A ​penge éle

Robyn Young - A ​Testvériség
Szíria ​izzó pusztáitól Párizs és London mocskos sikátoráig - A Testvériség Will Campbell történetét beszéli el, aki az ármány, a szenvedély, a politika és a háború korában vált felnőtté. Willt kisgyerekkorától kezdve a nagy hatalmú Templomos Lovagrend szokásai szerint nevelték. Múltjának tragédiája beárnyékolja jövőjét is. Hosszú, kemény tanulóévek várnak rá a mogorva tudós, Everard szárnyai alatt, mielőtt egyáltalán esélye nyílna rá, hogy lovag legyen. Miközben megpróbál megfelelni a Templom szigorú előírásainak, Willnek sok mindent meg kell értenie: a saját múltját, az Everardot övező veszélyes rejtélyt, és zavaros érzéseit Elwen, az erős akaratú fiatal nő iránt, akinek az útjai valahogy mindig keresztezik az övét. Mindeközben új csillag kél Keleten. A könyörtelen harcos és zseniális hadvezér, az egykori rabszolga, Bajbarsz kora egyik legnagyobb tábornoka és uralkodója lett. Saját sorsától űzetve azt a célt tűzte ki maga elé, hogy felszabadítja népét hazája európai hódítóinak rabságából. A Tesvériség feszültsége és izgalmas akciói zseniálisan idézik fel azt a civilizációk közötti összecsapást, amit Nyugaton keresztes háborúknak neveznek. Robyn Young számos szereplőt felvonultatva mutatja be a mindkét oldalon fellelhető kapzsiságot, nagyravágyást és vallási fanatizmust, illetve bátorságot, szeretetet és hitet.

Guy Breton - XIV. ​Lajos kegyencnői
Guy ​Breton nem kisebb feladatot tűzött maga elé, mint azt, hogy bemutatja valamennyi francia uralkodó és vezető politikus szerelmi ügyeinek történetét, a frank Klodvigtól egészen a XIX. századig. Történelmi dekameronjaiban derűs, viszonylag rövid történeteket olvashatunk megcsalt királynékról, kicsapongó szépasszonyokról, szerelmes uralkodókról, haragos anyósokról, kivégzett szeretőkről és tiltott viszonyokról. A történelemről tehát - ami a szerző könnyed olvasatában nem más, mint e lényegük szerint szerelmes történeteknek az összessége. A sorozat negyedik kötete, a XIV. Lajos kegyencnői a Napkirály hosszú uralkodását tekinti át; XIII. Lajos halálától, a kiskorú trónörökös fölött gyámkodó régens, Ausztriai Anna és Richelieu uralmától a Napkirály haláláig írja meg Franciaország, és legfőképp a királyi udvar érzelmi és szexuális életét. Breton ezúttal is azt igyekszik bizonyítani, hogy a magas politikát az érzelmek, a szerelem, a féltékenység és a vágy legalább annyira irányította, mint a józan megfontolások, az államrezon. Az uralkodó és környezete szerelmi életét, a kor botrányait a korabeli pletykák, híradások, visszaemlékezések és emlékiratok, gúnyversek vagy boszorkányperek iratanyaga alapján ismerteti. Megtudhatjuk, ki vette el XIV. Lajos szüzességét, melyik udvarhölgynek köszönhetően lett ő a kifinomult, mindenki számára példakép Napkirály, hogyan váltották egymást szerelmei, kegyencnői és szeretői.

Anya Seton - Katherine 2.
A Katherine és Lancaster hercege közt szövődött szenvedélyes szerelem állandó próbáknak kitett titkolt, mégis mindenki által tudott viszony. A tündöklő asszonyt, a büszke tartású nőt óhatatlanul szájára veszi az udvar, mindamellett bujkálásra, állandó várakozásra kárhoztatja. A herceg hónapokig távol van, lopott órákat tölthetnek csak együtt. A kettejüket összetartó izzó kapcsot nemcsak a távolság, a hatalmi és örökösödési harcok, gyermekeik bizonytalan jövője, hanem saját hullámzó érzelmeik is kikezdik. Eközben az országot felforgatja az 1381-es parasztfelkelés, és ez a zűrzavar fordulópontot jelent az asszony életében is. Katherine hite szerelmükben, ha eddig néha el is bizonytalanodott, mindvégig feltétel nélküli volt, ám amikor ráeszmél élete szörnyű titkára, vezeklésre ítéli magát. Hozhat-e ítéletet Katherine a sorsa felett, magára veheti-e királyok és a társadalom bűneit, megtagadva ezzel az öröknek vélt szerelmet? Seton műve 1954-es megjelenése óta hazájában máig a legolvasottabb regények között van. A két kötetben megjelenő magával ragadó könyv Katherine Swynford és John of Gaunt szerelmének igaz története; a szerelemé, amely megváltoztatta a történelmet, azé a két emberé, akiket a brit királyi család őseiként tartanak számon.

Victoria Holt (Jean Plaidy) - A ​fattyú király
„Matilda ​a sérüléseit szemlélte, és nagyon meg volt velük elégedve. Hogy megcibálta Vilmos a haját! Vajon megcsodálta? Észre kellett vennie, milyen hosszú és aranyszínű! Amikor kiereszti a fonatokból, úgy öleli körül, mint egy köpeny. Látnia kellett, mikor annál fogva húzta le a lováról. Micsoda szemtelenség!… Nem tudja elfelejteni. – Apám, én döntöttem. Férjhez megyek Normandia hercegéhez. – Az a férfi kegyetlenül bánt veled. – Bedobott az árokba, a hajamnál fogva ragadott meg. Azt hiszem, nagy örömmel tette tönkre a köntösömet és karmolta össze a bőrömet. Mindenki félt tőle… kivéve engem. Én nem féltem. Csak izgatott voltam, hogy létezik a világon ilyen férfi. Ő az egyetlen, akihez hozzámennék. Végre egy igazi férfi, aki megszerzi, amit akar, és nem ismer félelmet.” A szokatlan „lánykérés” előzménye, hogy Flandria hercegnője, még mielőtt látta volna, fattyúnak nevezte kérőjét, Vilmost, Normandia hercegét. Fényes Róbert normann herceg és kedvese, Arlette szerelméből született a kezdetben Fattyú hercegnek csúfolt, ám utóbb Hódító Vilmosnak nevezett nagy király. A történelem egyik legnagyobb hadvezérének, Anglia első igazán jelentős uralkodójának életét ismerheti meg az olvasó e fordulatos, izgalmas regényből. Cselszövések, háborúk, szerelmek, családi viszályok és békülések közepette formálódik a középkori Európa. A történelemformáló események mellett nyomon követhetjük Vilmos és Matilda boldog, kilenc gyermekkel megáldott házasságának történetét is.

Robyn Young - Rekviem
Will ​Campbell templomos parancsnok Párizsba visszatérve válaszút elé kerül. Felesküdött, hogy életben tartja az Anima Templi, a renden belüli titkos testvériség elveit, és igyekszik megőrizni a békét - ám a béke még sohasem tűnt ilyen távolinak. A templomos rend szövetséget kötött Will ellenségével, Edward angol királlyal, és vállalta, hogy segíti a Skócia ellen vívott harcában. Will hitét és a templomosok iránti hűségét megrendíti a szülőföldje ellen kötött paktum. Egyre jobban elhidegül lányától, Rose-tól, aki veszélyes viszonyba keveredik a párizsi udvarban. Will nehéz döntés elé kerül: vagy a templomos rendben marad és ismét olyan háborúba vonul, amiben nem hisz, vagy megszegi az összes esküjét, és a saját útján próbálja elérni a békét, még ha ez az út is harccal jár - de a skótok oldalán. Will hamarosan a véres összecsapás kellős közepén találja magát, nem tudva róla, hogy mindent, ami valaha fontos volt számára, a háborúnál is nagyobb veszedelem fenyeget. Franciaország trónján harcos király ül, akinek hatalomvágya nem ismer határokat, s akit semmi sem gátolhat meg céljai elérésében.

Brigitte Riebe - A ​rajnai kolostor
Hildegard ​von Bingen állandó összetűzésben él korának uraival, s kisebb baja is nagyobb annál, hogy segítsen a fiatal Theresán, aki a kolostora falain belül keres védelmet. Ám a szenvedélyes lány hamar a rendfőnöknő szívébe lopja magát, annak ellenére, hogy a zárdaélet nem neki való. Szerelmes lesz egy kereskedő fiába, s távoznia kell az apácák közül. Hivatását végül Eva, a bába mellett találja meg, aki az ügyes lányból szülésznőt nevel. De Theresa nem tudja elfelejteni szerelmét, Willemet, s nem is sejti, hogy a fiú egy veszélyes eretnek szekta tagja. Csakis Hildegard segíthet, ám épp ő tűnik a legnagyobb ellenségnek… Brigitte Riebe (A sienai bűnös) regénye a 12. századba, Barbarossa Frigyes uralkodásának kezdeti időszakába kalauzolja az olvasót, aki ezáltal bepillantást nyerhet a középkori kolostorok és városok életébe, és megismerkedhet a korszak egyik legcsodálatosabb nőalajkával, Hildegard von Bingennel.

Guy Breton - Libertinusok ​kora
Guy ​Breton nem kisebb feladatot tűzött maga elé, mint azt, hogy bemutatja valamennyi francia uralkodó és vezető politikus szerelmi ügyeinek történetét, a frank Klodvigtól egészen a XIX. századig. Történelmi dekameronjaiban derűs, viszonylag rövid történeteket olvashatunk megcsalt királynékról, kicsapongó szépasszonyokról, szerelmes uralkodókról, haragos anyósokról, kivégzett szeretőkről és tiltott viszonyokról. A történelemről tehát - ami a szerző könnyed olvasatában nem más, mint e lényegük szerint szerelmes történeteknek az összessége. Az ötödik kötet, a Libertinusok kora korabeli forrásokból merítő anekdotáiból megtudhatjuk, hogyan avatták be a szerelem gyönyöreibe a szemérmes és zárkózott XV. Lajost, aki eleinte kizárólag a vadászatban és udvaroncai kínzásában lelte örömét. Kiderül továbbá, miként alakította át a francia külpolitikát a befolyásos kegyencnő, Pompadour asszony, hogyan járult hozzá Lengyelország felosztásához Mária Terézia a leányához intézett levelével, valamint hogy miért vezethetett a francia forradalom kitöréséhez Du Barry asszony és Mária Antónia rivalizálása. A boldog vagy boldogtalan szerelem egyaránt meghatározza a forradalom és a forradalmárok sorsát: erre derül fény többek között Danton, Mirabeau, Saint-Just vagy Robespierre történetéből.

Victoria Holt (Jean Plaidy) - Az ​igazság bajnoka
Hódító ​Vilmos halála előtt felosztja birodalmát fiai között: Rufus Vilmos örökli az angol trónt, Róbert a normandiai hercegséget - Henriknek föld már nem marad, csak ötezer ezüstfont, s a jóslat, hogy egy napon még gazdagabb lesz mindkét bátyjánál. Ám sok, szegénységben eltöltött évet kell várni rá, hogy a jóslat beteljesedjék. A gáláns, a pénzt két kézzel szóró Róbert keresztes hadjáratra indul, de sereget is csak úgy tud felállítani, ha kölcsönkér Rufustól, s cserében zálogul hagyja hercegségét. Amíg Róbert a Szentföldön harcol, Rufus - akit a nép erkölcstelen életvitele és könyörtelen adói miatt megvet és gyűlöl - egy vadászat során váratlanul meghal. Henrik elérkezettnek látja az időt, hogy magához ragadja a hatalmat. Szentül megfogadja, hogy apjához méltó, igazságos kormányzással virágzó országot épít.

Victoria Holt (Jean Plaidy) - A ​sötétség hercege
Hataloméhségénél ​csak szűz felesége iránt érzett szenvedélye volt nagyobb. Oroszlánszívű Richárd, akit mindenki szeretett, döbbenetes hirtelenséggel meghalt, és örökös nélkül hagyta Angliát. Ketten vágytak a koronára: Richárd unokaöccse, Artúr és legifjabb öccse, János. Artúr Bretagne-ban nevelkedett, ezért tulajdonképpen idegen volt, így János lett a király. Egy ördögi, kegyetlen, dühöngő zsarnok, aki energiáit a hálószobában vezette le a trónterem helyett. Elrabolta a rendkívüli Izabellát, és gyermek királynéjává tette. A lány, akinek szenvedélye csak férjééhez volt fogható, rabszolgájává tette Jánost. Nem törődtek vele, hogy összedől körülöttük a királyság

Graham Shelby - A ​sátán széttörte láncát / Farkas a kertek alatt
E ​két regény előzménye s egyben folytatása is a szerző Sötét lovagok - Hiú királyok című kötetének. 1189-ben vagyunk, Richárd, Aquitánia hercege erővel ragadja ki a jogart beteg apja II.Henrik kezéből. Ahhoz, hogy ellenségeit - öccsét és Jánost, és néhány nagy hatalmú bárót - immár mint uralkodó sakkban tarthassa, segítségre van szüksége: feltűnik a színen Henrik hű bajnoka, William Marshal, Pembroke grófja, aki méltó párja az emlékezetes Ibelini Baliannak -erős, független, történelemalakító figura. Sorsa mindörökre összefonódik az angol uralkodókéval. Előbb Richárd királyt szolgálja, aki a Szentföldről visszatérőben osztrák, majd német fogságba esik, népe segítségével kiszabadul, háborúba kezd az elveszett franciaországi területekért, de egy orgyilkos nyílvesszeje korán kioltja életét. Ezután Marshal Földnélküli Jánost segíti trónra, aki folytatná a hadjáratot, de egyetlen komoly sikerét, Mierbeau várának felmentését sem tudja kamatoztatni. Az új király hatalomféltésében sem tudja kamatoztatni. Az új király hatalomféltésében megöli unokaöccsét, Bretagne-i Artúrt, drámai körülmények között elveszti bátyja bevehetetlennek hitt franciaországi várát, a Chateau Gaillard-t a pápa kiátkozza a canterburyi érsek kinevezése körüli viszálykodás során a főurak rákényszerítik a Magna Charta elfogadására, majd dicstelen uralkodását dicstelen halállal végzi: rengeteg őszibarackot eszik és töméntelen almabort iszik rá. Az angol trónt János gyermek fia, III.Henrik foglalja el.

Iny Lorentz - A ​szajha lánya
Több ​mint tizenkét év telt el, mióta Marie az utolsó kalandját is maga mögött tudta. Most boldogan él férjével, Michellel. Lányuk, Trudi mindkettejük büszkesége, és maga is a nagy szerelemről álmodik.

Iny Lorentz - A ​szajha
Konstanz, ​1410: az egyházszakadástól és erkölcsi hanyatlástól sújtott Európában a gazdag kereskedőcsalád sarja, Marie, az esküvőjére készül. Bár vőlegényét nem maga választotta, elfogadja szeretett atyja döntését, aki egy szépreményű ifjú nemeshez, Ruppertus Splendidushoz szánja. Az esküvői előkészületek váratlanul rémálomba illő fordulatot vesznek: menyasszonyi csokor helyett megbecstelenítés, a városból való kiűzetés és a szajhaság bélyege jut Marie osztályrészéül. Az álnok Ruppertus intrikája miatt a lány egy nap leforgása alatt elveszti becsületét, családját és vagyonát. Száműzetése után Marie életét a tapasztalt örömlány, Hiltrud menti meg, aki bevezeti őt az egyetlen mesterségbe, ami egy megbélyegzett nőnek sorsául juthatott: a szajhaságba. Számtalan testi és lelki megaláztatás közepette a lányt egy cél tartja életben: egykori vőlegénye elleni bosszúvágya. Öt évvel később, amikor a konstanzi zsinatra igyekeznek az egyházi és világi méltóságok, és persze a nagyurak szórakozását biztosító örömlányok is, Marie számára a bosszú lehetősége karnyújtásnyira kerül...

Anne O'Brien - A ​szűz özvegy
Egy ​lány története ez, aki vérzivataros időkben vált nagykorúvá miközben titkon olyan férfiba volt szerelmes, aki az ellentáborhoz tartozott. 1462: A Rózsák Háborúja kettéosztja az országot, mialatt a York és a Lancaster ház élet-halál küzdelembe bocsátkozik Anglia trónjáért. A vér és árulás eme időszakában Anne Neville, Warwick nagy hatalmú earljének lánya beleszeret Richardba, Gloucester becsvágyó, büszke hercegébe, IV. Edward király testvéröccsébe. A York-dinasztia uralkodóját a királycsináló Warwick segítette a trónra. Hálából eljegyezheti lányát Richarddal, ez a politikai-hatalmi szövetség valamennyi érintett fél érdekét szolgálja. A király változékony kegye és az earl féktelen hatalomvágya azonban fordít a család sorsán; földönfutó árulóként francia földre menekülnek. Az apa Lajos király udvarában koncként veti oda Anne-t saját érdekeinek, így a lány új jegyese immár Lancasteri Edward. Anyósjelöltje Anjou Margit, a félreállított VI. Henrik király szintén száműzött felesége. Margit vérfertőző viszonyt folytat a kamaszkorból alig kinőtt, éretlen lelkű, szadista fiával, s féltékenységében agyongyötri hősnőnket. Így marad előbb szűzen, majd miután a vérontás ismét angol földön tombol, és Edward herceg odavész egy csatában, özvegyen. A talpraesett, gerinces Anne újabb játszmák középpontjába kerül, a tét ezúttal a rá váró örökség megszerzése, legfőbb ellensége pedig tulajdon nővére és a III. Richárdból ismerős Clarence herceg. Olyan kor ez, amikor semmi sem szent, amikor mindent az érdek mozgat. Van-e esélye szép és öntudatos hősnőnknek egy ilyen világban a boldogságra és épp Richard, a későbbi III. Richárd oldalán?

Roberta Gellis - Lucrezia ​Borgia és a mérgek anyja
"Megmérgezted!" ​- hasított bele Lucrezia Borgia fogadószobájának csendjébe a borzalmas vád. A vádló nem más, mint újdonsült férje, Alfonso, a ferrarai herceg fia, az áldozat pedig Lucrezía egyik udvarhölgye, Alfonso állítólagos szeretője. A pápa fattya, Lucrezia rémülren látja megismétlődni a Rómában történteket, ahonnan épp a gyilkosságok és rosszindulatú pletykák miatt örömmel költözött Ferrarába. Hogy elkerülje a háta mögötti sugdolózást és a nyílt vádaskodást, Lucreziának egyetlen választása marad: magának kell megtalálnia az igazi elkövetőt. Márpedig az idő szorít, a gyilkos pedig újra lecsap. Roberta Gellis regényében életre kelnek a 16. századi olasz udvar összeesküvésekkel, árulásokkal, hazugságokkal alaposan átitatott mindennapjai, miközben felgöngyölődik egy izgalmas, fordulatokban gazdag nyomozás fonala.

Philippa Gregory - A ​másik Boleyn lány
A ​romantikus történelmi szerelmes regényeiről ismert szerző első magyar nyelven megjelenő regénye VIII. Henrik udvarába kalauzolja el az olvasókat. A fiatal király erőtől, tettvágytól duzzadó férfi, ám asszonya, Aragóniai Katalin nem tud életképes fiúnak életet adni. Henrik türelmetlenül áhítja a fiú örököst, s mivel Katalin nem képes eme vágyát beteljesíteni, figyelme a fiatal udvarhölgyek felé fordul. A helyzetet kihasználva, a Boleyn család mindent elkövet, hogy Henrik szeme a már férjezett Maryn (a kevéssé ismert másik Boleyn lányon, Anna húgán) akadjon meg. Mary végül is szerelmes lesz Henrikbe, az erős, hatalmas férfit látja Anglia legnagyobb emberében, a királyban. S bár vígan lovagolnak, vadásznak, táncolnak s szeretkeznek, Mary úgy érzi, becsapta és ő maga is megalázta szeretett királynéját, Katalint. Ez a lelkiismeret-furdalás aztán örökre ott marad szívében. Időközben az addig a francia udvarban nevelkedő Anna is hazatér. Mindenben segíti testvérét, de már nem testvéri szeretetből, hanem abból a meggyőződésből, hogy a családnak segít a legtöbbet, ha Henrik ágyasát istápolja. Mary először egy leány- majd egy fiúgyermekkel ajándékozza meg a királyt. Henrik boldog: lám, tud ő fiút nemzeni, hiszen nem rajta múlik. Mary azonban fáradt, kimerült, már nem is kívánja a királyt mint férfit: Henrik teste már nem fiatalosan ruganyos, és szeretőjére telepedve meglehetősen súlyos. Mary szeretőből anyává lett, valóságos anyatigrissé, akinek mindennél és mindenkinél fontosabb két királyi porontya. Elérkezett hát Anna ideje. Hihetetlen ambícióval és önbizalommal tör előre, célja nem kisebb, mint a király soron következő szeretőjévé, s majdan királynővé válni. Maryvel szembeszegülve harcol a király kegyeiért. És mint ahogy arról már történelemórán is értesültünk, a Boleyn és Howard családok leánykája valóban királyné lesz. Izgalmas, sok feszültséggel és félelemmel teli a történetben ez az időszak, a történetet sok-sok mellékszál teszi még érdekesebbé és színesebbé. A számos nyelven megjelent és nagy sikert aratott regényből előbb a BBC készített rendkívül népszerű televíziós sorozatot, majd Hollywood is lecsapott rá: neves sztárokkal készül a mozifilm, melyet idén karácsony előtt mutatnak be.

Iny Lorentz - A ​várúrnő
A ​sok szenvedésen átesett Marie és szeretett férje, Michel végre boldogságot lel Rajna menti várukban. Az idill azonban nem tart sokáig, mivel a férfinak hadba kell vonulnia a rettegett husziták ellen. Marie magára marad, egyedül az vigasztalja, hogy búcsúéjszakájuk után végre beköszönt a várva várt gyermekáldás. Néhány hónap múlva azonban szörnyű hírek érkeznek a csehországi harctérről: a birodalmi lovagi címet éppen elnyerő Michel Adler egy összecsapás során nyomtalanul eltűnik. Az özvegynek tartott Marie-nak egyedül kell megállnia a helyét, miközben mindennapos megaláztatásoknak van kitéve. Életéről hűbérura a feje felett kíván dönteni, de a férje hazatérésében reménykedő önérzetes asszonyt más fából faragták. Végül csak egy kiút marad számára: menekülnie kell a várból, vakmerő tervével azonban mindent kockára tesz. Gyermekével együtt markotányosnőként csatlakozik a császár seregéhez, hogy Michel nyomára bukkanjon. Útja az erőszak dúlta Csehországba vezeti, ahol kalandok és megpróbáltatások újabb sora kezdődik. A kötet Iny Lorentz nagy sikerű regényének, A szajhának a folytatása, egy nő története, aki a középkor szörnyű háborúi közepette a saját küzdelmes harcát vívja személyes boldogságáért.

Iny Lorentz - A ​hagyaték
A ​Rajna menti várban Marie boldogsága nem is lehetne teljesebb: oly sok megpróbáltatás után második gyermekét várja. A családdal töltött nyugodt napoknak azonban egy váratlan esemény vet véget, s a fiatalasszony gonosz cselszövés áldozata lesz: halálos ellensége, Hulda von Hettenheim, hogy gyermekei jövőjét busás örökséggel biztosítsa, elraboltatja őt, majd kicseréli Marie újszülött fiát saját lányára. E gaztett csupán terve első része. Marie-t egy kereskedő kényére-kedvére bízza, aki hosszú és viszontagságos út után orosz földre adja el rabszolgának. Így kerül Marie egy moszkvai fejedelem házába szoptatós dajkának a kis trónörökös mellé. Ezúttal is, mint mindig, az esze segíti át a nehézségeken, s ennek köszönheti, hogy úrnője barátságát elnyerve sikerül elhagynia az országot. De vajon hazajuthat-e, és visszaszerezheti-e a kisfiát? Bosszút állhat-e Huldán? És mi történik Michellel, aki halottnak hiszi feleségét? A kötet Iny Lorentz nagy sikerű regényfolyamának harmadik része, A szajha és A várúrnő folytatása.

Michelle Moran - Nefertiti
Nefertiti ​és húga Egyiptom egyik leghatalmasabb családjának két lánya, amely lánygyermekeit évszázadok óta fáraókhoz adja nőül. Az ambiciózus és gyönyörű Nefertiti sorsa az, hogy a vonzó, ám lelkileg instabil fáraóhoz, IV. Amenhotephez menjen feleségül. Környezetükben mindenki reménykedik, hogy a fiatal lány képes lesz megakadályozni, hogy férje hátat fordítson Egyiptom isteneinek és egy addig ismeretlen napistent, Atont emelje fölébük. Ám Amenhotep akármennyire szereti is a feleségét, nem mond le tervéről. Nefertiti pedig nem nyugodhat meg, míg meg nem ajándékozza férjét és országát egy fiú trónörökössel. Csak erre tud gondolni, így nem veszi észre, hogy a nagy hatalommal bíró papság és a katonaság lassan férje ellen fordul. Csupán egyvalaki van olyan okos és bátor, hogy felismerje a kialakult helyzet komolyságát, és mindezt el is merje mondani a királynénak – a húga, Mutnedzsmet. A komoly, megfontolt lány nővérével ellentétben sosem vágyott hatalomra. Csendesen, békében szeretne élni a férfival, aki meghódította a szívét. Ám Nefertiti ragaszkodik hozzá, hogy húga politikai érdekeket szem előtt tartva válasszon magának férjet. Mutnedzsmetre nehéz feladat vár: meg kell találnia a boldogságot, ám ehhez szembe kell szállnia nővérével. "A Nefertiti izgalmas bepillantást enged a múltba. Hősies történet, ugyanakkor mélyen emberi. Sodró erejű olvasmány." – Diana Gabaldon, a New York Times bestsellerlistás szerzője "Pompás debütáló regény – hihetetlen, hogy első könyv – micsoda szívszorító alkotás! Az egész könyvet gazdagnak, ellenállhatatlannak, izgalmasnak és kísértetiesen hitelesnek találtam. Nefertiti alakja finoman megmunkált, vonzó és ijesztő, és legalább olyan érdekes karakterek veszik körül. Az ókori Egyiptom csodálatos világa elevenedik meg.” – Rosalind Miles, a Guivenere-sorozat és Az idő leányai című regény szerzője "Nem volt még két ilyen elragadó és kiváló testvérpár a Boleyn nővérek óta… A Nefertiti lebilincselő olvasmány.” – Robin Maxwell, a Boleyn Anna titkos naplója című regény írója Michelle Moran San Fernando Valley-ben született, Kaliforniában. Angol irodalmat tanult és a Claremont Graduate Universityn szerzett mesteri fokozatot. Mikor Izraelben részt vett élete első ásatásán, elhatározta, hogy történelmi regények írásával szeretne foglalkozni. Hat évig középiskolában tanított, ezt követően a regényírásnak szentelte az életét. Elsőként kiadott könyve, a Nefertiti világszerte nagy sikert aratott (a regény folytatása Az eretnek királynő címmel 2011-ben jelenik meg magyarul kiadónk gondozásában).

Paul Doherty - Gonosz ​árny Nyugat felől
A ​csúnya, torz testű Ehnaton, akit csak Rejtőzködőként ismernek, titokzatos alakja a történelemnek. Gyermekként saját apja megveti és nem vesz róla tudomást, felnőttként azonban hirtelen a középpontba kerül, mikor bátyja meghal. A nagyra törő és könyörtelen Mahu tanúja annak, ahogy a fiatal herceg utat tör magának a hatalom felé. Mahu Ehnaton társa, védelmezője és bizalmasa lesz. Mellette áll, mikor Ehnaton kijelenti, hogy csak egyetlen isten van, Aton, és ő, Ehnaton az isten egyetlen fia. Forradalmi és zűrzavaros korszak kezdődik, a fáraó uralmának ideje alatt egymást követik a csalások, gyilkosságok és árulások. Amikor azonban Mahu gyanakodni kezd Ehnaton ragyogó szépségű, méltóságteljes feleségére, Nofertitire, és bátyjára, a tehetséges politikus Ajra, egyre inkább úgy tűnik, hogy a háttérben egy gonosz erő munkálkodik. A fáraónak nemsokára nyoma vész...

David Gemmell - Trója ​- Az Ezüst Íj Ura I-II.
_Első ​kötet:_ Aranyemberként, de az Ezüst Íj Uraként is ismerik. A dardánok Aineiásznak hívják – a barátainak azonban csak Helikáón. Erős, gyors, bátor, vág az esze; ellenségei gyűlölik, de még trójai szövetségesei is félnek tőle. Mert a lelke mélyén lapuló ádáz szomjúság csak vérrel csillapítható. A hagyományokra fittyet hányó, a háború művészetében jártas és szen­­vedélyes Andromakhé, Théra papnője, fogadalmat tesz: bár akarata ellenére jegyezték el Hektórral, Trója örökösével, csak azt fogja szeretni, akit a szíve választ, és úgy él, ahogy azt vágyai diktálják. A mükénéi Arguriosz sziklaszilárd eltökéltségű, páratlan harcos, de mint minden mükénéi, ő is a hódításnak és a gyilkolásnak él. Királya, Aga­memnón őt, Helikáón esküdt ellenségét küldi az arany Trója védel­mének kikémlelésére. Hármuk egymásba fonódó sorsából, a szenvedélyes szerelem és gyűlölet szikráiból hamarosan világot elnyelő tűz lobban fel. Három élet, amely népek sorsát változtatja meg. Epikus trójai könyvciklusa sodró lendületű, letehetetlen első kötetében David Gemmell az életteli jellemábrázolást vegyíti a történelmi részletek gazdagságával. Szerelem és gyűlölet, becsvágy és rivalizálás, háború és béke kavarognak e nagyszerű könyv lapjain. ---------- _Második kötet:_ Helikáónt, Dardánia ifjú fejedelmét – akit drámai és csúf gyermekkora kísért –, Andromakhét, a papnőt – akinek zabolátlan lelke és megtörhetetlen függetlensége királyok hatalmát veszélyezteti –, és Argurioszt, a magányosság köpenyébe burkolózó legendás harcost – akit kizárólag a bosszú gondolata vezérel – közös sorsa Trójába veti, az arany és a hősök városába. Az istenek által kedvelt Trójába, ahol a vagyon, a kiváltság és a féktelen kapzsiság kéz a kézben jár, s ahol minden idők legnagyobb tragédiája készül – mert Priamosz király fiainak pusztító rivalizálása darabokra szaggatja a forrongó várost, és falai közt a féltékenység, a megtévesztés, az árulás gyilkos örvénye kavarog. A mesés falakon túl pedig vérre és kincsekre szomjazó ellenség lesi irigyen Trója gazdagságát, és tör bukására – rettenetes háború közeleg. Elérkezik hát a bátorság és a hűtlenség, a vérontás és a félelem kora. A hősök kora. David Gemmell feszes prózája, lendületes cselekményszövése és hús-vér karakterei új életre keltik a trójai háború epikus történéseit, a bátor tettek és ádáz csaták, a becsület és az árulás, az elnyert és az elvesztett szerelmek kortalan drámáját.