A ​vak órásmester

Richard Dawkins - Isteni ​téveszme
Van-e ​Isten? Mit mond a tudomány erről az ősi kérdésről? Hogyan jöhetett létre a világ és az élet összetettsége, ha egyszer ennyire valószínűtlen? Mennyi idős a világegyetem? Mi köze az evolúciónak a valláshoz és a jósághoz? A Bibliából merítjük-e erkölcseinket? Isten volt előbb vagy a "képzeletbeli barát"? Milyen út vezet Isten szeretetétől a terrormerényletekig? Ilyesfajta kérdésekkel foglalkozik Richard Dawkins angol evolúciós biológus, az Önző gén és több más nagy feltűnést keltő könyv szerzője a legújabb kötetében amellyel ismét világszerte szenvedélyes viták kereszttüzébe került. Provokatív és lendületes stílusban fejti ki tudatosító mondanivalóit, többek közt, hogy Isten létezését tudományos hipotézisként kell kezelni, hogy nem volna szabad a gyerekeket vallási "címkékkel" megjelölni, legfőképpen pedig, hogy "az ember ateistaként is képes boldog, kiegyensúlyozott, erkölcsös és intellektuálisan teljes értékű életet élni".

Paolo Giordano - A ​prímszámok magánya
2008 ​legnagyobb olasz könyvszenzációjáról egy huszonhét éves fiatalember, a torinói egyetem fizikus doktorandusza gondoskodott. Ez a könyv – Paolo Giordano első regénye -- már a tavalyi évben túllépte az egymilliós példányszámot, a jogai pedig több mint 30 országban elkeltek. A prímszámok magánya egy lány és egy fiú, Alice és Mattia sorsát kíséri végig párhuzamos történetsorokkal gyermekkoruktól felnőttkorukig. Furcsa pár ez – párnak is alig mondhatók. Mindkettejük életére nyomasztó súllyal nehezedik egy-egy titkok övezte gyerekkori trauma. A sánta Alicét kislányként síbaleset érte, magára maradt a hóban, és kis híja, hogy oda nem veszett; Mattia pedig fogyatékos ikerhúgát „veszíti” el kisfiúként örökre. Ez a két epizód menthetetlenül megpecsételi mindkettejük további életét. Sorsuk később egy szoros, ám mégis örök távolságra ítélt kapcsolatban találkozik; olyanok ők, mint a matematikában ikerprímeknek nevezett számok: egymás mellett vannak, de egy nem prímszám mindig közöttük áll: valóságosan sosem találkozhatnak, sosem érinthetik meg egymást. Aztán egyetlen napra mégiscsak találkozik még egyszer az immár felnőtt Alice és Mattia: Alice egy ismeretlen lányban felismerni véli Mattia elveszett ikerhúgát... Kiváló mű és lebilincselő olvasmány. Az íróról hallani fogunk még.

Stephen W. Hawking - A ​mindenség elmélete
A ​mindenség elmélete hét előadást tartalmaz, amelyekben S.W.Hawking, a neves tudós, a tudomány nagy népszerűsítője fejti ki a világegyetem ismereteink szerinti történetét. Hawking felfedező utazásra hív tehát mindenkit a kozmosz világába, és arra készített, hogy megtaláljuk benne saját helyünket. Ez a könyv azoknak íródott, akik már néztek fel az éjszakai égboltra, és eltűnődtek azon, hogy mi is van odafönn, és mindaz hogyan került oda.

Stephen W. Hawking - Az ​idő rövid története
Ez ​a könyv a XX. század klasszikussá vált, rengeteg meglepetést kínáló tudományos ismeretterjesztő munkája. A Nagy Bumm-tól az általános relativitáselméletig sok helyen próbára teszi a fantáziánkat, és egészen kiszélesíti a világegyetemről alkotott elképzeléseinket. Azok számára is jól érthető, akik jobban szeretik a képleteknél a magyarázatot. A végső elmélet keresésének történetéről, a tér és idő rejtelmeit feltáró kutatásokról olvashatunk Hawking tolmácsolásában, aki maga is rengeteget tett hozzá az emberiség tudásához. _Az idő rövid története_ az ő klasszikussá vált bevezetője a kozmosszal kapcsolatos legfontosabb kérdésekbe. A könyv első kiadása 1988-ban jelent meg, és az univerzumról addig szerzett tudásunkat ölelte fel. Azóta a technika hatalmas fejlődésen ment keresztül, és ennek megfelelően sokat változtak a megfigyeléseket szolgáló eszközök is. Ezért ma még szélesebb körű és pontosabb ismeretek állnak rendelkezésünkre az Univerzum tulajdonságait illetően. Stephen Hawking ezeknek megfelelően átdolgozta és kibővítette eredeti művét. A kötet kiegészült egy teljesen új, a féreglyukakról és az időutazás lehetőségéről szóló fejezettel is.

Stephen W. Hawking - Einstein ​álma és egyéb írások
Stephen ​Hawking nevét Az idő rövid története című könyve tette világhírűvé, amely tudományos műveknél példátlan népszerűségre tett szert. Most, esszéinek és egyéb írásainak e kötetéből közelebbről is megismerhetjük az embert, a tudóst, a képzeletdús és szigorú gondolkodót. Beszéljen akár gyermekkoráról, tanulmányairól, könyvének bestsellerré válásáról vagy az univerzum eredetéről és jövőjéről; tiszta stílusban, visszafogott humorral egy lenyűgöző egyéniség szól hozzánk. "Örökké tágulni fog a világegyetem, vagy minden összeomlik a Nagy Zuttyban, amely értelmetlenné teszi a fizikai törvényeket? Stephen Hawking, a bámulatosan népszerű Az idő rövid története című könyv szerzője fényt derít az idő és az űr legsötétebb régióira, és rendkívüli jövőképet vetít elénk." /The Times/

Albert Einstein - Hogyan ​látom a világot?
Kerek ​60 évvel ezelőtt jelent meg Albert Einsteinnek ez a kötete. Írásait maga válogatta. A korabeli magyar Faust Kiadó éleslátását dícséri, hogy a könyvet már 1935-ben közreadta. A kötet az azóta múzeális ritkasággá vált első magyar kiadás felhasználásával készült. A könyv Einstein szellemi önéletrajza, melyet igen különböző műfajú írások alkotnak: aforizmák, levelek, beszédek, előadások, publicisztika, portrék az elmúlt időknek és saját korának jeles személyiségeiről, nagyobb tanulmány az elméleti fizika fejlődéséről, a relativitáselmélet népszerű magyarázata a sajtó kérésére.

Carl Sagan - Elfeledett ​ősök árnyai
A ​mű arra keresi a választ, hogy kik vagyunk. Hogyan formálódtunk az élet hatalmas üstjében, milyen rejtélyes múlt áll mögöttünk – ezekre a kérdésekre csak az utóbbi időben kezdtünk feleletet találni. „Mi emberek hasonlatosak vagyunk a küszöbön hagyott újszülötthöz -írják- kinek ruhájára nem tűztek magyarázatot arról, ki ő, honnan származik, milyen előnyös vagy hátrányos tulajdonságokat hordoz, vagy kik az ősei.” Ez a könyv az árva anyakönyvének egy lehetséges változata. Sagan és Druyan visszakalauzol bennünket a nap és bolygóinak születéséig és az élet felbukkanásáig, a mai helyzetben kulcsszerepet játszó tulajdonságaink -a szex és az erőszak, a szeretet és az önzetlenség, a hierarchia, a tudatosság, a nyelv, a technika és az erkölcs- eredetéig. A gondolkodók közül sokan félnek attól, hogy a gondjaink már túl nagyok lettek számunkra, hogy az emberi természet legmélyebb rétegeiből fakadó okok miatt képtelenek vagyunk megoldani ezeket, hogy eltévedtünk. Hogyan kerültünk ekkora bajba? Hogyan mászunk ki belőle? Miért vagyunk alapvetően bizalmatlanok a tőlünk különbözőkkel szemben? Miért hajlunk ennyire a feltétlen engedelmességre? Mi a férfi és a nő? Miért igyekszünk letagadni rokonságunkat a többi állattal? Milyen kötelezettségeink vannak velük szemben? Van-e a bensőnkben valami, ami örökös önzésre és erőszakra ítél bennünket? Mint a szerzők írják: „…Szinte rettegve láttunk munkához. Végül azonban okot találtunk a reményre.” A könyv fontos gondolatokat fogalmaz meg közérthető, világos stílusban. E merész, szenvedélyes és lélegzetelállítóan széles látókörű mű új szemszögből próbálja láttatni a világot – a tudományos eredményeket összegezve alkot képet arról, honnan jöttünk, kik vagyunk, és hová tartunk.

Bill Bryson - Majdnem ​minden rövid története
Bill ​Bryson nagy fába vágta a fejszéjét. Olyan dolgokról mesél, amelyek a legtöbb embert általában halálra untatják: geológiáról, kémiáról és részecskefizikáról. Megtalálja a módját, hogy felkeltse még az olyan olvasó érdeklődését is, akit soha nem érdekeltek a természettudományok. A könyv elsősorban nem is arról szól, hogy mi az, amit tudunk, hanem, hogy honnan szereztük tudásunkat. Honnan tudjuk, mi van a Föld közepében, mi az a fekete lyuk és hogy hol voltak a földrészek 600 millió éve? Hogyan jöhetett rá valaki ezekre a dolgokra?

Richard Dawkins - A ​legnagyobb mutatvány
150 ​évvel ezelőtti megjelenésekor Charles Darwin főműve, A fajok eredete megrázó erővel hatott kora társadalmára és a vihar máig nem csitult. Miközben az evolúciót a világ vezető tudósai, sőt teológusai ma már egybehangzóan tudományos tényként fogadják el, még mindig több millióan kérdőjelezik meg a helyességét. A legnagyobb mutatványban Richard Dawkins az „intelligens tervezéssel” és azokkal a kreacionista tanokkal száll szembe, amelyek megkérdőjelezik az evolúció tényét. A világhírű brit tudós új könyvében egy nyomozó szemével vizsgálja a természetes kiválasztás számos példáját, és tárja fel előttünk az evolúció folyamatának részleteit. A könyv megjelenésének időzítése tökéletes, hiszen korábban soha nem látott mértékű burjánzásnak indultak azok az áltudományos nézetek, amelyek szószólói cáfolni akarják az evolúció elméletét. Dawkins merészen - gyakran ironikusan – száll szembe ezekkel a tudománytalan állításokkal, és miközben sorra veszi őket, szórakoztató bepillantást nyújt a természet világába és annak helyes értelmezésébe. A legnagyobb mutatvány az emberi törzsfejlődés, a biológia, a molekuláris genetika és a mai tudomány más területeit lebilincselő formában mutatják be az olvasónak. Richard Dawkins angol etológus, evolúciós biológus, népszerű tudományos író. Az Oxfordi Egyetem Faculty of Public Understanding of Science vezetője. A Royal Society tagja. Számos világhírű bestseller szerzője, A legnagyobb mutatvány a 10. könyve.

Douglas Adams - Galaxis ​Útikalauz stopposoknak - A világ leghosszabb trilógiája öt részben
Ez ​a történet a szörnyen ostoba csütörtökről és rendkívüli következményeiről szól, és arról, hogy miért sokkal biztonságosabb a világegyetem, ha van nálunk egy törülköző. Ez a történet emellett egy könyvről is szól, melynek címe: GALAXIS Útikalauz stopposoknak. Ez nem földi könyv, sosem adták ki a Földön, és a szörnyű katasztrófát megelőzően egyetlen földlakó se látta vagy hallott róla. A könyv mindazonáltal szerfelett figyelemreméltó. Valószínűleg ez a legfigyelemreméltóbb könyv, ami csak napvilágot látott a Kisgöncöl óriási kiadóhivatalainak gondozásában – bár a földlakók ezekről se hallottak. Ez a könyv nem csupán hallatlanul figyelemreméltó, hanem elképesztően sikeres is. Népszerűbb, mint a Mennyei Házi Mindentudó, jobban fogy, mint a Hatvanhárom További Figura Súlytalanság Esetére című illusztrált kiadvány, és ellentmondásosabb, mint Oolon Coluphid filozófiai bombaként robbanó trilógiája: a Hol Tévedett Isten, a Még Néhány Isten Legsúlyosabb Tévedéseiből és a Végül Is Kicsoda Ez Az Isten Egyáltalán? A Galaxis Külső Keleti Peremének néhány liberálisabb civilizációja számára a GALAXIS Útikalauz már kiszorította a hatalmas Encyclopaedia Galacticát, s egyedül tölti be az összes tudás és bölcsesség tárházának szerepét, mert noha sok benne a hézag, és tele van kétes, de legalábbis üvöltően pontatlan adattal, két fontos vonatkozásban felülmúlja kevésbé szárnyaló elődjét. Egyrészt némileg olcsóbb. Másrészt borítóján a következő szavak láthatók, szép nagy betűkkel szedve: NE ESS PÁNIKBA!

Barabási Albert-László - Behálózva
Könyve, ​mint minden igazi tudomány, látszólag egyszerű kérdést kutat, egy detektív szívósságával: Hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzleti és a mindennapi életben? „A világunkban meglévő hálózatok valódi természetének megértésével olyan, az emberiséget foglalkoztató kérdésekben kerülhetünk közelebb a válaszhoz, mint a vírusok leküzdése, a gazdasági válságok kezelése, a terrorizmus visszaszorítása vagy akár az emberi társadalom gondjainak megoldása. A Behálózva című könyvet 13 nyelvre fordították le, és több országban felkerült a bestseller listára. Hazánkban 2003-ban jelent meg először, szintén Vicsek Mária fordításában. Az azóta eltelt időszakban a könyv megindult a világranglistán. Jelen kiadásunk alapja a Penguin Book kartonált változatú kiadványa.

Lucy Hawking - Stephen W. Hawking - George ​kulcsa a rejtélyes univerzumhoz
Mikor ​George találkozik új szomszédaival – Annie-vel, és tudós apjával, Erikkel – rábukkan egy titkos kulcsra, mely új, rejtett ablakot nyit számára a világra. Mégpedig a világűrből! Eriké a világ legfejlettebb számítógépe, a szuperintelligens Kozmosz, aki George-ot és barátait az univerzum bármely pontjára képes elrepíteni. George egyszercsak egy hullámvasúton találja magát, ami a végtelen világűrben száguldozik vele: bolygók mellett suhannak el, egy aszteroida viharon vágnak keresztül, egészen a Naprendszer legszéléig, és még azon is túl. De valaki másnak is tervei vannak Kozmoszszal – és ezek a tervek szörnyű veszélybe sodorják Eriket és George-ot. Mert nincs a világűrben semmi, ami veszélyesebb lenne a fekete lyuknál… Ez az ínycsiklandó könyvmolyeledel egy izgalmas és humoros kaland alapján készült, Stephen Hawking-módra. A legújabb fekete lyukakkal foglalkozó elméletek felhasználásával, és érdekfeszítő tudományos ismeretekkel fűszerezve a világűrről és a bolygókról. És a hab a tortán, hogy rengeteg valódi fotót találhatunk benne a világűrről!

Isabelle Bourdial - A ​világűr és a Világegyetem
Könyvünk ​a természettudományok, a fizika, a csillagászat és a technika iránt érdeklődő fiataloknak kínál fontos tudnivalókat, de reméljük, fölébreszti a kíváncsiságot azokban is, akik eddig még nem érdeklődtek az égbolt titkai iránt. Élvezetes, könnyed stílusával, remek fotó- és ábraanyagával óriási területet jár körül. Az égbolt felfedezésének története ezzel a kérdéssel kezdődött: hol is vagyunk? Hol a kijelölt helyünk a kozmoszban? A könyv utolsó kérdése az űr felkutatásának történetét tárja fel: meddig fogunk eljutni? Közben foglalkozik a Naprendszerrel, a csillagokkal és galaxisokkal, a Világegyetem hangjaival, hipernóvákkal, kvazárokkal, halmazokkal és szupergalaxisokkal.

Richard Dawkins - A ​valószínűtlenség hegyének meghódítása
A ​Valószínűtlenség Hegyének meghódítása Richard Dawkins egyik legjobb könyve. Dawkins - talán némileg meghökkentő módon - e könyvében az organizmusok evolúciós alkalmazkodásának gyöngyszemeit tárja elénk; a szokott világos, lebilincselő stílusban. Végig olyan témákat tárgyal, melyek kapcsán darwini természetes szelekció erejét a trivialitásokon messze túlmenően bemutathatja. Egyik korábbi könyvére, A hódító génre rezonál a állatok építményeinek, kiváltképp a pókhálók természetrajzának és evolúciójának bemutatása. Tanúi lehetünk annak, ahogy - az idők jeleként - számítógépes algoritmusok reprodukálják nemcsak a pókháló szövésének folyamatát, hanem a szövést lehetővé tevő, öröklött magatartásforma evolúcióját is. a leglebilincselőbb azonban - talán - a szemek természetrajza: az evolúció mintegy negyven (!) módozatát munkálta ki - ahogy Dawkins mondja - a "felvilágosodásnak". S ez a szó kapóra jön: Dawkins könyve felvilágosító mű a javából. Most, amikor egyfelől a mesterséges szelekció modern válfaja: az in vitro (kémcsőben zajló) genetika korábban sohasem látott molekulákat termel, a másfelől nálunk is egyre-másra jelennek meg a természetes szelekción alapuló evolúciót butaságból vagy tudatos kampány részeként tagadó sajtótermékek, egy ilyen munka jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Aki ennek alapján nem érti meg a biológiai evolúció működését, az valószínűleg soha nem is fogja, viszont aki meg akarja érteni, az egyik legjobb segítőtársra talál benne. A szakemberek sem fognak azonban unatkozni: számukra Dawkins néhány korábbi, már-már dogmatikus nézetének nyílt vagy burkolt feloldásával szolgál Hogy melyek ezek? Tessék elolvasni a könyvet!

Jane Goodall - Phillip Berman - Amíg ​élek, remélek
Jane ​Goodallt a magyar olvasók ismerhetik már, hiszen az emberszabású majmok viselkedésének kutatásáról, tanzániai csimpánzmentő akcióiról több dokumentumfilm és publikáció látott napvilágot. Az Amíg élek, remélek c. könyve megrendítő memoár, melyben Goodall saját - mindennaposnak nem nevezhető - életéről és lelki utazásairól ír. Jane-t már kisgyermekként elbűvölte minden élőlény. A dzsungel könyve és a Tarzan-regények a kislány alapolvasmányai közé tartoztak. Az egyetemen a híres paleontológus, Louis Leakey mellett kapott munkát, majd az ő tanácsára vonult el az őserdőbe, és Gombében folytatta megfigyeléseit a csimpánzok körében. Beszámolóit a tudományos világ nagy érdeklődéssel fogadta.

Richard Dawkins - Az ​önző gén
Az ​önző gén. Előszó Miért vannak emberek? A replikátorok Halhatatlan spirálok A géngép Agresszió: stabilitás és az önző gép A génkedés művészete Családtervezés Nemzedékek harca A nemek harca Te vakarod a hátam, én meg lovagolok a tiéden Mémek: az új replikátorok.

David Attenborough - A ​madarak élete
David ​Attenbourough egész életében figyelt és tanult. Új könyve, melyet a BBC-nek készített filmsorozat egészít ki, kitűnő bevezetés a világ különböző részein élő madarak viselkedésébe. A szerző a madarak életének minden egyes szakaszát bemutatja, és megismerteti az olvasót azokkal a problémákkal, amelyeket a madaraknak meg kell oldaniuk: a repülni tanulás; az élelem megszerzése; a kommunikáció; a párosodás és a fészekrakás, a tojások, majd a fiókák gondozása; a vándorlás; a veszélyek leküldése és a túlélés szélsőséges körülmények között.

Heinrich Harrer - Hét ​év Tibetben
1944. ​A világot ötödik éve borítja lángba és vérbe a második világháború. Az osztrák hegymászó, Heinrich Harrer és társai 1939 óta brit hadifogságban vannak Indiában, míg végül a sokadik szökési kísérletük sikerrel jár, és a Himaláján keresztül Tibetbe, majd a tiltott fővárosba, Lhászába jutnak. Harrer nagy és vészterhes idők tanúja lesz az itt töltött évek alatt: épp trónjára lépő XIV. Dalai Lámával közeli barátságot köt, majd átéli az 1950-es kínai megszállást és az ezt kísérő szörnyű pusztítást. A Hét év Tibetben a nagy utazások története: a hegymászó több ezer kilométeres utat tesz meg szabadulása érdekében, de ennél fontosabb belső utazása, amely során megbékél önmagával, és a tibeti kultúra beavatott ismerője, és egyik legelszántabb védelmezője lesz. Heinrich Harrer klasszikusa egy letűnt korszakot varázsol elénk, és egyben életben tartja a reményt: a páratlan tibeti kultúra még menthető és megismerhető.

Mérő László - Az ​elvek csapodár természete
Elveink ​nem tudnak olyan szilárdak lenni, mint naiv pillanatainkban gondolnánk, mert világunkat az érzelmek, az értelem és a hit folyton változó egyensúlya tartja össze. Az ember hajlamos nagy titkokat sejteni ott, ahol egyszerűen csak nagyobb erők működnek, mint amiket uralni tud. Azonnal a nagy titkot keresi, amikor kiemelkedő tehetségekkel találkozik, amikor a hit alapvető kérdéseit firtatja, amikor a saját érzelmeit vizsgálja, és akkor is, amikor a tudomány eszközeivel igyekszik mélyebben megérteni a világot. Pedig: "A nagy titok az, hogy nincs titok". Új könyvében Mérő László az elvek, az érzelmek, a hit és a tudomány erejét valamint korlátait járja körül. A csattanós, "ötperces" esszék felvillantják a témák különféle arcait a mindennapi életben, a hosszabbak pedig bemutatják, mit tett mindehhez a modern pszichológia. Az "ötperces esszék" nagy része korábban a Magyar Narancs című lapban jelent meg, majd a szerző alaposan átdolgozta, a könyv gondolati ívéhez csiszolta őket. A hosszabb esszék ebben a kötetben jelennek meg először

Richard P. Feynman - A ​fizikai törvények jellege
"A ​természet - írja Feynman - egyszerű, és ezért nagyon szép." Ám közvetlenül a kísérletekből olvassák-e ki a fizikusok a természet törvényeit? Kiterjesztik-e bátran az eredményeket még feltáratlan területekre, hogy ellenőrizhető jóslatokat tegyenek? Vagy kigondolják törvényeiket, és a valóság nyakába akasztják azokat? Hogy megválaszoljon ilyen alapvető kérdéseket, Feynman professzor felvázolja azokat a témákat, amelyek közösek a gravitáció törvényében és Newton, Maxwell és Einstein nagy, világosságot gyújtó felfedezéseiben. Vizsgálja a matematikát, mint a természet nyelvét, a megmaradás és a szimmetria alapvető elveit, a riasztó tényt, hogy az idő soha nem fordul vissza és a kvantummechanika által bevezetett valószínűségeket és bizonytalanságokat; az utolsó fejezet előretekint új törvények felkutatására. Az eredmény egy gazdag, érthető könyv.