Báthory ​Erzsébet igazsága

Philipp Vandenberg - Nofretete
A ​nagyszabású történelmi-archeológiai életrajz a vele és korával kapcsolatos kutatásokat áttekintve olvasmányos, de a régészeti tényekre támaszkodó módon mutatja be Nofretete életét. A tények történetté való kitöltése és összefűzése természetesen az írói fantázia terméke, melynek sikerül az önmagában véve száraz tényanyagot olvasmányos, szórakoztató formába öntenie anélkül, hogy ez megkérdőjelezné a történet alapjainak hitelességét. Bár az író időnként saját, szubjektív következtetésekkel is él, ezeket hipotetikus formában közli, nem erőlteti az olvasóra. Összefoglalva: egy komoly tényanyagon nyugvó, de nem tudományos igénnyel fellépő népszerű-ismeretterjesztő mű.

Széchenyi István - Napló
Széchenyi ​Naplója csaknem folyamatosan kísér végig egy életet. Az 1813-14-es napóleoni hadjárat befejeztével kezdődnek, s az a fiatalember, aki nápolyi kiküldetéséről, keleti, párizsi útjáról számol be, elkényeztetett főnemes ifjúnak látszik, aki Európa legjobb társaságaiban forgolódik. Ebben az időben németül beszélt és írt a legfolyékonyabban, érthetően naplóját is németül írta. S bár később magyar nyelvtudását felfrissítette, s kiválóan tudta és ismerte a nyelvújítás eredményeként kialakult magyar nyelvet, e mellett a gyakorlat mellett mindvégig kitartott, s csak olykor, egy-egy mondat erejéig használja a magyar nyelvet is naplóiban. A Napló utolsó bejegyzése 1860. április 1-én íródott, hat nappal Széchenyi öngyilkossága előtt. A két dátum közt hasztalan várakozások és kudarcok, önemésztő korszakok és házassági tervek, nagy vállalkozások s aktív politikai tevékenység töltik be az időt. Az Akadémia, a Kaszinó létrehozása, a lóversenyügy, a gőzhajózás megindítása, s a szívügy, a Lánchíd tervének érlelődése nyomon követhetők a feljegyzésekben. Történelemkönyvekből ismert adatok és tények elevenednek meg a személyes, vallomásos műfajban Széchenyi szoborként élt eddig emlékezetünkben. A Napló szoboralak helyett tragikus sorsú emberrel ismertet meg.

Adolf Hitler - Harcom
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

F. G. Haghenbeck - Frida ​füveskönyve
Frida ​Kahlo, a később világszerte ismert és rajongásig kedvelt festő tizenhét éves korában tragikus balesetet szenved. Magyar származású édesapja, indián dajkája és a lánytestvérei bármit megadnának az életéért, és Frida is vissza akar térni a túlvilágról kamasz szerelméhez. Végül a lány egyezséget köt a Halállal, és ettől kezdve minden évben áldozatot kell bemutatnia. Az áldozati ételek receptjeit, ahogyan az élete legfőbb eseményeihez kötődő többi ízt is, Frida egy kis fekete füzetbe jegyzi le... Egy asszony féktelen élni akarása, lenyűgöző művészi kreativitása és szenvedélyekkel teli házassága a színpompás, ugyanakkor kegyetlen Mexikóban - Frida füveskönyve egy mágikus elemekkel tarkított, hiteles dokumentumokból építkező, magával ragadó regény a festő életéről és egy könyvről, amely elképesztő titkokat rejt. Francisco Haghenbeck mexikói író a legkülönbözőbb műfajokban alkotott a forgatókönyvektől kezdve a képregényeken keresztül a politikai beszédekig. Frida Khalóról szóló regényét számos nyelvre lefordították és 2009-ben elnyerte az egyik legrangosabb latin-amerikai irodalmi díjat.

Maria Bellonci - Lucrezia ​Borgia
A ​neves olasz szerző e művében a XVI. századi Itáliába kalauzolja el az olvasót. A kötetben a híres és hírhedt Lucrezia Borgia és a Borgia család életével ismerkedünk meg. Az írónő Lucrezia - VI. Sándor pápa lánya iránt rokonszenvet érez, s így az olvasó egy sok évszázados, igen érdekes vita "női szemmel" történő sommázásában vesz részt. Valóban máig ható érvényességű megállapítások olvashatók ki a könyvből a szabad és becsületes életre vágyó nők nehéz helyzetéről. Lucrezia Borgia életét, mert a gyengébb nemhez tartozott, álszent kora szabta meg, és hogy önmaga lehessen s őszinte érzelmei szerint élhessen, tragikus, kilátástalan ellnállásba kezdett. Az egyszer igazán volt és egyben örök asszony szép és szomorú életét a pompázatos reneszánsz kor köztörténetének ragyogó keretében élhetjük át.

Kati Marton - A ​nép ellenségei
"Talán ​jobb lenne, ha ezúttal egyedül jönne" -, mondta Dr Kutrucz Katalin, a budapesti Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató helyettese a telefonba. Legutóbbi látogatásomkor ugyanis egy barátomat is magammal vittem, aki jogász, és nálam jobban kiismeri magát a levéltárakban. Dr. Kutrucz akkor hűvös hivatalossággal viselkedett: kimért, személytelen és tárgyszerű volt. … Most azonban egészen más hangon beszélt - emberségesen és együtt érzőn. Ettől kissé ideges lettem. Nem sokkal korábban az egyik legkiválóbb magyar író is kikérte az édesapja aktáit - és az iratokból az a megdöbbentő tény derült ki, hogy az álnokság és a hitszegés a saját családját is megfertőzte. Az ÁVO… egyik legismertebb kutatója engem is figyelmeztetett, amikor a szüleim iratainak a megtekintését kérvényeztem, hogy "Pandora szelencéjét" akarom kinyitni. Én azonban ragaszkodtam hozzá, hogy megtudjam az igazságot a szüleimről, és arról, hogy mi is történt valójában Budapesten a hidegháború régmúlt napjaiban, amikor a nővérem és én még gyermekek voltunk. A szüleim sok mindent elhallgattak a családunk történetében - jóllehet édesapám nagyra becsült újságíró volt a maga idejében, aki az 1956-os magyar forradalomról írott tudósításaiért díjakat kapott, és általános elismerésben volt része. "Ti már amerikaiak vagytok - mondogatta a Papa -, meg sem értenétek, milyen volt az élet a fasiszták és a kommunisták alatt." Kati Marton szülei a legjelentősebb amerikai hírügynökségek - az UPI és az AP - budapesti tudósítói voltak a 40-es évek végétől - azokban a sötét években, amikor a leggátlástalanabbul dühöngött az ÁVO terrorja, amikor rajtuk kívül már nem volt külföldi tudósító a külvilágtól egyre hermetikusabban elzárt Magyarországon. Tudósítottak Rajk és Mindszenty peréről - és igyekeztek igazat írni, fittyet hányva a hatóságoknak. Úgy viselkedtek "mintha…" - mintha normális dolog lett volna magyar létükre amerikai újságírónak lenni az ötvenes évek Magyarországán. Helyzetük kényes volt, és mondhatni eleve gyanús mindenki szemében - a hidegháború általános kémhisztériája idején nemcsak a magyar hatóságok, de az amerikaiak is kémet sejtettek bennük. Az ÁVO minden lépésüket figyelte, és besúgókkal vette körül őket, mialatt a Marton házaspár szinte felszabadult könnyedséggel - valójában hihetetlen feszültségek közepette - élte a nyugati újságírók életét, ami a kor Magyarországán természetesen merő látszat lehetett csupán. A hatóságok lassan, de biztosan egyre szorosabbra húzták a hurkot körülöttük, de - ki tudja, miért? - egészen 1954-ig eltűrték a tevékenységüket. Akkor aztán letartóztatták előbb az apát, majd az édesanyát is - kislányaik pedig, a 9 éves Kati és három évvel idősebb nővére egyszerre kicsöppent az addigi védettségből, és egy ismeretlen családhoz került, mélységes szegénységbe. A család viszontagságos története az ÁVO börtönével, a szabadulással és az emigrációval azonban nem ér véget: a Marton család már évek óta Amerikában élt, hitük szerint teljes biztonságban, amikor ide is utánuk nyúlt a magyar titkosszolgálat keze…

Görgey Artúr - Életem ​és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években I-II.
"A ​Görgey elleni vádoló hadjárat meghamisította a históriát..... A tündérmese gyermekeknek való, de egy országnak nem mese kell, hanem történelem." - írja Jászi Oszkár. Szívleljük meg és olvassuk el ezt a példa nélküli könyvet mely 1852-ben jelent meg, de azóta is friss, olvasható, élvezhető.

Paksa Rudolf - Szálasi ​Ferenc és a hungarizmus
Demagóg, ​őrült, gazember? Népvezér, próféta, mártír? E két véglet között ingadozott Szálasi Ferenc megítélése kortársai szemében. Az utókor azonban közel sem ilyen megosztott személyét illetően, Szálasi a 20. századi magyar történelem talán legelutasítottabb alakja. Kötetünkben arra keressük a választ, miként vált azzá. Miért lépett egyáltalán a politika színpadára otthagyva ezzel a biztos karriert kínáló katonaságot? Milyen célok vezették? Mit gondolt és mit tett politikusként? Szálasi életútjának állomásairól számos egykori dokumentum vall, ami lehetőséget ad, hogy több, olykor lényegesen eltérő nézőpontokból vizsgálhassuk ugyanazt az eseményt. Könyvünkben megkíséreljük a sok esetben részrehajló – vagy éppen elfogult – kortársak írásai alapján áttekinteni Szálasi életútját: a katonáét, az ideológusét, a politikusét – gyermekkorától egészen haláláig. Végül pedig azt is bemutatjuk, miként viszonyul hozzá az utókor. A kötetet életrajzi kronológia, válogatott bibliográfia, valamint térképek teszik teljessé.

Szántó Konrád - Boldog ​Gizella első magyar királyné élete
Ez ​a könyv első szent királyunk halálának 950. évfordulójára emlékező 1988-as jubileumi Szent István-év ünnepi kiadványainak egyik kiváló darabja. Természetes, hogy az egyházi és világi történészek - és nemzeti öntudatának gyarapodásában is szilárd tájékozódási pontokat kívánó magyar népünk - érdeklődése elsősorban az államalapító személye felé fordul. De éppen életművének elemzése vezette a szerzőt - jelenkori egyháztörténetírásunk kiválóságát - arra a felismerésre, hogy nem lehet Szent Istvánra úgy emlékezni, hogy ne beszéljünk közben feleségéről, Boldog Gizelláról (Regensburg, 985-Passau, 1060), a nagy király életének, egyház- és államszervező munkájának, sikereinek és kudarcainak, boldogságának és őrlő gondjainak osztályos társáról. Az a szerep, amit Gizella Szent István - és rajta keresztül az egész magyar nép - életében játszott, határozott vonalakkal megrajzolható, markáns egyéniségként mutatja őt be, aki a Gondviselés által neki juttatott valamennyi, sokszor fájdalmas és drámai élethelyzetben nemcsak példamutató emberi nagyságával, hanem a sorsukat teljesen Isten kezébe helyező szentek alázatával állt helyt. Nem véletlen, hogy emlékének kegyeletes tiszteletét kilenc évszázadon keresztül töretlenül fenntartotta a Passau-Niedernburg-i helyi, és a magyar és bajor egyházi és népi hagyomány. A kitűnő tollú Szántó Konrád művében nyomát sem találjuk a szentek életrajzában sajnos gyakran előforduló jámbor sztereotípiáknak: az igényes történész széles alapokon nyugvó tárgyi tudásával és a források - szükség szerint kritikus - felhasználásával állította össze ezt az első szent királyunk hitveséhez méltó monográfiát. Még annak is megtalálta a módját, hogy a történelemmé merevedett adatok feloldásával a királyné alakjában bemutassa a sors kerekei között őrlődő, hol boldog és dicsőséges, hol megalázott és minden földi halandóhoz hasonló szenvedő embert. A szerző - mint minden adathiánnyal küzdő tudós - helyenként feltételezésekhez kénytelen folyamodni. De feltételezéseit mindenkor az összes figyelembe veendő körülmény tárgyilagos mérlegelésével fogalmazza meg, s így azok szervesen illeszkednek bele a forrásokkal és tárgyi bizonyítékokkal is dokumentálható események menetébe. A korábbi Gizella-irodalomból már ismert adatokon túl a könyv igazi újdonságokkal is szolgál: először ismerteti a legújabb kutatások megállapításait az ún. "Gizella-kereszt"-tel és a királyné passaui sírjával kapcsolatban, mely utóbbiak perdöntő fontosságúak a tényleges temetkezési hely azonosítása szempontjából. Újszerű módon motiválja az özvegy királyné és az udvarának szolgálatában álló népes bajor csoport Magyarországról történt végleges távozását. Szolgálja ez a könyv az ECCLESIA Kiadó szándékai szerint Gizella királyné magyarországi kultuszának elmélyülését, akit az Istentiszteleti Kongregációnak a német egyházmegyék részére 1975-ben jóváhagyott miseszövege "Sancta Gizella"-nak nevez, és akit ezért immár jogosan szólíthatunk meg közbenjárását kérő imáinkban "Szent Gizella"-ként.

Kovács Ágnes - Károlyi ​Sándor
Áruló ​volt-e Károlyi Sándor, a Rákóczi-szabadságharc tábornagya, vagy a tényekkel reálisan számoló politikus? Gátlástalan vagyonhalmozó, nagy hatalmú arisztokrata, vagy nemzete iránt felelősséget érző államférfi? E kérdésekre válaszol Kovács Ágnes debreceni történész árnyalt elemzésében. Hősét "gyors észjárás, lényeglátás, a körülményekhez való gyors alkalmazkodás, kitűnő gyakorlati érzék, nagy munkabírás és életvidámság..." jellemezte. E tulajdonságok tették képessé a szatmári békekötés létrehozására s a III. Károly és Mária Terézia uralma alatt kialakuló magyar politikai életben való aktív közreműködésre. Vagyona gyarapításában is jelentkezett gyakorlatiassága. Manufaktúrákat alapított, új falvakat telepített. De alapvető érdemes, hogy kialakította azokat a közjogi kereteket, melyekbe nemzetünk egészen 1848-ig élt a Habsburg-birodalomban. A gazdag képanyag jól egészíti ki a könyv mondanivalóját.

Müller Rolf - Politikai ​rendőrség a Rákosi-korszakban
Mindannyian ​tudjuk még, mit jelentett az ötvenes években, ha valakiről azt mondták: „elvitte egy fekete autó”, ahogy a ma emberének nem csengenek ismeretlenül az ÁVO vagy az ÁVH betűszavak sem… Ezt hallva mindenki tudja: a kommunista diktatúráról, és annak legfontosabb eszközéről, a politikai rendőrségről van szó. Müller Rolf könyve e szervezet történetét dolgozza fel. A második világháború végétől az 1956-os forradalomig kalauzolja el az olvasót, miközben számos közszájon forgó fogalmat tisztáz. Sorra veszi a különböző elnevezések alatt működő titkos nyomozó szerveket, az átalakítások mögött meghúzódó okokat. Elbeszéli az államvédelem évekig első számú vezetőjének, Péter Gábornak az élettörténetét, bemutatja kevésbé ismert riválisát, segítőit, és pozíciójának örököseit. Szemléletes példákat hoz a Rákosi Mátyás és szűkebb köre által gyakorolt „kézi irányításra”, amelynek során még a felejthetetlen helsinki olimpia és a magyar-angol labdarúgó mérkőzés is előkerül. A kötetből természetesen nem maradhatnak ki az ügynökök és a besúgók sem: a hálózat működésén és a titkos technikákon túl az érdeklődő megismerheti azt is, hogy kikből szervezték a hivatásos állományt, bepillanthat mindennapjaikba, és végigjárhatja azokat a helyszíneket, amelyek valamilyen módon a magyar politikai rendőrség legsötétebb évtizedéhez kötődtek.

Péter Katalin - Házasság ​a régi Magyarországon
Péter ​Katalin ebben a könyvében azzal a meglehetõsen elterjedt nézettel vitatkozik, miszerint a hagyományos társadalmak tagjai érzéketlen fatalisták voltak. Bemutat nõket, akik boszorkánytól kérik, hogy varázsolja szerelmessé a férjüket, és férfiakat, amint beteg feleségüket látogatják, mert orvosasszonyra bízták õket. Sok forrás adatai alapján írja le a jó házasság társadalmi normájának érvényesülését, valamint ugyancsak sok forrás segítségével a norma sérelmeit. A könyv különös érdekessége az, hogy egyszerre szól hatalmas várak és falusi kis házak lakóiról.

Miskolczy Ambrus - "A ​Führer olvas"
Hitler ​könyvtára hű tükre egy letűnt kornak. Feltűnik benne annak a szubkultúrának a sötétje, amelyből a nácizmus a maga szervezettségével kiemelkedett. Ugyanakkor jobban megismerhetjük a Führer egyéniségét. Láthatjuk miként olvasta a klasszikus író, Ernst Jünger háborús élménybeszámolóit. Láthatjuk, amint – ceruzával a kezében – újraolvasta saját könyvét, s közben feltárulnak a nemzetiszocialista gnózis bűnös konstrukciói. A könyvek és szerzők sokaságán eltűnődve máig ható, olykor keserű tanulságok körvonalazódnak.

Thomas Sakmyster - Admirális ​fehér lovon
„Horthy ​Miklós rendkívül változatos életutat járt be: ifjúkorában még Ferenc József portréját festette meg, és James Joyce-tól vett nyelvórákat. Utóbb Európa egyik leghírhedtebb antiszemitájának tartották. Károly két restaurációs kísérletét is megakadályozta, szovjetellenes keresztes hadjáratot szervezett, párbajozni szeretett volna Tomas Masarykkal. Egyszerre kollaborált és szállt szembe Hitlerrel, meghiúsította Adolf Eichmann terveit, majd Joszif Sztálin jóindulatát kérte a maga és nemzete számára.” Ezekkel a szavakkal ajánlja az olvasók figyelmébe a kiadó a részben magyar származású szerző Horthy-életrajzát.

Urbán Aladár - Gróf ​Batthyány Lajos miniszterelnöksége, fogsága és halála
2007-ben ​emlékeztünk meg Batthyány Lajos születésének 200. évfordulójáról. Ebből az alkalomból látott napvilágot Urbán Aladár újabb kötete, melyben az első felelős magyar miniszterelnök életének talán legismertebb, utolsó két esztendejét dolgozta fel.

Ungváry Krisztián - Budapest ​ostroma
Ungváry ​Krisztián hadtörténész munkája a megjelenésekor, 1998-ban, hatalmas űrt töltött be. Több mint fél évszázaddal a drámai események után ez volt az első átfogó, ideológiai felhangok nélküli, hiteles és olvasmányos monográfia e mindmáig sokakat érdeklő és foglalkoztató témáról. A kötet a korabeli levéltári források mellett számos, eddig ismeretlen visszaemlékezést idéz és hasznosít. A műben szerencsésen ötvöződik a mikrotörténetírás célkitűzése és a háború nagyobb összefüggéseinek mélyebb bemutatása, plasztikus képet kap az olvasó a hadműveletek napi változásairól, a lakosság életéről, szenvedéseiről, a kegyetlenkedésekről és az élet újraindulásáról. Az olvasó utcáról-utcára, sőt olykor szinte házról-házra követheti végig a főváros ostromának menetét. Hetvenöt, nagyobb részben eddig még nem publikált korabeli fotó, tizennégy szöveg közti és egy kihajtható, színes áttekintő térkép illusztrálja az elmondottakat és magyarázza a hadi eseményeket.

Estók János - Szerencsés Károly - Híres ​nők a magyar történelemben
Királynők, ​királynék, fejedelemasszonyok, politikusok feleségei, színésznők, írók, költők szerepelnek a kötetben. Olyanok, akik életútja a magyar vagy a szomszéd népek történelmével érintkezett, összefonódott. Az életrajzi részeket a női léthez kapcsolódó források, levelek, naplórészletek és egyéb anyagok gazdagítják. A fordulatos életrajzokat érdekes művelődéstörténeti elemek teszik még színesebbé és élőbbé.

Zórád Ernő - Tabán ​- A lebontott romantika
Budapest ​"Montmartre"-jának, az 1930-as évek elején lebontott Tabánnak szinte csak a neve maradt meg, de hajdani romantikáját, a girbe-gurba utcák, macskaköves terek hangulatát, jellegzetes figuráit s az őket körülvevő tárgyi világot Zórád Ernő képemlékeivel nemzedékek számára látvánnyá tette, "ecsettel lefényképezve" az utókor számára a helyszíneket. Az albumban szereplő 84 kép jórésze eleddig kötetben meg nem jelent alkotás. A könyv irodalmi szemelvényei az eltűnt városrész hangulatát idézik, a térkép és az utcák jegyzéke, várostörténeti leírása pedig topográfiailag pontosítják az olvasóban a kötet forgatása közben már közössé vált képemlékeket. "Egy város ábrázolása pontosabban: megjelenítése a topográfia, az építészet hitelességére kötelez. És a díszlet belvilága, intim hangulata? Az a sajátos atmoszféra, színek, zenék esték! Mert nők és holdvilág nélkül ugyan ki tudta volna elképzelni a Tabánt? Igen, az a bizonyos couleur locale - mindez emlékeim szép korszakából hangzott fel újra. Ebben az érzelmi állapotban ismertem fel, hogy a Kortárs Művészet semmiféle áramlatába nem vagyok már képes beilleszkedni. Tudatosan visszafelé, a múlt általam megélt, minden részletében megtapasztalt irányába fordulok. Az "akkor" társa leszek. Ez volt a Tabán feltámasztása." Zórád Ernő

Baji Etelka - Csorba László - Kastélyok ​és mágnások
Pillanatképek ​a dualizmus kori Magvarország arisztokráciájának világából. Pillanatképek, villanások, mozaikok. Könyvünk azzal a szándékkal keletkezett, hogy fényképi ábrázolásokkal - mint olyan forrásokkal, amelyek leginkább képesek arra, hogy megelevenítsék elmúlt évtizedek szereplőit, életük terét és eseményeit - idézze fel, mutassa be a hajdanvolt arisztokrata világ neves alakjait, életük helyszíneit, hétköznapi pillanatait és az ország életét befolvásoló eseményekben való részvételüket.

Baji Etelka - Csorba László - Kastélyok ​és mágnások - Az arisztokrácia világa a századvégi Magyarországon
A ​kötet kizárólag eredeti fényképek felhasználásával eleveníti meg a magyarországi arisztokrácia életét a századvégen. A képek olyan sorrendben követik egymást, mintha a könyv olvasója az albumot lapozgatva egy kastélyon vonulna keresztül, gondolatban ki-kilépve a falak közül és meglátogatva a főúri lakók életének egyéb színtereit is. Először távolról pillantjuk meg a kastélyt, majd belépünk az előcsarnokba, ahol feltűnnek az ősök galériájának portréi is. Innen bejárjuk a termeket: a szalonokat, az ebédlőt, a könyvtárat, a dolgozó-, háló- és gyermekszobákat. A helyszíneket ábrázoló képek között pedig megjelennek a falaik között élő emberek is: arcok és álarcok, gőg és mosoly, ártatlan gesztusok és bölcs pillantások. A főúri élet számos eseményét is felidézik az évszázados felvételek. A szalon elsősorban társas összejövetelek színhelye volt, így itt e tágabb téma képei sorakoznak: családi zenélés, karácsonyi ünnep, jelmezes műkedvelő színielőadás stb. A könyvtár és a dolgozószoba képei a tudománnyal, művészetekkel, földrajzi felfedezésekkel vagy a gazdasággal foglalkozó arisztokraták életét és kapcsolódó egyéb helyszíneit idézik fel. A dohányzó, az urak szobája, amely a ház falai közt9 politizálás egyik fő színtere volt, a politikai és közéletben tevékenykedőre irányítja a figyelmet. A hálószobához meghitt családi képek csatlakoznak. A gyerekszobát a gyermeki élet eseményeiről készült fotók keltik életre. De nem hiányozhat a legelőkelőbb úri passzió, a vadászat megörökítése sem a mintegy ötödfélszáz csodálatos kép sorából. A kastélyt végül az udvar, hátsó front felé hagyjuk el. Itt még bepillantunk az istállóba, a kocsiszínbe, megnézzük a személyzet lakhelyét és életképeit. Utoljára a kastélyparkba jutunk, egyaránt gyönyörködve a növényekben és a sportolókban, majd a kastélyok egyre távolodó képei zárják az albumot, jelezve, hogy a séta véget ért.