A ​boldog sziget Egy ​év a Kon-tiki paradicsomában

Arne Falk-Ronne - Barátaim, ​a kannibálok
Arne ​Falk-Ronne A Déli-tenger hét hulláma c. könyvét már ismerik a Világjárók sorozat olvasói. A dán néprajzkutató most Új-Guineába kalauzolja el olvasóit. Kötetében a szinte megközelíthetetlen magas hegyekben és a mocsaras tengerparton élő, a civilizációtól még alig érintett törzsek életéről ír. Több ízben életveszélyes kalandokba bocsátkozik, hogy az aszmatok, forék, danik és kukukukuk életét tanulmányozhassa. Így jut be a férfiházba, így ismerkedik meg Obaharokkal, a dani törzsfővel, aki fehér asszonyt vett feleségül, hogy visszaszerezze hatalmát, s így vesz részt a harcias kukukukuk emberölő járőrein. Arne Falk-Ronne könyvében olvashatunk a misszionáriusok veszélyes és sokszor szomorú véget érő sorsáról, krokodilvadászatról, kannibál lakomáról, szexuális szokásokról, és a fore törzsasszonyai között pusztító titokzatos kuru betegségről. A tudós szerző, miközben izgalmas kalandokról ír, Pápua Új-Guinea történetével is megismerteti olvasóit.

Koroknay István - Ausztrália ​és Óceánia
A ​legtávolabbi emberlakta földrész a nagy Ismeretlen Déli Föld volt a képzeletben, végül is megkerült a helyén egy kicsi kontinens, a kis, magányos, öreg kontinens, messzire szakadva társaitól már réges-régen, megőrizve ősi állat- és növényvilágát, s kőkorszaki fokon őslakóit. Itt élnek az erszényes kenguruk, de erszényes itt a kis mackó is, a koala; erszényes a farkas, a mókus, az egér. A legszárazabb földrész, valamikor az arany - ma a gyapjú kontinense, ahol az állam egy egész földrész: Ausztrália és mellette a vulkánok, gejzírek, gleccserek földje: Új-Zéland és az ezer sziget végtelen birodalma: Óceánia.

Bengt Danielsson - Bumeráng-expedíció
Bengt ​Danielsson az 1947. évi nevezetes Kon-Tiki-expedíció egyik résztvevője volt. Azóta mint fáradhatatlan világjáró és szenvedélyes Polinézia-kutató vált híressé. A polinéziai szigeteken töltött éveiről szól magyarul is megjelent, népszerű két könyve: A boldog sziget és az Elfelejtett szigetek. A "Bumeráng-expedíció"-ban a svéd etnológus ausztráliai útjáról számol be. 1956-ban autóval az egész kontinenst megkerülte, hogy megismerje az őslakók jelenlegi életkörülményeit, és tanulmányozza, mennyire tudtak beilleszkedni a fehérek társadalmába. Kutatóútja során nemcsak az őslakók telepeit kereste fel, hanem érintette Ausztráliának majdnem valamennyi nagyvárosát és számos kisebb helységet is. Könyvéből az ausztráliai élet sok jellegzetes vonását ismerhetjük meg. Élményeit és viszontagságait a tőle megszokott fanyar humorral, színesen és szórakoztatóan beszéli el.

Ewa Wolak - Varázslatos ​Szamoa
A ​rokonszenves fiatal lengyel orvosnő három évet töltött a szamoai szigetvilágban férjével (aki ott az ENSZ megbízásából főépítész volt) és Magda nevű lányával. 1971-ben megjelent műve élő közelségbe hozza egy merőben idegen világ embereit, életét, módszere a természetesség. Ewa Wolak nem szokványos könyvet írt. Nem a délszaki szigetek szokott romantikájával akarja meghódítani az olvasót: ő csak él Szamoában, egyszerűen beilleszkedik, s ez útleírásának értéke. Amit lát, tapasztal, azt képes, ha nem is szamoai szemmel, de legalábbis szamoai szemszögből látni: nagy intelligenciával és fiatalos rugalmassággal alkalmazkodik a "Fa'a Szamoá"-hoz, vagyis a helybeli életformához. Reálisan ábrázolja, milyen nehézségekkel küzd Óceánia első független állama, miközben megpróbálja kialakítani a maga sajátos kormányzási rendjét. Hallatlanul érdekes mozzanat, hogy a régi és új civilizáció itt nem ütközik, hanem éppenséggel békésen megtölti egymást tartalommal: a szamoaiak hajlandók elfogadni az újat, de eszük ágában sincs lemondani a régiről. Mindenen átütő, egészséges, fiatalos, talpraesett humor, üde látásmód, megnyerő emberség jellemzi ezt a könyvet. Megelevenednek előttünk a népszokások, legendák, ősidők, a táj, a vallás, a hétköznapok és ünnepnapok, a szamoai gondolkodásmód. A szerző ügyesen elegyíti személyes tapasztalatait a természet leírásával, a mondákkal, a társadalmi és gazdasági élet ismertetésével, és sok mindent megtudunk a szigetcsoport történelméről is.

Eric C. Hiscock - Kettesben ​az óceánokon
Eric ​Hiscock és felesége szerették volna beutazni a világot. Minthogy azonban luxushajóra nem tellett nekik, pénzzé tették mindenüket, vettek egy kilencméteres vitorláscsónakot, és azzal - kettesben - körülhajózták a Földet. Erről a hároméves nagy kalandról szól ez a könyv. Hiscock olyan egyszerűséggel, a kalandokat szinte leplezve írja meg a veszedelmekben és elképesztő izgalmakban páratlanul gazdag utat, mintha - mondjuk - csak a Margitszigetet kerülte volna meg... Az angol házaspár láthatóan sokkal jobban félt a fináncoktól és a "szárazföldi" patkányok" társadalmi konvencióitól, mint az árboctörő, hajóépítő hurrikánoktól, veszedelmes zátonyoktól és tengeri szörnyektől. E. Hiscock könyve teljesen új, eddig ismeretlen világot nyit meg a magyar olvasóközönség előtt.

Claudie Fayein - Egy ​francia orvosnő Jemenben
Ez ​a nagysikerű könyv, melynek első magyar nyelvű kiadása teljesen elfogyott, most másodízben kerül olvasóközönségünk elé. Szerzője, egy párizsi orvosnő, néhány évvel ezelőtt hosszabb ideig orvosi állást töltött be Jemenben, ebben a dél-arábiai kis államban, mely 1958-ban az Egyesült Arab Köztársasággal megalakította az Egyesült Arab Államokat. Claudie Fayein beszámolója kitűnően megismerteti a kis arab ország népének mai életét, leírja a jellegzetes arab városképet, az évezredes kultúra és a modern technika különös keverékét, sőt, mivel – mint nő és orvos – bepillanthatott „tilos területekre”, beszámol a háremekről, a családi élet furcsaságairól is. Szép képekkel illusztrált írása éppen ezért különlegesen érdekes, szórakoztató olvasmány.

Balázs Dénes - Magyar ​utazók Ausztráliában, Óceániában és a sarkvidékeken
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Eric de Bisschop - A ​Tahiti-Nui első expedíciója
Nem ​Kolumbusz Kristóf fedezte fel Amerikát! Jóval előtte felfedezték azt már a polinéziaiak! Chile északi részén megtalálták ősi tutajaiknak maradványait. Feltételezhető tehát, hogy ezek a történelem előtti korban élő bátor tengerészek kezdetleges tutajaikon átkeltek az óceánon. Ezt a feltételezést kívánja bebizonyítani Eric de Bisschop, a kiváló tengerkutató, mikor hatvanöt éves korában vakmerő kalandra vállalkozik négy fiatal társával. Gondos kutatások alapján olyan tutajt építtet, amilyen a hajdani csendes-óceáni tengerészekké lehetett, és nekivág az óceánnak Tahitiből Chile felé. Hat hónapi tutajozás után a chilei partok közelében hatalmas viharba kerülnek, amelynek a kezdetleges tengeri alkotmány már nem tud ellenállni - a vakmerő kaland résztvevői kénytelenek átszállni a segítségükre küldött hajóra. Útjáról Bisschop naplót vezetett. Ez a rendhagyó hajónapló - mely helyenként visszaemlékezés, tájleírás és a szerző, e nem mindennapi, furcsa figura, valamint négy fiatal társának életrajza - A Tahiti-Nui első expedíciója. Bízvást reméljük, hogy az olvasó ugyanolyan örömmel forgatja majd, mint Thor Heyerdahl hasonló tárgyú, négysikerű, Tutajjal a Csendes-óceánon c. művét.

Ignácz Rózsa - Vámos Magda - Tűzistennő ​Hawaiiban egykor és most
Egykor, ​amikor még kevés hazai világjáró írhatott könyvet távoli tájakon szerzett élményeiről - pontosan 1961-ben -, jelent meg először Ignácz Rózsa és Vámos Magda Tűzistennő Hawaiiban című kötete. Ezt a munkát a társszerzők magyar származású barátnőjük: Valérie Yamamoto közlései nyomán, levelek formájában írták meg. Yamamoto egyetemi tanár magyar felesége tizenkét esztendeig élt Hawaiiban, tapasztalatai a negyvenes évekig nyúlnak vissza. Most, azaz a hetvenes évek elején Ignácz Rózsa személyesen is hosszabb időt tölthetett Pele tűzistennő birodalmában, a Hawaii szigeteken. Az új élményekből új könyv született, mégpedig olyan formában, hogy a társszerzők az elbeszélésbe belefoglalták az olvasóközönség által megszeretett Valérie életregényét, sőt új hírt is adnak további sorsáról. Ez az útirajz nemcsak tájfestés, útikalandok sora, hanem egyben korrajz is; bemutatja, miként vált Honolulu a világ legpazarabb fürdőhelyévé, a szuperhippik fővárosává. Közvetlen hatások, személyes felfedezések visszhangjaként megelevenedik előttünk a csodálatos szigetvilág érdekes története, az óceániai népszokások, az egykori hawaii királyság regényes sorsa. Az USA ötvenedik államának mai élete ezernyi színben csillan fel az olvasó előtt.

Miloslav Stingl - Keresztül-kasul ​Mikronézián
Miloslav ​Stingl cseh néprajzkutató írásait ismeri már a magyar olvasóközönség, de "Világjárók" sorozatunkban ez az első kötete. Könyvében a Csendes-óceáni Szigetek Gyámsági Terület alá tartozó ismeretlen mikronéziai szigetvilágot mutatja be, a Csendes-óceánban elszórt 2141 szigetet Új-Guinea fölött, Melanézia és Polinézia között. Szigeteket, melyek "úgy lebegnek földünk legnagyobb óceánjának habjaiban, mint a vízbe vetett koszorúk." Stingl szigetről szigetre utazik ebben a különös világban, és mesél rejtélyekről, melyeket még nem fejtett meg a tudomány (Nan Madol, a palaui üvegpénz), különös szertartásokról (a netti varázslónők), legendákról (a kígyó, amely elhozta a bölcsesség korát), a társadalmi hierarchiáról (a fésű nélküli emberek)... Bikini és Eniwetok - az amerikai atomkísérletek színtere - lakosainak sorsáról és a hidrogénbomba hamujába "belekóstolt" japán halászok kálváriájáról. A szerző nemcsak a múltat és a jelent, hanem a jelenben kirajzolódó jövőt is bemutatja olvasóinak. "Az emberiség egyszer igénybe veszi a tengerek roppant kincseit, és a kis Mikronézia, amelyhez az óceánnak oly roppant nagy területe tartozik, hasznát veszi majd ennek a gazdagságnak. Szerencsés utat, Mikronézia!"

Yves Gandon - Az ​éden nyomában
Yves ​Gandon, ismert francia regényíró, esszéíró, költő és kritikus, a francia Pen Club elnöke, több franci irodalmi díj kitüntetettje. fáradhatatlan utazó, aki bejárta majdnem az egész világot. Létezi-e földi paradicsom - ezt kutatja 1961-ben tett utazása során. Először a Közel-Keletre, Isztambulba jutott el, majd a kisázsiai városok régi civilizációjának nyomait kutatja, meglátogatja Teheránt. Az után India és Burma sajátos, nekünk európaiaknak még mindig titokzatos életviszonyait tárja az olvasó elé. Innen Indonéziába utazik, bejárja Jáva szigetét és a csodaszép Balit. Útja Polinéziába is elvezet, s Ausztrálián keresztül utazik az Egyesült Államokba. San Francisco, Los Angeles, Hollywood, majd Mexikó útjának további állomásai, innen utazik el New Yorkba s a Rockefeller-Center tornyából szemléli a világ legnagyobb városának nyüzsgését. Egy kulturált francia szemével fedezi fel az európai olvasó számára mindazt, ami távoli világrészeken érdekes: a természet szépségeit, régi korok műkincseit, különböző népek néprajzi jellegzetességeit. Gandon úgy írja le élményeit, hogy az olvasó szinte maga előtt látja a festői tájakat, a tárgyak körvonalait, színeit, az emberek arcát. A különböző helyeket más-más szemszögből vizsgálja, így írása változatos, mindvégig lebilincselő olvasmány.

Bernard Gorsky - Az ​utolsó sziget
Dél-tengeri ​szigetvilág. Mouli – a térképen nem látható, apró korallzátony Új-Kaledónia és az Új-Hebridák között. Vihar a nyílt tengeren. A korallszigetek közt kis hajó keres menedéket. Hatalmas hullámok lepik el a partot. Ide-oda himbálják a lehorgonyzott hajót. A legénység várakozik. Ötven óra telik el. A vihar elül. A napfény és a nyugalom visszatér. Egy férfi csónakba ül és partra száll – egyedül. Hamarosan visszatér a hajóra. A kapitányhoz fordul, akitől a hajót bérelte: – Itt maradok. – Itt? Megőrült? Itt nincs semmi. – Nekem épp elég! – Csak nem gondolja komolyan? Hisz’ egyetlen fehér ember sincs itt. – Hát aztán! Itt leszek én! A férfi író. A nyugalmat és derűt, amit hiába keresett Polinéziában és Új-Kaledóniában, megtalálta itt. Így fedezte fel Bernard Gorsky Mouli szigetét. Az Utolsó Sziget kétszáz lakója egytől egyig jóindulatú, nyíltszívű. Szokásaik, életmódjuk csodálatos, társadalmi rendjük emberséges. Az író megtalálta a forrást. Az ember a paradicsomot. Minek írni? Nem elég, ha az ember egyszerűen él – itt? Gorsky sokáig meditál ezen. Azután visszatér benzingőzös hazájába, és megírja Az Utolsó Szigetet.

Bengt Danielsson - Tutajról ​tutajra
A ​világhírű Kon-Tiki-expedíciónak – melynek Bengt Danielsson is tagja volt – azóta számos követője akadt a tenger kalandvágyó szerelmesei között. A legnagyobb felkészültséggel és tudományos céllal azonban Eric Bisschop expedíciója indult csendes-óceáni útjára Tahitiból Chilébe s onnan vissza – a Tahiti Nui tutajon. Bengt Danielsson most róluk szól, az ő történetüket mondja el. A hosszú hónapok alatt átélt testi-lelki megpróbáltatások, az expedíció tagjainak emberi magatartása, a nagy tengeri sportteljesítmény, a szeszélyes és titokzatos óceán, a nyílt tengeren való tutajépítés – mind rendkívül érdekesen, izgalmasan elevenedik meg e könyv lapjain.

Jens Bjerre - Az ​utolsó kannibálok
Bjerre ​útja Ausztrália homokos síkságán a Central Desertben élő bennszülöttekhez vezet el először. Közöttük él, a törzs tagja lesz. Közvetlen megfigyelései tudósítanak erről az egzotikus világról, ír a bennszülöttek házassági rendszeréről, néhány hétig tartó avatási szertartásaikról, szerelmi életükről stb. Az író felkeresi a lenyűgöző szépségű Ayers Rockot, a természet építette katedrálist, amely az itt élők szent helye és évezredes sziklarajzainak gyűjtője. Bjerre további útja során megjárja Uj-Guinea zord hegyeit és nyirkos mocsárvidékét. Ellátogat az egyedül kannibáloknak nevezhető kelet-új-guineai törzsekhez, akiknek életét a dzsungel törvényei uralják. Az író egyaránt megeleveníti a valóságuk veszélyes világát, melyben keményen küzdenek a létért, s a láthatatlant, melyet benépesítenek "szellemeik" és misztériumaik. A klíma, a hegyek és a vérszomjas törzsek ellenállását leküzdve, a kiváló tudós a belső-új-guineai csoportokhoz is eljut, s elénk varázsolja könyvében az emberlakta világ e legkevésbé felderített táját. Az élvezetes, izgalmas olvasmányt számos szép illusztráció gazdagítja.

Jens Bjerre - Vad ​Új-Guinea
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ignácz Rózsa - Vámos Magda - Tűzistennő ​Hawaiiban
Egykor, ​amikor még kevés hazai világjáró írhatott könyvet távoli tájakon szerzett élményeiről - pontosan 1961-ben -, jelent meg először Ignácz Rózsa és Vámos Magda Tűzistennő Hawaiiban című kötete. Ezt a munkát a társszerzők magyar származású barátnőjük: Valérie Yamamoto közlései nyomán, levelek formájában írták meg. Yamamoto egyetemi tanár magyar felesége tizenkét esztendeig élt Hawaiiban, tapasztalatai a negyvenes évekig nyúlnak vissza. Most, azaz a hetvenes évek elején Ignácz Rózsa személyesen is hosszabb időt tölthetett Pele tűzistennő birodalmában, a Hawaii szigeteken. Az új élményekből új könyv született, mégpedig olyan formában, hogy a társszerzők az elbeszélésbe belefoglalták az olvasóközönség által megszeretett Valérie életregényét, sőt új hírt is adnak további sorsáról. Ez az útirajz nemcsak tájfestés, útikalandok sora, hanem egyben korrajz is; bemutatja, miként vált Honolulu a világ legpazarabb fürdőhelyévé, a szuperhippik fővárosává. Közvetlen hatások, személyes felfedezések visszhangjaként megelevenedik előttünk a csodálatos szigetvilág érdekes története, az óceániai népszokások, az egykori hawaii királyság regényes sorsa. Az USA ötvenedik államának mai élete ezernyi színben csillan fel az olvasó előtt.

Eva Lips - Könyv ​az indiánokról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rosanne Klass - Afganisztán ​- fátyol nélkül
A ​fiatal amerikai tanárnő évekig tanította az angol nyelvet egy kabuli mohamedán tanítóképzőben. Meg kellett nyernie a fátyoltalan nőkkel eleve bizalmatlan tanítványai és tanártársai szívét. Ebben a különös környezetben folytatott harcát éli át az olvasó is, miközben megismerkedik ennek az ellentmondásokkal teli, természeti szépségekben és különösségekben bővelkedő távoli országnak és sok emberi értéket magába rejtő lakosságának életével.

N. N. Mikluho-Makláj - Pápuák ​között
Mikluho ​Makláj az orosz külügyminisztérium tisztviselőjeként látogatott el a cári birodalom terjeszkedésének célpontjaira a mai Indonézia területén, hogy információkat szerezzen az ott élő népekről. A borneói bennszülöttek (pápuák) közt antropológusként sikerült kialakítania a kutatásaihoz nélkülözhetetlen „bizalmas” résztvevői és megfigyelői atmoszférát. A mai Maklájparton végzett antropológiai és kultúrakutatásai révén igazolta, hogy a pápuák is emberek. Például megállapította, hogy fejükön hajzat, nem pedig szőrzet található – ez akkoriban tudományos vita kérdése volt! Feltételezte, hogy minden ember eredete közös, azaz nincsenek különböző fajok az emberiségen belül. A könyv olvasmányos formában tárja elénk az európai tudós küzdelmes hétköznapjait a pápuák világában, ugyanakkor hiteles antropológiai dokumentum is. A könyv bemutat néhányat a szerző kutatások során készített rajzaiból is.

Korniss Péter - Vörös ​Felhő földjén
Szerencsés ​időben jártam a rezervátumban. Azokban az években éledtek újjá a régi hagyományok, biztossá vált az összetartozás tudata, az önállóság követelése. Az észak-amerikai indiánok jövője mégis bizonytalan. De ragaszkodásuk saját földjükhöz, kultúrájukhoz segített önmaguk megőrzésében. Egyszóval: a fennmaradásban.