Koronák

Adolf Hitler - Harcom
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Somogyi Győző - Magyar ​hadizászlók
Legrégebbi ​zászlaink Kora újkori magyar zászlók Az állandó hadsereg zászlai (1703-1848) Magyar hadizászlók (1848-1918) A nemzeti hadsereg és a magyar honvédség zászlói (1919-1945) Új zászlók alatt (1945-1990) A sorozatról: Somogyi Győző rajzainak, grafi káinak ihlető forrása a hadtörténelem. Előszeretettel rajzol katonafigurákat, ábrázol előkelőket és közembereket, hol sztyeppei könnyűlovasokat, páncélos lovagokat, végvári vitézeket a régebbi korokból, hol uniformisba öltöztetett gyalogosokat, lovasokat, tüzéreket az újabb időkből. Megörökít fegyvereket, zászlókat, megannyi katonaholmit, de ugyanúgy várakat, laktanyákat, tábort és csatateret. Munkái a magyar történelem korszakolása szerint, tematikus összeállításban jelennek meg a kiadó sorozatában, és képi világát neves hadtörténészek írásai teszik teljessé.

E. W. W. Fowler - Náci ​jelképek
A ​rendkívül gazdagon illusztrált kötet bemutatja a náci korszak egyenruháinak, jelvényeinek, kitüntetéseinek fajtáit, azok kialakulásának történetét, megismertet bennünket alkalmazásuk, használatuk területeivel, körülményeivel, és megismerhetjük a köréjük mesterségesen kiépített mítoszokat is.

Bethsabée Blumel - Michel Guillemot - Szimbólumok ​lexikona
Könyvünk ​megfejti és magyarázza a nyugati kultúra több, mint 900 alapvető jelképét. A szimbólumok a tudás kulcsai: homályosak és talányosak az avatatlanoknak, ám üzenetek sokaságát sugározzák azoknak, akik értenek megfejtésükhöz, a rejtett jelentések, kódok és tabuk feltárásához. A Bibliában és az antikvitásban gyökerező szimbolika mindenütt megtalálható. Nemcsak a vallási rítusokból, az ezoterikából és a művészetből, de a pszichoanalízisből, a politikából és a reklámokból is visszaköszön. Titkos jelentéseket hordoznak a növények, állatok, színek, számok, formák, fantasztikus teremtmények... így lesz a világ a tanításoktól lüktető szimbólumok erdeje. Gazdag képanyag varázsolja még érdekesebbé a Szimbólumok lexikonát.

Marylin Scott - Kerámia
A ​kötet lépésről lépésre, fényképekkel gazdagon illusztrált formában mutatja be a kerámiakészítés alapjait és fortélyait, a formaadás, a kiégetés és a díszítés technikájának széles skáláját. Ismerkedjünk meg a fazekasság alapvető kellékeivel, a műhelyek felszerelésével, az agyagok és az agyag-előkészítés főbb változataival, tanulmányozzuk a formaadás lehetőségeit a lapedénykészítéstől a hurkatechnikán át a korongozásig és a préselésig. Kötetünkben megannyi ötletet kínálunk a kiégetéshez és a kerámiatárgyak díszítéséhez, a különböző technikák társításához. A mázazás előtt gazdagíthatjuk munkáinkat festéssel, pecsételéssel, agyagpéppel, matricával, vagy a kiégetés után különféle mázakkal vagy lüszterrel.

Schütz Antal - Balanyi György - Sebes Ferenc - Szamek József - Tomek Vince - Szentek ​élete I-IV.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jorge Luis Borges - Képzelt ​lények könyve
Balta ​formájú a feje, baltanyél alakú a teste, tömzsi a lába, s kizárólag baltanyelet eszik. Mi az? Az Axehandle Hound. Miféle hal az, amelyik fák közt él, jól repül és fél a víztől? Vidéki. Név szerint az Upland Trout. Miért vágják le a varázslók a sárkányok fejét? Mert sárkányagyból nyerhető a legragyogóbb drágakő, a karbunkulus. Egyáltalán vannak sárkányok? Persze hogy vannak. Ahogy démonok, szörnyek, szirének, kimérák, valkűrök is vannak a képzelet birodalmában. Ez a szórakoztató, meghökkentő és mesés kislexikon az emberi fantázia legfurcsább teremtményeit mutatja be. A Biblia, a görögrómai és a germán mitológia, az Újvilág és a keleti kultúrák fantasztikus figurái, irodalmi művek különös alakjai szerepelnek benne. Álombeli, égi, földi és vízi lények sokasága. Borges kizárólag eredeti forrásokból, többek közt bestiáriumok lapjairól, Lemprire lexikonából, Ovidius, Dante, Poe vagy Kafka műveiből, túlvilági útikönyvekből merítette anyagát. Némelyik alakja több forrásban is felbukkan. Például a hajósok kollektív félelmén alapuló szigetállat, amely egy angolszász bestiárium leírása szerint egy hatalmas bálna: a Fasztitokalon. Olyan, mint egy érdes kő, melyet homok borít; ha megpillantják a tengerészek, szigetnek vélik. Magas orrú hajóikat aztán kikötik emez álföldhöz, s minden félelem nélkül partra szállnak. Tábort vernek, tüzet raknak rajta, s kimerülten álomba merülnek. Ekkor az áruló lebukik az óceán vízébe; a mélységbe hatol, és megvárja, amíg a hajó és legénysége kileheli a lelkét a halál csarnokában. Olykor édes illatot ereget a szájából, mellyel magához vonzza a tenger halait. S mikor azok beveszik magukat a torkába, összezárja a száját, s mindet lenyeli. Az ördög is ugyanígy juttat bennünket a pokolba.

Leo Frobenius - Afrikai ​kultúrák
A ​szerző "Bejárta Szudán, Nigéria, Líbia, Libéria, Algéria, Eritrea, Zimbabwe és Dél-Afrika addig néprajzilag alig ismert területeit. Kutatásai során megismerkedett az itt élő népek társadalmával, életével és kultúrájával. Vizsgálta törzsi szervezetüket, kultúrájukat, vallási szokásaikat, írásba rögzített szóbeli irodalmukat, s elsők között tárta fel képzőművészetük legfejlettebb ágát, a sziklaképeket. De nemcsak kutatta és értelmezte e népek kultúráját. Meg is szerette őket, s egyértelműen elutasítottam azt a lebecsülő véleményt, melyet az európai gyarmatosítók alakítottak ki róluk."

Pavel Florenszkij - Az ​ikonosztáz
„…Isten ​létének filozófiai bizonyítékai közül legmeggyőzőbben éppen az hangzik, amiről a tankönyvek még csak említést sem tesznek, s ami körülbelül az alábbi szillogizmusban adható meg: »Rubljov Szentháromsága létezik, tehát létezik Isten. «…” Ez a beszédmód fejezi ki legsarkítottabban azt az ortodox szemléletmódot, mely szerint az ikon mint Isten valóságos megjelenésének, aláereszkedésének helye az orosz ikonteológiában szó szerint is azt jelenti: „umozsenyije v kraszkah”, vagyis a másik, transzcendens világ, maga Isten értelmi szemlélése festett képben. Pavel Florenszkij ikonteológiai alapvetése életében nem jelenhetett meg, az utóbbi évtizedekben azonban felfedezték, és a világ számos nyelvére lefordították (rövidített változatát 1988-ban adták ki magyarul). Ezúttal a mű az 1994-es első orosz kritikai kiadás alapján, teljes és javított változatban áll a magyar olvasó rendelkezésére.

Oberfrank Ferenc - Az ​aranyművesség története
Az ​aranyművesség történetének első kiadása 1986-ban jelent meg, és régés-régen elfogyott. Talán említeni sem kell, hogy azóta mennyi változás történt a világon, különösen Európának abban a régiójában, ahol hazánk is elhelyezkedik.A magyar ötvösség helyzete hűen tükrözi a múlt és korunk politikai és gazdasági változásait: sok öröm és még több csalódás adatott és adatik művelőinek. A nemesfémiparban és -kereskedelemben világszerte alapvető átrendeződések zajlanak: szinte átrajzolódik a térkép, alig ismerjük ki magunkat rajta. A magyar ötvösség fönnmaradásának csak akkor van esélye, ha fölkészültebb, rugalmasabb, mint versenytársai. Az aranyművesség története c. mű olyan szakmai tanfolyamok oktatási anyagává vált, amelyeken az elmúlt esztendőkben több mint ezer hallgató vett részt. Úgy gondoltuk, hogy legalább a mi szakmánkban fogadjuk meg Széchenyi István, intelmét, amely szerint a haza fölvirágoztatásának útja három lépcsőfokon át vezet: a kulturális fölemelkedés (és ezen ő nem csupán a humán, hanem a szakmai kultúrát is értette - erről tanúskodik egész életműve), a gazdasági megerősödés és a politikai szabadság (nála a sorrend sem közömbös!). Az átdolgozás és a bővítés révén áttekinthetőbb szerkezetűvé vált a könyv, információi korszerűbbek és bőségesebbek.

Dr. Unger Emil - Magyar ​Éremhatározó I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Turistabot-jelvények
A ​történelmünk során sokat csatangoló őseink a Kárpát-medencében letelepedve sem veszítették el vándorló kedvüket. Könyvecskénkben azonban nem a harcias kalandozásokra tekintünk vissza, hanem a békebeli turistabotokat díszítő, a múlt idilli, hátizsákos-bakancsos gyaloglásait hitelesítő fém jelvénykék bemutatásával emlékezünk az utak célállomásaira. Ezeket a menedékházakat, kilátókat, természeti és építészeti értékeket láttató apróságokat akasztottuk le kiadványunkhoz a szögről, hogy a súlytalanságukban is veretes ereklyék továbbra is látványos dokumentumai maradjanak az annak idején sikerrel megtett kilométereknek.

Palkó Attila - Szentimrei Judit - Marosmagyarói ​varrottasok és szőttesek
Marosmagyaró ​a Felső-Maros mente egyik legrégibb, leg­né­pe­sebb települése, nagy többségében református vallású, magyar lakosságú falu. Keletkezését és fejlődését döntő módon határozta meg az a vidék, amelynek szerves részét alkotja. A Felső-Maros mente nemcsak természetföldrajzi adottságainál fogva érdekes, hanem igen értékes az az örökség is, amelyet a vegyes lakosságú vidék magyar, román és szász népessége az anyagi és szel­lemi kultúrában alkotott. A vidék néprajzi kincseinek feltérképezésébe olyan kiváló kuta­tók kapcsolódtak be, mint Gunda Béla, Szabó T. Attila, Jagamas János és nem utolsó sorban a falu szülötte, Palkó Attila történész, aki tervszerűen készült a falu nagylélegzetű monográfiájának megíratására, ismert kutatókat és képzett helybeli értelmiségieket kérve fel a rész­ munkálatok elvégzésére. Ennek a lelkiismeretes gyűjtőmunkának kö­szön­hetően jelenhetett meg 1985-ben, Palkó Attila - Portik Irén - Zsig­mond József: Felső-Maros vidéki varrottasok című kö­tet. Az ér­tékes anyagot tartalmazó kiadványnak megvolt a konkrét eredménye, Ma­gyarón és másutt valósággal fellendült a hanyatlóban levő hím­zésművészet. Ennek ékes bizonyítéka a magyarói református templom­belső, amely igazi ''varrottas múzeummá'' lépett elő. Kötetünkben a Szentimrei Judit által feldolgozott magyarói szőttes anyaggal együtt közös kötetben láthatnak napvilágot az új szem­pontok alapján kiegészített magyarói hímzések.

Thanhoffer Lajos - Kongó
Egy ​magyar orvos Belgiumban kapja meg orvosi oklevelét, s ezután nagy és szép feladatra vállalkozik; orvosi hivatást vállal Afrika földjén, Belga-Kongóban. A harmincas évek közepén hagyja el Európa földjét, s ettől kezdve egészen a mostani világháború kezdetéig (pontosan négy hónappal még utána is) ott él Afrikában, de nemcsak ott él, hanem hivatást is tölt be. Mert sokan vannak, akik állást vállalnak, de nem töltik be hivatásukat, Thanhoffer azonban komolyan veszi azt, amit vállalt, és afrikai éveit az alkotómunka jellemzi. Könyvében egyszerű, de annál megragadóbb eszközökkel írja le ennek a néhány évnek a történetét, s megismertet bennünket Belga-Kongóval, amelyet bizony Európában s méghozzá Magyarországon oly kevéssé ismernek. Thanhoffer nem szépíti az európai gyarmatosítók afrikai szereplését, minden egyéniséget, minden jellemet pontosan lefest, mégis összbenyomásunk az, igaza van neki, mikor megállapítja, hogy bizony, Európa igenis nem csak civilizációt, hanem sok tekintetben kultúrát is vitt Afrikába. Megható egyszerűséggel írja le Makashi néger törzsfő meggyógyításának történetét, s ebből a leírásból kitűnik, hogy szeretettel sok mindent el lehet érni az egyszerű négerekkel, mindenesetre többet, mint gyűlölettel és meg nem értéssel, s még a „legvadabb” lelket is meg lehet szelídíteni. Mert Thanhoffer leírásából az is kitűnik, hogy lélekben, bizony, sokszor a művelt európai a vadabb, s a néger a magasabb színvonalon álló.

Török Gyöngyi - Gótikus ​szárnyasoltárok a középkori Magyarországon
A ​gazdag képanyagot tartalmazó kötet a középkori művészet egyik jellegzetes alkotásával, a szárnyasoltárokkal ismerteti meg az olvasót. A gótikus szárnyasoltár a céhes keretekben dolgozó festők, asztalosok együttes munkájának eredménye volt; a legfőbb művészeti ágakat hangolta össze egy megépített dekoratív egységen belül. Ez a "kisépítészet" jól illeszekedett a gótikus templomok monumentális terébe. Ismert XV. századi oltáraink legjava a vidéki templomokat díszítette, az erdélyi alkotások a XVI. század elejéről maradtak ránk nagyobb számban. A könyv első ízben mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria gazdag szárnyasoltárgyűjteményét a maga teljességében. Megtalálhatók benne a hosszú évekig tartó restaurálás során újjászületett magyarországi szárnyasoltárok, a festett bibliai jelenetekkel és faragott szobrokkal, valamint a névadó szentek - Szent Magdolna, Szent Katalin, Szent Márton, Szent Miklós és mások - legendáinak ábrázolásával.

Karel Van Mander - Hírneves ​németalföldi és német festők élete
Több ​ezerre tehetjük azoknak a festőknek a számát, akik Németalföldön Karel van Mander (1548-1606) előtt és az ő korában működtek. Ezek közül kiválasztani a száz legkiválóbbat, ma sem volna könnyű feladat. Mander ez a lelkes és tájékozott festőművész, költő és író hallatlanul nehéz munkát végzett az ecset nagymestereinek bemutatásával. Nemcsak az életrajzok legapróbb mozzanatait kutatta fel fáradtságos munkával: finom megfigyelései az elemzett műalkotásokat is életre keltik. Kikről szólnak a könyv novellisztikus esszéi? A sort a Van Eyck fívérek nyitják; s csak a legnagyobbakat említve, a Holbeinről, Dürerről, Lucas van Leydenről, Boschról, Bruegelről elmondottak máig alapvető információk a művészettörténészeknek, a lebilincselően izgalmas, olykor ellenálhatatlanul humoros olvasmány a művészet kedvelőinek.

Varga Vera - Az ​üveg jelentése
Az ​üveg története csaknem egyidős az írott történelemével. Az eddig ismert legrégibb, több ezer éves üvegtárgyra Mezopotámiában bukkantak a régészek. Az üvegkészítés innen Egyiptomba jutott, majd Egyiptom után a Római Birodalomban is elterjedt, ahol az előállítás technikáját már olyan magas fokra fejlesztették, hogy művészi tárgyak elkészítésére is alkalmassá vált. A Római Birodalom bukása után a középkori Európában a gótikus üvegfestmények kivételével az üvegművesség háttérbe szorult, és csak a 16. században Itáliában, elsősorban Velencében éledt újjá - felélesztve az antik hagyományokat. A velencei, gyémántheggyel karcolt csipkeszerű díszítményekkel ellátott dísztárgyaknak a 16. század végén csakhamar vetélytársa akadt: Csehországban sikerült előállítani a metszésre alkalmas színtelen üveget, s a cseh és sziléziai német mesterek ún. kristálymodorú megmunkálásával az üveg hódító útjára indult. Az üvegserlegek és -tálak előbb a főúri palotákba, majd a polgári otthonokba is eljutottak. A 19. században a bájos biedermeier, empire fürdőkúra- és emlékpoharak uralták a szalonokat, majd lassan átadták helyüket a reprezentatív historizáló és szecessziós üvegtárgyaknak: Emil Gallé álomszép maratott réteges vázáinak, Louis Comfort Tiffany aranyos, szivárványfényben ragyogó lüszteres dísztárgyainak vagy, hogy hazai példákat is mondjunk, Pantocsek Leó irizáló kancsóinak, Sovánka István elegáns alkotásainak, Róth Miksa lenyűgöző üvegfestményeinek. Az üveg napjainkban is megőrizte fontosságát az iparművészetben, megtartotta kedveltségét otthonainkban és középületeinkben, ünnepeinken és mindennapjainkban. Kötetünk az Iparművészeti Múzeum világviszonylatban is gazdag üveggyűjteményének legszebb, 19-20. századi darabjait mutatja be a gyűjtemény vezetőjének értő kalauzolásával. S miközben elgyönyörködhetünk a régi korok és a modern idők műveinek bámulatos technikájában, művészi szépségében, megismerkedhetünk az üveg történetének néhány nagy korszakával és mélyebb jelentésével is.

Szilárdfy Zoltán - Barokk ​szentképek Magyarországon
A ​szentkép a vallásos művészet igen jelentős, de egyenetlen minősége, kis mérete és anyagának esendősége miatt a kutatók részéről mind ez ideig mellőzött műfaja. Az egyéni áhítat célját szolgáló grafikák magas példányszámuk és az aktuális gondolati-ideológiai tartalmak közlésére való alkalmasságuk miatt - jóllehet rejtetten - igen nagy hatást gyakoroltak a monumentális műfajokra is. A művészettörténész szerző - a hazai emlékanyag első módszeres feldolgozója - számos összefüggést tárt fel kegyképek, oltárok és a népszerű fametszetek között. A szentképek azonban nemcsak vallásos eszmék hordozói és közvetítői, hanem tárgyak, amelyek sokféle alkalmazást nyertek. Rangjuk és értékük bizonyítéka, hogy egy-egy példányuk főurak körében is megtisztelő ajándék lehetett; gondolati gazdagságuk miatt a hitviták fegyvertárába ugyanúgy beletartoztak, mint ahogy a pedagógia is hatásosan élt velük. Szakrális tartalmuk révén bajelhárító és gyógyító erőt tulajdonítottak nekik: amulettként hordták, beteghez vitték őket. A műfaj történeti áttekintésekor készítői között számos kiemelkedő művész nevével találkozhatunk. A barokk korban azonban már voltak kifejezetten a tömegszükségletet kielégítő mesterek, akiket egyébként a művészettörténet nem is tartott számon. Ez idő tájt szinte önálló ágazatként virágzott a szentképkészítés, melynek utóélete a XIX. században is tartott még. A bevezető tanulmányt 48 fekete-fehér, 16 színes kép és a hozzájuk fűzött történeti, ikonográfiai magyarázatok egészítik ki.

Szemadám György - Apokrif ​lények enciklopédiája
Ez ​a könyv azokról a lényekről szól, amelyekről egyszerűen csak azt szokás kijelenteni: "Ilyen állat pedig nincs!" Nos, mintha csak ezt az egyszerű mondást hallaná ki az ember a tudósvilág hivatalos állásfoglalásaiból is akkor, amikor szóba kerül a tengeri kígyó, a Loch Ness-i szörny vagy például a yeti. Az utóbbi évtizedek megdöbbentő tudományos felfedezései már megtaníthattak bennünket arra, hogy bizonyos tények bosszantó módon nem engedelmeskednek a tudomány hipotéziseinek, s megfigyelhettük azt a bosszús mozdulatot is, mellyel az ilyen "engedetleneket" a tudós lesöpri az asztalról. A könyve címébe azért választotta a szerző az "apokrif" jelzőt - ami a tételes vallás által hivatalosan el nem ismert s így kétséges eredetűnek, illetve kétes hírűnek feltételezett iratokra vonatkozó kifejezés -, mert némi iróniával szeretett volna utalni a zoológia tudományának dogmatikus vallásjellegére. "Ilyen állat pedig nincs!" Milyen állat nincs? - kérdez vissza Szemadám Gyrögy, és kezét nyújtja mindazoknak, akik bölcs szavú idegenvezetésre vágynak az emberiség történetének - hivatalosan mitikus körbe utasított - állat- (és ember-)kertjében.

Nyulásziné Straub Éva - Öt ​évszázad címerei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.