Szép ​versek 2012

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 2010
Néhány ​a kötet szerzői közül: Háy János, Bajtai András, Karafiáth Orsolya, Kemény Lili, Kovács András Ferenc, Kun Árpád, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsanna, Tandori Dezső, Térey János, Tóth Krisztina.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 2007
Hetvenhét ​kortárs költő százötven verse a 2006-os év legjobbjai közül: Csoóri Sándor, Határ Győző, Karafiáth Orsolya, Kukorelly Endre, Lackfi János, Nádasdy Ádám, Parti Nagy Lajos, Tandori Dezső, Varró Dániel és így tovább...

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1995
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 2005
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fodor Ákos - Idéző ​jelek
Semmit ​sem lehet igazán végigmondani (hát még végighallgatni!) - akkor már inkább az ellenkezőjével próbálkozom. Keresem a Szükséges Minimumot; a hordozható kivitel-lel kísérletezem. Ennek a törekvésnek anyagválasztási és egyszerű mennyiségi konzekvenciái is vannak - engem most elsősorban ezek foglalkoztatnak. Terjedelmes, drága, kényes holminak csupán kínzó hiányát cipelhetjük magunkkal ilyen-olyan számkivettetéseinkkor; a "portable" élmények viszont, az idézhető dallamok, a felidézhető képek, emlékezetes érintések életünk fájdalomcsillapítói lehetnek. Másfelől: ugyan ki tudhatná, nem mondta-e el már első tíz szava között azt a hármat (kettőt?, egyet?), amiért érdemes volt megtanulnia - úgy-ahogy - beszélni? E meggondolás is szerénységre int. Terjedelmesebb megnyilatkozásaimat úgy tekintem, hogy azokból (idő vagy tudás hiányában) még nem sikerült kihagynom a romlandó fölösleget. Ez a jegyzet is ilyen. Fodor Ákos

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 2006
Az ​Ünnepi Könyvhét szokásos újdonságai között minden évben megtalálhatók az elmúlt esztendő legjobb műveiből válogató antológiák, így a Magvető kiadó lírai gyűjteménye, a Szép versek. Ízelítőként az antológiából: Acsai Roland: Hogy lépted betemesse Mész az Emberbarát Alapítvány Péksége előtt, vargabetűket írván Lábaddal a fagyott talajra, Míg másik feled fordul szótlanabbra - Így lépdel, kétségek közt hagyva Téged, akit épp emlékek idéznek, És várnád, hogy érintéssé legyen A szó, vagy megfordítva - De nem szólsz te sem. Felettetek az ég üres, tiszta... Így talál rád ez a szerda, Amin kitört az influenza Járvány. Mész sehonnan, semerre, Létedben megkérdőjelezve, És nincs hó, hogy lépted betemesse.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 2004
A ​kötet szerzői többek között: Aczél Géza, Acsai Roland, Antal Balázs, Balla D. Károly, Balla Zsófia, Bari Károly, Bertók László, Bogdán László, Czifrik Balázs, Csoóri Sándor, Dobai Péter, Erdős Virág, Gellén-Miklós Gábor, Győrffy Ákos, Háy János, Jász Attila, Karafiáth Orsolya, Karácsonyi Zsolt, Király László, Kukorelly Endre, Lövétei Lázár László, Nagy Gáspár, Nádasdy Ádám, Oravecz Imre, Petőcz András, Petri György, Rába György, Schein Gábor, Somlyó György, Szakács Eszter, Szepesi Attila, Szilágyi Ákos, Takács Zsuzsa, Tandori Dezső, Tábor Ádám, Térey János, Tolnai Ottó, Tóth Krisztina, Tőzsér Árpád, Utassy József, Varró Dániel, Vasadi Péter, Vitéz György, Vörös István, Zalán Tibor.

Fodor Ákos - Dél ​után
Fodor ​Ákost Tandorihoz képest szokták a kortárs költészet térképén elhelyezni. A kötet hátlapján idézett interjú szerint éppen ő nyilvánítja a szerzőt "eredeti költő"-nek. Bár ez a gyűjtemény címekkel együtt sem tartalmaz többet háromszáz rövid sornál, mégsem tekinthető ötletek, rímes vagy rímtelen szójátékok, poénok, maximák véletlenszerű halmazának. Olyanféle gondolati, nyelvi sűrítés munkálkodik bennük, amilyen a haikukban, még inkább Weöres Sándor legtömörebb, olykor csak egysoros költeményeiben. Fodor Ákos elmés paradoxonjaiban mindig van továbbgondolható tanulság: "Gyertyámra sem vet / rossz fényt az, hogy folyton fogy, / amíg világít" (Védőbeszéd); "Némelyik árnyék / jelentőségteljesebb, / mint ami veti" (Metaoptika). Egyik Axiómája - valószínűleg véletlenül - csaknem teljesen egybevág W.H. Auden saját versírómódszerére alkalmazott kijelentésével: "Emberi művet / csak abbahagyni lehet / - befejezni nem." Az epigrammatikus tömörségen túl sajátos jellemzője még a szerző helyzetjelentéseinek a szarkasztikus humor. A barguzini ásatás hisztériájától is nyűgös közélet korabeli jelenségeit például így összegzi: "Hőhányó venne inaktív Petőfit / Nemzet van. Dal nincs. A PITI tetőzik." (Helyzet, jelentés). Hasonló közéleti kiáltvány karikatúrája olvasható ki az Állás, pont-ból. Kiemelkedően szellemesek még: Bejön, majd kimegy két jelmezes figura, meg egy mezítlen; Weimari emlékkönyv-lap; Goethe-haiku; Egy románc szinopszisa; Kavafisz-hangminta, illetve az Egy vallomás hommage á Kosztolányi; Főhajtás a dramaturg nyomorúsága előtt; New Age; Az is, valamint a Politika hommage á W.S. című versei is. - Főként a szatirkus-intellektuális költészetre fogékony olvasókban válik élményszerű befogadássá.

Závada Péter - Ahol ​megszakad
A ​Moszkva tér kocsmáitól a népligeti fákig, az Oktogon hajszalonjaitól a Bartók Béla úti mecsetig sokféle tájat bejárnak Závada Péter versei, akit legtöbben a kortárs underground kultikus zenekara, az Akkezdet Phiai tagjaként ismernek, ám a dalszövegei mellett évek óta publikál rangos irodalmi folyóiratokban is. Első verseskötetében a budapesti betonrengeteg zabolátlan nyelve és a magyar költészet legjobb hagyományai találkoznak, ahol a szerelmi fájdalom épp olyan jól megfér a bódult körúti hajnalokkal, mint a családi történelemmel való viaskodás a felszabadult rímjátékokkal.

Tóth Krisztina - Porhó
A ​hulló hó a megbocsátás, a kegyelem jelképe. Tóth Krisztina verseiben is ott szitál a finom, alig érezhető porhó, mely az idők során lassan, észrevétlenül mindent befed; és ha izgalmas, sokat ígérő felfedezőútra indulunk e világban, előtűnnek sajátos formái, és a lábunkhoz tapadó hó alól előbukkannak a legkáprázatosabb színek. Az elfojtott, a ki nem mondható érzelmek kavarodása, a pattanásig feszült idegek: így jellemezhetnénk leginkább Tóth Krisztina költészetét, mely a nővé érés, az anyaság és a mélyben izzó, de kitörni képtelen szenvedélyek lenyomata. Egy három tételes versben elképzelt és valósnak tűnő szeretkezések keverednek, másutt óda születik az ötvenéves férfihoz. A címadó írásban Tóth Krisztina pedig megrendítő kérdéseket tesz föl a krisztusi koron innen, de a József Attila-in túl: "Harminckettő hogy telhetett? / Hogy múltak el napok, hetek?" Ez az új és régebbi verseket tartalmazó, az egész eddigi életművet bemutató kötet a válasz.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 2008
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Az ​év versei – 2010
A ​költészeti antológiába hatvanhat költő, többek között Ágh István, Bertók László, Buda Ferenc, Csoóri Sándor, Deák László, Dobai Péter, Dobozi Eszter, Falusi Márton, Filip Tamás, Győri László, Iancu Lauram Juhász Ferenc, Kiss Benedek, Kovács István, Lackfi János, László Noémi, Mezey Katalin, Nagy Gábor, Péntek Imre, Szálinger Balázs, Takács Zsuzsa, Tornai József, Tóth Erzsébet, Tőzsér Árpád, Rába György, Vári Fábián László, Vasadi Péter, Végh Attila Tibor verseit válogattuk össze.

Ismeretlen szerző - Egészrész
1969-ben ​Vas István három „hatásközpontot” nevezett meg az akkori magyar lírában: „1. Weöres 2. Pilinszky (esetleg Nemes Nagy Ágnessel kibővítve) 3. (és főleg) Juhász–Nagy.” De hol van már a tavalyi hó? E nagy költők katalizátorként nagyjából eltűntek a süllyesztőben; Weöres, Pilinszky, Nemes Nagy kissé halott, enyhe kisugárzású klasszikus lett; Nagy Lászlónak és Juhász Ferencnek pedig már a könyveit is csak nagyritkán vesszük elő. Kik léptek a helyükbe a nyolcvanas-kilencvenes években? Mindenekelőtt Tandori, talán Rakovszky, Parti Nagy, kevésbé Petri (a politikával mint életproblémával szorosan egybefonódó költészete más számára követhetetlen vállalkozás volt); a fiatalabbak köréből Kemény István, kicsit később Térey. Ám e kötetben már az ő hatásuk is alig észlelhető: „új rablói vannak a nyárnak” (és ha már itt tartunk, Ady hangsúlyos felbukkanása meglepő élmény az antológiában). Szóval valami azt súgja, hogy „paradigmaváltás” (Thomas Kuhn szép szava) küszöbén állunk a magyar irodalomban, és ez az antológia egyik előfutára a változásnak. „Rímes verset nem közlök!” — Kassáknak ez a rideg-kirekesztő mondata jutott eszembe, amikor először átolvastam a verseket. Benyomásom tévesnek bizonyult, mert elvétve ugyan, de kötött formájú, sőt rímelő költemények is szerepelnek. Mégis: talán Kassák kaparós-karcos versbeszéde, kései korszaka szürke retorikája az egyik uralkodó szólam. Nem avant-garde szövegek, de nagy részük mintha a Holmi-versnek nevezett képződmény ellen irányulna: csak semmi harmónia, csak semmi lekerekítettség, távol a zárt forma ólmelegétől, melyet e könyv szerzői feltehetően hazugságként, mintegy az eufónia csalásaként érzékelnek. Azaz: sok kockázatvállalás, dacos, néha szinte görcsös gesztusok, bizalmatlanság minden szerep iránt, valamiféle disszonáns széphangzás keresése, a nyers igazság meglelésének vágya. Igen, ahogy egyikük írja: „az első pohár fanyar”, de „a harmadiktól nem keserű, nem keserű.” De édesnek azért senki se gondolja! - Bán Zoltán András A kötet szerzői: Antal Balázs Bajtai András Csobánka Zsuzsa Dunajcsik Mátyás Krusovszky Dénes Kupcsik Lidi Málik Roland Mándoki György Nemes Z. Márió Pollágh Péter Sopotnik Zoltán Turányi Tamás Varga Zoltán Tamás

Ismeretlen szerző - Tetovált ​mementó
„Vér ​és hús a festék, s a vászon – ne keressék – itt feszül belül.” „Nagyon-nagyon szépek… mit szépek, gyönyörűek, hangulatosak az illusztrációk. Öröm kézbe venni, olvasni, megismerni a sok tehetséges moly gondolatait örömről, bánatról, az életről. Jó, hogy megjelent ez a kötet.” @robinson – http://www.gaboolvas.blogspot.hu/ „…egy igazán színvonalas kiadványt foghatunk a kezünkbe, amely hűen tükrözi azt, hogy milyen is, amikor olvasó emberek írnak.” @Nita_Könyvgalaxis – http://konyvgalaxis. blogspot.hu/ „A tinta a papíron hagy nyomot, a szavak az elménkben. A Tetovált mementó olyan szavakkal van tele, amelyeknek nyomát még sokáig viselnünk kell.” Benyák Zoltán

Ismeretlen szerző - Az ​év versei - 2008
A ​kötet hetvenkettő kortárs magyar költő verseiből tartalmaz egy válogatást.

Ismeretlen szerző - Ment-e ​a könyvek által a világ elébb?
Vörösmarty ​Mihály születésének 200. évfordulóján, 2000 őszén a Petőfi Irodalmi Múzeum verspályázatot hirdetett "Ment-e a könyvek által a világ elébb" címmel. Vörösmarty költeménye, a Gondolatok a könyvtárban 99 kortárs művészt ihletett meg, akik összesen 106 verset küldtek a pályázatra. Műveikből 2000. október 27-én rendhagyó vers-tárlat nyílt a felújított Károlyi-palotában. Kötetünk válogatást ad közre a beérkezett legszebb költeményekből, s a versek kéziratát hasonmásban is közzéteszi.

Ismeretlen szerző - Az ​év versei - 2009
A ​kötetben az alábbi költők verseit olvashatjuk: Takáts Gyula; Hárs Ernő; Rába György; Vasadi Péter; Lator László; Tornai József; Juhász Ferenc; Csoóri Sándor; Mezei András; Gyurkovics Tibor; Sulyok Vince; Gergely Ágnes; Marsall László; Kalász Márton; Bertók László; Tőzsér Árpád; Papp Tibor; Lászlóffy Aladár; Ágh István; Báger Gusztáv; Takács Zsuzsa; Tandori Dezső; Pék Pál; Oláh János; Péntek Imre; Király László; Kiss Benedek; Mezei Katalin; Csiki László; Dobai Péter; Kenéz Ferenc; Kovács István; Deák László; Balla Zsófia; Tóth László; Vári Fábián László; Finta Éva; Zalán Tibor; Dobozi Eszter; Turczi István; Petőcz András; Tomaji Attila; Filip Tamás;Miklya Zsolt; Végh Attila; Vörös István; Fekete Vince; Boldogh Dezső; Zemlényi Attila; Prágai Tamás; Vass Tibor; Poós Zoltán; Barna T. Attila; Király Farkas; Lackfi János; G. István László; Kun Árpád; Nagy Gábor; L. Simon László; Szabó T. Anna; Zsille Gábor; Jónás Tamás; Halmai Tamás; Bakos Kiss Károly; Lancu Laura; Ijjas Tamás; Szálinger Balázs; Tolvaj Zoltán; Csepregi János; Toroczkay András; Falusi Márton; Kele Fodor Ákos; Turai Laura; Szolcsányi Ákos; Korpa Tamás

Tóth Krisztina - A ​londoni mackók
A ​kötet már formájában sem a megszokott verseskönyv; a versek párosával jelennek meg tíz kicsi füzetben. Minden versszakot egy teljes oldalas illusztráció követ, a tíz füzet hordozója pedig egy bőröndre emlékeztető kartondoboz. Az utazótáska szimbolizálja a gyermek kalandozásait és felfedezéseit az őt körülvevő szűkebb és tágabb világban, egységbe rendezi a füzeteket, s nem utolsó sorban élvezetes játékszere minden gyereknek. A versek főhőse Marci, aki a négyévesek elevenségével csodálkozik rá az őt körülvevő világra. A füzetekben megjelenő két-két vers első darabjában hétköznapjainak, kérdéseinek, játékainak lehetünk részesei, ezt minden esetben egy líraibb hangvételű mű követi, mely a hétköznapokból az álomvilágba, a képzelet, mese területére visz minket; a nappalok nyüzsgéséből az este nyugalmába és varázsába csöppenünk. A versekhez több fiatal képző- és iparművész, más és más technikával készített illusztrációkat.

Ismeretlen szerző - Az ​év versei -- 2002
A ​kötet szerzői: Ágh István, Báger Gusztáv, Barna T. Attila, Balla Zsófia, Bertók László, Bogdán László, Buda Ferenc, Csontos János, Csoóri Sándor, Deák László, Dobai Péter, Döbrentei Kornél, Faludi Ádám, Faludy György, Fekete Vince, Ferenczes István, Filip Tamás, Gál Sándor, Gergely Ágnes, Géczi János, Grecsó Krisztián, Győrffy Ákos, Győri László, Gyurkovics Tibor, Határ Győző, Jász Attila, Jónás Péter, Jónás Tamás, Juhász Ferenc, Kalász Márton, Kányádi Sándor, Karafiáth Orsolya, Kemény István, Kemsei István, Király László, Kiss Benedek, Kiss Dénes, Kodolányi Gyula, Kolumbán Miklós, Kovács András Ferenc, Kovács István, Lackfi János, Ladik Katalin, Lator László, László Noémi, Lászlóffy Aladár, Lengyel Tamás, Lövétei Lázár László, Marsall László, Mezey Katalin, Nagy Gábor, Nagy Gáspár, Oláh János, Oravecz Imre, Oravecz Péter, Orbán Ottó, Parti Nagy Lajos, Peer Krisztián, Penckófer János, Péntek Imre, Rába György, Rakovszky Zsuzsa, Serfőző Simon, Somlyó György, Szabó T. Anna, Szakács Eszter, Szentmártoni János, Szepesi Attila, Takáts Gyula, Tandori Dezső, Térey János, Tolnai Ottó, Tolvaj Zoltán, Tornai József, Tóth Erzsébet, Tóth Krisztina, Tőzsér Árpád, Turczi István, Utassy József, Vári Fábián László, Vasadi Péter, Végh Attila, Veress Miklós, Vitéz György, Vörös István és Zalán Tibor.

Schein Gábor - Panaszénekek
Schein ​Gábor panaszénekei úgy hangzanak fel a harmadik évezred elején, mintha egy nagy kultúrában élnénk. Holott nem így van. Valójában a hanghordozás, a forma-sejtelmek, a reminiszcenciák és utalások segítségével maguk a versek építik fel bennünk saját világukat, és keltenek olyan benyomást, mintha egy tágas térség közepén állnánk, ahol távoli visszhangok gyanánt fülünkbe csengenek a görög epikédeionok és threnoszok, Ovidius Tristiái, Joachim Du Bellay Panaszai, Kavafisz elégiái. Siratva azt, ami elveszett, és visszahozva azt, amit elsiratnak.