E kötet az Árpád-ház valamennyi uralkodójának életrajzát tartalmazza. A portrék a IX. század elejétől a XIV. század első évéig terjedő mintegy ötszáz esztendőt fogják át. Jelen esetben azonban nem, vagy nem kizárólag politikatörténetről beszélhetünk. Az életrajzok középpontjában az ember áll, így a fél évezred alatt változó történelmi korok is csak az egyes személyek sorsa alakulásának tükrében mutathatók be. A sokszor hiányos, ellentmondásos és torzító tudósítások mögött így felsejlenek az uralkodók tetteinek egyéni mozgatórugói, lélektani motivációi.
A könyv a legfrissebb kutatások eredményeinek felhasználásával készült. Mind az életrajzok, mind a kötetben található genealógia tartalmaz olyan új, még sehol nem publikált adatokat, melyek az olvasás nyújtotta szórakozás mellett a tudományos ismeretterjesztés magas színvonalát is garantálják.
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Középkori históriák oklevelekben (1002-1410)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Trianon
A Nemzet és emlékezet sorozat második darabjaként megjelenő kötet a történelmi Magyarország fölbomlása, a trianoni békeszerződés megalkotása, valamint politikai és szellemi utóélete dokumentumainak gazdag gyűjteménye. Az egykorú források mellett a szakirodalom jellegadó műveinek több évtizedre visszatekintő válogatása, valamint a békeszerződés és a békerevízió kérdéseivel foglalkozó roppant tömegű ideológiai-publicisztikai termés legfontosabb és legtanulságosabb szemelvényei kapnak helyet benne. Végül széles körű annotált bibliográfia tekinti át a témakör forrásanyagát és a kapcsolódó történeti visszaemlékezéseket, valamint az utóbbi években rendkívül megszaporodott és differenciált szempontokat megjelenítő szakirodalmi munkákat.
Ismeretlen szerző - Magyarország az első világháborúban
A Romsics Ignác szerkesztette kötet neves szerzők tanulmányain keresztül mutatja be Magyarország részvételét a különböző frontokon folyó harcokban; a hátországbeli életet; a Monarchia tengeri és folyami ütközeteit; a hadifogság és a háború után megkötött békeszerződés részleteit. A fotókkal és mellékletekkel rövid életrajzokkal, dokumentumokkal kiegészített keretes anyagok segítenek átfogó képet alkotni a 20. század e vérzivataros éveiről.
Kristó Gyula - Makk Ferenc - Károly Róbert emlékezete
Károly Róbert, az első Anjou Magyarország trónján, 1288-ban született. A magyar-nápolyi kapcsolatoknak az a szála, amely elvezetett az Anjouk magyarországi királyságához, az 1260-as évek második felében vette kezdetét. IX. Lajos francia király öccse, Károly, Anjou és Provence franciaországi grófságok ura, jogilag 1265-ben, ténylegesen 1268-ban szerezte meg a hatalmat Dél-Itália felett a terület hűbérurának, a pápának a támogatásával. A nagyra törő terveket melengető Károly részéről indult ki a kezdeményezés, hogy kapcsolatokat építsen ki Magyarországgal. A Földközi-tenger keleti medencéje feletti uralom elérésének ábrándját kergető I. Károly úgy ítélte meg, hogy e célját magyar szövetségben érheti el. Magyarország ugyanis valóban fontos pozíciót töltött be abban a térségben, amelyre Károly szemet vetett. Egyrészt a a dalmát tengerpart birtoklása révén - tengeri ország volt, amelyet éppen Közép-Dalmácia birtoklásának kérdésében mély és régi ellentétek választottak el a Mediterraneum keleti felében nagy befolyással rendelkező Velencétől, másrészt déli területei ugródeszkául szolgálhattak a bizánci birodalom felé, amely a latin császárság 1261. évi összeomlása óta újra létezett, s amely Károly terjeszkedési terveinek célpontját képezte. Előbb maga kívánt házassági összeköttetést kiépíteni az Árpádokkal, feleségül kérve IV. Béla magyar király kolostorban élő Margit leányát, majd miután terve kútba esett, Béla fiával, a magyar trón várományosával, István ifjabb királlyal, a későbbi V. Istvánnal lépett szövetségre. Ennek értelmében a két dinasztia kettős köteléket létesített: Károly leányát, Izabellát István fia, a későbbi IV. László magyar király vette feleségül, míg István Mária nevű leánya Károly fiának, Károly salernói hercegnek lett a hitvese. Mária 1270 májusában érkezett Nápolyba. Házasságuk termékenynek bizonyult, tucatnyi gyermekük közül a legidősebb, Martell Károly 1272-ben született.
Ismeretlen szerző - Tatárjárás
A Nemzet és emlékezet sorozat újabb kötete a tatárjárásnak, a középkori Magyarország legnagyobb megrázkódtatásának történetét vizsgálja. Gazdag válogatást tartalmaz a tatárjárásra vonatkozó legfontosabb ázsiai, európai és magyar forrásokból, kiegészítve ezeket az utókor emlékezetének formálódását meghatározó írásokkal. Tartalmazza a legjellemzőbb tanulmányokat a tatárjárás történeti, művészettörténeti és régészeti szakirodalmából, valamint néhány meghatározó tanulmányt közöl ismert külföldi történészeknek a mongolok 13. századi európai hadjárataival foglalkozó munkáiból is. Külön rész foglalkozik a tatárjárás "utóéletével", a téma irodalmi alkotásokban való megjelenésével, illetve a különböző történeti időszakokban a tatárjárás politikailag célzatos felhasználásával. A kötetet részletes bibliográfia zárja.
Kristó Gyula - A Kárpát-medence és a magyarság régmúltja (1301-ig)
A kötet olvasmányos stílusban, közérthetően tekinti át a magyar őstörténetet, a Kárpát-medence magyar honfoglalás előtti históriáját, valamint az Árpád-házi uralkodók négyszáz évét. A politikai események mellett gazdasági, társadalmi és művelődési fejezetek szolgálják a hajdanvolt élet lehető teljességének bemutatását.
Ismeretlen szerző - Európa ezer éve: a középkor I-II.
A tankönyv a középkori Európa történetét nem az egyes országok történetének aggregátumaként kívánja bemutatni, hanem elsősorban azokra az átfogó meghatározottságokra és struktúrákra kíván rámutatni, amelyek Európa történetét egységbe fogták: a demográfia, a népvándorlás, a gazdaság, az egyházi szervezet, az egyházi és szerzetesi reformmozgalmak, a keresztes hadjáratok, az egyetemek, a reneszánsz és humanizmus megjelenése. Ezenkívül külön figyelemben részesíti a középkori Európa különböző történeti régióit s az azokban kialakuló sajátos fejlődési modelleket. A hiánypótló mű hét fejezetben tárgyalja a középkori Európa történetét, melyhez reprezentatív bibliográfiai tájékoztató, forráskiadvány- és szakirodalmi apparátus járul, továbbá egy körülbelül 200 tételből álló glosszárium, amely egy-egy bekezdésben, lexikon-szócikkszerű tömörséggel magyarázza a fontosabb történeti fogalmakat, szervezeteket, bemutatja a jelentős személyeket, forrásműveket. A könyvet táblázatok, térképek, uralkodólisták és genealógiák egészítik ki. A kötetet részletes történeti kronológia teszi teljessé.
Kristó Gyula - A feudális széttagolódás Magyarországon
A szerző új könyvében a középkori államfejlődés fontos kérdését, a feudális széttagolódás magyarországi történetét vizsgálja. Fél évezredet áttekintve részletesen elemzi a XI. század közepétől a XIV. század elejéig terjedő kort, röviden utal a IX-X. századi előzményekre, és a XIV-XV. századi fejleményekre is. Külön fejezetek foglalkoznak a királyi hercegség (dukátus) több évszázados históriájával, a korai Erdély és Drávántúl (Horvátország, Dalmácia és Szlavónia) történetét felvázolva a területi különkormányzat, valamint a tartományúri berendezkedés kérdéseivel, mindezt széles európai keretbe ágyazva, s egyben megadva a feudális széttagolódás Európára kiterjedő tipológiáját is.
Ismeretlen szerző - Magyarország története
A Magyarország történetének első fejezete a magyarság eredetével és a honfoglalással foglalkozik. A második és a harmadik tárgya a középkori Magyar Királyság története, amelyen belül az Árpád-ház 1301-es kihalása számít választóvonalnak. A negyedik az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorult és ezért három részre szakadt Magyarország történetét mutatja be 1526-tól 1711-ig. Az ötödik fejezet címe: Magyarország a Habsburg Monarchiában. A kötetet záró utolsó nagy egység 1918 őszétől a 21. évszázad küszöbéig követi nyomon az ország történetét. A kötet nemcsak történészi értelmezéseket, hanem forrásszövegeket, térképeket és táblázatokat, valamint részletes kronológiát és didaktikusan tagolt bőséges irodalomjegyzékeket is tartalmaz.
Galántai József - Magyarország az első világháborúban
A monográfia Magyarország újabb kori történetének egyik legkritikusabb szakaszát világítja meg. Előzményeiben és egyetemes összefüggéseiben mutatja be a dualista Habsburg Monarchia keretébe tartozó Magyarország részvételét az első világháborúban. Az eseményeket nem csupán hadtörténeti szempontból tárgyalja, hanem a régi, soknemzetiségű Magyarország mélységes kríziseként értelmezi, és főleg politikai oldaláról közelíti meg. Sokoldalúan elemzi a magyar vezető réteg politikáját, s Tisza István kiadatlan iratainak feldolgozásával átfogóan ábrázolja a miniszterelnök bel- és külpolitikai koncepcióit. Részletesen szól a különböző ellenzéki irányzatokról, a mérsékelt parlamenti pártoktól kezdve az úri ellenzékkel szakító és a demokratikus irányzatokkal összefogó Károlyi Mihályon át a szocialista mozgalmakig. Jelentős figyelmet szentel a magyarországi nemzetiségi kérdés háború alatti alakulásának. Szakszerűen és megelevenítően tárja fel a magyarországi társadalom elmélyülő - a felbomlás és a forradalom felé tartó - válságát. A mű nagyrészt a szerző kiterjedt levéltári kutatásain alapszik, ugyanakkor a hazai és a külföldi szakirodalomra, valamint memoárirodalomra is támaszkodik. Gördülékeny, olvasmányos stílusával nemcsak a tudományos kutatók, az e tárgykörben oktató pedagógusok, hanem a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tarthat.
Marc Bloch - A feudális társadalom
A megjelenése óta eltelt több mint hatvan év ellenére Marc Bloch műve megkerülhetetlen olvasmány az európai középkor minden kutatója és a korszak iránt komolyan érdeklődő minden olvasó számára. A könyv a 9. század közepétől a 13. század első évtizedeiig terjedő korszakot tekinti át, mivel ebben az időszakban érvényesültek pregnánsan azok a struktúrák, amelyek Marc Bloch szerint a feudális társadalmat jellemzik. Az első kötet a 9-10. századi arab, magyar és normann betörések után kialakult gazdasági, társadalmi, jogi, kulturális és mentális környezetet, valamint az emberek közötti függőségi viszonyokat (vérségi kötelék, hűbéresség) tekinti át. Az egyházi társadalom és a közrendű rétegek mellett terjedelmes fejtegetéseiben máig érvényes fejezeteket szentel a nemesség kialakulásának, belső tagolódásának, valamint a nemesi életformának; bemutatja a hatalom gyakorlásának valóságát, majd azt vizsgálja meg, miként vezetett a királyi hatalom megszilárdulása és a polgárság felemelkedése a szoros értelemben vett hűbériség felbomlásához.
Ismeretlen szerző - A magyar középkor története
A kiadó az ezredfordulót és egyben a magyar államiság 1000 évét egy reprezentatív összefoglalással ünnepelte. A tíz kötetes sorozat hazánk históriáját századonkénti bontásban tárgyalja. A szerzők az egyes korok legkiválóbb szakértői, egyetemi oktatók, akik szakítanak az egyoldalú politikatörténeti megközelítéssel, és a magyar történet sokoldalú bemutatására tesznek kísérletet népszerű-tudományos műfajban megírt könyveikben. Az új szintézis a legújabb kutatási eredményeken alapul, és cáfolja a megcsontosodott történetszemléleti közhelyeket. Újszerű megközelítése révén egy új történelemfelfogás bontakozik ki, amelynek lényege - ahogyan a sorozat egyik méltatója fogalmazott - ''a balsors motiválta sikertörténet.''
Kristó Gyula - Magyarország története 895-1301
A kötet nem csupán - címének megfelelően - Magyarország 895-1301 közti történetét tekinti át, hanem előzményként felvázolja a Kárpát-medence és a magyarság 895 előtti historiáját is. Ilyen módon a 14. Század elejéig összefoglaló képet ad a kárpát-medencei térségről, a magyarságról, illetve Magyarországról. A munka monografikus jellegű: egyaránt tárgyalja a gazdasági, a társadalmi, a politikai és a műveltségi viszonyokat. A magyarság korai történetének sorsfordító mozzanatai, eseményei között olvashatunk itt a nép eredetéről, a honfoglalásról, a kalandozásokról, az állam kialakulásáról, a trónharcokról és pártküzdelmekről, a tatárjárásról és a tartományuraságról. Megelevenednek a könyv lapjain azok az erőfeszítések, amelyek a fennmaradásért, a regionális hatalmi szerepkör elnyeréséért, a modernizáció meggyökereztetéséért, az Európa fejlettebb feléhez való illeszkedés megvalósításáért történtek. A nagy formátumú uralkodók (Szent István, Szent László, Kálmán, III. Béla, II. András, IV. Béla) mellett természetesen más királyokról is szó esik, ugyanakkor az egész társadalom (világiak és egyháziak) széles panorámáját kapjuk, bepillanthatunk a mindennapok életébe, kirajzolódnak az elit kultúra kontúrjai. A kötet használatát különféle mellékletek (térképek, bibliográfia, kutatástörténeti áttekintés, genealógiai összeállítás, időrendi táblázat) könnyítik meg.
Ungváry Krisztián - A magyar honvédség a második világháborúban
Ungváry Krisztián munkája a magyar királyi honvédség hadműveleteit dolgozza fel, különös hangsúlyt fektetve a harcászati szempontok ismertetésére. A monográfia a nagy sikert aratott Budapest ostroma stílusában és ahhoz hasonló részletességgel tárgyalja a honvédség harcait külföldön, valamint magyar területen. Ezt egészíti ki az általános helyzet, a tágabb hadműveleti összefüggések, valamint a Magyarországon harcoló nem magyar csapatok tevékenységének bemutatása. A katonai eseménytörténet mellett a szerző fontosnak tartja a polgári lakosság sorsának ábrázolását, a háborús bűncselekmények kérdésének taglalását is. A magyar hadtörténetírásban első alkalommal tárgyalja részletesen az ukrajnai magyar megszállást, valamint az 1. hadsereg harcainak történetét. Előbbi kapcsán elemzi a német megszállási politikát, és a "mozgástér-kényszerpálya" szempontjából mutatja be a magyar megszállás és az ezzel kapcsolatos háborús bűncselekmények kérdését. Magyarország 1944 végétől 1945 áprilisáig a II. világháború fő hadszínterévé vált. A Wehrmacht nem kevesebb mint öt nagyszabású hadműveletet indított magyar területen annak érdekében, hogy visszaszerezze a stratégiai kezdeményezést. Itt vetették be a legnagyobb tömegben a háború legmodernebb fegyvereit. A munkát a honvédség zászlóalj-ezred-dandár-hadosztály szintű alakulatainak regisztere egészíti ki. Külön figyelmet kap az 1944-1945-ös harcok kapcsán a német-magyar erőviszony és a magyar részvétel arányainak tárgyalása, amelyet kéthetes bontásban a bevethető harckocsik, nehéz páncéltörő ágyúk, gyalogzászlóaljak és tüzérütegek adatai illusztrálnak.
Ismeretlen szerző - Magyarország története a 19. században
A "hosszú" XIX. század magyar történelmét bemutató egyetemi tankönyv - amely az első kiadás bővített, javított változata - korszerű, új kutatásokon alapul. Megjelenése nem csupán a felső-oktatás, hanem az egész közoktatás, a szakközönség és az érdeklődők számára is rendkívül fontos, hiszen igen sok romantikus elképzelés, hivatkozás és vita kötődik a korhoz. A hiteles, összefoglaló ismereteket nyújtó szakkönyv a történelemtanárok továbbképzéséhez is nélkülözhetetlen. A kötet szerzői elismert magyar történészek: Csorba László, Dobszay Tamás, Fónagy Zoltán, Gergely András, Kövér György, Pajkossy Gábor, Pölöskei Ferenc, Tóth Zoltán. A tankönyvben megtalálhatók a szöveggyűjteményre vonatkozó kereszthivatkozások is.
Ismeretlen szerző - A honfoglalás korának írott forrásai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Bertényi Iván - Az Árpád-ház királyai
1000-1301. Három évszázad - huszonhárom uralkodó. De mindaz, amit elért az ország, hat kiemelkedő személyiségnek köszönhető: az államalapító Szent Istvánnak, I. Andrásnak, aki rendet teremtett a pogánylázadástól felbolydult országban, Szent Lászlónak, a nemes lelkű lovagkirálynak, Kálmánnak, boszorkányüldöző kora felvilágosult uralkodójának, III. Bélának, aki alatt Magyarország európai nagyhatalom lett, és unokájának, a "második honalapítóként" tisztelt IV. Bélának. Az utókor "szent királyok nemzetsége"-ként emlegette Árpád utódait, s méltán. Az európai uralkodóházak közt egyedülálló módon három férfi: István, Imre, László és öt nő - Piroska, László lánya, Bizáncban; Erzsébet, II. András lánya; Ágnes, III. Béla unokája, Prágában; Kinga és Margit, IV. Béla lányai - érdemelték ki, hogy az egyház szentté avassa őket. Tiszteletük máig elevenen él, és nemcsak Magyarhonban, hanem német, lengyel, cseh, olasz és görög földön is. És a többi koronás fő? Volt, akivel betegség, méreg vagy fegyver végzett, mások életét apa és fiú, testvér és testvér közti ellentét, árulás keserítette meg - emberek voltak, telve nemcsak erényekkel, hanem hibákkal is. Mégis, ahogy Theobald Feger _A magyarok krónikája_ című, Augsburgban 1488-ban kiadott könyv előszavában megfogalmazta: "A magyar királyok esetében ... méltatlan dolog volna, ha derék tetteik ... eltemetve, emlékezet és hír nélkül maradnának."
Ez a könyv azért született meg, hogy ez a méltatlanság ne következzen be. Hogy szövegével, képeivel megelevenítse előttünk az egyszervolt magyar középkor ragyogását.
Ungváry Krisztián - Budapest ostroma
Ungváry Krisztián, a fiatal hadtörténész munkája hatalmas űrt pótol. Több mint fél évszázaddal a drámai események után ez az első átfogó, ideológiai felhangok nélküli, hiteles és olvasmányos monográfia e mindmáig sokakat érdeklő és foglalkoztató témában. A kötet a korabeli szovjet és német levéltári források mellett számos eddig ismeretlen visszaemlékezést idéz és hasznosít. A műben szerencsésen ötvöződik a mikro-történetírás célkitűzése és a háború nagyobb összefüggéseinek mélyebb bemutatása, plasztikus képet kap az olvasó a hadműveletek napi változásairól, a szovjet katonák viselkedéséről, a lakosság életéről, szenvedéseiről, a kegyetlenkedésekről és az élet újraindulásáról. Új kiadás, megjelent 2001-ben.
Norman Davies - Európa története
A szerző, az Oxfordi Egyetem professzora mint Lengyelország történésze vált világhírűvé. Új könyvét, amely az első kiadása óta eltelt rövid idő alatt is világsikernek bizonyult, ez a tény teszi egyedülállóvá: a kevés számú Európa-történet közül az egyetlen, amelyik a szokásos féloldalassággal nem Nyugat-Európával azonosítja Európát, hanem Kelet-Európa beható ismeretében az egész Európáról ír. A szerző szemlélete mérsékelt liberálisként jellemezhető. A könyv Európa földrajzi és etimológiai körülhatárolásától, majd az antik kezdetektől egészen 1991-ig követi végig a történetet. Az élvezetes stílusú, történésztől szokatlanul jó humorú narratíva közé ékelte Davies nagy újítását: 350 egy-, maximum kétoldalas úgynevezett kapszulát, keretes szöveget, amelyek a legváltozatosabb témájú mini kultúrtörténeti esszék. A szöveget rendkívül gazdag képzőművészeti illusztrációk és közel 150 oldalnyi, változatos műfajú mellékletek (térképek, grafikonok, táblázatok, családfák, írásminták stb.) egészítik ki. A mű nemcsak az eddigi legjobb tankönyv a témában, amelyet minden gimnazista és bölcsészhallgató kötelező olvasmányként forgathat, hanem ide-oda lapozgatható, "kiolvashatatlan" könyv is.
Kristó Gyula - A tizenegyedik század története
A 11. század Magyarország történetében új minőséget hozott. Létrejött a királyság, elterjedt a kereszténység, visszaszorulóban volt a nomadizmus. A 10. században úgyszólván még csak keleti értékeket felmutató ország immár a nyugatihoz igyekezett igazodni. A 11. században a hovatartozás kérdése lényegében eldőlt. A királyi hatalom, az egyház és a mögéjük felsorakozó elit határozottan a nyugat felé kormányozta az ország hajóját. A tét nagy volt. Egy népnek kellett feladnia korábban megszokott életmódját, hitét. A többség elvesztette létbiztonságát, féltve őrzött szabadságát, a világról alkotott képét. A jövő sikerének útját vér és könny áztatta. Sőt a század folyamán még az sem látszott, hogy ez az út sikerre vezet-e majd. Súlyos belháborúk, áldozatokat követelő lázadások és véres trónviszályok dúlták az országot. Nemegyszer a frissen megszületett királyság nehezen biztosított függetlensége is veszélybe került. A királyság azonban mindezek ellenére gazdagodott, erősödött. A népesség gyarapodott, az állami közigazgatás és az egyházi szervezet tovább épült. Oldódott az ország elszigeteltsége. A keresztény világ magához ölelte Magyarországot. Az ország sem maradt adós: a hit befogadásával kiterjesztette Róma befolyását. A külkapcsolatok tágultak. Magyarországon át vezetett a legfontosabb transzeurópai útvonal. Otthonra talált a magyar szó, hódító útjára indult az írás, a szellemi alkotómunka. Ha egy nyugati a 11. században Magyarországra érkezett, nyilván nem érezte igazán otthon magát, de talán már nem kerítette hatalmába a teljes idegenség érzése. Magyarország már kilépett a kelet világából, de még nem érkezett meg nyugatra. Úton volt oda, de ez az út igen hosszúnak bizonyult.