|
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg.
Kapcsolódó könyvek
Laurell K. Hamilton - Az alkony ölelése
Miután elkerülte Cel herceg számos kísérletét arra, hogy végezzen vele, Meredith Gentrynek, a Los Angeles-i magándetektívnek új problémákkal kell szembenéznie. Ahhoz, hogy királynő legyen, anyává kell válnia. Ráadásul még az előtt, hogy Cel apa lesz. Ám a láthatáron viharfellegek gyülekeznek: emberek halnak meg titokzatos, ijesztő módon, és hirtelen maga Faerie létezése is súlyos veszélybe kerül. Szóval miközben Merry élvezi az életét és a királyi testőrség tagjainak közreműködésével teherbe akar esni, fel kell vennie a harcot egy ősi ellenséggel, ami magát a valóságot pusztíthatja el. És akkor még nem is beszéltünk Merry éjszakáiról...
Polgár Veronika - Dr. Bálint Tiborné - Biológiai gyakorlatok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Halász Péter - Árnyékok New Yorkban
Kiadónk arra törekszik, hogy művei pihentető kikapcsolódást, megnyugtató szórakozást biztosítsanak, de készít és megjelentet olyan könyvet is, amely segítséget nyújt a házkörüli munkához. Keresse a Danubius kódex magyar-osztrák kiadói kft. könyveit és a Kozmopol-9 című regényújságját.
Halász Péter Budapesten, 1922. április 10-én született. Az újságírói pályán 18 éves korában helyezkedett el. A Film-Színház-Irodalom, a Színház, a Reggel, az Esti Szabad Szó és a Hétfői Hírlap munkatársa 1943 és 1956 között. Időközben - 1951-től 1955-ig - a Magyar Filmgyártó Vállalat dramaturgjaként több forgatókönyvet írt. Vihar után című drámáját 1955-ben a Madách Színház Kamaraszínháza mutatta be Budapesten. Magyarországot 1956 novemberében hagyta el. A Szabad Európa Rádió tudósítójaként 1957 és 1970 között New Yorkban, majd öt évig Londonban, végül Münchenben dolgozott. A New York-i Petőfi Színház 1958-ban mutatta be Egérfogó című drámáját. Halász Péter 1975 óta Münchenben él.
Ruffy Péter - Úttalan utakon
_Ruffy Péter - önmagáról:_
"Az első világháború hadüzenetének napján, 1914. július 28-án születtem Nagyváradon. Gödöllőn érettségiztem, s egy évig hallgatója voltam a párizsi Sorbonne mellett szervezett újságíró-iskolának.
Szülővárosomon kívül éltem Párizsban, Aradon, Brassóban, Kolozsvárt, s több mint harminc éve ugyanazon a helyen, ugyanabban az utcában lakom Budán.
A szibériai Irkutszktól Monte-Carlóig sokat utaztam. A legtöbbet Magyarországon. A térképen már alig találok olyan magyar falut, amelyet még nem láttam.
Tizenhét éves koromban szegődtem az újságírás "igájába" Nagyváradon. Negyvenhárom éve hordom ezt a nehezéket, amely nem iga nekem, inkább madárszárny, amely fölemel, kibontva előttem minden messzeséget. A _Brassói Lapok_ szerkesztőségében váltam újságíróvá. Most már évek óta a _Magyar Nemzet_ főmunkatársa vagyok.
Első könyvem, amelyet még Schöpflin Aladár jelentett meg, regény volt. Több regényt nem írtam. Csak riportokat. A világ valósága, benne a hazai valóság érdekelt. Ezekben az írásokban emléket szerettem volna, emléket szeretnék állítani annak a népnek, amelyhez tartozom. Kik voltak, mik voltak, hogyan éltek, miféle tüskés bozótban, milyen fényben, szélfúvásban? Több mint negyven éve, Erdélyben és Magyarországon, ez az emlékformálás a dolgom. Ezt végzem jól-rosszul, azzal a szenvedéllyel s szenvedéssel, amely kitölti az emberöltőt."
Ruffy Pétert az olvasók sokoldalú, minden iránt érdeklődő, színesen és igényesen író publicistaként tartják számon, s nem ok nélkül: riportjaiban az egész emberi valóságot igyekszik megjeleníteni, olyan emberi magatartásokat írásban rögzíteni, melyek méltók az általános figyelemre, méltók arra, hogy példájukkal hassanak, hogy megmaradjanak az emberek emlékezetében.
A magyar valóság érdekli kiváltképpen, s ha külföldről vagy külföldiről ír, akkor is voltaképpen a hazai valóság láttatására keres új nézőpontot. Szenvedélyesen érdekli a magyar diaszpóra, külföldre elszármazott honfitársaink sorsa, és külön ciklusban mutatja be a világban szétszóródott híres és kevésbé híres magyarokat, a nemzetközi hírű amerikai professzort éppúgy, mint a nagybecskereki gimnáziumi volt növendékeit.
_Hazai flóra_ című ciklusában kitűnő arcképeket fest a világhírű Pető András orvosprofesszorról, Szőke Péterről, a madárhangok tudós gyűjtőjéről, Bari Károly költőről, a fizikus diákról, az indiai gyermekrajz-pályázaton nyertes fehérvári kislányról, a fiatal munkásnőről.
Ruffy Péter sokat utazik, és minden utazása egy-egy remekbe készült útirajz ihletője. Így született a szabadszentkirályi változásokról írt szociografikus riportja, őrségi lírai útinaplója, így keletkeztek szlovákiai riportjai, melyekben Balassi, Mednyánszky, Szinyei Merse, Mikszáth nyomait kutatja, s így írta ihletett nyugat-európai, lengyelországi, kazahsztáni útirajzait is.
Friedhart Klix - Az ébredő emberi gondolkodás - Az emberi intelligencia fejlődéstörténete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - A férfilélek tükre
"A nők vígaszt nyújtanak, amire nélkülük soha nem lenne szükségünk." (Don Harold)
A könyv lélekkel kapcsolatos idézetek hasznos gyűjteménye.
Szőllősy Klára - A szivárvány velünk marad
Szőllősy Klára lírai útirajzában a Szovjetunióban tett utazásairól számol be. Élményei földrajzilag délről észak felé haladva, bizonyos fokig történelmi időrendben is sorakoznak. A Szovjet Írószövetség gagrai üdülőjében, ahol 1966-ban nyaralt és a fekete-tengeri partvidékén tett utazásain érdekes mai emberek mellett az ősi grúz meg abház mondavilággal ismerkedik meg. Az 1968-as közép-oroszországi utazás az orosz középkorba is elvezet, sok régi városba: Rosztovba, Uglicsba, Jaroszlavlba. Egy igényes szemtanú hiteles leírásában elevenednek meg az ősi várak, hagymakupolás templomok, csodálatos ikonok. Leningrád a háború emlékeivel terhes.
Talán a legérdekesebbek a fordító találkozásai "fordítottjaival", akiknek otthonát - muzeális vagy lakott állapotban - látogatta meg: mind megannyi kitűnő portré Bulgakov özvegyéről, Pausztovszkijról, Leonyid Leonovról, novellisztikus esszé Olga Bergholz, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Puskin világáról.
Franz Kafka - Az én cellám
Egy rövid dialógus Franz Kafka - Az én cellám, az én váram című aforizmagyűjteményből.
Mezei munkások este, hazafelé menet egy öregembert találnak az útszéli rézsűben. Ott feküdt elterülve, félig nyitott szemmel bóbiskolt. Első pillantásra úgy festett, mint aki leitta magát, de nem volt részeg. Betegnek sem látszott, az éhségtől elgyöngültnek sem, sebesülés nem volt, ami így elcsigázta, legalábbis minden efféle kérdésre tagadólag rázta a fejét.
- Kicsoda vagy hát? - kérdezték tőle végül.
- Egy nagy generális - felelte, fel sem nézve.
- Vagy úgy - bólintottak -, szóval ez a bajod.
- Nem - mondta az öreg-, valóban az vagyok.
- No persze - hagyták rá -, másként hogyan is lehetnél?
- Nevessetek csak, ahogy bírtok - mondta ő-, megbocsátom nektek.
- De hát nem is nevetünk - így a munkások -, légy, ami akarsz, légy főgenerális, ha neked úgy tetszik.
- Az is vagyok - felelte az öreg-, főgenerális vagyok.
- Na látod - hogy kitaláltuk! De minket ez nem érdekel, mi csak figyelmeztetni szeretnénk, hogy éjszaka erős fagyok lesznek, úgyhogy jobban teszed, ha most szépen felkelsz, és elmégy innét.
- Nem kelhetek fel, azonkívül el se tudom képzelni, hová is mehetnék.
- Miért, talán nem tudsz járni?
- Nem tudok járni, sejtelmem sincs, miért. Hiszen ha tudnék járni, abban a szempillantásban generális lennék újra, ott lennék a seregem körében.
- Kihajítottak talán?
- Egy generálist? Dehogy - lezuhantam.
- Honnan?
- Az égből.
- Onnét föntről?
- Igen.
- Odafönt van a sereged?
- Nem. De túl sokat kérdezősködtök. Menjetek, hagyjatok magamra.
Szemerei Gábor - A világ tetején
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Cservenyák László - Szabolcs-Szatmár
Az ország legszegényebb vidékei között tartották számon sokáig Szabolcs-Szatmár megyét. Az utóbbi időben azonban nagyarányú fejlődés ment végbe: egy sor ipari üzem települt a megyébe, új városok születtek, jelentősen átalakult a megye társadalmi és gazdasági szerkezete. Ma már nemcsak mezőgazdasági terményeiről, az almáról, a burgonyáról, a dohányról híres, hanem egyre több ipari termék is öregbíti hírnevét az ország határain belül és kívül. Valaha sűrűn szedték itt áldozataikat a különböző népbetegségek, ám a szocialista fejlődés eredményeként most már e vidék lakossága is korszerű egészségügyi ellátásban részesül. Természeti értékeit, műemlékeit mostanában fedezik fel szélesebb körben, s az ország kulturális életében is mind erőteljesebben vannak jelen a szabolcsiak. A megyében élő szerzők avatott tollal írják le Szabolcs-Szatmár történelmének, gazdasági, kulturális és társadalmi életének legfőbb jellemzőit, mutatják be a tájat és az ott élő embereket. A kiadónak az ország megyéit bemutató sorozatában ez immár a nyolcadik kötet, amely az előzőekhez hasonlóan a megye életének minden fontos részletéről tájékoztatja az olvasót.
Sudár Iván - Magyarország megyéi - Fejér
Magyarország megyéi
Ismeretlen szerző - Vállalkozó nők a XXI. században
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Franco Solo: A maffiavadász
Franco rohanni kezdett. Elhagyta a Lincoln Streetet, és egy keskeny zsákutcába szaladt. Az utca végén embermagasságú fal emelkedett....
Dr. Kocsis András - Tv - BASIC
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Doctor Hozelka - A hódítás ábécéje
Doctor Hozelka könyve részben afféle szimpózium, azaz együtt iszogatás, összebeszélgetés. Híven őrzi a kötetlen beszélgetés szerkezetét, amilyet barátok folytatnak jó kupa bor mellett, cseppet sem törődve azzal, amit irodalomnak szokás nevezni. Szó esik az olimposzi istenekről, Stendhalról, a kundalini kígyóról, Musset-ről, Sandról, Karinthyról, Casanováról, Napóleonról - a mítoszoktól az irodalmon át egészen a történelemig sok mindent "bedobva" a téma szempontjából, csak úgy, elvileg. Furcsa könyv. A hódítás ábécéjét nem nyújtja, csupán néhány betűt ölel fel (a, b, c). Hozelka kiergeaard-i malomban őrlődik. Hódíts - ferdíthetnénk el a dán filozófus egyik gondolatát -, meg fogod bánni: ne hódíts, azt is meg fogod bánni... Nem talál választ egy másik dilemmájára sem. Odüsszeuszként ábrázolja a női nem meghódítására induló férfit, aki Trójából hazafelé Szkülla és Kharübdisz sziklaszirtjei között hajózik, s menten vége, ha a hullámok bármelyikhez odacsapják. E két sziklaszörny két veszélyt szimbolizál, amiket egy szellemi kalandozásának mindenképpen hasznos elkerülnie. Szerzőnk "asszociatív mámornak" és "koncentratív depressziónak" nevezi a véglet-veszélyeket. S noha ő maga is tudja, a képzettársítások és képzelgések vajmi kevéssé szolgálják az elmélyülést, mégis inkább ezek felé hajlik. Ezzel kimondatlanul is azt sugallja, ami a hódítás adekvát eszköze: a szabad asszociációt, a laza, könnyed stílust. Teszi ezt úgy, hogy sokszor kihívó vagy pimasz, sziporkázó vagy zavarba ejtő - hogy aztán legyen kit kiengesztelnie az olvasó személyében. Nem receptek, nem konkrétumokat nyújt, hanem benyomásokat és gondolatokat ez a klasszikus értelemben komolyan nem vehető, ám szórakoztató, s más szempontból tanulságos olvasmány.
Degrell lászló - Lemezjátszók és hanglemezek
Az avatatlan zenebarátok érdekes megfigyeléseket tehetnek az elektroakusztikai szaküzletek kirakatait szemlélve. A kirakatok egyik részében ugyanis teljes sztereo berendezés látható, amely lemezjátszóból, erősítőből és két darab hangsugárzóból áll, s ára ezer forint körül van, másik részében viszont egy lemezjátszóba való tartalék hangszedő kínálja magát - az előbbi ár két és félszereséért. Ha ehhez még hozzászámítjuk a megfelelő lemezjátszót, erősítőt és hangsugárzókat, a teljes lánc ára húsz-huszonötszörösen is felülmúlhatja az elsőként említett berendezését. Ebben a nagy vetélkedésben szerényen meghúzódik a két berendezés között egy csúnyácska fekete műanyag korong: a hanglemez, borítóján golyóstollal bevésve egy kétjegyű szám, az ára.
Önkéntelenül is felmerül a kérdés: mivel ugyanazt a lemezt mindkét készüléken le lehet játszani, mi értelme van drágább készüléket vásárolni? És egyáltalán mik azok a tulajdonságok, amelyek egy készülék minőségét eldöntik?
Könyvem célja e kérdések tisztázása, a jelenleg használatos és a jövőben várható elterjedő műszaki megoldások ismertetése. Jóllehet e könyv gerincét a lemezjátszók és hanglemezek tárgyalása alkotja, néhány, a lemezjátszástól el nem szakítható más témáról is rövid áttekintést ad, a teljesség igénye nélkül. Ilyenek a hangfelvételek, valamint az erősítők és hangsugárzók kapcsán a zenehallgatás, s természetesen a lemezgyűjtés területét érintő kitérők.
Egységes kereteken belül kíséreltem meg zenekedvelő lemezjátszó-tulajdonosok hanglemez- és lemezjátszó-kezelési ismereteink forrását megnyitni, és a technikai paraméterek öncélú javításáért küzdő műszaki beállítottságú hangamatőrök fülét a tökéletesebb hangvisszaadás révén elérhető zenei élmény felé fordítani. Éppen ezért remélem, hogy soraim nem válnak száraz betűhalmazzá, az írottak alapján lesznek lelkesedők, aki fáradtságot és időt nem kímélve tökéletesítik berendezésüket, s rendszeres házi zenehallgatások során szereznek bőséges tapasztalatokat. S ha netán e tapasztalatok nem azonosak az e könyvben leírottakkal, nos hát akkor vitára fel! De kérem, hogy csak a zenehallgatás után! Sohasem zene közben...
Degrell László
Móricz Zsigmond - Betyár / Árvácska
A betyár – a szegények sérelmein bosszút álló, érdekeiket védő, igazságukért harcba szálló – a népi képzeletben, emlékezetben óriássá nőtt mesés hős. A lázadás, a bosszúállás, a szembeszegülő tragikus elszántság jellemzi Móricz első betyárregényének hősét is. A betyárságra kényszerített zsellér, régi nagy betyárok módjára, a gróftól lopott pénzt a szegényeknek juttatja. Útiköltségre, az Amerikába vándorlóknak. A grófi kastélyban egyetlen "beszélgető-társa" akad. Dea, a fiatal, értelmes, megnyerő asszony, akiben a betyár méltó élettársat vél felfedezni. A kapcsolat lehetetlen. De a feltámadt szenvedélyt nem lehet visszaparancsolni. A millennium évében játszódó, romantikus elemekben bővelkedő történet azonban csak keret Móricz számára, hogy a harmincas évek legégetőbb gondjait, legforróbb indulatait, legidőszerűbb szociális igazságait kimondhassa.
Kun István - Szellemvilág I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Mary Borden - Rágalom
Frappánsan új és lebilincselően érdekes az a mód, ahogyan Mary Borden, a világhírű angol írónő, a regényfonalát végigszövi. Rágalom vádjával terhelten áll bírái előtt e regény egyik hőse, mert egy évvel ezelőtt, előkelő vadásztársaságban azzal vádolta meg tiszttársat, a büszke dragonyos ezred őrnagyát, hogy csalt a baráti kártyajátszma folyamán.
Az olvasó ámulva várja, miképpen fog az igazság napfényre kerülni. Egymással szemben álló emberek sorsa és az igazság hever a mérleg serpenyőjében, s ez az élményszerű, erőteljes könyv művészi eredetiséggel, fanyar életbölcsességgel és könnyes humorral viszi el olvasóját a földi és égi igazságszolgáltatás beteljesedéséig.
Mary Borden „Rágalom" az Atheneum kétpengős sorozatában jelent meg, az 1930-as években.
Ismeretlen szerző - Ki kicsoda a tudományban?
Nagy tudást épített fel az ember párezer év alatt, s egyre gyorsabban építette, miután az írás és a számolás világát - talán az ember legcsodálatosabb találmányát - birtokába vehette. Hiszen így a "betűk" és a "számok" futáraival tudott azután üzenni az egyik tudós a másiknak többezer, többszáz év távolából, hogy szükségtelen legyen újból feltalálni valamit, újra kezdeni valaminek a megértését a világról, a kozmosz mikro és makró tájairól. Így válhatott minden eredmény Arkhimédesztől, Platontól, a Curie házaspárig és Witgensteinig egyugyanazon szellem tudásának és felismerésének közös gyümölcse. Ma minden percünkben, s minden gondolatunkban benne van a tudósok végtelen sorának teljesítménye. Erről szól ez a könyv, e sorból a legnagyobbak 1-2 perces portréját s munkájának értelmét villantva fel, abból a célból, hogyha érdekelne valakit: amit tud, azt a tudást kiknek köszönheti - e könyv lapjain elindulhasson, egy kis útjelzés segítségével akár egy nagyobb kirándulásra is - a tudósok arcképcsarnokába.
