The ​Fall

Martin Holmes - Rallyevilág ​1994-95
Alighogy ​elkezdtem az autóversenyzést, hamarosan rájöttem, hogy van másfajta verseny is, mint a klasszikus autóverseny, s ezt a versenyt több országban rendezik meg, és különböző formái sokkal több résztvevőt és nézőt vonzanak, de olyan helyeken tartják őket, melyek távol esnek az autóversenyzők által látogatott helyektől. Csak mostanában jutottam el oda, hogy rendszeresen részt vegyek raliversenyeken, és magam győződjek meg arról, mi motiválja a raliversenyzőket és miért olyan vonzó ez a sportág a résztvevők, szervezők és támogatók részére egyaránt. Az autóversenyzésnek sok jó oldala van, melyeket én nagy örömmel hangsúlyozok. A ralizás közel hozza az autóversenyzést az emberekhez. A rali-világbajnokság - a méreteit és a nézőszámot tekintve - igen jelentős sportág, a technológiai szempontokról nem is beszélve. Alapvetően meghatározó, hogy megadja a lehetőséget az embereknek, hogy a saját kocsijukat használhassák, ugyanakkor a magánzók összemérhessék tudásukat a hivatásosokkal egyazon rendezvényen. A gyártóknak pedig vég nélküli lehetőséget nyújt arra, hogy a versenytechnológiát közvetlenül az autók sorozatgyártásának kiindulópontjaként kiaknázzák. És valóban, a résztvevő négy vezető autógyártó szinte fej-fej melletti haladását tapasztalhatjuk az 1994-es világbajnoki versenysorozat folyamán. Max Mosley, az FIA elnöke

Földy Attila - Rallye-varázs ​2008
A ​Rallye-varázs 2008 - a legrégebbi magyar rallye könyv - immár 15. alkalommal jelenik meg ! Az alkotó gárda megtartotta a könyv jól ismert és az olvasók által elfogadott és megkedvelt szerkezetét. A magyar rallye-bajnokság hét futamát hét fejezetben dolgozza fel, megtartva A rallye mondása..., A rallye párbeszéde..., Az így láttam a jobb oldalról... megszokott rovatokat,amelyek egy -egy élversenyző sztoriját mesélik el. A fejezetek végén részletes, géposztályokra bontott eredménylista van. A könyv részletesen foglakozik a II. osztály bajnokságával, a Historic Kupa futamaival és természetesen közli az éves bajnokság - futamokra bontott - végeredményét is. A Rallye-varázs 2008 átfogó képet ad a rallye-vb történéseiről, számtalan egyedi történettel kiegészitve. Az arcélek a bukósisak alól... rovatban ezúttal Marcus Gönholm kétszeres világbajnok életét ismerhetik meg az olvasók, A könyv egyedi és exkluzív információkkal szolgál az elmaradt Dakar Rallye-ról,és részletesen beszámol a Dakar Series magyarországi versenyéről, komplett eredménylistával

Budai Ferenc - Rallye-varázs
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dénes Tamás - Imre Mátyás - Európai ​aranylabdások
A ​France Football 1956 óta minden évben megválasztja Európa legjobb labdarúgóját, s adományozza nekik az Aranylabdát. Az eltelt évtizedek alatt kiemelkedő klasszisok egész sora kapta meg a megtisztelő kitüntetést. Dénes Tamás és Imre Mátyás könyve róluk, a legnagyobbakról szól. 1956-1993.közötti időszak aranylabdásairól olvashatunk itt részletes, adatokkal és statisztikákkal alátámasztott, ugyanakkor élvezetes, olvasható pályaképet. Hatalmas focista-egyéniségek jelennek meg előttünk. Keződik a sor mindjárt a Veteránnak is nevezett angol Stanley Matthews-sel, folytatódik aztán a hatvanas évek kiválóságaival: Alfredo Di Stefanoval ( aki magán kívül nem tűrt meg igazán jó játékost, csak Puskást), a gólgyáros Raymond Kopával, a hazánkban már alig ismert Sivorival, a Fekete Pók-nak is becézett szovjet Jasinnal, és ne feledjük ki a hatvanas évek magyar Aranylabdásai közül az egyetlen magyart: Albert Flóriánt, a Császárt. Az utolsó igazán technikás, gólratörő aranylabdás Gerd Müller volt, akit a németek úgy emlegettek: A nemzet bombázója. A hetvenes években aztán új szelek fújtak a világ labdarúgásában, másfajta klasszisok jöttek, kevésbé technikásak, de intelligensek,univerzálisabbak: Franz Beckenbauer, Johann Cruyff, a szovjet Oleg Blohin, a dán Simonssen, az angol Kevin Keegan. A nyolcvanas évek pedig már az igazi profiké: a háromszoros aranylabdás Platini, Rummenigge, a holland gólgyáros Marco van Basten. Az életutakat olvasva az tűnik ki, hogy ellentétben azokkal, akik nem nyertek, ezek a fickók mindig túltették magukat a nehézségeken, elviselték azt is, ha időről időre kiestek a pikszisből. Beckenbauert például edzője el akarta küldeni az egyesülettől, mondván: túl sovány és gyenge. Nem kevésbé érdekesek a könyv végén közölt statisztikák. Itt tanulmányozhatjuk a szavazások végeredményét, melyek magya szempontból is igen tanulságosak. 1959-ben a legjobb harminc között hat magyar végzett: Tichy, Puskás, Albert, Grosics, Bundzsák, Göröcs. 1966-ban 5. Albert, 6. Bene 7. Farkas. De még 1977-ben is 7. lett Nyilasi. Hol vagytok, ó, régi szép idők...

Ismeretlen szerző - A ​magyar sport évkönyve 1986
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Budai Ferenc - Kollár Attila - Mucsina Tamás - Tempó 2009
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bethlen Tamás - Hegedüs István - A ​Forma–1 krónikája
A ​Forma-1 szerelmesei és minden érdeklődő meggyőződhet könyvünkből is arról, hogy e sportág maga az örök fejlődés, a technikai fejlesztések csúcsa. A megtervezett újítások nem maradnak a tervezőasztalon, hanem újabb és újabb korlátokat áttörve megvalósulnak, nézők százmillióit elkápráztatva kigördülnek a pályákra. Célunk, hogy minden lány és fiú, aki kézbe veszi a krónikánkat, példaképet találjon a versenyzőkben, megújulásban, kitartásban, küzdeni tudásban. A kiadó is meghajol a sportág sikerei, az állandó technikai fejlődés előtt.

G. Guzzardi - E. Rizzo - Autóversenyzés
Kötetünk ​szenzációs képekkel, izgalmas stílusban foglalja össze az autóversenyzés legendás versenyzőkkel, mesés autókkal és extrém kihívásokkal teli történetét és drámáját. A századforduló várostól városig tartó versenyeitől napjaink CART-, Indy-, Forma-1-es, Rallye-és NASCAR- bajnokságáig nyomon követhetjük az autóversenyzés történetét, a műszaki háttérről és a sportágat naggyá tevő emberekről szóló részletes leírásokkal gazdagítva az Olvasót.

Ismeretlen szerző - Vértanúk ​könyve
1849. ​október 6-án, Pesten kivégezték Batthyány Lajos grófot, az első felelős magyar miniszterelnököt és Aradon a honvédsereg tizenkét tábornokát és egy ezredesét. Mártíromságukat a közvélemény jól ismeri, ám a történelmi köztudatból nagyobbrészt kihullott a többi vértanú emléke. Pedig nem voltak kevesen: 1848 és 1850 között a forradalomban és szabadságharcban való részvételük miatt mintegy 140 főt végeztek ki a császári hatóságok kötél vagy golyó által. Volt közöttük gróf, báró, falusi tanító és plébános, községi jegyző, vármegyei al- és főispán, képviselő és kormánybiztos, színházi súgó és szabómester, tábornok és közhuszár. Nemzeti összetételük reprezentálta a szabadságharc táborát: többségük magyar volt, de találunk köztük birodalmi és osztrák-németet, szerbet és horvátot, lengyelt és olaszt. A kötet a korszak elismert kutatóinak feldolgozásában nekik és a neoabszolutizmus korában, 1853-1854-ben, a függetlenségi összeesküvésekben való játszott szerepükért kivégzett további mintegy húsz személynek állít emléket.

Ismeretlen szerző - Az ​1848-49. évi forradalom és szabadságharc története
1848-1849 ​története ma már a magyar nemzeti mitológia egyik meghatározó jelentőségű fejezete. Mítosz ez, hiszen tele van csillogó és drámai jelenetekkel, félelem és gáncs nélküli lovagokkal és hűséges szolgákkal; míg a másik oldalon cselszövőkkel és árulókkal, esküszegőkkel és banditákkal. A múlt századi képes albumokat lapozgatva, mintha egy nagy, többfelvonásos dráma színképeit látnánk: 1848. március 15-én a nyomda előtt és a Nemzeti Múzeumnál, július 11-én a képviselőházban, szeptember 29-én Pákozd és Sukoró között, 1849 januárjában a Budapest és Debrecen közötti úton, április 14-én a Debreceni Nagytemplomban, május 21-én Budavár falain. De nem hiányoznak a tragikus vagy rémdrámai jelenetek sem: Zalatna, Nagyenyed, Abrudbánya füstölgő romjai, a zentai halottfejkoszorú, Petőfi a héjjasfalvi úton, a világosi fegyverletétel, Kossuth búcsúja Orsovánál, és végül az aradi és pesti kivégzések. Mint minden mitosz, 1848-49 története is igaz és hamis elemekből állt és áll. A mítoszteremtés már a "nagy év" napjaiban megindult. Így született meg a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a Nemzeti dalt szavaló Petőfi legendája; így adott egy derék ponyvaíró Kossuth szájába imát a kápolnai csatatéren s egy másik az orsovai Duna-parton; s így lett a magyar szabadságharc talán legjobb hadvezéréből, Görgeiből áruló, "ki a hazát eladta cudarul". 1848-49 a magyar nemzet közös mítosza, de nemcsak magyar mítosz. Nemcsak a magyar nemzeti önazonosság egyik meghatározó eleme, hanem a szomszéd népek identitásáé is. A nemzettéválás folyamatának ha nem is a kezdete, de talán a legszembetűnőbb jele nemcsak a magyar, hanem a román, szerb, horvát és szlovák történelemben is. Ahogy a magyar honvédek feje köré szinte glóriát képzelt a magyar köztudat, úgy a román is hajlamos az egységmozgalmak arkangyalait látni Avram Iancu (kétfejű sasos zászlók alatt masírozó) lándzsásaiban. Ahogy a magyar vörössipkásoknak legendájuk (igaz legendájuk) van, úgy a szlovák köztudat is mitologikus hősöknek tekinti a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a cs. kir. hadsereg oldalán álIó, nagyobbrészt prágai cseh diákokból verbuvált légionistáit. Ahogy a magyar köztudat az alkotmányért argonautákként útra kelő hősöket lát az 1848. március 15-én Pozsonyból Bécsbe induló országgyűlési küldöttség tagjaiban; úgy a horvát köztudatban mindmáig valamiféle Héraklészként vagy Odüsszeuszként él a lovagias bán, Josip Jellacsics képe. De 1848-1849 nemcsak az itt élő népek, hanem az őket akkor egységesítő birodalom mítosza is. Ekkor indul útnak az a 18 éves fiatalember, aki "megmenti a birodalmat" a felbomlástól, s aki kíméletlenül abszolutisztikus önkényúrból külpolitikai és katonai kudarcok sora után többé kevésbé alkotmányos uralkodóvá, az aradi tizenhárom és Batthyány Lajos hóhérjából joviális Ferencjóskává szelídül. Ferenc József uralkodása kezdetén háborúval kovácsolja össze birodalmát, s uralkodása végén egy olyan háborúba viszi, amely a birodalom végét is jelenti. 1848-49 a Habsburg-birodalom utolsó megnyert háborúinak éve: igaz, ezeket a háborúkat önnön alattvalói ellen nyerte meg. De 1848 nem csak a magyar vagy a birodalmi mítosz része. Londonban ekkor jelenik meg egy eljövendő mítosz foglalata, "A kommunista párt kiáltványa". Franciaországban ekkor ér véget a polgárkirályság mítosza, s ekkor mutatja meg először erejét a "szociális" köztársaságé, hogy aztán egy újabb mítosznak, a második császárságénak engedjen utat. Német földön ekkor próbálják meg először politikusok valóra váltani a német egység gondolatát, hogy csakhamar kiderüljön: ezt csak "vérrel és vassal" lehet megvalósítani. A kontinens legkeletibb pólusán, a cári Oroszországban pedig az intézményes mozdulatlanság uralkodik. Ha pedig nyugatra tekintünk, az óceánon túl ekkor válik valóra a "tengertől tengerig" terjeszkedés álma, miközben tízezrek az arany bűvöletében Kalifornia felé, hogy a gyors meggazdagodás ábrándjáért áldozzák vagyonukat, esetleg életüket is. A mítoszok erejét tapasztalták maguk a kortársak is: a "jó császár" mítosza vitt többezer román parasztot 1848-49-ben az erdélyi harcokban a császár oldalára; a lengyel-magyar barátság mítosza hozta százával a lengyel önkénteseket Magyarországra; az egységes nemzetállam, a politikai nemzet, a nemzetekfölötti birodalom ábrándjáért áldozták tízezrek életüket. A ma embere azonban nem annyira a mítoszokra, inkább a tényekre kíváncsi. Arra, hogy mi igaz a mesékből, mondákból, legendákból. S nagyon kevés eseménysorhoz tapadt annyi jó szándékú történet vagy rosszízű pletyka, mint 1848-49-hez. A kötet szerzőinek szándéka az volt, hogy a két év tényeivel ismertessék meg az olvasót. Kötetünk, Eötvös Károly szavait idézve, "a nagy év" történetének bemutatására vállalkozott". A két év 731 napjából (mert 1848 szökőév is volt) 248 napot választottunk ki, s ezeken keresztül vázoltuk fel, mi is zajlott le a történeti szempontból rövid, de hazánk, Európa, s részben a világ sorsát is meghatározó 24 hónap alatt. Természetesen nem írhattunk részletekbe menően minden, érdeklődésre számot tartó eseményről, de úgy hisszük, hogy a kötetből az olvasó minden fontos történésről, e két évben felvetődött (s csak részben megoldott) történeti problémáról képet kaphat. Ezért a 248 részletesen tárgyalt eseményt nem csupán Magyarország és a Habsburg-birodalom történetébõl választottuk ki, hanem igyekeztünk bemutatni a forradalmak évének Európáját, illetve – két fejezet erejéig – a születőfélben lévõ nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok történetét is. Kötetünk azonban főleg a magyar 1848-49 eseményeire koncentrál, s ezen belül különösen kitüntetett szerep jutott a korszak hadtörténetének. 1848-49 ugyanis az első modern, európai színvonalú magyar hadsereg születésének éve, s a forradalom, a polgári átalakulás vívmányainak védelmében az ország csakhamar rákényszerült a fegyveres harcra is. E két év eseménysora nem 1848. január 1-én kezdődött, hanem már jóval, évtizedekkel korábban, s nem 1849. december 31-én fejeződött be, hanem csak évtizedek múltán. Egyes kérdésekben pedig mindmáig nem mondta ki a történelem az utolsó szót. 1848-1849 történelmi fordulópont volt, de éppen ezért bemutathatatlan az előzmények és a következmények nélkül. Ezért az egyes fejezetekben jeleztük az ott tárgyalt események történeti előzményeit és következményeit is. Kötetünk napi krónikákban mutatja be a két évet, s az egyidejűséget érzékeltetendő, a kötet terjedelmének kb. egynegyedét a kronológia alkotja. Ebbõl az olvasó megtudhatja, hogy a kifejtett eseményen kívül mi történt az adott napon az ország, a birodalom, Európa, vagy a világ más tájain. A kronológiában az olvasó megtalálhatja a szövegben említett legfontosabb eseményeket is. Az egyes témákat napokhoz kötöttük. Bár választásunkat érheti kritika, vigyáznunk kellett arra, hogy egy napnál lehetőleg csak egy eseménnyel foglalkozzunk, még akkor is, ha több fontos esemény történt ugyanazon a napon. Így került pld. a római köztársaság története 1848. november 24-éhez, amikor IX. Pius pápa elhagyta Rómát, s nem 1849. február 9-éhez, a köztársaság kikiáltásának napjához; mivel ezen a napon győzte le Bem Piskinél Puchnert, s a csata történetével szintén foglalkozunk. A kötet illusztrációinak válogatásánál arra törekedtünk, hogy a képek ne csupán színesítsék, de ki is egészítsék az elmondottakat. Hermann Róbert

James Stanley Hey - Rádiócsillagászat
1931-ben ​Karl Jansky észlelt először antennájával Földön kívüli rádióhullámokat. Az azóta eltelt időben a rádiócsillagászati megfigyelések nagymértékben meggyorsították a csillagászat más ágainak fejlődését, sok fontos információt nyújtottak az asztrofizikai jelenségekről, a világegyetem szerkezetéről. Erről a fiatal tudományágról tájékoztatja az olvasót J. S. Hey, a Nap rádiósugárzásának egyik felfedezője. A könyvet rövid történeti áttekintés vezeti be, majd a rádióhullámok természetéről és a különböző rádióteleszkóp-típusokról ír a szerző. Ezekre az ismeretekre építve kezdi tárgyalni a tulajdonképpeni rádiócsillagászati kutatásokat. Az egyes fejezetek során a világegyetem mind távolabbi részeit veszi szemügyre: először a Naprendszer egyes tagjainak, s magának a Napnak a rádiósugárzását, ezután a Tejútrendszert, a galaktikus rádióforrásokat, kvazárokat. A természetes rádióhullámok mellett foglalkozik a mesterséges radarvisszhangon alapuló módszerrel, a radarcsillagászattal is. A témát rövid kozmológiai rész zárja le. Fontos szerepet tölt be a műben az ábraanyag: nemcsak illusztrál, hanem elősegíti az elmondottak jobb megértését is.

Frederik Pohl - Reklámhadjárat
Nem ​folyik vér, de ez mégsem béke. A Földet hirdetési ügynökségek uralják, ők irányítanak mindent, a nagypolitikától egészen a kisemberek mindennapi cselekedeteiig. Csupán a Vénuszon megtelepedett kolónia lakói dacolnak a terrorral, elkeseredetten próbálnak ellenállni a fogyasztói társadalom rohamának. Tennison Tarb egy reklámügynökség alkalmazottja, részese ennek az álcázott háborúnak. Vénuszi diplomáciai küldetésének valódi célja: aláásni a bolygó társadalmi és gazdasági rendjét. Azonban egy véletlen folytán ő maga is egy új hirdetési technika áldozatává válik, italfüggőségbe kerül, s miközben menthetetlenül sodródik a teljes fizikai és szellemi széthullás felé, rájön: éppen ő az a bizonyos homokszem, ami a mindkét világot pusztulással fenyegető reklámhadjárat gépezetét föltartóztathatja.

Elizabeth Hand - 12 ​majom
Az ​idő: 2035. Csaknem negyven év telt el azóta, hogy egy rejtélyes vírusfertőzés következtében az emberiség nagy része kipusztul. A Föld-felszínét most az állatok és a növények uralják. A zárt óvóhelyeken és alagútrendszerekben meghúzódó túlélők azonban nem adták föl reményüket, hogy egyszer még visszatérjenek a napsütötte fönti világba. Tudósaik merész tervet dolgoztak ki: időgépükkel egy embert küldenek a múltba, hogy mintát szerezzen az eredeti vírusból, és így végre kikísérletezhessék ellenszerét. James Cole-t, az antiszociálisnak bélyegzett, életfogytiglani börtönbüntetését töltő fegyencet éri a megtiszteltetés, kijelölik "önkéntesnek". Válaszhat: ha visszautasítja a lehetőséget, élete végéig egy föld alatti szűk cellában tengődhet, de ha elfogadja, a biztos halál vár rá bolygónk történetének legdrámaibb katasztrófájában!

Buzz Aldrin - John Barnes - A ​csillagok fiai I-II.
A ​XXI. század elejére elkészülő nemzetközi űrállomás új lendületet ad az amerikai űrprogramnak. Soron következő célnak eleinte mindenki a Hold betelepítését tekinti, de aztán egy titokzatos rádióüzenet mindent megváltoztat. Ez az üzenet fényévek távolából érkezik, és egy idegen civilizációról ad hírt, mely nem először keres már kapcsolatot a Föld lakóival. Megkezdődnek hát egy gigantikus csillagexpedíció előkészületei, hogy az emberiség küldöttei elindulhassanak a csillagok közé, testvéreiket kutatva a végtelenben... Ez a sci-fi legszebb aranykorát idéző regény sokat tesz azért, hogy a "fantasztikus" jelző mellet ismét joggal szerepeljen a "tudományos" szó. Szerzőinek személye a garancia erre: Edwin "Buzz" Aldrin világszerte ismert űrhajós, az első sikeres Holdraszállás résztvevője, az asztronautika doktora, John Barnes pedig a technikai precizitás jellemezte "hard-sf" többszörösen díjazott művelője.

Kim Stanley Robinson - Vörös ​Mars I-II.
2020-ban ​megérkeznek az első földi űrhajósok a Marsra. Csakhogy ez nem villámlátogatás, mint annak idején a Holdon, hanem egy aprólékosan kidolgozott terv kezdete. A cél a vörös bolygó földiesítése, lakhatóvá tétele az emberiség számára. A lelkes, idealista tudósok között azonban ott vannak a multinacionális óriáscégek ügynökei is, akik készek egymásnak ugrasztani a kis csapat tagjait, ha érdekeik úgy kívánják. Miközben a rőt homokban gyökeret vernek az első zöld növények, világosság válik, hogy a marsi események az egész emberi faj sorsát dönthetik el.

Josh Keegan - Neonbiblia
Martin ​Girardin végrehajtja a parancsot, melyet előtte kevesen hajtottak végre: atomfegyvert dob egy mások által kijelölt célpontra, és tettéért az életével fizet. Halála azonban átmeneti állapot. Új testbe költözve csakhamar visszatér, hogy vezekeljen - és tudtán kívül egy kozmikus méretű játszma részesévé, a Jó és a Rossz időtlen küzdelmének kulcsfigurájává válik... Josh Keegan transzcendentális kalandregénye az emberiség történetének legnépszerűbb hőseit küldi újra akcióba, a tét pedig nem kisebb, mint az örök üdvösség - vagy az örök kárhozat!

Roger MacBride Allen - Kalibán
Az ​Inferno talán minden lakott világ közül a legkegyetlenebb kihívással állítja szembe azokat, akik megpróbálják az emberi élet számára elviselhetővé tenni. Nem véletlen, hogy évszázados viszálykodás után ez a cél kényszeríti összefogásra a telepeseket és az űrlakókat. De talán nem is az ellenséges környezet okozza a legtöbb nehézséget számunkra, hiszen a különleges feladatra különleges segítőket hoztak magukkal. Robotokat, amelyeknek a saját létezésük előbbrevaló, mint az embernek való engedelmesség... Isaac Asimov robottörténetei számtalan szerzőt ihlettek arra, hogy újabb és újabb írásokkal bővítsék ezt a már önmagában is rendkívül gazdag mesefolyamot. Mégis, kevesen mertek arra vállalkozni, hogy a Robotika Törvényeit újraértékelve alternatívát kínáljanak az általuk teremtett problémák megoldására. E vállalkozás keretében született meg a _Kalibán_ című regény, melynek folytatása, az _Infernó_ 2003-ban jelent meg kiadónk gondozásában.

H. P. Lovecraft - Cthulhu ​hívása
Egykor ​voltak a Nagyok, akik saját szárnyukon repülve érkeztek a végtelen űrből, és korokon át uralták ezt a világot… Egykor voltak a szörny-istenek, akik eltávoztak, hogy majdan visszatérjenek… Egykor volt Kadath, a pusztaság közepén álló város, melynek rideg kőfalai közt máig visszhangzik Cthulhu hívása Az amerikai „sötét” irodalom Ambrose Bierce-hoz fogható óriása, Howard Phillips Lovecraft klasszikus történeteinek gyűjteménye e kötet. Szerzőjét „mesterének” tekinti a Pszicho írója, Robert Bloch, és Stephen King, a modern horror koronázatlan királya is.

Mike McQuay - Gyanúsítás
A ​maguk törvényeik szerint élő gépek birodalmába érkezik Derec, az emlékezetét vesztett fiatal férfi - és a Katherine nevű lány, aki azt állítja tudja kicsoda valójában. Elárulni azonban nem hajlandó titkát - s mintha ez nem lenne épp elég kellemetlen, mindkettőjüket gyilkossággal gyanúsítják...

Stan Sakai - Usagi ​Yojimbo 1. - A rónin
Stan ​Sakai író és rajzoló, 1953-ban született Kiotóban, Japánban. Hároméves korában Hawaii szigetére költözött, itt később képzőművészeti diplomát szerzett. Tanulmányait Kaliforniában, a Pasadenai Művészeti Főiskolán folytatta. Jelenleg Los Angelesben él és alkot. Legismertebb hőse, Usagi Yojimbo 1984-ben bukkant fel először, és folytatja azóta is vándorlását az újabb és újabb folytatásokban. A róla szóló képregényeket eddig tíz nyelvre fordították le és alkotójának elhozta a legjobb amerikai képregênyeket jutalmazó Eisner díjat és a Parents Choices alapítványánan a legjobb, gyerekeknek is szóló képregény díját. Népszerűségét mutatja, hogy történetéről és világáról kultikus C64 számítógépes játék készült, sőt vendégként szerepelt a legújabb Tini Nindzsa Teknőcök sorozatban is. Usagi Yojimbo (magyarul: nyúl testőr) története a XVII. század végén játszódik Japánban. A polgárháború éppen hogy véget ért, a sógun még nem tudta megszilárdítani a hatalmát. Az anarchia és a politikai cselszövések korának végén járunk. Egy urát vesztett szamuráj, egy rónin bolyong ebben az országban, a neve Mijamoto Usagi. A rengeteg humorral és érzéssel megrajzol állatfigurák valódi, drámai történeteket mesélnek el. A könyvet gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánljuk.