Latour szerint a hálózatok leírására alkalmas tudomány az antropológia, mely az egyes törzsek vizsgálatakor ezt az egységes, a természet és a társadalom egységét fenntartó megközelítést alkalmazza. Egyvalamin azonban ennek a diszciplínának is változtatnia kell. A klasszikus antropológia felfogását jellemző kulturális relativizmus a különféle népek egymással összemérhetetlen kultúrájával szemben olyan univerzális és kultúrafüggetlen természetfogalmat feltételez, amelyhez viszonyítva a kultúrák sokfélesége leírható, és amelyet csak a modern természettudomány képes helyesen megragadni.Mindaddig, amíg az antropológia nem válik szimmetrikussá, a relativizmus problémáját nem lehet kielégítő módon tisztázni. A kultúra (vagy a társadalom) fogalma ugyanolyan modern konstrukció, mint a természeté: egymás kölcsönös kizárásával jöttek létre. Ha megszabadulunk a tiszta és univerzális természet fogalmától, a kulturális relativizmus problémája is érvényét veszti. A szimmetrikus antropológia tárgyát nem a kultúrák, hanem a hálózatok jelentik. Ha sikerülne megteremteni a modern világ szimmetrikus antropológiáját, és általa felszámolni a modern gondolkodás ontológiai kettősségét, modernek, antimodernek vagy posztmodernek helyett (mely álláspontok valamilyen értelemben mind feltételezik a modernitás létét) nem-modernekké válnánk: rájönnénk, hogy a természet és a társadalom szféráját elválasztó modern episztemológia mint modern önazonosság alapja sosem felelt meg a valóságnak, egyszóval: sohasem voltunk modernek.
Kapcsolódó könyvek
Jean Baudrillard - A művészet összeesküvése
Jean Baudrillard a posztmodern éra meghatározó filozófusa A francia gondolkodó, aki nélkül a Mátrix-trilógia sem születhetett volna meg, a valóság és az illúzió kérdéseivel foglalkozott.
Leginkább a hiperrealitás elméletéről ismert, amely szerint a realitás és a fantázia összjátékából a világ sajátos változata, másolata áll elő, amely a valóság fölé tornyosulva uralja a tudatot. A tömegkommunikáció keltette hiperrealitásról szól legismertebb munkája (La Guerre du Golfe n'a pas eu Lieu - Az öbölháború nem történt meg), amelyben az 1991-es öbölháború példáján keresztül mutatja be, hogy a háború a posztmodern korban miként lesz látványos, színes kalandfilm - például - a CNN rendezésében.
Alain Finkielkraut - A gondolkodás veresége
"A barbárság végül hatalmába kerítette a kultúrát. E hangzatos kijelentés árnyékában egyidejűleg nő az intolerancia és az infantilizmus. Ha nem a kulturális identitás börtönzi be az egyént a maga hovatartozásába, az árulás bűntettében marasztalva el azokat, akik élnek a kétség, az irónia, a ráció jogával, és elszakadnak a kollektív anyaméhtől, akkor a szabadidőipar, a technika korának vívmánya süllyeszti a csillogó csecsebecse szintjére a szellem alkotásait. (Ahogy Amerikában mondják: entertainment lesz mindenből.) És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikusok és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának."
Leszek Kołakowski - Metafizikai horror
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Slavoj Žižek - A törékeny abszolútum
A törékeny abszolútum szinte minden olyan témát érint, aminek Žižek önálló kötetet is szentelt: a posztmodern kapitalizmus működéslogikája, a totalitárius rendszerek borzongató esztétikuma, a klasszikus német filozófia öröksége, a lacaniánus pszichológia kultúraelméleti kérdései, továbbá a pénz és a hatalom és reklám de- és reterritorializációs folyamatai a globális világban, a szekularizáció és az újvallási fenomének.
Kiss Lajos András
Žižek A törékeny abszolútum-ban megkockáztatja azt az állítást, hogy a kereszténységnek és a marxizmusnak együtt kellene felvennie a harcot az új spiritualizmus támadásával szemben. A keresztény örökség felforgató erejű lényege túlságosan is értékes ahhoz, hogy meghagyjuk a fundamentalistáknak. Idevágó állásfoglalás ez egy marxistától annak a Krisztusnak 2000. születési évfordulójára, aki tudatában volt, hogy világunkban a szeretet gyakorlásához tűz és vas kellhet.
„A legfélelmetesebb, legbriliánsabb értelmezése a pszichoanalízisnek, és igazából a kulturális elméletnek általában." Terry Eagleton
Slavoj Žižek írásai négy pilléren alapulnak, ezek: a lacani pszichoanalízis, a hegeli filozófia, az ideológia marxista elmélete, és a keresztény teológia. Ennek a tudományos építménynek a szerkezetét, mely mind a négy területen központi beavatkozást eszközöl, a „nélkülözhetetlen Žižek" név is alátámasztja. A The Sublime Object of Ideology (Az ideológia magasztos tárgya) c. munkájában Lacan munkásságának jelentőségét helyezi a középpontba a filozófiára és a kortárs politikai küzdelmekre fókuszálva. A The Ticklish Subject (A kényes tárgy) c. művében a germán idealizmust és a gondolkodás utolérhetetlen horizontjait vizsgálja. A The Plague of Fantasies (A fantázia pestise) c. írásában azokat az ideológiai mechanizmusokat boncolgatja, melyek a hétköznapi tapasztalatainkat formálják, végül a The Fragile Absolute-ban (A törékeny abszolútum) feltárja keresztény egyenlőség magvát.
Slavoj Žižek (Ljubljana, 1949-) szlovén író, szociológus, pszichoanalitikus, filozófus és kultúra kritikus. Jelenleg a ljubljanai egyetem professzora, és a University of London Birkbeck Institute for Humanities nemzetközi igazgatója. A világ számos egyetemének vendégtanára: University of Chicago, Columbia, London Consortium, Princeton, The New School, European Graduate School, University of Minnesota, University of California, Irvine, University of Michigan.
A poszt-lacaniánus elmélet egyik legjelentősebb képviselője, aki a populáris elméletekkel kívánja Lacan teóriáját magyarázni, illetve Lacan fogalmaival írja le a kortárs politikai és társadalmi jelenségeket és problémákat. Olyan baloldali gondolkodó, akit erősen befolyásoltak Hegel, Marx és Schelling elméletei. Žižek politikailag is aktív: 1990-ben jelöltette magát az elnökválasztás során. Számos írása jelent meg, több mint ötven könyve, emellett dokumentumfilmek is készültek vele és róla.
Ismeretlen szerző - Narratívák 2.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Narratívák 3.
A sorozat a narratívákkal foglalkozó kutatásokat olyan ismert perspektívából közelíti meg, amely reményeink szerint új szempontokat kínálhat e diszciplina képviselőinek. Az első két kötet az irodalomelmélettől a képzőművészet felé vezető utakat térképezte föl, amikor a vizuális nyelv olvashatóságával, s annak narratológiai szempontokból történő megközelítésével, illetve a történet és fikció kapcsolatával foglalkozott. Jelen kötetünk e kutatási területnek egy másik, a kulturális antropológia, az irodalomelmélet és a történettudomány által körülhatárolt, önmagában is szerteágazó szeletét kívánja fölvázolni.
Ismeretlen szerző - Narratívák 4.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Michel Foucault - A tudás archeológiája
"Megértem azoknak a rossz közérzetét, akik nem képesek elviselni, hogy ezt kell hallaniuk: 'A beszéd nem az élet: ideje nem a ti időtök; nem fogtok benne kiengesztelődni a halállal; könnyen lehet, hogy megöltétek Istent mindazoknak súlyával, amit mondtatok, de ne gondoljátok, hogy mindazzal, amit mondtok, létrehozhattok egy embert, aki nála tovább él.' A tudás archeológiája Foucault filozófiai főműve."
Pavel Florenszkij - Az ikonosztáz
„…Isten létének filozófiai bizonyítékai közül legmeggyőzőbben éppen az hangzik, amiről a tankönyvek még csak említést sem tesznek, s ami körülbelül az alábbi szillogizmusban adható meg: »Rubljov Szentháromsága létezik, tehát létezik Isten. «…” Ez a beszédmód fejezi ki legsarkítottabban azt az ortodox szemléletmódot, mely szerint az ikon mint Isten valóságos megjelenésének, aláereszkedésének helye az orosz ikonteológiában szó szerint is azt jelenti: „umozsenyije v kraszkah”, vagyis a másik, transzcendens világ, maga Isten értelmi szemlélése festett képben.
Pavel Florenszkij ikonteológiai alapvetése életében nem jelenhetett meg, az utóbbi évtizedekben azonban felfedezték, és a világ számos nyelvére lefordították (rövidített változatát 1988-ban adták ki magyarul). Ezúttal a mű az 1994-es első orosz kritikai kiadás alapján, teljes és javított változatban áll a magyar olvasó rendelkezésére.
Martin Buber - Haszid történetek
A haszid mozgalom lényegéhez tartozik, hogy a hívek történeteket mesélnek egymásnak közösségük vezetőiről, a caddikokról. Nagy dolgok tanúi és résztvevői voltak, természetes hát, hogy beszámolnak a történtekről. Az elbeszélés több, mint a puszta beszéd, hiszen általa tényként adják tovább az eseményeket a következő nemzedéknek, sőt az elbeszélés maga is történés, és a szent cselekedet magasztosságával rendelkezik.
E könyv egy legendaszerű valóságba szeretné elkalauzolni olvasóját.
Mircea Eliade - Gautama Buddhától a kereszténység győzelméig
Eliade (1907-1986) századunk egyik legjelentősebb vallástörténésze. Romániában, majd Párizsban, élete utolsó évtizedeiben pedig Chicagóban tevékenykedett. Már a harmincas évek végén Bukarestben egyetemi előadásokat tartott, főként a keleti vallások történetéről. 1945. novemberétől G. Dumézil meghívására a párizsi egyetemen tanított, 1956-ban utazott az Egyesült Államokban, ahol 1957. márciusától a chicagói egyetemen adott elő. Alapművévei, a Vallási hiedelmek és eszmék története három kötetével az Olvasó teljes képet kap az összehasonlító vallástörténetről.
Hans-Georg Gadamer - A filozófia kezdete
A válogatás Hans-Georg Gadamernek, a német filozófiai gondolkodás élő klasszikusának görög tárgyú műveit mutatja be. Az első a heidelbergi egyetemen tartott előadása (1976), amelynek címe A jó ideája Platón és Arisztotelész között, míg a második A filozófia kezdete címmel a nápolyi egyetemen tartott előadás-sorozat (1988) írott változata.
Ismeretlen szerző - Narratívák 5.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Sławomir Mrożek - A hasonmás és más történetek
Sławomir Mrożek, a méltán világhírű, és immár a klasszikusok közé sorolható lengyel író elbeszéléseinek második kötetét ajánljuk olvasóink figyelmébe, amely az 1960-1970 között született írásokat tartalmazza.
A groteszk, az abszurd sajátos eszközeivel torzító tükröt tart elénk a szerző - egy-egy szituáció, komoly gondolat fejtetőre állításával, végletekig feszítésével megmutatja a dolgok fonákját, a világ bonyolult szövedékét. Jóllehet e hosszabb-rövidebb történetek a szocializmus idején íródtak, mit sem veszítettek aktualitásukból: a jellemtelenség, a korrupció, a szervilizmus, a harácsolás, a közöny, az ostobaság, a hazudozás, az embertelenség politikai rendszertől, társadalmi berendezkedéstől függetlenül undorító jelenségek - s szomorúan kell megállapítanunk, hogy a helyzet nemigen javul.
"Friss és üde voltam, mintha jól kialudtam volna magamat. Az élvezet, amit az alkoholmámornak és önnön becstelenségemnek köszönhettem, s amiért a vezeklés terhét kellett volna viselnem, elevenen és csábítóan élt emlékezetemben, s nem sújtott semmiféle büntetés. Az árva miatt sem éreztem semmiféle lelkifurdalást. Meg kell vallanom, hogy nem szívesen becstelenítettem meg, ugyanis ismerem magamat, és tudom, hogy soha nem menekülhetek mardosó bűntudatom elől. Most azonban nemcsak hogy nem éreztem belső nyugtalanságot, sem undort vagy kellemetlen szájízt, hanem épp ellenkezőleg: alighogy kinyitottam a szemem, máris vidáman, tettre készen néztem körül; hol egy újabb árva, akit megbecsteleníthetnék?" (A kis barát)
Mircea Eliade - Mohamedtől a reformációig
Mircea Eliade (1907-1986) századunk egyik legjelentősebb vallástörténésze. Romániában, majd Párizsban, élete utolsó évtizedeiben pedig Chicagóban tevékenykedett. Már a 30-as évek végén Bukarestben egyetemi előadásokat tartott, főként a keleti vallások történetéről. 1945 novemberétől a párizsi egyetemen tanított, majd 1957 márciusától a chicagói egyetemen adott elő. Főműve a Vallási hiedelmek és eszmék története. Most harmadik, befejező kötetét veheti kezébe az olvasó, mely Mohamedtől a reformációig taglalja a vallástörténet eseményeit. Az immár magyarul is teljes terjedelmében megjelent monográfiából az olvasó átfogó képet kap az összehasonlító vallástörténetről.
Georges Bataille - Az irodalom és a Rossz
Georges Bataille (1897-1962) francia író, filozófus és műfajt teremtett: "a pőre vallomást filozófiai elmélkedéssel és misztikus búvárkodással" társította. A lehetőségek végső határáig, egyfajta vitális teljességig kívánt eljutni, s ezt elérendő a transzot, a paroxizmust, a szerelmet a nevetést jelölte meg a "létrobbanás" eszközeként.
Bataille azt vizsgálja, hogyan is állunk a testtel, amelynek indítékai, fantazmagóriái, igényei és megnyilvánulásai nevetségessé teszik egyrészt a tisztaságra való törekvést, amelyre az emberi lélek áhítozik, másrészt állandó kihívás a logikával, az intelligenciával szemben.
Bataille azt a feszültséget faggatja, azt a feszültséget próbálja feltárni, amelyet az állatiasság visz be az ember életébe. De vizsgálódásainak végeredménye nem a szabadság mértéktelen követelése. Erotika, halál, szentség - ezek Bataille gondolatmenetének kulcsszavai. A lét folytonosságának keresését az ember a közvetlen világon kívül folytatja. A költészet ugyanoda vezet, ahová az erotika különböző formái: az örökkévalósághoz vezet mindkettő; a halálhoz, a halál révén pedig a folytonossághoz.
Bataille értelmezésében az írás tevékenysége csakis prométheuszi lehet. Emily Bronte, Baudelaire, Michelet, Blake, Sade, Proust, Kafka és Jean Genet életét és műveit elemezve az irodalom értelmét keresi, azt, hogyan tesz kísérletet az ember a véges tapasztalat áthágására, mit tud kezdeni a léttel. Bataille szerint "az irodalom vagy a lényeg, vagy semmi". Az irodalom a Rossz, a bűn kifejeződése is, de Bataille értelmezésében ez nem az erkölcs hiányát, morálnélküliséget ír elő, épp ellenkezőleg: hogy ellenálljunk, "hipermorálra" van szükségünk.
Friedrich Nietzsche - Platón és elődei
,,Manapság hiányzik az, ami féken tarthatna minden parciális erőt: így aztán minden ellenségesen viseltetik minden mással szemben, és kölcsönös megsemmisítő hadjáratot folytat egymás ellen minden nemes erő . Mindez megmutatható a filozófián: _rombol_, mivel nem tartja féken semmi. A filozófus _közveszélyes_ lénnyé lett. Megsemmisíti a boldogságot, az erényt,a kultúrát, végül pedig saját magát. - Pedig a féken tartó _erők szövetségének_ kellene lennie, _a kultúra orvosának_."
,,Platón és elődei": a jelen kötethez a szerzőtől, Friedrich Nietzschétől vettük a címet, a Platón életéről, műveiről szóló - és szélesebb értelemben a görög filozófia kezdeteivel foglalkozó - egyetemi előadásai bevezetőjéből. Mint az a tartalomjegyzékből kitűnhet, kötetünk Nietzsche számos könyvterve egyikének, a Platónról és a Platón előtti (preszókratikus) filozófusokról tervezett munkájának kész és félkész szövegeit, fragmantumait, egyetemi előadásszövegeit adja közre.
Száraz Miklós György - Tóth Zoltán - A bujaság története
Ez a könyv az erotika történetébe kalauzolja el olvasóját, az ősembertől, Mezopotámiától és Egyiptomtól egészen napjainkig.
Akutagava Rjúnoszuke - A vihar kapujában
Akutagava a huszadik század elején kibontakozó modern japán irodalom ún. „intellektuális iskolájához” tartozik. Ez az irányzat a francia naturalizmust kívánja ötvözni a japán hagyománnyal: kedveli a történelmi tárgyakat, lelki folyamatok csaknem hûvös elemzését nyújtja, szûkíti a témavilágot, de aggályosan ügyel az elbeszélés szerkezetére, technikáira és stílusára. Akutagava inkább talál, mintsem kitalál; soha nem elégszik meg egy-egy esemény történelmi jelentõségének ábrázolásával, hanem keresi a különös, furcsa, néha egyenesen valószínûtlen, sõt valószerûtlen helyzeteket. Mester az emberi természet ellentmondásos, olykor démoni vonásainak ábrázolásában. „Mindaz, amit hátrahagyok: négyszáz négyszögöl telek, egy ház, mûveim szerzõi joga, és kétezer yen megtakarított pénz” – mondta az író halála elõtt. Mondjuk mi így: néhány bámulatos elbeszélés, néhány gyöngyszem, amely megmentheti a feledéstõl. Akutagava Rjúnoszuke 1892-ben született Tokióban. Édesanyján néhány hónappal késõbb az elmebetegség jelei mutatkoznak, úgyhogy attól fogva a fiút az apa, Toshizo Niiharu, a sógor házában kívánja neveltetni. Akutagava egyetemi tanulmányai után angoltanárként helyezkedik el, 1918-ban kötött házasságából három gyerek születik. Az író rövid életében versek és esszék mellett mintegy 150 rövid történetet, elbeszélést publikál; a Bozótmélyben és A vihar kapujában címû novellákból készítette világhírû filmjét 1954-ben Akira Kuroszava. Akutagava 1927-ben hunyt el: önként távozott az életbõl. Kötetünk a nagy japán író tizenöt novelláját tartalmazza, a magyar kiadások közt elõször idõrendi sorrendben. Az eddigi köteteket négy új fordítással, életrajzi táblázattal, irodalomjegyzékkel, és a fordítókról adott rövid tájékoztatással egészítettük ki.
Heller Ágnes - A szégyen hatalma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.