Utak ​egy egészséges társadalom felé

Erich Fromm - Menekülés ​a szabadság elől
Az ​1933-ban a nácizmus elől menekülni kényszerült német társadalomtudós, Erich Fromm 1941-ben adta közre e munkáját - angol nyelven, Amerikában. A mű hű tükre azoknak a sors- és eszmei-szakmai fordulatoknak, amelyeken szerzője következetes tudományos gondolkodása és a külső események hatására szükségszerűen átesett. Az addig közkeletű pszichoanalitikus szükséglet- és libidóelmélettel szemben Fromm a szabadság egzisztenciális problémáját állította művének középpontjába. Az ember karakterét, személyiségét - mondja - nem az ösztönös szükségletek kielégítésének mikéntje határozza meg, hanem a szabadsághoz való viszony. Így például az autoriter személyiség kialakulását torz menekülési mechanizmusokként értelmezi, amelyekkel az egyén megpróbál megszabadulni az elidegenedéstől, a magánytól, a számára elviselhetetlen "negatív szabadságtól". A kétféle, negatív és pozitív szabadság megkülönböztetése olyan rendezőelvvé vált e műben, amely lehetővé tette, hogy nagy történelmi korszakokat és mozgalmakat éppúgy értelmezhessen vele, mint a személyiségzavarok, egyéni neurózisok különböző formáit. Fromm éles bírálata az emberi személyiség kibontakozását akadályozó mindenfajta belső és külső korlátozásról joggal tette művét híressé és mindenféle vulgáris világmagyarázat szemében hírhedtté. E gondolatmenetet folytatja később 1947-ben Az önmagáért való ember című munkájában. Mindkettő joggal hívta fel magára a magyar olvasóközönség kiemelt figyelmét. A szerző szenvedélyes hitvallása az ember "veleszületett és elidegeníthetetlen" jogáról a szabadságra, méltán emeli írását az el nem évülő művek kategóriájába.

Pléh Csaba - A ​társalgás pszichológiája
Életünk ​tele van társalgásokkal. Ismeretlenekkel, ismerősökkel, intim barátokkal, meghódításra váró fiúkkal, gonosz rendőrökkel mindig a szerepeket váltogató szóbeli közlekedésen keresztül érjük el, amit akarunk, közelebb kerülünk a másikhoz, vagy éppen elhidegülünk tőle. Bizonyos értelemben minden emberi kapcsolat társalgás. A társalgás pszichológiája a mai pszichológia, szociológia és nyelvészet egyik központi érintkezési területét tárgyalja: megmutatja, hogyan hangoljuk össze viselkedésünket, hogyan befolyásoljuk egymást, irányítunk, hízelgünk, engedelmeskedünk a társalgás során és annak segítségével. Ez a tankönyvként is remekül használható összefoglalás feltárja a társalgások mögötti rejtett emberi tényezőket - útmutatója lehet mindazoknak, akik diákként, hivatásból vagy csupán emberként foglalkoznak a kommunikációval. Pléh Csaba (1945) - A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja pszichológiatörténet, pszicholingvisztika és kognitív tudomány témákban. Jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem Kognitív Tudományi Központ vezetője. Több évtizede tanít, több száz tudományos cikket és több tucat könyvet írt, illetve szerkesztett.

Erich Fromm - Férfi ​és nő
A ​kis kötet Frommnak a szexualitásról kialakított elképzeléseit legpregnánsabban tükröző, javarészt a negyvenes években keletkezett tanulmányait tartalmazza. Amint az tudott, Fromm nemcsak a szexualitásnak, de az ösztönöknek is egészen más elméletét alkotta meg és alkalmazta, mint Freud. Frommnál a szexualitás ugyan az alapvető ösztönök közé tartozik (az éhséggel, szomjúsággal stb. együtt), ám hierarchikus helyét nem ez szabja meg, alapvetően az ún. pszichés ösztönök (szeretet, gyűlölet stb.) alapján felépülő karakter dönt a szexualitással kapcsolatos kérdésekben. A karakter felől közelíti meg tehát férfi-nő kapcsolatát a szerző, de mivel a karaktert társadalmi tényezők is determinálják, a szexualitás nem tárgyalható az emberiség mintegy hatezer éves történeti háttere nélkül. A kötet tanulmányai - elsősorban Bachofen matriarchatus-elméletére építve - e keretben tanulmányozzák nem és karakter, férfi és nő, szexualitás és jellem, valamint a homoszexualitás problémáit. A vázolt összefüggések miatt sikerült Frommnak - már igen korán - a mait sokban előző, empatikus képet rajzolnia a homoszexualitásról, de ezek az összefüggések magyarázzák igen jelentős meglátásait is férfiuralom, feminizmus, a szexualitás mint uralmi rendszer stb. kérdésköreiben. A kitűnően megírt, némi elmélyedéssel mindenki számára érthetőek a kötet tanulmányai.

Erich Fromm - Az ​Önmagáért való Ember
Erich ​Frommot első, világhírűvé vált műve, a Menekülés a szabadság elől (1941) méltán avatta az elkötelezett és etikus tudományos gondolkodás egyik nagy alakjává. E második, 1947-ben keletkezett nagy munkája a szerző pszichoanalitikus felismerések alapján megfogalmazódott etikai nézeteit tárgyalja. Fromm tudományos érdeme, hogy a pszichoanalízis jelentőségét a szociálpszichológiát illetően vizsgálta, és egy speciális karakterfogalom kifejlesztésével hidat vert a szociológia és a szociológiai jelenségek pszichoanalitikus látásmódja között. E karakterológia nem csupán az egyedi életsorsok pszichoanalízisét kínálja, de egyben az egyes társadalmi csoportok dinamikus vizsgálatát is. Ezúttal nem csak a beteg egyén az érdekes, hanem sokkal inkább az embereknek a dolgokhoz, az emberi és természeti környezethez fűződő kapcsolatainak alapmintái. Fromm az általa használt karakterfogalom kialakításával már első munkáitól folyamatosan foglalkozott. Kiterjesztette a pszichoanalízis karakterértelmezésének használatát a nem terápiás és nem klinikai területekre is. Ehhez dolgozta ki a világhoz és emberekhez fűződő kapcsolat ideáltipikus alapmintáját, majd ezek után azt vizsgálta, hogy vajon ez a modell az ember gyarapodását és pszichés kiteljesedését szolgálja-e, vagy sem. A mű központi, harmadik fejezetében Fromm az egyes karakterirányultságokat írja le mint produktív, illetve a nem produktív irányultsági típusokat, és értékeli azok kihatását az ember pszichológiai fejlődésére. A könyv nem pusztán Fromm karakterológiájának foglalata, hanem bő terjedelmet szentel az ember dinamikus szemléletéből következő etikai kérdéseknek is. Fromm művének a "Man for Himself" címet adta, és ezzel kifejezésre juttatta humanisztikus programját. Az ő szemében létezik egy, az emberben mélyen beleivódott boldogság- és egészségvágy. A könyv egyfajta humanista hitvallás, annak a hitnek a kifejeződése, hogy az ember maga a mérték és a cél is. A benne kifejtett karakteológia pedig a Fromm képviselte modern humanizmus empirikus alapját jelenti.

Polcz Alaine - Rend ​és rendetlenség
Polcz ​Alaine kötete - mint valamennyi hasonló indíttatású könyve - életvezetési kalauz. Az író-pszichológus szerző hatalmas élet- és szakmai tapasztalatát felhasználva azonban nem recepteket kínál, hanem együtt-gondolkodásra készteti olvasóját azokról a csak látszólag trivilis dolgokról, tennivalókról, jelenségekről, amelyek mindennapi életminőségünket, hangulatunkat, komfortérzésünket alapvetően meghatározzák. A körülöttünk lévő-alakuló-változó és létező rend- és rendetlenség-állapot átgondolásához kínál megfontolandó - életből vett - példákat. Nem ítélkezik, nem dönt, csak mintákat mutat be és sorjáz - hiteles egyes szám első személyű vallomásokkal illusztrálva. Mégsem egy reprezentatív, szociológiai felmérés végeredménye ez a könyv, hiszen a benne megszólaló - rendetlenségükkel vagy éppen rendjükkel küzdő - személyek a névtelenségüket megőrizve is valós individuumok, akiknek sorsa-élete éppen a legszűkebb környezetük, otthonuk, munkahelyük rendtartásának őszintén önkritikus leírásával válik megfoghatóvá, azaz hol elborzasztóan taszítóvá, vagy átélhetően elfogadhatóvá, modell-értékűvé.

Louise L. Hay - Éld ​az életed
"Ha ​egy lakatlan szigetre száműznének, és csak egyetlen könyvet vihetnék magammal, gondolkodás nélkül az Éld az életed című könyvre esne a választásom." A New Age mozgalom nemzetközileg elismert vezéregyéniségének műve végigvezet minket egy mentális kezeléssorozaton. Gyakorlatait alkalmazva megszabadulunk azoktól a gondolati beidegződésektől, amelyek kikezdik testi-lelki egészségünket. Ha követjük tanácsait, feltárhatjuk és kiaknázhatjuk szellemi erőnket, s feloldhatjuk gátlásainkat, amelyek megakadályoznak minket céljaink elérésében. Minden fejezet egy pozitív megerősítéssel indul és egy "kezeléssel" zárul, ami nem egyéb, mint a tudatunk átalakítását célzó pozitív gondolatfolyam. A szerző legfőbb üzenete a következő: ha készek vagyunk a szellemi erőfeszítésre, csaknem minden bajt orvosolhatunk. Beavat a gyógyítás rejtelmeibe és beszámol arról is, miként gyógyította ki magát súlyos rákbetegségéből. Könyve egyetlen célt szolgál: eloszlatja félelmeinket és segít, hogy változtassunk a problémáinkat előidéző negatív hozzáállásunkon. Eligazítást ad a betegségeink hátterében meghúzódó berögzült tudati sémákról és lelki okokról, illetve megmutatja ezek összefüggéseit is. Az Éld az életed! bebizonyítja, hogy bármilyen gondunk-bajunk van, és bármilyen messziről induljunk is, képesek vagyunk a teljes megújulásra.

F. Galló Béla - A ​bennünk kódolt jövő
Napjainkban ​egyre többet hallunk arról, hogy az ember problémája, pszichés vagy testi betegsége, sőt egész sorsa nem érthető meg, nem értelmezhető teljes mélységében, csak szűkebb és tágabb környezetének eseményhálójába illesztve. A hétköznapokban gyakran hall az ember olyan mondatokat, hogy „Nem csoda, hogy elveszítettem a munkámat - anyámat is kirúgták az állásából, amikor ennyi idős volt”. „Ne akarj túl sokat fiam, csak csalódás ér, a mi családunk sorsa a szegénység.” A „nálunk már csak így szokás”, az „ötévenként komolyan megbetegszem”, az „október végén mindig depressziós vagyok” mondatok mintha egy előre megírt forgatókönyvről árulkodnának. Lehet, hogy az egymástól látszólag független események között van összefüggés? Létezik generációkon át öröklődő átok vagy áldás? Megőrződik az elődök sorsa bennünk, és ha igen, a múlt hogyan kódolja a jövőnket? F. Galló Béla pszichogenetikus, pszichoteoretikus több mint harmincnégy esztendeje kutatja az emberi lélek működését, elsősorban a felismert pszichogenetikai törvényszerűségek és az ezekre épülő teóriái alapján. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi az a láthatatlan információs rendszer, amely viselkedési mintázatainkat, gesztusainkat, beszédünket, döntési mechanizmusainkat, cselekedeteink motivációját, betegségeinket meghatározza, és a családi történeteinkben fellelhető. Új szemléletével az ember pszichés, mentális, biológiai állapotának, valamint a különböző életesemények okainak jobb megértéséhez kíván hozzájárulni, és olyan korrekciós lehetőségeket kínál, amelyek elősegíthetik a gyógyulást. Önmagunk, a családunk vagy akár a társadalmunk jelenlegi működése értelmezhetőbb lesz a múltbéli traumák feltérképezésével, a jövő pedig kiszámíthatóbbá és tudatosabban formálhatóvá válik. Az öröklött pszichogenetikai programcsomagok, a magzati és gyermekkorban szerzett mentálgenetikai traumakarakterek alapján matematikai pontossággal, tudományos alapokon magyarázhatók és előre valószínűsíthetők a történések. Az itt átadott „pszichogenetika mindennapi használatra” azt a célt szolgálja, hogy az élethez való viszonyunk pozitívabb legyen még akkor is, ha egy adott pillanat vagy életszakasz reménytelennek tűnik. Ha mostantól tetteinket, szavainkat, gondolatainkat a felismert törvényszerűségek szerint fontoljuk meg, és az életet támogató döntéseket hozunk, egyre többet teszünk azért, hogy könnyebbek legyenek a hátralévő évek. "Van olyan pillanat, amikor a bátorság oly naggyá válik, hogy az ember felmászik az élet vonatának tetejére, és onnan nézi, hogy az merre halad. Úgy tűnik, mintha előre látná a kanyarokat és néha a leszállókat, pedig egyidejűleg látja ezeket... A kocsiban ülők egy rövid szakaszon csak egy egyenest észlelnek, és ha a vonat tetejéről közlik velük, hogy jön egy nagy kanyar, az az illúziójuk támadhat, hogy a jövőbe látó jós. Pedig csak a vonat tetején ül. A pszichogenetikai vizsgálódásokból és a traumatérkép elemzéséből az ember ugyanígy előre látja a kanyarokat, és fel tud rájuk készülni."

Bagdy Emőke - Kalo Jenő - Popper Péter - Ranschburg Jenő - A ​család
Amivel ​az emberiség sok ezer év óta makacsul próbálkozik, azt komolyan kell venni. Például a házasságot és a családot. Nem az a dolgunk, hogy cinikusan rálegyintsünk a családra, a házasságra, mert ezek nélkül még nem élt meg társadalom. S ha a próbálkozásokat mindig sok kudarc éri, azt is komolyan kell venni. Komolyan kell venni azt is, hogy az eddigi megoldási kísérletek még nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az úgynevezett szabad (nyílt) házasságok, a házasság nélküli együttélés, a szingli élet, vagy ellenkezőleg a kommuna, nem bizonyultak elviselhető, tartós megoldásnak. A tudomány mindig szemügyre vesz jelenségeket, kutat, hogy felelni tudjon arra a kérdésre: Miért? Ez hajtja e kötet szerzőit is. Vajon a belső okokról van-e szó, az ember szociális természete, érzelmi világa alakult-e át, vagy a külső, társadalmi tényezők rombolják-e az emberi kapcsolatokat? S ha végleges választ nem is, de a gyakorlati életben hasznosítható gondolatokat bőven kap az olvasó, amivel talán enyhíthet magánéletének válságain.

Pléh Csaba - Boross Ottilia - Bevezetés ​a pszichológiába
A ​kötet a nagy sikerű Atkinson et al.: Pszichológia c. tankönyvhöz készült szöveggyűjtemény: fejezetenként legalább két-három, az eredeti szerkezethez illesztett olvasmány egészíti ki az alaptankönyv szövegét. Az olvasmányok kisebb részben nehezen hozzáférhető klasszikus, nagyobb részben pedig a legfrissebb tudományos anyagot mutatják be, utóbbi esetben a „nyitott kérdések” világos expozíciójával. A kötet alapvető célja, hogy az olvasmányok révén a felhasználót megismertesse a pszichológia tudományos eredményeinek keletkezésével. Ez a szemléletalakítás két irányban is sajátos mondanivalót hordoz. A bölcsészeti érdeklődésűek és a társadalomtudósok számára bemutatja a kísérleti, az ember szellemi mozzanataira irányuló szemlélet keletkezését, a „keményebb” természettudományok számára pedig azt, hogy milyen a humán tudományok sajátos kérdésfeltevése, eredményeik mennyire kontextusfüggőek. A szövegekhez kapcsolódó apparátus is igen gazdag: a szerző életútja, néhány esetben szerzői interjú, webforrások, filmforrások lelőhelyei, feladatok.

Elliot Aronson - A ​társas lény
A ​nyolcadik amerikai kiadás magyar változata A világsikerű könyv legújabb magyar kiadása a jelentősen átdolgozott nyolcadik amerikai kiadás alapján készült. A legaktuálisabb példák mellett ezúttal egy új fejezettel is bővült a kötet, amely a társas megismerés témáját járja körül. A mű rávilágít arra, hogy a társas érintkezéssel kapcsolatos kutatások segítséget és megoldást jelenthetnek a mai társadalmat átszövő problémákra. Az amerikai szociálpszichológia egyik legrangosabb és legeredetibb képviselője könnyed, olvasmányos, színes stílusú, ám magas szakmai színvonalú áttekintést ad többek között az előítéletekről, a diszkriminációról, a propagandáról, a háborúról, az elidegenedésről, az agresszióról, az egyéni elköteleződésekről, a társas kapcsolatokról, a társadalmi feszültségekről és a politikai fordulatokról.

George Herbert Mead - A ​pszichikum, az én és a társadalom
A ​kötettel századunk egyik legjelentősebb szociálpszichológusának elméleti főművét veszi kezébe az olvasó. Mead a szociálbelhaviorizmus általa kidolgozott kategóriáinak segítségével az ember egész világát áttekinti. A biológiai tényezők tárgyalása után egyén és társadalom kölcsönhatásának pszichológiai vetülete áll érdeklődése középpontjában. A kötetnek ebben a talán legizgalmasabb fejezetében máig is érvényes állításokat fogalmaz meg a társadalmasodás folyamatáról, a kommunikáció jelentőségéről és a nyelvről. A könyv harmadik részében konkrét társadalmi-gazdasági jelenségeken keresztül vizsgálja az általa kidolgozott kategóriák alkalmazhatóságát. Mead szermllete igen távol áll a marxizmustól, de humanista beállítottsága - amely néha különben naivnak tűnő politikai elképzeléseire is ráyomja bélyegét - mindenképpen a haladó társadalomtudomány művelői közé szorolja. Elméletének egyes - s nem is jelentéktelen - elemeit pedig haszonnal tanulmányozhatják és alkalmazhatják a marxista szemléletű szociálpszichológia művelői is.

Erich Fromm - Az ​emberi szív
Akárcsak ​A szeretet művészete, párdarabja, Az emberi szív is a hatvanas években íródott. Míg az előbbiben a szeretet, az utóbbiban a gyűlölet és a rombolásvágy lélektani feltételeit veszi Fromm szemügyre. Arra keresi a magyarázatot, hogyan képes az ember - illetve némelyik embert vagy embercsoport - olyan fokú kegyetlenségre és destruktivitásra, amilyenről a napihírekben vagy a történelemkönyvekben olvashatunk. Valamennyien "báránybőrbe bújt farkasok" volnánk, és a bennünk rejtőző agresszív késztetések csak a megfelelő alkalomra várnak, hogy elszabaduljanak? Képesek vagyunk-e egyáltalán választani jó és rossz között? Frommot mindig is izgatták ezek a kérdések, amelyekre a klasszikus pszichoanalízis nem vagy csak részben kínál magyarázatot.

Ni Hua-Ching - Belső ​alkímia
Íme ​néhány kérdés, amelyek segítségével jobban meg- érthetjük önmagunkat: Felelősnek érezzük magunkat az életünkért, vagy még mindig személyes megváltó után áhítozunk? Mit gondolunk, mit jelent a spirituális élet? Odafigyelünk halhatatlan önvalónkra, vagy csak a testünkkel és az elménkkel foglalkozunk? Törődünk-e az élet és a halál céljával és értelmével, vagy túl sok a dolgunk ahhoz, hogy ilyesmikkel foglalkozzunk? Az élet nehézségei elől senki sem menekülhet el. Mindenki, aki erre a világra született, problémákkal kell, hogy szembenézzen. A születés nagy megrázkódtatással jár. A családunkkal és a társadalommal együtt élni gyakran igen gyötrelmes. A serdülőkor tele van fájdalommal. A munka nehéz. Miféle módszerekkel gyógyíthatjuk ki magunkat a jelen és a múlt problémáiból? Talán valamiféle gyógynövénykúra, esetleg alkohol, vagy kábítószerek segítségével? Talán azzal, hogy kisírják vagy kiüvöltik magukból a problémáikat? Ami engem illet, egyiket sem javasolnám, mert az ilyesfajta játékok még nem fogják Önöket megakadályozni abban, hogy továbbra is az egojukba kapaszkodjanak. Ehelyett egy tízezer éve kifejlesztett módszert tanítok. A belső alkímia célja az alacsonyabb szintű energia magasabb szintűvé alakítása. Az egyénre jellemző életenergiák alapján fejlesztették ki. A belső alkímia valósága igazolható azon a szinten, ahol az ember az egyéni testi szellemeket tapasztalja, ahonnan továbbfejlesztheti érzékenységét, hogy megismerje a mentális és spirituális szintek szellemeit. A belső alkímia ezenkívül módszer az élet egységének felfedezéséhez is. NI HUA-CHING, a Természetes Szellemi Igazság tanítója. Ni mester a természetes szellemi igazság elismert és felhatalmazott tanítója, elismertségét nem külsődleges tekintélynek, hanem saját spirituális eredményeinek köszönheti. A spirituális önfejlesztés révén elért szellemi megvalósítás élő példája. Letéteményese továbbá annak a bölcsességnek, amelyet a mesterek töretlenül adnak tovább számtalan nemzedék óta, jóval Krisztus születése előttről. Fiatal fiúként családjától kapott szellemi oktatást. A tanulmányait azután mesterekkel, tanítókkal és remetékkel folytatta Kína magas hegyei között, míg az ősi szellemtudomány és metafizika valamennyi aspektusát el nem sajátította. Tanítása különbözik a szokványos népi vallásos megközelítéstől. A Teljes Igazságot tanítja, ami az élet minden területén segíti az embereket. Ni mester tanításait a hosszú éveken át folytatott szellemi gyakorlás eredményének tekinti, és tisztelettel felajánlja az Olvasónak, hogy saját útján támogatást meríthessen belőle.

Erich Fromm - Daisetz Teitaro Suzuki - Zen-buddhizmus ​és pszichoanalízis
A ​híres japán bölcselő és a nyugati pszichoanalízis egyik meghatározó alakjának tanulmányai kerültek egymás mellé ebben a könyvben. Bár a párosítás első pillantásra meglepőnek tűnhet, Fromm szavaival élve: "két olyan rendszerről van szó, amelyeknek az elmélete egyaránt az ember természetére vonatkozik, gyakorlata pedig a lelki egységet célozza. A pszichoanalízis a lelki betegségek gyógymódja, a zen a lelki üdvösséghez vezető út... Az ember és a lét egyetemes kategóriák: a valóság közvetlen megragadása, az öntudatra ébredés és a megvilágosodás egyetemes élmények."

F. Várkonyi Zsuzsa - Szendi Gábor - Bagdy Emőke - Popper Péter - Mindennapi ​játszmáink
Eric ​Berne, a világhírű pszichológus figyelt fel arra, hogy a legtöbb ember életében sorozatosan ismétlődnek bizonyos kudarcos események, amelyek olyan szabályszerűen zajlanak le, mintha csak egy sportág vagy társasjáték előírásait követnék. Ezért nevezte el ezeket játszmáknak. Hamarosan azt is észrevette, hogy a „szegény áldozat” érdekes módon maga is aktívan dolgozik a kudarcos folyamat továbbgörgetésén – egészen a zárójelenetig. Felfedezését, miszerint életünket gyakran egyáltalán nem a józan ész vezérli, hanem valami mögöttes program – ami többnyire csak fájdalmat, veszteséget és kudarcot gyűjt be számunkra –, nem könnyen fogadták el a tudományos körök, a pszichológiai játszma fogalma azonban bekerült a közgondolkodásba és a köznyelvbe is. A Mesterkurzus-sorozat legújabb kötetében négy neves hazai pszichológus igyekszik megfejteni, miért ragaszkodik belső rendezőnk egy-egy adott dramaturgiához, és milyen módszerek segítségével javíthatunk a számunkra fontos, ám rosszul működő emberi kapcsolatainkon.

Michel Foucault - A ​bolondság története a klasszicizmus korában
A ​modern világban az ember és a bolond talán szilárdabban kötődnek egymáshoz, mint azokban a hatalmas állati átváltozásokban, amelyeket hajdan Bosch tűzbe borult malmai világítottak meg: egy kölcsönös és összeegyeztethetetlen igazság kitapinthatatlan köteléke fűzi őket össze. Elmondják egymásnak lényegüknek azt az igazságát, amely eltűnik azzal, hogy egyikük elmondta a másiknak. Minden egyes fény kialszik az általa létrehozott nappaltól, s ekképp visszaadatik annak az éjszakának, amelyet széttépett... Napjainkban az ember csak a bolond talányosságában rendelkezik igazsággal... Foucault könyve nemcsak a pszichiátria születéstörténete: mindenekelőtt filozófiai utazás az értelem és túloldala, a nem-értelem szembesülésének zónájába.

Daniel Keyes - Az ​ötödik Sally
Sally ​Porter az élet kellemetlen helyzetei ellen azzal védekezik, hogy elveszíti öntudatát. De ezzel nincs vége a dolognak. Mikor újra magához tér, új helyzetben találja magát. Az idő továbbhaladt és ő nem tud róla számot adni. Olyasmikre próbálják emlékeztetni, amiket tudtával nem követett el. Otthon olyan holmikat talál, amelyeket soha esze ágában sem volt megvásárolni. És amiket a férje összehazudott róla a válóperi tárgyaláson! Hogy hetekre eltünedezett, hogy hajlamos az erőszakra, hogy félmeztelenül táncolt egy mulatóban... El tudja ezt képzelni, dr. Ash? Igen, a pszichiáter el tudja képzelni. Ismeri ezt a betegséget, de szemtől szembe csak most találkozik vele először. Ez a többszörösen hasadt személyiség esete. A jámbor, félénk Sallyben négy további én lakozik, még saját nevük is van. Bella tömény érzékiség, Nola merő intellektualitás, Derry csupa jóindulat, Jinx pedig- tőle isten óvjon, ő maga a megtestesült agresszivitás. Ezeket a gyerekkorban lehasadt, önálló életre kelt személyiségdarabokat kellene szép sorjában visszaolvasztani a helyükre- létrehozni Sally valódi, gazdag, sokrétű személyiségét. A küzdelemnek dr. Ash számára is nagy a tétje. Ő is válságban van, belsőleg belerokkant a hivatásába, kiégett, házassága tragédiába torkollt. Sally esete a próbakő: meg tud-e újulni, képes-e még valódi együttérzésre? Meg tudja-e tehát egymást gyógyítani orvos és betege?

Daniel Keyes - Szép ​álmokat, Billy!
Csaló ​vagy áldozat? Ki volt Billy Milligan? A világ máig sem kapott határozott feleletet. Zseniális színjátékos, aki orránál fogva vezette egész Amerikát, a bíróságokat, a pszichiátereket? Vagy egy megkínzott és szétesett ember, akinek testében csakugyan több tucat, különböző személyiség lakott? Az író két éven át faggatta Billyt és környezetét, hogy földerítse, miért támadott és erőszakolt meg a fiatalember ismeretlen nőket. Hogy ő tette-e egyáltalán, vagy a benne lakozók valamelyike: a szenvtelen Arthur, a lezser Allen, a vad Ragen, esetleg Adalana, a leszbikus nő. Keyes páratlan nyomozása a megsokszorozódott személyiségek rég vitatott rejtélyét helyezi új megvilágításba. Az olvasó végigkövethet egy fantasztikus élettörténetet, s a végén maga is ítélhet: bűnös volt-e Billy Milligan?

Fiáth Titanilla - Börtönkönyv
Milyen ​valójában az élet a rácsok mögött Magyarországon? Fiáth Titanilla könyvében saját börtönpszichológusi munkája alapján a börtön belső világát mutatja be, azokat az íratlan szabályokat, amelyek meghatározzák, kiből lesz „menő” és kiből „csicska”, ki ehet asztalnál és ki alhat alsó ágyon. Megtudhatjuk, miért írnak filccel Hugo Boss feliratot a rabruhákra, és hogyan dekorálják a tiltás ellenére is a celláikat a fogvatartottak, hogyan élik meg a szexualitást és az idő múlását, hogyan főznek, pletykálkodnak - vagyis hogyan próbálnak boldogulni és egyéniségüket, sőt szabadságukat megőrizni a börtön zárt, korlátozott világában.

Dr. Csernus Imre - Kádár Annamária - Pál Ferenc - Popper Péter - Sors ​és önismeret
Ismerd ​meg önmagad, és tudni fogod a sorsodat - mert a sorsod te vagy! Nem külső erők uralkodnak rajtad, jellemed, személyiséged alakítja jövődet - mondta a delphoi jósda papnője, Püthia a hozzá fordulóknak, s ennél nehezebb, ugyanakkor izgalmasabb feladatot aligha adhatott volna nekik. Az ember gyakran önmaga számára is megfejthetetlennek tűnő rejtély: mást gondol, mint amit érez, mást mond, mint amit gondol, és mást tesz, mint amit mond. Valódi belső motivációink nyomába eredni életre szóló kaland, tele meglepő, felszabadító, ugyanakkor gyakran zavarba ejtő és fájdalmas felfedezésekkel. Mégis érdemes! A Mesterkurzus-sorozat legújabb kötetének neves szerzői ezúttal azt a kérdést vizsgálják, hogy miként vonhatjuk befolyásunk alá sorsunk alakulását, s a nehéz helyzetekben hogyan szabadíthatjuk fel belső erőforrásainkat. Gondolkodjunk velük együtt, hiszen ahogy Emerson írja: "A világ utat nyit annak az embernek, aki tudja, merre tart."