Úttörő munkát végzett a jelenkori francia irodalom kitűnő ismerője e könyv összeállításával; ugyanis Franciaországban sincs marxista igényű és szempontú új feldolgozás az 1945-1960 közti periódusról. Aligha van a világon még egy olyan irodalom, ahol az útkeresés, a kísérletezés, a társadalmilag haladó és a reakciós oly sokrétű és gazdag áradássá duzzadna, mint a francia. De nemcsak gazdagsága jellemző erre az irodalomra, amelynek haladó erői Aragonnal és Éluard-ral büszkélkedhetnek, hanem a hatása, nemzetközi tekintélye is. A francia irodalmat nem téveszthetik szem elől a szocialista írók és olvasók sem: haladó hagyományai és kiemelkedő írói, költői mellett éppen gazdagsága, kereső, kutató jellege, újszerűsége biztosít számára nem gyengülő vonzóerőt. A szerző impozáns anyagismerettel, biztonsággal tájékozódik ebben az útvesztőben: végigvezeti az olvasót az irodalmi irányzatokon, majd az egyes irodalmi műfajok szerint veszi sorra az alkotókat. A munkát gazdag képanyag egészíti ki.
Kapcsolódó könyvek
Dobossy László - A francia irodalom története I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Pál József - Vajda György Mihály - A világirodalom története évszámokban
Első ízben jelenik meg magyar nyelven világirodalmi kronológia. A mintegy hatodfélezer évet átívelő adatok sora i. e. 3500-ban indul, amikor Mezopotámiában és Egyiptomban megjelenik az írás és az 1980-as években fejeződik be. A szerzőket valóban a világirodalom feltérképezésének szándéka vezette. Figyelmük az Európában és az európai nyelveken más földrészeken írt alkotásokon kívül kiterjed az arab, afrikai, kínai, japán stb. irodalmak egyes adataira is. A régebbi korok irodalmát nagyobb egységekben tárgyalják, a XIX. századtól kezdve évenkénti felosztásban közelednek a "múltnak mélységes mély kútjából" jelen világunk felé. Az adott történelmi pillanat bemutatását rövid történeti-művelődéstörténeti utalások vezetik be. Ezután következik a tárgyalt időpont világirodalmi panorámájának felvázolása. Először a magyar, majd a nemzetközi könyvtártudományban használatos osztályozási sorrendjében a többi irodalom válogatott művei sorakoznak fel. A műveket rövid, frappáns jellemzések világítják meg, gyakoriak az "átkötések". A könyv így nemcsak lexikonszerűen használható, hanem folyamatosan is olvasható, élvezetes világirodalom-történet évszámokban.
Ismeretlen szerző - A romantika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Mészáros Vilma - A mai francia regény
Tartalom
Bevezető
A francia út
Az örökség
A regényhős halála
André Gide
Az elvesztett történelem regénye
Marcel Proust
Menekülés tűnt édenekbe
Jean Giono
Menekülés a pokolba
Louis-Ferdinand Céline
A heroikus pesszimizmus
André Malraux
Drieu La Rochelle
A leleplezett heroizmus
Henry de Montherlant
A katolicizmus feltámasztási kísérlete
A katolikus megújulás
Francois Mauriac
Georges Bernanos
Julien Green
A tagadás tagadása: az egzisztencializmus
Egzisztencializmus az irodalomban
Jean-Paul Sartre
Albert Camus
Az egzisztencializmus krónikása
Simone de Beauvoir
Aki az abszurdumot ad absurdum vitte
Samuel Beckett
Az emberi világ eltűnése
Az epika megmentése (Utószó helyett)
Bibliográfiai tájékoztató
Ismeretlen szerző - A klasszicizmus
A szerző tulajdonképpen 2000 éven kalauzolja végig az olvasót ebben a művében, hogy a klasszicizmusról világos és átfogó képet adhasson. Míg a futurizmus, az expresszionizmus vagy a modern irodalmi irányzatok legtöbbje időben pontosan körülhatárolható, s mindössze egy-két évtizedet foglal magában, a klasszicizmus a nagy görög tragédiaírókig és Arisztotelészig nyúlik vissza, a reneszánsz görög ihletésű irodalmi törekvésein keresztül a XVII. század francia irodalmában bontakozik ki, és Goethe és Schiller nagy századáig terjed.
A klasszicizmus nem is stílus vagy irodalmi mozgalom, sokkal inkább írói, etikai magatartás, amely a jelenségek rendezésére, harmóniában, egységben láttatására törekszik, a nemes tisztaságot, a lényeg megragadását és kifejezését tekinti feladatának. Rónay György kitűnően érzékelteti munkájában a klasszicizmusnak ezeket a sajátosságait, s nagy világirodalmi tájékozottsága lehetővé teszi számára, hogy sokoldalúan és híven tárja az olvasó elé a klasszicizmus gazdag tartalmát.
Almási Miklós - Mi lesz velünk, Anton Pavlovics?
Könyvemben a Sirály, a Ványa bácsi, a Három nővér és a Cseresznyéskert nekem irodalmi "rendezőpéldány" megírásaképp kínálkozott: azaz kerestem, mi van a sorok mögött, a maszkok alatt. Anton Pavlovics Csehov a sokértelműség szerzője, kimeríthetetlen az a röntgenkép, amit a jelen rohangászó vagy épp depressziós hőseiről, s talán jövőnkről sejtet. Cvikkeres tekintetével olyan mélyre lát hősei lelkébe - azaz bajaink-örömeink mélyére -, hogy száz év után is mai, sőt rejtélyes drámavilággal lep meg bennünket. Játsszták már szomorú-sírós részvéttel, ironikusan, hogy nevessünk Ványa bácsi elfuserált lövöldözésén, és - követve a szerzői intenciót - kegyetlenül. A Három nővér végén Mása és szerelme, az elvezényelt alezredes, búcsúzna, de Csehov ebben az érzékeny jelenetben otthagyja Olgát - így az utolsó intim pillanatot is elveszi kettejüktől. Ez a távolságtartó, hűvös szemléletmód talán orvosi praxisából és a Szahalin-sziget büntetőtelepén tett látogatásából táplálkozik - ott ugyanis igazi szenvedéssel találkozott. Ezért van az, hogy finom idézőjelbe tudja tenni az értelmiségi, vagy csak jómódú árvák, élettől eltaposott figurák lelki viharait, és olykor még nevetni is engedi nézőit sejtelmes és kíméletlen, mulatságos és köznapi: huszonegyedik századi színpadvilágában. (Almási Miklós)
Ismeretlen szerző - A neoavantgarde
Számos olvasónk régi kívánságának tesz eleget kiadónk ezzel a kötettel és a sorozat többi kötetével, amelyek a világirodalom legjelentősebb irányzatainak, áramlatainak, stílustörekvéseinek - a barokk, szentimentalizmus, romantika, futurizmus, szocialista realizmus stb. - összefoglaló ismertetését, mintegy feltérképezését tűzték ki célul. Természetes, hogy a világirodalmi stílusirányzatokkal kapcsolatban szóba kerülnek más művészetek stílustörekvései is.
A kötetek nagyjából azonos felépítésűek: a bevezető esszé ismerteti a tárgyalt irányzat keletkezésének körülményeit, társadalmi alapját, jellemző stílusjegyeit. Ezt követik az egyes irányzatok megalapítóinak és reprezentáns képviselőinek kiáltványai, programművei, legjelentősebb elméleti megnyilatkozásai.
Ismeretlen szerző - A barokk
Válogatta, szerkesztette, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Bán Imre
Ván Imre könyve megismertet bennünket a barokk művészetet szülő történelmi korral, a kor művészének világképével, és a barokkra legjellemzőbb kompozíciós elvekkel és stílusjegyekkel. Tanulmányát a barokk ízlésű költészet megalapítóinak - Marinónak, Torquato Tassónak, Pierre Ronsard-nak, Martin Opitznak - ars poeticáival, a külföldi és magyar barokk irodalom legjellegzetesebb alkotásaiból válogatott szemelvényekkel, a barokk művészetet és a barokk irodalom nagy alkotóit bemutató képanyaggal teszi teljessé.
Benedek Marcell - Kis könyv a drámáról
Benedek Marcell a magyar és a külföldi drámairodalom kiváló értője és az irodalmi ismeretterjesztés nagy mestere, új könyvecskéjében a dráma történetének fontos állomásian, a dramaturgia törvényeinek folytonos változásán kalauzolja végig az olvasót, a nagy görög tragikusoktól egészen korunk "ellenszínházáig", Ionescóig és Beckettig. Könyvének jelentőségét az is fokozza, hogy a színházlátogató nagyközönség érdeklődése e műfaj történeti elméleti kérdései iránt a közelmúltban nagymértékben megnőtt.
Ismeretlen szerző - A szecesszió
Nem is olyan régen még csak a tudatlanság vagy a rossz ízlés vádját vallva lehetett beszélni a szecesszióról, de manapság izgató tudományos téma, a hatvanas évek elejétől pedig magának a szecessziós formavilágnak a divatját is éljük. Európa és Amerika nagyvárosaiban lépten-nyomon szembetűnnek az emberek öltözködésén éppúgy, mint a plakátokon vagy a hippiközösségek ábrándvilágában, irodalmi és képzőművészeti alkotásokon a századforduló szecessziós éveinek motívumai.
Természetesen nem a szecesszió rehabilitálására van szükség, akár az anakronisztikus divat, akár apologenetikus szakkönyvek segítségével, hanem a kétségtelen eredmények és a szemléleti-formai zsákutcák megvilágítására.
Erre a feladatra vállalkozott Pók Lajos könyve. A bevezető esszé a szecesszió történeti szerepét és esztétikáját tárgyalja, minden művészetet magával ragadó mozgalomnak tekintve a szecessziót. A kötetben közölt antológia, nemzetközi vonatkozásban is először, igyekszik átfogó képet adni ennek az annyit vitatott mozgalomnak a szándékairól és valamennyi ágra szétáradó eredményeiről.
Ismeretlen szerző - A rokokó
Mi a rokokó? Nevének hallatán kecses, finom formák, hajlékony és rafináltan könnyed vonalvezetés, míves gonddal alkotott miniatűr remekek ötlenek föl bennünk. Légies, pikáns báj, nimfák és pásztorlánykák, pasztellszín tájak, a tündérmese világa. De valóban csupán ez a rokokó? Baróti Dezső a neves irodalomtörténész, A XVIII. századi francia és magyar művelődés kutatója e művében arra vállalkozik, hogy fölfedje a dekoratív felszín alatt rejlő mélyebb tartalmakat. Nagyigényű bevezető tanulmányában foglalkozik az udvari-arisztokratikus művészet végső hajtásaként jelentkező rokokóval, de bemutatja az új polgári életérzések friss hajtásaként jellemezhető törekvéseket is. Az antológiában szereplő dokumentumok - a rokokó esztétikáját , ars poeticáját kifejtő és a rokokót mérlegre tevő írások-, valamint a páratlanul gazdag irodalmi szemelvényanyag meggyőzően támogatják a szerző abbeli törekvését , hogy régit és újat vegyítő , sokszínű, vibráló egészként mutassa be ezt a XVIII. századi Európa valamennyi régiójában elterjedt, érzéki és szellemi élvezetet egyaránt bőven kínáló művészeti irányzatot.
Nemeskürty István - A magyar irodalom története I-II.
Folyamatos szövegként, kézírásban, a Mohács utáni pusztulásból csupán néhány bizonyíthatóan XIII–XIV. században magyarul fogalmazott költemény vagy hitszónoklat-részlet maradt ránk. A biblia első, általunk ma ismert magyar nyelvű szövegét 1466-ban Moldvában másolták. Tudjuk viszont, hogy a nép ősidők óta énekelt anyanyelvén fogalmazott dalokat, hősi regéket. Ezeket a közemlékezet megőrizte. Sylvester János, az Újtestamentum fordítója döbbent rá anyanyelvünk költői jelentőségére: „Kísőn vivők eszünkbe az mi nyelvünknek mindenben való magyar nemes voltát.” Bizony későn, mert az István király szervezte magyar állam szétesőben volt. A nemzet egységét már csak nyelvünk őrizhette meg. Őrzi is mindmáig. Jókai szavával „az édes anyanyelv múltunk, reményünk, jelenünk.” E könyv olvasója örömmel ismerheti fel „elménk éles voltát a lelésben”, s hogy a szép magyar beszéd „nem egyéb, hanem magyar poézis”. (Nemeskürty István előszavából)
Szabó Dezső - Ady
"Történelmi tény" - írta Szerb Antal Magyar Irodalomtörténetében -, hogy a húszas évek kezdetén Szabó Dezső volt a szellemi Magyarország legfontosabb embere. Egy egész nemzedék az ő könyvein keresztül alakította ki életformáját, az ő szemével nézte a szellem jelenségeit; előző korok vívmányaiból, a Nyugat-mozgalomból, ami maradandó, még Ady Endre is, csak rajta keresztül jutott el a magyar ifjúság nagy részéhez. Ez az átközvetítés a legnagyobb érdeme."
Vajon milyen volt ez a Szabó Dezső festette Ady-kép? Hogyan látta, láttatta ez a szertelen, szélsőséges, különös alkotó századunk nagy lírikusát? Erre segít választ adni e kötet két tanulmánya.
Ismeretlen szerző - A szocialista realizmus I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Szabó Zoltán - Kis magyar stílustörténet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Lengyel Dénes - Irodalmi kirándulások
Az irodalmi kirándulásnak ókori, klasszikus hagyománya van: az antik költők kultuszából ered. Homéroszért hét város versengett, mert mindegyik a maga szülöttének vallotta. Vergilius sírját még a középkorban is felkeresték az asszonyok, hogy könnyű szülésért könyörögjenek.
A kultusz érzésvilágához közel álló tisztelet, áhítat tölti el a kirándulót, amikor Petőfi szülőházának, Arany nagykőrösi iskolájának vagy Berzsenyi niklai otthonának küszöbét átlépi. De a kiránduló ennél többre vágyik, azért indul útnak, hogy jobban megismerje a költőket, műveik színhelyét, szereplőit és a tájat, amelyet megénekeltek. Ehhez kíván segítséget nyújtani az Irodalmi kirándulások.
A könyv hazánk főbb irodalmi emlékhelyeit mutatja be a főváros kerületeinek sorszáma, a megyék ábécérendje szerint. Emlékhelynek tekintjük a költő, az író szülő- és lakóházát, nyaralóját, emléktáblával jelölt tartózkodási helyét, művei születésének színhelyét, cselekményének színterét, a költő sírját, a róla rendezett kiállítást, az emlékházban levő múzeumot, emlékszobát, sőt az irodalmi kávéházat, vendéglőt is.
A kötet első fejezetében a főváros, a másodikban a megyék ismertetésére kerül sor.
A fő fejezetek élén, az Irodalom című szakaszban tájantológiák, fővárosi vagy megyei szöveggyűjtemények címét találja az olvasó. Emellett szépirodalmi műveket és cikkeket ajánlunk figyelmébe.
Az Irodalom rovatban nem soroltuk fel nagy költőink tájverseit, mert ezeket az olvasó számos közismert kiadásban megtalálja. Mégis felhívjuk a figyelmet arra, hogy kirándulás előtt érdemes ezeket a verseket kiválogatni és újra elolvasni. Így reproduktív képzelettel előre látjuk a tájat, amelyet a költő ábrázolt, tanítványaink pedig mintegy "ráismernek" az először látott vidékre. A vers olvasója a költő hangulatával, érzéseivel együtt élvezi a tájat.
Vasy Géza - Korok, stílusok, irányzatok az európai irodalomban
Ismeretterjesztő kötetünk a forgalomban lévő középiskolai irodalomtankönyvek anyagát kiegészítve történeti sorrendben tekinti át az európai irodalomban és a művészetekben meghatározó korstílusokat, irányzatokat.
Sőtér István - Játék és valóság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kiss Gy. Csaba - Nálunk és szomszéd nemzeteknél
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Tolnai Gábor - Vázlatok és tanulmányok
Tolnai Gábor vázlatai és tanulmányai Balassi Bálintról, Bethlen Miklósról, Rákóczi Ferencről, Kosztolányiról, Radnóti Miklósról etc.