Kommunista ​kiáltvány

Arisztotelész - Politika
Arisztotelész ​a politika tudományát, amely a szabad emberek legmagasabb rendű közösségének, az antik városállamnak az életével foglalkozik, az emberre vonatkozó valamennyi tudomány közül a legfontosabbnak tartotta. Híres művében arra az alapvető kérdésre keresi a választ, milyen a legjobb emberi élet, hogyan kell berendezni a városállamot, hogy polgárainak a legjobb, legtökéletesebb életet biztosítsa. Arisztotelész műve a mai olvasó számára is érdekfeszítő olvasmány. A művet Simon Endre elmélyült bevezetőjével nyújtjuk át az olvasóknak.

Karl Marx - Friedrich Engels - A ​Kommunista Párt kiáltványa
A ​Kommunista Kiáltvány az első tudományos, kommunista pártprogram, amely eszmei tartalmát tekintve Marx és Engels közös munkája, végeleges irodalmi formája szerint Marx műve. De első ízben, 1848 februárjában, nem egyéni szerzők műveként, hanem névtelenül, mint egy párt - a Kommunisták Szövetsége - hivatalos programja jelent meg.

Ismeretlen szerző - Anarchizmus
Magyarországon ​először jelenik meg válogatás az anarchizmus klasszikusainak írásaiból. A kötet az anarchista eszmetörténet másfél évszázadából ad ízelítőt olyan szerzők munkáit felidézve, mint Godwin, Proudhon, Stirner, Bakunyin, Kropotkin, Reclus, Tucker, Tolsztoj, Malatesta, Landauer, Berkman és mások. A válogatást részletes bibliográfia és a szerkesztőknek az anarchizmus elméletét többoldalúan elemző tanulmánya egészíti ki.

Friedrich Nietzsche - Vegyes ​nézetek és mondások
Nietzsche ​egyik kevésbé ismert önálló munkája, melyben elemzi az általa kedvelt témákat: újkori morált, annak kialakulását, a művészetről és a tudományról alkotott nézeteit, valamint az ideológia és a politika kérdéseit. A kötetet a fordító tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus is segíti az olvasót.

Platón - Az ​állam
Platón ​nevét és alkotását hosszú évszázadok őrizték meg, gondolatai korunk számára is érdekesek. E kötet teljes terjedelmében mutatja be Az állam című művét, melyet kitüntetett hely illet meg a Platón-dialógusok között, ezt a rangot tartalmának sokrétűsége, összefoglaló jellege és művészi színvonala egyaránt biztosítja. A többi műtől eltérően majdnem teljes filozófiai rendszer, amelyen belül a főhely Platón állam-, illetve társadalomtanát illeti meg. Platón az athéni demokrácia fénykora, Periklész uralkodása után élt, a hanyatló görög társadalmi berendekedés láttán írta művét. Kiindulópontja és alapkérdése: mi az igazságosság, hogyan valósul meg ez az egyes ember és az állam életében, mi az erény, hogyan nevelhető az ember, a társadalom kívánalma és az egyén hajlama hogyan egyeznek és különböznek? Szókratész és beszélgetőtársai egy ideális, a társadalmi igazság eszményét leginkább megvalósító államforma utópisztikus képét építik fel. A mű gondolatrendszere s a kérdések a platóni államfilozófia kifejtésén túl pedagógiai, pszichológiai, erkölcstani fejezetek egész sorát tartalmazzák. Ezek módszeres vizsgálatával jut el az ismeretelmélet, az "idea-tan" tárgyalásához, melynek legközismertebb képi kifejezése a barlanghasonlat, a való és az ideák kettős életének ábrázolása. Minden erény csúcsán - így az államberendezkedést irányító igazságosság vállán is - a legfőbb jó eszméje áll. A kísérő tanulmányban a fordító, Jánosy István történelmi, filozófiai összefoglalással segíti az olvasót

Henry Jacoby - A ​Trónok harca titkai
Ez ​a könyv arra vállalkozik, hogy fellebbentse a fátylat a Trónok harca titkairól új megvilágításba helyezve a karaktereket, a történet szálait és a fontosabb eseményeket. A szerzők többek között olyan témaköröket vizsgálnak, mint például Westeros különös lényei, Jaime és Cersei Lannister kapcsolata, vagy a trónok harcát vívó westerosi nagyurak jelleme és erényei (vagy éppen ezek hiánya). A Trónok harca világának titkait olvasva mélyebb betekintést kapunk a Nagy Házak sorsát formáló erők működésébe, jobban megérthetjük, hogy mi motiválta a szereplőket döntéseik során és lehull a lepel számos olyan titokról is, melyeket csak a sorok közt elrejtett utalások alaposabb elemzésével érthetünk meg. Napjainkban George R. R. Martin regényciklusa – az abból készült HBO filmsorozatnak köszönhetően – igazi virágkorát éli. Könyvünk épp ezért a rajongók számára kötelező darab, hiszen betekintést enged a Trónok harca titokzatos világának legmélyebb rejtelmeibe...

Johann Baptist Metz - Memoria ​passionis
A ​Johann Baptist Metz nevéhez kötődő új politikai teológia annak meggyőződésnek a talaján alakult ki, miszerint a vallásnak szerves összefüggésben kell állnia a politikummal, az ember történelmi és társadalmi tapasztalataival, függetlennek kell lennie viszont a konkrét cselekvési-politikai programoktól, a politika közvetlen terepétől. Ennek nyomán fokozatosan azt a kérdést helyezte előtérbe, hogy miként szólhat a kereszténység Istenről, ha hagyja, hogy megérintse a világ mélységes szenvedéstörténete, miként lehet jelen a társadalmi valóságban, ha nem hajlandó megfeledkezni az emberiség szenvedéséről, s miként tekinthet a jövőbe, ha tudja, hogy határponthoz van rendelve az idő. A _Memoria passionis_ban Metz összegző módon fejti ki a konkrét történelmi szenvedés emlékezetének megőrzésére képes és az idő végpontjának tudatában élő kereszténységről alkotott felfogását.

Daniel Quinn - Beyond ​Civilization
In ​Beyond Civilization, Daniel Quinn thinks the unthinkable. We all know there's no one right way to build a bicycle, no one right way to design an automobile, no one right way to make a pair of shoes, but we're convinced that there must be only one right way to live -- and the one we have is it, no matter what. Beyond Civilization makes practical sense of the vision of Daniel Quinn's best-selling novel Ishmael. Examining ancient civilizations such as the Maya and the Olmec, as well as modern-day microcosms of alternative living like circus societies, Quinn guides us on a quest for a new model for society, one that is forward-thinking and encourages diversity instead of suppressing it. Beyond Civilization is not about a "New World Order" but a "New Personal World Order" that would allow people to assert control over their own destiny and grant them the freedom to create their own way of life right now -- not in some distant utopian future.

Kölcsey Ferenc - Kölcsey ​Ferenc válogatott művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gil Green - Új ​radikalizmus: anarchizmus vagy marxizmus?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Geoffrey Robertson - Crimes ​Against Humanity
When ​it was first published in 1999, Crimes Against Humanity called for a radical shift from diplomacy to justice in international affairs. In vivid, non-legalese prose, leading human rights lawyer Geoffrey Robertson made a riveting case for holding political and military leaders accountable in international courts for genocide, torture, and mass murder. Since then, fearsome figures such as Charles Taylor, Laurent Gbagbo, and Ratko Mladic have been tried in international criminal court, and a global movement has rallied around the human rights framework of justice. Any such legal framework requires constant evolution in order to stay relevant, and this newly revised and expanded volume brings the conversation up to date. In substantial new chapters, Robertson covers the protection of war correspondents, the problem of piracy, crimes against humanity in Syria, nuclear armament in Iran, and other challenges we are grappling with today. He criticizes the Obama administration’s policies around “targeted killing” and the trials of Khalid Sheik Mohammed and other “high value” detainees. By rendering a complex debate accessible, Robertson once again provides an essential guide for anyone looking to understand human rights and how to work toward a more complete blueprint for justice.

Kállay Béni - "A ​szabadságról"
Kállay ​Béni írása a magyar politikai esszé máig érvényes mesterműve, érvelése lebilincselő, tételei száz év múltán is megkerülhetetlenek, igazsága pedig megszívlelendő.

Ludassy Mária - Felvilágosodástól ​elsötétítésig
Ludassy ​Mária legújabb könyvében a francia és angol felvilágosodás legjelentősebb gondolkodóinak politikafilozófiájával foglalkozik. Nem csupán mások mellett Hume, Diderot, Rousseau, Condorcet vagy Tocqueville politikai gondolatait, de a kor fontos fogalmait (mint pl. az igazságosság, politikai felelősség, szabadság) is tárgyalja, remek stílusban. Ludassy Mária az ELTE BTK Filozófiai Intézet professzora, az MTA doktora, a felvilágosodás kori filozófia legnagyobb tekintélyű magyar kutatója.

René Descartes - Test ​és lélek, morál, politika, vallás
Descartes ​kései írásainak középpontjában az a probléma áll, miként lehet összeegyeztetni egymással az emberi test működésének teljességgel mechanikus magyarázatát azzal a lélekfelfogással, amely a testtől tökéletesen elkülönülő szubsztanciát lát benne. Hogyan jön létre az "igazi ember" lélek és test egyesüléséből? Hogyan vagyunk képesek testi érzékszervek útján szert tenni ismeretekre? Hogyan jöhetnek létre a lélekben szenvedélyek a testet ért hatások nyomán? Van-e elegendő hatalma a léleknek a testből származó káros hatások leküzdéséhez? Ezeket a kérdéseket próbálják megválaszolni az itt közölt írások, egymástól igencsak eltérő megközelítésben: a Regiusszal folytatott polémiában fametszetszerű, durva vonalakkal, a belénkszületettség tanításának legegyértelműbb, ám egyszersmind legmeghökkentőbb megfogalmazását adva, a Pfalzi Erzsébethez írott levelekben a hányatott sorsú hercegnő "lelkének orvosaként", a Chanut-höz, Franciaország stockholmi követéhez, illetve Krisztina királynőhöz írott levelekben pedig a legfőbb jó, a barátság és a szeretet mélyreható elemzését nyújtva. A kötetünkben közölt írások döntő többsége most jelenik meg először magyar nyelven.

Krausz Tamás - Mesterházi Miklós - Mű ​és történelem
"A ​szocializmus a harc terméke, amelyet érte vívunk." Lukács György Történelem és osztálytudat című műve megjelenésétől kezdve napjainkig elméleti-politikai irányzatok harcának tárgya. A szerzők éppen a Történelem és osztálytudat húszas évekbeli historikumának feltárásához járulnak hozzá eszmetörténeti kutatásaikkal. Könyvük nóvuma az, hogy a Történelem és osztálytudat, valamint Lukács Lenin-tanulmányának és más kisebb írásainak a bolsevik fogadtatását, a forradalmat követő szellemi atmoszférát mutatják be, s vázolják a modern nemzetközi irodalom főbb tendenciáit is. A könyvből kitűnik, hogy a marxizmus mai útkeresései, megújulási kísérletei elválaszthatatlanok azoktól a szerves előzményektől, amelyeket a személyi önkény időszakának ideológiai rárakódásai és "modernebb" formaváltozatai elfednek, meghamisítanak. A szerzők az eszmetörténeti "információkon" túl Lukács korai elméleti munkásságának vitás kérdéseiben is állást foglalnak, ami ösztönözheti a mai elméleti és politikai alternatívák történelmi végiggondolását.

Slavoj Žižek - Violence
Philosopher, ​cultural critic, and agent provocateur Slavoj Žižek constructs a fascinating new framework to look at the forces of violence in our world. Using history, philosophy, books, movies, Lacanian psychiatry, and jokes, Slavoj Žižek examines the ways we perceive and misperceive violence. Drawing from his unique cultural vision, Žižek brings new light to the Paris riots of 2005; he questions the permissiveness of violence in philanthropy; in daring terms, he reflects on the powerful image and determination of contemporary terrorists. Violence, Žižek states, takes three forms--subjective (crime, terror), objective (racism, hate-speech, discrimination), and systemic (the catastrophic effects of economic and political systems)--and often one form of violence blunts our ability to see the others, raising complicated questions. Does the advent of capitalism and, indeed, civilization cause more violence than it prevents? Is there violence in the simple idea of "the neighbour"? And could the appropriate form of action against violence today simply be to contemplate, to think? Beginning with these and other equally contemplative questions, Žižek discusses the inherent violence of globalization, capitalism, fundamentalism, and language, in a work that will confirm his standing as one of our most erudite and incendiary modern thinkers.

Heller Ágnes - Igazság ​a politikában
Ez ​az írás kizárólag az igazság fogalmával foglalkozik, különös tekintettel pedig az igazság fogalmára a politika szférájában. Heller Ágnes felteszi a kérdést: miben különbözik a politika igazsága - ha egyáltalán különbözik – attól, amit a modern világ más szféráiban „igazságon” értünk. A filozófia Szókratész óta dialógus formájában kérdőjelezi meg a mindennapi gondolkodás, a józan ész igazságát. Amit a mindennapi életben igazságként fogadtak vagy fogadnak el, az a legjobb esetben is csupán igaz vélemény, nem igaz tudás. A filozófiában az igaz tudás mindig megvizsgált tudást jelent. Hogyan érvényes ez a politikára? A kérdés filozofikus, de a válasz, amit a szerző ad, az nagyon is alkalmazható a jelen politikai viszonyaira.

Reinhart Koselleck - Az ​aszimmetrikus ellenfogalmak történeti-politikai szemantikája
A ​szócsináló értelmiség manapság is rendületlenül dolgozik egy strukturális fogalom-menyország megteremtésén, ahol nincsenek többé félreérthető és homályos kifejezések, ahol tudaható, hogy egy állítás vagy igaz vagy nem. Reinhart Kosellek elemzése alapján is állíthatjuk: az élet ennél érdekesebb is meg elszomorítóbb is. Az ellenséges politikai beszéd lehetősége mélyen beleágyazódott életünkbe. Az aszimmetrikus ellenfogalmak történeti-politikai szemantikája a hellén és barbár, keresztény és pogány, felsőbbrendű ember és alsóbbrendű ember duális kategóriapárján keresztül fontos, fájdalmas témát vizsgál: hogyan konstruáljuk meg ellenségeinket. A szerző kérdésfelvetése a történettudomány és a modern társadalomtudományok egyik legizgalmasabb problémáját érinti. Ajánlom Koselleck eredeti szemléletű, a kapcsolódó irodalmat gazdagon feldolgozó, tárgyilagos problémakezelésű művét elsősorban történészeknek, filozófusoknak, politológusoknak, szociológusoknak, nyelvészeknek, más társadalomtudományok művelőinek, s mindazon érdeklődő olvasóknak, akiket foglalkoztat az előitéletes és kirekesztő gondolkodás mechanizmusa, az ellenségkonstruálás sajátossága. Szabó Márton

Gopal Balakrishnan - The ​Enemy
The ​writings of Carl Schmitt form what is arguably the most disconcerting, original, and yet still unfamiliar body of twentieth-century political thought. In the English-speaking world, he is terra incognita, a name associated with Nazism, the author of a largely untranslated oeuvre forming no recognizable system, coming to us from a disturbing place and time in the form of fragments. The Enemy is a comprehensive reconstruction and analysis of all of Schmitt’s major works—his books, articles and pamphlets from 1919 to 1950—presented in an arresting narrative form. The revelation of his work is that, unlike mainstream Nazi ideology, Schmitt makes a strong philosophical claim for the necessity of confrontational politics within a democratic system; a claim that has resonance in today’s hegemony of consensual politics.

Denis Diderot - Esztétika, ​filozófia, politika
A ​kötetben egy olyan kornak, a Felvilágosodás korának filozófiája szólal meg, amelyben politika, filozófia és esztétika még nem különültek el egymástól szigorúan, hanem termékeny kölcsönhatásban álltak. Maga Denis Diderot (1713–1784), akit itthon elsősorban az Enciklopédia szerkesztőjeként és szerzőjeként ismerünk, a korszak egyik intellektuális fejedelme, és kivételes módon mindhárom területen maradandót alkotott. A kötet szerkesztői és fordítói munkájuk során a legújabb kutatási eredményeket használták fel, az egyes szövegekhez gazdag jegyzetanyag és bevezető kapcsolódik.