Kiberiáda

Stanisław Lem - Pirx ​pilóta kalandjai
A ​nem túl távoli jövőben Lem víziója szerint az emberiség lassanként meghódítja a Naprendszert - a Holdon telepek vannak, egy Mars-utazás már rutinmunka -, de maga az ember ugyanolyan esendő és törékeny lény, mint volt mindig a történelemben. Pirxnek, a remek pilótának így aztán nemcsak a kozmosz irdatlan távolságaival és az időnként rendetlenkedő űrhajókkal kell megbirkóznia kalandjai során, hanem azzal is, amikor saját tudata űz gonosz tréfát vele. Vagy egy elromlott robottal, melynek áramköreiben rég halott űrhajósok személyiségének töredékei élnek tovább, s az éjszakánként felhangzó titokzatos morzejelekben újra meg újra végigélik tragédiájukat... És azokkal a tökéletesen emberi külsejű robotűrhajósokkal, melyek (vagy akik?) hideg terveket szövögetnek próbaútjukon, ahol senki sem tudhatja a másikról, robot-e vagy ember... Az izgalmas kalandok főszereplőjére, Pirxre sokan nosztalgiával emlékeznek az 1973-ban bemutatott, első magyar tudományos-fantasztikus filmsorozatból (1979-ben szovjet-lengyel film is készült Lem művéből); s maga a könyv ma is remek olvasmányélményt kínál - az ember ugyan egészen más irányban "fejlődött", mint ahogy azt a XX. század egyik legnagyszerűbb sci-fi-szerzője elképzelte, de a bolygók közt kalandozni a megejtően botladozó, kíváncsi és olykor valóban hősies Pirx-szel így is nagyszerű kaland.

Stanisław Lem - Visszatérés
A ​regény hőse Hal Bregg, a kozmoszban tett hosszú útjáról tér vissza a földre, ahol időközben teljesen megváltozott viszonyokat talál. Nemcsak a technika alakul át - más az életmód, és más az emberek természete. S más a férfiak és nők egymáshoz való viszonya is. Hal összeütközésbe kerül ezzel a megváltozott, néha meghökkentően idegen világgal és lakosaival, akik nem honfitársai az időben, s mégis velük kell leélnie hátralévő életét. Végül a szerelem segíti hozzá, hogy megtalálja a helyét, s lázongás és keserűség nélkül gondolhasson azokra, akik elrepülnek a csillagok aranygyapjúáért.

Stanisław Lem - Magellán-felhő
A ​XXXII. század embere, a hatalmassá növekedett emberiség új nagy hőstettre készül. Óriás-rakétát készítenek, azaz készítettetnek automatáikkal a világűrben, ahol a nehézségi erő ugyszólván semmivé csökken, hogy kitörjenek a naprendszerből a legközelebbi galaxis felé. Az expedició fiatal orvosa a krónikás, az ő izgalmas, naplószerű beszámolójából értesülünk az expedíció sok száz tagjának megható és lélekemelő emberi hősiességéről, küszködéséről a világűr ezer veszedelmével a szinte két évtizedes úton., Milyen a XXXII. század embere, hogyan harcolja meg a maga nagy forradalmi harcát a tudományokban az emberért, hogyan sikerül az emberi értelemnek és akaratnak idegen naprendszer lakóival találkoznia - erről szól ez az izgalmas utópisztikus - fantasztikus regény.

Stanisław Lem - Stanisław ​Lem teljes science-fiction univerzuma II.
Valószínűleg ​az idén elhunyt Stanisław Lem volt a klasszikus tudományos fantasztikus irodalom egyik utolsó élő képviselője. Bár történetei között nincs két ugyanolyan, a volt szocialista országok egyik legmarkánsabb, legkarakteresebb szerzője. Minden műve feszegeti a műfaj kereteit, utópiái egyben antiutópiák, kacagtató meséi mélyéről a „keleti blokk” legélesebb hangú társadalomkritikusának hangját halljuk, drámai feszültségű űrhajóstörténetei pedig valójában filozófiai vagy morális kérdéseket feszegetnek. S míg a műfajokkal játszik, magabiztosan, mégis alázattal és végtelen bölcsességgel keresi a válaszokat azokra a végső kérdésekre, melyek mindannyiunkat foglalkoztatnak: az ember, a világegyetem és Isten mibenlétére. Összes SF történetét bemutató sorozatunk tematikus rendezését, a művek sorrendjét maga az író állította össze. A második kötet a _Pirx pilóta kalandjai_, _A kudarc_, _Kiberiáda_ és az _Amiről a robotok mesélnek_ c. könyveket tartalmazza, kibővítve számos olyan írással, melyek magyar nyelven most látnak először napvilágot.

Ismeretlen szerző - Robur ​10.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Stanisław Lem - Solaris
Stanisław ​Lem születésének századik évfordulójára jelentetjük meg minden idők egyik legsikeresebb, legvarázslatosabb, legnagyobb hatású sci-fijét, amelyből már három film is készült. Kris Kelvin pszichológus megérkezik egy távoli égitest, a Solaris felszíne fölött lebegő űrállomásra. A bolygót plazmaóceán borítja, amely különös intelligencia jeleit mutatja, de az emberek mindeddig sikertelenül próbáltak kapcsolatot teremteni vele. A pszichológus lassan felismeri a bolygó működésének titkát – vagy legalábbis megsejti, hogy milyen veszély leselkedik az emberekre: a plazmaóceán az őrületbe hajszolja a kutatókat: személyiségük legbelső, eltitkolt démonait szabadítja rájuk.

Kelemen Zoltán - Első ​21 novella
Nemere ​István a kötetről: "A novellákat olvasva próbálom elkapni a pillanatot, ahol a realitás átcsúszik a képzelet világába. Ami itt szürke és érthető, nála színesen kavarog és nehezen feldolgozható. Történeteivel általában Európában vagyunk, a középkorban, a napóleoni időkben, és később. Felbukkannak sosem volt, vagy éppen a történelemből ismert személyek. Mégis mese itt minden, még az is, ami először a legszigorúbb valóságnak látszik. (...) Sejtjük, érezzük, hogy talán egyik sem történt meg ebben a mi világunkban, de megtörténhetett volna, és ez adja a szerző erejét: a legképtelenebb ötletet – mint a lángoló cirkusz pusztulását vagy a gazdáját vesztett árnyék esetét – is képes úgy bemutatni, hogy az olvasó szinte beleolvad a történetbe. A Kelemen-novellákban van valami plusz, ami egyszerre idegen, ugyanakkor ismerősen köszön ránk. A történeteket akár mi is kitalálhattuk volna – de nem így történt. Ezt csak ez a különös technikai bravúrral rendelkező fiatalember tudja így megírni: az ártalmatlannak induló történet egyszer csak égbe vezető, vagy éppen pokoli mélységekbe süllyedő pályákra áll, alig győzzük követni. Kelemen Zoltánban tagadhatatlanul ott lapul a tehetség, ami minden írásában megcsillan. Olykor kitörő erővel, máskor meg csak erőt gyűjt, hogy legközelebb még erősebben, parttalanul, vadul áradjon. Az olvasója csak örülhet ennek, hiszen amint rájön az írások ízére, máris a várakozás izgalmától borzongva lapoz tovább."

Ismeretlen szerző - Robur ​7.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Italo Calvino - Kozmikomédia
Nagy ​sikerű meseregényei, _A nemlétező lovag_, _A kettészelt őrgróf_, _A famászó báró_ után Italo Calvino fantáziája még magasabbra szárnyal: a csillaghalmazok világába és az atomok közé, az anyagtalan térbe és a tér nélküli anyaghoz, a hüllők világába és a jelenkor városába. Hőse jelen volt az őskáoszban, ott volt a világ kialakulásánál, és köztünk él most is; nem isten, hiszen a teremtésnek, a világ alakulásának szenvedő alanya, jelen van minden eseménynél, és minden esemény vele esik meg a tér és az idő végtelen színpadán; a világ kalandjai az ő kalandjai. Az egyes fejezetek alapvető kozmogonikus tételeket illusztrálnak, csöppet sem tudományos, de elképesztően lényegre törő, lényeget láttató módon, fejre állítva magát a tudományos tételt és minden realitást, s ugyanakkor valami belső, ráérző logikával és szuggesztivitással megvilágítva az ember és a kozmosz, a tér és az idő, az egyén és a mindenség örök egységét.

Ismeretlen szerző - Robur ​9.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ilja Varsavszkij - Molekuláris ​kávéház
Ilja ​Varsavszkij nevét a legnagyobb elismeréssel emlegetik mind hazájában, mind külföldön. Immár a tudományos-fantasztikus irodalom klasszikusának számít a nemrég elhunyt író. Gyengédség, szánalom, irónia, bölcs humor jellemzi írásait. De a nevetés és a finom gúnyolódás, élcelődés mögött gyakran felsejlik valami feketeség, a tragédia feketesége. Ám a humor hamarosan ismét átüt, és egységbe foglalja Illja Varsavszkij valamennyi írását. Varsavszkij sok történetet mesél a robotokról, a robotika három törvénye nélkül, nem titkolva, hogy robotjai valójában emberek, és nem a logikájuk érdekli, hanem az érzelemviláguk.

Akutagava Rjúnoszuke - A ​vihar kapujában
Akutagava ​a huszadik század elején kibontakozó modern japán irodalom ún. „intellektuális iskolájához” tartozik. Ez az irányzat a francia naturalizmust kívánja ötvözni a japán hagyománnyal: kedveli a történelmi tárgyakat, lelki folyamatok csaknem hûvös elemzését nyújtja, szûkíti a témavilágot, de aggályosan ügyel az elbeszélés szerkezetére, technikáira és stílusára. Akutagava inkább talál, mintsem kitalál; soha nem elégszik meg egy-egy esemény történelmi jelentõségének ábrázolásával, hanem keresi a különös, furcsa, néha egyenesen valószínûtlen, sõt valószerûtlen helyzeteket. Mester az emberi természet ellentmondásos, olykor démoni vonásainak ábrázolásában. „Mindaz, amit hátrahagyok: négyszáz négyszögöl telek, egy ház, mûveim szerzõi joga, és kétezer yen megtakarított pénz” – mondta az író halála elõtt. Mondjuk mi így: néhány bámulatos elbeszélés, néhány gyöngyszem, amely megmentheti a feledéstõl. Akutagava Rjúnoszuke 1892-ben született Tokióban. Édesanyján néhány hónappal késõbb az elmebetegség jelei mutatkoznak, úgyhogy attól fogva a fiút az apa, Toshizo Niiharu, a sógor házában kívánja neveltetni. Akutagava egyetemi tanulmányai után angoltanárként helyezkedik el, 1918-ban kötött házasságából három gyerek születik. Az író rövid életében versek és esszék mellett mintegy 150 rövid történetet, elbeszélést publikál; a Bozótmélyben és A vihar kapujában címû novellákból készítette világhírû filmjét 1954-ben Akira Kuroszava. Akutagava 1927-ben hunyt el: önként távozott az életbõl. Kötetünk a nagy japán író tizenöt novelláját tartalmazza, a magyar kiadások közt elõször idõrendi sorrendben. Az eddigi köteteket négy új fordítással, életrajzi táblázattal, irodalomjegyzékkel, és a fordítókról adott rövid tájékoztatással egészítettük ki.

Ismeretlen szerző - Álmok ​a jövőről
A ​sci-fi klasszikusai sorozat második kötetében ugyancsak a műfaj legnagyobb nevei - Ray Bradbury, Arthur C. Clarke, Robert Sheckley, Dimitrij Bekin és mások szerepelnek egy-egy novellával.

Krzysztof Boruń - Antivilág
A ​kötet címadó elbeszélése, az Antivilág, egy Naprendszeren túl expedíció tragikus találkozása az "antianyaggal", A boldogság gyára című novella az emlékezeteltörlés lélektani hatását mutatja meg egy házaspár esetében; A levél a Föld őskorában itt járt csillagközi utasok üzenetét közvetíti izgalmas cselekményében; a Lidércnyomásban pedig korunk kísérleteinek biológiai következményeit a XXI. század emberiségére fantasztikus lidércnyomás álomként éli át az elbeszélés hőse. A tudományos-fantasztikus elbeszélések szerzője mesterien idézi meg a XXI. század társadalmának elképzelt világát, de nem azért, hogy "versenyezzen a tudománnyal a haladásra vonatkozó jóslatok felállításában" - hanem hogy a fantasztikus látomásokkal figyelmeztesse a mai kor emberét: könnyebb megoldani a technikai kérdéseket, mint az általános emberi problémákat. Ezért állítja az embert mondanivalójának középpontjába.

Philip K. Dick - Különvélemény
Kevés ​olyan science fiction írót ismerünk, akinek hatása egyformán meghatározó eleme napjaink populáris és magas kultúrájának. Philip K. Dick közülük való. Sokszor tébolyodottnak tűnő, mégis kétségtelenül zseniális látnoki megnyilatkozásai korunk alapvető kérdéseit feszegetik. Így talán nem véletlen, hogy egymást követik az írásaiból készült filmfeldolgozások. Példa erre a Szárnyas fejvadász, az Emlékmás, az Imposztor, és a Különvélemény is. Történetei egyszerre vetették meg napjaink népszerű negatív utópiáinak - a cyberpunk műfajának - alapjait, és ötvözték a korabeli amerikai sci-fit egyfajta borongós, cinikus társadalomkritikával. Ilyen novella a Különvélemény is, melyben a rendőrség látnokok segítségével bukkan a még meg sem történt - bűncselekmények nyomára. A rendszer félelmetes hatékonysággal működik mindaddíg, amíg meg nem vádolnak egy zsarut, akinek ezután nem marad más választása, mint menekülni, és válaszokat találni a kínzó kérdésekre: valóban gyilkosságot fog elkövetni? Milyen szerepet játszott eddig az embertelen gépezet működésében? És legfőképpen: kicsoda ő egyáltalán.

Stanisław Lem - Asztronauták
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Stanisław Lem - Béke ​a Földön
Hogy ​az egyre követhetetlenebb fegyverkezési versenyt megfékezzék, a Föld kormányai összefognak, és valamennyi tömegpusztító eszközt kitelepítik a Holdra. Bolygónk egéről elvonulnak tehát az állandó háborús veszély fenyegető fellegei, és beköszönt végre a béke. Ám az önreprodukáló, értelmes fegyverek holdi magányukban talán mindent megsemmisítő bosszúhadjáratra készülnek. Az emberiség csak egyetlen módon bizonyosodhat meg efelől: Valakinek föl kell utazni oda. És ki lehetne alkalmasabb a feladatra, mint a minden lében kanál Ijon Tichy? Csakhogy a Föld kémje maga is fegyverré válik a fegyverek kezében, és mire visszatér, már maga sem tudja, kinek dolgozik valójában.

Ray Bradbury - Éjfél ​is elmúlt
A ​történet akár a gyóntatószékben játszódik, ahol egy pap gyógyítja ki egy hívét különös függőségéből, akár a Mars zord dombjai között, ahol véres hajsza folyik egy sokat ígérő kék palackért, Bradbury állandóan valami újjal lep meg minket, bármikor képes megmutatni bizarr helyzetbe keveredett különös emberek szívét-lelkét. Az eredmény pedig egy olyan kötet, amely megcáfolja a mondást, miszerint a valóság furcsább a fikciónál.

Robert Sheckley - Zarándokút ​a Földre
Alfred ​Simon a Kazanga IV-en született, egy kicsi, agrárbolygón, ahol a földeket művelte ócska kombájnján és eközben a régi Föld szerelmes dalait hallgatta. A Kazangán remekül telt az élet; a termés gazdag, a bor jó, a lányok szépek és adakozók - ám egyvalami nagyon hiányzik: a romantika! S mivel mindenki azt beszéli, hogy igazi szerelem már csak a Földön létezik, Alfred Simon nagy elhatározásra jut: fogja az összes megtakarított pénzét, s útra kel a legendás Föld felé. Ám a Föld egyáltalán nem olyannak bizonyul, mint ahogy a régi dalokból, a romantikus regényekből és a legendákból sejteni lehet. Kínos kalandok során eljut a Szerelem Részvénytársasághoz, ahol végre megismeri az igazi szerelmet, az igazi romantikát. Alfred Simon nem lát mást maga előtt csak a lány csodás szerelmes pillantásait, és nem érdekli, hogy a szerelmesét manipulálják, feleségül akarja venni. Már-már hajlandó lenne akár a nő teljes vételárát megtéríteni az RT-nek, azonban kiderül...

Lázár Ervin - A ​kisfiú meg az oroszlánok
Lehet, ​hogy különösen hangzik, de ha Lázár Ervin helyét meg akarjuk határozni a magyar meseirodalomban, akkor a legegyszerűbb, s mind a legpontosabb azt mondanunk, hogy A kisfiú meg az oroszlánok szerzője a műfaj egyik élő klasszikusa. Meseregényének hőse egy "nagyon öreg oroszlán", aki Bruckner Szigfrid névre hallgat, s egy nagyon fiatal kisfiúnak, Petinek a hűséges barátja aki valaha egy cirkuszban dolgozott, s vénségére egy nagyon fiatal kisfiút, Petit fogadott barátságába. Őt traktálja meséivel, hosszú életének különös történeteivel, amelyekről nem lehet tudni, hogy igaz mesék-e vagy csupán egy sokat látott és tapasztalt oroszlánképzelet színes tódításai. Dehát Lázár Ervin írói varázsának éppen ez a lényege; az ő írásaiban a hihetetlen hihető és valóságos, a valóság pedig úgy hat, mint egy hol kacagtató, hol pedig szomorú tündérálom.