Maradni ​zabad!

Gróf Nádasdy Borbála - Zagolni ​zabad?
Nádasdy ​Borbála könyve arról szól, ami közös mibennünk. A huszadik századról. A századról, amelyben minden elveszett. Elveszett egy ország, elveszett egy élet, elveszett minden bizonyosság, elveszett a hit, elveszett a remény is - és gyakran az sem volt biztos, hogy holnap is fölkel a nap. Arról szól ez a könyv, hogy hogyan veszett el még a kollektív tudat is, és a kollektív emlékezet. S hogy ameddig ezt nem szerezzük vissza, kiszolgáltatottak leszünk, vagyunk, addig mivelünk bármit meg lehet csinálni. Erről szól ez a könyv? Nem. Ez a könyv egy magyar grófnő életéről szól. Erről szól ez a könyv. Persze. Egy magyar grófnő élete a mindannyiunk élete. Ez a kor persze nem kedvez a történelemnek, a történelmi tudatnak, az emlékezetnek. Ez a mi korunk: a történelem ellensége.

Nyáry Krisztián - Így ​szerettek ők
Nyáry ​Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához. 40 történet Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

Nyáry Krisztián - Így ​szerettek ők 2
Nyáry ​Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátainak kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből Így szerettek ők címmel könyv lett, a kötetből pedig az elmúlt év egyik legnagyobb könyvsikere, amely elnyerte a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budai-díját és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Fitz József-könyvdíját is. A második könyvben újabb 40 magyar író és költő izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati története szerepel. A szerző célja ezúttal is az, hogy az elmesélt szerelmei történetekkel kedvet csináljon a művek olvasásához. Karinthy Frigyes fegyverrel a kezében szöktette meg férjétől első feleségét, Judik Etelt, miután párbajozott is miatta. Jókai Mórt elmebetegnek akarták nyilvánítani rokonai, hogy ne vehesse el a nála 54 évvel fiatalabb Grósz Bellát. Szabó Lőrinc azt tervezte, hogy hármasban fognak élni feleségével, és annak legjobb barátnőjével, Korzáti Erzsébettel, aki hosszú évekig a költő szeretője volt. Füst Milán hatvan éven át tartott fenn szerelmi kapcsolatot Jaulusz Erzsébettel, de csak néhány napig éltek együtt. Molnár Ferenc ollóval kivágta nadrágja térdeit, hogy bebizonyítsa: felesége, Vészi Margit nem gondoskodik róla. Örkény István le akarta lőni első feleségét és annak szeretőjét, akik a brit hírszerzés ügynökei voltak, de pisztoly helyett mackósajtot vitt magával. Rejtő Jenő két alkalommal is a gépírónőjét vette feleségül, akiknek estélyi ruhában kellett gépelniük. Bródy Sándor szíven lőtte magát miután szeretője, Erdős Renée elhagyta. Jászai Mari elhagyta a halálos beteg Reviczky Gyulát egy 18 éves fiatalember kedvéért, akit ő nevezett el Szomory Dezsőnek. Móricz Zsigmond egy garniszállóra vitte az utcán megismert fiatal Litkei Erzsébetet, az Árvácska modelljét, aki ezután élete utolsó élettársa lett. Néhány igaz mese magyar írókról és költőkről, amelyeket kevesen ismernek. Az Így szerettek ők második kötetében a szerző Csokonaitól Vas Istvánig, Dérynétől Déry Tiborig mesél el 40 történetet múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

Szabó György - Javasasszony ​unokája
A ​nagymamája javasasszony volt egy kis bükkaljai bányász faluban, Herbolyán. De az ő nagyanyja, meg annak a nagyanyjai is... ősei messzire visszatekintve, kb. tíz nemzedék óta foglalkoznak gyógynövényekkel. Abban az időben még kuruzslásnak nevezték, és nem csak gyógyfüvekkel gyógyítottak, mégis tudtak az embereken segíteni. Nem volt pénz, nem volt orvos és nem voltak gyógyszerek. Kényszerűségből fordultak a javasasszonyokhoz és vállalták a füvekkel, piócákkal... egyebekkel történő gyógyulást. A javasasszony a javát szolgálta a betegeknek, és csak javasolt, ami gyönyörűen kiolvasható az elnevezésből. Általában nők űzték ezt a mesterséget, a férfiak, az úgynevezett füves emberek kevesebben voltak. A hagyományt egy családon belül mindig a második nemzedék folytatja. Kivétel lesz most Szabó Gyuri bácsi lánya, aki már tanulja a mesterséget. - Az unokámat szerettem volna tanítani - meséli a bükki füves ember -, de ő elment televíziós rendezőnek.

Lopes-Szabó Zsuzsa - A ​bükki füvesember nyomában
_Vannak ​vidékek legbelül… És vannak emberek legbelül…_ _Ritkán történik meg, hogy szinte ismeretlenül leülsz valakivel vacsorázni, és rövid idő alatt biztosra veheted, hogy erre az emberre egy hosszú, sivatagi úton nyugodtan rábízhatod a kulacsodat. Lopes- Szabó Zsuzsa ilyen ember._ _Könyve, ez a legalább annyira ésszel, mint amennyire szívvel írt kötet, egy érzékeny, a világot örökké jobbítani szándékozó valahai irodalmár realista könyve._ _Hogy hogyan lett mára okos és lelkiismeretes „üzletasszony” (ritka párosítás) Zsuzsa, hogyan lett szinte akarata ellenére édesapja, a bükki füvesember, Szabó Gyuri bácsi első számú tanítványa, társa és segítője, az legalább olyan izgalmas, mint amit a gyógynövényekről ír (meglehetősen szokatlan, egyéni közelítéssel). Azt hiszem, Lopes-Szabó Zsuzsa könyve az egyik leghasznosabb, „legmodernebb”, egyben legolvasmányosabb, az olvasó lelkiismeretét is társul hívó, valóban gyógyító füveskönyv azok közt, amelyeket valaha kézbevettem._ (Schäffer Erzsébet)

Szabó György - Lopes-Szabó Zsuzsa - A ​bükki füvesember gyógynövényei
Gyuri ​bácsit, a szerzőt sokan ismerik. Gyógyteáit issza a fél parlament, miniszterek és sztárok. Állandó vendége a televízió több csatornájának. Hírnevét annak köszönheti, hogy olyan ősi tudással rendelkezik, mely egyedülálló napjainkban: ismeri és használja a környezetünkben termő gyógynövényeket. Családjában népi gyógyítók voltak több nemzedéken keresztül, tudomása szerint félezer évre visszamenőleg. Újabb könyvének társszerzője lánya, Lopes-Szabó Zsuzsa, szellemi örököse, a családi hagyományok továbbvivője. A könyv 65 gyógynövényről ad részletes leírást színes rajzokkal illusztrálva. Megtalálható benne, milyen betegségre milyen növényt lehet használni, hogyan lehet megelőzni a komoly bajokat. Semmi nem marad titok: a több száz éves tudást szívesen osztják meg a szerzők az olvasókkal. A könyvben olvashatjuk a gyógynövényes gyógyítás történetét, általános gyűjtési és teakészítési tanácsokat, valamint betegségcsoportokra bontva, a különféle gyógynövények alkalmazásához ad felhasználási javaslatokat. Gyuri bácsi és lánya, Zsuzsa minden titkukat megosztják az olvasóval. Olyan egyszerű nyelven megírt, közérthető és gyakorlatias könyvet adnak az érdeklődő kezébe, melyet még „kezdő” gyógynövényesek is haszonnal forgathatnak.

David Attenborough - A ​növények magánélete
Növények ​nélkül nincs táplálék, nincsenek állatok, nincs élet sem a Földön. A növények élete azonban titok előttünk, rejtett, talányos történések sora. Ennek azonban csupán csak egy bizonyos időeltérésaz oka. A növények időléptéke más, mint a miénk. Bár puszta szemmel ez nem érzékelhető, a növények szakadatlanul mozgásban vannak: fejlődnek, harcolnak, kikerülik, esetleg kihasználják pusztítóikat (vagy társaikat), küzdelmet vívnak a táplálékért, élőterületük növeléséért, a szaporodásért, no meg azért, hogy helyet szerezzenek és biztosítsanak maguknak a Nap alatt. Csak meg kell tanulnunk látni mindezt. David Attenborough erre tanít minket ebben a könyvben és a BBC-nek készült televíziós filmsorozatban. Vizsgálódásai sorra feltárják előttünk, milyenek a növények életének nagy erőpróbái, a helyváltoztatás, a táplálkozás és a növekedés, a virágzás, a küzdelem a létért és a fennmaradásért. David Attenborough olyan világosan, közérthetően, szinte ragályos lelkesedéssel mutatja be a természet világát és annak működését, hogy kevés író vagy filmes vetekedhet vele. Hihetetlenül magas színvonalú könyveivel és filmjeivel kétségkívül az egyik legeredményesebb tanítómestere a XX. század utolsó harmadának. A növények magánélete Attenborough egész munkásságának középpontját jelenti, úgyszólván ez az alapja mindannak, amit eddig tanulmányozott. Hála e vadonatúj szemléletű, lenyűgöző bemutatásnak, egyik pillanatról a másikra egészen más képet nyerünk a növényi életről, találjuk bár termőtalajon, sziklán vagy vizen, kinn, a szabd mezőn, vagy a legparányibb kertecskében; kevésbé szelídnek látszik ugyan, de éjjel-nappal fáradhatatlanul mozog, az életben maradás megkövetelte, végeérhetetlen versengés bilincseiben.

Julia Child - Életem ​Franciaországban
Julia ​Child 1948-ban érkezett diplomata férje oldalán először Franciaországba. Egy szót sem tudott franciául, soha addig nem kóstolt egyetlen francia ételt sem, ráadásul főzni sem tudott. Ám ahogy kezdett elmélyedni a nyelv tanulásában, ahogy kezdte megismerni a franciák életmódját és konyháját, szenvedélyes érdeklődés gyúlt benne az ország és lakói iránt, a főzés pedig életre szóló hivatásává vált. Ebben a könyvben Julia Child elsősorban franciaországi kalandjait meséli el: feltárul előttünk a háború utáni Párizs a híres Cordon Bleu főzőiskolával, az eldugott kisvendéglőkkel és a külföldiek pénztárcájához mért elegáns éttermekkel. Juliával együtt kilátogatunk Marseille nyüzsgő halpiacaira, végigjárjuk Provence kisvárosait, megcsodáljuk a kiépülőben levő francia Riviérát, megismerünk híres séfeket és a helyi konyha minden csínját-bínját értő egyszerű parasztasszonyokat. A szeretett férjével Európa más országaiba tett közös utazásaikról szóló tudósításokból kiderül az is, milyennek látta kontinensünket akkoriban egy érdeklődő amerikai. Az emlékirat egyben beszámoló arról, milyen hányattatások után sikerült kiadni a francia szerzőtársnőivel közösen írt, ma már alapműnek számító, kétkötetes angol nyelvű nagy francia szakácskönyvet, és hogyan lett Juliából Amerika első televíziós sztárszakácsa.

Papp Diána - Kerek ​perec
Molnár ​Dóri, manóvarró és jógaoktató közel 30 éves, de még mindig felelősség nélküli gyerekéletet él. Ugyan már elköltözött a szüleitől, érzelmileg és anyagilag is erős függésben él tőlük. A késői felnőtté váláshoz a sors a segítségére siet: a vásárban, ahol saját készítésű figuráit árulja, egyszer csak felbukkan a szerelem, egy nála idősebb, jóképű, külföldi férfi személyében. Dóri élete fenekestől felfordul, de a változás sok-sok kérdéssel és megpróbáltatással jár. Hogy a távolsági romantika megmutatja-e a saját útját a fiatal lánynak, vagy az maga a célállomás, az kiderül a Kerek perecből.

Szerb Antal - Utas ​és holdvilág
Mikor ​döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit, és nem hajthatja fejét „csak úgy" a házasság jármába, ha nem a nászútján? Szerb Antal regénybeli utasa holdvilágos transzban szökik meg fiatal felesége mellől, hogy kiegészítse, továbbélje azt az ifjúságot, amely visszavonhatatlanul elveszett. A szökött férj arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lélek időgépén vissza lehet-e szállni a múltba, vajon torzónak maradt élet-epizódokkal kiteljesíthető-e a jelen, és megszabadulhat-e valamikor az ember énje börtönéből vagy hazugnak gondolt „felnőttsége" bilincseitől? Az Utas és holdvilág a magát kereső ember önelemző regénye. Mihály, a regény hőse hiába akar előbb a házassága révén konformista polgári életet élni, s hiába szökik meg ez elől az élet elöl, a regény végén ott tart, ahol az elején: mégis bele kell törnie mindabba, amibe nem akar. „És ha az ember él, még mindig történhet valami" - ezzel a mondattal zárul a finom lélektani részletekkel megírt, először 1937-ben megjelent regény, amely első megjelenése óta hatalmas világsikerre tett szert.

Gróf Nádasdy Borbála - Ízes ​élet
Édes-keserű, ​hazája iránti vágyakozással és szeretettel teli életrajzi naplói után Nádasdy grófnő újabb utazása a múltba. A boldog gyermekkor ízei, ételei, étkezési szokásai, régi hagyományok összefonódnak az „új haza” franciás ízeinek élményeivel.

Lakatos István - Dobozváros
Lakatos ​István meseregényében egy nem túl szép napon egy Zalán nevű kisfiúékhoz beállít egy Székláb nevű öregember, és azt állítja, hogy a szülei már nem az igaziak, hanem másolatok. Székláb elmeséli a kisfiúnak: szüleit elrabolták a dobozvárosiak, ezért vele kell mennie. Zalán nem tehet mást, mint útra kel az ismeretlen öregemberrel, mert csak így lát esélyt arra, hogy viszontlássa az igazi szüleit. Miután alaposabban megismerkedik Székláb birodalmával, egy családnyi vízimanóval és Jónással, a kecskével, még előtte áll, hogy sárkányokkal is találkozzon Dobozvárosban. Lakatos István könyve kalandos, varázslatos és szívhez szóló történet tíz éven felüli gyerekeknek.

Varró Dániel - Szívdesszert
Ha ​nő lennék, azt szeretném, ha Varró Dani szerelmes lenne belém :-) Legalábbis a versei alapján. Távolról, ismeretlenül is. Rímesen, kedvesen, dadogósan túlbeszélősen, cseten, esemesben. Fontosnak érezném magam. Varró Dani kötete azt a kis csodát képes nyújtani, hogy az olvasó ezeket a szerelmetes verseket olvasva egyszerre érezheti magát felnőttnek és gondtalan kamasznak. Szeretsz, szeretlek, mily’ reménytelen, írja Nemes Nagy Ágnes megdöbbentő soraiban. Varró Dani meg mintha hozzá tenné: ebben a reménytelenségben van ám valami játékosság is! És tényleg. A kötet versei bizonyítják. Az meg szinte mellékes is, olyan természetes, hogy bámulatra méltó formai bravúrral és biztonsággal megírt versek ezek, régóta nem látott, gondtalan játékkal megkomponált képversek és szimpatikus önkényességgel megbontott sorok és szabályok. A szíved az enyémmel nem kompatibilis, írja Varró Dani. Igen, ez az egy, amin még a kivételes tehetséggel megírt versek sem segítenek. Jónás Tamás

Csányi Vilmos - A ​kutyák szőrös gyerekek
Bukfenc ​és Jeromos könyve nemcsak két családi kutya életét mutatja be, hanem azt is, hogy hogyan lehet a kutyalélek rejtelmeit tudományos vizsgálatok tárgyává tenni. Azoknak szól, akik szeretnének a kutyaetológia világába bepillantani a tudományos könyvek szigorúsága és unalma nélkül. Az első kiadást sokan megszerették, azóta angolul is megjelent az Egyesült Államokban, és német nyelvre is fordítják. Az átdolgozott, harmadik kiadás tartalmaz néhány olyan új, érdekes felfedezést is - például azt, hogy a kutyák szívesen és sikeresen képesek gazdájukat utánozni -, amelyet az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói találtak az utóbbi években. Csányi Vilmos Budapesten született 1935-ban, biológus, író, az Akadémia rendes tagja, az ELTE Etológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudomány főszerkeszője. Etológiát, humánetológiát és evolúciós rendszerelméletet tanít. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Az utóbbi öt évben szépirodalommal foglalkozik.

Nyirő József - Székelyek
Nyirő ​elbeszélő művészetének megvan az a nagy ereje, amely mindjárt magához ragadja az olvasót. Semmi külön feladatot nem ad neki, nem zavarja meg rejtélyeivel. Írásainak nincsenek külön titkai. Belterjesen kibomlik mindaz, amit történetei nyújtanak. Könnyű, varázslatos, kristályos és szivárványos folyású magyar beszéde könnyedén kap föl szárnyaira, s amikor letesz, érezzük, hogy mindent látunk, amit meg akart mutatni nekünk. A nagy elbeszélők ellenállhatatlan erejét hordja ez a nyelv, s kis elbeszélésekben és rajzokban legzavartalanabb a hatása. Székelyek című kötetének néhány olyan elbeszélése van, amelyet nem lehet elfelejteni. De az egész kötet, első novellagyűjteménye, a Jézusfaragó ember óta, Nyirő legművészibb és leggazdagabb hatású könyve. A kötetet kiegészíti három, eddig könyvben meg nem jelent novellája.

Nyirő József - Uz ​Bence
A ​regény valamennyi fejezete egy-egy epizód Uz Bence mulatságos vagy megindító, hétköznapiságukban is különös kalandjaiból. Folyton ő méretik meg: emberségből, helytállásból, kitartásból, becsületből, észjárásból. A nép egyszerű, ám góbésan csavaros eszű gyermeke csendőrrel és turistákkal, városi vadász urakkal és adóvégrehajtóval megesett nevettető esetei vagy övéivel való könnyes-érzelmes történetei mind-mind adalékok a székelység népkarakterológiai képéhez. A nép erényeit és elenyésző gyöngeségeit testesíti meg, szükségszerű tehát, hogy túlrajzolt legyen. Ilyen találékony, derűs, furfangos – ám, ha a sors úgy hozza, együtt érző és áldozatosan segítő – ember a valóságban aligha létezik, de Nyirő nem is jellemrajzot ad, hanem egy népcsoport, a kisebbségi sors szorításában vergődő székely nép vágyott–álmodott karakterét, követendő magatartásának mintáját, életstratégiáját mintázta meg egy személybe sűrítetten. A regényben Uz Bence egyenrangú társa a táj: a csíki havasok vadregényes világa. Nyirő hangja ennek megfelelően "székelyes", a tájnyelv minden ízét-zamatát beépíti regényébe.

Szerb Antal - Budapesti ​kalauz
A ​"Budapesti kalauz marslakók számára" (1935) című vékonyka kötetben egy különös kirándulás részesei lehetünk. Egy olyan kirándulásnak, melyben a csillagokból érkező vándorral és a hozzá csatlakozó íróval végigjárjuk a főváros legjellegzetesebb részeit, megtekintjük házait, hídjait, utcáit és templomait, rácsodálkozunk a Dunára vagy akár a budai hegyekre, kalandozunk a Várkertben, sőt, még néhány jellegzetes kerületet is megismerünk. Hogy mindez benne van egy szokványos útikönyvben? Első hallásra - talán. Aki azonban elolvassa a kötetet, rádöbben, hogy ez a legcsekélyebb mértékben sem marslakóknak íródott, legalábbis nem a szó szoros - földönkívüli - értelmében. Éppen ellenkezőleg: Szerb Antal hazánk, pontosabban Budapest "marslakóinak", vagyis az ott élő, esetleg oda látogató idegeneknek (idegenkedőknek?) próbálja bemutatni a fővárost úgy, ahogy még sosem nézték és sosem látták, a maga költőiségében - számtalan versidézettel, irodalomtörténeti utalással és ironikus megjegyzéssel tarkítva, melyeket egy "valódi marslakó" - valljuk be - nem igazán értene.

Christopher Moore - Biff ​evangéliuma
Jézus ​születésének történetét jól ismerjük. Csakúgy, mint bölcs tanításait, dicső cselekedeteit és isteni önfeláldozását a harmincadik születésnapját követően. De Isten Fiának gyermekkoráról és felnőtté válásának történetéről senki nem tud semmit - Biffet, a Messiás legjobb haverját kivéve, akit most az Úr parancsára feltámaszt egy Raziel nevű botcsinálta angyal, hogy írja meg a saját evangéliumát. Úgyhogy Biff egy szállodai szobába zárva nekiáll elmesélni az elveszettnek hitt évek történetét. Senkit és semmit nem kímélve végre kipakol a maga sajátos stílusában (persze, hogy nem véletlenül törölték ki őt az evangéliumokból), és megosztja velünk, hogy hogyan is történt minden valójában, a betlehemi jászoltól egészen a Golgotáig. Biff evangéliuma tele van izgalmas kalandokkal, szerelemmel, varázslattal, gyógyítással, kung-fúval, halottkeltéssel, démonokkal és dögös csajokkal. De bármi is történjen velük, egy biztos: Biffet nem olyan fából faragták, hogy csak úgy szó nélkül hagyja a legjobb barátját keresztre feszíteni. Nem. Ő harcolni fog a végsőkig.

Kirizsán Imola - Szabó Bálint - Takács Enikő - Kovács András - Száz ​erdélyi műemlék
Az ​impozáns kötetben közreadott válogatás a magyar kultúrához tartozó erdélyi épített örökség legjavát teszi ki. Különálló fejezetekben mutatja be a műemléki együtteseket, a várakat és erődöket, valamint a kastélyokat, palotákat és kúriákat, a középületeket és lakóházakat, végül pedig az egyházi épületeket. A könyv a 2005-ben megjelenő Magyar vonatkozású épített örökség című mű kibővített, átdolgozott kiadása. Az műemék bemutatása, állapotának ismertetése után bibliográfiai adatok segíti a tákékozódást.

Charles Dickens - Ódon ​ritkaságok boltja
Ez ​az 1840-41-ben keletkezett Dickens-regény utoljára több mint nyolcvan esztendeje jelent meg magyarul - most új fordításban kerül közreadásra. A mű korabeli népszerűségéről legendák szólnak, 2007-ben például sokat cikkeztek Angliában arról, hogy a Harry Potter-könyveket övező hisztériához csak az fogható, amikor a New York-i olvasók tömegesen várták a kikötőben a soron következő folytatást (Dickens ugyanis először újságban közölte), és felkiabáltak a matrózoknak: "Él-e a kicsi Nell?" A szívhasogató történet egy tizennégy éves kislány és a nagyapja körül forog: a nagyapa pénzét elherdálta a veje (lánya, Nell anyja nem él már) meg Nell kicsapongó bátyja, s az öreg úgy akar gondoskodni Nell jövőjéről, hogy sorozatosan kölcsönöket vesz fel egy gonosz, gyanús üzelmeket folytató törpétől, Daniel Quilptől, szerencsejátéknak hódol, de a pénzt rendszeresen el is veszti. Végül menekülnie kell a kislánnyal Londonból, vidéken vándorolnak nincstelenül, Quilp bosszúszomjasan üldözi őket, és a nagyapa külföldről hazatelepülő fivére lehet, hogy már későn érkezik... Szerelmi szálakban, jó, gonosz és mulatságos mellékszereplőkben egyaránt bővelkedik ez a talán legérzelmesebb, legmegindítóbb Dickens-mű, amelyet számtalanszor megfilmesítettek, a különféle változatokban játszott Tom Courtenay, Peter Ustinov, legutoljára pedig, az ITV 2007-es tévésorozatában Derek Jacobi és Sophie Vavasseur is. A kötetet az eredeti kiadás George Cattermole- és Hablot Browne (Phiz)-illusztrációi díszítik.