Kassák Lajos a magyar irodalom európai rangú egyénisége, aki a külföldi avantgarde irányzatok legjelesebb költőivel, művészeivel egyidejűleg vívja meg a maga forradalmát, világérzéséhez és valóságlátásához új formát teremtve, s a “delelőben fénylő”, gazdag termésű korszakok után eljut a kiteljesedésig, a higgadt-bölcs lírai “világleltározásig”; nem tagadja meg az izmusok forradalmát, hanem azok eredményeit felhasználva, gyönyörű szintézist teremt költészetében. “Tudatos meggyőződésem szerint – írja naplójában – korunk túljutott a forradalmak szakaszán… és a Picasso után következő nemzedékek legjobbjainak tudatosan vagy átgondolatlanul is csak az lehet a törekvésül, hogy az addig analitikus jellegű kísérleteket szintetizálják.”
Rónay György kivételes felkészültséggel és rezonáló képességgel írt izgalmas tanulmánya a folytonos megújulás egymást váltó szakaszaiban és “a fejlődés természetes egységében” mutatja be Kassák Lajos művészi útját és életművét. Az érzékletesen pontos és mély távlatú fejlődésrajzhoz az író mindenekelőtt a költői és prózai alkotásokat, a művészi dokumentumokat s a fennmaradt naplót használja forrásmunkaként, mintegy teljesítve Kassák Lajosnak azt a jogos kívánságát, hogy munkásságának elemzői, méltatói és bírálói “az adott mű egészéből induljanak ki”.
Kapcsolódó könyvek
Vargha Kálmán - Gelléri Andor Endre
Vargha Kálmán, a kitűnő irodalomtörténész új könyve egységben mutatja fel Gelléri Andor Endre életének történetét irodalmi munkásságának kibontakozásával. Ismert adatok és új kutatások alapján, részint először itt publikált dokumentumok, levelek segítségével vázolja fel életútját, s értő, érzékeny novellaelemzésekkel közelíti meg Gelléri Andor Endre tündéri realizmusá-nak immár halhatatlan titkát.
Pomogáts Béla - Radnóti Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Rónay László - Kosztolányi Dezső
1926. március 26-án írta Kosztolányi Árpád fiának, Dezsőnek azt a köszöntő levelet, melyben szinte poétikus szépséggel foglalja össze születésének körülményeit. "Március 29-e - írja a többi között - 1885-ben, mikor születtél, éppen virágvasárnapra esett. Szép, enyhe, verőfényes tavaszi nap volt. Vidáman, reményekkel telten állottunk az ágy körül, melynek párnái között aludtad első édes álmodat. Anyai nagynéném, özv. Mukics Mátyásné, született Kádár Rebeka (a jó Rébi néni), mikor téged bepólyázottan karjaira vett, így szólott: "szép és jeles napon született, híres ember lesz belőle." A Kosztolányi és a Brenner család is szívósan őrizte és gyakran idézte hagyományait. A Kosztolányi családban mindenki nagy büszkeséggel emlegette, hogy az ősök valaha főnemesek voltak, s ezt a már-már arisztokratikus tudatot színezte újabb elemekkel Kosztolányi Ágostonnak, a költő nagyapjának szabadságharcos vitézsége és üldöztetése. A nagyapa emigrációja egy részét Amerikában töltötte, s ott megismerkedhetett azzal a polgári életformával, melyet hazatérte után a maga számára is igyekezett kialakítani. Szabadkára települt, ott kiskereskedést nyitott, s hamarosan szép polgárházat emeltetett. Kosztolányi Árpád, Dezső édesapja, s ide tér vissza, hogy házastársául válassza Brenner Euláliát, aki szintén polgári családból született, s olyan környezetben nevelkedett, ahol divat volt könyvekről, színházi előadásokról, hangversenyekről beszélni. Igazi értelmiségi családok voltak ezek, ahol senki sem csodálkozott azon, hogy Kosztolányi Árpád tudományos ambíciókat melengetett szívében. Ez a környezet és ez a szemléletmód, de az öntudatos, hazafias öünszemlélet is, mely kivált a Kosztolányiakat jellemezte, mindvégig döntő befolyással lesz majd Kosztolányi Dezső érdeklődésére és ízlésére.
Borbély Sándor - Juhász Gyula
Juhász Gyula századunk egyik legalaposabban tanulmányozott költője. Az életmű egészének és számos részproblémájának beható ismerete kedvező alkalmat kínált a pályaív társadalompolitikai és irodalomtörténeti, egyben esztétikai újragondolásához. Minden ilyen vállalkozás természetesen bizonyos perújrafelvétel is, egyúttal pedig kísérlet az alkotó és a közönség kapcsolatának elmélyítésére.
Borbély Sándor kismonográfiája a költő születésének centenáriumára jelenik meg.
Rába György - Babits Mihály
100 éve - 1883-ban - született Babits Mihály, a XX. századi magyar irodalom egyik legsokoldalúbb jelensége, a polgári humanizmus kiemelkedő képviselője. Költő, regényíró, szerkesztő, műfordító volt. Erős gondolati és filozófiai töltésű verseit változatos, csiszolt formákban írta; költészete a gondolat és a cselekvés közt őrlődő és érlelődő ember vívódásait tükrözi. Regényeit, kisregényeit, novelláit - mint egész életművét - a bölcselő elme problémái hatják át. Mint műfordítót a legnagyobbak között tartjuk számon: a magyar irodalom sok-sok remekműnek a tolmácsolását köszönheti neki.
Rába György e változatos és gazdag életmű egyik legjobb ismerője. A kismonográfia elsősorban a saját kutatásai alapján elemzi és értékeli Babits munkásságát.
Laczkó András - Fekete Gyula
Tartalom
Változások sodrában
Közéleti igények nyomán
Jelenkorunk hőse: a köznapi ember
Történelem és moralitás
Metszetek a közgondolkodásból
Éljünk magunknak?
A magány nem magánügy
Regények a sorsfordító időről
Sarkcsillag jegyében
Életrajzi adatok
Fekete Gyula művei
Felhasznált és ajánlott irodalom
Tarján Tamás - Nagy Lajos
Nagy Lajos (1883-1954) a XX. századi magyar irodalom egyik legérdekesebb, sokat vitatott írója. Szenvtelen, pontos, tárgyszerű novellái elevenen élnek olvasói tudatunkban, a Képtelen természetrajz epés gúnnyal megírt karcolatai egyre népszerűbbek. A Kiskunhalom című szociográfikus regénye és hatalmas ívű, torzóban maradt önéletrajzi kötetei (A lázadó ember, A menekülő ember) modern irodalmunk nagy alkotásai közé tartoznak. A kelleténél talán mégis kevesebb szó esik e "szabálytalan klasszikusunk"-ról. Tarján Tamás fiatal irodalomtörténész arra vállalkozik, hogy tárgyilagosan, az esztétikai értéket hangsúlyozva adjon képet az életműről, Nagy Lajos pályájának alakulásáról.
Tüskés Tibor - Illyés Gyula
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Széles Klára - Vajda János
Vajda János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.Vajda János
A honárulókhoz
I
Aki nem az, ne vegye magára
Mikor nyugosznak már békén, mikor
Az ezeréves sírok szentjei?
Mikor nem bántják ősök álmait
Az unokák garázda vétkei?…
Oh! – az igaz magyar hazafinak
Nemcsak éltében kell lakolnia;
Galád utódok bűnei miatt
Sírjában is meg kell fordulnia!
S nincs a haragos égnek mennyköve,
Mely megüsse az ily gyalázatot?
Mennykő, villám! – Hová is gondolék,
Hisz már az is megvásároltatott!…
Vagy a napok és csillagok ura
A napot rájok sütni engedi?
Hát mit csináljon! – Hisz maguknak ők
Napot aranyból tudnak önteni!
....
Czine Mihály - Móricz Zsigmond
"Klasszikusaink műveit százezrek olvassák, a róluk szóló irodalmat csak kevesen, mert a babona szerint az irodalomtörténet nem sokak olvasmánya. Pedig egy ilyen könyv is lehet érdekes, lebilincselő. Czine Mihály irodalomtörténész műve is ilyen: ha olvassa az ember, úgy érzi, regénybe fogott."
Czére Béla - Krúdy Gyula
Tartalom
Az idő költője
Útkeresés és rátalálás (1892-1910)
TÖRTÉNELMI MÚLT ÉS LEGENDÁSÍTOTT JELEN
ÁRNYÉLETEK SZÍNJÁTÉKAI
AZ ÚTKERESÉS REGÉNYEI
KÖZÉPKORI HALÁLTÁNC
Krúdy-hasonmások: Szindbád és Rezeda Kázmér
Az első nagy alkotói korszak (1911-1917)
SZINDBÁD HAJÓJÁN
REZEDA KÁZMÉR ROMANTIKUS SZEREPJÁTSZÁSA
LEGENDÁK TÁJAIN
MEGVÁLTÓ SZERELEM
ESZMÉNY ÉS VALÓSÁG ÜTKÖZÉSE A NOVELLÁKBAN
VILÁGHÁBORÚ ÉS FORRADALMAK
A látomásos-lírai regények
Másokik nagy alkotói korszaka (1918-1921)
A NYÍRSÉG MITOLÓGIÁJA
SZÜLETÉS ÉS HALÁL: A TEREMTÉS LÁTOMÁSA
ÉLET ÉS HALÁL MEZSGYÉJÉN
MAGYAR SORS, ÍRÓI SORS 1919 UTÁN
BALLADAI HANGVÉTELŰ NOVELLÁK
Lírai realizmus és anekdotizmus
Utolsó alkotói korszaka (1922-1933)
A MÚLT SZÁZADI BUDAPEST POÉZISE
ADOMÁVÁ KEREKÍTETT MÚLT
A MAGYAR KÖZÉPKOR
SORSNOVELLÁK ÉS "GASZTRONÓMIAI" ELBESZÉLÉSEK
ÖNVALLOMÁS ESSZÉKBEN
AZ UTOLSÓ ÉVEK REGÉNYEINEK MÉRLEGE
Krúdy helye a magyar prózában és az irodalomtörténet-írásban
Életrajzi adatok
Fontosabb kiadások
Fontosabb könyvek, tanulmányok
Tüskés Tibor - Pilinszky János
Pilinszky János verseinek jelentőségét a XX. századi magyar, illetve európai lírában ma már nem vonja kétségbe senki: költészete a modern líra egyik alapvető létmeghatározását adja, amely a világháború poklának, a koncentrációs táborok "botrányá"-nak eksztatikus fehérizzással megidézett, apokaliptikus képeitől a metafizikus szorongás tragikus élményén keresztül a részvét végletesen átérzett és átgondolt vállalásáig ível. Pilinszky határtalan érzékenysége rendkívüli erővel vetíti elénk a történelem - és a mindenkori lét - keresztjére feszített ember passióját, de a részvétet is e szenvedés iránt, a keresztényi együttérzést a megalázottakkal - az emberrel.
Tüskés Tibor könyve életrajz és műelemzés. A szerző - részint új, eddig ismeretlen adatok alapján - nyomon követi Pilinszky legendákba burkolt, különös életének legfontosabb állomásait, ismerteti műveinek keletkezéstörténetét és hazai-nemzetközi recepcióját, értőn elemzi legnagyobb verseit. - A kötetet gazdag képanyag egészíti ki.
Levendel Júlia - Vörösmarty Mihály
A kiadó most induló sorozata a magyar szépírás, a magyar költészet nagy, halhatatlan alakjainak körébe vezeti el az olvasót. Nem új értékek kutatása, felfedezése vezérli a kiadót s az egyes kötetek íróit, szerzőit, hanem sokkal inkább a magyar irodalom klasszikus és mai értékeinek megőrzése, valamint a költészet értő és élményt adó olvasásának rejtelmeibe bevezetni az olvasót. A sorozat első három kötete még idén napvilágot lát, s ezek közül Vörösmarty Mihállyal, Csokonai Vitéz Mihállyal és Arany Jánossal foglalkoznak.
Levendel Júlia Vörösmarty Mihályról írott és költeményeiből összeállított kötete személyes hangú, szinte már lírai vallomás az emberről, a költőről, aki a Szózat sorainak szellemében élt, alkotott, s életének minden tragikus fordulata ellenére reménykedett. A kötet olvasása, forgatása maradandó élményt nyújt minden embernek, aki meg akar ismerkedni költészetünk e kimagasló alakjával, s különösen javasoljuk azoknak a fiataloknak, akik most ismerkednek a költővel, és szeretnék ismereteiket bővíteni, mélyíteni.
Baróti Dezső - Kortárs útlevelére
Radnóti másnap utazott vissza Szegedre, a beírás tehát csakis 1932. május 20. után kerülhetett a kötetbe, valószínűleg nem sokkal később. Mégpedig vélhetően azon példányok egyikébe, amelyeket – mint ahogy azt Baróti Dezső visszaemlékezéséből tudjuk – a költő szegedi barátai mentettek ki a házkutatást végző rendőrök elől (Baróti Dezső: Kortárs útlevelére. Bp., 1977. 183.) Az egyelőre még megválaszolatlan kérdés, hogy a példány milyen úton jutott a szegedi könyvtárba: Radnóti személyesen vitte egyik ott dolgozó ismerősének, vagy közvetítőt kért meg a feladatra. Óvatos célja egy lehetett vele: palackpostát indított útjára, hogy (legalább) ennek az egy példánynak majdani olvasói ne csupán a verseket ismerjék meg, hanem a könyv hányattatott sorsát is.
Pók Lajos - Kafka világa
"Hallgatni kell, ha az ember nem tud segíteni. A maga reménytelenségével senki sem ronthatja páciensek állapotát. Ezért kell megsemmisíteni minden irkafirkámat. Nem vagyok fény. Csak belegabalyodtam a magam tüskéibe. Zsákutca vagyok."
Gustav Janouchnak mondta ezt Franz Kafka egyik beszélgtésükben. Végül is "irkafirkái" nem semmisültek meg, mert Max Bord, akire Kafka rábízta végrendelkezésében kéziratait, nem égette el, hanem felismervén értékeit, sorra kiadta őket. Kafka életműve, amely azóta a XX. századi világirodalom egyik alappillérévé vált, csakugyan nem sugároz fényt, de komor képeivel egy elembertelenedő korszak és társadalom törvényeit fejezi ki, és ezáltal osztozik az írástudók mindenkori felelősségében.
Ezt az életművet mutatja be Pók Lajos könyve, nemcsak a jól ismert szépirodalmi alkotások felől, hanem Kafka naplóinak és levelezésének tükrében is, s így abban a szétválaszthatatlanul szoros egységben jelenik meg előttük Kafka, az ember és az író, amely egész művészetének egyik kulcsa.
Kónya Judit - Sarkadi Imre
"Apja afféle duhaj dzsentri volt, anyja parasztszármazék, »lentről« került a házba, amelynek aztán haláláig »úrnője« lett. A különös, de mégis oly természetes frigyük gyermeke szóval erről sohasem beszélt. Annál többet mozdulataival, különösen vegyített gondolataival, írásainak fölényes és ugyanakkor fogcsikorgatóan tiborci mondataival. Dózsa György szelleme lakott benne társbérletben Krúdy homokfutón vágtató hőseivel" - írja Illyés Gyula a modern magyar irodalom egyik legbonyolultabb, feloldatlan kettősségek erőterében élő egyéniségéről, Sarkadi Imréről, akinek életútja és írói pályája elválaszthatatlanul összeszövődött a felszabadulás utáni másfél évtized történetével. Kónya Judit kitűnő tanulmányában izgalmasan és pontosan mutatja be Sarkadi életútját, az elbeszélések, regények és drámák megszületésének emberi és társadalmi körülményeit s a megrendítő hirtelenséggel lezárt életmű belső tájait. A gyermek- és ifjúkor jellemformáló, irányadó élményeitől a végzetes mélybe zuhanásig felidézi az író sorsának-életének minden meghatározó fordulatát, s ezzel egyidejűleg nagy meggyőző erővel érzékelteti, hogy az önkifejezés elemi vágya, a cselekvés öröme, a hétköznapok vállalása, az önkínzó igazságkeresés, a morális tisztaság igénye milyen összetett és jelentős életművet hozott létre.
Dersi Tamás - Illés Endre
Tartalom
Bevezető
A novellista
Köd a Rákóczi úton
"Szép angyaloknak húga?"
Hamisjáték, sok szereplővel
Teljes világítás
Történelmi fenyegetés
Pofon az autóbuszon
Kortársak ábrázolása
Önéletrajzi töredékek
A fájdalom szorításában
Összefoglalás
A kritikus
Az Est, Pandora, Budapesti Hírlap
Távol a vitáktól
Változó korízlés
Illúziók nélkül
Együttes vallomás
A drámaíró
Irodalom és színház
A Törtetők fogadtatása
A szenvedély mérgezettjei
Engedékeny dráma
Türelmetlen szeretők
Karikatúra a sznobról
Mítoszok maszlaggal
Festett egek
Zárókép
A műfajteremtő
Non fiction az irodalomról
Oxigén az irodalomtörténetben
Új Krétarajzok
Patinás arcképek
Találkozás a lázító szépséggel
Áttekintés
Jegyzetek
Illés Endre művei
Kozma Dezső - Mikszáth Kálmán
"Ellenállhatatlan mesélő, kiapadhatatlan humorista, változatos, színes alakjai legalább annyira jellemzik, mint szellemes ötletei, közvetlen elbeszélői magatartása éppúgy, mint kivételesen természetes hangja. Az író-utódok közül sokan és sokat tanultak tőle, századunk olyan alkotói is, mint Móricz Zsigmond vagy Krúdy Gyula. Móricz az élet, az emberek illúziók nélküli, éles szemű megfigyelőjét látta és tisztelte benne elsősorban, ezért érezte magához közel, Krúdyt a mikszáthi világ különös alakjai, emlékezésben fogant hangulatai nyűgözték le."
Balázs Mihály - Vati Papp Ferenc - Írók, képek II.
Huszonhárom író gyermek- és ifjúkorának rajzát nyújtjuk át ebben a könyvben az olvasónak. Második kötetünk ez, szándékáról és tartalmáról nem mondhatunk mást, mint amit az első kötet bevezetőjében egyszer már elmondtunk: nem irodalomtörténetet, nem is írói pályaképet vagy életmű-értékelést kívánunk adni, csupán egy érdekes - ha nem is teljes - gyűjteményt azokból a vallomásokból, amelyeket költők és írók fogalmaztak a szülőföldről, a kiröppentő családi fészekről, az iskoláról, a gyermekévek örömeiről és szenvedéseiről, az ifjúkor alapvető emberi tapasztalatairól és tanulságairól.
Áprily Lajos, Babits Mihály, Berzsenyi Dániel, Eötvös József, Fekete István, Füst Milán, Garai Gábor, Heltai Jenő, Jókai Mór, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Katona József, Madách Imre, Nagy Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Radnóti Miklós, Sarkadi Imre, Sütő András, Tamási Áron, Török Sándor, Vajda János, Zelk Zoltán
Pók Lajos - Thomas Mann világa
Kevés nagyobb ívű pályát ismer századunk világirodalma, mint a Thomas Manné. Hogyan jut el a gazdag lübecki patríciuscsalád fia a századvégi szcesszió romantikus irracionalizmusától az értelmes emberi lét csodálatos költészetéig a József és testvérei-ben, s a konzervatív nacionalista német addig a belátásig, hogy a jövő a szocializmusé? Szükségszerűen ez a fő témája minden Thomas Mann-könyvnek. Ezé a könyvé is, amely módszerét tekintve, szándéka szerint, egy írói sors filmje, és - türelmesebb megállókkal a legnagyobb műveknél - igyekszik vegyíteni élményt és történeti-esztétikai mérlegelést, filológiát és írói vallomást.