Ördögtánc Történetek ​egy családról

Závada Pál - Jadviga ​párnája
A ​naplóformában írott regény, bár történetileg az elidegenedésről, közelebbről egy rejtelmes családi szövetség csődjéről tudósít, mégsem egyszerűen a széthullás krónikája, benne rések nyílnak a moralitás titkos rejtekeire, amelyek még az egész életre kiható nagy hazugságok idején is a tisztaság hajlékai maradnak. Ez a tragikus ambivalencia, amelynek következményei az emberi természet esendőségében erednek, a sors végzetszerűségével kíséri végig a történetet. Zaklatott vidék az események színtere is: a két vagy három emberöltővel korábbi hazai peremvidék, amúgy valójában a Kárpát-medence kellős közepe, ahol mindig is a dac viharai váltakoznak a rezignáció bénító szélcsendjével. A _Jadviga párnája_ jelentős alkotás, varázslatos elbeszélés, nyelvi erejénél fogva világos gesztus a klasszikus próza eseményei felé a kortárs irodalom bizonytalan hierarchiájában.

Móricz Zsigmond - Jobb, ​mint otthon
Hogyan ​boldogul – boldogul-e egyáltalán – egy faluról Pestre került család „első generációs” városi gyereke az úgynevezett modern élet elvárásai és erkölcsei szerint? És ha ez a gyerek fiatal lány, akinek száz évnyi elmaradást kellene behoznia a hagyományos női gondolkodást és életvitelt illetően? Jobb mint otthon című regényében Móricz kedvelt témáját bontja ki: világváltozás és asszonyi sors összefonódását.

Bodor Ádám - Sinistra ​körzet
Valahol ​a Kárpátok hegyláncai közt - mellékesen szólva: Európa közepén - egy velejéig irracionális világban játszódik Bodor Ádám regénye. Hősei egy bornírt társadalom foglyai - s ezenközben az öröklét számkivetettjei. Életük már-már civilizáción inneni, életviszonyaik tökéletesen szervezetlenek, tehát rendőrileg szükségképpen túlszervezettek, mindennapjaik a totális működésképtelenség szüntelen tudomásulvételével és megindító kijátszásával múlnak. Andrej Bodor a történetek elbeszélője és elszenvedője, hol alanya, hol tárgya tehát, papírjaitól és nevétől is megfosztatik, mikor megérkezik Dobrin "City"-be, a számára kijelölt lakhelyre, hogy fölkeresse nevelt fiát. Ami a regény szereplőivel és körülöttük történik, érthetetlen és borzalmas, mindazonáltal megérthető és körülményeik értelmezésével tökéletesen logikus, ami a legborzalmasabb, az történik a legtermészetesebben, leglogikusabban. S hogy ezt így érezzük, az Bodor Ádám rendkívüli írói-művészi erejének, ábrázolása pontosságának köszönhető, aminek révén fizikai és metafizikai, reális és irreális mintha nem is fogalmi ellentétpárok lennének, hanem a hiányokkal jelzett teljesség oszthatatlanságának egymásba érő, egymásba játszó felületei. Mert itt olyan világot kellett megmutatni, amelyből mindenki a maga módján menekül: külföldre (Andrej vagy Géza Hutira), halálba (Béla Bundasian), magányba (Géza Kökény) vagy a lefokozott, animális létbe, hogy ami nem embernek való, azt ne kelljen emberi öntudattal elviselni.

Krasznahorkai László - Az ​ellenállás melankóliája
Krasznahorkai ​László költői erejű, kíméletlenül pontos víziói időről időre igazolást nyernek - minél inkább távolodunk megírásuk idejétől, annál ismerősebbnek tűnnek, mígnem hétköznapjainkban megelevenedő realitásként ismerünk rájuk. A regénybeli történet ezúttal is egy olyan végpontról indul, amikor megszokott kérdéseink és válaszaink, a létezésre vonatkozó fogalmi készletünk hirtelen csődöt mond. A megváltatlanság apokaliptikus távlatot kap, de az ítéletet a szereplők mérik magukra. A szerző mélységesen szkeptikus történelemszemlélete elutasít mindenféle hamis messianizmust és önáltató életstratégiát, ugyanakkor fokozott érzékenységet és részvétet érez valamennyi vereséget szenvedő és vereségre ítélt ember iránt. „Mint a legjobbaké, Krasznahorkai László művészete is a valóságba varázsolja vissza olvasóit, a reménytelenség és a mindig egy emberre szabott remény szűk mezsgyéjére, ahol a tét már - nem az irodalom” - írta egyik méltatója. Német, osztrák és svájci kritikusok 1993-ban a legjobb külföldi regénynek járó díjat adományozták a szerzőnek, és a regény alapján készítette Tarr Béla nagy sikerű _Werckmeister-harmóniák_ című filmjét.

Nat Roid - Meghalni ​és megszeretni
"Akkor ​hangzott az első fütty, és...Tillyer összerándult. Ron látta, ahogy kezd kicsúszni Derger kezéből. Még két fütty hallatszott, a golyók már célt tévesztettek. A park bokrain túl, húsz méternyire tőlük, elindult egy ezüstmetál színű autó. A környék egyszerre hatalmasan csöndesnek rémlett. Tillyer szájából ömleni kezdett a vér. Ron látta, ahogy az autó közeledik, teljesen rendhagyóan, a néptelen park sétaútján. A másodpercek kinagyítódtak. Az ezüstmetál tömb, lassan közeledve, mintha nem vett volna tudomást... árnyalatokról. Lőréséből láng csapott ki, és Chious felvonyított, majd odacsattant. Ron megpróbált hátranézni, poros vonaglást látott, fél láb kapálózását. Derger a zekéje zsebében görcsösen markolni látszott valamit. A zeke szárnya a járdán valódi szárnyként kiterülve hevert, és Derger mintha forgatott volna valamit benne, de... Az ezüstmetál tömb lőrése most jobb kéz felől egy vonalban volt velük. Egy lámpaoszlop hirtelen eltakarta, és akkor... Ron látta, hogy Derger megmoccan, mintha hasmánt helyzetből fel akarna szökkenni. Ám a mozgás, valami rettenetes koreográfia, bent a füstszín üveg mögött indult meg igazából. Mindkét férfi az arcához kapott, és a kocsiban ködszerű anyag kezdett terjengeni. Ez el is takarta őket azonnal, de az a mozdulat maga volt az iszony... Profilból látszott egy némán ordító száj... melynek hangja nem hatol át fémen, golyóálló üvegen. Ron üvölteni szeretett volna... mert a mindenen túli kínt látta... De akkor Derger zizegő száraz bőrű, hámló tenyere a szájára tapadt... - Semmi baj - mondta, amennyire befogott szájjal erre képres lehetett. Az ezüstmetál koporsó akkor nekivágódott a lépcsőkorlátnak... elindult lefelé..."

Kosztolányi Dezső - Kosztolányi ​Dezső összes regényei
Kosztolányi ​Dezső (1885-1936) _A szegény kisgyermek panaszai_ című verskötetével robbant be az irodalmi köztudatba. Az 1920-as években azonban műfajt váltott, s megírta a _Nero, a véres költő_ (1922), _Pacsirta_ (1924), _Aranysárkány_ (1925) és _Édes Anna_ (1926) című regényeit, melyek ma már a magyar és egyetemes kultúrtörténet elidegeníthetetlen értékeit képezik. Kosztolányi ugyanis "magyar volt és európai - írja róla Márai Sándor - (...) Író volt, azzal a sajátos, megfejthetetlen erővel mondta el vágyait és tapasztalatait, amely egy kis nép nyelvének varázsos elkülönözöttségébe rögzítve, mégis egy világhoz szól, minden nyelvű és színű emberhez." Mesterségbeli tudása, elhivatottsága a legnagyobb magyar írók közé emeli, ahogyan azt Szabó Zoltán fogalmazza: "...ő az a prózaíró, aki legtöbbet tett a magyar írás művészeti tisztaságáért és szépségéért, aki a legjobb példát mutatta. Érdeme több a nyelvújítókénál: stílusteremtő." Jó barátja, Karinthy Frigyes Kosztolányiról szólva így üzen nekünk, utódoknak: "Ifjú nemzedék, hallgassátok meg az öregedő kortársat. Legyetek hálásak, hogy itt járt közöttünk. Építőköveket faragott számotokra, használjátok egészséggel, de áhítattal. Nem volt eredeti, magában álló csodalény, mint a ti bálványotok, nem más volt, mint a többi, csak különb. Többet tett, mint aki új törvényt hoz - új hangot adott az örök törvénynek. Nem ismeretlen járművet eszelt ki, de újra használhatóvá tette a régit, megjavítván motorját, az emberi szívet. A művészi ízlés és írói lelkiismeret zsenije volt."

Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő / Pacsirta / Aranysárkány / Édes Anna
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Márai Sándor - A ​gyertyák csonkig égnek
Az ​1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény - az író stílusművészetének remeke - vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti. Lukács Sándor előadásában Teljes játékidő: 5 óra 28 perc.

Tormay Cécile - A ​régi ház
A ​biedermeier Pest ködös-párás Duna-parti világából rejtélyesen dereng föl a messzi földről érkezett Ulwing Kristóf építőmester hatalmas háza, ahol három generáció élete tárul elénk: a nagy gazdagságot szerző, kemény és elszánt építőmesteré, a vagyonnal és az érzelmeivel egyaránt takarékos fiú, János Hubert sorsa, valamint a tékozló unokáé, Ulwing Kristófé. A család históriája mégsem egyszerűen egy feltörekvő, majd romlásba vesző polgárdinasztia története. Titkos, ki nem mondott, meg nem élt szerelmek itatják át a regény lapjait, amelyből – amikor minden elvész – egy asszony odaadó hűsége és szeretete ad reményt a fennmaradásra. A felszínen a vagyon megszerzése, megtartása és az elszegényedés megfékezése mozgatja a szereplőket, a mélyben azonban leányok utáni be nem teljesült vágyak, vagy a mástól elvett asszonyok iránti hűség hajtja előre mindhárom generáció férfitagjait. Egy elhallgatott női név kísért az idős Kristóf és testvére, Sebestyén viszonyában is: Borbáláé, az asszonyé, aki az erősebb férfié lett.

Harper Lee - Ne ​bántsátok a feketerigót!
A ​Ne bántsátok a feketerigót! írónőjét feltételezhetően nem kis mértékben ihlették személyes élményei regénye megírásakor. Ezt nemcsak abból a tényből következtethetjük, hogy a regény cselekménye Alabama államban játszódik le, ahol a szerző maga is született, hanem más életrajzi adatokból is. Mint az eseményeket elbeszélő regénybeli leánykának, az írónőnek is ügyvéd volt az édesapja. Harper Lee gyermek- és ifjúkorát szülőföldjén töltötte, ahol valóban realitás mindaz, amit regényében ábrázol, és ez a valóság vérlázító. A regénybeli alabamai kisvárosban ugyanis feltűnésszámba megy az olyan megnyilvánulás, amely a négerek legelemibb jogainak elismerését célozza, különcnek számít az olyan ember, aki síkra mer szállni a színesbőrűek érdekei mellett. A regény egyik legnagyobb érdeme éppen abban van, hogy sikerül erős érzelmi hozzáállást kiváltania az emberi egyenjogúság megvalósítását célző eszme mellett. Harper Lee a középiskola elvégzése után jogtudományt tanul. Egy évig Oxfordban diákoskodik ösztöndíjasként, aztán Alabamában folytatja tovább tanulmányait. Mint az egyetem folyóiratának szerkesztője, itt kerül először kapcsolatba az irodalommal. Tanulmányai befejezése után New Yorkba költözik, de nem folytat ügyvédi gyakorlatot, hanem különböző szerkesztőségekben dolgozik, sőt egy időben tisztviselői munkát vállal egy légiforgalmi társaságnál. A Ne bántsátok a feketerigót! 1960-ban jelent meg, a következő évben Pulitzer-díjjal tüntették ki. A regényt számos nyelvre lefordították, s talán nem érdektelen az sem, hogy a belőle készült film is hatalmas sikert aratott.

Szabó Magda - Für ​Elise
Szabó ​Magda elmúlt nyolcvanéves, amikor lánytestvére született: írt magának egyet. Mert bár a Für Elise önéletrajzi ihletésű mű, a regénybeli fogadott testvér, Bogdán Cecília korábban ismeretlen volt az olvasók előtt. Az író talán gyerekkori barátnőjét mintázta meg Cili alakjában, talán önmagát. Cili trianoni árva, Zentáról származik, az árvaházból kerül Debrecenbe, négyévesen fogadja be új családja. Ő a bájos, szeretnivaló szőke gyermek, akit minden bajtól óvnak, akit dédelgetnek ismerősök, ismeretlenek és a tanárai is. Magdolna okos, művelt már kisgyerekkorában is. Esti meseként bibliai történeteket hallgat édesapjától, még iskolába sem jár, de már latinul veszekszik nagybátyjával. Szülei nem korlátozzák, nem nevelik, csak civilizálják. Nyelveket tanul, olvas és ír, képzelete szárnyal, olyan szabálytalan, mint maga a szabálytalanság, már akkor kilóg a sorból. Cili története nem zárul le, annyit tudunk meg, hogy fiatalon meghal, de a részletek homályban maradnak. Ennek oka lehet az is, hogy Szabó Magda Magdaléna címmel a regény folytatását tervezte.

Móricz Zsigmond - Rózsa ​Sándor a lovát ugratja
Hol ​voltak már a betyárok, s hol a betyárromantika, amikor Móricz Zsigmond megírta egyik legnagyobb regényét Rózsa Sándorról. Miért volt szüksége éppen Rózsa Sándor alakjára Móricznak, aki - Ady szavaival élve - "nemcsak temeszteni, hanem támasztani" jött irodalmunkba? Azért, mert a negyvenes évek elejére egy másfajta betyárvilág kezdődött a háborúra készülő Magyarországon, ahol a szegényparasztság olyan kisemmizett volt, mit a szegedi puszták jobbágyai száz évvel ezelőtt. Móricz Zsigmond Rózsa Sándora a néma, a legázolt népből ugrik elő, hogy üssön, s hogy odakiáltsa Szeged város urainak, a Pruksa doktoroknak, kimetszett pandúroknak: "A szögény is ember!" Az író mesélő kedve talán ebben a regényében csap a legmagasabbra. Varázslatos erővel örökíti meg a természetet, az embert, a népet, s csodálatos, égő színekkel festett tájak, nádasok, mezők keretezik a regény nagyszerűen mintázott alakját.

Halldór Kiljan Laxness - Független ​emberek
Hősköltemény Izland ​a hősmondák hazája, a skandináv irodalom bölcsője, s ott született Észak egyik legnagyobb ma élő írója, Halldór Laxness. Az író a "Független emberek"-nek ezt az alcímet adta: Hősköltemény. Találóan. Valóban egy paraszt küzdelmeinek hőskölteménye ez a szélesen hömpölygő mű. Egy ember története, aki harcban áll a zord természettel, a környezetével, a társadalommal, de semmiféle csapás, semmilyen kudarc nem veri le a lábáról, új erőre kapva kezd újra mindent, amint a természet is megújul tavasszal. Ez a regény 1934-ben jelent meg, azóta lefordították angol, orosz, német, francia és több más nyelvre. Az író ismert regényei "Salka Valkla" és az "Izlandi harangok". Halldór Laxnesst a Béke-Világtanács 1953-ban Nemzetközi díjjal tüntette ki.

Tormay Cécile - Bujdosó ​könyv
"Maradjon ​fenn könyvemben az, ami velünk vész el: egy halálra szánt faj legboldogtalanabb nemzedékének kínja és becsülete. És lássák meg benne az utánunk jövők, hogy a megpróbáltatások esztendejében mi sajgott át a némaságra ítélt, elgyötört, vérig alázott magyar lelkekben. Legyen a Bujdosó könyv a fájdalom könyve. Mialatt írtam, találkozni akartam benne azokkal, akik testvéreim voltak a közös szenvedésben. És ebben a könyvben velük akarok maradni még akkor is, mikor már sem ők, sem én nem fogjuk többé látni az új magyar tavaszokat." (A szerző)

Jeffrey Eugenides - Öngyilkos ​szüzek
Öt ​lánytestvér, öt rejtélyes, megmagyarázhatatlan öngyilkosság. Pedig a lányok szépek voltak, és még annyi minden állt előttük. Miért pazarolták el feleslegesen az életüket? Miért választották az élet helyett a halált? Mi volt az igazi ok? Korszellem? Predesztináció? A szigorú szülők, akik mindenben a fertőzést látva az egészségeset is elpusztították? A szerző feszült légkörű regényében a lélek sötét zugai tárulnak az olvasó elé, elfojtott vágyak, eltorzult emberi viszonyok, melyek tragédiát szülnek. A 70-es évek amerikai kisvárosában játszódó történet egyszerre hátborzongató, kísérteties, humoros, lebilincselő és összességében mélyen emberi.

Lengyel József - Neve: ​Bernhard Reisig
"Kimegyek, ​és vissza fogok jönni. Azelőtt a mesterlegények mentek vándorútra, most a volt kadettiskolások. Engem a bolsevizmus katonai része nem érdekel, a hadseregbe való beállásra nem is gondolok. És ők... fel sem vennének. De meg akarod nézni a saját szememmel ezt a kísérletet, hogy ha egyszer majd harcolni akarok ellene, legalább tudjam, ki és mi ellen harcolok... De, mondom, elsősorban kényszerű kenyérkereset, a német krízisnek a személyemre vonatkozó időleges megoldása. Még úgyis soká lesz, míg az egész német népet illetően megoldódik..." Ezekkel a szavakkal indul útnak Bernhard Reisig, a volt kadettiskolás, akinek tiszti reményeit szertefoszlatta a versailles-i béke, hát most gépészmérnökként a fiatal Szovjetunióba szerződött egyévi munkára, mert Németország már nem foglalkoztathatta a válság miatt. Ekkor még nem is képzeli, hogy életének sorsdöntő éve kezdődik ezzel az utazással. Pedig, amit lát majd, amit tapasztal Moszkvában és Jerovkában, nem szívderítő látvány... Ez a regény - eredetileg Föld és Külföld címmel - Lengyel József hagyatékából került elő. Sajnos, nem jelölte meg Lengyel József a megírás időpontját és körülményeit. A kézirat tanúsága szerint a harmincas években, Moszkvában vethette papírra, először vázlatosan, később tollal javítgatta. Az újraírásra, a szigorú csiszolásra már nem került sor.

Dobos László - Földönfutók
“Leszálltak ​a gépek. Már a fényszórók sem világítanak. Nemsokára jönnek értem. A fegyvert kibiztosítottam, nem akarok számot adni többé senkinek, ha kinyílik az ajtó, és meghallom a léptek koppanását, nem élek tovább.” Ezekkel a mondatokkal fejeződik be Dobos László Földönfutók című regénye, amely a csehszlovákiai magyar irodalom felszabadulás utáni prózájának jelentős alkotásai közé tartozik. Fábry Zoltán – a műről szólva – Dobos fegyelmezett lényegmondását és témafelvető bátorságát dicsérte. A könyv lapjain a közelmúlt eseményei, egy nagy létszámú kisebbség, a szlovákiai magyarok második világháború utáni meghurcoltatása elevenednek meg. A Földönfutókban két férfi – egy szlovák és egy magyar – emlékeiben idéződnek föl a negyvenes évek izzó kérdései. Egy nagy lobogású szerelem és az azt követő csalódás tanúi lehetünk az egyik oldalon, míg a másikon – a magyar diák emlékében – egy nehéz korszak, a háború utáni évek eseményei tárulnak föl előttünk.

Móricz Zsigmond - Harmatos ​rózsa / A galamb papné
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Magda - Az ​őz
Az ​őz gyilkosok és áldozatok regénye. Gyilkolt Józsi, a Három Huszár kocsmárosa, és gyilkolt Encsy Eszter, a történet hőse, a színésznő: ki-ki a maga eszközeivel. De a két gyilkos mögött ott lapul a harmadik is, a legveszedelmesebb: a kor, amelyben a színésznő született, amely iszonyatba fullasztotta gyermekéveit, aknamezőre küldte Emilt, korai sírba a munkára képtelen, virágait babusgató édesapát, s örökre kipusztított Encsy Eszterből minden hitet, bizalmat, örülni tudást. Mindaz, amit az élettől kap, későn érkezik: sem siker, sem elismerés, sem pénz, még szerelem se váltja meg többé iszonyú önmagától. És Encsy Eszter, ahogy attól a társadalomtól tanulta, amelyben él, amely fölnevelte, öl: megöli az egyetlen embert, aki valaha szerette, és tettével halálra ítéli önmagát is. Az őz megjelenése idején 1959-ben úgy robbant, mint a bomba. Hermann Hesse ajánló sorai egyengették külföldi útját, azóta harmincöt nyelven olvasható. Én, aki írtam, ha elkerülhetem, nem olvasom: félek tőle. Pedig a nemzetközi sajtó akkor tanulta meg szülővárosom, Debrecen nevét, mert úgy értékelték: ...míg a történet gyilkosai és áldozatai megfutják pályájukat, a regény lapjairól az irgalmatlan szenvedélyek forróhidege fagyaszt-éget.

Karinthy Frigyes - Karinthyságok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.