Kapcsolódó könyvek
Krasznahorkai László - Sátántangó
".... a regény tere újra egy világ, és... ez a világ - alakjai által - dúsan tagolt, rétegzett, hierarchizált, a mindennapi cselekvésköröktől az álmokig és fantamagóriákig, az egyetemes világrendtől az élet egyszerű újratermelésén és a társadalmi helyen keresztül az emberi méltóság és méltatlanság etoszáig.
... A Sátántangó korszakalkotó mű."
Radnóti Sándor
"Sátántangó afféle perpetuum mobile, egy megtévesztési és megtöretési láncon át nyilvánuló létszerkezet, melynek nincs felelőse, csak állapota van, melyre különféle hitek, remények, öncsalások vetülnek... A tehetetlenség és mozdíthatatlanság halálos kitáncolásában áll e regény nagyszabású volta... Nyomasztó, egyben mélyen lélegző könyv: élőlény, mint minden igazi epika."
Balassa Péter
J. R. R. Tolkien - A szilmarilok
A Gyűrűk Urá-nak rajongói most megismerkedhetnek az előtörténettel - ám akik amazt még nem olvasták (vannak-e egyáltalán ilyenek?), azok is kellemes, gyönyörű mesét vehetnek a kezükbe.
Kötetünk első és második része ("Ainulindale" és "Valaquenta") a tolkieni rege őskoráról, a világ teremtéséről és az istenekről szól. A három szilmaril Fëanor, a tünde kovács műve, bennük fénylik Valinor, az istenek hazája két sugárzó fájának világa. Morgoth, a Sötét Úr azonban elragadja őket, és ezzel kitör a háborúság közte és a tündék között. Egy szilmarilt sikerül visszaszerezni a szerelem hatalma által - s végül, az utolsó csata után, melyet az istenek oldalán vív tünde és ember a sötétség erői ellen, mindhárom szilmaril a helyére kerül: egyből csillag lesz az űrben, egy a tengerbe hull, egy a tűzbe.
A kötet harmadik része, az "Akallabêth" pedig a másodkor története, Númenor tündökléséé és bukásáé.
A szilmarilok tartalmazza mindazon meséket és mondákat, melyekre oly sokszor hivatkoznak A Gyűrűk Urá-ban, például Berenét és Lúthienét. Akik Tolkien világát megszerették, vagy éppen most pillantanak bele először, ebben a műben sem fognak csalódni.
Martin Heidegger - Bevezetés a metafizikába
Ez az írás az 1935-ben Freiburg in Breisgauban a nyári szemeszter során tartott teljesen kidolgozott előadásoknak a szövege. A nyomtatás nem tudja megszólaltatni a szöveget. Ezen segítendő - anélkül hogy tartalmi változtatásokat eszközöltem volna - a hosszabb mondatokat felbontottam, a folyamatos szöveget jobban tagoltam, kihúztam az ismétléseket, a hibákat kijavítottam, a pontatlanságokat kiküszöböltem. Ami kerek zárójelben van, az a szöveg kidolgozásakor íródott. Szögletes zárójelbe kerültek azok a megjegyzések, amelyeket az azt követő években illesztettem be a szövegbe. Ahhoz, hogy az olvasó végiggondolhassa, milyen értelemben és milyen okból szerepel a „metafizika" elnevezés az előadások címében, előbb végig kell követnie az előadások gondolatmenetét. A szövegben található kapcsos zárójelek a fordító jelölései.
Martin Heidegger - A metafizika alapfogalmai
Martin Heideggernek ez az 1930/31-ben Freiburgban tartott előadás-sorozata csak 1982-ben látott napvilágot, s mindjárt akkora jelentőségre tett szert az életművön belül, hogy Rüdiger Safranski róla szólva egyenesen "titkos főműről" beszélt, s Jacques Derrida is kiemelt szerepet juttatott neki Heideggerről szóló elemzésében. A mű több szempontból is unikumnak számít a heideggeri oeuvre-ön belül. Egyrészt itt olvashatjuk a legalaposabb elemzéseket a filozófia egzisztenciális vonatkozásáról és ezzel összefüggésben az unalom fenomenológiájáról és időszerkezetéről. Másrészt - Heideggertől szokatlan módon - a könyv második részét alkotó kérdés kapcsán, nevezetesen: hogyan értelmezendő a tézis, mi-szerint a kő világ nélküli, az állat világban szegény, az ember pedig világ-képző, tüzetesen megvizsgálja a korabeli biológia és "etológia" neves figuráinak (Roux, Uexküll, Driesch) megfigyeléseit és elméleteit, és ezekből, illetve ezekkel vitázva fejti ki a világ jelenvalólét- (Dasein-) specifikus metafizikáját. A filozofálás mibenlétét, az unalom időiségét, valamint az állat korlátozott világát taglaló nagy fejezetek után Heidegger a világ-konstituáló logos analízisével zárja a sort. A harmadik mozzanat, amiért különleges érdeklődés övezi ezt a művet, abban rejlik, hogy a heideggeri filozófia híres fordulatának, mely épp a húszas-harmincas évek fordulópontjára tehető, eddig igencsak szegényes dokumentumait egy hatalmas, több mint ötszáz oldalas munkával bővítette.
Martin Heidegger - Rejtekutak
Martin Heidegger 1935 és 1946 között született tanulmányainak a szerző által összeállított és 1950-ben megjelentetett kötetét az utókor szemében elsődlegesen az tünteti ki, hogy itt olvasható a német filozófus legnagyobb lélegzetű és mindenképpen legnagyobb hatású "esztétikai" gondolatmenete, _A műalkotás eredete_. A kötet további öt, első látásra igencsak eltérő irányokba kalandozó tanulmányát összefogó "szemléleti keret", az idő haladtával mind hangsúlyosabbá váló léttörténeti és ilyenképp metafizika-kritikai perspektíva kibontakozását reprezentálja a tudomány és a világkép összefüggésének feltárása, valamint Nietzsche, Hegel, Rilke és Anaximandrosz szövegeinek elemzése révén.
Tar Sándor - A mi utcánk
"Valami lehet a levegőben mostanában, vagy csak a hőség teszi, érzi ember, állat, hogy valami nincs rendben. Dorogi lova, a Palkó például úgy issza a sört újabban, hogy felemeli a farkát közben. Mérő Lajos pedig a műfogát vesztette el valahol, de a sört ugyanúgy issza, talán kicsit kevesebbet, vagy csak Esztike, a pultos nem húz neki annyi vonást. Lajost valaki fejbe vágta egy fülledt, zavart éjszakán... Akkor tűnt el az az adonyi alak is, aki hozott patkánnyal rágcsálót irtott, és kedvelte, ha pofozzák. Azóta valami vibrál a levegőben."
"Magyarországon megsokasodtak az 'írók'. Ezzel arányosan csökkent az írást tudók száma. Tar Sándor ezen kivételes kevesek közé tartozik." - Petri György
"Tar Sándor 'ott' maradt, ahonnan a pályatársak lassanként kivonultak. Ő még tudja, mitől lesz hirtelen csend a kocsmában." - Bodor Ádám
Nádas Péter - Párhuzamos történetek I-III.
A Párhuzamos történetek talán legfeltűnőbb vonása, az életmű ismerői számára is meglepetést jelentő újdonsága az egymástól lényegében független történetek olyan elképesztő sokasága, amelyet semmiféle realista konstrukció nem lenne képes egyetlen elbeszélésben összefogni. E regény történetei szinte ugyanúgy megszámlálhatatlanok, mint ahogyan azt sem tudnánk összeszámolni, hány emberrel találkoztunk életünkben, mégis egyetlen elbeszéléssé olvadnak össze. A regény egyetlen, nagy elbeszélése azonban nem ezeket a történeteket beszéli el, hanem a testek egymásra hatásának, egymásra gyakorolt vonzásának, egymásra irányuló vágyakozásának és egymásról őrzött emlékezetének nagy történetét. Ebben a burjánzó elbeszélésben jönnek létre olyan csomópontok, amelyek különböző személyekkel azonos időben és azonos helyen (a másik test az érzetben), azonos időben különböző helyeken (a másik test a vágyban), azonos helyen különböző időkben (a lakás, a ház, a város emlékezete a testben), illetve ugyanazon személlyel különböző helyeken és időkben (a saját test az emlékezetben) megesett dolgokat kapcsolnak össze. Az elbeszélésnek ez a csomópontról csomópontra haladó mozgása vetíti ki aztán a rekonstruáló képzeletbe a történetek szövegen túli valósággá összeálló szövevényét, mely így gyakorlatilag és elvileg egyaránt kimeríthetetlen, és ezért képes egy semmiből megteremtett, társadalmilag és történelmileg mégis szigorúan meghatározott, az általunk ismert vagy ismerhető reáliáknak akkurátusan megfelelő, szövegen túli világot alkotni. Ahogy ez létrejön, az ennek a regénynek a legnagyobb titka és egyben világirodalmi teljesítménye. A Párhuzamos történetekkel létrejött az a mű, amely komolyan veszi és megválaszolja a realizmus felbomlása, a századelő újító kísérletei és a nouveau roman által felvetett kérdéseket, ugyanakkor visszaadja az olvasás gyönyörét, és kiállja az összehasonlítást a tizenkilencedik századi nagyrealizmus legnagyobb műveivel.
Ottlik Géza - Iskola a határon
Az író új regénye egyrészt szabályos diákregény, mulattató, néha tragikumba forduló diákcsínyekkel, ártatlan vagy borsos kamasztréfákkal, ugyanakkor jóval több is ennél: egy társadalom lélektani regénye. A Horthy-korszak leendő katonatisztjeinek neveléséről, a határszéli kadétiskoláról szól a regény, ahová az úrifiúkat küldik, hogy a legérzékenyebb kamaszkorban történő kínzatások és az embertelen fegyelembe való nevelés után legtöbben maguk is nevelőikhez hasonló kínzókká, fegyelmezőkké legyenek. Azaz: egy erkölcstelen társadalom áldozataiból ennek a társadalomban a védelmezői. Ottlik hitelesen és nagy művészettel ábrázolja ezt a testi-lelki terrort, aminek védtelenül ki vannak szolgáltatva ezek a kamaszok, és azt a folyamatot, amely odáig zülleszti őket, hogy ezt a természetellenes világot természetesnek és egyedül lehetségesnek fogadják el. A kadétiskola komor, baljós épülete a huszas évek ellenforradalmi Magyarországának szimbóluma - és a regény ennek a szimbólumnak társadalmi és erkölcsi tartalmát, valóságát mutatja be, ítéletet mondva fölötte.
Olay Csaba - Ullmann Tamás - Kontinentális filozófia a XX. században
A kötet a filozófiai félmúltat és jelent, a XX. század sokféle, szerteágazó európai gondolati törekvéseit mutatja be. A szerzők külön fejezetben tárgyalják a fenomenológia (Husserl, Scheler), a hermeneutika és egzisztencializmus (Dilthey, Heidegger, Jaspers, Gadamer), a neomarxizmus és Frankfurti Iskola (Lukács, Horkheimer, Adorno, Benjamin), a francia fenomenológia (Merleau-Ponty, Sartre, Lévinas, Ricoeur), a strukturalizmus (Lévi-Strauss, Barthes, Lacan), a posztstrukturalizmus(Foucault, Deleuze), a dekonstrukció (Derrida) és a posztmodern (Lyotard, Baudrillard) gondolati művét. A magyar nyelven hiánypótló könyv problémacentrikusan és átfogó jelleggel tárgyalja a kontinentális filozófia képviselőinek gondolati eredményeit, amelyek a szorosabb értelemben vett filozófia határain túl a társadalom- és humántudományok területén is megtermékenyítő hatást gyakoroltak.
Yann Martel - Pi élete
Pi Patel különös fiú. Egyesek szerint (közéjük tartoznak a szülei is) bogaras. Tizenhat évesen elhatározza, hogy nemcsak hindu akar lenni (születésénél fogva az), hanem keresztény és moszlim is. És keresztül is viszi az akaratát: nemcsak hogy megkeresztelkedik, de beszerez egy imaszőnyeget is. Hősünknek már a neve is furcsa: keresztnevét - Piscine Molitor - egy párizsi uszodáról kapta. Iskolatársai persze Pisisnek csúfolják, mire ő lerövidíti a nevét, és a gyengébbek kedvéért felírja a táblára: π=3,14.
Az is furcsa, hogy egy állatkertben lakik Pondicherry városában, amelynek apja a tulajdonosa és vezetője. És éppen itt kezdődnek a bajok: az állatkert nem jövedelmező - a család úgy dönt, hogy eladja az állományt, s átköltöznek Kanadába. Az Észak-Amerikába szánt példányok egy része velük utazik a Cimcum nevű teherhajón. A hajó egy éjszaka valahol a Csendes-óceán kellős közepén elsüllyed. Az egyetlen túlélő Pi Patel - valamint egy mentőcsónak-rakományra való állat: egy zebra, egy orangután, egy hiéna - és egy bengáli tigris!
Kezdetét veszi a jámbor, vallásos és vegetáriánus Pi több mint kétszáz napos hányódása a végtelen vizeken. Vajon mennyi és miféle leleményességre van szükség ahhoz, hogy egy kamasz gyerek meg egy két és fél mázsás tigris kialakítson valamiféle békés egymás mellett élést? S ha ez sikerül is, honnan és hogyan szereznek ételt-italt ilyen hosszú időn át? Egyáltalán: mivel telhet ilyen hosszú idő a végtelen, de korántsem kihalt tengeren? Milyen kalandok, milyen élmények várnak rájuk? Meg lehet-e úszni ép ésszel az ilyesmit?
A Spanyolországban született, Kanadában élő Yann Martel egy csapásra világhírű lett ezzel a lebilincselően izgalmas és fájdalmasan szép könyvvel, amellyel elnyerte a Booker-díjat is.
Michael Ende - A Végtelen Történet
TEDD AZT, AMIT AKARSZ
ez a felirata annak a medalionnak, mely a korlátlan hatalmat jelképezi Fantáziában. De hogy ez a mondat voltaképpen mit is jelent, azt Barnabás csak hosszú, fáradtságos út után tudja meg.
Bux Barnabás Boldizsár számára, aki nem különösebben okos vagy szép, viszont gyönyörű történeteket tud mesélni, valóra válik minden gyermek álma: egy rejtélyes könyv olvasása közben hirtelen átkerül a mesébe, s ő lesz Fantázia birodalmának legfontosabb lakója, megmentője, akinek meséi nyomán új lények és tájak keletkeznek. Barnabás előtt nincs lehetetlen ebben a birodalomban, mert nála van a mindenható medál, az AURIN, s barátja lesz Fantázia legbátrabb vitéze, Atráskó és annak fehér szerencsesárkánya. Amikor azonban Barnabás túlságosan magabiztossá válik, s a medál feliratát, "Tedd azt, amit akarsz" túlságosan saját érdekei szerint kezdi el értelmezni, lassanként rémisztővé válik az addig oly kedves képzeletbeli világ. Barnabásnak sokat kell tanulnia, és sok kalandot kell átvészelnie, hogy megtudja, hogyan lesz a fantázia hőséből a mindennapok hőse, s hogyan válhat története valóban végtelenné.
Bux Barnabás Boldizsár történetét már eddig is világszerte több millió felnőtt és gyermek ismerhette meg, hiszen Michael Ende örökérvényű meseregényét 1979-es megjelenése óta több mint harmincöt nyelvre fordították le, és egy csodálatos filmet is forgattak belőle.
Ullmann Tamás - Váradi Péter - Sartre és Merleau-Ponty
Jean-Paul Sartre (1905-1980) és Maurice Merleau-Ponty (1908-1961) a példátlanul gazdag francia fenomenológia kimagasló alakjai. Azonos hagyományhoz kapcsolódtak, de életpályájuk és filozófiai alapállásuk is eltérő volt. Sartre a közéleti ember, az entellektüel archetípusává vált, aki a fenomenológiától egy az aktuálpolitikához látszólag szorosabban kötődő filozófiai irányzat, a marxizmus felé mozdult el. Vele szemben Merleau-Ponty mindvégig kitartott a fenomenológia mellett, és elsősorban ennek köszönhető, hogy mára a nyelvtudománytól az orvostudományon át az építészetig számos tudományterületre gyakorol megtermékenyítő hatást.
Jean Portante - Mrs. Haroy, avagy a bálna emlékezete
A Mrs. Haroy, avagy a bálna emlékezete az identitáskeresés regénye. Színtere Olaszország és egy aprócska állam, Luxemburg a magyar olvasó számára javarészt ismeretlen, de mégis nagyon ismerős világával. A nagyhercegség határainak megrajzolásakor még senki sem sejtette, hogy a föld mélyén miféle kincs, mennyi vasérc rejtőzik. Kilométereken múlt, hogy a terület, Luxemburg gazdagságának megalapozója, nem Belgiumhoz került. A vasbányák megnyitása előtt létbizonytalanságban élő luxemburgiak ezrei vándoroltak ki az Újvilágba, s amikor égetően szükség lett munkáskezekre, német, majd olasz bevándorlók egész sora érkezett a jobb megélhetés reményében az országba. Így keverednek, a regény narrátorának, Claude-nak a nagyszülei is Luxemburgba az első világháború előtt. Akár a bálnák, ezek az óceánokba menekült, vándorló emlősök, a család tagjai is ide-oda vándorolnak Luxemburg és Olaszország között, a helyüket, a saját nyelvüket és önmagukat keresik a kultúrák és nyelvek kuszaságában, miközben a háttérben ott kavarognak a 20. század első felének történelmi viharai. A narrátor az emlékezetben, gyermekkori emlékeiben keresi a kapaszkodókat identitása megtalálásához, apró homokszemekből építkezve. De lehet, hogy ezek a homokszemek, az emlékek is csak a fikció, a képzelet birodalmába tartoznak…
Szentkuthy Miklós - Prae
A Prae a szerző első monumentális irodalmi építménye, kritikusai a mai napig Szentkuthy fő művének tartják – s annak tartotta maga az író is. Szentkuthy nagyon fiatalon, húsz- és huszonhárom éves kora között írta, ő maga "kamasz-könyvnek" nevezte, s úgy tartotta, hogy a Prae nem más, mint készülődés a későbbi művekre. De a könyv már az első megjelenésekor több volt, mint "készülődés". A mű számot ad Szentkuthy elképesztő műveltségéről, olvasmányélményeiről, elméleti és szellemi tájékozottságáról, miközben a modern Európa válságállapotában tájékozódni próbáló, magányos értelmiségi küzdelméről is ironikus beszámolót nyújt.
Jorge Luis Borges - Az ős kastély
Borges életműsorozatának újabb kötete önfeledt kalandozásra csábít a könyvek világában, s nyugodt szívvel elmondható róla is, amit Borges írt kedves könyveiről: "Egy könyv elolvasásához nem kell erőfeszítés, a boldogsághoz nem kell erőfeszítés." A kötetben szereplő esszék nagy része az olvasásról, az újraolvasásról szól.
Szerb Antal - Utas és holdvilág
Mikor döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét „csak úgy" a házasság jármába, ha nem a nászútján? Szerb Antal regénybeli utasa holdvilágos transzban szökik meg fiatal felesége mellől, hogy kiegészítse, továbbélje azt az ifjúságot, amely visszavonhatatlanul elveszett. A szökött férj arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lélek időgépén vissza lehet-e szállni a múltba, vajon torzónak maradt élet-epizódokkal kiteljesíthető-e a jelen, és megszabadulhat-e valamikor az ember énje börtönéből vagy hazugnak gondolt „felnőttsége" bilincseitől? Az Utas és holdvilág a magát kereső ember önelemző regénye. Mihály, a regény hőse hiába akar előbb a házassága révén konformista polgári életet élni, s hiába szökik meg ez elől az élet elöl, a regény végén ott tart, ahol az elején: mégis bele kell törnie mindabba, amibe nem akar. „És ha az ember él, még mindig történhet valami" - ezzel a mondattal zárul a finom lélektani részletekkel megírt, először 1937-ben megjelent regény, amely első megjelenése óta hatalmas világsikerre tett szert.
Ismeretlen szerző - Történetelmélet I-II.
Közhelynek számít a magyar történeti irodalomban, hogy a magyar historiográfia egy rövid időszakot és irányzatot (a két világháború közötti szellemtörténetet és legfőképpen Szekfű Gyulát) leszámítva nem igazán érdeklődött a történettudomány teoretikus és metodológiai kérdései iránt. Bár minden korszakban (19. századi pozitivizmus, szellemtörténet, II. világháború utáni időszak) jelentek meg elvétve és szétszórva ilyen jellegű írások és fordítások, ezeket azonban szisztematikusan még senki sem gyűjtötte össze. Az írások összegyűjtése után derült ki, hogy jelentős irányzatok, metodológiai iskolák és tanulmányok teljesen hiányoznak ebből az anyagból, valamint, hogy a fordítások jó része nem felel meg a szakmai követelményeknek. Ezek után a szerkesztők feladata az volt, hogy a meglévő fordításokat átnézzék és egy szintre hozzák, a magyarul meg nem jelent tanulmányokat pedig lefordítsák. Ezen túlmenően minden szöveg előtt röviden bemutatják szerzőjének tudományos pályáját, és közlik magyarul megjelent írásainak jegyzékét.
George R. R. Martin - Királyok csatája
Hogyan veszi fel a küzdelmet a világ másik végére száműzött királynő a szétesett és megosztott birodalom felett uralkodó gonosz démonok és gyilkosok ellen? Ki is valójában a titokzatos, álruhában rejtőző kisfiú? A Jó vagy Rossz képviselői nyerik meg végül a legöldöklőbb, legkegyetlenebb csatákat? Sikerül-e a szörnyű káoszt újra békévé varázsolni?
A Királyok csatája a vad mulatságok és véres megtorlások világába repít el bennünket. Ebben a mesében fivér fivér ellen támad, éjszakánként pedig félelmetes kísértetek suhannak át a lombok közt. A káprázatos Holdhegység sziklái közt vademberek, veszedelmes boszorkányok és méregkeverők ereszkednek le, hogy feldúlják az addig békés vidéket.
Vérfertőzés és apagyilkosság, alkímia és merénylet - e kegyetlen világ dicsőségének ára csak a vér lehet.
A Királyok csatája merész, ötletes és bámulatos képzelőerővel megalkotott regény, kápráztató szépség és határtalan bűvölet hajtja át. Hamisítatlan és felejthetetlen izgalom - elejétől a végéig.
George R. R. Martin - Varjak lakomája
A XXI. század által generált digitalizáció, a modern éra által minden elérhető közelségbe került. De vajon igaz-e ez letűnt vagy kitalált korok és legendák, ködbe burkolózó hősök, emberszabású és szörnyszülött alakok tekintetében is? Már Frodó történetei is arról tanúskodtak, hogy ez a sötét középkor árnyaiból táplálkozó, ősidők mondavilágát "megéneklő" műfaj igencsak vonzza a maga elérhetetlenségével, megfoghatatlanságával a mai embert. És most itt van George R. R. Martin, aki a trilógiának indult Tűz és jég dala sorozat negyedik köteteként megjelent Varjak lakomájában újabb lenyomatát adja ezeknek az időknek. A Trónok harcában megjelenő, az ősi királyságot szétszakító kegyetlen erők, a Királyok csatájának kísértetei, vademberei, boszorkányai, a Kardok viharának a másvilágról előretörő inváziója után a ciklus negyedik kötetében Martin ismét egy sokszereplős, tabudöntögető fantasy-opusszal rukkolt elő. Az 1996-ban elindított, immár tetralógiává bővült sorozat most megjelent kötetét legjobban a könyv utószavának szerzője, Stemler Miklós foglalja össze: "Szemben a legtöbb populáris fantasyvel, ahol a közékori háttér csupán díszlet, amely előtt jobban vissza lehet mondani a Tolkientől tanult, ám teljes egészében soha el nem sajátított leckét, Westeroson a lovagi csillogás mellett jelen vannak a nyomor és a társadalmi különbségek is. Míg Tolkien elsődleges kiindulópontja az ógermán mitológia - pontosabban annak megmaradt töredékei voltak..., addig Martin inspirációit középkori eseményekből merítette, elsősorban a Rózsák háborújából."
Radácsy László - Magyar-héber nagyszótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.