Hát ​amint fölállok... - Költészetregény

Krúdy Gyula - Andráscsik ​örököse
"Vége ​lesz a nevezetes Andráscsik kontra Andráscsik-pörnek... A nagy pör, amely olyan arányokban indult, hogy százesztendeig munkát adjon az ügyvédeknek és bíróságoknak, megszűnik. Sohase fogják följegyezni azok közé, amelyek a kezdő prókátorok fantáziáját izgatják... Tömérdek bélyeg és papiros marad meg és az öreg ügyvédi irnokok..."

Krúdy Gyula - Bródy ​Sándor, vagy a nap lovagja
Részlet ​egy 1927-ben Krúdy Gyulával készült interjúból_ "Nem volna teljes, ha csak így mondanám: Bródy Sándor életrajzát a magam örömére írom; hanem így kell mondanom: a magam bíztatására is. Mert engem manapság éppen az a Bródy vonz, akit ötvenéves korában legjobb korúnak láttam és a legünnepeltebb írónak ismertem (....) Még ma sem ismerik Bródy Sándor alakját, pedig már nem ismerhetik. Századvégi gavallér volt, aki tulajdonképpen sohasem tudott korában elhelyezkedni. Rettentöen és meglepöen intelligens volt, bár müveletlennek szerette magát feltüntetni. Bohémes, cigányos, nyugtalan életet élt, ezt öutána nem csinálta többet senki végig, mert az emberek elsavanyodtak ahhoz, hogy íróik bohém életet élhessenek. Határozottan új színeket és meglátásokat hozott, úgy az elbeszéléseiben, regényeiben és színdarabjaiban, mint eredeti életmódjában. Életmódja igen tehetséges volt, bár mindig szerencsétlen embernek tartotta magát sorsában, szerelmeiben s egy alkalommal (ahogy ismeretes) egy Bécs melletti fürdöhelyen romantikusan szíven lötte magát. Én a Bródy Sándor-életjrajzon csak olyan napokon dolgozom, amikor kedvem van a munkához."

Tersánszky Józsi Jenő - Két ​zöld ász / Az elnök úr inasévei
A ​Két zöld ász kártyásáról is azt hitték, hogy önmagát írta meg benne. Buzikán Mátyás bűvöletes személyiség volt. Korhely kocsmaküszöb-koptató, a "lelkierő és kedély ritka mintája", rafinált tréfacsináló, pöffeteg gazdagot kopasztó, szertartásos fontoskodót bosszantó. "Még a túlvilágról is botrányt és derűt kavart személye." Az elnök úr inasévei-ben a régi Pest utcácskáit, alakjait idézi meg Tersánszky. Azokat az időket, amikor még a velocipéd szenzációszámba ment. De nem a velocipédről, hanem egy parasztfiúból lett kisinasról, sőt nem is a kisinasról, hanem az első szerelemről szól a történet. Amihez csak annyi köze volt a pékinasnak, hogy ő esett bele egy életre szólóan. Erre a kis pékinasra a tekintélyes pékmester - városatya és különféle egyesületek tiszteletbeli elnöke - emlékezik vissza némi nosztalgiával. Akinek viszont annyi köze volt a kisinashoz, hogy ő volt az személyesen, jó néhány évtizeddel azelőtt. És a szerelem történetének végére érve, pontot tett az elbeszélésre is. "Hiszen történetek legtöbbje odairányul, hogy az élet ténye az, amikor két szív megérti egymást, akár tizenöt éves korban, akár később."

Kaffka Margit - Kaffka ​Margit regényei
Kaffka ​Margit nemcsak egy korszaknak, de a teljes magyar irodalomnak egyik legvonzóbb, legérdekesebb alakja, s egyben legtehetségesebb asszonyírója. Noha szinte valamennyi művében a nőkérdést - ezt az írói indulásával szinte egyidőben jelentkező, szenvedélyeket kiváltó, összetett társadalmi problémát - állítja fókuszba, hűvös józansága, okos, koncepciózus megfigyelései, életszeretete és szenvedélyes igazságkeresése mind regényeiben, mind pedig novelláiban a társadalom egészére adnak kitekintést, és éppen ezáltal tud alakjainak sűrű társadalmi közeget teremteni. "A társadalom bírálója sokkal több törvényszerűséget vonhat le belőle, mint magából az életből" - állapítja meg Móricz Zsigmond a Színek és évek megjelenésekor, Schöpflin Aladár pedig sok más társával együtt "a legnagyobbszabású magyar regények" közé sorolta. Az első három regény, a Színek és évek, Mária évei és az Állomások a kor három jellegzetes nőtípusán keresztül szinte trilógiaszerűen ad egységes képet. A másik három kisebb terjedelmű mű - a Lírai jegyzetek egy évről önvallomásos munkája, a Két nyár, amelyben már a munkásnő típusát üdvözölhetjük, a Hangyaboly, amely egy zárda belső életét bemutatva, voltaképpen a klerikális nevelés vádbeszéde - noha önálló cselekménnyel, mondanivalóval terhes, voltaképpen mégis a három nagy műben megfogalmazandó főkérdés árnyaltabb képéhez segít hozzá. Minden munkájában "a megbízható emlék hitelét érezzük" - mondja Radnóti Miklós kitűnő monográfiájában, s ez a hitelesség máig hatóan eleven varázsú. Jellegzetes vonása, amely megkülönbözteti nagy kortársaitól, talán abban a kisrealizmusban rejlik, ahogy hőseinek napi életét ábrázolja, s a napi apróságok visszahatását, determináló erejét láttatni tudja a sorok egészében. "Magyar íróink közül nem tudok egyet sem, akinek szavaiban annyi apró valóság gurulna, nyüzsögne, mit Kaffkáéban" - írja róla Balázs Béla finom megfigyelésekkel teli tanulmányában.

Babits Mihály - Elza ​pilóta, vagy a tökéletes társadalom
Ötvenedik ​születésnapjára Babits Mihály nagyszerű ajándékot nyújt át olvasóinak s a magyar irodalomnak: új könyvét, amely Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom címmel lépett ki a nyilvánosság elé. E könyv megjelenése és olvasása bizonyára ugyanazt az örömet fogja szerezni mindenkinek, mint amit mi éreztünk ketten-hárman, akiknek módunkban volt még megjelenés előtt, nyomdai levonatokban olvasni. Az első öröm az, amiről a könyv első fejezeteinek olvasása azonnal meggyőz: a végevárhatatlan hosszú betegség, amely már egy évnél is hosszabb idő óta ágyhoz szegzi, nem törte meg, még csak nem is ernyesztette Babits írói szellemét. Az olvasó, aki elolvasta a legutóbbi időben, már betegsége alatt írt verseit, a Nyugat Könyvről-Könyvre sorozatába írt cikkeit, már megállapíthatta ezt; az új könyv végérvényes tanubizonyságot tesz róla. Fantáziája ép oly szabadon, sőt szabadabban szárnyal, mint valaha, érzékenysége a régi, elméje változatlanul feszült intenzitással dolgozik, nyelvének színe és íze, kifejezésének ereje és biztonsága, stíljének egészen egyéni fénye azt az írót mutatja, aki a betegágyban, testi szenvedések között, a csaknem mozdulatlan fekvés idegőrlő hosszú-hosszú hónapjain át is megőrízte magában mindazt, amivel veleszületett tehetség és szerzett kultúra megáldotta. A könyv első változata mintegy két évvel ezelőtt megjelent ugyan egy napilap hasábjain, de most olyan gyökeres átdolgozáson ment át, hogy a könyvhöz képest az ujságban megjelent szöveg szinte vázlatnak tekinthető. A könyv mondhatni teljesen a mai Babits műve.

Tersánszky Józsi Jenő - Egy ​vezérbika emlékiratai
Az ​író meséli művéről: "Valamikor az 1930-as években jelent meg folytatásokban a Népszavában egy regényem. Tárgya vagy hát irányzata az, hogy: egy szarvasbika mint kis gidó tapasztalatokra tesz szert az emberek társadalmában, és aztán amikor szarvastársai között a vadonban fölcseperedett, hát olyan üdvös újításokat vezet be, amik szarvasnépének létét mentik meg a veszedelmekből, noha homlokegyenest ellenkeznek a szarvasok társadalmának ősi, bevált intézményeivel." A regény könyv formában először 1938-ban látott napvilágot, mikor is Nagy Lajos méltatta a Nyugatban: "...ha igazság volna a lélekvándorlás tételében, akkor Tersánszkyról azt kellene hinnünk, hogy egyszer szarvas volt. Mert így tudni valamit, szóval ilyen tévedhetetlenül tudni a szarvast szinte képtelenség másképpen, mint egyéni átélés alapján."

Jókai Mór - Egy ​magyar nábob
A ​kortársi és az utókori kritika egyaránt az író legjobb művei közt tartja számon az Egy magyar nábobot. Jókai Mór túlzó, hiperbolikus romantikája ebben a regényben érezhető talán a legkevésbé; bensőséges tárgyismerete, nemes irányzatossága, életszerű epizódtechnikája, alakjainak gazdagsága, vonzó humora, elégikus hajlamai viszont itt állnak össze leginkább egységes regénytónussá. A mű alapjában véve egyetlen nagyszabású anekdota elbeszélése epizódfüzérek formájában. A nábob, Kárpáthy János, aki a régi magyar nemesség tipikus képviselője, egy durva, kegyetlen, névnapi tréfa hatására megpróbálja levetkőzni régi önmagát, a társadalomra haszontalan, féktelen kicsapongásokba menekülő énjét.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​havasi selyemfiú
Tersánszky ​erotikus regényei közé tartozik. Témája a nagytermészetű vén Krizsánné kései, nagy szenvedélye fiatal pakulár szolgája iránt. Az öregedő asszony története során a szerző rendkívül finom lélekrajzot ad a különös, taszító és egyben szánalmas öregasszonyról, aki egy életen keresztül magára erőszakolt keménységét, legendás hírű durvaságát szinte percről percre elhagyván, szerelmes lesz a fiatal legénybe, tulajdonképpen megvásárolja magának, de mint minden effajta üzlet - ez sem jelent egyik félnek sem örömet, csak kényszert és megaláztatásokat. Tersánszky különös félvad világot ábrázol, olyan társadalmat mutat be, amelyet a vagyon, az előítéletek mozgatnak, s amelyben nem számít az emberség, a bátorság. Pongyola stílusa ellenére a kisregény hatása alól nehezen tudja magát kivonni az olvasó.

Tersánszky Józsi Jenő - A ​félbolond / Egy ceruza története
A ​Holnap Kiadó e kötettel megkezdi Tersánszky Józsi Jenő Művei elnevezésű sorozatát - azzal az igénnyel, hogy az író munkásságának valamennyi fontos darabjával (az eddig könyvbe nem foglaltakkal is) megismerkedhessen az olvasó. A félbolond (1947) című regény Tersánszky szülővárosába kalauzol: Nagybányára. Oda, ahol 1896-tól a nevezetes művésztelep is működött. A címszereplő, a kétes tehetségű piktor, a született hencegő egyben egy szánalomra és megértésre is méltó embertípus megtestesítője. A bűbájos városkában - az író nevezte így szülőhelyét - az ifjú bohémek szerelmi körtánca és baráti kavargása is „bűbájos", ám az elsőrangú jellemző erejű, fordulatos művészregény az ironikus kritikai elemeket sem nélkülözi. Az Egy ceruza története (1948) a háborús regények, illetve az ún. tárgytörténetek egyike. Míg A félbolondban a "boldog békeidők" utolsó felvonása elevenedik meg, itt az I. világháború befejező periódusa. Az a kegyetlen, várakozásteli - valójában már semmit sem ígérő - időszak, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia a fronton szenvedi el azt, aminek a hétköznapi, békés életszíntereken sem vehette volna elejét: az összeomlást. Mindezt egy ceruza (sőt: Ceruza) meséli el, az egyetlen, aki nem hagyja zavartatni magát a hatalmas világváltozástól

Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő / Pacsirta / Édes Anna
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kaffka Margit - Regények ​2.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Krúdy Gyula - Régi ​szélkakasok között
A ​Régi szélakakasok között négy fiatalkori, 1906 és 1909 között megjelent regényt tartalmaz: A podolini kísértettől az Andráscsik örökösén és A bűvös erszényen át a címadó kisregényig. Az anekdotázva elmesélt történetekben az olvasó jól megfigyelheti, hogy az erős Mikszáth-hatás miként halványul el és adja át a helyét Krúdy egyéni stílusának. A kezdetben lassú járású órák mind jobban átveszik az élet lüktetését, az évszázados pörök mögül elő-előtűnik a való Magyarország képe, a becsületben megőszült emberek a 48-as múlt féltve őrzött hagyományait szeretnék unokáikre áttestálni, a kisvárosi hangulatot szelíd humor színezi. Ezekbe a regényekbe is Krúdy-életek vannak bezárva. A fiatal Krúdy életei. Az ifjúsága. Amelyről így írt: "Amennyit írtam, amennyit szomorú voltam - az mind az én ifjúságom".

Krúdy Gyula - Nyolc ​regény
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Imre Kertész - Kadersizlik
Yazarın ​otobiyografik özellikler taşıyan romanı, on altı yaşındaki Yahudi asıllı bir Macar gencinin, babasını çalışma kampına yolcu etmesiyle başlar.

Déry Tibor - A ​kéthangú kiáltás
Déri ​Tibor négy ifjúkori regényét gyűjti egybe ez a kötet. A kéthangú kiáltás a Déry-életmű első szakaszának jellegzetes alkotása: lázas, zaklatott, expresszionista iheltésű hangjával, a fantasztikus elemek alkalmazásával az első világháborút követő évek hangulatát, a háborúban megcsömörlött és meghasonlott ember életérzését fejezi ki. Az Országúton az anarchikus társadalomellenesség regénye: a főhős, aki első személyében mondja el csavargásainak történetét, nem találja helyét a világban, egyéni lázadásban keresi a feloldódást a magány szorongató gyötrelmeiből. Dérynek ezt a regényét a szürrealista költészet formai vívmányainak mesteri áthasonítás jellemzi. A Pesti felhőjáték (mely először Az átutazó címmel jelent meg) groteszk szerelmi történet, egy különös, életidegen, de minden érzelmi és gondolati behatásra kivételesen fogékony pesti fiatalember tragikomikus kalandjainak és reménytelen magányának megkapó regénye. A Szemtől szembe - amelyet Déry már A befejezetlen mondat ujjgyakorlatának nevez - témájában és hangjában egyaránt sítlusváltozást jelez: az 1932-es berlini munkásfelkelés eposza, s egyszersmind kísérlet egy új, korszerű realista regényforma és ábrázolásmód kialakítására.

Madách Imre - The ​Tragedy of Man
First ​published in 1862, this is a translation of a Hungarian dramatic poem. The poem has been translated into more than 30 languages and staged at the Hungarian National Theatre in over 1400 performances.

Krúdy Gyula - Hét ​bagoly / Boldogult úrfikoromban
Krúdy ​Gyula olvasói az író legjelentősebb művei közt tartják számon e két regényt és méltán: a sajátos Krúdy-álomvilág, amelyet az író szembeszegezett ellenszenves korának ridegségével, mély költőiséggel tölti el őket. Ez a sajátos századvégi Krúdy-világ, amely az evés-ivás már-már szertartássá emelkedő örömeiből, a szerelem szépségéből és gyötrelmeiből épül ki, ebben a két műben ritka erővel és líraisággal nyilatkozik, meg, s a valóság egy-egy mozzanatához szorosabban és mélyebben kapcsolódik, mint a legtöbb Krúdy-regényben. Noha e két regény alakjai is az élet perifériáin élő emberek, örömük, bánatuk közvetlenebbül szól hozzánk, mintha csupán az író varázslatos hangulatteremtő ereje bilincselne le bennünket.

Ottlik Géza - Iskola ​a határon
Az ​író új regénye egyrészt szabályos diákregény, mulattató, néha tragikumba forduló diákcsínyekkel, ártatlan vagy borsos kamasztréfákkal, ugyanakkor jóval több is ennél: egy társadalom lélektani regénye. A Horthy-korszak leendő katonatisztjeinek neveléséről, a határszéli kadétiskoláról szól a regény, ahová az úrifiúkat küldik, hogy a legérzékenyebb kamaszkorban történő kínzatások és az embertelen fegyelembe való nevelés után legtöbben maguk is nevelőikhez hasonló kínzókká, fegyelmezőkké legyenek. Azaz: egy erkölcstelen társadalom áldozataiból ennek a társadalomban a védelmezői. Ottlik hitelesen és nagy művészettel ábrázolja ezt a testi-lelki terrort, aminek védtelenül ki vannak szolgáltatva ezek a kamaszok, és azt a folyamatot, amely odáig zülleszti őket, hogy ezt a természetellenes világot természetesnek és egyedül lehetségesnek fogadják el. A kadétiskola komor, baljós épülete a huszas évek ellenforradalmi Magyarországának szimbóluma - és a regény ennek a szimbólumnak társadalmi és erkölcsi tartalmát, valóságát mutatja be, ítéletet mondva fölötte.

Tokaji Zsolt - Hova ​mennek a kacsák?
A ​regény elsősorban a 16-18 éves fiataloknak íródott, azoknak, akiknek, akikről manapság nem szokás regényt írni. Az is igaz, hogy nagyon kényes és felelőség teljes feladat épp őket megcélozni egy olyan történettel, ami annál többet szeretne elmondani, mint amilyen üzeneteket az amerikai "Pite-jellegű" filmekben, vagy a "lebutított" lektűrökben szánnak nekik... A napjainkban játszódó regény főszereplője öt 17 éves középiskolás, akik egy különös, érzelmekkel teli kapcsolatba kerülnek egy 24 éves, pszichológia szakos lánnyal. A regény két idősíkon játszódik. A múlt eseményeit azon a beszélgetések a során ismerjük meg, melyet a három fiú és a két lány a szexuál-pszichológusnak készülő, és a szakdolgozatához anyagot gyűjtő Kilián Virággal folytat.

Grecsó Krisztián - Megyek ​utánad
"Hogy ​lehet gondolkodni, ha szép lányok jönnek?" Elfeledett, rejtőzködő utak hálózzák be a fülledt alföldi falu földjeit, ahol Daru, a kamaszodó fiú küzd bandavezéri pozíciójáért, az önbecsülésért és szerelemért: egyszóval az életéért. Ha ő nem menne végig ezeken az ösvényeken, elkopnának, beleolvadnának a határba, megszűnne valami hallatlanul fontos, és az emlékezet jóvátehetetlenül megsérülne. Daru élete, sorsa is ilyen: makacsul járja az érzelmek elágazó csapásait, múltban és jövőben, közben mindegyik kapcsolatában elveszít magából valamit, mindegyikbe belehal egy kicsit. Így válik felnőtté. A sebek, varratok és hegek sokasodnak, szíve talán kérgesebb lesz, de a legutolsó, okos és érett viszonyban is ugyanaz a szenvedély izzik, mint a legelsőben. Hogyan is lehetne jobban elmesélni egy ember életét, ha nem a szerelmei történetén keresztül? Erre, és saját boldog-boldogtalan pillanatainkra, éveinkre gondolunk, miközben Daru sorsával ismerkedünk. Jön utánunk, nem ereszt.