Magyarország ​rövid története

Ismeretlen szerző - Magyarország ​története képekben
Incipit ​prologus in cronicam Hungarorum - itt kezdődik az előbeszéd a magyarok krónikájához, írta 1358. május 15-én egy régi szerkesztő a Bécsi Képes Krónika, az első olyan hazai történeti mű élére, amelynek szövegét képek, miniatúrák díszítik. Ezt az elsőt azóta, több mint hat évszázadon át, hosszú sorban mindig újak követték. Mint másutt, nálunk is ez lett a hagyományos műfaj, a megszokott: a történelmet a szöveg mondja el, s a kép csak a szemléltetés, élénkítés vagy a díszítés eszköze. E könyvünk itt most más műfajt képvisel. Az olvasó e kötetben nem valami kivonatos, rövid szöveges történelmet kap kezébe, a szokottnál több illusztrációval, hanem olyan, lehetőleg hiteles képanyagot, amelynek magának kell történelmünket bemutatnia. A képleírások szövege csak a magyarázatot adja hozzá, az eligazodást segíti. A fejezetek élén álló bevezető pedig elsősorban a képanyag és az egykorú valóság viszonyát próbálják érzékeltetni. A kiadó e jelentős vállalkozása a mai kor emberének a mi életnek megfelelő új típusú kötettel kívánja gyarapítani a magyar történelmet ismertető könyvek sorát. Ily gazdag és sokoldalú képanyag történetünkről eddig egyetlen kiadványunkban nem látott még így együtt napvilágot. Összeállításában kiváló szakemberek vettek részt; a képoldalakat összeállította és a képaláírásokat készítette: Szücs Jenő, R. Várkonyi Ágnes, Szabad György, Siklós András és Pamlényi Ervin. A bevezető szövegeket írta: Kosáry Domokos, Szabad György, Siklós András és Pamlényi Ervin. A kötetet szerkesztette: Kosáry Domokos. Szeretnénk, ha a Magyarország története képekben című kötet megnyerné az olvasók tetszését; egyaránt szívesen forgatná a történelem iránt már régen érdeklődők népes tábora, és mindazok - különösen a fiatalok -, akik most ismerkednek meg hazánk múltjával.

Ismeretlen szerző - Török ​hadak Magyarországon 1526-1566
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Aczél Endre - Acélsodrony ​- A hetvenes évek
Az ​Acélsodrony második kötetében nemcsak a kezdő évszámok változnak 6-osról 7-esre, de minden közelebb van már hozzánk. Azt is mondhatnám, „átnyúló” érvénnyel. Erről a korról a mai középnemzedéknek már eleven emlékei vannak. Szerzőként a hetvenes évek krónikájának megírásakor több bizsergést éreztem, mint az előző kötetnél. Innen valamiképp minden „szólongat”, ahogyan, felteszem, generációm más tagjait is. Ezzel a gondolattal ajánlom az Acélsodrony – a 70-es évek című könyvemet azoknak, akik túljutottak már a hatvanas éveken, és most nem csupán a folytatásra, de testközelibb élményekre is vágynak. Ajánlom továbbá azoknak, akikben a hetvenes évek történéseit olvasva felébred a kíváncsiság: mi volt előtte? Egyszóval ez a kötet kicsit kedvcsináló is – múlthoz, jövőhöz.

Kristó Gyula - Magyarország ​története 895-1301
A ​kötet nem csupán - címének megfelelően - Magyarország 895-1301 közti történetét tekinti át, hanem előzményként felvázolja a Kárpát-medence és a magyarság 895 előtti historiáját is. Ilyen módon a 14. Század elejéig összefoglaló képet ad a kárpát-medencei térségről, a magyarságról, illetve Magyarországról. A munka monografikus jellegű: egyaránt tárgyalja a gazdasági, a társadalmi, a politikai és a műveltségi viszonyokat. A magyarság korai történetének sorsfordító mozzanatai, eseményei között olvashatunk itt a nép eredetéről, a honfoglalásról, a kalandozásokról, az állam kialakulásáról, a trónharcokról és pártküzdelmekről, a tatárjárásról és a tartományuraságról. Megelevenednek a könyv lapjain azok az erőfeszítések, amelyek a fennmaradásért, a regionális hatalmi szerepkör elnyeréséért, a modernizáció meggyökereztetéséért, az Európa fejlettebb feléhez való illeszkedés megvalósításáért történtek. A nagy formátumú uralkodók (Szent István, Szent László, Kálmán, III. Béla, II. András, IV. Béla) mellett természetesen más királyokról is szó esik, ugyanakkor az egész társadalom (világiak és egyháziak) széles panorámáját kapjuk, bepillanthatunk a mindennapok életébe, kirajzolódnak az elit kultúra kontúrjai. A kötet használatát különféle mellékletek (térképek, bibliográfia, kutatástörténeti áttekintés, genealógiai összeállítás, időrendi táblázat) könnyítik meg.

Hannah Arendt - A ​totalitarizmus gyökerei
A ​józan emberi értelem döbbenten áll a század iszonyata előtt: a puszta létezésben bűnösnek találtatottak tűnnek el haláltáborokban, mit sem sejtő ártatlanok vallanak önmagukra rendőri-hóhéri kazamatákban. Írmagostul kiirtják, aki rossz helyre született vagy került, kitörlik az emlékezetből, hogy valaha is a földön járt. A két megvalósult totalitárius rendszer, a hitlerizmus és a sztálinizmus önnön eszményi csúcsát a lágerek jeltelen sírgödreiben érte el, ezekbe torkollt az antiszemitizmus, az imperializmus és a totalitarizmus útja. Az emberiség jövője az irtózat. Így látta a világ helyzetét 1951-ben egy nagyszabású gondolkodó: Hannah Arendt. 1958-ban azonban kénytelen volt könyve új kiadását epilógussal megtoldani: megváltozott a történelem. Itt, Magyarországon, 1956-ban. Egy kis nép tizenkét napon át felfüggesztette a totalitarizmust. A magyar forradalom világtörténelmi példázata a totalitárius berendezkedés immár megjósolt végét jelzi. 1958-ban Magyarországon még gyilkoltak azért a tizenkét napért. 1958-ban a világ Hannah Arendt könyvéből megtudta: mi a jelentősége annak a tizenkét napnak. 1958-ban mit meg nem adtunk volna, ha elolvashatjuk Hannah Arendt könyvét! Most elolvashatjuk. Hannah Arendt, a modern politikai filozófia egyik legnagyobb hatású gondolkodója 1906-ban született Németországban. Heidegger és Karl Jaspers tanítványa volt. 1933-ban elhagyta hazáját, és Franciaországból, 1941-től pedig az Egyesült Államokból szerezte a hitlerizmus üldözötteinek mentését. A New York-i New School professzora volt, s Princetontól Kaliforniáig sok más neves amerikai egyetemen is tanított. 1975-ben halt meg.

Gyáni Gábor - Magánélet ​Horthy Miklós korában
A ​sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Thuróczy János - A ​magyarok krónikája
E ​kötet magyar fordításban pontosan azt a szöveget közli, amely latinul 1488-ban gyors egymásutánban két nyomtatott kiadásban, Brünnben és Augsburgban is napvilágot látott: Thuróczy János krónikáját a magyarok történetéről a kezdetektől Mátyás királyig, valamint Rogerius gesztáját a tatárjárásról. Thuróczy János, az első világi történetíró Mátyás udvarában szolgált, előbb a kúria jegyzőjeként, majd élete végén a királyi személyes jelenlét bíróságán ítélőmesterként. Művének első részét (Károly Róbert uralkodásáig) a középkori krónikás hagyomány alapján készítette el, Nagy Lajos koráról saját művébe másolta Küküllei János egy évszázaddal korábbi krónikáját (mely csakis ennek köszönheti fennmaradását), a Nagy Lajostól Mátyásig terjedő korszak pedig Thuróczy eredeti alkotása. A magyarok krónikája középkori krónikairodalmunk összegző, legteljesebb lezárása. Rogerius mester itáliai származású pap, aki a pápai legátus kíséretének tagjaként került Magyarországra, s itt élte át a tatárjárás (1241-1242) véres időszakát. Siralmas ének a tatárok magyarországi pusztításáról című művét közvetlenül az események után írta, saját élményei alapján. A mű azonban távolról sem csupán élménybeszámoló, hanem objektív elemzéseket tartalmazó, oknyomozó történeti munka, középkori irodalmunk kiemelkedő alkotása. Fennmaradását szintén csak annak köszönhetjük, hogy elkészülte után közel negyed évezreddel Thuróczy János függelékként krónikájához csatolta és kinyomatta, hiszen nemhogy kézirata nem maradt fenn, de még csak egy utalás sem arról, hogy Thuróczy előtt bárki ismerte volna. A két mű együtt pedig olyan kötetet alkot, melyet fél évezrede Mátyás király is kezében tartott...

C. A. Macartney - Teleki ​Pál miniszterelnöksége 1939-1941
Előszó A ​felemelő és tragikus eseményekben egyaránt bővelkedő magyar történelemnek kevés olyan drámai két esztendejét ismerjük, mint amilyen Teleki Pál második miniszterelnökségének ideje volt. És népe sorsát kevés olyan karizmatikus államférfi irányította századunkban, mint a Gandhi eszményét - "a politika a szeretet gyakorlati megvalósítása" - saját hite alapján is valló, az erdélyi politikai művészet bethlengábori realizmusát megvalósító, és erkölcsi meggyőződéséért mártíromságot is vállaló Teleki Pál. Történészeink előszeretettel állítják, hogy e században országunk és környezetünk története kényszerpályán mozgott, azaz vezetőiknek nem volt választási lehetőségük. Pedig hányszor bebizonyosodott, hogy a vezetők jelleme és a népek jellemvonásai - hasonló történelmi kihívással szemben - döntő módon határozták meg sorsukat.

Ismeretlen szerző - Az ​államalapító
Több ​mint ezer esztendeje született, és éppen ez évben 950 esztendeje halt meg Szent István király. Vajon van-e egyáltalán lehetőség arra,hogy messzi évszázadok feneketlennek tetsző mélységéből hitelt érdemlően idézhessük meg első keresztény uralkodónk alakját? István korából alig-alig maradt hitelt érdemlő tárgyi vagy írásos emlék. Érthető ez, hiszen a magyarság még éppen csak megkezdte az ismerkedést a tőle és nyelvétől oly messze álló latin nyelvvel, az idő vasfoga pedig a szó szoros értelmében elemésztette a Szent István-i kor tárgyi hagyatékait. István rendkívüli jelentőségű történeti személyiség volt, akinek életet halálával csak fizikai értelemben fejeződött be, utóélete, azaz szellemiségének, alkotásainak élete a mai napig sem ért véget. István már nagyon korán jelszóvá, zászlóvá, programmá vált, ami nem használt a történetileg hiteles István-kép hagyományozódásának. Szinte minden történeti kor megalkotta a maga István-portréját, amely jószerével igen gyakran jobban hasonlított a portrét létrehozó kor eszmevilágához, semmint István korához, illetve magához Istvánhoz.... Jelen kis kötet természetesen nem vállalhatja magára azt, hogy teljes képet adjon Istvánról, viszont néhány ponton részletekbe menő képet villant fel István egyéniségéről, uralkodásának bel- és külpolitikai vonatkozásairól, egyházpolitikájáról, törvényhozásáról, a nevéhez kapcsolt koronázási jelvényekről. A tanulmányok szerzői valamint a kötet szerkesztője azt remélik, hogy - minden nyilvánvaló nehézség ellenére is - sikerült valamit felvillantaniuk abból a sokszínű problematikából, amely István alakját, politikáját, emberi nagyságát jellemzi, s hozzájárulnak annak tudatosításához: mit köszönhet a magyarság és Európa Szent Istvánnak.

Romsics Ignác - Clio ​bűvöletében
A ​magyar történetírás közel ezeréves múltra tekinthet vissza. A magyar ősgeszta vagy őskrónika – amely nem maradt fenn – a 11. század második felében, Anonymus Gesta Hungarorum című műve pedig a 12. és a 13. század fordulóján keletkezett. A múlt különböző fejleményeiről és aspektusairól azóta egyre többen és egyre szakszerűbben számoltak be könyvek, tanulmányok és nem utolsósorban forráskiadványok formájában. Romsics Ignác új könyve e gazdag hagyomány utolsó, ún. szaktudományos fázisáról nyújt sokoldalú áttekintést. A különböző 19. és 20. századi irányzatok, iskolák és egyéni teljesítmények bemutatása mellett részletesen foglalkozik a történetírás intézményi hátterével, időről időre megújuló fórumaival és persze vitáival. A magyar történetírás fejlődésének háttereként a nemzetközi, elsősorban az európai történetírás főbb irányzatait, alkotóit és fontos műveit is tárgyalja. A szerző elemzését hasznosan egészítik ki az 1867-es kiegyezés és az 1989–90-es rendszerváltás közötti időszakban keletkezett legfontosabb történetírói programok, hitvallások, nyilatkozatok és beszámolók, valamint a 18. század vége óta élt legjelesebb és/vagy legbefolyásosabb magyar történészek lexikonszerű életrajzai. A munka nemcsak a felsőfokú történelemoktatás szakirodalmi feltételeit javítja, hanem a magyar történetírás és történetpolitikai gondolkodás múltja iránt érdeklődő értelmiségiek figyelmére is méltán számíthat.

Komoróczy Géza - A ​zsidók története Magyarországon I-II.
A ​két kötet a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Komoróczy Géza több étvizedes kutatásainak impozáns eredménye e páratlan köny - a hazai zsidóságról eddig nem készült hasonló színvonalú, teljességre törekvő történelmi munka. Illusztrációkkal, fotókkal.

Ismeretlen szerző - Kisebbségi ​magyar közösségek a 20. században
A ​könyv az első világháború után kisebbségi helyzetbe került, s külön csoportként megszerveződött magyar közösségek 20. századi történetét foglalja össze, kitekintéssel az 1989. évi rendszerváltások óta végbement változásokra. A szerzők társadalom-, politika-, gazdaság- és művelődéstörténeti szempontok szerint ismertetik meg az olvasót a kisebbségi magyar közösségek kilenc évtizedes fejlődésével. Vizsgálják a Magyarországgal, illetve a többségi nemzetekkel kialakult kapcsolataikat, politikai, jogi helyzetük változásait. A felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági, illetve a drávaszögi, muravidéki és burgenlandi magyar közösségek – nagyságrendjüknek és lehetőségeiknek megfelelően, a migrációs és asszimilációs veszteségek ellenére - képesek voltak regionális társadalmi szerkezeteiket, kulturális, oktatási intézményeiket kiépíteni, kultúrájukat és identitásukat megtartani, fejleszteni. Külön fejezetek foglalkoznak a szomszéd országokban élő magyar anyanyelvű zsidók, cigányok és a csángó-magyarok, illetve a nyugat-európai és tengerentúli diaszpóra-magyarság múlt századi történetével. A nemzeti, kisebbségi kérdések, változások a 20. századi Kelet-Közép-Európa valamennyi nemzetének, államának és magának a régiónak a történelmében végig rendkívül fontos szerepet játszottak. A 20. századi magyar kisebbségtörténet fő kérdéseit, tendenciáit és jelenségeit bemutató könyv a nemzeti, nemzetállami történelmekből rendre kimaradó kisebbségi közösségeket, etnikai, etnopolitikai folyamatokat igyekszik valóságos súlyuknak, szerepüknek megfelelően elhelyezni az elmúlt 90 év történeti folyamataiban. Hiszen a csehszlovákiai, ukrajnai, romániai, jugoszláviai és ausztriai magyarság közösségépítő törekvései, a szomszéd államokban és az államközi kapcsolatokban lezajlott kisebbségpolitikai konfliktusok nemcsak Magyarország és a magyar nemzet, hanem a szomszéd államok és nemzetek történelmének is elválaszthatatlan részét alkotják. A politikatörténeti korszakhatárok szerint hat részre felosztott könyvből az olvasó képet kap a Magyarországgal szomszédos államok magyar közösségeinek kialakulásáról, ellentmondásokkal teli fejlődésükről. Az egyes fejezetek okfejtését forrásszemelvények, képek, térképek, táblázatok, illetve kronológiai és szakirodalmi adatok egészítik ki.

Turbucz Dávid - Horthy ​Miklós
A ​kötet célja kiegyensúlyozottan, tudományos alapossággal, de mégis közérthetően bemutatni Horthy Miklós életét. A munka elsősorban a történettudomány eddigi eredményeinek az összegzésére vállalkozik, de fontos célkitűzése az is, hogy a kormányzó életútjának kronologikus tárgyalása során Horthy ellentmondásos megítélésének okai, gyökerei és főbb jellemzői is megvilágításra kerüljenek. Ez adja a kötet újszerűségét is, útjára indítva egyúttal a Napvilág Kiadó új, a múlt feldolgozását célul kitűző ismeretterjesztő könyvsorozatát.

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona - Becsület ​és kötelesség 1-2.
Gróf ​Edelsheim Gyulai Ilona 1918. január 14-én született Budapesten, gyermekkorát és fiatal kora javarészét azonban Szlovákiában töltötte, hiszen Trianon a felvidéki családi birtokot is elszakította az anyaországtól. Életének döntő fordulata 1940 áprilisában következett be, amikor férjhez ment Horthy Miklós kormányzó fiához, Istvánhoz, akkor a MÁVAG vezérigazgatójához. Ezzel a "vidéki grófkisasszony" - valóságosan és jelképesen is - áttette székhelyét a budai várba, és akarva-akaratlan történelmi szereplővé - személyiséggé, cselekvő tanúvá lépett elő. 1942 augusztusában Horthy István kormányzóhelyettes tragikus repülőszerencsétlenség áldozata lett, s ettől fogva a fiatal özvegy a kormányzó bizalmasaként, szerényen a háttérben maradva egyre fontosabb szerepet játszott: józansága, példás lelki ereje és kivételes érzékenysége nagy hatással volt mindenkire, akivel kapcsolatba került. A háborúba sodródott Magyarország egyre riasztóbb és szinte reménytelennek tetsző helyzetében világos fővel és kitartással mindent megtett a nagyobb tragédia elkerülésének érdekében. A sikertelen 1944. októberi kiugrási kísérlet után azonban az ország és a Horthy család sorsa is megpecsételődött. E könyv utolsó lapjain az ausztriai Weilheim mellett, Waldbichlben búcsúzunk Horthy Istvánnétól, a kormányzóval és feleségével együtt, miután Magyarországról védőőrizetnek álcázott akció keretében a németek elhurcolták őket. Az emlékezések első kötetében talán az egyik leghitelesebb tanú szólal meg a XX. századi magyar történelem egyik döntő szakaszának eseményeiről. Horthy István kormányzóhelyettes özvegye sok döntő momentum és helyzet szemlélője és aktív szereplője volt. Mindaz, amiről most beszél, egy őszinte, tiszteletre méltó személyiség vallomása, s egyben rendkívül fontos adalék bizonyos történelmi események tisztázásához, hamis legendák eloszlatásához.

Bryan Cartledge - Trianon ​egy angol szemével
Bryan ​Cartledge ebben a munkájában a magyar olvasó számára újszerű megközelítéssel mutatja be a történelmi Magyarország sorsára végzetes trianoni békediktátumot. Egyrészt széles tablót rajzol a békekonferencián részt vett győztesek érdekvezérelt döntéseinek okairól, s következményeiről, másrészt a sorsfordító eseményeket két magyar politikus életútjába ágyazva ismerteti. Az egyikük a naiv, hiszékeny vezetőt megtestesítő Károlyi Mihály, aki a magyar történelem legválságosabb napjaiban tehetetlenül tűrte, hogy az erőszakos kommunista gépezet maga alá gyűrje az országot. A másikuk Bethlen István, a hazájához hű államférfi példája, aki élete során mindkét diktatúrának, a kommunistának és a nácinak egyaránt útjában állt. Hajtóvadászatot tartott elfogásáért a Gestapo, és szovjet börtönkórházban érte a halál.

Ismeretlen szerző - Csonka ​Mihály élete és világképe
A ​magyar társadalom túlnyomó többsége évszázadokon át vidéken élt, és mezőgazdasággal foglalkozott. A parasztság még a 20. század első felében is a lakosság több mint felét tette ki, s csak 1945 után indult gyors hanyatlásnak. Ez a kötet a hagyományos magyar parasztság utolsó generációjának küzdelmes életébe és alig ismert gondolkodásába enged bepillantást. Hőse egy 70 holdas kiskunhalasi tanyás gazda, aki 1875-ben, a parasztság polgárosodásának hajnalán született, és 1964-ben, a "téeszvilág" kezdetekor hunyt el. Közben mindazt átélte, amit kortársainak többsége: a "boldog békeidőket", az I. világháborút, az 1918-19-es forradalmakat, a Horthy-korszakot, a II. világháborút, s végül a "népi demokráciát" és a "szocializmus alapjainak lerakását". Sőt nemcsak átélte, hanem le is írta azt, ami vele történt. Élete alkonyán hosszabb-rövidebb feljegyzésekben rögzítette sorsának alakulását és véleményét a világ dolgainak folyásáról, majd 3000 oldalon. Romsics Ignác ebből a hatalmas anyagból válogatta ki és szerkesztette páratlanul élvezetes olvasmánnyá azokat a részeket, amelyeket fontosnak és egyediségükben is jellegzetesnek talált. Csonka Mihály leírásait fényképek, egyéb mellékletek, valamint a szerkesztő kommentárjai egészítik ki.

Kállay Miklós - Magyarország ​miniszterelnöke voltam 1942-1944 I-II.
Kállay ​Miklós (Nyíregyháza, 1887–New York, 1967) egykori magyar miniszterelnök „személyes számadása” hazánk újabb kori történetének különösen súlyos két esztendejéről szól. A volt szabolcsi főispánt, az Országos Öntözésügyi Hivatal elnökét, aki addig soha nem foglalkozott „nagypolitikával”, Horthy Miklós 1942 elején jelölte ki a kormány élére, amikor még töretlen volt Németország támadó ereje. A szerencsétlenül háborúba sodort ország kettős félelem szorításában élt: rettegett a náci német megszállástól, amely nemcsak nemzeti függetlenségétől fosztotta volna meg, hanem ezrek és ezrek életébe is került volna (aminthogy került is 1944. március 19-e után), és rettegett a bolsevizmustól, amely a beözönlő orosz hadak nyomán óhatatlanul uralma alá hajtotta volna a magyarságot (ami később szintén bekövetkezett). E kettős veszedelmet elkerülni, a magyarság függetlenségét, az ország területi integritását megőrizni, s a háborúból az országot kivonni: ez volt az a lehetetlenséggel határos, az adott körülmények között már eleve kudarcra ítélt feladat, amire Kállay Miklós vállalkozott. Próbálkozásait az országban is csak nagyon kevesen értették meg, „hintapolitikának” csúfolták, béketapogatózásait a szövetségesek rendre elutasították, a németek viszont állandóan követelték Horthytól miniszterelnöke menesztését… Amikorra mutatkozott volna valami halvány remény a kibontakozásra, bekövetkezett a katasztrófa: az ország megszállása. Kállaynak is menekülnie kellett, nyolc hónapig a budapesti török követ rezidenciáján élt, a nyilas puccs után elhurcolták és koncentrációs táborba zárták a németek. Ezzel megszűnt számára a politikai cselekvés lehetősége. Soha többé nem térhetett haza. Emigrációban halt meg az Egyesült Államokban.

Kiss-Béry Miklós - Károly ​Róbert és Nagy Lajos
Károly ​Róbert a számtalan Árpád-házi király után az első, aki nem magyar születésű volt, és uralkodói pályája kezdetén még nyelvünket sem ismerte. A francia-olasz Anjou családból származott, és hiába érkezett 12 évesen Magyarországra, még vagy húsz évet kellett várnia, míg hatalma kiteljesedhetett. Mire eljött érte a halál, egy nagyon is rendben lévő és megerősített országot adhatott át 16 éves fiának, aki aztán negyven éven (!) keresztül uralkodott a magyar trónon. I. Lajost nem véletlenül nevezték „Nagy”-nak – a Magyar Királyság az ő időszakában érte el legnagyobb kiterjedését.

Nyeste Zoltán - Recsk
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​története
A ​Magyarország történetének első fejezete a magyarság eredetével és a honfoglalással foglalkozik. A második és a harmadik tárgya a középkori Magyar Királyság története, amelyen belül az Árpád-ház 1301-es kihalása számít választóvonalnak. A negyedik az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorult és ezért három részre szakadt Magyarország történetét mutatja be 1526-tól 1711-ig. Az ötödik fejezet címe: Magyarország a Habsburg Monarchiában. A kötetet záró utolsó nagy egység 1918 őszétől a 21. évszázad küszöbéig követi nyomon az ország történetét. A kötet nemcsak történészi értelmezéseket, hanem forrásszövegeket, térképeket és táblázatokat, valamint részletes kronológiát és didaktikusan tagolt bőséges irodalomjegyzékeket is tartalmaz.