A ​hadviselés története

John Keegan - A ​csata arca
A ​világszerte az egyik legtöbbet olvasott hadtörténeti munka, "A csata arca" 1976-ban jelent meg először angolul, és azóta sok nyelven és sokszor kiadták. A szerző, John Keegan akkoriban a Királyi Akadémia hadtörténet-tanára volt, és "A csata arca" volt az első könyve, amellyel azonnal nagyjelentőségű életműve talán legfontosabb darabját is megalkotta. Az évtizedes oktatói tapasztalat és a katonákkal -köztük a második világháborút csapattisztként megjárt, és addigra a brit hadsereg vezetőivé emelkedett főtisztekkel- töltött sok idő sajátos gondolatokat sugallt a szerzőnek. Az kezdte érdekelni, mit és hogyan tesznek a közkatonák, a tiszthelyettesek és a csapattisztek a katonai mesterség gyakorlása közben, mert a hadtörténetírás addig inkább a királyok és a vezérek háborújára összpontosított. Keegan szakít a győztesek ügyét igazoló történetírás évezredes hagyományával, de azzal a hagyománnyal is, amelyik a visszatekintés bölcsességével - és az íróasztal biztonságos fedezékéből - az események eleve elrendelt, logikus láncának, valamiféle gigászi sakkjátszmának, "a politika folytatásának más eszközökkel" szereti láttatni a háborút. Emberi és materialista hadtörténet ez, utóbbi nem a szó szánalmas ideológiai értelmében, hanem úgy, hogy Keegan azt vizsgálja: az adott anyagi (topográfia, haditechnikai, élelmezési, egészségügyi stb.) feltételek mellett mit tehettek, és mit nem tehettek meg a katonák, valamint azt, hogy egy adott társadalom milyen hadsereget állít ki. Elemzi továbbá a csata mint fegyveres összecsapás és mint történelmi jelenség változásait az évszázadok során. Agincourt, Waterloo és a Somme-i offenzíva első napja döntő jelentőségű, sokszor megírt összecsapás, de ahogyan Keegan tekint rájuk, az olyasfajta változást indított el a hadtörténetírásban, amilyet Einstein és társai munkássága a fizikában.

John Keegan - Az ​első világháború
Az ​egyik legismertebb hadtörténész, John Keegan az egyik legfontosabb könyvet írta meg az első világháborúról. Ez a háború nem egy távoli, csak a történelemkönyvek lapjain élő eseménysor, hanem hatásaiban nagyon is jelenvaló, drámai történés - ma is abban a korszakban élünk, amelynek fő körvonalait ez a háború alakította ki. Az első világháborúval elindult eseménysor vezetett el a mai hatalmi-politikai-társadalmi viszonyok kialakulásáig. Keegan egyúttal nagy mesélő is, sodróan megírt könyve lapjain újra átélhetjük a régi világot romba döntő, kataklizmikus események drámáját. A szerző amellett, hogy sok izgalmas hadtörténeti részletet is vizsgál, a legalapvetőbb kérdéseket feszegeti: miért döntött úgy egy jómódú, gazdagsági, kulturális és hatalmi sikereinek csúcsán lévő kontinens, hogy kockára tesz mindent, amit addig elért, és belebonyolódik ebbe a szörnyű, önpusztító és gyilkos hazárdjátékba? Amikor a konfliktus gyors és döntő végkifejlethez juttatásának reménye néhány hónapon belül mindenütt elveszett, miért határoztak mégis úgy a hadviselő hatalmak, hogy makacsul kitartanak amellett, hogy folytatják a katonai erőfeszítéseiket, és totális háborúra mozgósítanak, amivel fiatal férfilakosságukat teljes egészében kiteszik a fennmaradásukat veszélyeztető értelmetlen mészárlásnak? John Keegan _Az első világháború_ja, amellett, hogy nagyszerű olvasmányélményt kínál, méltán foglal helyet a legnagyobb hadtörténeti és történeti munkák között.

John Keegan - A ​tengeri hadviselés története
A ​kiváló brit hadtörténész könyvének tárgya: hogyan harcolt az ember a tengeren a sorhajók virágkorától a tengeralattjárók megjelenéséig. Elemzése négy kulcsfontosságú ütközetre koncentrál. Ezek a trafalgari, a jütlandi, a Midway-szigeteki és az atlanti-óceáni ütközet. A mű nemcsak ismerteti a tengeri hadviselés fejlődését a vitorlás hadihajóktól a csatahajókon át a repülőgép-anyahajókig és a tengeralattjárókig, hanem mintegy élményszerűvé is teszi az olvasó számára, hogy a csata ára – akár tengeren, akár szárazföldön vívják is – emberéletekben méretik. "A világ legkiválóbb hadtörténészének könyve." Tom Clancy

John Keegan - Az ​amerikai polgárháború
Az ​amerikai polgárháború az egyik leghosszabb és legvéresebb az újabb kor háborúi közül. Ugyanakkor az egyik legrejtélyesebb is. Az Egyesült Államok számtalan háborúja közül ez az, amelyik valóban érdekli az amerikaiakat, ha másért nem, azért, mert máig ebben esett el a legtöbb amerikai. A Dél népe elképesztő lelkesedéssel vállalta a katonáskodást. Bár a küzdelem a rabszolgaság miatt tört ki, a két országrész szembefordulásának mélyén máig érzékelhető életformabeli különbségek húzódtak meg. Művészek sokaságát ihlette meg, a történészeket azonban még ma is zavarba ejti. Története csak a napóleoni vagy a világháborúkhoz mérhetően bonyolult és ellentmondásos. Az első modern - vagyis vasúton szállított, távírón irányított, gyáripari termékekkel felszerelt tömeghadseregek által vívott - háború történetéről írott könyvében John Keegan, a kiváló brit hadtörténész megfejti e háború földrajzi és vezetési viszonyainak, valamint hadászatának logikáját, és eligazít bennünket a konfliktus csataterein. Keegan ezzel a közérthető nyelven megírt munkájával teszi fel a koronát életművére, amelybe a hadtörténet több klasszikus művének megalkotásán túl beletartozik a NATO leginkább történelemtudatos tisztikarának, a Brit Hadsereg tisztjeinek az oktatása és nevelése is. Magával ragadó munkája a téma alapvető könyve.

John Keegan - A ​háborús felderítés
A ​regényirodalomban a kém romantikus figura, akinek titkai békét szerezhetnek vagy háborút robbanthatnak ki, de vajon a valóságban alapfeltétele-e a katonai győzelmeknek a felderítés, a hírszerzés? Úttörő jellegű új művében korunk kiemelkedő hadtörténésze egy elméleti bevezető után (amely ismerteti a katonai felderítés formáit és eszközeit, lehetőségeit a legkorábbi időktől máig) konkrét csatákat, hadjáratokat elemez a felderítés szempontjából: Nelson és az Egyiptomba tartó Napóleon flottáinak bújócskázását a Földközi-tengeren, Stonewall Jackson déli tábornok manőverezéseit a Shenandoah-folyó völgyében, illetve az északiak hírszerzői próbálkozásait az amerikai polgárháború idején, Kréta német megszállását a második világháborúban, valamint a világháború csendes-óceáni hadszínterének legjelentősebb, Midway-szigeteki ütközetét az amerikaiak és a japánok között. Végül áttekintést kapunk tőle az 1945 utáni katonai hírszerzésről, amely kiterjed a koreai, a vietnami, a Falkland-szigeteki és az Öböl-háborúra, illetve a nemzetközi terrorizmus elleni harcra is. Keegan konklúziója kijózanító: a felderítés, a hírszerzés hasznos a háborúban, de önmagában nem döntő a szerepe. A nagy felderítési előny sem garantálja feltétlenül a győzelmet. A háborúk végkimenetelét rendszerint az elegendő mértékű, célszerűen bevetett erő szabja meg. Nelsonnak és Jacksonnak gyakran csak töredékes információi voltak az ellenségről, ezt azonban ellensúlyozta hadvezéri tehetségük. A britek tudtak a Krétát fenyegető német invázióról, ám a túlerő legyűrte őket. A falklandi háború idején a brit felderítés kifejezetten gyatra volt, de a sorkötelesekből álló argentin egységek nem voltak méltó ellenfelei a profi angol katonáknak. Ahogyan a New York Times kritikusa írja: „Keegan nem a hírszerzés nimbuszát akarja megtépázni, csupán perspektívába helyezi a hadviselésnek ezt a titokzatossággal övezett vetületét, hogy rámutasson: a közképzelettel ellentétben nem amolyan szórakoztató és könnyed út a diadalhoz.”

R. G. Grant - Csaták
A ​történetírásban megörökített első csatát a kánaániták vívták az egyiptomiakkal Megiddónál, de a garantált kölcsönös megsemmisítés koráig a hadviselés pontosan olyan régi, mint maga az emberi történelem. A Csaták ezt a figyelemre méltó, bár kegyetlen és félelmetes történetet örökíti meg hitelesen. A nagyszerűen illusztrált enciklopédia nélkülözhetetlen összefüggéseket feltárva részletes bepillantást szolgáltat a háború és a hadviselés minden aspektusába, s így az olvasó a legkorszerűbb tudást összegző kézikönyvet tarthatja kezében a fegyveres harc 5000 esztendejéről. A konfliktusok – az ókortól napjainkig. Minden egyes háborúnak megismerjük az okait, eseményeit és következményeit. A hadvezérek – Nagy Sándortól Schwarzkopf tábornokig. Találkozunk minden történelmi kor legjelentősebb katonai vezetőivel. A fegyverek – a harci kocsitól a lézerrel célra vezetett rakétáig megvizsgáljuk a hadviselés szerszámait és technológiáját. A csatamezőn – megragadó és megindító személyes beszámolókból tanúi leszünk a hadviselés intenzitásának, rettenetes valóságának, és a közben megnyilvánuló emberi bátorságnak. A figyelmet megragadó színes képekkel, térképekkel és illusztrációkkal világítjuk meg a hadviselés minden részterületét, s így a Csaták az egyik legdrámaibb emberi tevékenység nélkülözhetetlen vizuális megörökítője is.

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​hadtörténete I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

John Keegan - A ​parancsnoklás álarca
Ez ​a könyv hadvezérekről szól. Arról, hogy kik ők, milyen cselekedetek fűződnek a nevükhöz, s hogy e cselekedetek milyen kihatással vannak arra a világra, amelyben a közönséges halandók, férfiak és nők élnek. Hiszen egy tábornok – ez a szó már önmagában is kétértelmű – sokkal több a hadsereg egyszerű parancsnokánál. Lehet király vagy pap: Nagy Sándor mindkettőt megtestesítette egy személyben. Lehet diplomata: Marlborough és Eisenhower egyformán kiválóan értett a békítéshez és a stratégiához. Lehet inkább teoretikus, mint gyakorlati szakember: az idősebb Moltke inkább intellektuális képességeivel írta be nevét a történelembe, mintsem végrehajtói tehetségével. Parancsnokolhat az uralkodó helyetteseként, mint Wellington, vagy esetleg demokratikus gyülekezet felhatalmazásával, ahogy Grant kapta a hatalmát. Lehet demagógból zsarnokká avanzsált politikus, és mégis megőrizheti főparancsnoki hatalmát, ahogyan Hitlernek sikerült. A hadvezérség sokkal több, mint seregek vezénylete a harctéren. Hogy a megszokott kliséhez folyamodjunk, a hadsereg annak a társadalomnak a tükörképe, amely kiállítja. A célokat, amelyekért küzd és ahogyan küzd, az határozza meg, mit akar elérni az adott társadalom a háborúval és mit vár el a hadseregétől.

George T. Denison - A ​lovasság története
Korszakalkotó ​pillanata volt a történelemnek, amikor az ember lóraszállt. Megváltozik a világ képe. Felgyorsul az élet, a történelem üteme. A röghöztapadó ember vánszorgását felváltja a lórapattant ember száguldása. Megjelenik a ló a harctereken. Már a bibliában is olvashatunk a lovak hadászati jelentőségéről. Az asszir Salmanassar lovassága mindent elsöpör, ami az útjába áll. Nagy Sándor lovasrohamaival hódítja meg Keletet, Hannibál a numibiai könnyűlovasságot veti harcba Róma ellen. Kelet felől az első valóban lovas nép jelenik meg Európa történetében, a hunok. Vad ellenállhatatlan lovasrohamaik az Örök Város kapujáig viszik őket. Aztán Mohamed vallásának lovastörzsei indulnak meg, hogy a Próféta szent zászlaját az arab sivatagok után áthozták Európába, és leomlanak előttük Granada és Cordoba falai. Aztán a lovak cipelik a páncélos lovagokat Elő-Ázsia perzselő napja alatt a Szentföldért vívott háborúkban. Majd jön a fohász Európa templomaiban: "De saggitis Hungarorum libera nos Domine!" Pár száz évvel később újabb lovasroham porfelhői tűnnek fel Ázsia felől: Dzsingisz kán lovasai a föld kerületének negyedét hódítják meg szívós kis lovaikon. Változik a szín. A kalandor Cortez 16 lóval egy egész világrész meghódításának veti meg alapjait. III. Richárd egy országot kínál egy lóért. A marengói lovasroham Napóleont a csillagokig emeli, hogy egy másik lovasroham Waterloonál Szent Ilona szigetére vesse. A balaklavai halálroham repíti a halhatatlanságba az angol könnyűlovasságot. Aztán ott látjuk a lovakat az I. világháború vérzivataraiban, ahol sorsuk csak hősi halál lehet. A lovasrohamokat, csatatereket borító lovasok és lovak halálhörgése zárja le. Még egyszer felvillan a régi dicsőség a lengyel lovasság tragikus rohamában a német páncélosok ellen. A ló a II. világháborúban búcsúzott tragikusan, de nem dicstelenül a történelemből.

Kubinyi András - Nándorfehérvártól ​Mohácsig
A ​jeles történész kötetében olyan korábban már publikált tanulmányai kaptak helyet, melyek az 1456 és 1526 közötti időszak magyar hadtörténetének témakörében fogantak. Bevezetésként a nándorfehérvári diadalról, annak körülményeiről és következményeiről olvashatunk. Ezt követően Mátyás király és Jagelló-házi utódai hadügyének logisztikai kérdései kerülnek terítékre, majd a korszak vár- és várostörténetébe nyerhetünk betekintést. Megtudhatjuk, melyek voltak hazánk legfontosabb végvárai, milyen hatással voltak a háborúk a jelentősebb magyar városok életére, milyen plusz terheket rótt a polgárságra a hadakozás finanszírozása, sőt, olyan érdekességeket is, hogy miként fegyelmezték a katonákat Mátyás hadseregében, vagy milyen ügyek tartoztak a királyi kapitány hatáskörébe. Olvashatunk a fejérkői jobbágyok 1520 körüli megmozdulásairól, az 1523-as Szávaszentdemeter-Nagyolaszi térségében magyar győzelemmel végződő csatáról, Szulejmán szultán állítólagos békeajánlatáról és a mohácsi csata előzményeiről, megismerhetjük a 16. század eleji magyar hadsereg sajátosságait, a külpolitikai eseményeket, illetve a nemességnek a török veszélyhez való viszonyulását. Az utolsó fejezetben a szerző Elkerülhető volt-e a középkori Magyar Királyság bukása? című eszmefuttatása kapott helyet. A kiadványt rövidítésjegyzék, a tanulmányok első megjelenési helyének listája, személy- és helynévmutató, angol és német nyelvű összefoglalás zárja.

John Keegan - A ​második világháború
_"Egyszerűen ​káprázatos... Nemzedékünk legkiválóbb hadtörténésze"._ - Tom Clancy Kereken nyolcvan esztendővel ezelőtt robbant ki az emberiség történetének legnagyobb, legpusztítóbb és legvéresebb háborúja, amely a föld hat kontinensén és három óceánján zajlott, ötvenmillió áldozatot követelt, és pusztítása kiterjedt szinte a teljes emberi civilizációra. John Keegan brit hadtörténész lenyűgöző intelligenciával és tökéletes arányérzékkel kalauzolja végig olvasóit a háború történetén. Az események részletes bemutatása mellett Keegan nagy hangsúlyt fektet a stratégiai elemzésre és a háború "vezérmotívumaira" is, miközben a világégés gazdaság- és társadalomtörténeti vonatkozásait is értő módon tárja az olvasók elé. A részletesen elbeszélt hadi eseményeket úgy választja ki, hogy mindegyik megvilágítson egyet a modern hadviselés második világháborúra jellemző sajátos válfajaiból. Ennek alapján elemzi a légideszant-hadviselés (Kréta), a repülőgép-hordozókkal vívott tengeri háború (Midway), a páncéloscsata (Falaise), a nagyvárosi ostrom (Berlin), valamint a kétéltű hadviselés (Okinava) eseményeit és sajátos mozzanatait. Bemutatja a szembenálló szövetségi rendszerek működését, kitűnő portrékat rajzol a háború legfontosabb szereplőiről (Hitler, Tódzsó, Churchill, Sztálin, Roosevelt), és részletesen szól a tudomány és a haditechnika szerepéről, a megszállás, az ellenállás, a hadászati bombázás és a hírszerzés hatásairól és következményeiről - egyszóval mindenről, ami világméretűvé és totálissá tette a konfliktust. A brit tudós mára klasszikussá vált, monumentális műve sokkal több, mint a háború egyszerű hadtörténete: lebilincselő stílusának köszönhetően akár regényként is megállja a helyét, kézikönyvként pedig nélkülözhetetlen mindazok számára, akik meg akarják érteni a 20. század legfontosabb eseményének mélyebb összefüggéseit. JOHN KEEGAN (1934-2012) több mint negyedszázadon át tanított hadtörténetet a sandhursti Királyi Katonai Akadémián, majd a _Daily Telegraph_ védelmi rovatát vezette. Vendégoktatóként tanított Princetonban és Cambridge-ben is. Számos klasszikus hadtörténeti munka (_A csata arca, A hadviselés története_) szerzője. 2000-ben lovagi címet kapott.

Winkler Gusztáv - A ​hadviselés művészete
A ​szerző az európai kultúrkör - hozzávéve Kis-ázsia, Mezopotámia és Egyiptom - térségének hadtörténetét mutatja be kötetében az első civilizációktól a magyar államalapításig. A bevezetés után a korai kultúrák (pl. Jerikó) és a katonai tevékenységek kezdeteinek rövid ismertetése található. Az ezt követő, időrendileg tagolt fejezetek az államszervezeti fejlődés állomásait követik, melyekből átfogó képet kaphatunk az ókori kelet birodalmainak (pl. hettiták, babiloniak, egyiptomiak, perzsák), valamint a görögök és a rómaiak hadművészeti fejlődéséről. A kötetben a kora-középkor államainak (pl. Bizánc, Frank Birodalom) jelentősebb hadtörténeti momentumai is helyet kaptak, melyek sorát a magyar kalandozások összefoglalása zárja. Az általános fegyvernemi és taktikai ismertetések mellett az erődépítészet fejlődése, csataleírások és hadmozdulat-elemzések is áttekintésre kerülnek, melyek révén részletesebb ismeretek szerezhetőek a történelem híresebb, általában csak évszámként ismert ütközeteiről és hadjáratairól. A rövid, lényegre törő leírásokat csatatérképek és hadmozdulat-vázlatok illusztrálják, a kiadványt időrendi táblázat, irodalomjegyzék és tárgymutató zárja. Beszerzése - az állomány figyelembevételével és a kisebb pontatlanságok ellenére - szakkönyvtárak és általános gyűjtőkörű könyvtárak részére is ajánlható.

Kristó Gyula - Háborúk ​és hadviselés az Árpádok korában
Jelen ​munka a honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig terjedő időszak hadtörténetének monografikus feldolgozása. A kötet két nagy egységre oszlik. Az első rész egyesével sorra veszi a háborúkat, katonai eseményeket, részletesen szól a nevezetes csatákról, számos esetben képekkel közérthetőbbé téve azok lefolyását. A második rész a hadviselés emberi-társadalmi és technikai feltételeiről tájékoztat, vagyis a háborúk típusairól, a hadakozókról, a hadszervezetről, valamint – Kovács László tollából – a korabeli viseletről és fegyverekről; ez utóbbit számos grafika színesíti. A kötetet áttanulmányozva az olvasó nem csupán a szorosan vett katonai-hadi vonatkozásokról kap plasztikus képet, hanem ismereteket szerezhet a 10-13. századi Európa és Magyarország politikai és diplomáciai kapcsolatairól, a társadalmi átrendeződésekről és a technikai újításokról éppúgy, mint a viselet divatjelenségeiről. A könyv tudományos igénnyel készült, állításait széles körű forrásanyag és kiterjedt szakirodalom dokumentálja. Ugyanakkor közérthető előadásban, olvasmányos stílusban tárgyalja mondanivalóját. Ennélfogva egyszerre tarthat igényt a szűk szakmai körök és az érdeklődő nagyközönség figyelmére egyaránt.

Ismeretlen szerző - A ​hadművészet ókori klasszikusai
A ​hadtörténelemnek és ezen belül a hadművészet történetének tanulmányozása elválaszthatatlan a történelem egész folyamatának megértésétől. Ennek a feladatnak elvégzését akarja az ókorra, a rabszolgatartó társadalmak korára vonatkozóan megkönnyíteni a jelen forrásgyűjtemény.

Ismeretlen szerző - A ​hadviselés művészete I.
A ​kétrészes sorozat első kötete hiteles képet rajzol az i. e. 1500-tól i. sz. 1600-ig terjedő időszak legnagyobb katonai vezetőinek életéről és pályafutásáról Alkibiadésztől Hannibálon át Tamerlánig. Az életrajzokat térképek egészítik ki, amelyekből megismerhetjük az adott hadvezér legjelentősebb csatáit és hadjáratait.

Kelly DeVries - Az ​ókor nagy csatái - i. e. 1285 - i. sz. 451
A ​többszerzős könyv az antik történelem húsz nagy ütközetét tekinti át, a Kr. e. 1285-ben a hettiták és egyiptomiak között lezajlott kádesi/quádesi csatától a 451-ben a hunoknak a nyugat-rómaiakkal és barbár szövetségeseikkel (alánok, nyugati gótok) vívott Catalaunumnál vívott küzdeleméig. Az amerikai történészektől származó munka minden összeütközést ugyanazon szerkezetben ismertet. Először mindig összegzést közöl az alapvető adatokkal: ki, mit, hol, mikor, miért tett, milyen eredménnyel. Hasonlóan állandó elem egy térképvázlat a csata tágabb helyszínével és az összeütköző felek erőinek számszerű felsorolása. Külön oldalpárra kerültek a "színes taktikai áttekintő térképek", melyeken a hadi események minden egyes momentuma összegyűjtve kerül rögzítésre. A fejezetek szövegének felépítése: a háttér és előzmények bemutatása érthetően ez teszi ki a legnagyobb részt , magának az ütközetnek a leírása, végül "a csata után" történtek elmesélése. Több mint 200 ábra a térképek mellett szerkezeti rajzok és fényképek, ismert és elfeledett műalkotások reprodukciói segítik az olvasót, hogy jobban megismerje nemcsak az egykor történteket, hanem az azóta eltelt koroknak a valahai eseményekről kialakított elképzeléseit is. Különösen hasznosak a hadrendről, a fegyverzetről és hadieszközökről készített ábrák. Az áttekintést segíti az ókort hadtörténeti szempontból összefoglaló bevezető és a könyv végén található - angol és magyar - bibliográfia, valamint alapos, egyesített tárgy-, név- és helymutató is.

Kelly DeVries - A ​középkor nagy csatái, 1000-1500 - Hastingstől Konstantinápolyig
A ​középkori csaták, ostromok és hadjáratok a játékfilmek kedvelt témái, s amellett hogy igen látványosak - a maguk szörnyűségével és pátoszával -, nem egy nemzet múltjának kiemelkedő, sorsdöntő eseményévé váltak. A korszak hadászati, haditechnikai jellegzetességeit taglaló bevezetést követően ezek közül mutatnak be húszat a nagy formátumú, igényes kivitelű kiadvány szerzői. A fent említett kritériumoknak minden szempontból megfelel az évszámok szerint elrendezett gyűjtemény első és utolsó csataleírása: a Hastingsnél 1066-ban normannjai élén diadalt arató Hódító Vilmos új korszakot nyitott a brit sziget történetében, míg az 1471-es brunkebergi ütközet a svéd történelem fontos fordulópontja, a dán hegemónia elleni küzdelem jelentős diadala. A színes képekkel, rajzokkal, illetve dupla oldalas taktikai térképekkel illusztrált lapokon az alábbi csaták elevenednek még meg: Legnano (1176), Hattín (1187), Arszúf (1191), Château Gaillard (1203-4), Konstantinápoly (1203-4), Bouvines (1214), Liegnitz (1241), Csúd-tó (1242), Málta (1283), Bannockburn (1314), Sluys (1340), Crécy (1346), Nájera (1367), Nikápoly (1396), Tannenberg (1410), Agincourt (1415), Vítkov-hegy (1420), Konstantinápoly (1453). Rohamozó nehézlovasság, íjászok, ostromok, tengeri ütközetek és a korszak minden más hadi jellegzetessége bemutatásra kerül az események politikai összefüggéseit is felvillantó ismertetésekben. A könyvet bibliográfia és mutató zárja.

Anthony Kemp - SAS ​– Békeévek vad háborúi 1947–1991
Az ​1941-ben alapított SAS a mai napig a legmegbecsültebb és legrettegettebb elit alakulat a világ katonai közvéleménye szerint. Anthony Kemp úttörő ezredtörténete megismertet minket a csapat útjával a malájföldi és borneói dzsungelháborútól elindulva egészen a falklandi és az Öböl-háborúig. Józanul szembesülünk a terrorizmus megjelenésével bekövetkezett változásokkal, melyek az ezredet az lRA és minden más terrorista rémévé tették, a világot viszont kevésbé biztonságos lakóhellyé. Végül, de nem utolsósorban, váratlan ajándékot is kapunk: a könyv elolvasói ezentúl valahányszor akciófilmet néznek, jókat derülhetnek. A SAS kiválasztási és kiképzési módszerei ugyanis nyilvánvalóvá teszik, hogy az alkalmasság megállapításánál nem a duzzadó izmok mérete és az agresszivitás a mérvadó, hanem a higgadt helyzetfelismerő és problémamegoldó képesség. Akit a valódi kommandókatonák élete és szolgálata érdekel, annak ajánljuk ezt a könyvet.

John Laffin - A ​hadvezetés titkai
A ​hadviselés körülményei mindig változnak. A fontos taktikák lényege azonban soha nem változott olyan sokat, mint ahogy azt számos szerző szeretné elhitetni velünk. Alkalmazásuk módszerei ugyan változhattak, de John Laffin a hadvezetési elvek történelmi láncolatának felrajzolásával kimutatja, hogy például az Anglia által a második világháború koráig alkalmazott általános taktikai alapelvek egészen a rómaiakig vezethetők vissza, a német taktikai alapelvek pedig szoros összefüggésben állnak Nagy Sándor taktikáival. A számos híres hadvezér között szerepel Nagy Károly, Dzsingisz kán, Cromwell, Turenne, Malborough, Clive, Washington, Napóleon, Wellington, Moltke, Rommel és Montgomery.