Tüskés ​varabin Állattörténetek

Lázár Ervin - A ​Négyszögletű Kerek Erdő
Lázár ​Ervin klasszikus meséje Mikkamakka, Ló Szerafin, Szörnyeteg Lajos, Bruckner Szigfrid, Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon, Vacskamati, na és persze Dömdödöm közös életéről a Négyszögletű Kerek Erdőben...

Lázár Ervin - Hapci ​király
Lázár ​Ervin legújabb meséinek válogatása, Réber László grafikáival. A címadó írás mellett a kötetbe a Vérengző Alfréd, az Állatmese, A szeplős boszorkány és A durci mókus című meséit vette fel a szerző. A címadó történet egy furcsa birodalom hétköznapjaiba enged bepillantást.

Lázár Ervin - Szegény ​Dzsoni és Árnika
Lázár ​Ervin beszélget a kislányával, szóval együtt szövik a mesét. Kiről szólhat másról egy ilyen mese, mint a becsületes, egyszerű szegény legényről, a jószívű királykisasszonyról, a hirtelen haragú királyról és a vasorrú bábáról, aki természetesen összekeveri a dolgokat. Végül helyreáll a rend, és szegény Dzsoni feleségül veheti Árnikát, és elnyerheti vele a királyságot is. Minden olyan egyszerű, de mégis annyi mindenen lehet elgondolkozni. És mi jobb alkalom arra, hogy az emberi jóságon, barátságon, szereteten elgondolkodjunk, mint egy közös mesélés apa és lánya között? Lázár Ervin és kislánya új mesei világba kalauzolja el az olvasókat; ebben a könyvben nincs jelen Mikkamakka, sem Vacskamati, még Bruckner Szigfrid sem, de a Hétfejű Tündér szeretetvilágának minden szépségét megtaláljuk benne. Réber László magával ragadó bájjal, mély humorral teszi láthatóvá Lázár Ervin mesevilágát.

Lázár Ervin - Berzsián ​és Dideki
Lázár ​Ervin meséinek széles és minden korosztályt felölelő olvasótábora most új hősökkel ismerkedhet meg: Berzsiánnal, a költővel s barátaival: Sróf ezermesterrel, Violinnal, a fülrepesztő zenésszel meg a locska-fecske Zsebenci Klopédiával, aki mindig tud valami okosat mondani. A négyük barátságáról, összeveszéséről, kibéküléséről és a kedves Didekivel, no meg a sötét Áttentő Redázzal való találkozásáról szólnak ezek a hasonlíthatatlan Lázár Ervin-mesék, amelyeknek világát Réber László ragyogó, színes illusztrációi elevenítik meg.

Lázár Ervin - Bab ​Berci kalandjai
“… ​Bab Berci nem szerette a füvek, fák, madarak némaságát. Csak a füvek, fák, madarak csendjét szerette. Megvárta, míg fölzengett a bizakodó csönd, és máris az orránál tartott: persze, e miatt a túlméretezett szörnyeteg miatt van minden, e miatt a tokmányorr miatt, e miatt az uborkaorr miatt… mit orr?! Ormány! Egy bánatos, vöröslő hegycsúcs, egy Kilimandzsáró, egy Popocatépetl, egy Mohendzsodáro, nem, a Mohendzsorádo az nem hegy, az egy romváros, mindegy, akkor is ez az ormány, ez az oka mindennek! Ahogy a nátha észreveszi, rikoltva felkiált, felkiáltván rikolt, és egyetlen rohammal boldogan benn terem, ez kell nekem, ez az én otthonom, rikogat a nátha, Bab Berci orra nekem egy kastély, egy katedrális, Bab Berci orra az én váram, ordibálja elragadtatottan, és soha többé semmilyen fortéllyal kiűzni nem lehet. Na igen. Bab Berci egy lepedőnyi kockás zsebkendőt húzott elő, és nagyot tüsszentett bele. Ettől már meg sem rezdült az erdő, megszokta már Bab Berci tüsszögését, mondhatnánk úgy is, Bab Berci tüsszögése az erdő csendjéhez tartozott.”

Lázár Ervin - A ​kalapba zárt lány
Lázár ​Ervinnek ez a kései meséje sajátos körülmények között született: a szokásos sorrendet megfordítva itt az illusztrátor kérte meg az írót, hogy írjon számára mesét. Lázár Ervin a rá jellemző mulatságos fordulattal úgy tett eleget a kérésnek, hogy a kitűnő képzőművész, Pittmann Zsófi alakját is beleszőtte a történetbe. A két alkotó közös munkája igazi különlegességet kínál az olvasónak.

Lázár Ervin - Gyere ​haza, Mikkamakka!
"- ​Segítség! - jajdult föl Szörnyeteg Lajos. A halálmegvető bátorságú oroszlán, a nagyhangú Bruckner Szigfrid se düllesztette a mellét. Azt suttogta: - Meneküljünk! Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon diadalmasan nézett a berezelt társaságra. - Hiába is menekülnétek. Körül vagytok zárva. Bármerre futtok, a pomogácsok kezére juttok. Erre lett aztán igazi haddelhadd! Futkostak, ugráltak, jajgattak, siránkoztak. Csak az egy Dömdödöm támaszkodott szótlanul, karba tett kézzel egy fának."

Lázár Zsófia - Lázár Ervin - Bogármese
Egy ​mese Csillagszeműről és az erdő megannyi csodabogaráról. Csillagszemű bogár-főhősünk küldetése az, hogy felkutassa a jótékony varázsvirágot, mely beteg Szivárványos barátjának egyetlen gyógyírja lehet. Lázár Ervin és Lázár Zsófia első közös műve.

Lázár Ervin - A ​Hétfejű Tündér
"Az ​Egér az Erdei Kocsma pultján ült, egy borral teli mogyoróhéjat tartott a kezében, és a csillagokról mesélt." (A hazudós Egér). A gesztenyeorrú cserkesz így mesél: "... egyik szemem mandola, másik szemem mandula, a derekam mandolin" (Mese Julinak). Mikkamakka társaságában ott van az előkelő Okker család leszármazottja és riválisa, a nemes Ultramarin... (Szökevény szeplők; A Kék meg a Sárga). Majom és Hangya reménytelenül vetélkednek, a furfang segíti a gyengébbet (Az igazságtevő nyúl). A rubinszemű hernyó megmenekülése egy kis hangyán múlik, ő azonban nem bukkan elő (A fába szorult hernyó). Egyik-másik szereplő ismerős a klasszikus állatmesékből. Aesopus és La Fontaine "hőseihez" hasonlóan történetük tanulsága most is több ezer éves bölcsesség - mint minden igaz emberi mondanivaló - de a régi tanulságok ízig-vérig modern "hangszerelésben" jelennek meg; sok a humoros, groteszk elem a mesékben. A szerző meséinek gyűjteményes kötete a felnőtteket is tiszta, szép élménnyel - a költészet élményével - ajándékozza meg.

Polcz Alaine - Macskaregény
"Volt ​macskám az életben. Nem is egy. Olyan is, amelyiket nagyon szerettem. Nézem a menyasszonyi képemet. Ijedt kislány, fehér fátyollal, fekete macskát tart a karján. Talán ez az egyetlen esküvői képem, amelyik megmaradt... Vagy csak bennem maradt meg? Akkor kezdtem sejteni, hogy a házasságommal baj van, mikor János kidobta a macskát az ablakon a rózsabokrok közé. A macska ezután már csak akkor jött, ha ő nem volt otthon."

Lázár Ervin - A ​manógyár
"Akkor ​ajaj. Meg hajaj. Mert csendes esőben mélabús manócskák születnek, viharban mérgesek, szélben érdesek, zivatarban kotnyelesek, éjjel titokzatosak, holdvilágoson bölcsek, viharoson rosszmájúak, akkor meg, amikor a Rohadtsarok felől jön a rossz idő, rontó-bontók."

Lázár Ervin - Mesék ​felnőtteknek
Lázár ​Ervinből nem lehet kinőni! Szerencsére nem is kell: akik meséin nőttek fel, és ma is lázárervint olvasnak gyerekeiknek, különösen élvezni fogják ezeket a felnőtteknek írt, tündérien abszurd novellákat, amelyeket Kern András ad elő - vagy inkább kelt életre. Az első és utolsó elbeszélést pedig maga a szerző olvassa fel nekünk.

Csukás István - Süsü, ​a sárkány
Több ​mint huszonöt éve bocsátotta útjára Csukás István Kossuth-díjas író legendává let mesehősét, Süsüt, a sárkányt. A behemót, ám szívében szelíd, híres egyfejű, akit háromfejű apja kitagadott, az emberek közé került. Előbb riadalmat keltve, azután szeretettől övezve. Bár vágya, hogy elnyerje a királylány kezét, nem teljesül, de kárpótlásul a Fő-fő Udvari Sárkány címet azért megkapja. Kalandjainak ártatlan sutasága, kedves humorral ábrázolt figurája révén, a gyerekek és a már felnőtt gyerekek kedvence lett.

Lázár Ervin - Csillagmajor
Lázár ​Ervin (1936) a mai magyar prózairodalom talán legeredetibb hangú elbeszélője, s ez a méltán megcsodált eredetiség valóban az "írói hang" varázslatos tulajdonsága, amivel az író "megénekli" a világát. Ebben a kötetében a valaha volt pusztát és embereit, ahol gyerekkorát töltötte. Lázár Ervin ugyanis a Tolna megyei Alsórácegrespusztán nevelkedett, ez volt az ő gyerekkorának az Édenkertje, s nem is titkolja, hogy a nagyvárosból, ahol évtizedek óta él, "állandó nosztalgia húz vissza falura, isten háta mögötti helyekre". Ez az isten háta mögötti emberi világ volt az ő írói képzeletének a nevelője, s kincses emlékeiből táplálkozik ma is, mert ez ugyanolyan gazdag és kimeríthetetlen terepe a teljes fényű létezésnek, mint a metropolisok vagy a megalopolisok kavargó-nyüzsgő élete, s az ember, akinél - Szophoklész szerint - "nincs csudálatosabb", szívének reményeivel és sorsának nyomorúságával ebben a valóságot írói látomásokkal és költészettel át- meg átszőtt "Csillagmajorban" ugyanúgy megmutatkozik, mint a világnak bármelyik más színterén.

Kádár Annamária - Mesepszichológia
Kutatások ​igazolják, hogy az életben való beválásunk nem csak értelmi képességeinken múlik. Az igazi sikereket és - ami még fontosabb! - a belső harmóniát, az önmagunkkal való elégedettséget csak akkor érhetjük el, ha képesek vagyunk felismerni a magunk és mások érzelmeit, kapcsolatokat teremteni, konfliktusokat kezelni, együttműködni, segítséget kérni, vágyainkat késleltetni, kitartani… Vagyis, ha fejlett az érzelmi intelligenciánk. A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, azt a nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot. Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában. Adjuk hát meg neki a lehetőséget arra, hogy az égig érő fa csúcsára kis kanászként felkapaszkodhasson! Annak a gyermeknek, aki mesét hallgatva nő fel, varázspálcája a saját elméje lesz, és képzelete, érzelmi intelligenciája segíti majd a megpróbáltatások közepette. Hogy miként támogathatjuk őt ebben? Erről írtam ezt a könyvet, mely tíz mesét is tartalmaz egy Lilla nevű kislányról, akinek képzeletbeli barátja, Tündérbogyó segít érzelmi konfliktusainak megoldásában. A mesék 4-9 éves gyerekeknek szólnak, és segítenek a frusztrációk, csalódások elviselésében, a pozitív és negatív érzelmek tudatosításában, a félelmek megszelídítésében, a testvérféltékenység kezelésében, a veszteségek elfogadásában és az önfeledt játékban. A szülőknek elárulom: én voltam az a kislány, aki attól félt, hogy a boszorkány megcsiklandozza a lábát, én vittem haza a kisegeret, utánam jött ki a nagyapám borotvahabos arccal. Tündérbogyó pedig az én belső hangom volt, akit most ebben a formában megszemélyesítettem. Dr. Kádár Annamária: Pszichológus, egyetemi adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője. Diplomamunkájában és doktori disszertációjában több mint ezer, gyermekek által írt mesét vizsgált meg. Dolgozott iskolapszichológusként, jelenleg pedig az óvoda és elemi oktatás pedagógiája szakon tanít. Trénerként rendszeresen tart az érzelmi intelligencia fejlesztését célzó tréningeket. Az Erdély FM rádió Pszichotrillák című műsorának szakértője és társszerkesztője. Többször tartott már előadást a Nyitott Akadémián - kirobbanó temperamentumát, ízes erdélyi beszédét, derűs, szeretetteljes lényét és humánus gondolatait vastapssal jutalmazta a közönség.

Rados Virág - Bántalmazó ​házasság
Íme ​egy zenélődoboz, és benne a táncospár: már halljuk is a monoton muzsikát, amelynek dallamára lassan, szertartásosan, ugyanarra a koreográfiára perdülnek-fordulnak a táncosok. Amikor a dallam lejár, egy láthatatlan kéz újra felhúzza a dobozt a kulccsal, és a férfi és a nő végtelen tánca folytatódhat - a szabadulás reménye nélkül. Hiába van az arcukon mosoly, a lelkük, kiváltképpen a nőé, zilált; örökös közöttük a feszültség, és az áldozat sebei talán sohasem gyógyulnak be. Ismerős a helyzet? Nem véletlenül, hiszen gyakrabban fordul elő, mint gondolnánk, hogy társas kapcsolatainkban áldozattá válik az egyik fél, és helyzetéből nemhogy a kiutat nem találja, de sérült önbecsülése folytán azt sem érzékeli: ez nem természetes állapot. Rados Virág pszichológiai témájú regénye azt boncolgatja, hogy milyen mélységekig süllyedhet a férfi és nő közötti kapcsolat, s története lapjain kibomlanak a bántalmazás lélektanának súlyos titkai. A szép és intelligens, ám a szíve mélyén súlyos önbizalomhiánnyal küszködő Kárpáti Anna ügyetlenül csetlik-botlik a partnerkapcsolatok világában. Már-már feladja a társkeresést, amikor találkozik Ferkóval. Eleinte minden szép és jó, de egy napon robban a bomba. Ferkóról kiderül, hogy korántsem az a kedves, szeretetteljes férfi, akinek addig mutatta magát, hanem rideg, goromba, erőszakos ember. Szinte nap mint nap szóval és tettel, lelkileg és fizikailag bántalmazza Annát. Ő mégsem tud hátat fordítani neki, ellenkezőleg: egyre mélyebbre merül a kapcsolatba, remélve, hogy a férfi megváltozik a kedvéért. Van-e kiút ebből az ördögi körből? Mi minden történik Annával, amíg ráébred: saját testi és lelki épsége érdekében ki kell lépnie az életét megkeserítő, egészségtelen viszonyból? Vajon sikerül-e neki? Mi olvasóként végigkísérhetjük a "táncát"; tanúi lehetünk, ahogyan -az őt megillető támogatással- sikerül megtalálnia önmagát...

Müller Péter - Jóskönyv
A ​Jóskönyv működik. Kapcsolatot teremt. Bizalommal fordulhatunk hozzá, tanácsot ad. Nem konkrétumokat mond, annak válaszol, aki érti a nyelvét, aki vállalkozik az útra, amely hosszabb és rögösebb, mint gondolnánk, noha megmozdulnunk sem kell, hogy elinduljunk. Ez az út önmagunkba vezet. A válasz adott, elérhető. Ha elég bátrak vagyunk hozzá, hogy feltegyük a kérdést, és ha valóban az igazságra vagyunk kíváncsiak, keresve sem találunk jobb útmutatást.

Lázár Ervin - A ​fehér tigris
Lázár ​Ervin mindmáig egyetlen regénye először 1971-ben látott napvilágot. _A fehér tigris_ egy csodás elemre épülve ábrázolja a korunkbeli (és mindenkori) hétköznapi ember erkölcsi próbatételét. Mit kezd az ölébe hullott mesés és korlátlan hatalom birtokában? Sajnos, nem tud úrrá lenni az emberi természet rossz erkölcsi beidegződésein, és jobbik énünk vágyainak a valóra váltása helyett a nyers erőszakot gyakorolja.

Paulo Coelho - Tizenegy ​perc
A ​szerző új regényében, mely szinte egy időben 33 nyelven jelenik meg, egy fiatal brazil lány életét meséli el. Maria egy gyerekkori csalódás után úgy érzi, soha életében nem fogja megtalálni az igaz szerelmet. Egy váratlan találkozás révén eljut álmai városába, Genfbe, ahol mesés gazdagságot és hírnevet remélve kezd táncosnőként dolgozni. Hamar ráeszmél, hogy a hírnevet nem adják ingyen, és nemsokára az utcán találja magát, ahol prostituáltként kell megélnie. Az igaz érzelmekről rég letett ugyan, de a szexualitás új és új utakra csábítja mindaddig, amíg egy fiatal festő fel nem lobbantja benne a szerelem tüzét. Választás elé kényszerül: vagy végleg feloldódik a testiségben, vagy megtalálja saját "belső fényét", és a szent szerelemben keresi meg a szex helyét. Coelho újabb világsikerű művében a szerelem szentségéről és a benne rejlő szexualitásról ír, tabuk nélkül, szenvedéllyel, a tőle megszokott spirituális emelkedettséggel.

Wass Albert - A ​funtineli boszorkány
Erdély, ​havasok alja, vadászatok, pásztorok és prepegyitok világa bontakozik ki Wass Albert leghíresebb regénytrilógiájában. Főhőse, Nuca a zord világ ellentéteként maga a lelki szépség: a természet hűséges leánya. Látóasszonyi képessége személyes akaratán túli végzetszerűsége mintegy isteni törvény megtestesítőjévé teszi.