Eger ​SE vízilabda krónika 1920-1993

Székely Ferenc - Az ​egri dicsőség forrásvidékén
Új, ​modern, minden igényt kielégítő, s egyben magas művészi színvonalú uszoda létesítését és átadását köszöntheti most Eger városa, a barokk épületei mellett úszósportjáról is híres megyei székhely. A millennium évében, 2000. decemberében teljesült a város és a környék lakóinak régi vágya: mostantól saját városi fedettuszodát, nemzetközi versenyekre is alkalmas sportlétesítményt vehetnek igénybe, s ezzel mind az egészséges életmód gyakorlásának, mind pedig a kiemelkedő sportteljesítmények elérésének feltételei megteremtődtek számukra. Úszók és vízilabdázók, búvárok és testnevelő tanárok, gyerekek és szeniorok egyaránt méltó körülmények között hódolhatnak most már kedvelt sportáguknak, s az ideérkező hazai és külföldi vendégeknek, turistáknak és sportembereknek egyaránt jogos lokálpatrióta büszkeséggel mutathatják meg a korszerű létesítményt. Az ünnepélyes pillanat egyben alkalom is a visszatekintésre, jelen kiadvány ezért az egri uszodaépítések történetét vázolja fel, képeket villant fel arról az útról, amely a mostani sikerhez vezetett.

Pánczél Lajos - A ​magyar vizipóló története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Varga László - Akiket ​megérintett a világhír szele
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bárány István - Versenyben ​Tarzannal
Hatvan ​esztendeje vagyok sportújságíró. Vesenyző koromban a sportlapok ritkán küldtek külön tudósítókat külföldi versenyekre. Így az utazó csapat tagjaira hárult az alkalmi tudósítás feladata. Az edzők is csak versenyzésem utolsó éveiben bukkantak fel a szakosztályoknál és ritkán kísérhették el külföldi versenyeikre tanítványaikat. Ily módon a nyers eredményekről és a versenyek lefolyásáról szóló beszámolók, valamint a szakmai megfigyelések lapokban történő közzététele, nagyrészt a vezetőkre és versenyzőkre maradt. Ebben példát mutatott úszósportunk megalapozója, Porzsolt Gyula, első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd, amerikai olimpiai helyezettünk, Kiss Géza, a váltott karú hátúszás kezdeményezője, Kugler Sándor, a nemzetközi szövetség főtitkára és az Európa-bajnokságok megteremtője, Donáth Leó, valamint vízilabdázásunknak a világ legjobbjává fejlesztője, Komjádi Béla. A nevezettek valamenniyen laptulajdonosok, szerkesztők, főmunkatársak, sportrovat-vezetők voltak a maguk idején, de - Hajós Alfréd kivételével - velem együtt csak eredményekről tudósítottak és szakcikket, szakkönyvet írtak. Csak Hajós Alfréd írhatott arról, ami az események mögött volt, de ő is csak saját koráról, melyben a sport még könnyed virtust jelentett. Nekem nyílik először alkalmam, ha nem is az egész hatvan évről, hanem csak az első harmadáról és kiemelkedő nagyságai életéről úgy beszámolni, mint - a jelen vonatkozásában - a ma élő sportújságíróknak. S ha nem is remélhetem, hogy felveszem velük a versenyt, de talán mégsem teszem ezt hiába. dr. Bárány István

Székely Ferenc - A ​sport történelmének temploma
A ​Heves megyeiek egri sportmúzeuma élő, fejlődő és folyamatosan gyarapodó múzeum. Olyan sporttörténeti emlékeket ápoló intézménye a magyar sportnak, ahol rendszeres kutató munka folyik. A sportág történetét feldolgozva, könyvben, filmszalagon, video kazettán, CD lemezen, valamint újabb kiállítások formájában jelenteti meg. Az egriek sportmúzeumát főiskolások, közép és általános iskolák tanulói keresik fel, látogatják és tanulmányozzák. Ott van a város életében. Elsők között tudatta a világgal létezését az interneten. Alkotói tevékenységével létrehozója olyan olimpiai emlékműnek, melyen azok azon olimpikonok nevei maradtak fenn az utókornak, akik oly sok dicsőséget szereztek hazánknak, Heves megyének és Eger városának.

Varga László - Heves ​megye sporttörténete I.
Heves ​megye sporttörténete jóformán egy idős a honfoglaló magyarsággal. Ennek az eseményekben, érdekességekben gazdag sportkrónikának felidézésére, gondos rendbeszedésére vállalkozott a könyv szerzője. Érzékeltetni kívánta a honfoglaló magyarság harci gyakorlatainak, a lovagi tornáknak, a végvári vitézek párviadalainak, szabadságharcainak erőt, ügyességet, katonai virtust igénylő küzdelmeinek, a polgárosodással összefüggő sportmozgalmi törekvéseknek hangulatát, egyszóval azt a több évszázados fejlődést, amely mai sportéletünk eredményeihez vezet.

Ismeretlen szerző - Vizipólólexikon
A ​vízipólójáték újkorát 1924-től számíthatjuk. Attól kezdve, amikor a párizsi olimpiászon a magyar csapat megtörte az angol hegemóniát. A győzelem Dugovics Titusz-szerű volt, mert elvérzett rajta a győztes és a vesztes egyaránt. Azóta hét év telt el ás a vízipólójáték meghódította a kultúrnemzetek sportolóit. Ma már vízipóló-lexikonra van szükség, hiszen Európa ezer és ezer uszodájában orkánszerűen robogott be ez az egészséges, népszerű, játékosra és nézőre egyaránt élvezetes játék. Forrásmunka nincs. A jelen eseményeit kellett a szerkesztőségnek ügyesen kiválasztania. Ez a mű a jövő forrásmunkája lesz. Budapest, 1931. április hó. Komjádi Béla

Kis Szabó Ervin - bEGERjedve
Eger ​joggal büszke vízilabdásaira. A bajnokokra, s mindazokra, akik a háttérben tesznek sokat nap-nap után a sikerekért. Ma már úgy hozzátartoznak a városhoz, mint a Dobó tér, a Bikavér, a Bazilika, vagy éppen a vár. A vízilabda fellegvárává, hanem a fővárosává váltunk. Tudják ezt már nemcsak a honi ellenfeleink - akik sportszerűen hajtottak fejet az elmúlt szezon eredményei előtt -, hanem ismert ez már a határainkon túl is. Büszkeség, hogy egyre többen szeretnének ide tartozni, mert rang lett Egerben vízilabdázni! Felbuzdulva a sikereken, stílusosan szólva, - bEGERjedve - e fantasztikusan egyedülálló szezon után gondoltunk arra: nyomtatásban is közreadjuk a sikertörténetet, avagy a pólóparádé szezonját. Hangot adva a remények: e lapok olvasása közben Önök is újra élik a nagy csaták élményeitt. S talán megmarad e szép emlék, az egri vízilabda több mint száz éves történetének legsikeresebb szezonja, azok hősnői és hősei 2012 és 2013-ból.

Ismeretlen szerző - Magyar ​Sport-almanach 1925
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Székely Ferenc - 10 ​év a Heves Megyei Sportmúzeumban, a sport történelmének templomában
"Habent ​sua fata libelli" az ismert latin mondás szerint a "könyvnek is megvan a maga sorsa". E könyvnek nem csak sorsa, de mondanivalója is van. Mondanivalója egy sportmúzeumról és annak történetéről. E különös módon létrejött sportmúzeumnak - a szalag átvágását megelőző időszakát is ideértve - végigkísérhettem megvalósulását. Sok-sok örömteli pillanatnak magam is - mint a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára - részese lehettem. Így hát a könyvhöz kapcsolódó gondolataimat nemcsak úgy írhatom le, hogy elolvasva megismertem, hanem úgy is, mint aki a dicsérendő ötlettől a megvalósuláshoz vezető úton mindvégig lelkes támogatója voltam az ügynek. A reprezentatív könyv bemutatja az olvasónak az egri sportmúzeum felbecsülhetetlen értékeit, tárgyi emlékeit, valamint végigkíséri az egri úszósport legendás történetét. Mindezekből kirajzolódik, hogy a sporttörténelem rangos, fontos területe a magyar sportkultúrának. A kötet a tízéves sportmúzeum történetének bemutatásával igazolja, hogy a sport a magyar és a világ egyetemes humán kultúrájának része. A sporttörténelem relikviái nemcsak a magyar sporttársadalomnak a világban elismert sikereit mutatják be, hanem Eger és Heves megye kimagasló sporttörténeti eredményeit teszik maradandóvá. dr. Aján Tamás a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára

Gyarmati Dezső - Aranykor
Ez ​nem a vég, még csak nem is a vég kezdete, de talán a kezdet vége így láttunk neki 2000 decemberében, nem messze attól a medencétől, amelyben lerakták a magyar vízilabda nagyhatalmi státuszának alapjait. A Császár-Komjádi első emeletén ültünk, s telefonon elkészítettük az első interjút Tarics Sándorral, aki egyedüliként él még a berlini bajnokcsapatból Aztán nem egészen öt hónap leforgása alatt újabb beszélgetések során idéztük fel világhírnévnek örvendő: szemtanúkkal, hogy s mint uralta Magyarország a vízilabdasportot szinte a kezdetektől napjainkig, s hogy mi történt azon időszakokban, amikor - olykor azt gondoljuk: merő véletlenségből - kicsit hátrébb szorult. Később természetesen elmélyedtünk a múlt krónikáiban, hogy a szubjektív diskurzusok mellett felvonultassuk a tényeket is, megannyi gól, kapufa, emberfór és emberhátrány hitelesnek vélt történetét Ezekből kerekedett ki a nagy egész, egy csodálatos sportág csodálatos hazai históriája, a magyar póló első száz éve, hét olimpiai bajnoki címmel, a valaha élt legfantasztikusabb képességű játékosokkal, a sportéletben egyedinek mondható szellemi potenciállal, hihetetlen történetek, heroikus teljesítmények, kacagásra ingerlő huncutkodások garmadájával. Hisszük, e könyvvel sikerült mindennek méltó emléket állítani. Gyarmati Dezső - Csurka Gergely

Varga László - Szerelmünk ​a labdarúgás
A ​honszeretet mellett a legnagyobb érzés, ami sarkaiból képes kifordítani a világot: ez a szerelem. Érthető ezért, hogy mindent, amit olthatatlanul, elpusztíthatatlan szenvedéllyel szeretünk, kapcsolatba hozunk a szerelemmel. S miután a labdarúgás a legnépszerűbb, szinte szenvedélyesen szeretett sportág, nem csak nálunk, hanem az egész világon, ezért kapta ez a könyv "Szerelmünk a labdarúgás" címet. A könyv nem kevesebbre vállalkozott, mint arra, hogy bemutassa az egri, Heves megyei, de az Észak-magyarországi labdarúgás fejlődését, sőt mi több az NB I-es és NB II-es mérkőzéseken keresztül egy kicsit az egész magyar labdarúgást.

Hajdu Imre - Jegenyék ​a Kubikban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mező Ferenc - Képek ​a magyar sport múltjából (1817-1892)
Addig ​is, míg kutatásaim rendszerezett eredményeivel a nyilvánosság előtt jelentkezhetem, szálláscsinálónak előreküldöm ezt a kis munkát, amely egynéhány elméleti kérdésen kívül az 1817-92 közé eső évek egy-egy nevezetesebb érdekesebb sporteseményét mutatja be - egykorú megvilágításban. Minden fejezet - csillaggal elválasztottan - két részből áll: az első (a csillag előtti) a magam bevezetése, a második az egykorú cikk. (Ezek helyesírásán nem változtattam.)

Peterdi Pál - Gyarmati ​sors, avagy egy bal kéz története
A ​könyv, egyik legkiválóbb sportemberünk, Gyarmati Dezső mozgalmas életének és sportpályafutásának történetét örökíti meg. A vízilabda szerelmesei tudják, hogy kevés sportág könyvelhet el olyan sikereket és hozott annyi dicsőséget hazánknak, mint a vízilabda, és abban, hogy ez így van, Gyarmati Dezső múlhatatlan érdemeket szerzett. Sajnos, napjainkban egyetlen sportág sem képes külső segítség és támogatók nélkül újabb és újabb sikereket felmutatni. Ezt felismerve a Medicor - amely évekkel ezelőtt már kapcsolatba került a vízilabdával, csapatunk, a Medicor OSC révén - ismét "vízbeszállt". Hosszú szünet után, társaságunk és a magyar vízilabda - a Medicor Magyar Kupa jóvoltából - három éve újra együtt halad az újabb sikerek felé vezető úton. Reméljük, hogy Gyarmati Dezső a sikerekben gazdag úton még sokáig a társunk marad.

Dénes Tamás - Sándor Mihály - Futballtörténelmi ​lecke
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dénes Tamás - Nagy ​brazil futballkönyv
A ​magyar nyelv egyik különlegessége, hogy a beszédben egy másik nép neve a minőség szinonímája lett. Ha a futballról beszélgetve bárki is a brazil szót használja milyenséget érzékeltetve, azonnal tudhatjuk, valami nagyszerű játékelemről, mozdulatról van szó. Ami a japánoknál munkafegyelem, az olaszoknál a könnyedség, a németeknél a precizitás, az angoloknál a hagyománytisztelet vagy éppen a hidegvérűség, az a braziloknál pompás futballtudás. Az Aréna 2000 Kiadó nagyon régóta szeretett volna könyvet készíteni a brazil labdarúgásról a Nagy brazil futballkönyvvel szeretnék méltóképpen ünnepelni a legutóbbi világbajnokság győzteseit, a világ első számú futballnemzetének képviselőit.

Ismeretlen szerző - MTK-VM ​SK Budapest Hungary - Futball Almanach
Sportegyesületünk ​1888-ban alakult, s egyike azoknak a magyar sport kluboknak, amelyek itthon és világszerte a legismertebbek közé tartoznak. Ezt a rangot sportolóink hosszú évtizedek sikereivel vívták ki. Közel 100 éves egyesületünk működésében, illetve népszerűségében mindenkor meghatározó szerepe volt a labdarúgásnak. Ez nem elfogultság, hanem természetes, hiszen hazánkban mindig a labdarúgás váltotta ki a sportszerető társadalom legszélesebb körű érdeklődését. Ebből klubunk sem tudta kivonni magát, és a jövőben sem kívánja elfelejteni.

Dénes Tamás - Rochy Zoltán - A ​700. után
A ​magyar labdarúgó-válogatott 1996. szeptember 1-jén játszotta 700. hivatalos mérkőzését. A szám — több mint tiszteletet parancsoló! Gondoljunk csak bele: a négyszeres világbajnok brazilok és a háromszoros világelső németek nemrég lépték át a hatszázat, az olaszok alig járnak túl a félezren... Ez a — főként a magyar futball rég- és közelmúltja — iránt érzett tisztelet indított bennünket arra, hogy összegyűjtsük, pontosítva, kiegészítve közreadjuk ennek a 700 találkozónak a legfontosabb tényeit, adatait. Vállalkozásunk persze nem úttörő jellegű, az előd kiadványok közt vannak remek és kevésbé remek munkák egyaránt. Valamennyi azonban kisebb időtartamot ölel fel, sok tekintetben kevesebbet is nyújt, mint amennyit mi szerkesztettünk össze, legjobb tudásunk alapján. Őszintén reméljük, hogy könyvünket nemcsak a számok, listák, statisztikák szerelmesei, hanem minden futballszurkoló, szakmabeli és egyszerű sportrajongó is haszonnal forgatja, ha leemeli könyvespolcáról. A magyar válogatott játékosai és vezetői pedig — szintén az elődök példáján felbuzdulva — mindent megtesznek majd azért, hogy a hétszáz utáni mérkőzések egészükben méltóak legyenek a majd’ kilenc és fél évtizedes történelmi előzményekhez... A szerzők

Ismeretlen szerző - 500 ​hihetetlen történet a sport világából
Aligha ​mondunk újdonságot azzal, hogy egy-egy sportesemény önmagában is érdekes, de a gólok, kosarak, pontok és időeredmények bűvkörén kívül is ép ésszel elképzelhetetlen különlegességek esnek meg. E kötetben ötszáz furcsaság, érdekesség és hihetetlennek tetsző történet került összegyűjtésre, a karácsonyi ajándékcsomagolásban megsérülő játékostól a golftornát megzavaró fekete medvén és a gyalog célba érő autóversenyzőn át a lóversenyig, amelyre egy ország fogadott, noha meg sem rendezték.