Az 1526. évi mohácsi csata az egyik legismertebb esemény a magyar történelemben. Könyvünk bűnbakkeresés helyett igyekszik érthetővé tenni az előzményeket, a 16. század eleji Magyarország és az Oszmán Birodalom helyzetét, háborúságuk természetét, valamint I. Szulejmán szultán sokat vitatott szándékait is. E kis kötet számos, rég meggyökeresedett közkeletű tévedésre, félreértésre is felhívja a figyelmet, és az eddigieknél világosabb és izgalmasabb képet ad a több mint 300 évig tartó török-magyar háborúk történetének egyik legfontosabb időszakáról, a magyar nemzeti sorstragédiák szimbólumává vált mohácsi csata valós történetéről. A kötet szerzője, B. Szabó János történész hét évig volt a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, jelenleg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem doktorandusza. Két hadtörténeti tárgyú ismeretterjesztő könyvet írt az Erdélyi Fejedelemség hadseregéről és az Árpád-kori magyar-bizánci háborúkról.
Kapcsolódó könyvek
Kulcsár Zsuzsanna - Így éltek a lovagkorban - Nyugat-Európa a XI-XIV. században
Kulcsár Zsuzsanna történész-író volt. Műfaja a történelmi esszé, az a szinte szépírói érzékletességgel és stílussal művelt történettudomány, amely főként az angol és a francia kultúrhistória sajátja. A könyv lebilincselően izgalmas olvasmány. Akár egy egzotikus távoli világot, úgy rajzolja meg, varázsolja elő és láttatja velünk négyszáz távoli év életmódját: a XI-XIV. századét, annak természetesen európai színterein. A szerző mindent ismer, a kolostorok és szerzetesek mindennapjait, a várak és várurak világát, a hős lelkű lovasok, uralkodók, parasztok, polgárok életét, születés és keresztelő, halál és temetkezés, házasságkötés és szerelem - mindennek meghatározott szertartásrendje volt. Megismerkedünk ezekkel a szertartásokkal, de ugyanúgy hírt kapunk az életet keserítő sötét praktikákról is: babonákról és betegségekről, kegyetlenségekről és megkínzatásokról. Az írónő jártas ebben a világban, mintha bizony ismereteit nem oklevelekből és krónikákból, lovagi eposzokból és trubadúrkölteményekből merítette volna, mintha csak egy jelen idejű óriási festményt mutatna be nekünk. Amikor évtizedek után ismét kiadjuk ezt a könyvet, tudjuk, hogy hiányt pótolunk vele.
Antonia Fraser - VIII. Henrik hat felesége
Számos művészeti ág kedvelt témáját dolgozza fel nagyívű (és bestseller érdekességű) történelmi esszéjében a kitünő angol történész-író, akinek Mária, a skótok királynője című könyve már szintén megjelent magyarul.
Az angol reneszánsz idején, VIII. Henrik, a Tudor-házbeli uralkodó és az angol reformáció korában játszódó történet hőse valójában hat asszony, hat királyné, akiket a köztudatban nem elsősorban életük különböztetett meg egymástól, hanem inkább az, ahogyan ezek az életek - jobbára tragikusan - véget értek.
Hat egymástól nagyon különbőző asszony életének története ez a könyv, ám alapjában mégis összefüggő elbeszélés.
-Igyekeztem - mondja a szerző- valamennyi asszonyt azzal a rokonszenvvel szemlélni, amelyet már csak azért is megérdemelnek, mert VIII. Henrik feleségeinek korántsem irígylésre méltó sors jutott osztályrészül. És mégis : tárgyilagos távolságtartásra törekedtem... Remélem sikerült ugyanilyen távolságtartást tanúsítanom a királlyal kapcsolatban is.
Ő a hatalmas májusfa, mindennek a középpontjában, körülötte járták körtáncukat ezek az asszonyok.
Ám ez itt, nem az ő története, hanem az asszonyoké.
Philip Dixon - Britek, frankok, vikingek
Az i. sz. 406. év telének derekán Mainz városának közelében befagyott a Rajna, a germaniai római provinciák és a közép-európai leigázatlan törzsek közötti határfolyó. A határt védő helyőrségek létszáma csökkent, a parancsnokok figyelmét az itáliai hadihelyzet kötötte le. December 31-én egy barbár horda átkelt a folyón, és rázúdult az északnyugati római provinciákra. Róma Rajna-vidéki szövetségesei nem tudtak nekik sokáig ellenállni, Mainz, Trier, Worms, Strasbourg, Tournai, Boulogne, Rheims és Amiens városokat feldúlták és kifosztották. Egy korabeli forrás beszámolója szerint a betolakodók megölték a remetéket, elevenen megégették a papokat, megerőszakolták az apácákat, elpusztították a szőlőskerteket, és kivágták az olajfákat. Lehet, hogy mindez csak szóbeszéd, de egy Salvianus nevű pap is megírta, emlékszik rá, hogyan hevertek a megcsonkított holttestek szülővárosnak, Triernek, a volt császári fővárosnak az utcáin. "Egész Gallia egyetlen temetési máglyaként füstölgött", írta Orentius gall püspök. Ilyen tragikus eseményekkel kezdődött az a történelmi folyamat, amely az egykor rendíthetetlennek hitt Római Birodalom széthullásához vezetett, majd a gót, a szász királyságok létrejöttét s Nagy Károly birodalmának megszületését, a Karoling reneszánsz csodálatos fejlődését eredményezte.
Philip Dixon könyve a legújabb régészeti ásatások leleteit felhasználva azt beszéli el, hogy mi történt Nyugat- és Észak-Európában az i. sz. 5. és 10 század között, vagyis abban az időszakban, amelyet a népvándorlás korának szokás nevezni. Választ keres többek között arra a kérdésre, hogy vajon valóságos személy volt-e a Szent Grált kereső Arthur király, miként cseréltek gazdát egész tartományok egy-egy sikeres csata után, hogyan zavarták meg az államhatalom megszilárdítását Nyugat-Európában az északról érkező vikingek. Azt sem hallgatja el, hogy a "régész számára az írásbeliség megjelenését követő időszak »átkos« korszak", mert a régész a talált leleteket óhatatlanul összhangba akarja hozni a feljegyzett eseményekkel, s ez számos buktatót rejt magában.
A könyv káprázatos színes képeken mutatja be, hogy a korszak történelemformáló eseménye volt az egyház győzelme; azokon a vidékeken, amelyen csak földbe ásott viskókat ismertek, kőből templomok, monostorok épültek, majd királyi paloták, olyan építmények, amelyek mértékeikkel a kor emberét nyűgözték le, racionális szerkezetükkel és nemes arányaikkal a mai szemlélőt ejtik ámulatba.
Ismeretlen szerző - Mohács
Az 1526. évi mohácsi csata az egyik legismertebb esemény a magyar történelemben. Noha harminc-negyven évvel ezelőtt a mohácsi tömegsírok feltárása és Nemeskürty István munkái nyomán, majd a csata 450. évfordulója alkalmából kibontakozó történészvitának köszönhetően számos forrás és sokféle interpretáció került a nagyközönség elé, sem az eseményre vonatkozó források összessége nem jelent még meg magyarul, sem a csatavesztés körül utóbb kialakult kultusz nem nyerte még el azt a történeti perspektívát, ami pedig sokat segíthetne történelmi sorsfordulóink újragondolásában. A nagyközönség számára ismeretlen források és a korábbi vitákban kissé háttérbe szorult hadtörténeti és régészeti tanulmányok közlése mellett e kötet a sorozat szellemének megfelelően vázolja fel a "mohácsi vész" 19-20. századi kulturális örökségbe való betagozódásának, "aktualitásának" egyre újabb és újabb állomásait is, egészen az 1970-es évek sokrétű Mohács-vitájáig.
Marc Bloch - A feudális társadalom
A megjelenése óta eltelt több mint hatvan év ellenére Marc Bloch műve megkerülhetetlen olvasmány az európai középkor minden kutatója és a korszak iránt komolyan érdeklődő minden olvasó számára. A könyv a 9. század közepétől a 13. század első évtizedeiig terjedő korszakot tekinti át, mivel ebben az időszakban érvényesültek pregnánsan azok a struktúrák, amelyek Marc Bloch szerint a feudális társadalmat jellemzik. Az első kötet a 9-10. századi arab, magyar és normann betörések után kialakult gazdasági, társadalmi, jogi, kulturális és mentális környezetet, valamint az emberek közötti függőségi viszonyokat (vérségi kötelék, hűbéresség) tekinti át. Az egyházi társadalom és a közrendű rétegek mellett terjedelmes fejtegetéseiben máig érvényes fejezeteket szentel a nemesség kialakulásának, belső tagolódásának, valamint a nemesi életformának; bemutatja a hatalom gyakorlásának valóságát, majd azt vizsgálja meg, miként vezetett a királyi hatalom megszilárdulása és a polgárság felemelkedése a szoros értelemben vett hűbériség felbomlásához.
B. Szabó János - Háborúban Bizánccal
Bizánc. Fényűző pompa, sötét ármányok, vérre menő teológiai viták, kifinomult művészet - egy birodalom ezeréves története sűrűsödik össze ebben a szóban. Ám annak mára már elhalványult az emlékezete, hogy ez a birodalom évszázadokon át milyen fontos szerepet játszott északi szomszédja, a Magyar Királyság történetében.
E könyv ennek a bonyolult és ellentmondásos viszonynak egy részletét, a 11-12. századi magyar-bizánci küzdelmek történetét idézi fel, méghozzá széles politikai és kultúrtörténeti keretbe ágyazva. Eközben betekintést nyerhetünk Európa két évszázadának hatalmi politikájába, végigkövethetjük Árpád-házi királyaink dinasztikus politikáját, családi viszályait - és erejük, tekintélyük lassú gyarapodását is.
A kötet szerzője, B. Szabó János hadtörténész, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa. A hadviselő felek fegyverzetét, viseletét, felszerelését bemutató tanulmányt Boldog Zoltán régész-fegyvertörténész írta és illusztrálta.
B. Szabó János - A honfoglalóktól a huszárokig
Manapság, amikor országszerte egyre több jószándékú hagyományőrző foglalkozik a középkori hadikultúra egyes elemeinek megelevenítésével vagy épp "újjáteremtésével", komoly hiány mutatkozik a középkori hadtörténet egyes csapatnemeit átfogóan tárgyaló munkákból. A magyar könnyűlovasságról például az utolsó összefoglalás az 1930-as években látott napvilágot. B. Szabó János, a nagy sikerű Tatárjárás és A mohácsi csata című kötetek szerzője legújabb könyvében ennek a kérdésnek a feldolgozására, újragondolására vállalkozott. A honfoglalástól a mohácsi csatáig ívelő áttekintésében gazdag írott, képi és tárgyi forrásanyagra támaszkodva, számos külföldi analógia segítségével feltárja és új összefüggésbe helyezi a középkori magyar könnyűlovassággal kapcsolatban feltett hagyományos kérdéseket: hogyan változott a honfoglalás korának fegyverzete és taktikája, elképzelhető-e valamiféle folytonosság a későbbi századokban, "könnyűlovasság" vagy "átmeneti lovasság" volt-e az Árpád- és Anjou-kori Magyarországon, kik is voltak a huszárok, és hogyan vált a huszár csapatnem a XVI. századra a magyar lovasság meghatározó elemévé?
Gyáni Gábor - Kövér György - Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig
A tankönyv a téma első monografikus feldolgozása, kiteljesítése a szerzők korábbi szöveggyűjteményeinek. Az egyetemi társadalomtörténeti oktatást szolgáló szintézis két időrendi egységben tárgyalja témáját. Előbb az alapfogalmakat definiálja, szembesíti a zömmel statisztikai forrásokkal, majd elemzi a történetírói diskurzusokat és kijelöli a lehetséges értelmezési kereteket. A konkrét elemzés a reformkortól az első világháborúig tartó fő fejezetben foglalkozik a népesség, valamint a települészerkezet változásaival, majd bemutatja a vagyon- és jövedelemszerkezet, valamint a rang- és presztízshierarchia folyamatait. A társadalom egészének dinamikáját a mobilitásvizsgálatok és élettörténeti elemzések rajzolják ki. A Horthy-kort tárgyaló rész a társadalmi nagycsoportok egyenkénti elemzésén alapul, amit kiegészít a lakáskultúrával, a szociálpolitikával, valamint a választói magatartással kapcsolatos kérdések egyenkénti megvilágítása.
Stemler Gyula - Magyar Kódex III. - Szultán és császár birodalmában
A Magyar Kódex harmadik kötete 1526-1790-ig foglalja össze írásban és képben a magyar nép történelmét, kultúráját, művelődéstörténetét. Bemutatja történelmi múltunkat, a nyelvtörténet, az irodalom, a művészet-, a zene- és tánctörténet, a vallás- és egyháztörténet fejlődését, megismertet az ország történeti földrajzával, az itt élő emberek életmódjával.
A Magyar Kódex kötetei történelmünk kezdeteitől a harmadik évezred küszöbéig foglalják össze írásban és képben a magyar nép történelmének, kultúrájának, művelődéstörténetének korszakait. Bemutatják történelmi múltunkat, végigkísérik a nyelvtörténet, az irodalom, a művészet-, a zene- és tánctörténet, a vallás- és egyháztörténet fejlődését, megismertetnek az ország történeti földrajzával, az itt élő emberek életmódjával. A sorozat főszerkesztője Szentpéteri József. Az esszészerűen megfogalmazott szövegeket és a hozzájuk tartozó lexikonszerű címszavakat az adott tudományterület vezető egyéniségei írták. Kötetenként kb. 500 kép (amelyeket a kötetekhez ajándékként járó CD-ROM is tartalmaz), a tárgyalt korszak eseményeiben való eligazodást segítő időrendi táblázat, bőséges szak- és ismeretterjesztő könyvekből álló irodalomjegyzék alkotja a mellékleteket.
Stemler Gyula - Magyar Kódex II. - Lovagkor és reneszánsz
Magyar Kódex második kötete 1301-1526 foglalja össze írásban és képben a magyar nép történelmét, kultúráját, művelődéstörténetét. Bemutatja történelmi múltunkat, a nyelvtörténet, az irodalom, a művészet-, a zene- és tánctörténet, a vallás- és egyháztörténet fejlődését, megismertet az ország történeti földrajzával, az itt élő emberek életmódjával.
A Magyar Kódex kötetei történelmünk kezdeteitől a harmadik évezred küszöbéig foglalják össze írásban és képben a magyar nép történelmének, kultúrájának, művelődéstörténetének korszakait. Bemutatják történelmi múltunkat, végigkísérik a nyelvtörténet, az irodalom, a művészet-, a zene- és tánctörténet, a vallás- és egyháztörténet fejlődését, megismertetnek az ország történeti földrajzával, az itt élő emberek életmódjával. A sorozat főszerkesztője Szentpéteri József. Az esszészerűen megfogalmazott szövegeket és a hozzájuk tartozó lexikonszerű címszavakat az adott tudományterület vezető egyéniségei írták. Kötetenként kb. 500 kép (amelyeket a kötetekhez ajándékként járó CD-ROM is tartalmaz), a tárgyalt korszak eseményeiben való eligazodást segítő időrendi táblázat, bőséges szak- és ismeretterjesztő könyvekből álló irodalomjegyzék alkotja a mellékleteket.
Mircea Eliade - A samanizmus
Sámánok - különféle neveken, de hasonló jellemzőkkel és szerepben - a világ szinte minden archaikus kultúrájában léteztek, és léteznek sokfelé ma is. Mircea Eliade az első, aki ezt az igen összetett jelenséget egységes egészként kezelte és illesztette az általános vallástörténet keretei közé. Eliade bemutatja a sámánná válás lépcsőfokait, a különféle beavatási technikákat, a szibériai, az indoeurópai, az észak- és dél-amerikai, az indonéz, az óceániai samanizmust, a sámánszimbolikát, valamint a kapcsolódó mítoszokat és rítusokat. A magyar olvasó gyakran találkozhat ismerős motívumokkal, hiszen a mi sámánunk, a táltos alakja és szimbolikája sokáig elevenen élt a néphagyományban. A kötetet Hoppál Mihály utószava zárja, összefoglalva az 1968-as, bővített francia kiadás megjelenése óta eltelt időszak kutatási eredményeit.
Jared Diamond - Összeomlás
A letűnt civilizációk emlékei számtalan kutatót és turistát bűvölnek el, ám szakmai hozzáértésüket tekintve legyen közöttük bármekkora különbség, mégis mindegyikük fantáziáját az adott civilizáció fénykora vonzza. Jared Diamond azonban nem legjobb napjaikban tekint ezekre a kultúrákra, hanem végnapjaikat elemzi: mi okozta pusztulásukat, és mit tanulhat a mi globális civilizációnk bukásukból? Merthogy egy civilizáció nem feltétlenül omlik össze. A Húsvét-sziget lakóinak és a majáknak nem sikerült, viszont minden ma élő nép(csoport) átélt már jó néhány krízishelyzetet. A kérdés tehát adott: mit kell tennünk nekünk, hogy elkerüljük a katasztrófát? Az általános történelmi vizsgálatok egy adott korszakot vagy egy adott földrajzi területet érintenek. Ebből a szempontból is különleges ez a könyv, hiszen egy problematika fűzi össze a fejezeteket, így végül nem csupán a történelmet szerető emberekhez szól, hanem újszerű nézőpontjának, vizsgálati módszerének következtében a szociológiával, földrajzzal foglalkozók, vagy egyáltalán az – akár térben, akár időben – távoli kultúrák iránt érdeklődők is mind-mind komoly élményként gondolhatnak vissza a műre…
Szemléletmódja és következtetései érzékeny területre tapintanak rá. Felhívja figyelmünket civilizációnk sérülékenységére, helyzetünk ingatagságára, és érvei talán sokakat meggyőzhetnek a tudatosabb életmód választásáról, hogy önös szempontjainkat a közösség szempontjai alá rendeljék.
Jared Diamond az UCLA (Kaliforniai Egyetem, Los Angeles) földrajzprofesszora. Nevéhez több sikerkönyv és számtalan elismerés kapcsolódik. Pulitzer-díjas könyve, a Háborúk, járványok, technikák , megjelenésekor rögtön bestsellerré vált, és a tudományos könyvek kategóriájában az Amazon.com eladási listáját öt évig vezette. Összeomlás című könyve szintén az eladási lista élén debütált.
Robert Low - A bálnák útja
„A történet bejárta egész Björnshafent: mindenki tudta, miként győzte le Orm a fehér medvét. Egyedül volt, amikor Rurik Átka, a Fehér Medve eljött, hogy rajta álljon bosszút az apja helyett, de a bátor Orm, hiába volt félig még gyermek, férfivá vált, mert megküzdött a bestiával a boszorkány Freydis fejetlen holtteste fölött. Egy álló nap és egy álló éjszaka küzdöttek, és a fiú végül a lándzsáját a medve fejébe, a kardját pedig a szívébe verte.”
Kr. u. 965-ben Norvégia és Dánia már egységes királyságok, a későbbi Svédország területén azonban még káosz és zűrzavar uralkodik. A balti-tengeri kereskedőkikötők hanyatlásnak indulnak a keletről érkező ezüst megcsappanása miatt, a későbbi Közép-Oroszország hatalmas üstjében pedig Szvjatoszláv, majd Vlagyimir, végül Bölcs Jaroszláv alatt lassan formát ölt a rusz nemzet.
Ebben a forrongó, kaotikus korszakban élik fénykorukat a varjazik, a pénzért bérelhető északi harcosok. Kalózok, rablók, portyázó fosztogatók, ám csak ők merészkednek ki hajóikkal a nyílt tengerre, a bálnák útjára.
Egy ilyen csapatba, a Felesküdöttek közé kerül az ifjú Medveölő Orm is. A harcosokat mindhalálig szóló eskü köti egymáshoz, melynek megszegése balsorsot hoz mindannyiukra, legyenek bár a Fehér Krisztus, vagy a régi istenek hívei.
A Felesküdöttek vezére, Fekete Einar azonban egy legendás kincs utáni kutatás megszállottjává válva Ruszföldre vezeti csapatát, és esküje megszegésével mindannyiukra a legsötétebb végzet fenyegetését hozza...
"Egy viking csapat, kétségbeesett csaták, lenyűgöző olvasmány"
Bernard Cornwell
Ismeretlen szerző - A régészet csodái
A legújabb felfedezéseket és 550 színes illusztrációt tartalmazó kötet átfogó képet nyújt a régészettudományról, számba veszi az öt világrész kultúráinak és civilizációinak régészeti kincseit.
A régészet ma már jóval többet jelent poros ásatások sorozatánál: eszköztárában műholdképek, DNS-elemzések, háromdimenziós számítógépes szimulációk is helyet kaptak. A régi problémák - a hamisítások, a sírrablások és a leletek tulajdonjoga körüli viták - azonban korunk lelkiismeretes régészeit ugyanúgy kísértik.
Justin Pollard - Évezredek kincsei
Az emberiség történetére vonatkozó legérdekesebb ismereteink nagy részét nem írott forrásokból, ha nem régészeti feltárásokból merítettük. Justin Pollard 50 kulcsfontosságú felfedezés segítségével meséli el a régészet történetét, bemutatva az adott felfedezéshez köthető legfontosabb mozzanatokat, személyeket. Az Évezredek kincsei nem csak rövid régészettörténet – felsejlik belőle a szakterületet átható kíváncsiság és izgatott várakozás, átélhető a felfedezés varázsa.
Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András - Magyarország története 1301-1526
A kötet Magyarország történetének 225 esztendejéről ad átfogó képet. 1301-ben, amikor a történet indul, az ország mélyponton volt, az állami egység csak névlegesen létezett, a tartományokra szakadás, a felbomlás tényleges veszélye fenyegetett. 1526. augusztus 29.-én, amely nappal a könyv befejeződik, a mohácsi csatavesztéssel megásták a középkori magyar állam sírját, s az hamarosan részekre bomlott. E két dátum között - a baljós indulás és a tragikus végkifejlet ellenére - a magyar történelem két fényes évszázada húzódik meg. Ez idő alatt Magyarország a térség regionális nagyhatalma volt, amely belső szerkezetében is óriási fejlődésen ment keresztül, sok mindent behozva abból a történelmi hátrányból, amely Nyugat-Európával szemben fennállott. A könyv részletesen bemutatja a késő középkori Magyarország gazdasági, társadalmi és művelődési viszonyait. A helyzetnek, a lehetőségeknek megfelelően e hosszú történelmi kor olyan, egymástól homlokegyenest eltérő karakterű, de egyaránt nagy formátumú uralkodókat termett, mint az ország szívós aprómunkával felépítő Károly Róbert, a szélrózsa minden irányában hadakozó Nagy Lajos, a császári címet megszerző Zsigmond vagy a törökverő Hunyadi János fiaként trónra került Mátyás. A könyv 225 év alatt az ország élén állt hét dinasztia tetteiről a falvak és városok népének mindennapi életéig széles tablót rajzol, monografikus áttekintést ad Magyarország 1031-1526 közti történetéről.
Udi Levy - Petra
A nabateusok a Negev sivatag és a mai Jordánia területén éltek idõszámításunk kezdete táján. Gazdag és békés nép volt: megmûvelték a sivatagot, s fûszernövényekkel és tömjénnel kereskedtek Indiától és Perzsiától a mediterrán vidékekig. Az egyik legkorábbi keresztény nép - õk építették az elsõ templomokat a Negev sivatagban. Kultúrájuk mégis szinte nyomtalanul eltûnt kétezer évre: csak 1812-ben fedezték fel a sivatagi fõvárost, Petrát. A templomok és városok festõi romjai rengeteg turistát vonzanak Petrába és Shivtába. Az õsi civilizációt azonban még ma is számos rejtély övezi.Udi Levy gazdagon illusztrált leírást ad a nabateusokról, mûvészetükrõl, történelmükrõl, vallásukról és a sivatagi gazdálkodásról. Könyve lenyûgözõen érdekes ábrázolása egy békeszeretõ népnek Palesztina háborúktól zaklatott területén. Nemcsak bemutatja Petra és más Negev sivatagi városok fennmaradt romjait, de gyakorlati tanácsokkal is szolgál az oda látogató turistáknak. Fûzött kemény papírkötés, jó állapotban.
Ismeretlen szerző - Világpolitikai lexikon (1945-2005)
A kötet elsősorban egyetemistáknak, főiskolásoknak ajánlott. De a mai világ külpolitikája, diplomáciája iránt érdeklődő olvasók is nagy haszonnal forgathatják.
A könyv a második világháború utáni korszak legfontosabb politikai tudnivalóit dolgozza fel mintegy másfél ezer szócikkben. A lexikon tartalmazza a világ valamennyi országának legfőbb adatait. A nemzetközi politika témakörében áttekinti a több mint száz legjelentősebb ország külpolitikájának történetét. Tárgyalja a legfontosabb nemzetközi eseményeket és szervezeteket, különös tekintettel az Európai Unióra. Összefoglalja továbbá a nemzetközi jogi és diplomáciai ismereteket, de érinti a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, a világgazdaság témáit is. Szerepel a könyvben a biztonságpolitika és a katonapolitika, valamint néhány száz politikus pályaképe is.
Ismeretlen szerző - Európa ezer éve: a középkor I-II.
A tankönyv a középkori Európa történetét nem az egyes országok történetének aggregátumaként kívánja bemutatni, hanem elsősorban azokra az átfogó meghatározottságokra és struktúrákra kíván rámutatni, amelyek Európa történetét egységbe fogták: a demográfia, a népvándorlás, a gazdaság, az egyházi szervezet, az egyházi és szerzetesi reformmozgalmak, a keresztes hadjáratok, az egyetemek, a reneszánsz és humanizmus megjelenése. Ezenkívül külön figyelemben részesíti a középkori Európa különböző történeti régióit s az azokban kialakuló sajátos fejlődési modelleket. A hiánypótló mű hét fejezetben tárgyalja a középkori Európa történetét, melyhez reprezentatív bibliográfiai tájékoztató, forráskiadvány- és szakirodalmi apparátus járul, továbbá egy körülbelül 200 tételből álló glosszárium, amely egy-egy bekezdésben, lexikon-szócikkszerű tömörséggel magyarázza a fontosabb történeti fogalmakat, szervezeteket, bemutatja a jelentős személyeket, forrásműveket. A könyvet táblázatok, térképek, uralkodólisták és genealógiák egészítik ki. A kötetet részletes történeti kronológia teszi teljessé.
Norman J. G. Pounds - Európa történeti földrajza
Ez a könyv arról szól, hogy miként változott Európa huszonöt évszázados története alatt az emberi tevékenység térbelisége. Az egyes emberi csoportok és tevékenységek térbeli elhelyezkedését a történelem folyamán három tényező határozza meg. Az első maga a környezet; a második az ott élő emberek beállíttódása és társadalmi szerveződésük alakzatai; végül a harmadik az adott közösség technológiai szintje. A környezeti adottságok némelykor segítették, máskor gátolták bizonyos tevékenységeiben az embert, aki viszont saját szükségletei szerint alakította környezetét. Az emberi gondolkodás- és magatartásminták az egyenleg mindig jeléen lévő, ám előzetesen sohasem kiszámítható tényezői. Végül az ember és a környezet kapcsolatának alakulása nagymértékben múlik azon, hogy milyen eszközök állnak az ember rendelkezésére.