kis kötetben, a legismertebbek, legnépszerűbbek népünk és a világ olvasói előtt. Valamennyien nagy alkotók és érdekes emberek - és valamennyien érdekes, megszívlelendő dolgokat mondanak saját művészetükről, alkotói módszerükről meg a világ dolgairól.

Ismeretlen szerző - Világirodalom
A ​világirodalom egykötetes összefoglaló tankönyve! Diákoknak, egyetemistáknak, irodalomkedvelőknek! Könnyen áttekinthető formában mutatja be a világ közel ötven irodalmának összehasonlító történetét.

Benedek Marcell - Kis ​könyv a regényről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tüskés Tibor - Illyés ​Gyula
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Boccacciótól ​Salingerig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Borisz Uszpenszkij - A ​kompozíció poétikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Irodalmi ​fogalomtár A-Z
Ez ​a kislexikon túlzás nélkül hiánypótló munkának nevezhető. Olyan segédkönyv, amely méltán ajánlható minden középiskolás diáknak és az érdeklődők szélesebb körének is. "A műfajelmélet, a stilisztika, esztétika alap- és segédfogalmai szerepelnek itt, s olyan szakkifejezések, amelyek a műelemzések, eszmetörténeti fejtegetések szövegében, a művelődők irodalomtörténeti olvasmányaiban gyakran előfordulnak" - írja a szerző, Alföldy Jenő, s ami külön érdeme a szógyűjteménynek: rengeteg idézet, példa szemlélteti az értelmezést. Az irodalmi fogalomtár szócikkei az ismeretterjesztés legjobb hagyományait követve, előítéletek és rögeszmék nélkül világítják meg az irodalmi fogalmakat, az egész kislexikon mégis személyes jellegű: egy olyan irodalmáré, aki nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat oldaláról is jól ismeri tárgyát. S habár a szótárírónak ez a személyessége mindvégig rejtve marad, szemlátomást színesíti, egyéni meglátásokkal gazdagítja e hasznos kis fogalomtárat, mely bizony sok tapasztalatot és könyvtárnyi irodalmat sűrít magába.

Bécsy Tamás - Drámák ​és elemzések
Bécsy ​Tamás drámaelméleti alapvetései mellett nagy teret szentelt a drámai előadások, drámaírók bemutatására is. Jelen kötetébe azokat a tudományos publikációit rendezte, amelyek az elmúlt évtizedekben szinte hozzáférhetetlenekké váltak, ugyanakkor az egyetemi hallgatók, magyartanárok továbbképzésében, a téma iránt érdeklődő szakemberek számára fontos tanulmányok. A kötet tartalmából: Európai drámák: Euripidés újítása - A Mandragora jelentősége a műnem történetében - Triptichon a Téli regéről: Az istennők (A dráma műfajáról); Apolló követe (A "jóvég" és a szerelem); Hermész fia (A művészetről) - Az expresszionista drámabeszéd - Líraiság és a mai dráma: Lorca: Öt év múlva c. drámájáról - Magyar drámák: Kétféle királyság: egy Csíksomlyói Passióról - Diskurzus a műfajjal: Az ember tragédiája lehetséges értelmezéséről - Balázs Béla három drámája: Doktor Szélpál Margit; Az utolsó nap; Halálos fiatalság - A modern cselvígjáték: Molnár Ferenc darabjairól - Drámaelmélet: A Politika és a mai műelmélet - Szemantika és drámaelmélet - Klasszikus drámák-mai előadások - A testbeszéd lehetséges módjáról. A kötet a Theatrology-Dialóg Campus szakkönyvek része.

Ismeretlen szerző - 77 ​híres dráma
65 ​magyar és külföldi író 77 nagy sikerű drámájának bő kivonata és összefogott méltatása ez a kötet. Az Oreszteia, az Élektra, az Antigoné, A hetvenkedő katona, a Doktor Faustus, a Cid, a Két úr szolgája, a Bölcs Náthán, a Cyrano, a Don Carlos, a Bánk bán, a Godot, A kék madár, a Becket éppúgy fellapozható benne, mint a Vérnász, A szecsuálni jólélek, a Marat, az Operett, a Bösendorfer, az Isten, császár, paraszt, a Taifun és más időtálló színművek színházi estet idéző tartalomleírása. A drámaismertetéseket olyan neves irodalmárok írták, mint Balassa Anna, Berkes Erzsébet, Bolonyai Gábor, Csűrös Miklós, Dani Tivadar, Dornbach Mária, Földes Anna, Fried Ilona, Hurtony Zsuzsa, Kapitánffy István, Karkovány Judit, Komáromi Gabriella, Mihályi Gábor, N. Horváth Béla, Rigó Béla, Stark Ferenc, Szathmáry Éva, Szentmihályi Szabó Péter, Szepessy Tibor, Szoboszlai Margit, Tarján Tamás, Tótfalusi István, Varjas Endre, Vasy Géza, Zappe László, Zoltai Dénes.

Tótfalusi István - Irodalmi ​alakok lexikona
Írók, ​költők képzeletéből született lények betűrendben - 120 író 250 művének 1500 szereplője! A magyar és a világirodalom örök életű hősei, Gilgamestől, Dávidtól és Antigonétól Trisztánon, Hamleten és Natasa Rosztován át Jacques Thibault-ig és Kakuk Marciig. Kik voltak, mit tettek, kit szerettek, mivé lettek mi volt tetteik rugója? Ki írt róluk, mely művében, ki ihlette alakjukat, mi volt az író szándéka velük? Hatottak-e s miben a kortársakra, az utókorra? Ilyesmiket tudunk meg róluk, s még egy sor különösséget. Miért kapta az ördög - Lucifer - a Hajnalcsillag nevet? Melyik író formált hajbókoló udvaroncot Bánk bánból? Hogyan és mikor látott át Hans Castorp Madame Chauchat testén? Valóban szerelmes volt-e a királyné Don Carlosba? Hasznos ez a könyv mindenkinek, aki szeret olvasni és szeret utánanézni minden utalásnak; aki szeretné felfrissíteni emlékeit régebbi olvasmányairól. De legfőképpen diákoknak ajánlható - a klasszikus művek alakjainak tömör jellemzése segítséget nyújt dolgozatok, olvasónaplók írásához, szóbeli feleletre vagy beszámolóra való felkészüléshez. Hasznos segítőtársa végül főiskolák, egyetemek irodalom szakos hallgatóinak, akár még irodalomtanároknak is mint gyors referencia forrása, mint támasz a néha meg-megbicsakló emlékezetnek.

Roman Ingarden - Az ​irodalmi műalkotás
"Az ​irodalmi mű valóságos csoda. Létezik és él, hat ránk, rendkívüli értékkel gazdagítja életünket, megajándékoz bennünket az elragadtatás és a lét mérhetetlen mélységeibe való alászállás óráival… Ha elméletileg meg akarjuk ragadni, olyan sokoldalúnak és bonyolultnak bizonyul , hogy alig lehet áttekinteni, s az esztétikai élményben mégis egységként áll előttünk, melyen csak átdereng ez a bonyolult felépítés” - írja a szerző, Roman Ingraden. A lengyel filozófus és esztéta (1893-1970) Husserl tanítványa, a fenomenológiai esztétika, a művészet-ontológia, a modern művészetek kapcsolatainak kutatója. A 1929s-ben írt irodalmi műalkotás tudománytörténetileg rendkívül jelentős mű, mely e témakör legalaposabb kidolgozásának számít mindmáig.

Ismeretlen szerző - Világirodalmi ​kisenciklopédia I-II.
Kiadónak, ​szerkesztőnek jól meg kell gondolnia, ha ilyen jellegű új művel jelentkezik, mint a világirodalmi kisenciklopédia: milyen közönségigényket akar kielégíteni? Mire való az a hatalmas szervező munka és szervez energia, ennél a műnél 214 szakember munkája, ami egy ilyen kézikönyv megteremtéséhez kell? Ezt a világirodalmi kisenciklopédiát napjaink olvasó emberének szántuk, mégpedig az olvasók minél szélesebb körének, és a mű elkészülte után úgy gondoljuk: olyan irodalomtörténeti és esztétikai információs anyagot tartalmaz, olyan formában és terjedelemben, ami alkalmassá teheti a vállalt feladat betöltésére. A mai magyar olvasók igényeit akartuk kielégíteni, ezért valóban az egész világ íróiról és irodalmairól, összesen 3182 íróról és majdnem száz irodalomról igyekeznek tájékoztatni a rövidebb-hosszabb lexikon-cikkek, nemcsak az ún. "nagy" európai nyelvek íróiról és irodalmairól, mint a régebbi világirodalmi lexikonok tették. Ugyanezért természetesnek tartottuk azt is, hogy részletesebben a napjainkban leginkább olvasott könyvek íróiról, a múlt és a jelen világirodalmában az emberi haladás, a szocializmus eszmevilágát képviselő írók pályájáról, műveiről tájékozódhassanak ebből a Világirodalmi kisenciklopédiá-ból az olvasók. Miért nevezzük enciklopédiának a hazánkban, Közép-Európában szokásos lexikon helyett? Azért, mert a mű lexikális első része után a világ irodalmainak történetét vázlatosan bemutató, enciklopédikus jellegű rész is következik. Megemlítjük még, hogy igen sok cikknél megtalálja az olvasó az író arcképét és a további érdeklődés kielégítését segítő szakirodalmi tájékoztatásokat is. Szeretnénk, ha szerkesztőink és íróink munkájának eredményéből kiderülne az, amiről Babits Mihály írt irodalomtörténetének bevezetésében: "Az igazi világirodalom... olyan egész az, amihez mindenestől közünk van, mert a saját kultúránk, a saját irodalmi életünk is hozzátartozik és nélküle meg sem érthető."