Esztétikai ​olvasókönyv

Ismeretlen szerző - Esztétikai ​olvasókönyv
Nagyon ​fontos körülménynek tartom, hogy a művészet legitimációjának kérdése nemcsak aktuális, hanem ugyanakkor régi téma (...) A régebbi korok művészete csak az idő és az elevenen megőrződő, elevenen változó hagyomány szűrőjén jut el hozzánk. A modern nonfiguratív művészetnek ugyanilyen feszes és tömör lehet a szerkezete, s ugyanilyen lehetőségei vannak arra, hogy közvetlenül szólítson meg bennünket -- persze csak legjobb alkotásaiban, melyeket ma még aligha tudunk megkülönböztetni az utánzatoktól. A műalkotásban maradandó, tartós képződménnyé változik az, ami még nem egy képződmény zárt összefüggésében van jelen, hanem tovaáramlik, amikor az ilyen képződményekbe belenövünk, egyben túlnövünk önmagunkon. "A tétova időben van egy s más, mi tartható" -- ez ma a művészet, ez volt tegnap és ez volt mindig. (Hans-Georg Gadamer)

Ismeretlen szerző - Bevezetés ​a filozófiába
A ​hazugság, a diadalra jutott félműveltség légkörében kivált a filozófia oktatása vált lehetetlenné, nem utolsósorban az ezt megtestesítő tankönyvek miatt. Új és újszerű, a mai igényeket minden tekintetben kielégítő, középiskolások számára készült, a filozófiatörténet korszakait, a problémaköreit ismertető bevezetőkkel, remek portrékkal kísért szöveggyűjteményünk éppen ezt a hiányt hivatott pótolni. A kötet tizenhárom fejezete, mintegy hetven szöveget tartalmaz, s ez a hetven szöveg átfogja a gondolkodás egész történetét, az ókortól napjainkig. Az ókor és középkor filozófiáját bemutató részben szemelvényeket olvashatunk Platon, Arisztotelész, Epikurosz, Diogenész, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás és más szerzők műveiből. A reneszánsz és felvilágosodás korát olyan személyiségek képviselik, mint Bacon, Descartes, Spinoza, Locke, Berkeley, Hume, Rousseau, stb.; a klasszikus német filozófia kialakulásától napjainkig terjedő időszak reprezentánsai pedig: Kant, Fichte, Schelling, Hegel, Kierkegaard, Marx, Nietzsche, Comte, Husserl, Jaspers, Rahner. Az idézett szövegek lehetőség szerint logikailag teljes, önmagukban értelmezhető gondolatmeneteket mutatnak be szükség esetén szerkesztői kommentárral kiegészítve. A kommentár visszahelyezi a részletet a teljes mű kontextusába, értelmezi, magyarázza az újonnan felmerült filozófiai fogalmakat. A kötet szerkezetét áttekinthetőség, tartalmát szakmai korrektség és ideológiai semlegesség jellemzi. Ilyen könyv Magyarországon még sosem készült.

Ismeretlen szerző - Szemelvények ​a klasszikus vallásfilozófiai tradíció történetéből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szemelvények ​a klasszikus etikai tradíció történetéből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Verbális ​és vizuális narráció
A ​kötet a verbális és vizuális történetmondás aspektusait mutatja be narratológiai fogalmak és szempontok összefüggésében. Hogyan mesélnek a képek? Mi történik, ha egy történet médiumot vált? Mi a különbség a film, a regény, a festmény, a képregény és a televíziós műfajok narratív eljárásai és lehetőségei között? Hogyan oszlik meg a narratív tudás, hatalom és felelősség az elbeszélés folyamatában részt vevő felek között? Mi a narratívák megismerési értéke? Hogyan zajlik a narratív befogadás? Felépítését tekintve a szöveggyűjtemény a megalapozó és fogalomtisztázó írásoktól az esettanulmányokon át a további kutatásokat elősegítő, egy-egy terület vitáit összefoglaló írásokig tart. Kozloff és Branigan a narratívák mibenlétét a kettős időszerkesztés, illetve a befogadói aktivitás felől tárgyalják. Chatman és Steiner a történetek médiumok feletti jellegét vizsgálják, és rámutatnak a médiumspecifikus vonásokra is. Végül Bal és Jahn írása a nézőpont tágabb területét váltja aprópénzre: Bal a fokalizáció jelenségében az észlelés narratív kódolását ragadja meg, Jahn pedig a megbízhatatlanság olyan eseteit vizsgálja, melyekben magának az elbeszélői figurának a hitele kérdőjeleződik meg. Bár úgy tűnik, hogy a történetek univerzálisak, árnyalt vizsgálatuk felfedi azokat a megkülönböztető jegyeket, amelyek a narráció modalitásából, a mediális meghatározottságból, a közönség megcélzásából és más tényezőkből erednek. A tanulmányok feldolgozását segítik a szövegek irányát, tétjét hangsúlyozó, bevezető részek és a magyarul hozzáférhető további olvasmányok.

Ismeretlen szerző - Klasszikus ​rémtörténetek
Síron ​túli fuvallatoktól borzonghat az olvasó, miközben olvassa ezeket a kísértethistóriákat. A legjobbakat válogattuk ki a rémtörténetek bőséges tárházából. Képzeletgazdag illusztrációk mutatják be nekünk a kísértetek, a családi átkok és a vérfagyasztó események világát, a széppróza legördögibb, nemegyszer földöntúli jellemeit. A kötetben többek között Edgar Allan Poe, Washington Irving, Oscar Wilde és Bram Stoker rémtörténetei kaptak helyet.

Binzberger Viktor - Fehér Márta - Zemplén Gábor - Kuhn ​és a relativizmus
Létezik-e ​valamilyen korokon és kultúrákon átívelő racionalitás? Ez jellemzi és vezérli-e a tudományos megismerést? Van-e valamiféle „józan ész”, közös emberi ésszerűség, amelynek ítélőszéke előtt a sokféle megközelítésből kibontakozhat az igazság és megteremthető a tények közös világa? A XXI. század elején – egy olyan korban, amikor a mindennapi élet szintjén is megjelenik a multikulturalitás és pluralitás, a szokások, kultúrák, és gondolkodásmódok együtt létező sokfélesége – egyre sürgetőbben merülnek fel a fenti kérdések. Kivételt képez-e a tudomány és a kutatói gyakorlat, vagy itt sem kerülhető meg a relativizmus problémája? Thomas Kuhn könyve, A tudományos forradalmak szerkezete már jó egy emberöltővel ezelőtt felvetette ezeket a problémákat. A könyv nyitó mondata szerint a „tudománytörténet, ha többnek tekintjük anekdoták és kronológiai adatok tárházánál, gyökeresen átalakíthatja jelenlegi tudományfölfogásunkat.” Ezen újfajta tudományfelfogás nyomán fellángoló viták a paradigmákról, a racionalitásról és relativizmusról, valamint az inkommenzurábilitásról forradalmian átalakította a tudományról kialakult képet. A Kuhn és a relativizmus című kötet fő célja körüljárni ezeket a problémákat, valamint visszatekintve megvizsgálni a konstruktív, illetve destruktív relativista álláspontokat.

Pécsi Géza - Kulcs ​a muzsikához
A ​könyv az ókori folyammenti nagy kultúráktól napjainkig, kultúrtörténeti háttérbe helyezve, bemutatja a leggyakoribb művészeti stílusokat, irányzatokat, zenei formákat, kifejezéseket, műfajokat, műveket, áttekintést nyújt az alapvető zeneelméletről, népzenéről, de közvetett módon a helyes értékrend kialakítását is segíti.

Ismeretlen szerző - A ​szofista filozófia
"Semmi ​sem létezik – ha létezik is valami, az megismerhetetlen az ember számára – ha megismerhető is, kifejezhetetlen és más emberrel közölhetetlen..." Kötetünk a szofista filozófusok írásain kívül a róluk szóló antik beszámolókat is magában foglalja.

Huszti József - Latin ​Chrestomathia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Látvány/színház
Amint ​szólni kezd az ember valamiről, rögtön beleütközik az azonosítás problémájába. A beszéd mintha a világ felosztását is magába foglalná - már az első szóban. Persze, az isteni parancsok kora már leáldozott.. Mégis, az a mód, ahogy beszélünk valamiről, a gondolkodás újra és újra felülvizsgálandó tárgyát alkotja.

Ismeretlen szerző - Szót ​érteni egymással
Jelen ​kötet anyaga annak a konferenciának az előadásai köré szerveződik, amely az MTA-ELTE Hermeneutika Kutatócsoport kezdeményezésére 2012 májusában „Szót érteni egymással” - Hermeneutika, tudományok, interkulturalitás címmel, Budapesten került megrendezésre. Ahogy a konferencia témája, úgy már a Hermeneutika Kutatócsoport 2012-es megalakulása is ahhoz a fordulathoz kapcsolódik, amely az európai filozófiában - elsősorban Martin Heidegger és tanítványa, Hans-Georg Gadamer munkássága nyomán – a múlt század utolsó negyedében ment végbe. E fordulat eredményeként azóta nemzetközileg elfogadottá és szokásossá vált hermeneutikai filozófiáról, avagy filozófiai hermeneutikáról - mint egy új filozófiai irányzatról - beszélni. A budapesti konferenciánk mottójául szolgáló s a jelen kötet címében is megőrzött „Szót érteni egymással” fordulat - jól érzékelhető módon - a dialógus ama fogalmát szólaltatja meg, mely a filozófiai hermeneutika Gadamer által kifejtett vázlatában játszik központi szerepet. Kötetünk első fejezetében az ehhez kapcsolódó tanulmányokat adjuk közre. A második fejezetbe a hermeneutikai filozófia heideggeri megalapításával és kifejtésével, illetve a hermeneutikai-fenomenológiai tradíció egy-egy fontosabb témakörével foglalkozó tanulmányokat soroltuk. A harmadik fejezet írásai a filozófiai hermeneutika egyéb szakterületek (irodalomtudomány, társadalomtudományok, szociológia, jogelmélet, teológia) vonatkozásában mutatkozó relevanciáját domborítják ki.

Andrew László - Minden ​(kép-)kocka egy Rembrandt
Az ​„Every Frame a Rembrandt”, a híres, magyar származású, amerikai operatőr, Andrew Laszlo világszerte, számos nyelven megjelent könyve, amely most végre magyarul is elérhetővé válik a hazai filmes szakma számára. Ez a könyv a szerző több földrész különböző egyetemein tartott előadásainak összefoglalója, amely nem csupán a szakmabeliekhez szól, bár elsősorban nekik kétségkívül tanulságos olvasmány, ám a filmezés iránt érdeklődő civilek számára maga a rácsodálkozás erre a sokrétű mesterségre és művészetre. Andrew Laszlo öt, Magyarországon is bemutatott filmjének elemzésével, a hozzájuk kapcsolódó kihívások, emlékek, küzdelmek és „sztorik” segítségével vall és tanít imádott szakmájáról, mesterségéről és művészetéről. A „Minden (kép-)kocka egy Rembrandt” magyar változatának létrehozására három filmes szakember fogott össze: Edelényi János fordítását szakmai szempontból Máthé Tibor és Aradi László ellenőrizte. Mindhárman egyetértettek abban, hogy Andrew Laszlo tapasztalatainak leírásával komoly értéket közvetít mindenki számára, aki a filmes szakmák bármelyikében tevékenykedik. Meglehet, a könyvben ismertetett technikák egy része felett eljárt az idő, és a ma operatőrének más kihívásokkal kell szembenéznie, de az operatőri gondolkodásmódról, a képalkotás fontosságáról és felelősségéről írott őszinte gondolatok örökérvényű igazságokat tartalmaznak. “Andrew László könyvéből azt is megtudhatjuk, hogy a megszerzett alapos, mélyreható ismeretek és tapasztalatok a nyersanyag, a kamera, a világítás, az egyéb felszerelések, a labor-utómunka és vetítés terén, miként adnak biztos eszközöket az alkotó operatőr kezébe.” Aradi László a Magyar Filmlabor Kft. ügyvezető igazgatója okleveles gépészmérnök A szerző maga így ajánlja könyvét: „Azt tapasztaltam, hogy a filmes hallgatók egyre jobb elméleti alapképzésben részesülnek, de nincs alkalmuk szakembertől hallani a filmkészítés napi gyakorlatáról. Az előadássorozatom végén gyakran hallom, hogy a résztvevők két nap alatt többet tanultak a filmkészítésről és a fényképezésről, mint az egész megelőző szemeszter során.” „A fejezetek különböző pontjain partizánmeséket is fogok mesélni, amelyek valóban megtörténtek, akár az éppen tárgyalt, vagy egy másik film forgatásán. A mesék egy része technikai jellegű, más részük a belső villongásokkal foglalkozik, némelyikük humoros, és vannak szomorúak is. ”

Ismeretlen szerző - A ​kép a médiaművészet korában
A ​kutató az, aki valamit keres, ami nincs a kezében, s törekszik valami után, ami azonban folyton eltűnik előle." (Georges Didi Hubermann) A kép a médiaművészet korában című tanulmánykötetben tárgyalt művek nagy része ilyen állandóan "eltűnőfélben lévő" kép, melyeknek elemzése, feldolgozása új módszerek kidolgozását teszi szükségessé. A kötet szerzői maguk is kutatók, képek kutatói. Van, aki a képek történetét, van, aki azok tudományát tartja kutatása tárgyának. Abban azonban mindannyian egyetértenek, hogy a 21. század elején minden eddiginél időszerűbbé vált a komplex képtudomány létrejötte. Batscmann, Belting, Boehm, Bredekamp, Bonnet, Gadamer, Kemp szövegei az új képtudomány kibontakozásának dokumentumai.

Ismeretlen szerző - A ​skót felvilágosodás
A ​pezsgõ szellemi életérõl nevezetes 18. században is kiemelkedett annak a néhány írónak a teljesítménye, akik az Edinburgh, Glasgow, Aberdeen háromszögben nevelkedett, s akiknek közösségi alkotását nem is olyan régóta illetik a történészek a "skót felvilágosodás" kifejezéssel. Boswell, Ferguson, Hume, Robertson és Smith neve ismert a művelt magyar olvasóközönség elõtt. Valamennyien közös nemzeti vállalkozás résztvevõi voltak: annak a célkitűzésnek az élharcosai, amely az 1707-ben elvesztett politikai szuverenitásért cserébe gazdasági és kulturális felemelkedést ígért a skót polgároknak. A szöveggyűjtemény e korszak legfontosabb morál-, politika- és történetfilozófiai szövegeit állítja egymás mellé.

Ismeretlen szerző - Hermeneutika ​és a természettudományok
A ​természettudományok hermeneutikai értelmezése, bármilyen meglepően hangzik is, egyidős a modern tudományfilozófiával. A hagyományos hermeneutika ugyanis, amely eredetileg szövegek, elsősorban a Biblia értelmezésének művészete volt, a XX. század elején Martin Heidegger tevékenysége nyomán olyan alapvető filozófiai megközelítésmóddá vált, amely a természettudományokról is eredeti és koherens koncepciót tartalmazott.

Ismeretlen szerző - A ​filozófus az amerikai életben
Van-e ​Amerikának eredeti filozófiai hagyománya? Visszanyúlás a heideggeri-derridai dekonstrukció ellenében az emersoni szellemi örökséghez.

Ismeretlen szerző - Filozófiatörténeti ​szöveggyűjtemény
Előszó: „Filozófiai ​szöveggyűjtemények készítésekor nem annyira a szövegek gyűjtése, mint inkább a szövegek válogatása okoz nehézséget. Az ilyen kiadványok összeállítói ezért – mielőtt átadnák a szót a kiválasztott filozófusoknak – általában megismertetik az olvasót sajátos válogatási szempontjaikkal is. Esetünkben a döntő szempont az, hogy a szöveggyűjtemény a pécsi joghallgatók és közgazdász hallgatók filozófiai tanulmányaihoz szeretne segítséget nyújtani. Az e hallgatói kör számára előírt illetve választható filozófiai stúdiumok valamennyi irodalmát persze nem lehetett, s nem is lett volna célszerű fölvenni a kötetbe. Nem lehetett a használt irodalom terjedelme miatt, s nem lett volna célszerű, mert ennek az irodalomnak a dolog természeténél fogva van egy változó, következésképp szöveggyűjteménybe nem illeszthető része...."

Somos Róbert - Középső ​Platonizmus
A ​kötet célja egy átfogó, az egyetemi filozófiaoktatás számára használható anyag közreadása a középső platonizmus - azaz az i.e. 1.század és az i.sz. 3.század közepe közötti időszak meghatározó filozófiai irányzata - témájában. A bevezetés áttekintést nyújt a középső platonizmus történetéről, előtörténetéről, forrásairól, meghatározó képviselőiről. A válogatásban a középső platonizmus minden jelentősebb, görög nyelven író képviselője szerepel. A szövegek a filozófiatörténeti és kultúrtörténeti szempontból leginkább meghatározó témákat dolgozzák fel. Albinosz bevezetése tükrözi azt a rendet és okatási menetet, amelyet Platón szövegeinek tanulmányozása során az 1-2.században követtek. Alkinosz tankönyve az egyetlen görög nyelvű Platón-tankönyv a középső platonizmus idő-szakából. Plutarkhosz Timaiosz-értelmezése a szerző filozófiai szem-pontból legjelentősebb és legnagyobb hatású munkája, amely a platonista teológia alapműve. Plutarkhosz etikai tárgyú értekezése (Az erkölcsi erény) foglalkozik a legrészletesebben az érzelmek és szenvedélyek kérdésével. A középső platonizmusnak a saját korukban legnevesebb képviselői (Eudórosz, Numéniosz, Attikosz) töredékeikkel szerepelnek. Végül olvasható Alexandriai Philón tollából a bibliai teremtéstörténet allegorikus magyarázata, mely a középső platonizmus erőteljes hatását mutatja. A kötetet bibliográfia zárja, mely vezérfonalat kíván nyújtani a középső platonizmus és a válogatásban szereplő görög filozófusok tanulmányozásához.