Fodor ​József

Róbert László - Tisztelendők
Miért ​írtam ezt a könyvet? Azért, mert a Tisztelendők huszonhét filmjének forgatása során a legtöbbször "kifutott" a kamerából a nyersanyag, mire a lényeghez értünk volna. Hogy mi a lényeg? Számomra az indíttatás. De nemcsak a formális dialógus késztetése hívők és nem hívők között. Miért lehetett az orléans-i püspök a francia katolikus egyház "fenegyereke"? Miért érzi jobban magát farmerként egy kétdiplomás nápolyi jezsuita teológus? Miért éneklik egy sevillai templomban Pál apostol szövegére az Internacionálé dallamát? Miért lehet az Isten-hit más is, mint a népek ópiuma? Miért lehet Marx és Jézus híve egyazon emberfia? Az evangélium annyit jelent: jó hír. Számomra az lenne e könyv végén a legjobb hír, ha az olvasó oldaná fel e "csupa miért" kérdőjeleit.

Nógrádi György - Talleyrand
Ki ​volt Talleyrand, ez a nyomorék herceg? Hogyan lehetséges, hogy korának legkitűnőbb elméi sem ismerték fel lényegét? Hogy érdemleges egyházi múlt nélkül, hírhedten híres életével – melyben a nők, a kártya és a szerencsejátékok, no meg a tőzsdézés játszották a főszerepet – előbb püspök lett, majd a forradalom javára lemondott az egyház földjeiről, természetesen egyházi felhatalmazás nélkül. Egy ember, akinek iskolai végzettsége minimális, diplomáciai gyakorlata nincs, nyelveket nem beszélt, évtizedeken keresztül a francia diplomácia vezetője, a francia és a világpolitika meghatározó figurája tudott maradni. Hosszú időn át kiválóan kiszolgálta külügyminiszterként Bonaparte Napóleont, majd – még szintén külügyminiszterként – fizetett ügynöke volt többek között Oroszországnak, később pedig Ausztriának. Ő volt az, aki meghatározó szerepet játszott nem csupán Napóleon, de az egész Bonaparte-dinasztia trónfosztásában, ő volt a kulcsszereplője a Bourbonok visszahívásának, majd 15 évvel később végleges eltávolításának. Hogyan volt mindez lehetséges? Erre keres választ e könyv.

Dénes Tamás - Mácsik Viktor - Az ​igazi Zidane
A ​tartalomból: A kis Yazid La Castellane-ból; "Egészen különleges érzés volt a nevünket hallani a rádióból..."; "Úgy éreztem, a klub kiváló ugródeszka lehet."; "Ki vagyok éhezve a győzelmekre!"; Két év, két elveszített BL-döntő; Két fejes gól a halhatatlanságért; "Ha elhagyom a Juvét, csak Spanyolországba szerződöm majd"; Az utolsó küszöbben is el lehet bukni; A francia válogatott futballtörténelmet írt; "Nagyszerű Európa-bajnokság volt"; Zidane elveszítette a fejét és az Aranylabdát; A jelen Di Stéfanója és Puskása; "Ahhoz, hogy boldogan élhess, csöndben kell maradnod"; "Ez a világbajnokság maga lesz a harc"; A földreszállt Istenek bukása; Egy aranyszívű fickó a galaktikusok között.

Octave Aubry - Napóleon ​magánélete
Ha ​Napóleon nevét olvassuk vagy halljuk, diadalmas csatái jutnak eszünkbe, a fényes párizsi koronozás és csúfos oroszországi visszavonulás, Korzika és Szent Ilona szigete. De mit tudunk a becsvágyó fiatal tüzértiszt, a konzul, a császár szerelmeiről, barátságairól, családjáról, nővéreinek és fivéreinek pikáns részletekben sem szűkölködő szerelmi életéről? Octave Aubry francia író és történész ebben a könyvében regényes fordulatokkal, gazdagon, színesen és izgalmasan eleveníti meg a Buonaparte-család történetét, Napóleon két feleségének, Joséphine de Beauharnais-nak és az osztrák Mária-Lujzának alakját, megismertet azokkal a nőkkel is, akikhez Napóleont házasságon kívüli kapcsolat fűzte: Désirée de Claryval, George kisasszonnyal, Maria Walewskával - a nemcsak hadvezérként és uralkodóként, hanem férfiként is szenvedélyes Napóleon szerelmeivel.

Henri Perruchot - Gauguin ​élete
„Jól ​tudom, egyre kevésbé értenek engem. Mit bánom én, ha a többiek eltávolodnak tőlem! A tömeg szemében talány leszek, egyik-másik embernek költő, s előbb vagy utóbb, de a jó elfoglalja méltó helyét. Mindegy, akárhogy áll is a dolog; elsőrendű dolgokat fogok festeni, biztos vagyok ebben… Alapjában véve mindig igazam van a művészetben.” Gauguin

René Bazin - A ​Szahara szíve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marcel Brion - Rembrandt ​élete
Marcel ​Brion, a neves francia művészettörténész-író és akadémikus könyve monográfia, regény és tanulmány együttvéve. Ragaszkodik a tényekhez, és alkalmazkodik az adatokhoz, ugyanakkor behatóan és érzékletesen elemzi az egyes műveket, felhasználva az elbeszélés nyújtotta lehetőségeket is, elsősorban az érzelmi és lélektani motívumok kibontásánál. Az elegáns, árnyalt és igen kifejező stílusú műben Rembrandt élete és művészi munkássága tökéletesen összefonódik. Az élettörténetben benne vannak a művek, a művekben az élettörténet; egyik sem érthető meg a másik nélkül. Ez az ábrázolásmód rendkívüli közelségbe hozza az olvasóhoz Rembrandtot és korát, amelynek a szerző kiváló értője. A könyv gazdag kor- és művészettörténeti ismereteket nyújt, amelyek segítségével más festőkhoz is közelebb férkőzhetünk.

Bart István - A ​boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös
A ​kétségtelen tény ennyi: 1889. január 30-án a mayerlingi vadászkastély egyik hálószobájában meghalt Rudolf, I. Ferenc József trónjának várományosa és Vetsera Mária bárónő. A királyfi haláláról szóló első hivatalos verzió szívszélhűdésről szólt, a másnap kiadott beismerte, Rudolf pillanatnyi elmezavarában öngyilkosságot követett el; Vetsera baroneszről nem szólt a kommüniké - és míg a Habsburg-birodalom állt, hivatalos hely nem ejtette ki, nem írta le a nevét. Feltehetően kettős öngyilkosság történt, a szobában azonban csak egy golyót találtak. Mi történt valójában? Igaz lenne, hogy Rudolfot körmönfont módon behálózták, de aki állítólag hálóba csalta, meghalt végül, s feltehetően szerelmese kezétől. (De miért járt a halál éjszakáján katonaorvos-nőgyógyász - kissé különös ez együtt - a vadászlakban?) Kezdettől fogva a tragédia, a halál előérzete lebeg a szerelmesek felett, egyiknek sem frivol kaland, kellemes viszony ez a kapcsolat. De mi idézi a légyottok színhelyeire a tragédiát? Rudolf politikai csalódása, netán valamilyen, a trónörököst halálba kergető kényszerhelyzet, vagy csak játék a tűzzel? Vagy valóban aprólékosan kitervelték, gondosan megtervezték a közös halált? Esetleg nem is ők, hanem mások? Mária csak eszköz lett volna, hogy az igazi okról elterelje a figyelmet? Mi a magyarázata például annak, hogy a liberális Moritz Szeps oly gondosan színezgette hírlapjában a haladó szellemű trónörökös arcképét, azt engedvén setjeni, hogy Rudolf politikai nézetei nem azonosak az apjáéval, s távolról sem a nagy szövetséges, Vilmos császáréval? Az image olyan jól sikerült, hogy Magyarországon sokáig gyászolták a boldogtalan Rudolf királyfit, az igaz magyar hazafit, aminek persze, mint Bart István mesterien elemzi, egyetlen alapja volt, a történelmi-politikai hamis tudat. Vagy netán mégis lenne igazság a kortársi mendemondában, miszerint nem öngyilkosság, hanem gyilkosság történt? Mi volt abban a vasdobozban, amit a trónörökös Larisch grófnő gondjára bízott, s amit Orth János gróf magával vitt - talán a tenger fenekére -, és amely máig sem került elő? Rengeteg a kérdés, kézzelfogható bizonyíték viszont alig akad; gondos kezek összegyűjtötték és megsemmisítették a legtöbbet. A szerző a lehetséges teljes anyagot összegyűjtve Maigret gondosságával vizsgál meg minden nyomot, követ végig minden szálat, tesz fel és válaszol meg minden kérdést, ebben a történelmi-politikai krimiben, mesterien szerkesztett, szellemesen megírt "esszében". S bár mindvégig a tragikus sorsú szerelmespár alakját állítja reflektorfénybe, lassan a teljes színtér megvilágosodik: az Osztrák-Magyar Monarchia elmaradott társadalmi viszonyaival, kafkai bürokráciájával, a trónörökös minden lépését feljegyző rendőrségével, politikai viszonyaival, diplomáciai kapcsolataival, várható csúfos jövőjével - a múlt század utolsó évtizedeiben, amikor már szövődnek azok a szálak, melyek az első világháborúhoz vezetnek. Ha kalandregény ez a könyv, olyan íve van, mint egy nagyszabású történelmi tanulmánynak, ha történelmi esszé, olyan olvasmányos, izgalmas, lebilincselő, mint egy detektívregény a javából, de az alcíméről se feledkezzünk meg: "szerelmi regény"....

Bálint Tibor - Zarándoklás ​a panaszfalhoz
A ​Zokogó majom folytatásának tekinthető Zarándoklás a panaszfalhoz címet viselő regényében gyakorlatban is bebizonyítja, Bálint Tibor a párhuzamos sorsok követése során megvalósuló emberábrázolás híve. Mint egy mozaikon, a különböző élethelyzetek követik egymást, néha anélkül, hogy egymásba fonódnának, s ezzel a némiképp pointilista technikával állnak össze a tabló színei és formái. Az író szerint csakis ily módon ragadható meg az átélt-szenvedett történelem lényege. Mind a Zokogó majomban, mind pedig a Zarándoklás a panaszfalhozban az egymással párhuzamos sorsok egymásra tevődése felszínre hozza a kisszerű-vidéki létezés felett uralkodó sötét hatalom drámai erejét. Ámbár helyenként, mintegy az idő történelmi, eseménycentrikus folyásának ironikus jelzéseként híreket, eseményeket, reklámokat vág be a korabeli újságokból, a történelem voltaképpen mégis valahol az említett eseményeken kívül zajlik. Az események sodrásánál erősebb áramlat irányítja. Minden lépésnél vágyakba, reményekbe, álmokba, de különösen kielégítetlen igényekbe, szenvedésbe, sebekbe ütközünk, a külváros lakóinak életét ezek határozzák meg. Már a Zokogó majomban úgy tűnt, az író vonzódik a szélsőséges emberi kapcsolatokhoz, hóhér és áldozat viszonya, furcsa fölé- és alárendeltségi viszonyok foglalkoztatják. A Zarándoklás a panaszfalhoz című regényében a változó világ körülményei között ugyancsak ezeket a viszonyokat követi nyomon. Ahogy egyszer Bálint Tibor nyilatkozta, szerette volna elkerülni a vitatott, ellentmondásos ötvenes évek felidézését, irodalmi értelmezését. A korábbi regénye folytatásának tekinthető Zarándoklás-ban mégis véghezviszi ezt az ítélkező vállalkozást. D. R. Popescuhoz hasonlóan az erőszak rémvilágát eleveníti meg. Zsákos, a tanácselnök például a tragikus helyszínként ábrázolt falu szörnyalakja. Visszaélései, erőszakos tettei helyi diktatúrát hoznak létre. Ezen a sodródó hajón gyakoriak a bizarr viselkedésmódok, a tudat háborgásai. Bárány, a Zokogó majom habókosa, a családját tönkretevő prédikátor az egyik ilyen figura. Itt úgy jelenik meg mint a gonosz boldogtalan szelleme, aki mindenkit tönkretesz maga körül. Ebben a regényében az író még rigorózusabb pontossággal követi a párhuzamos sorsok alakulását, ami itt már alapvető szerkesztési elvnek tekinthető. Korábbi írásainak némiképp régies-naturalista stílusát itt a szuggesztív indirekt cselekményalakítás váltja fel. Nicolae Balota

David Beckham - Futball, ​család, hírnév
Futball, ​család, hírnév, mindez saját szavaimmal az én történetem az őszinte és egyetlen igazság,

John Lukacs - Évek...
A ​világhírű, magyar származású történészprofesszor nálunk is nagy sikert aratott könyvei - Budapest 1900, A párviadal, A történelmi Hitler - után egy "történelemmel átitatott" szépirodalmi művet írt. Az Évek lírai, nosztalgikus számvetés egy egész történelmi korszak lezárulásáról, sőt egy civilizáció végéről. Hatvankilenc fejezete az 1901-1969 közötti időszak éveit villantja fel sorrendben, valamely jellemző - de sohasem a nagytörténelem eseményeit érintő - történés révén, amely mindig csak az adott helyen, az adott időben, az adott emberekkel eshet meg. Ezeket a karcolatokat azután egy-egy rövid párbeszéd követi, amelyben az írő és alteregója egymással beszélgetve-vitatkozva megindokolják, miért a szóban forgó karcolat árul el legtöbbet arról az évről. A szerző hatalmas műveltsége, eredeti gondolkodásmódja, történetfilozófiája és szépírói tehetsége mind hozzájárul ahhoz, hogy a század történetének ez az egész egyedülálló áttekintése élvezetes olvasmány és jelentős irodalmi alkotás legyen.

Tolnai Ottó - Költő ​disznózsírból
Ha ​már itt tartok, Tolnai Ottónál tartok: az elmúlt napokban hallhattuk délutánonként a rádióban nagy beszélgetés−sorozatát, amelyet Parti Nagy folytatott vele, amely maga volt a csoda. Tolnai a tandoris szabad−beszéd (Tandori meg a tolnaisé), amely egyszerre laza fecsegés és motívumokra ügyelő költői szöveg, egyszerre szemérmes és leplezetlenül személyes. Az efféle életmű−beszélgetés veszélyes műfaj, a hiúság terepe, dics, presztízs és márványtábla. Jó sorozata ez a rádió Irodalmi Osztályának, de ezeket a veszélyeket nem mindig tudhatja elkerülni. Ezen tudniillik a személyes szerénység nem segít. Az egész beszédet kell máshova áttenni. Ahogy azt Tolnai is tette. Ez így ahogy van, önálló műfaj, ez a matt, már−már motyogó, de élesen, pontosan fogalmazó és föltartóztathatlan Tolnai−hang. (...) Kérdés és érdekes, hogy mi lesz vele, a hanggal (majd) papíron." Esterházy Péter

Ismeretlen szerző - Arnold ​Schwarzenegger
Arnold ​Schwarzenegger életének története olyan, mint egy valószínűtlen hollywoodi forgatókönyv: arról szól, hogyan lett az osztrák bodybuilderből óriási kasszasikerekkel büszkélkedhető szupersztár és az amerikai "királyi család", a Kennedy-család tagja. Arnold 1947-ben született az ausztriai Graz közelében. Tizenéves korában kezdett bodybuldinggel foglalkozni, és már az első versenyen, amelyre benevezett, a dobogó legfelső fokára állt. A benne lévő erős versenyszellem révén a Mr. Univerzum-címet ötször nyerte el, a profik Mr. Olimpia címét pedig hét alkalommal, ami példa nélkül áll a sportág történetében. Közben Arnold Amerikába költözött, hogy másik gyermekkori álmát megvalósítsa, és ünnepelt hollywoodi filmcsillag legyen. Az 1977-ben készült Vasgyúrók című film meglepően új képet festett az izmok mögött rejtőző személyiségről. Schwarzenegger intelligenciája, humorérzéke és karizmatikus egyénisége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megváltozzék az ostoba izompacsirtáról kialakított sztereotp kép. A két következő film, a Conan, a barbár (1982) és a Conan, a pusztító (1983) azonban az izomkolosszus alkatot állította középpontba, és kevés lehetőséget nyújtott számára arra, hogy egyéb képességeit csillogtathassa. Jóllehet a Conan-filmek hatalmas kasszasikereknek bizonyultak, Arnold mégis úgy döntött, hogy nagyobb léptékben gondolkozik. Az 1984-es Terminator újabb közönségréteget hódított meg számára, meghozta a kritikai elismerést is, és Arnold ázsiója Hollywoodban duplájára szökött. Habár csak tizennégy sornyi szöveget mondott, amelyből a "Visszajövök!" szállóigévé vált, az általa megformált gyilkos cyborg alakja örökre emlékezetes marad. A fő célt mindig szem előtt tartva Arnold olyan filmekkel folytatta pályafutását, mint a Kommandó (1985) és a Ragadozó (1987), amelyekben már élvezhetjük egyéni, rezzenetlen arckifejezéssel kijelentett szellemes bemondásait is. Az igen népszerű és sikeres Menekülő ember (1988) és az Emlékmás (1990) című filmekkel visszatért a sc-fi és a kalandok műfajához, míg a Dany DeVitóval közösen készített Ikrek (1988) című alkotással teljesen új vizekre evezett, ismét nagy sikerrel. A régóta várt Terminator 2 (1991) minden addigi jegyeladási rekordot megdöntött, és Arnoldot a hollywoodi filmgyártás csúcsára juttatta. Ugyanebben az évben született második leánya a Kennedy-családból származó Maria Shriverrel kötött házasságából. Arnold Schwarzenegger történetében az amerikai álom igazából valóra vált. Az ezt követő két filmsiker, Az utolsó akcióhős (1993) és a Két tűz között (1994) már napjaink története.

Ruttka Ildikó - Bajorimi, ​a Kicsihuszár
Bajor ​Imre, a Kicsihuszár születésétől fogva játszott, mókázott, nevettetett, szórakoztatott, ameddig csak bírta erővel: megajándékozott minket a nevetés, az öröm, a búfelejtés csodájával. Sosem lehetünk neki eléggé hálásak ezért. A Bajorimi című életrajzi kötet 2001 áprilisában jelent meg a címszereplő április 23-i születésnapjára. Az utánnyomás a boltba kerülhetett volna Bajor Imre 80-ik, vagy 90-ik születésnapja alkalmából, esetleg a kerek 100-on, de az Élet másként hozta: 2014.augusztus 6-a óta már az Égi Kávéházban szórja fanyar humorú, csípős, ám mindig találó poénjait a régi és nem annyira régi művészkollégáknak. És még csak 57 éves volt Az elmúlt tizenhárom évben sok minden jó és rossz történt vele, körülötte és a szeretteivel. A legmeghatározóbb azonban mégiscsak az lett, hogy Imi elment. Örökre. Így született újjá és egészült ki fontos történésekkel a róla szóló könyv, amely emlékkönyvként mindörökre megmarad nekünk. Ahogyan Bajor Imre is az emlékezetünkben, a szívünkben, a lelkünk jobbik felében..

Kincses Elemér - Soha
A ​drámaíró prózát ír. És jót. A Soha egy önéletrajzi jellegű trilógia első darabja. A - gondtalan - ötvenes évek gyermeke lát, hall, megél. Mindent, ami körülötte, vele, az övéivel történik. Van amit komolyan kell venni belőle, van, amit nem lehet, komolyan venni. Kivétel az első szerelem, az egészen más.

G. Fodor Gábor - Kérdéstilalom
A ​könyv egy sötét időben élő filozófus politikai filozófiájának rekonstruálására tesz kísérletet. Eric Voegelin \(1901-1985) volt az a politikai filozófus, aki a modernség válságát diagnosztizálva legfőbb céljának tekintette, hogy a politikatudományt megrendült helyzetéből helyreállítsa. Voegelin saját feladatának a válság leküzdését, a rend helyreállítását,a valóság és egyben a politikai visszaszerzését tekintette. Ezt a feladatot egyenértékűnek gondolta a politikatudomány megújításával. A megújuláshoz azonban Voegelin szerint nem előre, hanem vissza kell lépni, egészen a klasszikus politikai filozófia szemléletmódjáig.

Michael Wood - Shakespeare ​nyomában
A ​hallatlan műveltségű és kiváló stílusú Michael Wood művelődéstörténeti sorozatának e kötetében nemcsak a valaha élt legnagyobb angol író színes és olvasmányos életrajzát alkotta meg, hanem kiváló korrajzot is nyújt olvasóinak. Közel négyszáz év telt el a halála óta, ám Shakespeare-t azóta is a világ legnagyobb drámaírójának tartjuk - miközben élettörténetét ma is sűrű homály fedi. A népszerű életrajzíró, televíziós személyiség és történész, Michael Wood nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy a jelenkori kutatási eredményekre támaszkodva, páratlanul színes és izgalmas formában örökítse meg az "avoni bárd" életét és korát. Shakespeare összeesküvésekkel és hatalmi terrorral, vallási széthúzással és felkelésekkel terhes világa korábban sosem látott részletességgel elevenedik meg előttünk. Michael Wood népszerű brit történész és számos televíziós dokumentumsorozat írója és műsorvezetője. Mintegy 60 dokumentumfilm és számos könyv fűződik a nevéhez.

Oscar Welden - Báthory ​Erzsébet magánélete
Véreskezű ​szörnyeteg, könyörtelen tömeggyilkos...? Vagy csak egy szerencsétlen asszony, akinek tudatát a kicsapongó ősök terhelték meg? Báthory Erzsébet minden idők egyik legkegyetlenebb sorozatgyilkosa, a nők körében feltétlenül az első szadista asszony, aki kizárólag fiatal lányok és nők lemeztelenítésében, fizikai kínzásában, majd megölésében találta meg a kéjt. Összeegyeztethető-e ez azzal, hogy ezenközben családanya is volt? Magyarország egyik legnagyobb földesurának özvegye hatalmas birtokain kínzókamrákat rendezett be és százával gyötörte, majd ölette meg a mit sem sejtő áldozatait? Vagy egy politikai koncepció áldozata csupán? Az 1500-as évek vége és az 1600-as évek eleje-nagyon érdekes volt a három részre szakadt Magyarországon. A kor összes jellemzője, valóban élt alakja felbukkan a dokumentumkötetben. Nem regény ez, minden szava valóság- de csak erős idegzetű olvasóknak ajánlja a Kiadó.

Guy Gaucher - Egy ​élet története
2007 ​szeptemberében Lisieux-i Szent Teréz ereklyéi Magyarországra látogatnak. Az ereklye nem más, mint egy szent jelenlétének és közbenjárásának jele, szimbóluma. Teréz, a legifjabb egyháztanító és a missziók védőszentje ezeket írta önéletrajzában: "Mennyországomat a földön fogom tölteni... A jó Isten nem adta volna nekem azt a vágyat, hogy halálom után jót tegyek a földön, ha nem akarná megvalósítani; hiszen olyan vágyat is ébreszthetett volna, hogy megpihenjek benne. A lélek, akit lángra lobbantott a szeretet, nem maradhat tétlen. Ha tudnák, mennyi tervem van, mit mindent teszek majd, ha az Égben leszek...Megkezdem az én küldetésemet... Elkezdődik majd a küldetésem: megszerettetni a jó Istent úgy, ahogy én szeretem, átadni a lelkeknek az én kis utamat. Ha a jó Isten teljesíti a vágyaimat, Mennyországomat az idők végéig a földön fogom tölteni. Igen, azzal akarom tölteni a Mennyországomat, hogy jót teszek a földön... Vissza fogok jönni... Le fogok szállni... A jó Istennek minden kívánságomat teljesítenie kell az égben, mert a földön soha nem követtem a magam kívánságait." Teréz valóban megkezdte küldetését a földön. Ennek egyik látható jele, hogy ereklyéit a világ minden tájára elviszik; és találkozva Vele, az emberek megtapasztalják Isten bőséges kegyelmét. Most hozzánk Magyarországra jön el. Fogadjuk szeretettel, hívő lélekkel, nyitott szívvel, hogy mi is befogadhassuk Isten ajándékait. Ez a rövid életrajz segít bennünket Őt jobban megértenünk, hogy úgy tudjuk szeretni Istent, ahogyan Ő szerette.

Csáth Géza - Napló ​(1912-1913)
Napló ​azokból az évekből, amikor a pszichoanalízissel elkezdett foglalkozni, és a sok önelemzéstől elment a kedve az írástól. "A születő gondolatot mintegy csirájában megöli a kritika." Egy fürdőhelyen kezdett el dolgozni orvosként. Unatkozó hölgyek álltak sorban a kegyeiért. Rákapott a szerekre. Egyre durvábban nyúlt hozzájuk. És próbált leszokni. Belső vívódások, hátrahagyott gondolatok.