Nádas ​Péter

Ismeretlen szerző - A ​magyar irodalom történetei 1920-tól napjainkig
Míg ​a korábbi irodalomtörténetek általában egyféle célelvű folyamatot igyekeztek figyelemmel kísérni, ez a munka olyan célelvűségeknek a kölcsönhatásával számol, amelyek között olykor feszültség, sőt akár még ellentmondás is érzékelhető. A későbbi nem okvetlenül magasabb rendű; Ady költészetét nehéz volna fejlettebbnek minősíteni Arany Jánoséhoz képest. Mi több, ugyanaz a jelenség egyik távlatból előzménynek, más vonatkozásban inkább visszatérésnek mutatkozhat. Az egyetlen kulturális örökségbe vetett hit arra ösztönözhet, hogy az irodalom múltjának áttekintése üdvtörténetnek rendelődjék alá. Ezzel a felfogással szemben azt a szemléletet próbáltuk érvényre juttatni, mely különböző hagyományok létét tételezi föl, és tartózkodik korszakok egyértelmű kijelölésétől, mert nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy ugyanaz a jelenség egyaránt értelmezhető folytonosságként és megszakítottságként. Ezért adtuk e sokszerzős munkának a következő címet: A magyar irodalom történetei.

Umberto Eco - A ​szépség története
A ​népszerű publicista, író és irodalomtudós, Umberto Eco szerkesztésében látott napvilágot e kötet, mely több száz, nőkről és férfiakról alkotott remekművet sorakoztat fel a szépség kifejezőeszközeként vagy annak igazolására. Az olvasó mégsem elsősorban művészettörténeti albumot tart kezében, hanem olyan szemelvénygyűjteményt, mely az ókor nagyjaitól kezdve korunk gondolkodóiig közöl idézeteket arra vonatkozólag, hogy mely kornak miféle elképzelése volt a szépségről, mikor ki volt a szépségideál. Az impozáns kivitelezésű kötetet előző kiadása kapcsán a 200510012-es számon ismertettük részletesen.

Umberto Eco - A ​rútság története
Szépség ​történetének folytatása ez a könyv. Szépség és rútság nyilvánvalóan egymást feltételező fogalmak. A rútságot többnyire a szépség ellentéteként fogjuk fel, s ezért úgy érezzük, hogy az utóbbi meghatározása révén már az előbbiről is tudjuk, micsoda. Ám a rút különféle megnyilvánulásai a századok során sokkal gazdagabbak és váratlanabbak, semmint általában gondolnánk. E könyv irodalmi szemelvényei és rendkívüli illusztrációi meglepő úton kalauzolnak végig közel háromezer év lidércnyomásai, félelmei és szerelmei között.

Tamás Attila - Weöres ​Sándor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Roland Barthes - A ​divat mint rendszer
A ​kiszámíthatatlan és szabályos, a folyton megújuló és mégis közérthető divat mindig is érdekelte a pszichológusokat, esztétákat és szociológusokat. Roland Barthes ebben a könyvében mégis új szempontból közelíti meg a divatot: az újságok leírásaiból kiindulva a jelentések egész rendszerét tárja fel benne, és először veti alá igazi szemantikai elemzésnek, miközben arra a kérdésre keresi a választ, hogy az emberek hogyan teremtenek jelentéstartalmakat az öltözködésükkel és a rá vonatkozó kijelentéseikkel. Barthes számára is az antropológia egyik legizgalmasabb kérdése, hogy a lingvisztikai elemzés kiterjeszthető-e a kulturális jelenségek egészére. Ez a könyve az egyik legelső kísérlet az alkalmazott szemiotika bevezetésére. Minthogy azonban nincs másfajta jel, csak társadalmi, Barthes - miközben türelmesen leírja a divat rendszerét - azon is elgondolkodik, hogy a mai társadalom vállalja, vagy megkerülia z általa kidolgozott értelmek önkényét: ez a divatról szóló könyv mindenekelőtt a jelekről szól.

Fodor András - Ezer ​este Fülep Lajossal I-II.
A ​kitűnő költő évtizedeken át naplót vezetett, s ebben természetes módon került középpontba atyai barátja: Fülep Lajos, ez a kiemelkedő formátumú férfiú, nagy tudós és még nagyobb tanító. Beszélgetéseik mások - így pl. Weöres Sándor, Szervánszky Endre, Colin Mason és Fodor fiatal írókból álló baráti köre: Hernádi Gyula, Kormos István, Lator László meg a többiek - részvételével párját ritkító szümpozionokká, eszmecserékké nőttek föl. Fülep nemcsak okítja, neveli híveit (főként persze etikai magatartás és esztétikai látás tekintetében), hanem maga is érdeklődik a hétköznapok élete és a világ sorsa iránt. Kérdéseire válaszolva az ifjabb társak beszámolnak a személyi és közéleti hírekről, vicceket mondanak, és kommentálják a "nagypolitika" eseményeit. A napló mindennek korabeli följegyzése révén fontos történelmi, irodalomtörténeti és személyes dokumentum, évtizedek krónikája, impresszionisztikus benyomásoktól, kis személyes ügyektől hallomásszintű értesüléseken át a hatvanas évek végére létrejött konszolidáció és az irodalmi-művészeti értékrend korántsem könnyen alakuló egyensúlyáig. Nagy teret kapnak a modern zene alkotói és befogadói kérdései. Közben Illyés Gyula s Németh László minden eddiginél hitelesebb portréját kapjuk, és felvonul Fodor saját nemzedékének minden kulcsfigurája. Anekdota is, pletyka is, a mű egésze mégis alapvető dokumentum: íme, így születik meg a felszabadulás utáni fiatal irodalom, művészet, sőt a legjava új értelmiség...

Bölöni György - Az ​igazi Ady
Bölöni ​"Igazi Adyja", mint minden igazi remeklés, ránctalanul, örökifjan él a múló időben. Hangsúlyai, felhangjai változnak, becse, rangja nem. Első megjelenése idején leginkább és mindenekfölött: forradalmi tett volt, az igazi Ady, a forradalmi költő visszaperlése az ellenforradalmi úri Magyarországtól; ma, amikor ez a csata régen és végérvényesen eldőlt, elsősorban és mindenekfölött: felülmúlhatatlan Ady-portré és életrajz. Meghitt közelből ellesett, minden ízében eleven és igaz portré, - olyan gyöngéd, megértő és lelkes, hogy azt senki más nem láthatta s főleg, nem írhatta így meg, mint a hű barát, Ady harcostársa, kedves komája, egész életének tanúja; s mégis olyan igazmondó, olyan elfogulatlan, hogy az alighanem egyedül Bölöni kivételes igazságérzetétől, puritán lelkétől tellett ki.

Gereben Ágnes - Csehov ​világa
Anton ​Pavlovics Csehov (Антон Павлович Чехов) (Taganrog, Orosz Birodalom, 1860. január 29. – Badenweiler, Németország, 1904. július 15.) orosz író, drámaíró. Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij és Turgenyev mellett a 19. századi orosz irodalom legnagyobbjai közé tartozik. A 20. századi drámairodalom egyik legnagyobb hatású alakja, az úgynevezett „drámaiatlan” dráma megteremtője, a novella műfajának megújítója. wikipedia

Platón - Platón ​összes művei I–III.
A ​görögség legnagyobb filozófusa, az athéni akadémia alapítója és húsz éven át feje hatalmas - évszázadok gondolkodását meghatározó és ma is elevenen ható - életmüvét voltaképp irodalmi mellékterméknek tekintette fő tevékenysége, az akadémiai tanítás, a lélektől lélekig ható élőszavas közlés mellett. De így is műfajt teremtett: a filozófiai dialógust, amelyről elmondhatjuk, hogy első megjelenése egyszersmind később soha utol nem ért, legművészibb megvalósulása is. A párbeszédekben Szókratész - Platón mestere és főhőse, az athéniaktól halálra ítélt csodálatos öregember - és beszélgetőtársai egy-egy fogalom definícióját keresik, különböző erényekről vitatkoznak vagy a retorika értékéről - csupa elvont téma. Hogy ebből hogyan lehet nemcsak gondolatilag igényes, hanem olvasmánynak is megnyerő alkotásokat teremteni, ez Platón művészetének a titka. A titok talán a hanglatnak abban a különös, ellenmondásos kettősségében rejlik, amely átszövi a dialógusokat. Szókratész az igazság, az erkölcs, az emberi lét mibenlétét kutatja: határtalanul fontos, a szó eredeti értelmében életbe vágó, amit tesz - hiszen végül ezért ítélik halálra -, mégis beszélgetéseit udvarias kedvesség, könnyed derű, és persze irónia és humor lengi át. Mert Apollón parancsa kegyetlen, nem lehet kibújni alóla akkor sem, ha a végén bürökpohár lesz az engedelmesség jutalma - teljesítése mégis öröm, nagyszerű szellemi kaland, fölszabadult játék is.

Johan Huizinga - Erasmus
Önöknek ​ajánlva e könyvet, úgy érzem, mintha egy csokor virágot nyújtanék át, amit az önök kertjében szedtem. Egyetlen mentségem, hogy önök bekerítették az egész területet. Manapság senki sem kezdhet bele Erasmus tanulmányozásába anélkül, hogy végig ne járja az Opus Epistolarum Erasmi ösvényeit, a tudományos könyvgondozás mintapéldáját, amely még sokkal több ennél: igaz történelmi kincsestára mindannak, ami a humanizmus és a reformáció korának nagy szellemi mozgalmaira vonatkozik. Erasmus diákja biztonságban érzi magát, amíg Önök kalauzolják megbízható, pontos információikkal, amikor az Önök türelmes munkája által még el nem rendezett utakra tér, végtelen vadont lát maga előtt. Ha Erasmus rövid életrajzát akarjuk megírni, a legfőbb nehézség, hogy ne merüljünk el a téma végtelen gazdagságában. Folyamatos önkorlátozást követel, s olyan dolgok elhagyását, melyek alig tűrik, hogy elhagyják őket. Kétséget kizáróan ebben a munkában több mindent hiányolnak majd, mint amennyi újdonságot találnak. Csak a gondos lényegre figyeléssel, mely itt Erasmust magát jelenti, voltam képes eleget tenni az arányosan tagolt kompozíció követelményeinek. Néhány sor elegendő kellett hogy legyen azon nagy események jelzésére, amelyek Erasmus életének hátterét képezik. Az önök számára oly jól ismert barátainak és ellenségeinek árnyékában kellett maradniuk.

Borisz Uszpenszkij - A ​kompozíció poétikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balassa Péter - A ​látvány és a szavak
Balassa ​Péter harmadik tanulmánykötete műelemzéseket és kritikai esszéket tartalmaz a 20. század magyar irodalmáról. A kötet szerkezete módszertani, szaktudományos dolgozatoktól (Lukács György, Hamvas Béla, Németh G.Béla munkásságáról) napjaink magyar prózáját elemző írásokig (Bodor Ádám, Krasznahorkai László, Márton László, Esterházy Péter), majd egy összefoglaló tanulmányig (Hagyományértelmezések újabb prózánkban) ível. E két tanulmánycsoport néhány klasszikusunk (Babits, Kosztolányi, Pilinszky) életművéről vagy egy-egy alkotásáról szóló esszéket fog közre. A kötet logikája mai irodalmunk megértése és kritikai-közvetítő befogadása felé feszül, illetve a magyar és a világirodalmi tradíciónak újbóli elemzéséből merít érveket és szempontokat. A szerző módszere itt is, mint korábban, a formai-poétikai analízis egyesítése és összehangolása az adott műből kibontakozó világkép teoretikus, filozófiai feltárásával. Ezekhez a célkitűzésekhez járul az az esszéforma és stílus, amely a szerző nézete szerint a magyar kritikaírás legitim és hagyományokra is visszatekintő lehetősége, épen ezért energikus továbbfejlesztése valódi irodalmi, közösségi igényekből fakad. A tanulmányok többsége az MTA Soros Alapítvány támogatásával készült

Rónay László - Kosztolányi ​Dezső
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Török András - Oscar ​Wilde világa
A ​századvégi angol irodalom talán legszínesebb alakja, Oscar Wilde (1854-1900) klasszika-filológusnak indult, később költő, prózaíró, esszéista lett. Világra szóló sikereit drámáival aratta, ám igazi műfaja a csevegés, az élő beszéd. Az európai dekadencia angliai szálláscsinálója, később mártírja lett, a kifinomult másod-, sőt harmadlagos élmények prófétája. A művészi pózokból, mesterkélt allűrökből fölépített hedonista dandy figurájából kordivatot csinált. Wilde maga írta: "A zsenimet az életembe oltottam, a műveimbe csak a tehetségem jutott." Meséi, versei, tanulmányai, szépprózája, a Dorian Gray arcképe, A boldog herceg, a Salomé, a Bunbury ma is népszerűek, két utóbbi drámáját a nagy klasszikus darabok közé sorolja a kritika. Wilde bámulatos karrierje 1895-ben egyik napról a másikra derékba tört, amikor őfelsége bírósága homoszexualitás vádjával kényszermunkával súlyosbított fegyházbüntetésre ítélte. A botrány akkoriban megrázta az egész újságolvasó Európát. A börtönből roncsként szabadult, s még aznap Franciaországba távozott. Ott, álnével élte le hátralévő három évét. Mint levelezéséből tudjuk, megtörve, de korántsem boldogtalanul - továbbra is képes volt kinevetni magát.

Ismeretlen szerző - Az ​elbeszélés módozatai
A ​tanulmánykötet kettős igénynek próbál megfelelni. Egyrészről összegzi mindazt a tudást, ami a modern narratívaelméletek hozadéka, másrészt az elméleti megfontolásokat a szövegelemzések során következetesen próbára teszi. A kötet szerzői között szerepelnek olyan kimagasló tudósok, mint a szerkesztőként is közreműködő Kulcsár Szabó Ernő és Szegedy-Maszák Mihály, a középnemzedék képviselői közül Eisemann György, továbbá a fiatalabb generációból Hajdu Péter, Zsadányi Edit, Kulcsár- Szabó Zoltán stb. A tanulmányok többsége elemzés, s a kötet egész sor olyan irodalmi szöveget is mozgósít, amely minden egyetemista, sőt a szélesebb nagyközönség számára is közismert, kedvelt, mindennapi olvasmány: van tanulmány a történelmi regény műfajának alakulásáról, a Bánk Bán 1920-as évekbeli rendezéseiről, Vörösmarty verses epikájáról, Mikszáthról, Krúdy Gyula Szinbádjáról, Kertész Sorstalanságáról, Esterházy Péterről stb

Bakcsi György - Blok ​világa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Ede - Rilke ​világa
Nézd, ​a virágok hívek e földi világhoz, bárha a sorsuk sors töredéke marad – , ámde ki tudja? Ha mind hervadva leáldoz,, nem borusak - mi vagyunk borulat., , Minden szállna. S lehúzzuk, mindnek a terhe, és nehezéke mi, így érzünk örömöt;, ó, a tanításunk mint őrli a tárgyakat egyre,, s gyermeki létük boldog, örök. , Egyszer aludnék mélyen az ember a tárgyak, közt, velük együtt –: ó, milyen áldott,, könnyü lehetne az ébredése, a másnap. , Vissza se térne talán; s dícsérve szünetlen, zengenék őt, aki megtért, s mint a virágok, – halk hugai – most szunnyad a réti szelekben.

Bakcsi György - Dosztojevszkij ​világa
Fjodor ​Dosztojevszkij mindmáig a világirodalom egyik legizgalmasabb, s bízvást mondhatjuk: egyik legrejtélyesebb alakja. Ki ez a zseniális regényíró valójában? Megszállott titoklátó? Tévelygő forradalmár? Isten dicsőségét hirdető teológus? Epileptikus őrült? Mániákus rulettbolond?... Immáron egy évszázada megannyi tudós irodalmár munkálkodik, érvel és szenvedélyes vitákban csap össze, hogy megfejtse „a nagy orosz” titkát. Pedig Dosztojevszkij jószerével olyan művész és gondolkodó, aki minden misztifikáció és belemagyarázás nélkül is megérthető – sőt, talán csupán így érthető meg valójában. Kötetünk szerzője e gondolat szellemében szólaltatja meg magát az írót, elemzi remekmívű regényeit, ellentmondásos világnézeti koncepcióját, s végigkíséri Dosztojevszkij magánéletét: küzdelmeit, szerelmeit, szenvedélyeit, vívódásait.

Hans-Georg Gadamer - Igazság ​és módszer
Az ​1960-ban megjelent Igazság és módszer a modern filozófiai hermeneutika alapvető műve, a hatvanas és hetvenes évek talán legnagyobb hatású filozófiai válallkozása. A szerző Hegelt és Heidegget követve, ugyanakkor tőlük el is határolódva dolgozza ki a maga dialogikus megértéselméletét, melynek befolyása ma a társadalomtudományok sok ágában, mindenekelőtt a megértő szociológiában, az esztétikában és az irdodalomtudományban érezhető erősen. Hans-Georg Gadamer 1900. február 11-én született Marburgban. A breslaui, a marburgi és a müncheni egyetemen germanisztikát, művészettörténetet és filozófiát tanult. 1929-ben Martin Heideggernél habilitál. 1933-tól etikát és esztétikát tanít Marburgban. Személyes kapcsolat fűzi a filozófiatörténet több kiemelkedő alakjához: Paul Natorp és Heidegger tanítványa, Nicolai Hartmann barátja. Tagja a művészettörténész Richard Hamann körül kialakult körnek, állandó látogatója azoknak a felolvasásoknak, melyeket Rudolf Bultmanna köre tartott a görög klasszikusokból. 1939-től a lipcsei egyetem tanára, 1946-tól 1947-ig dékánja, majd rektora. 1947 és 1949 között Frankfurt am Mainban tanít, majd 1949-től Karl Jaspers utóda a heidelbergi egyetemen. A nemzetközi elismerést a számos idegen nyelvre - angolra, franciára, olaszra, szerb-horvátra, japánra stb.- lefordított Igazság és módszer hozta meg számára, s a hatvanas évek végétől sorra jelennek meg egyéb munkái Platón dialektikus etikájáról, a hegeli dialektikáról, továbbá kisebb írásainak négykötetes gyűjteménye és Philosophische Lehrjahrae címmel 1977-ben visszaemlékezései. Gadamer több folyóirat és könyvsorozat - Hegelstudien, Kantstudien, Archiv für Begriffsgeschichte, Neue Anthropologie - társkiadója, tagja a szász, a heidelbergi, a darmstadti, az athéni, a római és a bostoni akadémiának. 1983-tól a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.

Thomka Beáta - Beszél ​egy hang
Narratológia Thomka ​Beáta Beszél egy hang című új könyve olvasásakor az értelmezőnek egyszerre kell figyelnie azokra a tárgyakra, amelyekről szót ejt, és a szerző kritikusi pozíciójának alakulására. Gyakorlati megállapításai és elméleti összefoglalása egymásra nyílnak, termékeny párbeszédbe lépnek. A Thomka Beáta könyvében kirajzolódó kritikusi magatartást a bizonytalanságot és az állandóságot egyszerre szemmel tartó figyelem hozza létre. Kötetének értékét e kettősség egyenletesen magas színvonalú közvetítése adja.