|
Minden kalandok ősi színhelye, a tenger a mai ember számára is sok meglepetést tartogat. Egyszer kihaltnak hitt ősvilági hal kerül elő a mélyből – élve; másszor meg hajdani hajókatasztrófák nyomait tárják föl a kutatók, rég letűnt kultúrák sértetlen maradványait emelik újra napvilágra… Esztendőkkel ezelőtt a marseille-i öbölben találtak rá a könnyűbúvárok – izgalmas körülmények között – egy kétezer esztendős görög gályára. Az elsüllyedt hajó rakományának nagy része sértetlen volt, ám a tudósoknak éppen ez adott alkalmat, hogy megoldják egy történelmi rejtély titkát.
Kapcsolódó könyvek
Kertész Erzsébet - Vilma doktorasszony
A zürichi Phönix Panzióba 1872 szeptemberében új lakó költözött. Fiatal, rövid hajú, szőke lány, svédnek vagy németnek gondolták a panzióbeliek. Amikor elfogódottan bemutatkozott, furcsa neve is gondolkodóba ejtette lakótársnőit. „Fau Gräfin Vilma Hugonnai aus Ungarn” – a bőröndjén felejtett névjegy elárulta, hogy a fiatal teremtés magyar, és nem is lány, hanem asszony. Ettől fogva Hugonnai Vilma ugyanolyan diáklány, mint a többi. Csak a kitartása, az akaratereje szokatlan. Tanulni akar, orvosi diplomát szerezni mindenáron, aztán hazájába visszatérve betegeket gyógyítani, mint férfi kollégái. Hosszú, keserves évek, évtizedek küzdelme, nélkülözés, megaláztatás az osztályrésze. A férfitársadalom a kiváltságait félti tőle. A svájci diploma nem elég, itthon még ahhoz is vizsgát kell tennie, hogy bábaasszonyként praktizálhasson. „Rettenetesek ezek az emancipált nők! – háborog a kultuszminiszter. Fel akarják forgatni a világot! Hiába, nem teremthetünk precedenst. Eddig is megvolt a világ orvosnők nélkül, ezután is meglesz!”
Kertész Erzsébet - Elizabeth
"Elizabethnek gyermekkori lovaglásai villantak fel emlékezetében, a boldog száguldások, majd a végzetes reggel, amikor a baleset érte. Azóta nem ült lovon, azóta nem érezte a hajnalok csípős ízét, azóta nem fogta el az a könnyű, boldog mámor, amit a mozgás öröme nyújt. Akkor kezdődött el fogolyélete..."
A sápadt, sötét hajú lány, akit betegsége az ágyhoz köt, valóban a Wimpole Street foglya – s ahogy telnek-múlnak az évek, egyre kevesebb a reménye arra, hogy valaha is kiszabaduljon a komor falak közül. Nemcsak lehetősége, de ereje sincs a szökéshez. Nem tud, vagy nem akar megküzdeni apja zsarnoki hatalmával. Egy napon mégis megtörténik a csoda…
Kertész Erzsébet egyik legsikeresebb életrajzi regénye híven és bensőségesen számol be a finom hangú, mélyen érző angol költőnő, Elizabeth Barreth-Browning romantikus fordulatokban bővelkedő sorsáról.
Jean M. Auel - The Clan of the Cave Bear
The story of Ayla begins when, as a five-year-old orphan, she is adopted by the Clan, a group of Neanderthals. Initially, she inspires surprise, then wariness and finally acceptance by the Clan. She is cared for by its medicine woman, Iza, and its wise holy man, Creb. But she makes an implacable enemy of the group's future leader, Broud. He will do all he can to destroy her - but Ayla is a survivor. Jean Auel's imaginative reconstruction of pre-historic life, rich in detail of language, culture, myth and ritual, has become a set text in schools and colleges around the world.
Fehér Tibor - Tűzön-vízen át
Amikor 1978. január 6-án az Országház kupolacsarnokában az Egyesült Államok elnökének, Jummy Carternek személyes képviselője, egyúttal a népes amerikai küldöttség vezetője, Cyrus Vance külügyminiszter ünnepélyes külsőségek közt visszaadta Magyarország népének Szent István koronáját és a koronázási ékszereket, beszédét így kezdte:
„Két évszázad során a magyar és az amerikai nép sorsa gyakran összefonódott. Fiatal köztársaságunk, amely függetlenségi harcát vívta, hálával fogadta Kováts Mihály ezredest, aki segített George Washington tábornok lovassági alakulatainak megszervezésében és kiképzésében. Kováts ezredes életét áldozta az amerikai függetlenségért Dél-Carolinában, a charlestoni csatában.˝
Kováts Mihály szülőhazája mindaddig méltatlanul keveset tudott az Újvilágban nagy megbecsülésnek örvendő fiáról. Ez az első regényes életrajz, amelyből fiatal és felnőtt olvasóink megismerhetik a vitéz huszártiszt hőstetteit és nagyszerű pályafutását.
Balázs Sándor - Hannibál a kapuk előtt
- Esküszöm, hogy mihelyt korom megengedi, harcolni fogok a rómaiak ellen szárazon és vízen... Így esküdött mintegy két és fél ezer esztendővel ezelőtt a kilencéves Hannibál Barcas, Karthágó fia. Esküjét betartotta, egész életét a rómaiak elleni harcnak szentelte. Az ő nevéhez fűződik az elefántokkal való híres átkelés az Alpokon, sok győztes csata és ütközet dicsősége; a haditudomány egyik legkiválóbb alakjaként tartják számon ma is. Mégis, Hannibál győzni tudott, de a győzelemmel élni - nem. Csatáit megnyerte, hadjárata mégis bukással végződött. Hazája hatalmának növeléséért harcolt, gyakran szeretett Karthágója akarata ellenében. Végül elbukott, száműzetésbe kényszerült, és Ázsia egyik távoli országába lelte halálát. Hannibál neve méltán sorakozik Nagy Sándor, Caesar és Napóleon neve mellé. Rendkívül izgalmas életének és haditetteinek története méltán tart számot nagy érdeklődésre.
Szilvási Lajos - Egymás szemében
Szilvási Lajosnak, az elmúlt évtizedek hazai sikerszerzőjének szerelmi története valójában két napló. Két fiatal, Tamara és Attila párhuzamosan írt naplója. Önmagukról, a másikról, egymásról, az érzéseikről és a bizonytalan jövőről. Önkéntelenül, s ezért őszintén vallanak arról, milyenek is egymás szemében, és milyen a szemükben a világ.
___Az _Egymás szemében_ a szerző egyik legkedveltebb műve, a két fiatal története mellett egyben egy sajátos korrajz is a hetvenes évekről. Szilvási Lajos könyveit eddig több mint 10 millió példányban adták ki Magyarországon és külföldön.
Karinthy Frigyes - Utazás a koponyám körül
A szakadatlan hajszoltságban élő Karinthy furcsa tüneteket észlel magán 1936 márciusában. Füle egyre erősebben zúg, sőt egyenesen vonatok dübörgését hallja, egyre gyakrabban jelentkező émelygés és rosszullét környékezi. Az orvosi vizsgálatok kiderítik, hogy agydaganata van, melyet sürgősen operálni kell. Barátai, ismerősei - pártállásra tekintet nélkül - összefognak, és előteremtik a svédországi műtét költségeit. A budapesti értelmiség szinte egy emberként aggódik a népszerű szerző életéért, s napról napra várja Stockholmból a híreket. A lábadozó "Frici" már a kórházban elhatározza, hogy "erről az egészről" könyvet fog írni. A Pesti Napló-ban hétről hétre közölt folytatásokban a magyar főváros irodalmi és társasági életének hétköznapjai mellett kirajzolódik az életveszélyes betegség felismerésének, elfogadásának érzékenyen, szó szerint belülről ábrázolt lelki folyamata is.
Karinthy legismertebb regénye olyan sok szállal kötődik kora valóságához, hogy gyakran meg is feledkezünk regényszerűségéről. Arról, hogy ez a mű mégiscsak megkomponált, fiktív elemeket is tartalmazó alkotás, mely nemcsak a veszedelmes betegség kialakulását és kórtörténetét beszéli el, hanem a Gulliver-átiratok, az Utazás Faremidóba és a Capillária hagyományát is folytatja. S mindenekelőtt izgalmas, letehetetlen olvasmány, a tudás és emberség humorral átszőtt himnusza. Karinthy Frigyes mítoszokon és legendákon túl ajánlotta könyvét "a nemes, igazi tudománynak, mely soha nem volt olyan türelmetlen a babonával, mint vele szemben a babona".
Száva István - Az istennő kegyeltje
Pallasz Athéne, a tudományok és művészetek istennője senkit sem tüntetett ki annyira kegyeivel, mint Periklészt, aki sem művész, sem tudós nem volt, mégis többet tett a művészetekért és tudományokért bárkinél.
Az istennő szent városának, Athénnak Periklész a legnagyobb államférfija. Az ő korszaka nemcsak Athénnak, nemcsak az egész emberiségnek egyik kimagasló virágkora, hanem máig is az egész embeiség kimagasló időszaka. Befelé az ókor legtökéletesebb demokráciáját, kifelé egy óriási birodalom hatalmát építi ki Periklész Athénból, mindezen felül mintaképet állít az egész hellén világ elé, hogy megtanítsa az élet szépségeire és a szépségek élvezetére. Periklész csak annyit kér az istennőtől, hogy városa Athén, a maga korában Hellász tanítómestere legyen. Hogyan lett azzá, milyen volt az élet ebben az ókori világvárosban és az ókori világbirodalomban - erről szól Száva István új könyve.
Benedek Elek - Anikó regénye
A kis Anikó naplószerűen leírt élettörténete egy szegény kisleány meséje, akit hőssé tesz az igyekezet, hogy özvegy édesanyja sorsán könnyítsen. Édesanyja érte áldoz mindent, ő pedig az édesanyjáért. Boldogok lesznek így együtt és mikor Anikó nem is gondol reá, megjelenik az igazi királyfi is egy derék, kedves ember alakjában. Benedek Elek szíve egész melegét beleöntötte ebbe a kis regénybe.
Schmuck Ottó - A kelyhesek titkos temploma
Vége a tanévnek, eljött a nyár. Hangya Mátét, aki nem éppen az erejéről híres, Somoskőre küldik a szülei, hogy ott a kétkezi munkától megizmosodjon. Máté szorgalmasan kapál a földeken, eljár focizni a helyi fiúkkal, még fát vágni is megtanul. Senki sem sejti, hogy titokban újdonsült barátjával, Gergővel a kelyhesek történetét tanulmányozza. Máté és Gergő hisznek a legendában, amely szerint a falu közelében, egy 15. századi, föld alatt titkos templom rejtőzik. Végül egy réges-régi vers nyomra vezeti őket.
Kertész Erzsébet - A fejedelemasszony
Mindnyájan őrzünk képet magunkban II. Rákóczi Ferenc anyjáról, Munkács várának hős védőjéről, Zrínyi Ilonáról. A régebbi életrajzok kissé idealizálták alakját, így igazi lénye, érző, vívódó személyisége ismeretlen maradt. Élete valóságos regény, de korának legtöbb asszonyával ellentétben nem sodródott az eseményekkel, hanem igyekezett irányítani. Céltudatos, határozott jellemének kialakulásában döntő szerepe volt családi környezetének: nagybátyját, a költő és hadvezér Zrínyi Miklóst tekintette eszményképének. Politikai meggondolásból lett I. Rákóczi Ferenc felesége, ez vitte őt a szelíd adriai tájról az ország zordabb, északkeleti részébe, először Zboróba, majd Munkácsra. Szervezői és vezető adottságai leginkább Munkács védelme során mutatkoztak meg, amikor második férjétől, Thököly Imrétől, a törökök oldalán harcoló kuruc királytól elszigetelten lelket tudott önteni embereibe, és három esztendőn át dacolt az osztrák túlerővel. De nemcsak politikus volt, hanem gyermekei érdekeit szem előtt tartó anya és szerelmes nő, hűséges feleség, a nélkülözéseket bátran, méltósággal tűrő, kora és talán az egész magyar történelem egyik legnagyszerűbb asszonya.
Földes Péter - A delfin lovasa
Kétezer ötszáz esztendő merül alá mögöttünk - s íme, megjelenik a könyv lapjain Hérodotosz, "a történetírás atyja" is, hogy aztán sorra-rendre megelevenedjen előttünk az ókori Görögország egyik távoli településnek, a szkítaföldi Olbiának képe. A lovas, nomád szkíták és a városlakó, civilizált görögök együttélése nem zavartalan, és különösen feszültté akkor válik, amikor a szkíta fejedelem árulásra készül. A páratlanul izgalmas és szép fejezetekben bővelkedő regény igazi főhőse azonban a néma Orik, szkíta fejedelemfi, a tengerpart szelíd delfinjeinek varázslatos lovasa.
Bárdos László - A dzsidás kapitány
"Hajnalban orosz őrjárat közelíti meg a magyar arcvonalat. Az őrjáratot lengyel dzsidás tiszt vezeti. Kérem a magyar parancsnokot, hogy honvédei ejtsék foglyul az orosz patrult. Az őrjárat nem fogja védeni magát. Rulikowski kapitány."
- Bárdos László regényének főhőse valóságos történelmi alak, a cári hadsereg lengyel származású húszéves dzsidás tisztje, aki át akar állni a magyar szabadságharc oldalára, hogy a lengyel légióhoz csatlakozhassék.Az 1848-49-es szabadságharc sok idegen származású tisztje és katonája között különlegesen rokonszenves ez a fiatal lengyel, aki egy nagyváradi temetőben, egyszerű sírkő alatt nyugszik.
Hevesi Lajos - Jelky András kalandjai
Aki Baján jár, ne felejtse el megnézni Jelky András szobrát. Világjáró, nagy lendületű lépése van ott bronzba öntve. A szobor tekintete bizakodó és messzire néző - olyan amilyen a valóságban is lehetett.. Előtte is, utána is sokan járták a világot, hírneves utazók fedeztek föl népeket és földeket - Jelky András bajai szabólegény kalandos életének históriája azonban újból és újból lázba hozza az olvasókat. Igaz nem akármilyen szabólegény volt ő: nemcsak varrótűt, hanem hogyha kellett a kardot is derekasan forgatta. Ki is vágta magát minden helyzetből. S bármilyen messzire bármilyen különös tájakra sodorta is a sorsa, hazáját sohasem felejtette. Öregkorában tért haza élményekben gazdagon - híre a mesék világjáró királyfiainak népszerűségével vetekszik.
Kertész Erzsébet - Csipkebolt Brüsszelben
Podmaniczky Júlia nyolc esztendőt várt bízó türelemmel, míg szerelmével Jósika Miklóssal, a kor legünnepeltebb írójával egybekelhetett. Házasságuk boldog derűjét hamarosan a forradalom, a szabadságharc és a bujdosás viharos eseményei kavarták fel, majd az emigráció nehéz esztendei következtek. Jósika Júlia bátran és boldogan támogatta férjét politikai szereplésében, s a számkivetettség évei alatt nemcsak a lelket tartotta a csalódott és közönségétől megfosztott íróban, hanem kenyérkereső foglalkozást is vállalt, és brüsszeli boltosasszonyként is remekül megállta helyét. Az ő derűs, talpraesett, gyengéd és áldozatos alakjának állít emléket Kertész Erzsébet regénye.
Kertész Erzsébet - Titkos házasság
Fordulatokban gazdag, lebilincselő olvasmányt tart kezében a kedves olvasó. Nem csoda, hiszen a történetet maga az élet írta: Mikszáth Kálmánnak, a magyar kritikai realizmus atyjának különös házasságát írta meg ebben a regényében Kertész Erzsébet. A könyv igazi főszereplője mégsem Mikszáth, hanem Mauks Ilona, akinek sorsát gyermekkorától végig követhetjük, megismerve a kor vidéki társadalmának szokásait és életét. Kettőjük történetéből semmilyen romantikus elem nem hiányzott, hiszen Mikszáth megszöktette a menyasszonyt, titokban házasodtak össze, majd elváltak - de évek múltán ismét összekötötték az életüket. Mauks Ilona visszaemlékezéseit és levelezését is felhasználta az írónő, izgalmas könyvéből hiteles benyomásokat szerezhetünk a kor irodalmi életéről is.
Kertész Erzsébet - Szendrey Júlia
Kertész Erzsébet regényéből egy eddig ismeretlen Júlia lép az olvasó elé. A "feleségek feleségét" komoly zene- és irodalomrajongó intézeti kislányként ismerjük meg, akit apja a megye első gavallérjához szeretne feleségül adni. Júlia azonban a szatmári megyebálon megismerkedik Petőfi Sándorral, s úgy érzi, hogy egész életében erre a találkozásra várt. A szerelem mindkettőjük szívében fellángol, s a költő alig egy hónappal a megismerkedés után feleségül kéri az elkényeztetett erdődi várkisasszonyt. Szendrey Ignác, a nagy hatalmú jószágigazgató kikosarazza a költőt, de Júlia kitart szerelme mellett, s családjával dacolva, a kitagadást is vállalva, egy évvel a szatmári megyebál után Petőfi felesége lesz. Kertész Erzsébet lebilincselő regényét kitűnően egészítik ki Keserű Ilona rajzai.
Kertész Erzsébet - A három Róza
Amikor Jókai Mór az anyai átok ellenére feleségül vette Laborfalvi Rózát, annak már volt egy tizenharmadik évében lévő törvénytelen lánya, akit ugyancsak Rózának hívtak. Az új "Jókai" kisasszony szeszélyes, elkényeztetett gyermek volt, fiatal lány korában pedig makacs, fékezhetetlen teremtés. Az ő törvénytelen lánya a harmadik Róza, akit anyja halála után Laborfalvi kérésére Jókai örökbe fogadott. A harmadik Rózából Feszty Árpádnak, a körkép festőjének felesége lett. Laborfalvi halála után a házaspár együtt élt Jókaival. A harmonikus viszony akkor szakadt meg, amikor Jókai feleségül vette Nagy Bellát, a nála ötvennégy évvel fiatalabb színésznőt. Jókairól és a három Rózáról szól a népszerű írónőnek ez a nagyrészt ismeretlen életrajzi adatokat feltáró, de romantikus elemekben is bővelkedő igaz regénye.
Ignácz Rózsa - Róza leányasszony
Ignácz Rózsa közelről ismeri a színház világát és a magyar színészet történetét. Ebben a regényében két színész: Benke József és leánya, Laborfalvi Róza élettörténetén keresztül a magyar színjátszás kezdeteit mutatja be. Legendás színészek elevenednek meg: Lendvay, Hivatal Anikó, Kántorné, Déryné... és híres írók: Jókai, Petőfi, Szigligeti, akik mind szinte romantikus küzdelmet folytatnak a magyar színjátszásért és rajta keresztül az egész magyar irodalomért és kultúráért. Ignácz Rózsa terjedelmes történelmi regényének mellékleteként metszetek és fényképek mutatják be az akkori Pestet, a színházat, a színészeket.
Dékány András - Kossuth Lajos tengerésze
Megint a tengeren és megint a vitorlák világában - ezúttal azonban jó száz évvel ezelőtti történet kerekedik Dékány András regényének lapjain. A magyar szabadságharc seregének - kevesen tudják - volt ugyanis egy valóságos tengeri hajója is . A tervbe vett, de soha meg nem valósult magyar tengeri flotta első egysége lett volna ez a hajó. Parancsnoka pedig - a regény főhőse - Monostory Balázs főhadnagy, aki a szabadságharc baljós fordulatai idején megszökteti vitorlását, hogy külön parancs, felsőbb jóváhagyás nélkül nekivágjon a tengereknek . A Kossuth Lajos tengerésze mindvégig izgalmas, fordulatos regény, amely méltóképpen sorakozik a szerző kalandos-hajós regényeihez.
