Öljétek ​meg Tévémacit!

Babiczky László - Szabadság ​tér 17.
A ​szerző számtalan beszélgetést folytatott az alapítókkal, a televíziós hőskorszak meghatározó személyiségeivel. A szemtanú szubjektivitását szakirodalom megjelölésével ellensúlyozza, megkönnyítve ezzel a későbbi kutatásokat is. A Magyar Televízió történetét a szerző elsősorban abból a szempontból vizsgálta, hogyan alakultak, miképpen változtak az intézmény műsorai. Könyvében csokorba gyűjtötte az MTV fesztiváldíjas alkotásait is. Ez a filmográfia sajnos nem teljes, hiszen az intézmény történeti gyűjteményének egy része elveszett. Babiczky a köztévé jelenlegi, korántsem irigylésre méltó helyzetét a közelmúlt történetébe ágyazva elemzi.

Sipos Balázs - Média ​és demokrácia Magyarországon
Milyen ​a politikai média a jelenkori Magyarországon? Miként hat a demokrácia működésére? Hogyan formálta a politikai kultúra, a politikai intézményrendszer és a múlt? Hogyan alakították a politikusok, a médiatulajdonosok, az újságírók, a médiafogyasztók és az új médiumok? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a könyv, amely a nyolcvanas évektől napjainkig követi a magyarországi politikai média történetét. Többek között ismerteti, hogy a Kádár-kori média milyen módon „készítette elő” az 1989/1990-es rendszerváltást, és hogy miért változott meg a médiarendszer azóta négy ízben is. Bemutatja, hogy a politikai médiát miként befolyásolta a politikai marketing, és a politikai klientizmussal együtt miként fordította el saját közönségétől, a választók közösségétől. Szól arról, hogy Magyarországon mi a hasonlóság a bulvár- és a tényfeltáró újságírás között, illetve arról: milyen összefüggések vannak a kelet-európai rendszerváltozások és a nyugati média hosszú évtizedek óta tartó átalakulása között. Sipos Balázs a Médiakutató és a Múltunk című folyóiratok szerkesztője, a Magyar médiatörténet a késő Kádár-kortól az ezredfordulóig, valamint A rendszerváltás és az újságírók című tanulmány- és interjúkötetek társszerzője. Önálló kötete: A politikai újságírás mint hivatás.

Honffy Pál - Moziban, ​képernyő előtt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Horváth Beáta - Mozgókép- ​és médiaismeret
A ​mozgókép- és médiaismeret tantárgy egyrészt az audiovizuális környezet kódjaival ismerteti meg a diákokat, erre építve a képi környezet alakítására, tudatos formálására, kritikus értékelésére tanít. Másrészt a média rendszerét, megnyilvánulásait, műfajait mutatja be, ezzel a nyilvánosságban való részvétel felelősségét alakítja ki. A Mozgókép- és médiaismeret című, a 8. évfolyam számára készült könyv célja a képolvasás és a nyilvánosságban való biztosabb mozgás technikájának megismertetése. A tankönyv törzsszövege a kerettanterv követelményeire épül: az elméleti részekben foglaltakat feladatok egészítik ki. Felépítésében a mozgókép- és a médiaismeret anyaga, beszédmódja határozottan elkülönül egymástól, mégis szervesen egymásra épül. A tankönyv a mozgókép esetében támaszkodik a gyerekeknek a médiumokból - elsősorban a televízióból - nyert tapasztalataira, vagyis az egyes problémák vizsgálatánál olyan feladatok is találhatók, amelyek arra ösztönzik őket, hogy az adott kérdést a tömegkommunikáció világában is figyeljék meg. A médiaismeret gyakorlataiban a tanulóknak már használniuk kell azokat a fogalmakat, amelyeket a megelőző fejezetek bevezettek. A szerző többszörös tantárgyi koncentrációval összekapcsolja az adott területeket a meglévő ismeretekkel. A tankönyvi anyag izgalmas világot mutat be, motiválja az olvasót az ismeretek élményszerű feldolgozására, egyúttal teljesíti a tantárgyi követelményeket is.

Ferenczi Krisztina - Előjáték ​a sajtószabadsághoz
A ​törvény maga hihetetlen munkával készült, és a végszavazásnál - egyetlen igen szavazat nélkül -dicstelen véget ért. A médiumtörvény, amit több mint két éven át próbáltak tető alá hozni, végül az első szabadon választott parlament egyik fájó tartozása maradt. Hogy miért történt így, arról reményem szerint többet megtud az olvasó, ha az interjúk végére ér. A médiáról - talán éppen e kötet megjelenésével egyidőben - az 1994. májusi választásokon megválasztott képviselők alkotnak majd törvényt. Hogy sikerült-e megérteniük és felhasználniuk az elfecsérelt esztendők tanulságait, s rendet teremt-e az új törvény az igencsak összezavarodott média-világban, ez a közeljövőben kiderül

Bogár László - Idegrendszerváltás
A ​magyar társadalom súlyos és egyre mélyülő válsága lassan bár, de mozgásba hozza azokat az energiákat, amelyek talán még visszahozhatják hazánkat történelmének egyik legfenyegetőbb lepusztulási lejtőjéről. Ahhoz azonban, hogy ez sikerüljön, olyan átfogó nemzetstratégián alapuló együttes cselekvésre van szükség, amely két előzetes feltételre épül. Az egyik az "elbeszélhetőség", a másik a "megbeszélhetőség". Kíméletlen nyíltsággal kell tehát elbeszélnünk azt, ami van, és megbeszélnünk azt, ami lesz. Ha ugyanis egy emberi közösség anélkül kezd el cselekedni, hogy elbeszélte és megbeszélte volna helyzetét és teendőit, akkor csak újabb, esetleg végzetes kudarcoknak teszi ki magát. Ebben az újabb kötetemben megpróbálom segíteni önmagunkat abban, hogy kicsit közelebb jussunk a múlt, a jelen és a jövő megértéséhez.

Ismeretlen szerző - Filmkönyvek ​könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csermely Péter - Tiranai ​lepel
Hát ​hányadik éve nyögünk már e miatt a borzalmas alak miatt, ezt mondja meg, aranyos Albán Úr! Hogy a szegény nyugdíjasnak úgy kell lepergetnie a kevéske napjait, hogy bármikor jöhet az Orbán Viktor, és akkor elvesz mindent, amit egy élet dolgos munkájával. Engem nem érdekel, hogy másoknak jobb lenne, ha ő kormányozna, sőt, az igazat megvallva, kecses kis Albán Úr, az sem érdekelne, ha nekem jobb lenne. Valahogy megszoktam már ezt a rosszabbul élést, drága Albán Úr, szerintem már egész jól is csinálom az elmúlt évtizedek rutinja végett, azt azonban nem akarom, hogy az Orbán ott vihorásszon a Parlamentben a korona körül. Én az egész politikából azt a részt szeretem a legjobban, amikor a választások estéjén pont kiderül, hogy megint leszavazták, és lehet kacagni a szomszédokkal, hogy na, az Orbánt mindjárt viszik a hátraujjú kabátban az őrök, hogy reggelig kaparja a falat. Ezek nagyon vidám pillanatok, csak sajnos elég riktán vannak, és eltelik közöttük rengeteg év, amikor csak a gond meg a nyomorúság szakad az emberre, meg az árak, amelyek egyre gyorsabb ütembe.

Gerő András - Éljen ​a magyar!
A ​szerző Ünnepi Könyvhét alkalmából megjelent új kötetében szaktudósi kompetenciáival megírt, de felelős közéleti értelmiségiként aktuális társadalmi vitákhoz hozzászólni kívánó, az utóbbi néhány évben született történelmi esszéit, publicisztikáit gyűjtötte össze. A három szerkezeti egységbe tagolt kiadvány első három írása a közelmúlt - véleménye szerint meghatározó - társadalomtörténeti örökségével, a "kétlelkű, részben államorientált" magyar kispolgárság genealógiájával foglalkozik. Ezt követően a demokratikus magyar állam működését érinti. Saját ügye (egy parkolási szabálysértés) kapcsán kibontakozó, a hivatalokkal folytatott levélváltásának dokumentumait fakszimile közölve mintegy alulnézetből érzékelteti a mai magyar államigazgatás működésének korlátait, majd két publicisztikájában az alkotmányosság helyzetét vizsgálja. Az utolsó cikkből a huszonegyedik századi magyar identitást megjelenítő képzeletbeli kiállításra, a Magyar Arcra vonatkozó javaslatát ismerhetjük meg.

Zsolt Péter - Hírnév! ​Jólét! VV!
A ​Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gondozásában megjelent kötet felelős kiadója a média- és hírközlési biztos, aki a könyv alapjául szolgáló kutatást is kezdeményezte. Zsolt Péter médiaszociológus szerző széles körű tudományos vizsgálat alapján elemezte a valóságshow műsorok hatását a szereplőkre, a nézőkre, és ajánlásokat ad a tartalomszolgáltatóknak – miközben rámutat morális felelősségükre is. A könyvet dr. Kováts Beáta alkotmánybírósági tanácsadó, Babocsay Ádám médiapszichológus, valamint a szerző mutatta be. A kiadvány egyúttal ajánlást ad a szülőknek, pedagógusoknak, társadalomszervezőknek, hogyan segítsék feldolgozni a látottakat az egyre fiatalabban tévéző gyermekek számára. Még Szalai Annamária (1961–2013) engedélyével indult el a tavalyi évben az a kutatás, mely alapjául szolgált a könyvnek, és egyúttal a kiadvány elkészülését is ő támogatta. Bodonovich Jenő hangsúlyozta, hogy az egyedi szemlélettel rendelkező kötet útmutatást ad ahhoz, hogy ezeket a műsortípusokat hogyan is kellene feldolgozniuk a nézőknek. Ez az első ilyen kísérlet arra, hogy könyv formájában nyújtsanak segítséget szülőknek, pedagógusoknak, valamint egyúttal visszajelzést adjanak a médiamunkatársaknak. A könyvben találunk utalásokat is arra vonatkozóan, hogy adott korosztályok szerint a nézők milyen valóságshow-kat néznének szívesen. Zsolt Péter elmondta, hogy a kutatás és egyúttal a könyv elsődleges célja az volt, hogy a nézők illetve a műsorkészítők még jobban egymásra találjanak, és megértsék egymást. Szerinte a közönségnek azt kell megtanulnia, hogyan fogadja be helyesen a látottakat, a gyártóknak pedig hasznos információkkal szolgálhat egy társadalomtudományi nézőpontból szervezett fókuszcsoport-kutatás.

Hartai László - Muhi Klára - Mozgóképkultúra és médiaismeret
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács András Bálint - A ​modern film irányzatai
A ​Modern film irányzatai című könyv az első olyan összefoglaló munka, amely átfogóan dolgozza fel az európai film hatvanas-hetvenes évekbeli nagy korszakát. Nem tételes filmtörténet, sokkal inkább összehasonlító forma- és eszmetörténeti áttekintés, gazdag képi illusztrációval és részletes filmográfiával. Kovács András Bálint úttörő vállalkozása az elmúlt évtizedek kiemelkedő filmművészeti törekvései és teljesítményei közt segít tájékozódni.

Árpa Attila - Ha ​én ezt a klubról egyszer elmesélem
Csúcsvezetők ​a süllyesztőben: Az RTL Klub gyorsan hulló igazgatói Káoszelmélet: Villámkarrier a magyar médiában Fenekek a címlapon: Sztárok, akiket az alkalom szült Vallomás: miért távozott a ValóVilág producere? A televíziózás legnagyobb hazugságai és bukásai.

Orosz Anett - Király Levente - RTL ​Klub Sztárkönyv
Ön ​is biztosan akart már tévésztár lenni, ha csak néhány percre is. Talán már kipróbálta a tükör előtt, hogyan nézne a kamerába, hogyan beszélne milliókhoz, hiszen nem nagy ügy: csak ott kell állni, és magyarul beszélni. Tessék, itt a lehetőség! Mit szólna, ha hajnalban kelne, és a Nap első sugarai helyett a Reggeli stúdiójának lámpái ébresztenék fel? Gyakorolhatná empatikus képességeit: álmos és lámpalázzal küzdő emberek ülnének Önnel szemben. Ezután öt perce lenne, hogy kiszedjen belőlük mindent, ami érdekes. Mindezt könnyedén és szórakoztatóan, hogy a tévénézők elhiggyék: érdemes ma is belekortyolniuk a kávéba. Ha már kellőképpen felpörögne, átballaghatna a Receptklubba, és az elmaradt reggelit főzéssel pótolhatná. Persze nem úszná meg egy rántottával: valószínűleg kimondhatatlan nevű ételt kellene elővarázsolnia a sütőből. Ha még nem izzadt volna meg eléggé, játszhatna a Telepartiban, persze a képernyőn innen. Ha valamelyik játékos házassági ajánlatot tenne élő adásban: mondja meg diszkréten, már foglalt. Ezek után joggal érezné, hogy Kell egy csapat, amiért cserébe megbirkózna egy seregnyi emberrel és kérdéssel - amiben az sem segítene, hogy tudja, Ön történetesen olimpiai bajnok bokszoló. Ha közben ráeszmélne, ereje nem az öklében, hanem mosolyában lakozik, vezethetné a Mónika Show-t vagy a Találkozásokat. Ha még bírná, beülhetne a Híradóba, ahol olyan neveket kellene hiba nélkül kimondania, amelyek helyett inkább a `mit sütsz kis szűcs`-öt ismételgetné percekig. Ezután egy üres szobában találná magát, a képernyőn hatalmas ciklonok és anticiklonok kavarognának a háta mögött, miközben épp azt latolgatná: holnap változékony, felhős vagy éppen csapadékos lesz az időjárás. És ha nem válna be, amit jósolt: jobb, ha nem megy másnap reggel piacra. Aztán a tartalékaiból futnia kell még néhány történetre, hogy aznap még Fókuszba kerülhessenek a sztorijai. A nap fáradalmait levezethetné a kvízprofesszor szorítójában, hátha épp ön avatna újabb milliomost, és mielőtt tényleg Barátok közt érezhetné magát, még jó lesz küldenie egy Üzenetet az éterbe. Könyvünk nemcsak arra keresi a választ, kiből, hogyan és miért lesz médiasztár, hanem arra is: hogyan változott meg annak az ötvenhét embernek az élete, akiket Ön az RTL Klubon láthat nap mint nap - már ha egyáltalán megváltozott. A tévéből már jól ismerheti őket - vagyis az arcukat, a hangjukat, a mozdulataikat. Reméljük, a könyv olvasásakor meglepetés éri, és azt mondja majd: ezt nem is gondoltam volna róla! Amikor pedig az utolsó oldallal is végez, és fölteszi a Sztárkönyvet a polcra, reméljük azt gondolja: pontosan ilyennek ismertem meg őket!

Ismeretlen szerző - Kor-Képek ​1989-1994
Az ​MTI Kor-Képek címmel indított fénykép-album sorozatának hatodik kötete, amely az 1989-1994-ig terjedő időszakot fogja át.

Catherine Bertho Lavenir - A ​demokrácia és a média a 20. században
Catherine ​Bertho Lavenir, történész, a clermont-ferrand-i egyetem és az Ecole Polytechnique tanára. A demokrácia és a média a 20. században cimű művében a politikai hatalom és a sajtó kapcsolatát vizsgálja az első világháborútól napjainkig. Könyvének alapvető kérdése, hogy a média, a "negyedik hatalmi ág" mennyiben felelős a torzulásaiért. Elemzésében nagy hangsúlyt fektet a sajtócenzúra különböző formáinak bemutatására, a totális rendszerek (német és olasz fasizmus) médiapolitikájára, egészen a modern televiziózás és újságirás manipulativ módszereinek kialakulásáig és működési mechanizmusának ábrázolásáig. A szerző a média alatt azonban nemcsak a nyomtatott és elektronikus sajtótermékeket érti, hanem vizsgálat alá vonja a fotográfia, a mozifilmek és a plakátok közvéleményre gyakorolt hatását is. Catherine Bertho Lavenir műve átfogó képet ad a 20. századi média fejlődésének történetéről, az újságírás, a rádió és a televízió eszközrendszerének és típusainak változásairól is. A klasszikus hírközlő tevékenység mellett nagy alapossággal mutatja be a bulvársajtó működésének jellemzőit, a mozi- és a később megjelenő tévéhíradók sajátosságait, vagy a magazinműsorok, az oknyomozó újságírás hatását korunk – és a mi korunk – közvéleményére. Vizsgálódási területe mindenekelőtt a francia, a német, a brit és természetesen az amerikai média világa. A kötetből megismerhetjük a sajtó szerepvállalását a század nagy történelmi sorsfordulóiban, a két világháborútól kezdve a Watergate-botrényon át a vietnami, kuvaiti vagy a koszovói konfliktusokig. Kitér napjaink új médiája, az internet szerepére is: mennyiben képes az új információhordozó megjeleniteni a "főáramtól" eltérő véleményeket?

Anthony R. Pratkanis - Elliot Aronson - A ​rábeszélőgép
Hogyan ​hirdessünk hatásosan? Hogyan védekezzünk a hatásos hirdetések ellen? Hogyan adjunk el jó terméket? Hogyan adjunk el rossz terméket? Hogyan álljunk ellen a kísértésnek, hogy megvegyük azokat a jó vagy rossz termékeket, amelyeket mindenáron ránk akarnak tukmálni? Hogyan adjunk el jó politikust? Hogyan adjunk el rossz politikust? Hogyan ne vegyük meg azokat a politikusokat, akiket mindenáron ránk akarnak tukmálni? Hogyan tartsunk hatásos beszédeket értekezleteken, gyűléseken vagy akár családi körben? Hogyan ragaszkodjunk álláspontunkhoz az értekezleteken, gyűléseken vagy akár családi körben tartott hatásos beszédek ellenére? Hogyan vegyünk rá másokat olyasmire, ami eszük ágában se volna? Hogyan ne vegyük rá önmagunkat olyasmire, ami eszünk ágában se volna? Hogyan válhat a nevelés propagandává? Hogyan válhat a propaganda neveléssé? Hogyan manipulálhatjuk embertársainkat? Hogyan állhatunk ellen a manipulációnak és a manipulátoroknak? Hogyan növelhető egy politikus vagy egy párt hitelessége? Hogyan láthatunk át a politikusok és a pártok hitelességét növelő trükkökön? Hogyan használhatjuk ki az emberek bűntudatát, szorongásait és félelmeit? Hogyan hányhatunk fittyet a bűntudatunkat, szorongásainkat vagy félelmeinket kihasználókra? Hogyan szervezhetünk hatásos kampányt? Hogyan állhatunk ellen a hatásos kampánynak? E könyv a fenti kérdésekre keresi (és gyakran találja meg) a választ. A két amerikai szerző világhírű szociálpszichológus. Tudományáguk azt kutatja: hogyan viselkedik az ember csapatban, csordában, kis és nagy közösségben - egyszóval: társadalomban. Aronson főműve, A társas lény, Magyarországon is nagy siker volt, négy kiadásban fogyott el. A rábeszélőgép egyszerre szórakoztató olvasmány és közhasznú kézikönyv a meggyőzés mindennapos mesterségéről, annak elméletéről és gyakorlatáról; élvezetes stílusban, a témába vágó karikatúrákkal.

Kovács András Bálint - Film ​és elbeszélés
A ​film- és kommunikáció oktatásával foglalkozó szakirodalom a legutóbbi időkig alig-alig volt hozzáférhető magyar nyelven, pedig a köz- és felsőoktatásban egyre nagyobb az érdeklődés a média szakok iránt. A film- és kommunikáció kutatására, oktatására és tanulására szakosodók nagy száma jelzi, hogy megjelent az a „kritikus tömeg”, amely magyar nyelvű tankönyvet és szakirodalmat igényel. A tömör és közérthető nyelvezetű tankönyv sokoldalúan világítja meg a narratológia alapgondolatát, jól megválogatott példákon mutatja be állításai helyességét. Elemzései feltárják, hogy mennyire eltérnek egymástól a szövegszerűen megformált elbeszélt változatok a képi elbeszélésben. A tanulságos filmelemzések a nem szakértő olvasónak is elégséges szakmai betekintést nyújtanak.

Bajomi-Lázár Péter - Média ​és politika
Miért ​nem szilárdult meg az 1989-1991-es rendszerváltások után a média szabadsága a kelet-közép-európai posztkommunista demokráciákban, köztük Magyarországon? Milyen eszközökkel igyekeznek a politikai és az üzleti elitek befolyásolni a médiát? Milyen defektusok jellemzik a régió országainak nyilvánosságát? Milyen hatást gyakorol az információ-technológiai forradalom a nyilvánosságra? Egyáltalán: mi lehet a szerepük a nyilvánosság intézményeinek egy demokratikus társadalomban? Hasznos vagy haszontalan fórumai-e a sokszor kárhoztatott kereskedelmi médiumok a társadalmi nyilvánosságnak? Az itt kötetbe szerkesztett, frissített és bővített formában közölt tanulmányok ezekre a kérdésekre keresnek választ. Egyúttal olyan médiapolitikai javaslatokat is megfogalmaznak, amelyek célja a nyilvánosság ezen keresztül pedig a demokrácia minőségének javítása. Bajomi-Lázár Péter (1969) az Oxfordi Egyetem Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Tanszéke Média és demokrácia Közép- és Kelet-Európában kutatócsoportjának tagja, a Budapesti Gazdasági Főiskola Társadalmi Kommunikáció és Média Intézeti Tanszékének tanára. A Közép-európai Egyetemen politikatudományból szerzett doktori fokozatot. Korábbi könyvei: Közszolgálati rádiózás Nyugat-Európában (2000), A magyarországi médiaháború (2001), Sajtó, szabadság. Médiapolitikai alternatívák (2004), Média és társadalom (2008).

Kovács Vince - A ​Frei-Dosszié titkai
Ez ​a könyv nem jöhetett volna létre, ha 1996. január 2-án Urbán Tamás kollégám nem visz "Testközelbe" Bessenyei István producerrel. A stábot rajta keresztül ismertem meg. Köszönet érte. Nem mehetek el szó nélkül a Blikk egykori főszerkesztője, Ligeti Nagy Tamás mellett sem, aki az első perctől kezdve támogatott engem. Tőle kaptam a legfontosabb tanácsot, ami arra irányult, hogy miként alkossam meg a kéziratot: "Írj úgy, mintha egy cikket készítenél, csak egy kicsit vedd hosszabbra a figurát." - Hát hosszabbra vettem. Így sikerült. A Frei-Dosszié kulisszatitkait nem ismerhettem volna meg a Frei-Dosszié munkatársai nélkül. Köszönöm, hogy sok-sok ezer újságíró közül engem kértek fel erre a feladatra. Mindazoknak köszönöm a segítségét, támogatását és biztatását, akik hittek bennem és abban, hogy olyan könyvet írok, amely legalább olyan jó, mint maga a műsor. Külön köszönet illeti a szüleimet és Gyöngyömet, az ő mérhetetlen szeretetük mindvégig bearanyozta az írás perceit.