|
Önöknek ajánlva e könyvet, úgy érzem, mintha egy csokor virágot nyújtanék át, amit az önök kertjében szedtem. Egyetlen mentségem, hogy önök bekerítették az egész területet. Manapság senki sem kezdhet bele Erasmus tanulmányozásába anélkül, hogy végig ne járja az Opus Epistolarum Erasmi ösvényeit, a tudományos könyvgondozás mintapéldáját, amely még sokkal több ennél: igaz történelmi kincsestára mindannak, ami a humanizmus és a reformáció korának nagy szellemi mozgalmaira vonatkozik. Erasmus diákja biztonságban érzi magát, amíg Önök kalauzolják megbízható, pontos információikkal, amikor az Önök türelmes munkája által még el nem rendezett utakra tér, végtelen vadont lát maga előtt.
Ha Erasmus rövid életrajzát akarjuk megírni, a legfőbb nehézség, hogy ne merüljünk el a téma végtelen gazdagságában. Folyamatos önkorlátozást követel, s olyan dolgok elhagyását, melyek alig tűrik, hogy elhagyják őket. Kétséget kizáróan ebben a munkában több mindent hiányolnak majd, mint amennyi újdonságot találnak. Csak a gondos lényegre figyeléssel, mely itt Erasmust magát jelenti, voltam képes eleget tenni az arányosan tagolt kompozíció követelményeinek. Néhány sor elegendő kellett hogy legyen azon nagy események jelzésére, amelyek Erasmus életének hátterét képezik. Az önök számára oly jól ismert barátainak és ellenségeinek árnyékában kellett maradniuk.
Kapcsolódó könyvek
Mircea Eliade - Képek és jelképek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Goldziher Ignác - Az iszlám kultúrája I-II.
"Goldziher Ignác (1850 - 1921) orientalista, a Közel-Kelet nemzetközi hírű kutatója, a magyarországi arabisztika és sémi filológia megalapítója. Vámbéry Ármin tanítványaként Pesten, majd Berlinben és Lipcsében folytatta tanulmányait. Ezt követően Leydenben és Bécsben arab kéziratokat tanulmányozott, s 1873-1874-ben állami ösztöndíjasként Damaszkuszban, Jeruzsálemben és Kairóban foglalkozott a sémi nyelvekkel és az iszlám vallással. 1874-től a Pesti Izraelita Hitközség titkára, 1900-tól az Országos Rabbiképző Intézet óraadó tanára. Közben 1872-től a pesti Tudományegyetem magántanára, 1904-től profeszszora. 1881-ben jelent meg Az iszlám. Tanulmányok a mohamedán vallás köréből című munkája, amely terjedelmében a legnagyobb, tartalmában a legrészletesebb magyar nyelvű munka az iszlám keletkezéséről és történetéről. E művével megalapozta a kritikai módszerekkel dolgozó iszlámtörténetet." A jelen kötet reperezentatív válogatás az életműből.
J. Huizinga - A holnap árnyékában
A kultúra elsősorban a szellemi és anyagi értékek bizonyos egyensúlyát követeli. Ez az egyensúly lehetővé teszi, hogy olyan társadalmi helyzet teremjen, melyet az élők többre és magasabbra becsülnek a puszta szükségérzet és a puszta hatalomvágy kielégülésénél. Kultúra annyi, mint irányítottság, s az irány mindig egy eszmény felé vezet. Méghozzá egy eszmény felé, mely több az egyén eszményénél: a közösség eszménye felé.
Aleksander Krawczuk - Nagy Konstantin
Krawczuk műve több, mint Nagy Konstantin életrajza; voltaképpen a római birodalom történetével ismertet meg Diocletianus trónra jutásától Nagy Konstantin haláláig. Izgalmas idők ezek: külső támadások, belső felkelések, hatalmi harcok rázzák meg a császárságot, a társadalomban jelentős változások észlelhetők, a régi renden belül érlelődnek az új rend csírái, a régi, hagyományos vallások egyre inkább háttérbe szorulnak az új, diadalmasan előretörő kereszténység mögött.
Konstantin ifjúsága Diocletianus uralma idejére esik. Diocletianus megkisérli társacsászárok segítségével, reformokkal útját állni a birodalom bomlásának. Mereven szembeszegül a keresztény vallással, üldözi, irtja az új hit követőit. Konstantin császárrá emelkedve okul elődje hibáiból, visszaállítja az egyeduralmat, és elődjével ellentétben felismeri, hogy a kereszténységet nem lehet elpusztítani, ezért kiegyezik vele, és uralma egyik támaszává teszi. Nagy szerepet játszik a keresztények körében dúló belső harcokban.
Krawczuk az ókori történelem kiváló tudósa s egyben a tudományos népszerűsítő műfaj egyik legjobb művelője. Világosan, elevenen rajzolja meg e bonyolult időket, s bennük Konstantin alakját; sikerül e távoli kort közel hoznia az olvasóhoz.
.jpg?1408867121)
Bitskey István - Pázmány Péter
A 16. század végére hazánk protestáns többségű lett. De a katolikus egyház - a Habsburg-dinasztia segítségével - ellentámadásra indult.
Ezekben az években lépett fel Pázmány Péter, a fiatal jezsuita szerzetes. Hatalmas tudásával, és páratlan nyelvi tehetségével szikrázó vitákat folytatott, de mint esztergomi érsek és királyi főkancellár a politikai életben is döntő szerepet játszott. Híve volt a dinasztiának, de következetesen védte nemesi alkotmányunkat. Jó kapcsolatot tartott fenn Erdély egyik nagy fejedelmével, I. Rákóczi Györggyel. Rengeteget tett nemzeti kultúránk emeléséért, s ő alapította a ma is működő budapesti tudományegyetemet.
A nagy főpap életét Bitskey István egyetemi docens markáns vonásokkal vázolta fel. Árnyalt elemzései, megbízható tényanyaga és színes stílusa hasznos olvasmánnyá teszi a képekben gazdag művet.
Kovács András Bálint - Szilágyi Ákos - Tarkovszkij
Nehezen megszületett könyvet tart kezében az olvasó. Tarkovszkij halála után tizenegy évvel jelenik meg a mű, amelyet három évvel a tragikus esemény előtt kezdtünk el írni mint az életútja feléhez érkezett művész addigi pályájának összefoglalását. Miután 1984-es "disszidálása" miatt Tarkovszkij indexre került, a magyarországi publikálásra nem is gondolhattunk. Mire a könyvnek - kalandos körülmények között - külföldi kiadót találtunk, s mire a francia fordítás elkészült, Tarkovszkij már nem volt közöttünk. Monografikus feldolgozásáról akkor, abban a helyzetben szó sem lehetett. 1986 óta tervezzük, hogy megírjuk "a" könyvet, a "végleges változatot". Írás közben kellett ráébrednünk: "végleges változat" nem létezik. Ez a könyv csak Tarkovszkij világaiban folytatott utazásaink egy újabb állomása.
Andrej Tarkovszkij az orosz filmművészet eddigi legnagyobb alakja volt, aki az Iván gyermekkorával, az Andrej Rubljovval, a Szolárisszal, a Tükörrel, a Sztalkerral, a Nosztalgiával, és az Áldozathozatallal az orosz kultúrát és művészetet klasszikus fokon képviselte a szovjet korszakban. Mintha az orosz filmművészet sztalkere lett volna ő, akinek megadatott, hogy a világkultúra megszentel földjére, hatalommal, pénzzel, tudatlansággal, körülkerített csodás Zónájába vezesse mindazokat, akik vagyunk, s aki ő maga is volt, föltéve, hogy művészetének útitársául szegődünk. A 20. század utolsó harmadában, az évszázadok óta haldokló orosz ortodox civilizáció végének atmoszférájában lehetővé vált számára, hogy mindössze hét játékfilmből álló életművével olyan művészetet teremtsen, amelynek spirituális telítettsége és érzéki varázsa, formaszépsége és plaszticitása csak két átmeneti korszakhoz, a középkor végének európai és a 19. század végének orosz művészetéhez mérhető.
Johan Huizinga - Hollandia kultúrája a tizenhetedik században
A világhírű szerző egyik legfontosabb írását veheti első ízben kézbe a magyar olvasó. A kötet alapját Huizinga 1932 januárjában német közönség előtt tartott három előadása képezi. Jelen kötetet a Huizinga által átdolgozott holland eredetiből fordítottuk. A szerző hat fejezetben elemzi Hollandia történelmét, gazdaság- és művelődéstörténetét, művészetét, az egyházi élet szerepét a térség kultúrájában, a mindennapi élet alakulását, kutatja Hollandia virágkora létrejöttének és elmúlásának okait, az úgynevezett Arany Évszázadot.
Borisz Uszpenszkij - A kompozíció poétikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - A középkori élet
Könyvünk dokumentumai a X-XIII. század életének szinte minden területére rávilágítanak. Megismerjük a királyok, lovagok, szerzetesek, a városi polgárok és szegénység életét, a falusi parasztok gonddal, munkával terhelt hétköznapjait. A szemelvényekből tudomást szerzünk a szokásokról, hatalmon lévők és elnyomottak életformájáról, öltözködésről, táplálkozásról, s az élet számos más viszonylatáról. Az így kialakuló kép sokoldalú és egyben hiteles tájékoztatást ad az olvasónak. Kulcsár Zsuzsanna a középkor történetének ismert kutatója, magyaráatai jól egészítik ki a szemelvények anyagát.
Török András - Oscar Wilde világa
A századvégi angol irodalom talán legszínesebb alakja, Oscar Wilde (1854-1900) klasszika-filológusnak indult, később költő, prózaíró, esszéista lett. Világra szóló sikereit drámáival aratta, ám igazi műfaja a csevegés, az élő beszéd. Az európai dekadencia angliai szálláscsinálója, később mártírja lett, a kifinomult másod-, sőt harmadlagos élmények prófétája. A művészi pózokból, mesterkélt allűrökből fölépített hedonista dandy figurájából kordivatot csinált. Wilde maga írta: "A zsenimet az életembe oltottam, a műveimbe csak a tehetségem jutott." Meséi, versei, tanulmányai, szépprózája, a Dorian Gray arcképe, A boldog herceg, a Salomé, a Bunbury ma is népszerűek, két utóbbi drámáját a nagy klasszikus darabok közé sorolja a kritika. Wilde bámulatos karrierje 1895-ben egyik napról a másikra derékba tört, amikor őfelsége bírósága homoszexualitás vádjával kényszermunkával súlyosbított fegyházbüntetésre ítélte. A botrány akkoriban megrázta az egész újságolvasó Európát. A börtönből roncsként szabadult, s még aznap Franciaországba távozott. Ott, álnével élte le hátralévő három évét. Mint levelezéséből tudjuk, megtörve, de korántsem boldogtalanul - továbbra is képes volt kinevetni magát.
Mircea Eliade - Okkultizmus, boszorkányság és kulturális divatok
A jelen kötetbe került anyagokat a szerző az utóbbi tíz év alatt írt többtucatnyi előadás és cikk közül válogatta. A tanulmányok többsége amolyan bevezetés; leginkább azzal a céllal íródtak, hogy felidézzenek néhány régebbi, de mostanában elhanyagolt problémát, és új vagy kevésbé ismert szemszögből újra fölelevenítsenek jól ismert vitákat: A világ, a város, a ház; A halál mitológiái; Az okkult és a modern világ; stb. Nyilvánvaló, hogy az utolsó fejezet, a Lélek, fény és mag bizonyos mértékig ellenpontozza a többi tanulmányt. Ez egy tudós folyóirat számára készült, néhány kevésbé ismerős kultúrából származó dokumentumot vonultat fel, kiadós bibliográfiával.
Wilfried Stroh - Meghalt a latin, éljen a latin!
NON VITAE SED SCHOLAE DISCIMUS! - Az a baj, hogy „az iskolának, nem az életnek tanulunk" - az eredetileg így fogalmazott mondás a filozófus Seneca szemrehányása volt az első században. Szavára ma is érdemes felfigyelni. Wilfried Stroh könyve nem "iskolás fokon" tekint vissza a latin nyelv által őrzött kincsek több mint 2000 esztendős múltjára. Meggyőződése, hogy az ősökkel való megismerkedés a most élők számára is segítség. LAUDAMUS VETERES, SED NOSTRIS UTIMUR ANNIS - „Dicsérjük az ősöket, de a jelenkorban élünk." Ez Ovidius mondása időszámításunk fordulójának időszakából, amelyet így is értelmezhetnénk: Elismerő szavakkal tekintünk az ősökre, mert segítséget remélünk tőlük mai életünk számára is. Ebben az esetben talán igennel tudnánk felelni (ITA EST mondanánk), ha valaki ezzel a kérdéssel lepne meg bennünket: Do you speak Latin?
A könyv címe nem lelkes éljenzés, hanem tapasztalat: a latin él! Ennek közvetett bizonyítéka, hogy a már nyugdíjas müncheni egyetemi tanár (klasszika-filológus) 2007-ben megjelent munkája bestseller lett.
Balassa Péter - Nádas Péter
Regényei, esszéi, színpadi művei, novellái, „művészkönyvei” egyaránt alátámasztják a minősítést. Mára nemcsak életműve jelentős, de a róla szóló szakirodalom is számottevő. Balassa Péter szinte kezdetektől figyelemmel kísérte pályafutását, műről műre, évtizedről évtizedre értékelte, elemezte tevékenységét. Nádas Péterről szóló munkái szintén több műfajúak, így a készülő kötet iskolapéldája a sokoldalú műelemzésnek. Követendő példa arra nézve is, hogy milyen módon segítheti az értelmezést – és az élvezetet – az értő műkritikus munkássága.
Jankovics Marcell - A Nap könyve
A mítoszkutató új kötete széles körű adattárat és kultúrtörténeti kommentárt nyújt arról a kiterjedt képzetkörről, ami a Naphoz kapcsolódik. Jankovics természetesen elsősorban a görög, a római, a zsidó-keresztény mítoszok és vallások fogalmi és szimbolikus ábrázolási anyagában leli meg a napkultusz megannyi vonását, de kutatói figyelmét nem kerülik el az afrikai, amerikai (azték, maya, indián) törzsi kultúrák leletei, az ezekkel kapcsolatos antropológiai, etnográfiai kutatási eredmények sem.
A legkorábbi emberek is az idő rendjét a Nap járása szerint szabták meg, ezért A Nap könyve igen részletesen tárgyalja az asztrológiai vonatkozásokat, a naptárkészítés sok-sok változatát, a naiv kozmológiát. Az egyiptomiak, a bibliai idők zsidó népe, a nagy mediterrán kultúrák a legfontosabb istenalakokat, illetőleg az egy istent a nap jelenségeivel hozták kapcsolatba, s az ünnepeknek is megvolt a maga fényszimbolikája. Jankovics különös gonddal dolgozza ki a fejezeteken belül az ősmagyar hitvilágra vonatkozó adatok értelmezését.
Manapság, amikor az asztrológia iránti érdeklődés felélénkülni látszik - felettébb hasznos, ha e nagyon sokirányú vallástörténeti-mitológiai kommentár tényanyagával megismerkednek az emberek. A főként rajzos illusztrációval kísért munkát sok esetben a kötet végén adott fogalmi mutató szerint lehet felhasználni: bizonyos témák, vonatkozások nemegyszer különböző fejezetekben jelennek meg a könyvben.
Bikácsy Gergely - Buñuel-napló
Luis Bunuel a film történetének legnagyobb provokátora. A hispán hagyomány és a francia szürrealizmus egyaránt meghatározta pályáját. A személyes erkölcs Istennel feleselő komor szépsége érdekelte. Középkori vallási mítoszok és eretnekségek, a modern kor kegyetlensége, külső és belső polgárháborúk álomképei népesítik be képsorait.
Bikácsy Gergely "Bolond Pierrot moziba megy" című francia filmtörténetéből ismert szubjektív hangvétele új könyvének is sajátos értéke. E könyv valóban napló: a rendező minden fontos filmjének alapos elemzése megtalálható benne, de szabálytalan, csak az emlékek belső logikájának engedelmeskedő, olykor érzékenységeket is sértő írás. Fejezeteiben az "álomvalóság", Bunuel életének és mozijának abszurd jellege tükröződik.
Bikácsy mozinaplója elsősorban a nagy rendező istentagadó és istenkereső gúnykacajára figyel. "Bunuel nevetése helyteleníti a rosszal teli ťlétező világotŤ, de a létező világ magyarázhatatlan abszurdumát harsogó örömmel fogadja. Erről már érdemes filmet készíteni
és érdemes könyvet írni"- mondja a szerző.
Ismeretlen szerző - A Volga-Káma-vidék finnugor népei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kulcsár Zsuzsanna - Így éltek a lovagkorban - Nyugat-Európa a XI-XV. században
Útikönyv ez a mű, de nem távoli tájakkal, távoli népekkel ismerteti meg az olvasót, hanem a XI-XV. századi Nyugat-Európával, a középkor világának köznapi életével, szokásaival, ünnepeivel. A szerző elvezet a várakba, kolostorokba, kis falvakba, a középkori városok falai közé. Az urak, parasztok, polgárok életét látjuk: gondjaikat, bajaikat. Születés és halál, gyerekkor, tanulókor, szerelem, házasság, munka, szórakozás, betegség és temetés - ezekről ad alapos és érdekes tájékoztatást ez az olvasmányos munka, amely az oklevelek, krónikák által megőrzött adatok mellett a lovagi eposzokból, trubadúrkölteményekből is merít. A középkori Európa élete tárul fel az olvasó előtt, a "sötét" és gyakran oly titokzatosnak tűnő középkor elevenedik meg a könyv lapjain
Alexandra David-Neel - Utam Lhaszába
Alexandra David-Neel volt az első európai asszony, aki eljutott a rejtelmes Lhaszába, Tibet külföldiek elől elzárt fővárosába. Hosszú évekig tanult, míg megismerte és feldolgozta a tibeti tudományokat, és leírhatta ezeket a nyugati ember számára hozzáférhetetlen és titkos tanításokat. Elsajátította a tumo, a belső hő fejlesztésének művészetét (aminek segítségével túl lehet élni a fagypont alatti hőmérsékletet), és a lung-gom, a gyors, de erőkifejtést nem kívánó gyaloglás technikáját. Tibetben olyan bölcsként és varázslónőként ismerték, aki fel tudja idézni saját fenyegető árnyalakját. Merész utazása során sikerült fellebbentenie a fátylat a titkolózó tibeti politika intrikáiról.
Verena Kast - Búcsú az áldozatszereptől
A jó nevű svájci pszichoterapeuta a zürichi egyetem tanára, a Jung Intézet docense, a Nemzetközi Analitikus Pszichológiai Társaság, valamint a Nemzetközi Mélypszichológiai Társaság elnöke. Kutatási területe a gyász és a kapcsolati problémák feldolgozása, több tanulmányt, laikusoknak is szóló segítő könyvet publikált ezekben a témákban. Jelen kötetünk a kapcsolaton belül sokszor kialakuló egyenlőtlen erőviszonyokat mutatja be, az erőszak és kiszolgáltatottság bonyolult, első pillantásra nemegyszer félreértelmezett alakzatait. Kast itt is, mint sok más művében lásd a Jakobyval és Riedellel közösen írt Das Böse im Märchen (A gonosz a mesében) című tanulmányt a jungiánus pszichológia egyik bevált eszközével: meseértelmezések alapján bontja ki mondanivalóját. Itt a Kékszakáll és a Koppciherci a kiinduló szöveg, ezekben a szereplők látszólag reménytelen helyzetből tudnak kitörni, józan önbecsülés és reális önértékelés segíti őket abban, hogy kilépjenek a mások által rájuk osztott szerepből, és saját életüket kezdjék élni.
Hauser Arnold - A művészet szociológiája
A művészet szociológiája Hauser 1974-ben, németül megjelent utolsó munkája, melyet joggal tekinthetünk munkássága betetőzésének, nagyjelentőségű szintézisnek. A több mint hatvan íves kötet nagy mennyiségű kritikai és bizonyító érvet felsorolva tárgyalja a művészet és művész társadalmi szerepét, feladatát, a művészet ideologikus voltát, jelen helyzetét és perspektíváit. Miközben következetesen az elvi összefüggések kidomborítására törekszik, mindig konkrét történeti tényanyagra támaszkodik. Hauser alapvető hitvallása, hogy a művészetet, mint minden ideológiát és ideológiailag meghatározott szellemi magatartást végső soron a gazdasági és társadalmi viszonyok határoznak meg, hogy a szellemi formációk létrejöttére és megváltozására soha nincs elégséges magyarázat azok önfejlődéséből. Ugyanakkor nagyon fontos feladatának tartja, hogy mindenfajta leegyszerűsítés llen hadakozva, részletesen foglalkozzék a művészet visszahatásával az alapra, a bonyolult kölcsönhatások szövevényes rendszerével. Új és igen jelentős része a kötetnek a művészet művelődési rétegek szerinti történeti, illetve szociológiai vizsgálata. Részletesen tárgyalja a tömegművészet és a tömegkultúra jelenségeit, népművészet és népszerű művészet viszonyát a tömegkommunikációs eszközök szerepét és a művészet válságának problémáit is.
