Tolnai ​uj világlexikona I-XX. Az ​általános tudás és műveltség tára (A-tól Zs-ig + I-II. pótkötet)

Kodály Zoltán - Györffy István - Viski Károly - Bátky Zsigmond - Czakó Elemér - Gőnyey Sándor - A ​magyarság néprajza I-IV.
A ​magyar néprajz nemzeti önismeretünket szolgáló tudománynak számít. Többi rokontársa - a magyar történet, az irodalomtörténet, a nyelvészet - már jobbára felkutatta és egységbe foglalta anyagát. Néprajzunk is tömérdek tudnivalót, tudományos megfigyelést gyüjtött össze, de ezen a téren az áttekintést adó összefoglalásnak még csak most érkezett el az ideje. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda a Hóman-Szekfű Magyar történet után testvérkiadványként jelenteti meg négy kötetben a Magyarság néprajzát. Ez az első törekvés arra, hogy a magyar néprajzi kutatás és gyüjtés eredménye megfelelő rendszerezésben kerüljön a közönség elé. A mű szerzői főkép a tudományos ismertetés feladatát vállalják s csak ott adnak szitnézist és magyarázatot, ahol már megfelelő előmunkálatok vannak. A tudósok felfogása természetesen nem egy kérdésben merőben más eredményt tüntet fel, mint ami népi jelenségekről eddig köztudatban forgott. A nagyközönség előtt népünk többnyire ünnepi díszben jelent meg, úgy, ahogyan költőink és művészeink fölékesítették. A tudomány ehelyett feltár olyan eddigelé kevéssé ismert mélységeket és értékeket, melyek - Herman Ottó szerint is - "tele vannak munkával, verejtékkel, áldozattal és szenvedéssel, de éppen azért a nemzet életét jelentik."

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András - Magyarország ​története 1301-1526
A ​kötet Magyarország történetének 225 esztendejéről ad átfogó képet. 1031-ben, amikor a történet indul, az ország mélyponton volt, az állami egység csak névlegesen létezett, a tartományokra szakadás, a felbomlás tényleges veszélye fenyegetett. 1526. augusztus 29.-én, amely nappal a könyv befejeződik, a mohácsi csatavesztéssel megásták a középkori magyar állam sírját, s az hamarosan részekre bomlott. E két dátum között - a baljós indulás és a tragikus végkifejlet ellenére - a magyar történelem két fényes évszázada húzódik meg. Ez idő alatt Magyarország a térség regionális nagyhatalma volt, amely belső szerkezetében is óriási fejlődésen ment keresztül, sok mindent behozva abból a történelmi hátrányból, amely Nyugat-Európával szemben fennállott. A könyv részletesen bemutatja a késő középkori Magyarország gazdasági, társadalmi és művelődési viszonyait. A helyzetnek, a lehetőségeknek megfelelően e hosszú történelmi kor olyan, egymástól homlokegyenest eltérő karakterű, de egyaránt nagy formátumú uralkodókat termett, mint az ország szívós aprómunkával felépítő Károly Róbert, a szélrózsa minden irányában hadakozó Nagy Lajos, a császári címet megszerző Zsigmond vagy a törökverő Hunyadi János fiaként trónra került Mátyás. A könyv 225 év alatt az ország élén állt hét dinasztia tetteiről a falvak és városok népének mindennapi életéig széles tablót rajzol, monografikus áttekintést ad Magyarország 1031-1526 közti történetéről.

Ipolyi Arnold - Magyar ​mythologia I-II.
Közel ​másfél évszázada annak, hogy Ipolyi Arnold: Magyar Mythológia című akadémikus stílusban íródott műve megjelent. A kutatók és az érdeklődők számára ma is kiváló forrásmunka, úgy a pogány magyarok ősvallása, mitológiája és azok vallási hite és szertartásai tekintetében. Teljesebb mű a témáról azóta sem született. Nincs a magyar tudományos irodalomnak még egy olyan műve, amelyről későbbi kutatók kevesebb elismeréssel írtak volna, de amelyből legtöbbször a forrás megnevezése nélkül többet merítettek, mint Ipolyi Magyar mythológiája. A magyarok ősvallását keresve a szerző megalkotta a folklór-néprajz alapjait.

Almásy László - Autóval ​Szudánba
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Almásy László - Az ​ismeretlen Szahara
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mészáros László - Száraz Miklós György - A ​történelmi Magyarország
Elhatároztam, ​hogy bejárom a Kárpát-medence minden zegét-zugát, s ami szépet és nevezeteset látok, azt megörökítem - írja a kötet fotográfusa. Ez a szép képeskönyv egy már nem létező országról szól - olyanról, amelynek egykori területéből csak harmadnyi maradt. 87 évvel ezelőttig magas hegyek ölelték körül, bővizű folyók öntözték mezőit, ősi várak, városok hirdették lakóinak kultúráját, civilizációt teremtő erejét. Az egykori Nagy-Magyarország gazdagságáról szól ez a könyv, amelyet fellapozva kincsei most ismét a mieink lehetnek - hacsak a több száz fotó és a színvonalas írások révén is. A Felső-Tisza-vidéki Rahótól Újvidékig, Kézdivásárhelytől Kőszegig megismerhetjük a 64 vármegye legszebb, a magyar történelemhez ezer szállal kötődik emlékeit, s felvillannak neves emberek, a tájak szülötteinek portréi is. Szívvel készült ez a könyv. Reméljük, így is olvassák. A bevezetőt és a 64 vármegyét bemutató esszéket Száraz Miklós György írta. A csaknem 900 fénykép a több nemzetközi díjjal is elismert fotográfus, Mészáros László munkája.

Mary Warner Marien - A ​fotográfia nagykönyve
A ​FOTOGRÁFIA NAGYKÖNYVE az eddigi legteljesebb összefoglalás a kezdetektől napjainkig, szerzője fotótörténeti kánont alkotott. Közel 600 kép ismerteti meg az olvasót a fotózás történetével a művészet és technika, a szociográfia és divat, a háború és természetfotózás szemszögéből. Az olyan világfordító történelmi eseményekhez kapcsolódó fotók, mint Lincoln elnökké választása vagy MacArthur tábornok és Hirohitó császár első találkozása, meglepő részletekkel gazdagítják eddigi ismereteinket. Közelképet kaphatunk azokról az emblematikus fotósokról is, például Mathew Bradyről, Alexander Gardnerről, Edward Steichenről vagy Gertrude Käsebierről, akik egyéni szemléletükkel, technikai újításaikkal váltak e végtelen történet szereplőivé. E mozaik számtalan kockája a fotográfia teljes történetévé áll össze, melyet a kultúra lencséjén át szemlélhetünk.

Prinz Gyula - Cholnoky Jenő - Bartucz Lajos - Teleki Pál - Magyar ​föld, magyar faj I-IV.
Mielőtt ​olvasóink elmélyednének ennek a műnek olvasásába, meg kell hallgatniok néhány szót célkitűzésünkről, az anyag meghatározásáról és megválasztott módszerünkről. Bevezetésünk első tétele annak a területnek kiszabásáról szól, melynek képét nem megrajzoljuk, hanem inkább csak vázolgatjuk. Eddig minden elődünk Magyarország földrajzát írta. Senkinek sem kellett magyarázni, hogy ez az ország milyen határokig terjed, meddig ér. Éles vonalakkal körülszabott, világos, pontos térfogalom állott ezerkilencszáztizenkilencig szemeink előtt. Mindaddig, míg be nem következett ennek a kristályszerűen éles határvonalú országnak második felosztása. Azóta már nem egységes a Kárpátok és az Adria között lakó népességnek és az azokon túl élő emberiségnek képzete az országról.

Hóman Bálint - Szekfű Gyula - Kerényi Károly - Egyetemes ​történet I-IV.
A ​Magyar Szemle Társaság négykötetes, nagyszabású világtörténete a történelem előtti kortól a világháború utáni időkig a legkiválóbb magyar és külföld tudósok előadásában, a történelemtudomány legújabb szempontjai szerint ismerteti meg az emberiség politikai, társadalmi, gazdaság- és szellemtörténetét. Hóman Bálint, Szekfű Gyula és Kerényi Károly szerkesztették az európai és a magyar tudományos élet vezető alakjainak közreműködésével. Ez a hatalmas mű nélkülözhetetlen tájékoztatónk és választékos kiállításával könyvtárunk legszebb dísze; hasonló jellegű és méretű egyetemes történet egyetlen világnyelven sincs.

Samuel P. Huntington - A ​civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása
A ​hidegháború után kialakuló politikai és ideológiai világhelyzetet elemző, a történelem lehetséges forgatókönyvét vizsgáló immár könyvtárnyi irodalomból hatását tekintve kiemelkedik Samuel P. Huntington 1996-ban megjelent könyve. Az amerikai politikatudós, a Harvard Egyetem professzora Francis Fukuyama gondolatait, „a történelem végét” hirdető elméletét bírálva jutott arra a megállapításra, hogy világunkat a szovjet kommunizmus összeomlása után nem a nyugati liberális demokrácia végleges diadala határozza meg, hanem a különböző vallásokon és kultúrákon nyugvó civilizációk összecsapásai. Más szóval, a sokak által egyetemesnek – a történelem végcéljának – tekintett vagy hitt „nyugati demokrácia” elterjedése helyett Huntington szerint arra kell felkészülnünk (s annak a jeleit látjuk már ma is), hogy a különböző kultúrák és civilizációk egymással jobbára összeegyeztethetetlen értékei és érdekei újra és újra konfliktusokat, hidegháborúkat és a civilizációs törésvonalak mentén föllángoló helyi háborúkat okoznak. S a Nyugat – pontosabban a nyugati civilizáció – puszta fennmaradásának az a feltétele, hogy elfogadja: érdekeit egy többcivilizációs világrendben kell érvényesítenie, s a modernizáció nem jelenti azt, hogy a kínai, a buddhista, a hindu, az iszlám, az ortodox keresztény vagy épp a még csak kialakulóban lévő afrikai civilizáció átveszi a nyugati – vagy amerikai – értékeket. Mert olyan illúzió ez, amely nemcsak a civilizációk közti konfliktusok békés rendezését nehezíti, hanem azt is, hogy a Nyugat – lemondva saját egyetemességének hitéről – megőrizhesse egyediségét.

Almásy László - Levegőben... ​homokon...
Afrika ​térképén még a közelmúltban, ott, ahol a huszonhatodik hosszúsági fok szeli a Ráktérítőt, hatalmas fehér folt éktelenkedett. A térképrajzolók az üres helyet úgy töltötték be, hogy nagy betűkkel beleírták "Libyai Sivatag". Ha a Szaharát három részre osztjuk, a Libyai-sivatag a nyugati harmadrész. A hosszúsági és szélességi fokok képzelt vonalán futnak végig Egyiptom, Szudán és az olasz Tripolis határai. A valóságban ott azonban csak a homok határos a sziklával, a semmi a végtelenséggel. A régi egyiptomiak valamikor még ismerték ennek a hatalmas homok- és sziklatengernek belsejét. Később évszázadokon át senki sem járta a "Halál birodalmát" és feledésbe ment az ókori utazók ismerete. Amikor az arabok Kis-Ázsiából bevándoroltak Afrikába, lépésről lépésre kellett elfoglalniuk és megismerniük az új hazát. Babonás félelemmel nézték az ókori Egyiptom misztikus kultúrájának emlékműveit és csak lassan, tapogatódzva haladtak előre az ismeretlen országban. A Libyai-sivatag kérlelhetetlen pusztasága megfélemlítette a foglalók seregeit és évszázadokig tartott, amíg egyes vakmerő felderítők felfedezték a homoktenger szigeteit, az oázisokat. Akik ilyen felderítő útról visszatértek, csodálatos dolgokat meséltek. Kékszemű, szőke, de sötétbőrű emberekről, akik végtelenül messze, kint, a sivatag hozzáférhetetlen helyein rejtelmes oázis-városokban élnek.

Dr. Lehmann Alfréd - Babona ​és varázslat
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Terplán Zoltán - A ​keresztes hadjáratok és az Árpád-kori Magyar Királyság
Terplán ​Zoltán, a Thúry József Medievisztikai Kutatócsoport tudományos munkatársa, több éve foglalkozik az Árpád-kori Magyar Királyság külpolitikai kapcsolataival. Könyvében a keresztes hadjáratok magyar vonatkozásait állítja a középpontba kevéssé ismert részletek és összefüggések bemutatásával. A szerző nemcsak szakembereknek, tanároknak, diákoknak ajánlja művét, hanem mindazoknak, akiket érdekel ennek az izgalmas korszaknak a politika-, vallás- és hadtörténete.

René Bebeau - Középkori ​magyar várak és várromok
René ​BeBeau, amerikai diplomata, hosszú ideje foglakozik a középkori várak és kastélyok történetével. Szenvedélyes rajongása késztette őt arra, hogy sokfelé utazzon, és felkutassa Európa szerte a középkori emlékeket.1997 és 2000 között a Budapesti Amerikai Nagykövetségen dolgozott. Ez alatt az idő alatt alkalma nyit arra, hogy meglátogassa az összes Magyarországon fennmaradt várat és várromot.Különös értéke e könyvnek, hogy egy hazánkban dolgozó amerikai diplomata írta, aki hétvégéin felfedezte Magyarország várait, végiglátogatta a legkisebb várromokat is. Ez az útikönyv nemcsak a külföldi turistákat, hanem bennünket, magyarokat is arra ösztönöz, hogy induljunk el; és fedezzük fel országunk szépségeit, látogassuk meg ezeket az oly sokat .;szenvedett” köveket. Hisz épp ez volt a szerő fő célja.

Bóna István - A ​hunok és nagykirályaik
A ​könyvben nincs szó olyan eseményről, amely ellentétben lenne a régészet tanúbizonyságával, s megfordítva: nem tárgyal olyan régészeti leletet sem, amely ne volna beilleszthető a hunokról és korszakukról egyre valósabb történeti képbe. A könyv ezért nem új hipotézis a hunokról, hanem máig terjedő ismereteink összefoglalása. Erőssége a Szerzőnek, hogy a késő antik-korai középkor történelmi tudományában is otthonos. A régészet eredményeit - kivált elméleteit - nem kellett ellenőrzés nélkül átvennie, mivel gyakorló régészként a leleteket és a hozzájuk kapcsolódó szakirodalmat jól ismeri. Ugyanakkor otthonosan mozog az írott forrásokra támaszkodó történettudományban is, lévén maga is történeti munkák szerzője és szerkesztője

Langó Péter - Amit ​elrejt a föld...
„Amit ​elrejt a föld…” A 10. századi magyarság anyagi kultúrájának régészeti kutatása a Kárpát-medencében. A dolgozat röviden be szeretné mutatni mindazt, ami a 10. századi Kárpát-medence tárgyi hagyatéka kapcsán a régészet területén az elmúlt 170 év során történt. Megkísérli áttekinteni a magyar kutatást meghatározó személyek munkásságát, és vizsgálja elgondolásaik hátterét; a kiemelkedő elődök látásmódja ugyanis sok tekintetben a mai napig meghatározza a kutatás állapotát. A vizsgálat tárgya tehát maga a kutatás, a dolgozat azonban igyekszik többet nyújtani egy tudománytörténeti áttekintésnél. A dolgozat kitér a régészet és a társtudományok kapcsolatának alakulására, a külső tényezők, az ideológiák befolyására, a magyar és a nemzetközi kutatás egymáshoz való viszonyára. A munkát végül egy módszertani fejezet zárja, amely a régészeti emlékanyag keltezési nehézségeit, a lineáris és a retrospektív szemléletmód használatát tekinti át a korainak tartott leletanyag megítélése kapcsán.

Cholnoky Jenő - Kövesligethy Radó - A ​világegyetem
Nincs ​az a lázrohamban született álomkép, amely a tudomány világánál feltárult valóságot mérhetetlenségével megközelítené. Amikor a havas hegytetőről a környező hegyóriások felett széttekintünk, szinte félelemmel nézünk a köröskörül tornyosuló zűrzavaros tömegekre, amelyeknek tátongó rései között alig bírjuk felismerni a folyó elenyésző, el-eltünedező ezüstfonalát. Túl az egymásra hányt gigászi tömegek mögött a végtelenbe vesző síkság rózsás horizontja folyik össze az éggel. Milyen óriási területet látunk! Mennyi ember, mennyi élet, mennyi történelem! Azután megdördül fejünk felett az ég, óriási zivatarfelhő félelmesen sötét gomolyagja takarja el a hegyeket, amelyek most eltörpülni látszanak a több ezer köbkilométer tömegű felhő méreteihez képest. Pedig ez a minden hegyeket felülmúló felhőtömeg alig néhány óra alatt keletkezett! Azelőtt is ott volt a felhő vize a levegőben; nyájasan mosolygott le rajta keresztül a nyári Nap az égről: s íme, most elrémít, amint idétlen gomolyagjaival egymásután nyeli el az előbb ragyogó-fehér, hófedte csúcsokat. A végtelenség érzete vesz rajtunk erőt akkor is, amikor a nyílt óceán csendes hátán széttekintünk a hajó fedélzetéről. Napok óta dübörög már alattunk a több ezer lóerejű gőzgép, szinte elemi erővel hajtva a gőzhajó óriási csavarját. És mégis, már napok óta mindig ugyanaz a tájkép; végtelen, sima tenger köröskörül, csendesen lebegő felhők az égen s tudjuk, hogy alattunk több ezer méter mélység, amely az óceán titokzatos, sötét világát jelenti.

Ismeretlen szerző - Magyar ​régészet az ezredfordulón
Magyar ​régészet az ezredfordulón egy félezer oldalas, gazdagon illusztrált könyv, 79 szerző és 11 szerkesztő három éves munkája. Átfogó képet ad a Kárpát-medence régészetének helyzetéről és eredményeiről, egyrészt az elmúlt 200 esztendő tudós-kutatóinak állít emléket, másrészt azoknak a népeknek, amelyek a Kárpát-medencében több ezer esztendő alatt tárgyi emléket hagytak. A kötet 13 fejezetében a kezdetektől napjainkig kutatott korszakok időrendjét követve rajzolódik ki a magyar föld régmúltja. A könyvben a régészet módszereiről is szó esik, így az olvasók olyan átfogó kiadványt vehetnek kézbe, amely által ez a különleges szakma és alig ismert művelői közelebb kerülhetnek a közönséghez. A könyv végén átfogó bibliográfia kapott helyet. A többnyire színes helyszíni felvételek, rekonstrukciós rajzok és tárgyfotók mellett minden fejezetben térképmelléklet, illetve a tudományágban egyedülálló részletességű kronológiai táblázat is található.

Tasnádi Zsuzsanna - Selmeczi Kovács Attila - Régi ​magyar mintakincs
A ​Néprajzi Múzeum rajzgyűjteménye gazdag mintakincset őriz, amely több mint száz év gyűjtéseit, dokumentálásait öleli fel. Ebből a gyűjteményből válogattuk a kötetben szereplő rajzokat, amelyek többsége 1880-1950 között készült, és 18-20. századi tárgyak díszítményeit őrzi. Mindennapi használati tárgyakat és ünnepi darabokat mutat be, jól dokumentálva a magyar paraszti, polgári és nemesi rétegektől származó díszítőmotívumok és dísztárgyak változatosságát. Rajztanárok, lelkes amatőrök, néprajzkutatók, múzeumi rajzolók, szűcsmesterek, íróasszonyok, textilgyári rajzolók és ismeretlen alkotók munkái tárják elénk a magyar nyelvterület kézműveseinek gazdag mintakincsét. Reméljük, hogy gyűjteményünkben fellelhető motívumok sokfélesége esztétikai élvezetet és kreatív ötleteket is ad elfeledett mintakincsünk újabb felhasználásához.