|
A népi mesék varázslatos világát idézi e három esében a neves író. A címadó történetben az egyszeri juhászlegény hosszú vándorlás után eljut a csodálatos Vadkörtefaországba… Itt a mesei “véletlenek”, sajátos ügyessége és “beszélő” kis pulikutyája segítségével királyfi lesz. Végül eléri vándorlása igazi célját: megszerzi az aranyakat termő vadkörtefamagokat is. A másik mesében a szegény falusi lány csak a folyó hullámaiban találja meg a boldogsátág… A harmadikban a szegényember furfangjával még a ravasz ördögön is kifog.
Mindezeket ízes-színes stílusban, hajlékony, szép magyar nyelven s csillogó humorral átszőve elveníti meg az író.
Kapcsolódó könyvek
Fülöp Monika - Röpke - Egy lombtündér igaz története
Környezetvédelem és ezotéria egy mesében, átszőve a tündérek titokzatos életének, képességeinek valósághű leírásával! Egyedülálló mese a szeretetről, a természetről és a tündérek elfeledett világáról. Főszereplője Röpke, a kis lombtündér, aki engedetlensége miatt elveszíti egyik szárnyát. Ahhoz, hogy újra visszakapja, kapcsolatba kell lépnie az emberek világával, és meg kell szelídítenie egy mogorva embert. Kalandos útján vele tart Őrzel, az őrangyal, hogy bölcs tanácsaival segítse, és védelmező szárnyaival óvja a szeleburdi tündérkét. Röpke másik segítőtársra is lel útja során, Virágra, a természetet szerető kislányra. Mire a tündér beteljesíti a küldetését, megtanulja, hogyan higgyen magában és hogyan váltsa valóra az álmait. Aki megismeri Röpke történetét, ezentúl másképp tekint a természetre, az erdőre és a fákra, hiszen sosem tudhatja, melyik lombkorona rejti a tündér királylány otthonát.
Homoki-Nagy Katalin - Mikulás meséi
Ajánlom könyvemet minden kis barátomnak - és minden felnőttnek is, aki még emlékszik gyermekkorára. Akiben élnek a telek: mostaniak vagy a régiek. Akinek megremeg a lelke ősszel az utolsó ökörnyál röptét figyelve, aki percekig némán áll az első csípős, hideg reggelen, a tél leheletét, dér szikráját elnézve a füveken... Üzen a tél... a füveknek, fáknak már megsúgta titkát... ők már tudják, milyen ruhában érkezik az idén. Bár emlékeznek még a tavalyi hirtelen betörő, éles északi szélre, faág karjaikban a roppant hó súlyára, fagyos csillagok hunyorgó szemére, nádi farkasok éles vonítására - mégis tudják: minden évben új és új csodákkal borítja el a világot az újszülött tél. Új és újfajta jégvirágot rajzol ujjával falusi házak apró ablakaira; s a holdfényben minden percben másképpen kavarja meg a kémények párás meleg, fehéren világló füstjét.
Csukás István - Pom Pom újabb meséi
Pom Pom, aki leginkább egy szőrsapkához hasonlít, újabb történeteket mesél Picurnak és nekünk Egylábú Esernyőmadárról, Benzinszívó Szúnyogról és a többiekről, akik ismét sok galibát okoznak. De Gombóc Artúr, a csokiszerető madár, végül a legnehezebb helyzeteket is megoldja. Csukás Istvánnak már a televíziós sorozatból is ismert bájos mesehőseit Pogány Judit szólaltatja meg.
Bakó Eszter - Zöldségmesék
A Zöldségmesék sorozat első kötete.
15 kedves mese, versike, mondóka a gyerekeknek és jó pár hasznos tanács a szülőknek.
Közülük is a legfontosabb, hogy együnk több zöldséget!
Ha csak egy anyukának egyszerűbb a Zöldségmesék után zöldséget adni a gyermekének, már megérte.
Neveljünk egészségesebb felnőtteket!
Üdvözlettel: Bakó Eszter (dietetikus, 2 gyermek édesanyja)
Meggyőződésem, hogy a gyermekek zöldségfogyasztási szokásai szülői minta hatására alakulnak ki.
Ha a családi étkezésekkor asztalra kerül a saláta, a picik apró, de fontos lépéseket tesznek meg:
a keverékekből kezdetben kiszemezgetik az édes kukoricaszemeket,
aztán külön csoportosítva ropogtatják el a csillagformára vágott sárgarépát,
végül megszeretik a jégsalátát is.
Így ízlelgetve tapasztalhatják meg napról napra, hogy a zöldségfélék nem-csak egészségesek, de izgalmasak és finomak is.
Mesés napokat kívánok! Gazsi Zoltán (3 gyermek édesapja, az Eisberg ügyvezetője)
Benedek Elek - Magyar mesék
Benedek Elek az elsők között gyűjtötte és dolgozta fel a magyar mesekincs színét-javát, olyan meséket, amelyek a nép életerejéről, találékonyságáról, humoráról, meleg szívéről tesznek tanúbizonyságot, a magyar kultúra örökbecsű darabjai.
“Nagy lelki örömmel hallom, hogy könyvem a családos házak kedves barátja s az iskolai oktatásnak segítőtársa lett: hogy nagyok és kicsik gyönyörűséggel és haszonnal olvassák. A magyar népé ezért az érdem elsősorban. Az ő lelkének kincsei ezek a mesék. Én csupán a nép mesemondó fia vagyok" - írta Benedek Elek, a székely író, mesemondó. Meséit azóta is szeretik felnőttek és gyerekek falun és városban, élnek a könyvekben, és ma is terjednek élőszó útján is.
Vitézek, garabonciás diákok, bugyuta legények, tündérek, szegényemberek, hősiesen küzdő testvérek népesítik be ezt a csodás, felejthetetlen világot.
Horgas Béla - Amíg te alszol
Este van, a játékok is kókadtan szundikálnak a sarokban, a tévémaci is elmondta meséjét, már vidáman szuszog a takaró alatt. És bizony ti is ágyba bújtok, számotokra befejeződött egy hosszú-hosszú nap. De gondoltatok-e már arra, hogy ilyenkor este nem mindenki térhet nyugovóra, a nagy gyárak, üzemek nem állhatnak le. Horgas Béla meséiben olyan emberekről olvashattok, akik akkor indulnak munkába, amikor leszáll az este: pékekről, szövőnőkről, mozdonyvezetőkről, orvosokról és éjjeliőrökről.
Horgas Béla, felnőttek és gyerekek kedvelt írója, csodálatos világba kalauzol benneteket; olyan világba, amelyben valóság és álom egyfajta játékos egészet alkot.
Csukás István - Süsü, a sárkány
Több mint huszonöt éve bocsátotta útjára Csukás István Kossuth-díjas író legendává let mesehősét, Süsüt, a sárkányt. A behemót, ám szívében szelíd, híres egyfejű, akit háromfejű apja kitagadott, az emberek közé került. Előbb riadalmat keltve, azután szeretettől övezve. Bár vágya, hogy elnyerje a királylány kezét, nem teljesül, de kárpótlásul a Fő-fő Udvari Sárkány címet azért megkapja. Kalandjainak ártatlan sutasága, kedves humorral ábrázolt figurája révén, a gyerekek és a már felnőtt gyerekek kedvence lett.
Iszlai Zoltán - Manóalagút
Pista látogatóba érkezik erdész nagybátyjához, akinél másfél éve járt utoljára, s aki akkor nagyszerű ajándékot ígért a kisfiúnak nyolcadik születésnapjára Barnabást, a gyönyörű vizslát. Az erdészházban csuda dolgokat tapasztal Pista: a világéletében rendszerető nagybácsi szobájában minden egymás hegyén-hátán. A kitört ablakokat nem pótolták, a konyhában pedig egy félháznyi hűtőszekrényben óriási sajtok állnak, melyekbe Mocsári Marcsu, a gyíklány fúr lyukakat, ugyanis Jóska bácsi a sajt-világkiállításon lyuk-világrekordot szeretne elérni. S ez még mind semmi: hamarosan az is kiderül, hogy az erdőben egy manószövetkezet dolgozik, törpevízierőművel építenek - emiatt az erdész a manók esküdt ellensége lesz, s lépten-nyomon üldözi őket. Hogy Pista kinek az oldalára áll a harcban, s hogyan ér véget az ádáz küzdelem, megtudod, ha végigolvasod Iszlai Zoltán fordulatos meseregényét, melyet Szabados Árpád rajzai díszítenek.
Nagy Natália - A Nap születésnapja
"Azt azonban feltétlenül el kell mondanom, hogy a szülő, aki most éppen felolvasni készül gyerekének Nagy Natália meséjét, "duplafenekű" történetet tart a kezében: amit olvas, nem csak a gyerekeknek fog felhőtlenül tetszeni, de ő maga is pompásan szórakozik majd. A mese versben íródott, szép magyaros nyolcas és hatos sorok váltakoznak, az olvasónak szinte dalolni támad kedve, és a rímek játékos csengése, az ötletes szójátékok -a Napnak titokban van egy lova is, és mi sem természetesebb, mint hogy Naplónak hívják- derűs, időnként harsányan derűs perceket szereznek a felnőtt olvasónak is. Kívánok jó szórakozást -gyerekeknek, szülőknek egyaránt." (Ranschburg Jenő)
Horgas Béla - Mesék az Akastyán-hegyen
Elalvás előtti mesék unokáimmal és Rakoncátlan tündérrel, Ezüstkulcsos Péterrel és Magelónával, Cérnahajjal és Kőtojással, Szóbohóccal, Toraxszal és Fehér Violával, a Tejtó tündérével - elmesélem, hogy mit meséltem.
Mosonyi Aliz - Mesék Budapestről
Mit csinál három - évszázadok óta a budai várban rekedt - török harcos? Fagylaltot eszik a Ruszwurm Cukrászdában és búsul, ha szünnap van. És mit csinál a sárkány, ha nincs hol laknia? Bebújik és berendezkedik az Alagútban. Ilyen és ehhez hasonló ötletek gazdagítják Mosonyi Aliz pompás kis könyvét, mely Budapest egy-egy nevezetes pontjára kalauzolja olvasóit, hogy kedves, humoros történeteivel színfoltokat adjon a városról. A meséket Háy Ágnes mulatságos, a történetek groteszk humorát és ismeretterjesztő tartalmát alátámasztó grafikája fogja össze.
Gaál Éva - Bohóckönyv
Részlet a könyvből: Van az úgy, mintha mindenki bohócot játszana. Fejem-hasam belül csupa kóc, én vagyok a FŐBOHÓC! Van úgy is, hogy mindenki bohócot játszik neki, nekem, veled, velem, olyankor én nem tudok, olyankor én nem SEHOGY ÉS SOSEM.
Donászy Magda - Táltosmackó
A kisiskolásoknak szóló elbeszélésfüzér majd száz évet repít vissza az időben: egy hajdanvolt, megejtően szép gyermekkor epizódjai elevenednek fel. Ódon világ, virág- és birsalma illat, csuhé- és fababák az almárium tetején... Az apák az első világháború frontjain harcolnak, s mindez sötétlő árnyék a gyermeki lét horizontján. Ám a történetek mindenre elszánt, aprócska hősnője, aki egyszer még kisfiúvá is átvedlik, hogy ő is részese lehessen megannyi bátor kalandnak, rendületlenül hisz az Édesapa hazatérésében. A lírai hangulatú mesékben, hétköznapi varázslatokkal teli világban Reich Károly illusztrációival csakugyan minden csoda megtörténhet.
Bartos Erika - Bogyó és Babóca épít
Bogyó és Babóca most mindkét mesében épít. Az elsőben dinnyehéjon jutnak el Homokszigetre, ahol természetesen homokvárat építenek és megismerkednek Hubával, a homokbogárral. A második mesében építőkockákból építik meg a legmagasabb várat.
Berg Judit - Galléros Fecó naplója
Kedves Olvasó!
Emlékszel még Galléros Fecóra, Rumini barátjára, a Szélkirálynő bátor, mindig vidám, agyafúrt matrózára? Az ő titkos naplóját tartod most a kezedben, amit száműzetése izgalmas éveiben írt.
Mi történt Fecóval Datolyaparton? Hogy került az északi Ércszigetre? Hányan törtek az életére és kikkel kötött életreszóló barátságot?
Izgalmas kalandok, életveszélyes csetepaték, pókerpartik, kalózok, rablók, beszélő papagájok, vérszívó denevérek és rengeteg különleges alak bukkan fel Fecó feljegyzéseiben. És mellesleg az is kiderül, hogy néha a mindig vidám, mindig barátságos matrózfiúnak is vannak szomorú percei.
Galléros Fecó saját rajzaival (segítségére volt: Kálmán Anna), és eredeti tengerészballadákkal (tolmácsolja: Tóth Krisztina) közreadja: Berg Judit.
Kányádi Sándor - A kíváncsi Hold
Fönn az égen bandukolt, kóborolt a Telehold. S kíváncsi lett módfelett, hogy a Földön mi lehet. Közelebbről volna jó, látni, milyen is a tó. Nem fürödtem soha még, hajnalig jót fürödnék. Elkötnék egy csónakot, csónakáznék egy nagyot, vagy kószálnék boldogan. (Mindig csak a sugaram jár a földi utakon.) Bemásznék egy ablakon: a fejemre puha ágy borítaná paplanát. Nem aludtam soha még - reggelig szundítanék. Nálam nélkül valahogy meglesznek a csillagok. Ezt gondolta, s legurult az égről a Telehold... A mese folytatását a Szegedi Katalin által illusztrált könyvből tudhatjuk meg.
Adamik Zsolt - Bibedombi szörnyhatározó
A szörnyek azért vannak, hogy lássuk, mitől félünk.
Épp ezért, itt nem is nagyon fél senki sem.
A Bibedomb a város fölé emelkedik. Magassága: jó nagy.
Ketten laknak a tetején: Kisujj néni és Talicska bácsi. Meg a pici ház, piros tetős, fecskefészkes. Meg a kócos erdő körben, benne medve, róka, nyúl. Meg a szörnyek: nagyfogúak, kötekedők.
Nem mind, persze. A gépsárkány a mosógépben morcog, a resztlimanó meg simán válogatós gyerekeket lop, a hüjeti csak tör-zúz a városban. A vérzsiráfnak meg hiába van nagy foga, semmire se megy vele. Mondjuk a porcicamaffia tényleg kötekedő. Meg mindenütt ott nyivákol. És vigyorog!
Ám Talicska bácsi, a szörnycsősz néha rendet rak. Olyankor kicsit nyugalom van. Meg télen is: olyankor felkerekedik a Bibedomb, és elmegy a nyárba...
Adamik Zsolt képes szörnyhatározójában minden szörnynek saját meséje van: meghökkentők és annyi nyelvi játék, annyi humor van bennük, hogy a bátor olvasó rögvest az ágy alatt lapuló búmanó vagy a titokzatos szekrényben lapuló szörny keresésére indul. Ezek a lények ugyanis alapvetően mulatságosak! Megtanulható még a könyvből, hogy ki a gyerekszobai rumli felelőse (Zinbazár herceg) és hogy a szennyesből zoknifiók-kalózok támadhatnak. Meg a lexikonhasználat, az is mellesleg megtanulható.
Hanga Réka illusztrációival lesz teljesen, részletesen tudományos és pompás az egész szörnyű lexikon!
Brátán Erzsébet - Mézeske kalandjai a sárkányokkal
Egyszer volt, hol nem volt Tiszán innen, Dunán túl, valamikor régen, a vadregényes Rengeteg erdő kellős közepén volt egyszer egy csodálatos mackó barlang, melyet Tündöklő Zúgnak neveztek. Abban a barlangban éldegélt egy különleges maci család, Morcos Márton, a folyton morgolódó medvepapa feleségével, Mosolygó Mártival, és két kicsi bocsukkal, Mézeskével, és Mocorgóval.
Morcos Márton nagydarab, mogorva, szigorú medve hírében állt, barna bundáján a szőrszálak is katonás rendben sorakoztak. Mindenben, és mindenkiben folyton a rosszat kereste, senkiben sem bízott meg, mindig mérges, haragos álarcot öltött, nem voltak barátai, életét a munkájának szentelte, egy cél vezérelte, dolgozni, dolgozni, dolgozni. Mindent, sőt az egész életét ennek az egyetlen célnak rendelte alá, különös csoda volt életében, amikor egy szép napon megismerhette Mosolygós Mártit, aki mindenkivel kedvesen beszélgetett, szívesen segített, szeretette a társait, őt is viszont szerette minden földi élőlény, mackók, a madarak, a fák, a füvek, a természet, az erdő összes állatát barátjának tudhatta.
Boldizsár Ildikó - A Fekete Világkerülő Ember meséi
Ki az a Fekete Világkerülő Ember és miért olyan szomorú, hogy csak a mesék tudják megvigasztalni? Meghallgatja a meséket a világmindenség első virágairól, a színes árnyékokról, a Világvégi Gubbasztó Madárról, a repülni vágyó halról, s a Füvetrágó Erdei Csudáról, hogy maga tudjon felelni arra, kicsoda is ő tulajdonképpen, s mi dolga van a világon.
A mesék gyógyító ereje abban rejlik, hogy minden aggasztó kérdésünkre megnyugtató válasz érkezik, és ha még egy boszorkány puha keze is belejátszik a dologba, biztosak lehetünk benne: többé a fekete sem lesz olyan nagyon fekete...
Böszörményi Gyula - Lopotnyik
Hogy mi minden történik a Pukkancs utca egyik vénséges vén bérházában, azt csak Lopotnyik tudja. Meg a barátja, Luca.
Lopotnyik, ha még nem mondtam volna, egy macska. Kopott szőrű, tépett fülű, kalandkereső kandúr, akinek meg sem rezzen a bajsza, ha egy hatalmas, rőtvörös patkánnyal, gonosz vicemanóval, vagy ősöreg, bugyborgó rémbanyával kell szembeszállnia. A ház boszorkánya, Topsics néni is segít neki néha amikor éppen akar.
Lopotnyik és Luca furfangos vagy éppen szívszorító kalandjai során a sok mogorva, magának való lakó is összebarátkozik, és édes-habos málnaszörpből is folyik elég!
