|
A demokratikus magyar fejlődés előtérbe állítja a jogrendszer fejlesztésének követelményeit – belső és külső szükségleteinek megfelelően. Ezért szükséges a magyar valósághoz (elmélettörténeti előzményekhez, a joggyakorlat adottságaihoz, fejlettségéhez, színvonalához), valamint a nemzetközi összefüggésekhez (elsősorban az európai joghoz) kapcsolódó jogpolitikai jellemzők és szakmai elvek tisztázása. A demokratikus jogpolitika alapvető hivatása a jog szerves fejlődésének biztosítása, ennek érdekében a jogi kultúra, a jogászi szakmai értékek tudatosításának elősegítése, az általános jogpolitika lényegének fölvázolása, különösen a jogpolitika szűrő-közvetítő és visszajelző szerepének bemutatása.
Kapcsolódó könyvek
Antalffy György - Szalay László a reformkor politikai-jogi gondolkodója
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Antalffy György - Szalay László a reformkor politikai-jogi gondolkodója
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kis János - Vannak-e emberi jogaink?
"Helsinki után a nemzetközi jog erős hivatkozási alappá vált Magyarországon. Az állam nem mondhatta többé, hogy az emberi jogok az imperialista fellazítás ideológiai eszköztárához tartoznak. Mindenféléket beszélhetett, de ezt nem mondhatta. Mi sem volt természetesebb, mint leszögezni, hogy vannak emberi jogaink. Én azonban, mielőtt a demokratikus ellenzék létrehozásában részt vállaltam volna, a filozófiát választottam hivatásul. Számomra az emberjogi mozgalom nemcsak gyakorlati feladat volt, hanem végiggondolandó világnézeti kérdés is." /Kis János: Vannak-e emberi jogaink? Előszó az első legális kiadáshoz /
Kis János - Vannak-e emberi jogaink?
"Helsinki után a nemzetközi jog erős hivatkozási alappá vált Magyarországon. Az állam nem mondhatta többé, hogy az emberi jogok az imperialista fellazítás ideológiai eszköztárához tartoznak. Mindenféléket beszélhetett, de ezt nem mondhatta. Mi sem volt természetesebb, mint leszögezni, hogy vannak emberi jogaink. Én azonban, mielőtt a demokratikus ellenzék létrehozásában részt vállaltam volna, a filozófiát választottam hivatásul. Számomra az emberjogi mozgalom nemcsak gyakorlati feladat volt, hanem végiggondolandó világnézeti kérdés is." /Kis János: Vannak-e emberi jogaink? Előszó az első legális kiadáshoz /
Szente Zoltán - Bevezetés a parlamenti jogba
E kötet a parlamenti jog első magyar nyelvű átfogó és rendszeres bemutatása. A magyar országgyűlés működési elveit és szabályait nemzetközi összehasonlításban tárgyalva elemzi a különböző modellek, alternatívák jellegzetességeit és következményeit is. Megkerülhetetlen könyv mindazoknak, akik érteni akarják legfontosabb demokratikus intézményünk működését.
Szente Zoltán - Bevezetés a parlamenti jogba
E kötet a parlamenti jog első magyar nyelvű átfogó és rendszeres bemutatása. A magyar országgyűlés működési elveit és szabályait nemzetközi összehasonlításban tárgyalva elemzi a különböző modellek, alternatívák jellegzetességeit és következményeit is. Megkerülhetetlen könyv mindazoknak, akik érteni akarják legfontosabb demokratikus intézményünk működését.
Kondorosi Ferenc - Rend és szabadság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kondorosi Ferenc - Rend és szabadság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Tóth Tihamér - Az Európai Unió versenyjoga
A versenyjog a vállalkozók számára olyan fontos tudnivalókat tartalmaz, mint az autósoknak a KRESZ. E "piaci KRESZ" kitűzi a piaci "közlekedés" megfelelő tábláit, hogy a termelők, kereskedők, szolgáltatók tudják, hogy nem olyan utcába hajtanak-e be, amelynek elején "behajtani tilos" tábla áll. Az állam törvények alkotása révén jelöli ki, döntően a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva a verseny szabadságának határait.
A szerző munkájának terjedelme és az átfogott témakörök széles spektruma alapján is újdonságnak számít a magyar könyvpiacon. A könyvet forgatók nem csak a hagyományos versenyjogi fogalmakkal, úgy mint kartell, erőfölénnyel való visszaélés ismerkedhetnek meg, hanem a közös piaci versenyjog sajátos területeibe is bepillantást nyerhetnek, mint az állami monopóliumok, vagy az állami támogatások. Az uniós versenyjoggal foglalkozni két okból sem haszontalan. Egyrészt a magyar versenytörvény is jelentős részben az uniós mintát követi, másrészt a közös piacon működő magyar vállalkozásoknak az uniós játékszabályokat is ismerniük kell. Aki megtéved, súlyos bírságra, kártérítési perekre számíthat.
Ajánljuk e könyvet a versenyjog iránt érdeklődő ügyvédeknek, tanároknak, egyetemi hallgatóknak és nem utolsó sorban a "piaci közlekedés" résztevőinek, a vállalati döntéshozóknak.
Vörös Imre egyetemi tanár, volt alkotmánybíró
Tóth Tihamér - Az Európai Unió versenyjoga
A versenyjog a vállalkozók számára olyan fontos tudnivalókat tartalmaz, mint az autósoknak a KRESZ. E "piaci KRESZ" kitűzi a piaci "közlekedés" megfelelő tábláit, hogy a termelők, kereskedők, szolgáltatók tudják, hogy nem olyan utcába hajtanak-e be, amelynek elején "behajtani tilos" tábla áll. Az állam törvények alkotása révén jelöli ki, döntően a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva a verseny szabadságának határait.
A szerző munkájának terjedelme és az átfogott témakörök széles spektruma alapján is újdonságnak számít a magyar könyvpiacon. A könyvet forgatók nem csak a hagyományos versenyjogi fogalmakkal, úgy mint kartell, erőfölénnyel való visszaélés ismerkedhetnek meg, hanem a közös piaci versenyjog sajátos területeibe is bepillantást nyerhetnek, mint az állami monopóliumok, vagy az állami támogatások. Az uniós versenyjoggal foglalkozni két okból sem haszontalan. Egyrészt a magyar versenytörvény is jelentős részben az uniós mintát követi, másrészt a közös piacon működő magyar vállalkozásoknak az uniós játékszabályokat is ismerniük kell. Aki megtéved, súlyos bírságra, kártérítési perekre számíthat.
Ajánljuk e könyvet a versenyjog iránt érdeklődő ügyvédeknek, tanároknak, egyetemi hallgatóknak és nem utolsó sorban a "piaci közlekedés" résztevőinek, a vállalati döntéshozóknak.
Vörös Imre egyetemi tanár, volt alkotmánybíró
Ismeretlen szerző - Európai társasági jog
A könyv átdolgozott kiadása részletes képet ad az Európai Unió gazdasági életének talán egyik legfontosabb területéről: a társaságokra vonatkozó szabályozásról. Az elmúlt években a szabályozásban történt változások indokolták a kötet átdolgozását, frissítését. Így ebben a kötetben az Olvasó már részletes ismertetést találhat például az újonnan elfogadott 13. társasági jogi irányelvről vagy az európai részvénytársaság szabályairól.
A szerzők ismertetik az Unió társasági jogának hatályos szabályait, a társasági jogi jogalkotás jellemzőit, a szabályozás alapját képező irányelveket és iránytervezeteket. A társaságok működésével kapcsolatosan kimerítően szólnak a társaságok létszakaszairól: megalakulásról, átalakulásról, székhelyáthelyezésről; a társaságokon belüli döntéshozatali mechanizmusról; kisebbség- és hitelezővédelemről; a társaság képviseletéről. Bemutatásra kerülnek továbbá a kis- és középvállalkozások, illetve a társaságcsoportok szabályai is. Ezen kívül az Olvasó ismereteket szerezhet a társasági jog nemzetközi vetületéről és egyes tagállamok nemzeti társasági jogának jellegzetességeiről is. A kötet értékét növeli a kapcsolódó bírósági döntések széles körű feldolgozása és ismertetése.
Ismeretlen szerző - Európai társasági jog
A könyv átdolgozott kiadása részletes képet ad az Európai Unió gazdasági életének talán egyik legfontosabb területéről: a társaságokra vonatkozó szabályozásról. Az elmúlt években a szabályozásban történt változások indokolták a kötet átdolgozását, frissítését. Így ebben a kötetben az Olvasó már részletes ismertetést találhat például az újonnan elfogadott 13. társasági jogi irányelvről vagy az európai részvénytársaság szabályairól.
A szerzők ismertetik az Unió társasági jogának hatályos szabályait, a társasági jogi jogalkotás jellemzőit, a szabályozás alapját képező irányelveket és iránytervezeteket. A társaságok működésével kapcsolatosan kimerítően szólnak a társaságok létszakaszairól: megalakulásról, átalakulásról, székhelyáthelyezésről; a társaságokon belüli döntéshozatali mechanizmusról; kisebbség- és hitelezővédelemről; a társaság képviseletéről. Bemutatásra kerülnek továbbá a kis- és középvállalkozások, illetve a társaságcsoportok szabályai is. Ezen kívül az Olvasó ismereteket szerezhet a társasági jog nemzetközi vetületéről és egyes tagállamok nemzeti társasági jogának jellegzetességeiről is. A kötet értékét növeli a kapcsolódó bírósági döntések széles körű feldolgozása és ismertetése.
Samu Mihály - Hatalomelmélet
Az államelmélet - amint azt új monográfiájának legelején a szerző leszögezi - egyaránt foglalkozik az állam politikai, ideológiai, jogi (stb.) aspektusaival, és így az államelméletek legtöbbjéből kimarad, vagy legalábbis a perifériára kerül benne a hatalom kérdésköre. ez azért is súlyos hiányosság, mivel a társadalomelméletekben csaknem szó szerint azonos a helyzet. Samu Mihály tehát - nemzetközi vonatkozásban is úttörőként - arra vállalkozott, hogy önálló hatalomelméletet dolgozzon ki. Első menetben természetesen általános hatalomelméletet, amelyet azonban a későbbiekben - miután társadalmi alapkategória voltát nemcsak tisztázta, de konkretizálta is - az állam vonatkozásában dolgozza ki részletesen. Az első, mintegy bevezető fejezet épp a hatalomelmélet tudomány-rendszertani helyét keresi, hogy azután rátérhessen az igazi mondandóra: a hatalom meghatározására, társadalom és hatalom viszonyának tisztázására, a demokratikus hatalomgyakorlás mibenlétének elemzésére, a diktatorikus hatalom jellegének kifejtésére stb. Az így körvonalazott hatalomelmélet azután a hatalom intézményesülési folyamatának ábrájával megy át az államelméletbe, az állam sajátosságainak, szervezetének, funkcióinak a hatalomelmélet aspektusából való vizsgálatára. A monográfia egységes gondolati rendszer kifejtése, ám aki esetleg vitathatónak tartja ezt a rendszert, az is sok, önmagában is megálló, újszerű koncepciót találhat a műben (pl. az etatizmus, az állam önépítő funkciója, a modern államok tipologizálása stb. kapcsán). Kiemelkedő tudományos teljesítmény - elsősorban állam- és jogelmélettel, politikai filozófiával, társadalomelmélettel foglalkozó szakemberek olvasmánya, de érdemes művelt laikusok figyelmére is.
Samu Mihály - Hatalomelmélet
Az államelmélet - amint azt új monográfiájának legelején a szerző leszögezi - egyaránt foglalkozik az állam politikai, ideológiai, jogi (stb.) aspektusaival, és így az államelméletek legtöbbjéből kimarad, vagy legalábbis a perifériára kerül benne a hatalom kérdésköre. ez azért is súlyos hiányosság, mivel a társadalomelméletekben csaknem szó szerint azonos a helyzet. Samu Mihály tehát - nemzetközi vonatkozásban is úttörőként - arra vállalkozott, hogy önálló hatalomelméletet dolgozzon ki. Első menetben természetesen általános hatalomelméletet, amelyet azonban a későbbiekben - miután társadalmi alapkategória voltát nemcsak tisztázta, de konkretizálta is - az állam vonatkozásában dolgozza ki részletesen. Az első, mintegy bevezető fejezet épp a hatalomelmélet tudomány-rendszertani helyét keresi, hogy azután rátérhessen az igazi mondandóra: a hatalom meghatározására, társadalom és hatalom viszonyának tisztázására, a demokratikus hatalomgyakorlás mibenlétének elemzésére, a diktatorikus hatalom jellegének kifejtésére stb. Az így körvonalazott hatalomelmélet azután a hatalom intézményesülési folyamatának ábrájával megy át az államelméletbe, az állam sajátosságainak, szervezetének, funkcióinak a hatalomelmélet aspektusából való vizsgálatára. A monográfia egységes gondolati rendszer kifejtése, ám aki esetleg vitathatónak tartja ezt a rendszert, az is sok, önmagában is megálló, újszerű koncepciót találhat a műben (pl. az etatizmus, az állam önépítő funkciója, a modern államok tipologizálása stb. kapcsán). Kiemelkedő tudományos teljesítmény - elsősorban állam- és jogelmélettel, politikai filozófiával, társadalomelmélettel foglalkozó szakemberek olvasmánya, de érdemes művelt laikusok figyelmére is.
Bárdos Péter - Gabriel Lansky - Cégalapítás, befektetés az Európai Unióban
A Cégalapítás, befektetés az Európai Unióban című kötet iránt tanúsított élénk érdeklődés arra indította a Kiadót, hogy megjelentesse a könyv második kiadását. Az első kiadás óta történt legjelentősebb fejlemény tíz új ország csatlakozása volt, ezért a Kiadó a szerzőkkel egyetértésben úgy határozott, hogy a második kiadásban a tíz új taggal kapcsolatos joganyagot a legaktuálisabb információk alapján, az érintett országokban működő, a külföldiek befektetéseire specializálódott egy-egy neves ügyvédi iroda közreműködésével átdolgozza. Ennek az elhatározásnak a fő oka az a tapasztalat, hogy a külföldön befektetni kívánók érdeklődése elsősorban ezek felé az országok felé irányul.
Bárdos Péter - Gabriel Lansky - Cégalapítás, befektetés az Európai Unióban
A Cégalapítás, befektetés az Európai Unióban című kötet iránt tanúsított élénk érdeklődés arra indította a Kiadót, hogy megjelentesse a könyv második kiadását. Az első kiadás óta történt legjelentősebb fejlemény tíz új ország csatlakozása volt, ezért a Kiadó a szerzőkkel egyetértésben úgy határozott, hogy a második kiadásban a tíz új taggal kapcsolatos joganyagot a legaktuálisabb információk alapján, az érintett országokban működő, a külföldiek befektetéseire specializálódott egy-egy neves ügyvédi iroda közreműködésével átdolgozza. Ennek az elhatározásnak a fő oka az a tapasztalat, hogy a külföldön befektetni kívánók érdeklődése elsősorban ezek felé az országok felé irányul.
Steve Crawshaw - John Jackson - Civil bátorság
A szerzők nyolcvan történetet gyűjtöttek össze a világ minden tájáról, hogy felhívják a figyelmet: az emberek apró tettei kellő merészséggel és ötletességgel meglepő ellenerőt képesek generálni az erőszak, az önkényuralom és a törvénytelenségekkel szemben.
Ez a könyv azokról szól, akikben volt elég civil kurázsi a döntő pillanatban, és nem maradtak csendben, hihetetlen leleményességgel diktátorok uralmának megdöntését és igazságtalan törvények megváltoztatását segítették, akik képesek voltak emberként viselkedni az embertelen helyzetekben, hogy méltóságban és szabadon élhessenek. Sokan közülük vállalták a verést, a börtönt, vagy akár a halált, amikor felemelték a hangjukat, mégis azt mondják, csupán a legalapvetőbb emberi elvekért álltak ki, s csak azt tették, amit bárki más is megtett volna a helyükben.
Steve Crawshaw - John Jackson - Civil bátorság
A szerzők nyolcvan történetet gyűjtöttek össze a világ minden tájáról, hogy felhívják a figyelmet: az emberek apró tettei kellő merészséggel és ötletességgel meglepő ellenerőt képesek generálni az erőszak, az önkényuralom és a törvénytelenségekkel szemben.
Ez a könyv azokról szól, akikben volt elég civil kurázsi a döntő pillanatban, és nem maradtak csendben, hihetetlen leleményességgel diktátorok uralmának megdöntését és igazságtalan törvények megváltoztatását segítették, akik képesek voltak emberként viselkedni az embertelen helyzetekben, hogy méltóságban és szabadon élhessenek. Sokan közülük vállalták a verést, a börtönt, vagy akár a halált, amikor felemelték a hangjukat, mégis azt mondják, csupán a legalapvetőbb emberi elvekért álltak ki, s csak azt tették, amit bárki más is megtett volna a helyükben.
Gaudi-Nagy Tamás - Horváth Attila - A Civil Jogász Bizottság jelentése a 2006. szeptemberi-októberi emberi jogi jogsértésekről
A 2006 őszén történtek nagy mértékben megosztották és máig megosztják a közvéleményt. Számtalan érv hangzott el a nyilvánosság előtt pro és kontra, számtalan kérdésre számtalan válasz. Úgy tűnik azonban, a kérdések zöme továbbra is megválaszolatlan maradt. Ki a felelős a történtekért? Indokolt volt-e a rendőrség fellépése? Megfelelően végezte-e munkáját a karhatalom? Visszaélt-e fegyveres erejével? Milyen utasításokat követtek a rend őrei? Személyesen kell-e felelősségre vonni egy karhatalmi testület tagjait? Meg lehet-e ezt tenni, ha nincs a rendőrön azonosító jelzés? Milyen jogai vannak az állampolgárnak a magyar demokráciában? Egyáltalán a magyar állampolgárok és rendőrök tisztában vannak-e saját illetve egymás jogaival? A szerzők által szervezett civil jogász bizottság azért írta meg jelentését és tárja most könyv formában a nyilvánosság elé, mert nem kívánják szó nélkül hagyni alapvető emberi jogok megsértését, és azon munkálkodnak, hogy a jövőben ilyesmi ne fordulhasson elő a demokratikus Magyarországon.
Gaudi-Nagy Tamás - Horváth Attila - A Civil Jogász Bizottság jelentése a 2006. szeptemberi-októberi emberi jogi jogsértésekről
A 2006 őszén történtek nagy mértékben megosztották és máig megosztják a közvéleményt. Számtalan érv hangzott el a nyilvánosság előtt pro és kontra, számtalan kérdésre számtalan válasz. Úgy tűnik azonban, a kérdések zöme továbbra is megválaszolatlan maradt. Ki a felelős a történtekért? Indokolt volt-e a rendőrség fellépése? Megfelelően végezte-e munkáját a karhatalom? Visszaélt-e fegyveres erejével? Milyen utasításokat követtek a rend őrei? Személyesen kell-e felelősségre vonni egy karhatalmi testület tagjait? Meg lehet-e ezt tenni, ha nincs a rendőrön azonosító jelzés? Milyen jogai vannak az állampolgárnak a magyar demokráciában? Egyáltalán a magyar állampolgárok és rendőrök tisztában vannak-e saját illetve egymás jogaival? A szerzők által szervezett civil jogász bizottság azért írta meg jelentését és tárja most könyv formában a nyilvánosság elé, mert nem kívánják szó nélkül hagyni alapvető emberi jogok megsértését, és azon munkálkodnak, hogy a jövőben ilyesmi ne fordulhasson elő a demokratikus Magyarországon.
Gaudi-Nagy Tamás - Horváth Attila - A Civil Jogász Bizottság jelentése a 2006. szeptemberi-októberi emberi jogi jogsértésekről
A 2006 őszén történtek nagy mértékben megosztották és máig megosztják a közvéleményt. Számtalan érv hangzott el a nyilvánosság előtt pro és kontra, számtalan kérdésre számtalan válasz. Úgy tűnik azonban, a kérdések zöme továbbra is megválaszolatlan maradt. Ki a felelős a történtekért? Indokolt volt-e a rendőrség fellépése? Megfelelően végezte-e munkáját a karhatalom? Visszaélt-e fegyveres erejével? Milyen utasításokat követtek a rend őrei? Személyesen kell-e felelősségre vonni egy karhatalmi testület tagjait? Meg lehet-e ezt tenni, ha nincs a rendőrön azonosító jelzés? Milyen jogai vannak az állampolgárnak a magyar demokráciában? Egyáltalán a magyar állampolgárok és rendőrök tisztában vannak-e saját illetve egymás jogaival? A szerzők által szervezett civil jogász bizottság azért írta meg jelentését és tárja most könyv formában a nyilvánosság elé, mert nem kívánják szó nélkül hagyni alapvető emberi jogok megsértését, és azon munkálkodnak, hogy a jövőben ilyesmi ne fordulhasson elő a demokratikus Magyarországon.
Sári János - Alapjogok
Az először 2000-ben Sári János tollából megjelent tankönyv átfogóan, a magyar alkotmányjog szemszögéből dolgozza fel az alapjogok témakörét. A kötet az emberi és polgári jogok történeti és összehasonlító megközelítésén túl két pillérre építkezve mutatja be e jogok magyar alkotmányjogi alapjait. A tananyag egyik pillére a magyar alkotmánybírósági gyakorlatból kikristályosodó alapjogi dogmatika, a másik az alapjogok törvényi, szakjogági szabályokban való megjelenésének az érzékeltetése.
Az átdolgozott kiadás az aktualizáláson tól margócímekkel és tárgymutatóval bővült, továbbá a hazai emberi jogi szakirodalom bibliográfiája is kiegészült a legújabb kötetekkel, tanumányokkal. Ezek a változások nemcsak az alapjogi tananyag feldolgozásában, elsajátításában nyújtanak segítséget, hanem lehetővé teszik azt is, hogy a kötetet kézikönyvként vagy további kutatások kiindulópontjaként lehessen használni.
A kötet a Kukorelli István szerkesztette Alkotmánytan I. című tankönyv második része, s együtt felölelik az alkotmányjog teljes területét és tananyagát.
Sári János - Alapjogok
Az először 2000-ben Sári János tollából megjelent tankönyv átfogóan, a magyar alkotmányjog szemszögéből dolgozza fel az alapjogok témakörét. A kötet az emberi és polgári jogok történeti és összehasonlító megközelítésén túl két pillérre építkezve mutatja be e jogok magyar alkotmányjogi alapjait. A tananyag egyik pillére a magyar alkotmánybírósági gyakorlatból kikristályosodó alapjogi dogmatika, a másik az alapjogok törvényi, szakjogági szabályokban való megjelenésének az érzékeltetése.
Az átdolgozott kiadás az aktualizáláson tól margócímekkel és tárgymutatóval bővült, továbbá a hazai emberi jogi szakirodalom bibliográfiája is kiegészült a legújabb kötetekkel, tanumányokkal. Ezek a változások nemcsak az alapjogi tananyag feldolgozásában, elsajátításában nyújtanak segítséget, hanem lehetővé teszik azt is, hogy a kötetet kézikönyvként vagy további kutatások kiindulópontjaként lehessen használni.
A kötet a Kukorelli István szerkesztette Alkotmánytan I. című tankönyv második része, s együtt felölelik az alkotmányjog teljes területét és tananyagát.
Sári János - Alapjogok
Az először 2000-ben Sári János tollából megjelent tankönyv átfogóan, a magyar alkotmányjog szemszögéből dolgozza fel az alapjogok témakörét. A kötet az emberi és polgári jogok történeti és összehasonlító megközelítésén túl két pillérre építkezve mutatja be e jogok magyar alkotmányjogi alapjait. A tananyag egyik pillére a magyar alkotmánybírósági gyakorlatból kikristályosodó alapjogi dogmatika, a másik az alapjogok törvényi, szakjogági szabályokban való megjelenésének az érzékeltetése.
Az átdolgozott kiadás az aktualizáláson tól margócímekkel és tárgymutatóval bővült, továbbá a hazai emberi jogi szakirodalom bibliográfiája is kiegészült a legújabb kötetekkel, tanumányokkal. Ezek a változások nemcsak az alapjogi tananyag feldolgozásában, elsajátításában nyújtanak segítséget, hanem lehetővé teszik azt is, hogy a kötetet kézikönyvként vagy további kutatások kiindulópontjaként lehessen használni.
A kötet a Kukorelli István szerkesztette Alkotmánytan I. című tankönyv második része, s együtt felölelik az alkotmányjog teljes területét és tananyagát.
Kállay Béni - "A szabadságról"
Kállay Béni írása a magyar politikai esszé máig érvényes mesterműve, érvelése lebilincselő, tételei száz év múltán is megkerülhetetlenek, igazsága pedig megszívlelendő.
Kállay Béni - "A szabadságról"
Kállay Béni írása a magyar politikai esszé máig érvényes mesterműve, érvelése lebilincselő, tételei száz év múltán is megkerülhetetlenek, igazsága pedig megszívlelendő.
Kállay Béni - "A szabadságról"
Kállay Béni írása a magyar politikai esszé máig érvényes mesterműve, érvelése lebilincselő, tételei száz év múltán is megkerülhetetlenek, igazsága pedig megszívlelendő.
Bayer József - A politikatudomány alapjai
A politikatudomány a modern műveltség alig túlbecsülhető eleme, szerepe nemcsak a társadalomtudományi képzés részeként, hanem a politikai kultúra formálójaként is jelentős. Bayer József könyve a modern politikatudomány főbb kérdéseit és területeit tárgyalja rendszeres, elméletileg igényes, de közérthető formában. A tudományág létrejöttének, elméleti alapismereteinek és fogalmainak ismertetésén túl leíró elemzést ad a politikai rendszer egészéről. Az alapvető politikai intézmények mellett részletesen vizsgálja a politika konfliktusos folyamatát és annak főszereplőit, történeti szemléletű és problémacentrikus áttekintést nyújtva a pártokról és a választásokról, az érdekszervezetek működéséről, a közpolitika problémáiról, valamint a politikai rendszerek változásáról. Tárgyalja a politika nemzetközi környezetét, a nemzetközi rendszer alapstruktúráit és főbb folyamatait is, s végül rövid betekintést nyújt a politikai szociológia néhány olyan problémájába, mint a politikai elit, a politikai nyilvánosság és média, illetve a politikai kultúra világa. A könyvet ajánló bibliográfia egészíti ki, amely segíti az olvasó további tájékozódását.A kötet eredeti rendeltetése egyetemi tankönyv, de jól használható a politikatudományi képzés minden szintjén, a kiegészítő képzésben, a történelem, a szociológia és média szakos hallgatók számára is. Ajánlható ezen túl minden olyan olvasónak, aki a politika iránti napi érdeklődésen túl mélyebb ismeretekre kíván szert tenni a tárgyban.A szerző az ELTE egyetemi tanára, osztrák és német egyetemek vendégoktatója. Jelenleg az MTA Politikatudományi Intézetének igazgatója.
Bayer József - A politikatudomány alapjai
A politikatudomány a modern műveltség alig túlbecsülhető eleme, szerepe nemcsak a társadalomtudományi képzés részeként, hanem a politikai kultúra formálójaként is jelentős. Bayer József könyve a modern politikatudomány főbb kérdéseit és területeit tárgyalja rendszeres, elméletileg igényes, de közérthető formában. A tudományág létrejöttének, elméleti alapismereteinek és fogalmainak ismertetésén túl leíró elemzést ad a politikai rendszer egészéről. Az alapvető politikai intézmények mellett részletesen vizsgálja a politika konfliktusos folyamatát és annak főszereplőit, történeti szemléletű és problémacentrikus áttekintést nyújtva a pártokról és a választásokról, az érdekszervezetek működéséről, a közpolitika problémáiról, valamint a politikai rendszerek változásáról. Tárgyalja a politika nemzetközi környezetét, a nemzetközi rendszer alapstruktúráit és főbb folyamatait is, s végül rövid betekintést nyújt a politikai szociológia néhány olyan problémájába, mint a politikai elit, a politikai nyilvánosság és média, illetve a politikai kultúra világa. A könyvet ajánló bibliográfia egészíti ki, amely segíti az olvasó további tájékozódását.A kötet eredeti rendeltetése egyetemi tankönyv, de jól használható a politikatudományi képzés minden szintjén, a kiegészítő képzésben, a történelem, a szociológia és média szakos hallgatók számára is. Ajánlható ezen túl minden olyan olvasónak, aki a politika iránti napi érdeklődésen túl mélyebb ismeretekre kíván szert tenni a tárgyban.A szerző az ELTE egyetemi tanára, osztrák és német egyetemek vendégoktatója. Jelenleg az MTA Politikatudományi Intézetének igazgatója.
Bayer József - A politikatudomány alapjai
A politikatudomány a modern műveltség alig túlbecsülhető eleme, szerepe nemcsak a társadalomtudományi képzés részeként, hanem a politikai kultúra formálójaként is jelentős. Bayer József könyve a modern politikatudomány főbb kérdéseit és területeit tárgyalja rendszeres, elméletileg igényes, de közérthető formában. A tudományág létrejöttének, elméleti alapismereteinek és fogalmainak ismertetésén túl leíró elemzést ad a politikai rendszer egészéről. Az alapvető politikai intézmények mellett részletesen vizsgálja a politika konfliktusos folyamatát és annak főszereplőit, történeti szemléletű és problémacentrikus áttekintést nyújtva a pártokról és a választásokról, az érdekszervezetek működéséről, a közpolitika problémáiról, valamint a politikai rendszerek változásáról. Tárgyalja a politika nemzetközi környezetét, a nemzetközi rendszer alapstruktúráit és főbb folyamatait is, s végül rövid betekintést nyújt a politikai szociológia néhány olyan problémájába, mint a politikai elit, a politikai nyilvánosság és média, illetve a politikai kultúra világa. A könyvet ajánló bibliográfia egészíti ki, amely segíti az olvasó további tájékozódását.A kötet eredeti rendeltetése egyetemi tankönyv, de jól használható a politikatudományi képzés minden szintjén, a kiegészítő képzésben, a történelem, a szociológia és média szakos hallgatók számára is. Ajánlható ezen túl minden olyan olvasónak, aki a politika iránti napi érdeklődésen túl mélyebb ismeretekre kíván szert tenni a tárgyban.A szerző az ELTE egyetemi tanára, osztrák és német egyetemek vendégoktatója. Jelenleg az MTA Politikatudományi Intézetének igazgatója.
Ismeretlen szerző - Magyarország Alaptörvénye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Magyarország Alaptörvénye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Magyarország Alaptörvénye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Villám Judit - Szabó Dániel - Gyarmati György - Soltész István - Sisa József - A Magyar Országgyűlés
A haza és az ország háza századik esztendeje ad otthont a nemzet törvényhozásának, a magyar népképviseletnek. Ez idő alatt a világ valamennyi magyarjának is jelképes otthonává lett. Nem látszik rajta a kor, noha átélte a viharos, tragikus eseményekkel terhes huszadik századot, megért nagyszerű és szomorú pillanatokat, és maga is gyakran kapott sebeket. Az Országház építésének terve akkor született, amikor a nemzet életének és fejlődésének éppen emelkedő szakaszában volt. Az új - ahogy akkor nevezték: állandó - Országházra gondolva Andrássy Gyula miniszterelnök a londoni parlamentre tekintett. Sokan ellenezték a németnek tartott neogótikus stílust, de a miniszterelnök pártolásának köszönhetően Steindl Imre elképzelése valósult meg. Az építész és korának számos képzőművésze a magyarság akkori erejét és önbizalmát fejezte ki ezzel a pompás alkotással. A változó történelmi időkben különböző helyszíneken ülésező magyar törvényhozásnak nemzeti büszkeségét és önazonosságát is kifejezte az új épület. „Legyen egész alakja és szerkezete egyszerű, de olyan, minő egy alkotmányos szabad nemzetnek méltóságát megilleti" - olvashatjuk egy régi parlamenti dokumentumban. 1989. október 23-án a parlament erkélyéről kiáltották ki a magyar köztársaságot. Az épület 1990 tavasza óta a szabadon választott Országgyűlés otthona. Célunk ma sem lehet egyéb - a haza házát érezhesse és tekintse minden polgár a maga otthonának. Fejezze ki a Ház és az itt folyó munka a szabad nemzetnek és a nemzet polgárainak méltóságát. Most, amikor röviden bemutatjuk olvasóinknak a magyar parlament történetét és jelenét, kívánom, érezzék otthon magukat az ország házában
Villám Judit - Szabó Dániel - Gyarmati György - Soltész István - Sisa József - A Magyar Országgyűlés
A haza és az ország háza századik esztendeje ad otthont a nemzet törvényhozásának, a magyar népképviseletnek. Ez idő alatt a világ valamennyi magyarjának is jelképes otthonává lett. Nem látszik rajta a kor, noha átélte a viharos, tragikus eseményekkel terhes huszadik századot, megért nagyszerű és szomorú pillanatokat, és maga is gyakran kapott sebeket. Az Országház építésének terve akkor született, amikor a nemzet életének és fejlődésének éppen emelkedő szakaszában volt. Az új - ahogy akkor nevezték: állandó - Országházra gondolva Andrássy Gyula miniszterelnök a londoni parlamentre tekintett. Sokan ellenezték a németnek tartott neogótikus stílust, de a miniszterelnök pártolásának köszönhetően Steindl Imre elképzelése valósult meg. Az építész és korának számos képzőművésze a magyarság akkori erejét és önbizalmát fejezte ki ezzel a pompás alkotással. A változó történelmi időkben különböző helyszíneken ülésező magyar törvényhozásnak nemzeti büszkeségét és önazonosságát is kifejezte az új épület. „Legyen egész alakja és szerkezete egyszerű, de olyan, minő egy alkotmányos szabad nemzetnek méltóságát megilleti" - olvashatjuk egy régi parlamenti dokumentumban. 1989. október 23-án a parlament erkélyéről kiáltották ki a magyar köztársaságot. Az épület 1990 tavasza óta a szabadon választott Országgyűlés otthona. Célunk ma sem lehet egyéb - a haza házát érezhesse és tekintse minden polgár a maga otthonának. Fejezze ki a Ház és az itt folyó munka a szabad nemzetnek és a nemzet polgárainak méltóságát. Most, amikor röviden bemutatjuk olvasóinknak a magyar parlament történetét és jelenét, kívánom, érezzék otthon magukat az ország házában
Villám Judit - Szabó Dániel - Gyarmati György - Soltész István - Sisa József - A Magyar Országgyűlés
A haza és az ország háza századik esztendeje ad otthont a nemzet törvényhozásának, a magyar népképviseletnek. Ez idő alatt a világ valamennyi magyarjának is jelképes otthonává lett. Nem látszik rajta a kor, noha átélte a viharos, tragikus eseményekkel terhes huszadik századot, megért nagyszerű és szomorú pillanatokat, és maga is gyakran kapott sebeket. Az Országház építésének terve akkor született, amikor a nemzet életének és fejlődésének éppen emelkedő szakaszában volt. Az új - ahogy akkor nevezték: állandó - Országházra gondolva Andrássy Gyula miniszterelnök a londoni parlamentre tekintett. Sokan ellenezték a németnek tartott neogótikus stílust, de a miniszterelnök pártolásának köszönhetően Steindl Imre elképzelése valósult meg. Az építész és korának számos képzőművésze a magyarság akkori erejét és önbizalmát fejezte ki ezzel a pompás alkotással. A változó történelmi időkben különböző helyszíneken ülésező magyar törvényhozásnak nemzeti büszkeségét és önazonosságát is kifejezte az új épület. „Legyen egész alakja és szerkezete egyszerű, de olyan, minő egy alkotmányos szabad nemzetnek méltóságát megilleti" - olvashatjuk egy régi parlamenti dokumentumban. 1989. október 23-án a parlament erkélyéről kiáltották ki a magyar köztársaságot. Az épület 1990 tavasza óta a szabadon választott Országgyűlés otthona. Célunk ma sem lehet egyéb - a haza házát érezhesse és tekintse minden polgár a maga otthonának. Fejezze ki a Ház és az itt folyó munka a szabad nemzetnek és a nemzet polgárainak méltóságát. Most, amikor röviden bemutatjuk olvasóinknak a magyar parlament történetét és jelenét, kívánom, érezzék otthon magukat az ország házában
Dr. Jeney Petra - Kende Tamás - Dr. Lövenberg Viktória - Európai közösségi jog
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Dr. Jeney Petra - Kende Tamás - Dr. Lövenberg Viktória - Európai közösségi jog
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Dr. Jeney Petra - Kende Tamás - Dr. Lövenberg Viktória - Európai közösségi jog
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kukorelli István - Az alkotmányozás évtizede
"A kötetben közölt tanulmányok a magyar alkotmányozás és a magyar politikai közélet talán száz év óta legizgalmasabb eseményeit követik és talán a legeredményesebb magyar átmenet elemzését adják. Kukorelli István folyamatosan figyelemmel kísérte az alkotmányozás, a parlament működése, a választások és a rendszerváltás eseményeit, és nemcsak regisztrálta azokat, hanem adatokkal, számokkal és tényekkel alátámasztva elemezte, vizsgálta, analizálta is a folyamatokat." (Részlet dr. Bihari Mihály egyetemi tanár lektori véleményéből.)
Kukorelli István - Az alkotmányozás évtizede
"A kötetben közölt tanulmányok a magyar alkotmányozás és a magyar politikai közélet talán száz év óta legizgalmasabb eseményeit követik és talán a legeredményesebb magyar átmenet elemzését adják. Kukorelli István folyamatosan figyelemmel kísérte az alkotmányozás, a parlament működése, a választások és a rendszerváltás eseményeit, és nemcsak regisztrálta azokat, hanem adatokkal, számokkal és tényekkel alátámasztva elemezte, vizsgálta, analizálta is a folyamatokat." (Részlet dr. Bihari Mihály egyetemi tanár lektori véleményéből.)
Kukorelli István - Az alkotmányozás évtizede
"A kötetben közölt tanulmányok a magyar alkotmányozás és a magyar politikai közélet talán száz év óta legizgalmasabb eseményeit követik és talán a legeredményesebb magyar átmenet elemzését adják. Kukorelli István folyamatosan figyelemmel kísérte az alkotmányozás, a parlament működése, a választások és a rendszerváltás eseményeit, és nemcsak regisztrálta azokat, hanem adatokkal, számokkal és tényekkel alátámasztva elemezte, vizsgálta, analizálta is a folyamatokat." (Részlet dr. Bihari Mihály egyetemi tanár lektori véleményéből.)
Vincze János - Magyarország Új Alkotmányának Tervezete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Vincze János - Magyarország Új Alkotmányának Tervezete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Vincze János - Magyarország Új Alkotmányának Tervezete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Vincze János - Magyarország Új Alkotmányának Tervezete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ferenczi Krisztina - Előjáték a sajtószabadsághoz
A törvény maga hihetetlen munkával készült, és a végszavazásnál - egyetlen igen szavazat nélkül -dicstelen véget ért. A médiumtörvény, amit több mint két éven át próbáltak tető alá hozni, végül az első szabadon választott parlament egyik fájó tartozása maradt. Hogy miért történt így, arról reményem szerint többet megtud az olvasó, ha az interjúk végére ér. A médiáról - talán éppen e kötet megjelenésével egyidőben - az 1994. májusi választásokon megválasztott képviselők alkotnak majd törvényt. Hogy sikerült-e megérteniük és felhasználniuk az elfecsérelt esztendők tanulságait, s rendet teremt-e az új törvény az igencsak összezavarodott média-világban, ez a közeljövőben kiderül
Ferenczi Krisztina - Előjáték a sajtószabadsághoz
A törvény maga hihetetlen munkával készült, és a végszavazásnál - egyetlen igen szavazat nélkül -dicstelen véget ért. A médiumtörvény, amit több mint két éven át próbáltak tető alá hozni, végül az első szabadon választott parlament egyik fájó tartozása maradt. Hogy miért történt így, arról reményem szerint többet megtud az olvasó, ha az interjúk végére ér. A médiáról - talán éppen e kötet megjelenésével egyidőben - az 1994. májusi választásokon megválasztott képviselők alkotnak majd törvényt. Hogy sikerült-e megérteniük és felhasználniuk az elfecsérelt esztendők tanulságait, s rendet teremt-e az új törvény az igencsak összezavarodott média-világban, ez a közeljövőben kiderül
Ferenczi Krisztina - Előjáték a sajtószabadsághoz
A törvény maga hihetetlen munkával készült, és a végszavazásnál - egyetlen igen szavazat nélkül -dicstelen véget ért. A médiumtörvény, amit több mint két éven át próbáltak tető alá hozni, végül az első szabadon választott parlament egyik fájó tartozása maradt. Hogy miért történt így, arról reményem szerint többet megtud az olvasó, ha az interjúk végére ér. A médiáról - talán éppen e kötet megjelenésével egyidőben - az 1994. májusi választásokon megválasztott képviselők alkotnak majd törvényt. Hogy sikerült-e megérteniük és felhasználniuk az elfecsérelt esztendők tanulságait, s rendet teremt-e az új törvény az igencsak összezavarodott média-világban, ez a közeljövőben kiderül
Ferenczi Krisztina - Előjáték a sajtószabadsághoz
A törvény maga hihetetlen munkával készült, és a végszavazásnál - egyetlen igen szavazat nélkül -dicstelen véget ért. A médiumtörvény, amit több mint két éven át próbáltak tető alá hozni, végül az első szabadon választott parlament egyik fájó tartozása maradt. Hogy miért történt így, arról reményem szerint többet megtud az olvasó, ha az interjúk végére ér. A médiáról - talán éppen e kötet megjelenésével egyidőben - az 1994. májusi választásokon megválasztott képviselők alkotnak majd törvényt. Hogy sikerült-e megérteniük és felhasználniuk az elfecsérelt esztendők tanulságait, s rendet teremt-e az új törvény az igencsak összezavarodott média-világban, ez a közeljövőben kiderül
Várnay Ernő - Papp Mónika - Varju Márton - Bartha Ildikó - A tagállamokkal szembeni kötelezettségszegési eljárások
Jelen kötet az Európai Közösségeket alapító Szerződések egyik eredeti jogintézményét, a tagállamokkal szembeni kötelezettségszegési eljárásokat mutatja be. A Szerződés rendszerének részét képezi az a lehetőség, hogy a kötelezettséget megsértő tagállammal szemben a közösségi jog betartása fölötti őrködésre hivatott állandó szerv, a Bizottság lépjen fel, s adott esetben az ügyet a jogsértés megállapítása végett az Európai bíróság elé vigye. Az eljárás hatékonyságát fokozta az a szerződésmódosítás, amely lehetővé tette a kötelezettségszegő tagállammal szemben pénzügyi szankció kiszabását.
A könyv monografikus jelleggel dolgozza fel a kötelezettségszegési eljárásokat - kiemelten az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 226., 227. és 228. cikkeiben foglaltakat -, illetve azok fejlődését jogdogmatikai, jogpolitikai, közigazgatási-szervezési szempontból. A magyar, az angol és a francia nyelvű szakirodalmi eredmények mellett bemutatja az Európai Bíróság esetjogát, annak alakulását a kezdetektől napjainkig.
A könyv további jellegzetessége, hogy az angolszász "text, cases and materials" szerkesztési mód mintájára tartalmaz jogszabályszövegeket, a főtanácsnoki indítványokból, bírósági ítéletekből vett idézeteket, fontos részleteket más szerzők munkáiból, illetve hivatalos dokumentumokat is.
Várnay Ernő - Papp Mónika - Varju Márton - Bartha Ildikó - A tagállamokkal szembeni kötelezettségszegési eljárások
Jelen kötet az Európai Közösségeket alapító Szerződések egyik eredeti jogintézményét, a tagállamokkal szembeni kötelezettségszegési eljárásokat mutatja be. A Szerződés rendszerének részét képezi az a lehetőség, hogy a kötelezettséget megsértő tagállammal szemben a közösségi jog betartása fölötti őrködésre hivatott állandó szerv, a Bizottság lépjen fel, s adott esetben az ügyet a jogsértés megállapítása végett az Európai bíróság elé vigye. Az eljárás hatékonyságát fokozta az a szerződésmódosítás, amely lehetővé tette a kötelezettségszegő tagállammal szemben pénzügyi szankció kiszabását.
A könyv monografikus jelleggel dolgozza fel a kötelezettségszegési eljárásokat - kiemelten az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 226., 227. és 228. cikkeiben foglaltakat -, illetve azok fejlődését jogdogmatikai, jogpolitikai, közigazgatási-szervezési szempontból. A magyar, az angol és a francia nyelvű szakirodalmi eredmények mellett bemutatja az Európai Bíróság esetjogát, annak alakulását a kezdetektől napjainkig.
A könyv további jellegzetessége, hogy az angolszász "text, cases and materials" szerkesztési mód mintájára tartalmaz jogszabályszövegeket, a főtanácsnoki indítványokból, bírósági ítéletekből vett idézeteket, fontos részleteket más szerzők munkáiból, illetve hivatalos dokumentumokat is.
Várnay Ernő - Papp Mónika - Varju Márton - Bartha Ildikó - A tagállamokkal szembeni kötelezettségszegési eljárások
Jelen kötet az Európai Közösségeket alapító Szerződések egyik eredeti jogintézményét, a tagállamokkal szembeni kötelezettségszegési eljárásokat mutatja be. A Szerződés rendszerének részét képezi az a lehetőség, hogy a kötelezettséget megsértő tagállammal szemben a közösségi jog betartása fölötti őrködésre hivatott állandó szerv, a Bizottság lépjen fel, s adott esetben az ügyet a jogsértés megállapítása végett az Európai bíróság elé vigye. Az eljárás hatékonyságát fokozta az a szerződésmódosítás, amely lehetővé tette a kötelezettségszegő tagállammal szemben pénzügyi szankció kiszabását.
A könyv monografikus jelleggel dolgozza fel a kötelezettségszegési eljárásokat - kiemelten az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 226., 227. és 228. cikkeiben foglaltakat -, illetve azok fejlődését jogdogmatikai, jogpolitikai, közigazgatási-szervezési szempontból. A magyar, az angol és a francia nyelvű szakirodalmi eredmények mellett bemutatja az Európai Bíróság esetjogát, annak alakulását a kezdetektől napjainkig.
A könyv további jellegzetessége, hogy az angolszász "text, cases and materials" szerkesztési mód mintájára tartalmaz jogszabályszövegeket, a főtanácsnoki indítványokból, bírósági ítéletekből vett idézeteket, fontos részleteket más szerzők munkáiból, illetve hivatalos dokumentumokat is.
Várnay Ernő - Papp Mónika - Varju Márton - Bartha Ildikó - A tagállamokkal szembeni kötelezettségszegési eljárások
Jelen kötet az Európai Közösségeket alapító Szerződések egyik eredeti jogintézményét, a tagállamokkal szembeni kötelezettségszegési eljárásokat mutatja be. A Szerződés rendszerének részét képezi az a lehetőség, hogy a kötelezettséget megsértő tagállammal szemben a közösségi jog betartása fölötti őrködésre hivatott állandó szerv, a Bizottság lépjen fel, s adott esetben az ügyet a jogsértés megállapítása végett az Európai bíróság elé vigye. Az eljárás hatékonyságát fokozta az a szerződésmódosítás, amely lehetővé tette a kötelezettségszegő tagállammal szemben pénzügyi szankció kiszabását.
A könyv monografikus jelleggel dolgozza fel a kötelezettségszegési eljárásokat - kiemelten az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 226., 227. és 228. cikkeiben foglaltakat -, illetve azok fejlődését jogdogmatikai, jogpolitikai, közigazgatási-szervezési szempontból. A magyar, az angol és a francia nyelvű szakirodalmi eredmények mellett bemutatja az Európai Bíróság esetjogát, annak alakulását a kezdetektől napjainkig.
A könyv további jellegzetessége, hogy az angolszász "text, cases and materials" szerkesztési mód mintájára tartalmaz jogszabályszövegeket, a főtanácsnoki indítványokból, bírósági ítéletekből vett idézeteket, fontos részleteket más szerzők munkáiból, illetve hivatalos dokumentumokat is.
