Regényes ​váraink

Csorba Csaba - Legendás ​váraink
A ​Regélő váraink című könyv példátlan sikere után, újabb kilencvenhárom vár története. Megismerhetjük valós históriájukat, de a hozzájuk fűződő regéket, legendákat, anekdotikus történeteket és mai állapotukat is.

Csorba Csaba - Regélő ​váraink
A ​kötet szerzője kisgyermekkora óta a várak szerelmese. Csaknem négy évtized barangolásainak eredmény ez a könyv. A történelmi Magyarország legnevezetesebb várainak legendái, a valóságos történelmi múlt elevenedik meg a lapokon. A felvidéki Pozsony, Árva, Murány, Krasznahorka, a kárpátaljai Munkács és Huszt, az erdélyi Hunyad, Bálványos, Déva, az alföldi Arad, Gyula, Várad, Ónod, északabbra Nógrád, Eger, Diósgyőr és Sárospatak, a Dunántúlon Visegrád, Veszprém, Sümeg, Fraknó, Kőszeg, Szigetvár és Csáktornya, az ország hajdani két "kapu"-vára, Dévény és Nándorfehérvár, összesen több mint félszáz vár sorsa tárul elénk, szövegben és múlt századi metszeteken. Egy évezred szól hozzánk, a történelmünk...

Zolnay László - Az ​elátkozott Buda / Buda aranykora
"Ötödik ​évtizede foglalkoztat a történelem. Negyedik évtizede foglalkozom Buda középkori történetével. Még 1949-ben úgy alakult a sorsom, hogy évekig részt vehettem a Buda vári palota régészeti feltárásain. Már akkoriban felmerültek bennem olyan várostörténeti felismerések, hipotézisek, hagyományokban való kételyek, amelyeket utóbb - kényszerű, de hasznos vidéki, egri s esztergomi múzeumi évek után -, 1967-től fogva, immár mint a budai ásatások irányítója realizálhattam, s vehettem újabb vizsgálódások alá. Mivel számomra csak az az ismeret vagy hipotézis valós, amelyet kifejezek, feltevéseimet azonnal megfogalmaztam s publikáltam. Ezek időnként vitát váltottak ki. E kötetemet budai régészeti kutatásaim összefoglalásának szánom. Munkálkodásom során tán a leglényegesebb eredmények érzem annak a csak az 1970-es években igazolt feltételezésemnek realitását, amely szerint a budai Várhegyen már a szent királyok korától a tatárjárásig állt a vizekkel övezett Pest város jobb parti faluja, agrártelepe. (1974-ben ennek a kutatása vezetett archeológiai munkám döntő mellékeredményére, a budai szoborgaléria szerencsés felfedezésére). Megítélésem szerint sikerült a rezidenciális Buda korai helyrajzának, telepítése történetének és a királyi palota építéstörténetének szabatosabb meghatározása is. Sajnos, néhány más ásatási kezdeményem - a Táncsics Mihály utcai régebbi királyi nagykúria s vele a Szent Márton-házikápolna, a XV. századi kéthajós zsinagóga és a Ságvári-ligeti pálos főkolostor feltárása - kívülem álló okokból - régészeti torzó maradt. Ezeknek befejezése a jövő feladata. Munkámat az elődök s a kortárs régészek-történészek eredményeibe ágyaztam bele, s képekkel, valamint szövegemben igyekeztem megrajzolni a budai középkor művelődéstörténeti hátterét is."

Róna-Tas András - A ​honfoglaló magyar nép
Tartalom Előszó ELSŐ ​RÉSZ: MÓDSZERTANI BEVEZETÉS Bevezető Alapfogalmak, módszerek Történelem, őstörténet, korai történelem Nép, etnikum, nyelv, népnév, kultúra, nemzet Időrend és időrendi megállapítások A földtörténeti korszakok A növényföldrajzi övezetek A kő- és a fémkorszakok Néhány világtörténeti koordináta Időrend és időtartam A természettudományok szerepe az időrend megállapításánál A kormeghatározás Az eredetmeghatározás A környezetmeghatározás A termelés és a technika meghatározása Egyéb segédtudományok az időrend megállapításánál Az éremtan A régészet A nyelvészet Irodalom A források A forrás fogalma A forráskritika Az írott források A bizánci források A latin források A szláv források A középiráni források A muszlim szerzők által írt források A szír források Az örmény források A grúz források A török források A tibeti források A kínai források A héber források A nyelv mint forrás A régészeti források A néprajzi források Az antropológiai források Irodalom A rokonok A nyelvrokonság Az uráli nyelvek és népek Az alapnyelv A szamojéd nyelvek és népek Az obi-ugor nyelvek és népek A permi nyelvek és népek A volgai finnugor nyelvek és népek Kihalt finnugor nyelvek és népek A balti finn nyelvek és népek Irodalom A szomszédok A régi indoeurópai nyelvek és népek Az indoeurópai nyelvek kialakulása és korai vándorlások A tochár nyelv és nép Az iráni nyelvek és népek Az alánok A krími gótok A hsziungnuk és a hunok A régi török népek Az ogur népek megjelenése és az avarok A szabirok A zsuanzsuanok és az európai avarok A türkök Európában A bulgárok A kazárok A besenyők A szláv népek A déli szlávok Az alpesi és a nyugati szlávok A pannóniai szlávok, a morvák és a szláv térítés A keleti szlávok és a kijevi Rusz Irodalom MÁSODIK RÉSZ: A HONFOGLALÁS A magyarság nevei az államalapításig A népnevek, sajátosságaik és eredetük Türk Onogur, ungar, hungarus Szavarti aszfali Baskír Madzsgar Magyar A magyarság egyéb nevei Szkíta Hun Avar Egyéb nevek Történeti összefoglalás Irodalom Őshazák és népvándorlás Általános kérdések Az előmagyarság vándorlásai A magyarság vándorlása az Uráltól a Kárpátokig Irodalom A honfoglalás Az avarok a Kárpát-medencében A honfoglalás történeti előzményei A Kárpát-medence a honfoglalás előestéján A magyarok Etelközben A honfoglalás Irodalom A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyar törzsszövetség neve Politikai szervezet Társadalmi szervezet Gazdálkodás Vallás, műveltség, kultúra Irodalom A magyarság beilleszkedése Európában A népek beilleszkedése, a középkori népalakulások típusai A magyarság harmadik beilleszkedése Irodalom Összefoglaló áttekintés Újabb kutatások és tanulmányok A korai magyar történelem kutatásának áttekintése A legkorábbi magyar krónika és a Levedi-kérdés Irodalom A történeti hagyomány, Attila és a hun-magyar rokonság Irodalom A keleti magyarok, a baskíriai törzsnevek és Jugria Irodalom A székely rovásírás Irodalom

László Gyula - Múltunkról ​utódainknak I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Veress D. Csaba - Várak ​a Bakonyban
A ​Dunántúl északkeleti térségében – a Duna-kanyartól a Balatonig – húzódó hegyvonulatok: a Pilis, a Gerecse, a Vértes, a Bakony és a Balaton-felvidék ősidőktől napjainkig jelentős akadályt képeztek a kelet-nyugati és a nyugat-keleti irányba vonuló seregeknek. A hegységek találkozásánál keletkezett horpadások természetes útvonalai voltak a nagy tömegeket megmozgató felvonulásoknak. Az ellenséges hadak feltartóztatására és a lakosság védelmére az itt élők lezárták ezeket az útvonalakat, átjárókat. Sáncokkal, várakkal, erődítményekkel – és a bennük meghúzódó védőseregekkel – igyekeztek feltartóztatni, útját állni, felvonulását zavarni a támadó ellenségnek. A természetes útvonalak megkerülése lehetetlen volt: Északkeleten a Duna, délnyugaton pedig a Balaton és Kis-Balaton közel száz kilométeren át húzódó víz- és mocsárrengetege tette lehetetlenné az előnyomulást. A könyv azon várak történetével és hadtörténetével foglalkozik, amelyek a XVI-XVII. században a török hódító törekvések fő irányába estek, s amelyek megtartása rendkívül fontos volt mind a Királyi Magyarország, mind az osztrák örökös tartományok biztonsága szempontjából. A tárgyalt korban Magyarországon két – társadalmi szerkezetében különböző – világ találkozott és másfél százados együttélésre kényszerült. A Habsburgok is és a törökök is itt védték birodalmuk belső területeit, ami folytonos háborút, csatározást és portyázást eredményezett. A kor szülöttei szenvedtek a háború pusztításaitól, de ugyanakkor az ellentétes érdekek és törekvések szorításától is. A szerző a Bakonyban épült veszprémi, pápai és palotai vár hadtörténetének leírásával reális képet ad a kor „háborús” és „békés” eseményeiről, és ha csak egy viszonylag kis területre kivetítve is, de szemléletesen mutatja be a folytonos háborút és csatározást, az egyezkedést és a megalkuvást, a hősi tettet és a gyávaságot, a csapások és portyázások pusztításától szenvedő népet. Plasztikusan ábrázolja a magyar végvári hadinép mindennapi életét és sok érdekes részlettel bővíti eddigi ismereteinket. A Bakonyban kiépített várak hadtörténetének, a török háborúkban és a Rákóczi-szabadságharcban való szerepének szemléletes leírása érdekfeszítő és tanulságos olvasmány.

Ismeretlen szerző - Török ​hadak Magyarországon 1526-1566
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Vártúrák ​kalauza II.
Útikalauz-sorozatunk ​e régóta hiányzó kötete megismerteti a dunántúli várak, várromok színes történetét, a várakhoz vezető turistautakat.

Kubinyi András - Nándorfehérvártól ​Mohácsig
A ​jeles történész kötetében olyan korábban már publikált tanulmányai kaptak helyet, melyek az 1456 és 1526 közötti időszak magyar hadtörténetének témakörében fogantak. Bevezetésként a nándorfehérvári diadalról, annak körülményeiről és következményeiről olvashatunk. Ezt követően Mátyás király és Jagelló-házi utódai hadügyének logisztikai kérdései kerülnek terítékre, majd a korszak vár- és várostörténetébe nyerhetünk betekintést. Megtudhatjuk, melyek voltak hazánk legfontosabb végvárai, milyen hatással voltak a háborúk a jelentősebb magyar városok életére, milyen plusz terheket rótt a polgárságra a hadakozás finanszírozása, sőt, olyan érdekességeket is, hogy miként fegyelmezték a katonákat Mátyás hadseregében, vagy milyen ügyek tartoztak a királyi kapitány hatáskörébe. Olvashatunk a fejérkői jobbágyok 1520 körüli megmozdulásairól, az 1523-as Szávaszentdemeter-Nagyolaszi térségében magyar győzelemmel végződő csatáról, Szulejmán szultán állítólagos békeajánlatáról és a mohácsi csata előzményeiről, megismerhetjük a 16. század eleji magyar hadsereg sajátosságait, a külpolitikai eseményeket, illetve a nemességnek a török veszélyhez való viszonyulását. Az utolsó fejezetben a szerző Elkerülhető volt-e a középkori Magyar Királyság bukása? című eszmefuttatása kapott helyet. A kiadványt rövidítésjegyzék, a tanulmányok első megjelenési helyének listája, személy- és helynévmutató, angol és német nyelvű összefoglalás zárja.

Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András - Magyarország ​története 1301-1526
A ​kötet Magyarország történetének 225 esztendejéről ad átfogó képet. 1301-ben, amikor a történet indul, az ország mélyponton volt, az állami egység csak névlegesen létezett, a tartományokra szakadás, a felbomlás tényleges veszélye fenyegetett. 1526. augusztus 29.-én, amely nappal a könyv befejeződik, a mohácsi csatavesztéssel megásták a középkori magyar állam sírját, s az hamarosan részekre bomlott. E két dátum között - a baljós indulás és a tragikus végkifejlet ellenére - a magyar történelem két fényes évszázada húzódik meg. Ez idő alatt Magyarország a térség regionális nagyhatalma volt, amely belső szerkezetében is óriási fejlődésen ment keresztül, sok mindent behozva abból a történelmi hátrányból, amely Nyugat-Európával szemben fennállott. A könyv részletesen bemutatja a késő középkori Magyarország gazdasági, társadalmi és művelődési viszonyait. A helyzetnek, a lehetőségeknek megfelelően e hosszú történelmi kor olyan, egymástól homlokegyenest eltérő karakterű, de egyaránt nagy formátumú uralkodókat termett, mint az ország szívós aprómunkával felépítő Károly Róbert, a szélrózsa minden irányában hadakozó Nagy Lajos, a császári címet megszerző Zsigmond vagy a törökverő Hunyadi János fiaként trónra került Mátyás. A könyv 225 év alatt az ország élén állt hét dinasztia tetteiről a falvak és városok népének mindennapi életéig széles tablót rajzol, monografikus áttekintést ad Magyarország 1031-1526 közti történetéről.

Engel Pál - Beilleszkedés ​Európába a kezdetektől 1440-ig
Vajon ​lehetséges-e ideológiai-politikai előírások és propaganda nélkül nemzeti történeti szintézist írni? Vajon milyen az a nemzeti történelem, amelyik nem a közjogi, párt- és államhatalom alakulására, vagy éppen az osztályharcos szemléletre építi a múltat? Egyáltalán lehet-e másként írni és beszélni a múltról, mint ahogy ezt addig tettük? Annak a harmadfél évszázadnak a története, melyben a magyarság sorsát részben a török fenyegetés, részben az akkori világ két legerősebb birodalma - a török és Habsburg - közé szorultsága határozta meg, különösen alkalmas a kérdések megválaszolására. A szerző az eseménymenetet követve részletesen elemzi és bemutatja a demográfiai, etnikai, gazdasági és társadalmi fejlődést. Célja, hogy az eddig szétválasztott és elemekre bontott történelmet, az egykoron szétválaszthatatlanul együvé tartozó elemek egységét helyreállítsa. 3 kötet (szerk. Glatz Ferenc): I. Engel Pál: Beilleszkedés Európába a kezdetektől 1440-ig II. Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás 1440-1711 III. Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás 1711-1867

Ismeretlen szerző - A ​magyarságtudomány kézikönyve
A ​tudományos ismeretterjesztés új vállalkozása A magyarságtudomány kézikönyve című kötet. A szerzők nem kisebb célt tűztek maguk elé, mint hogy a lehető legtömörebben foglalják össze ismereteinket Magyarországról és a magyarságról. Így kerültek a kötetbe a hungarológia fogalmát és témakörét tág szemhatárral megrajzoló tanulmányok, amelyek a magyar nyelv sajátosságait, nyelvi rokonságunkat, történelmünk viharos századait, irodalmunk és művészeteink európai léptékét, népi kultúránk mindmáig kiapadhatatlan forrásvidékét - például a szokás- és hitvilágot - tekintik vizsgálatuk tárgyának. Kósa László, Kiss Jenő, Gergely András, Kőszeghy Péter, Szegedy-Maszák Mihály és Szemerkényi Ágnes a legújabb tudományos felfogásokat közvetítik a tájékozódni kívánó hazai olvasóknak és a világban szétszóródott magyarságnak.

Feuerné Tóth Rózsa - Margitsziget
Előszó A ​sziget történetének legelső adatai a római uralom koráig nyúlnak vissza. Az itt talált legrégibb emlékek: rommaradványok, feliratos kövek, pénzek, az i. sz. II-IV. századból arra utalnak, hogy a római birodalom Pannonia provinciája a mai Margitsziget területét is magába foglalta. A kiásott római temető, a sírkövek feliratai valószínűsítik, hogy nemcsak helyőrség volt itt, hanem állandó lakosság is megtelepedett. A sziget római kori rommaradványairól a középkori esztergomi érseki és a Johannita várak körüli múltszázadi régészeti kutatások számolnak be. Ma már ezeknek a maradványoknak nyoma sem látszik. De a pusztítást nem lehet egyedül a legújabb kor bűnéül felróni, már ezt megelőzőleg sem sok emlék hirdette a római kultúra fényét. Amint azt a sziget egyházi épületeibe beépített római köveken látjuk, a XIII-XVI. század építkezései gondosan hasznosították a letűnt idők építészeti hagyatékát.

Csorba Csaba - László János - Kolostorok ​Magyarországon
László ​János és Jászai Balázs földi és légi fotóival, Csorba Csaba rövid kolostor-történeteivel jelent meg egy hazánk legjelentősebb rendházait bemutató kötet. Időben Pannonhalmától Majkig, azaz a 10.-től a 18. századig, térben pedig Soprontól Sátoraljaújhelyig terjed a könyvben tárgyalt 23 klastrom. Mint az előszóból megtudjuk, mai kolostor szavunk nyelvújítási kifejezés 1784-ből. A hazai bencés főapátságot, Pannonia szent hegyén, még Géza fejedelem alapította, több mint ezer évvel ezelőtt. Kiváltságokkal már fia, I. István látta el 1002-ben. Ugyanő alapította Pécsvárad és Bakonybél bencés monostorait is. Utódai sem maradtak el tőle: I. Endre 1055-ben a Balaton mellett, Tihanyban. A későbbi Szent László pedig 1091-ben Somogyváron hozott létre apátságot. Bemutatja a könyv a kevésbé közismert Kaposszentjakabot, az egyik legrégebbi magánkezdeményezést, Győr nembeli Ottó nádor 1061-es alapítását. A további monasztikus rendek kolostorai közül szerepel a könyvben a monumentális türjei premontrei rendház is, a hasonló nevű nemzetség monostora. Egyik legszebb Szent László-freskónk csodálható meg benne. A ciszterciek kolostorai közül például a középkori bélapátfalvit láthatjuk a kötetben. Az ország egyik legjelentősebb középkori épületegyüttese volt a IV. Béla által alapított margitszigeti domonkosrendi apácakolostor. Képei között láthatunk egy felvételt a sziget helyreállított premontrei kolostor-templomáról is (erről a szövegben nem esik szó). Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a pálosok voltak. Hét kolostorukat is bemutatja a kötet Pécs-Jakabhegytől, a IV. László király által alapított Pilisszentléleken át, az alapítója, Kinizsi Pál sírhelyének is helyt adó Nagyvázsonyig. A ferencesek városi kolostorai általában a középkortól napjainkig fennmaradtak Soprontól, Jászberényen át Szegedig. A világ zajától elvonult kamalduli remeték majki barokk épületegyüttese a bemutatott kolostorok legfiatalabbika. Persze az Árpád-kori klastromok némelyikét is komolyan átépítették, mint azt a világörökség részeként nyilvántartott Pannonhalma esetében láthatjuk. Az esztétikus megjelenésű, csodálatos képanyaggal illusztrált áttekintés részletes és színes képet nyújt a hazai kolostorok múltjáról. Jó szívvel ajánlható a történelem és a műemlékek iránt érdeklődők figyelmébe.

Takács Tibor - Felvidéki ​várak
A ​Zrínyi Kiadó vártörténeti sorozatának legújabb kötete a felvidéki várakba kalauzolja el az Olvasót. Mondák, nevezetes várakhoz fűződő romantikus történetek nyomán kel új életre a felvidéki táj ezerarcú szépsége és a hősi küzdelmeket idéző korok hangulata.

J. E. Kaufmann - H. W. Kaufmann - Középkori ​várak
A ​középkor várai manapság is sokakat érdekelnek, egyfelől mert szinte valamennyi építészeti remekmű, másfelől mert a történelemben fontos szerepet játszottak. Könyvünkben J. E. és H. W. Kaufmann erődszakértők és Robert M. Jurga rajzolóművész összevegyítették az európai forrásokat és személyes megfigyeléseiket, hogy megfessék a korszak katonai építészetének egyedülálló portréját. Tudományos alapossággal tárgyalják azt a folyamatot, amelynek során a középkori várak magukba olvasztották a római kori, az európai és a közel-keleti erődítmények jellemző elemeit, továbbá részletesen áttekintik a Brit-szigetek, Írország, Franciaország, Németország, a mór uralom alatt álló Ibéria, továbbá Magyarország, Lengyelország, Oroszország, illetve a Közel-Kelet muzulmán és keresztes várait és megerődített városait. A kötet ismerteti a várak és más, fallal védett létesítmények eredetét és fejlődését, főbb alkotóelemeiket, és széleskörűen tárgyalja a támadó és védelmi eljárásokat, stratégiákat, valamint a korszak folyamán használt ostromeszközöket, amelyeknek megjelenése az építmények többszöri, jelentős módosításához vezetett. A szöveget kísérő, kétszáznál is több fénykép és a mintegy háromszáz aprólékosan kidolgozott vázlat segítségével még mélyebb betekintést nyerhetünk a várak, erődök és megerődített városok jellegzetességeibe.

Kelemen László - Országismereti ​kézikönyv
Az ​Országismereti kézikönyv harmadik kiadásának megírására az ország művészettörténeti emlékeiben és természeti értékeiben 2001 óta történt változások követése, valamint e könyv iránti jóleső érdeklődés késztetett. Felépítése változatlan. Számozásuk sorrendjében a nyolc főközlekedési, illetve az abból kiágazó útvonalakon haladva tárgyalja a látnivalókat. Tartalmában bővebb, az előző kiadás 770 címszavával szemben 970, a 130 kép helyett 164 és egy térkép könnyíti a tájékozódást. Ez újabb kiadást is ajánlom az idegenvezetőknek, utazási irodák program-összeállítóinak, iskolai kirándulást szervező pedagógusoknak és az egyéni utazás híveinek. A szerző

László Gyula - Őseinkről
A ​neves régészprofesszor tudományos vitákra serkentő, de a nagyközönség számára is élvezhető, őstörténetünkről, az avarokról, a honfoglalókról és utódaikról szóló tanulmányait jól egészítik ki önmagáról és halott barátairól írott közvetlen hangú vallomásai.

Kiss Gábor - Erdélyi ​várak, várkastélyok
A ​magyar történelem sorsdöntő eseményei közül jó néhánynak volt a színhelye Erdély, e hétbástyás címerű tartomány, amely a török korban a leginkább őrizte a magyar önállóságot. Fontos történelmi szerepét várak, várkastélyok, templomerődök sokasága jelzi. Ezek az építmények egyben a legidőállóbb bizonyítékai a magyarság magas színvonalú kultúrájának azon a területen, amelynek értékeit hosszú időn át a pusztulás, a tudatos elpusztítás réme fenyegette. Szerencsére az a korszak elmúlt. Kiss Gábor óriási ismeretanyagot átfogó, az ízes nyelvezetű eredeti forrásokat bőven idéző munkájának második kiadását már nem csupán a minél többet tudni akaró olvasónak ajánlhatjuk, hanem az utazóknak is, akik a jövőben feltehetőleg egyre többen keresik majd fel az itt bemutatott történelmi-kultúrtörténeti emlékhelyeket. Reméljük, Erdély lakói is örömmel olvasnak majd szűkebb hazájuk építészeti remekműveiről, hiszen ezek megmaradása a múltban és a jövőben is elsősorban az ő érdemük.

Németh György - Ritoók Zsigmond - Sarkady János - Szilágyi János György - Görög ​művelődéstörténet
A ​először 1967-ben, majd átdolgozott formában 1981-ben megjelent A görög kultúra aranykora című kötet szerzői, Ritoók Zsigmond, Sarkady János és Szilágyi János György - szakterületük nemzetközileg is elismert kutatói - azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a mai olvasókkal megismertessék az ókori görögség művelődéstörténetét. A Görög művelődéstörténet Németh Györggyel kiegészült szerzőgárdája ugyanezt teszi, de jóval nagyobb terjedelemben és kitágítva az időhatárokat a bronzkortól a Kr. e. 4. századig tartó ezer évre. A szerzők a legújabb kutatások eredményeit is felhasználják, hírt adnak például a 2005-ben megtalált Sapphó- és Archilochos-papiruszokról is. A történelmi, művészet- és irodalomtörténeti fejezeteken kívül a könyv beható filozófia- és gazdaságtörténetet is ad, és megismertet a hétköznapi élet világával, a nők, a gyerekek és a polgárjoggal nem rendelkező rétegek életével is. A képekkel gazdagon illusztrált kötetet részletes kronológia és névmutató teszi könnyen használhatóvá.