A ​nesztoriánus kereszténység

Bartha Antal - A ​magyar nép őstörténete
A ​magyar nép őstörténetéről számos elmélet született. Választhat az olvasó. Ízlése, vágya szerint fogadhatja el a szibériai, bronzkori andronovói kultúrát indoiráninak, ősiráninak, szamojédnak, ugornak, előmagyarnak. Az isim - toboli, dél-uráli vaskori szargati kultúrát iráninak, szkítának, szarmatának, szamojédnak, ugornak , magyarnak... Csak ennyiféle megfejtés lehetséges? Tudomány-e a magyar őstörténet?" A szerző válasza erre a kérdése: igen! Az önkényes értelmezések garmadája nehezíti ugyan a tudományos értékek felismerését, de tudós nemzedékek munkája eredményének összefoglalása ez a mű, s mint ilyen, a jelenleg elfogadott leghitelesebb leírás.

Raffay Ernő - Politizáló ​szabadkőművesség
Raffay ​Ernő szabadkőműves témakörben megjelenő harmadik, talán az eddigi leginkább érdekfeszítő kötetét tartja kezében az olvasó. A szerző – folytatva korábbi gyakorlatát – egyedülálló levéltári kutatásaival nemcsak a magyarországi titkos társaság szándékait és célrendszerét tárja fel, hanem új megvilágításba helyezi a 20. század első két évtizede Magyarországának történetét. Nem túlzás azt állítani, hogy munkája teljesen átrajzolja a Trianont megelőző időszakról kialakult képet. A Politizáló szabadkőművesség című új kötetből megismerhetjük a magyarországi szabadkőművesség radikalizálódásának következő állomását, a Jászi Oszkár nevével fémjelzett Martinovics páholy létrejöttét és tevékenységét, s hosszú oldalakon át olvashatjuk ama súlyos állítás bizonyítékait, mely szerint: a baloldali radikálisok célja nem volt más, mint a magyar keresztény nemzetállam megdöntése. A könyv nemcsak az eszme- és politikatörténeti folyamatokat mutatja be, hanem a radikális vonal elfogadott és meghatározó személyiségeit is, akik politikai szerephez Károlyi Mihály kormányában, illetve az azt követő kommunista diktatúrában jutottak. Feltárul szemünk előtt, hogy a Tanácsköztársaság szellemi előkészítése éveken keresztül folyt, az nem „a semmiből ugrott elő” 1919. március 21-én. A titkos társaság tevékenységével akarva-akaratlanul hozzájárult a vörösterrorhoz és bizony a Magyar Királyság széthullásához is.

Raffay Ernő - Harcoló ​szabadkőművesség
A ​magyar történelem 19. század végi és 20. század elejei korszakát átírják azok a dokumentumok, amelyek a gerincét adják Raffay Ernő Harcoló szabadkőművesség – küzdelem a katolikus egyház ellen című új könyvének. A tudományos munka zömében eddig soha nem publikált levéltári forrásokkal mutatja be azt, hogy a különféle erők miként szállják meg az 1890-es évektől a szabadkőműves szervezetet. Ismerteti, hogy ezt követően a titkosan működő társaság saját szabályzatait és a legtöbb korabeli vonatkozó magyar törvényt megsértve politikai szerepvállalásba kezd, amelynek egyetlen fő célja: a keresztény magyar állam megdöntése. Miután ennek egyik legfőbb támasza a katolikus egyház, így soha nem látott küzdelemben próbálják ellehetetleníteni, lejáratni és megsemmisíteni a legnagyobb keresztény erőt. Megtudhatjuk, hogy kik állnak a küzdelem élén és a hátterében, kik lesznek a szövetségeseik és azt, hogy a zsidóságnak milyen szerepe van a sikeres stratégiában. A könyv a Szabadkőművesek Trianon előtt című munka folytatása.

Kiszely István - A ​magyarság őstörténete I-II.
Egy ​életen át gyűjtöttem az adatokat a magyar őstörténet megírásához, hogy éltem alkonyán leírhassam mindazon ismereteket, amelyekhez eddig eljutottam. Persze ez még közelről sem a teljes igazság, de úgy gondolom, hogy afféle arra vezető út. Megadatott számomra, hogy bejárhassam Ázsia Szívét, eljuthattam a hunok-lakta területekre és oda, amelyekről elődeim csak álmodoztak, vagy amely területeket csak irodalomból idézgettek. Hozzájutottam kínai, ujgur, ősi türk és kaukázusi forrásokhoz, gyűjthettem embertani, zenei , néprajzi, nyelvi és irodalmi adatokat és megadatott a legtöbb, ami egy embernek megadathat: több egyetemen taníthattam a magyar őstörténetet. A tanítás alkalmával megdöbbentem, hogy mennyire igényli fiatalságunk a magyarok eredetének igaz ismeretét, és józan, logikus gondolkodásuk, probléma- és kérdésfeltevésük sokban segített a tisztánlátáshoz.

Dümmerth Dezső - A ​titokzatos jelbeszéd
"A ​lélek üdvössége azok számára, akik hisznek benne, egyetemes, emberi ügy. A szolgálatában álló jelbeszéd titkához tartozik. De az Árpád-ház Magyarországon uralkodó, vagy itt önsanyargató életet élő tagjai az emberiség és az egyház egyetemes ügyéhez mindig hozzácsatoltat, szándékuk szerint egy különengesztelést országuk, népük vétkeiért, hogy a sorscsapások súlyát enyhíthessék. Ebben szilárdan hittek, csakúgy, mint azok, akik jelbeszédük hatása alatt tisztelték és tisztelik őket." Dümmerth Dezső új könyve a magyar szent királyokkal foglalkozik, különös tekintettel a szentség fogalmára és magyarországi megjelenéseire Álmostól, a "szentkirály-előképtől" kezdve Szent Istvánig és Szent Lászlóig.

Erdélyi István - Az ​avarság és Kelet a régészeti források tükrében
Erdélyi ​István a Szovjetunió különböző múzeumaiban és tudományos intézeteiben, valamint Mongóliában hosszú éveken át gyűjtötte az anyagot a magyarországi avar régészeti emlékek Kelet felé vezető szálainak felkutatásához. Dolgozatában foglalkozik az avar eredetkérdéssel, a hazaiakkal rokon jellegű és egykorú ukrajnai vezéri sírleletekkel, s vizsgálja a fennmaradt éremanyagot is, amely támpontot ad az emlékek keltezéséhez. Elemzéseit az avar vándorlás útvonalán kívül eső területek párhuzamos leletanyagának, bizonyos tárgytípusoknak - ékszerek, fegyverek, az ún. sárga kerámia -, valamint az avar társadalom szerkezetének leírása-magyarázata teszi még árnyaltabbá és gazdagabbá.

Ismeretlen szerző - A ​varázsdob és a látó asszonyok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Baktay Ervin - A ​világ tetején I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Ismeretlen szerző - A ​szkíta népek hitvilága
Az ​elmúlt évtizedben a világ számos kutatóhelyén, elsősorban a tőlünk keletre lévő országokban végre kezd kialakulni egy pozitív szkíta kép, ahol a híres harcosokat már nem vad barbároknak tartják, hanem fejlett ókori népnek, akik önálló műveltséget teremtettek az eurázsiai kontinensen. Éppen ezért nekünk, a szkíták utódainak, nagyon fontos, hogy a korabeli történeti források ismeretében reális, bizonyítékokkal alátámasztható szkíta képet alkossunk meg, melynek egyik eleme az ősi vallás és hitvilág bemutatása. A kötet szerzői alapos kutatások alapján azt mutatják be, hogy a sztyeppei lovas népeknek, a szkítáknak és utódaiknak fejlett erkölcsi-vallási rendszerük volt, melyet az antik görög szerzők is nagyra becsültek, még azt is elismerték, hogy a szkíták erkölcsiségben és törvénykezésben felettük álltak.

Szűcs Jenő - Az ​utolsó Árpádok
"Szűcs ​monográfiája a 20. századi történetírás egyedülálló teljesítménye. Érdemét nem pusztán abban kell látni, hogy szerteágazó tematikájának minden területén merőben új kutatási eredményeket tartalmaz, noha publikálását önmagában ez is indokolná. Nem is csak abban, hogy okfejtése ezúttal ismét adekvát stiláris eszközökkel párosul, s a modorosságot levetkőzve sikerült megtalálnia korábbi, keresetlen hangját. Alighanem mindezeknél is fontosabb maga a minta, amelyet szolgáltat: íme, így fest egy történelmi korszak monografikus feldolgozása, ha szakavatott tudós a tudomány legkorszerűbb eszközeivel végzi el. Ez az a mérce, amelyet azoknak, akiket a sors hasonló feladat elé állít, kívánatos lesz majd elérniük, vagy ha ez nem sikerül, legalább meg kell próbálniuk megközelíteni. Nem lesz könnyű dolguk" ¯ írja Engel Pál szerkesztői előszavában.

Érdy Miklós - A ​magyarság keleti eredete és hun kapcsolata
Vajon ​léteznek-e új bizonyítékok, amelyek választ adnának arra, hogy helyes irányban kereste-e a magyarok keleti eredetét Körösi Csorna Sándor, Szentkatolnai Bálint Gábor és a többi kutató? A szerző, aki már számos írással gazdagította a magyar őstörténet irodalmát, az utóbbi évek során végzett, nem publikált helyszíni kutatómunkájának eredményeit hozza most nyilvánosságra. Tíz különálló szakterületet mutat be, ebből néhány: - ordospusztai magyarok - valóság vagy legenda - magyarság keleti eredetének genetikai mutatói - térkép rétegezés elve a magyar eredetkutatásban - hun régészet és a magyar őstorténet-kutatás mai állása - díszítőművészet a tulipánnal - öltözködés, néprajz: ködmön és szűr - tarsolylemezeink - a népzene Bartók végkövetkeztetésével - modern genetika - a magyar és hun lovastemetkezések azonossága. Az így nyert eredményekből térképeket készített, majd a térképrétegezés elvét használva közelítette meg származásunk legvalószínűbb területét. Új felismerés az is, hogy régészeti és népelnevezési azonosságok bennünket a hunokhoz kötnek.

Ismeretlen szerző - Európa ​ezer éve: a középkor I-II.
A ​tankönyv a középkori Európa történetét nem az egyes országok történetének aggregátumaként kívánja bemutatni, hanem elsősorban azokra az átfogó meghatározottságokra és struktúrákra kíván rámutatni, amelyek Európa történetét egységbe fogták: a demográfia, a népvándorlás, a gazdaság, az egyházi szervezet, az egyházi és szerzetesi reformmozgalmak, a keresztes hadjáratok, az egyetemek, a reneszánsz és humanizmus megjelenése. Ezenkívül külön figyelemben részesíti a középkori Európa különböző történeti régióit s az azokban kialakuló sajátos fejlődési modelleket. A hiánypótló mű hét fejezetben tárgyalja a középkori Európa történetét, melyhez reprezentatív bibliográfiai tájékoztató, forráskiadvány- és szakirodalmi apparátus járul, továbbá egy körülbelül 200 tételből álló glosszárium, amely egy-egy bekezdésben, lexikon-szócikkszerű tömörséggel magyarázza a fontosabb történeti fogalmakat, szervezeteket, bemutatja a jelentős személyeket, forrásműveket. A könyvet táblázatok, térképek, uralkodólisták és genealógiák egészítik ki. A kötetet részletes történeti kronológia teszi teljessé.

Jankovics Marcell - A ​Nap könyve
A ​mítoszkutató új kötete széles körű adattárat és kultúrtörténeti kommentárt nyújt arról a kiterjedt képzetkörről, ami a Naphoz kapcsolódik. Jankovics természetesen elsősorban a görög, a római, a zsidó-keresztény mítoszok és vallások fogalmi és szimbolikus ábrázolási anyagában leli meg a napkultusz megannyi vonását, de kutatói figyelmét nem kerülik el az afrikai, amerikai (azték, maya, indián) törzsi kultúrák leletei, az ezekkel kapcsolatos antropológiai, etnográfiai kutatási eredmények sem. A legkorábbi emberek is az idő rendjét a Nap járása szerint szabták meg, ezért A Nap könyve igen részletesen tárgyalja az asztrológiai vonatkozásokat, a naptárkészítés sok-sok változatát, a naiv kozmológiát. Az egyiptomiak, a bibliai idők zsidó népe, a nagy mediterrán kultúrák a legfontosabb istenalakokat, illetőleg az egy istent a nap jelenségeivel hozták kapcsolatba, s az ünnepeknek is megvolt a maga fényszimbolikája. Jankovics különös gonddal dolgozza ki a fejezeteken belül az ősmagyar hitvilágra vonatkozó adatok értelmezését. Manapság, amikor az asztrológia iránti érdeklődés felélénkülni látszik - felettébb hasznos, ha e nagyon sokirányú vallástörténeti-mitológiai kommentár tényanyagával megismerkednek az emberek. A főként rajzos illusztrációval kísért munkát sok esetben a kötet végén adott fogalmi mutató szerint lehet felhasználni: bizonyos témák, vonatkozások nemegyszer különböző fejezetekben jelennek meg a könyvben.

Jankovics Marcell - A ​Szarvas könyve
Miért ​éppen a csodaszarvas? Miért őt választottam tanulmányok, film és könyvek témájául? Hogy már gyermekkoromban elvarázsolt, nem elegendő ok. A csodaszarvas jó szimbólum. Jó szimbólum, mert ősrégi és mennél régibb egy szimbólum, annál jobb. Jó, mert ősiségénél fogva a génjeinkbe, vagy, ha úgy jobban tetszik, a tudatalattinkba ivódott, és mert - legyünk visszafogottak - 30 ezer év tapasztalata gyűlt fel benne. Jó, mert szép és nemes, mert fel lehet nézni rá, és ezért annak, aki a magáénak vallhatja, öntudatot ad. A csodaszarvas jó szimbólum mert lehet ma is érvényes mondanivalója • Hiszen vezérállat, vezércsillag, aminek az a dolga, hogy célt, utat mutasson számunkra • És nem mindegy, hogy a célt utat, ki vagy mi mutatja. Jó jelkép, mert tündérien csalfa természete óvatosságra int a jövőt illetően. Képletesen szólva ezért sem mindegy; hogy ő "csalogat" minket maga után az Európai Unióba, ahogy a filmbeli példázat ajánlja, vagy beterelnek bennünket, mint egy pulikutya a juhokat.

Magyar Zoltán - Mezőségi ​népmondák
A ​Mezőség sajátos, magába zárkózó világát néprajzi, szociográfiai és szépirodalmi művek sokaságából ismerheti az olvasó. Mesevilágát is felfedezhették már, ugyanakkor foghíjasak ismereteink a többi néprajzi műfajról. A Mezőség mondavilága – annak ellenére, hogy feldolgozása nem előzmény nélküli – még az ezredfordulón is többnyire feltáratlan volt. E hiány pótlására törekszik a most közreadott gyűjtemény. A kötetet ez alkalommal színes képmelléklettel egészítettük ki.

Jankovics Marcell - Ahol ​a madár se jár
"Tanulmányaimban ​különböző témákat különbözőféleképpen járok körül, mégis mindig ugyanarra a végkövetkeztetésre jutok. Nevezetesen: újra és újra rádöbbenek, milyen óriási jelentősége volt a csillagos ég rendszeres megfigyelésének, a természeti és kozmikus Rend ösztöneinkbe vésett, majd tudatosított és vallásos élménnyé emelkedett tiszteletének, más szavakkal: a civilizáció- és kultúra-teremtő égi segítségnek a hagyományos társadalmak, vagyis elődeink életében. ("Égin" értsen mindenki, amit akar, a határtalan kozmoszból és a természetből felénk áradó információbőséget nevezhetjük akár Isten végtelen kegyelmének is.)" (Jankovics Marcell)

Fehér Mátyás Jenő - Az ​avar kincsek nyomában
Az ​avar származású Carolus Magnus (eredeti avar nevén: Kara Ulu), a Frank Birodalom önjelölt császára, aki különben vérbeli kalandor volt, elrabolta két avar törzs teljes kincstárát, amely később "avar kincs" néven vált ismertté, és amelynek különböző darabjai Európa különböző helyein bukkantak föl. Az Argentínában élő magyar szerző 1972-ben, Buenos Airesben adta ki az avar kincsek utáni nyomozásának eredményeit tartalmazó könyvét, amely most hasonmás formájában jelent meg idehaza. A szerzőnek az tűnt föl, hogy az avar kincsek kora középkori fölbukkanási helyei föltűnő azonosságot mutatnak a kalandozó magyarok portyázásainak állomáshelyeivel. Hiszen a 10. századi nyugat-európai magyar kalandozásoknak, ezek irányának lehetetlen célszerű hadászati indítékát adni, hacsak nem az avar kincsek után vadásztak korai eleink. Okkal vetődik föl a kérdés, hogy talán az így szerzett sok szakrális kincs között, nem volt-e ott a magyar Szent Korona is, amelyet - mint a Hartvik-féle István legendában olvasható - a magyarok nem kértek, de járandóságként követeltek a pápától. Fölvetődik tehát a szent klenódium egykori zsákmány mivoltának lehetősége is. ; A szerző sorra elemzi az Európa különböző pontjain fölbukkant avar kincs darabjait - többségüket perzsa eredetűnek vélve - és aprólékosan nyomon követi sorsukat, időnkénti fölbukkanásaikat és a magyar múlthoz való kapcsolódásukat. Éspedig azzal a tanulsággal, hogy az a nép - mint az avar -, amelyeik könnyelműen veszni hagyja szellemi és szakrális kincseit, könnyen elsodródik az időben. Az a nép - mint a magyar -, amelyik híven őrzi a ráhagyott értékeket, minden sorscsapás ellenére megmarad. ; A terjedelmes, szakirodalmi és forráshivatkozásokkal sűrűn tűzdelt, hipotetikus fejtegetésekben bővelkedő, igen sok művészettörténeti, ötvöstechnikai, régészeti, filológiai utalást soroló szakmunka - elsősorban a történelmi rejtélyek és kuriózumok iránt érdeklődők olvasmánya.

Róna-Tas András - A ​honfoglaló magyar nép
Tartalom Előszó ELSŐ ​RÉSZ: MÓDSZERTANI BEVEZETÉS Bevezető Alapfogalmak, módszerek Történelem, őstörténet, korai történelem Nép, etnikum, nyelv, népnév, kultúra, nemzet Időrend és időrendi megállapítások A földtörténeti korszakok A növényföldrajzi övezetek A kő- és a fémkorszakok Néhány világtörténeti koordináta Időrend és időtartam A természettudományok szerepe az időrend megállapításánál A kormeghatározás Az eredetmeghatározás A környezetmeghatározás A termelés és a technika meghatározása Egyéb segédtudományok az időrend megállapításánál Az éremtan A régészet A nyelvészet Irodalom A források A forrás fogalma A forráskritika Az írott források A bizánci források A latin források A szláv források A középiráni források A muszlim szerzők által írt források A szír források Az örmény források A grúz források A török források A tibeti források A kínai források A héber források A nyelv mint forrás A régészeti források A néprajzi források Az antropológiai források Irodalom A rokonok A nyelvrokonság Az uráli nyelvek és népek Az alapnyelv A szamojéd nyelvek és népek Az obi-ugor nyelvek és népek A permi nyelvek és népek A volgai finnugor nyelvek és népek Kihalt finnugor nyelvek és népek A balti finn nyelvek és népek Irodalom A szomszédok A régi indoeurópai nyelvek és népek Az indoeurópai nyelvek kialakulása és korai vándorlások A tochár nyelv és nép Az iráni nyelvek és népek Az alánok A krími gótok A hsziungnuk és a hunok A régi török népek Az ogur népek megjelenése és az avarok A szabirok A zsuanzsuanok és az európai avarok A türkök Európában A bulgárok A kazárok A besenyők A szláv népek A déli szlávok Az alpesi és a nyugati szlávok A pannóniai szlávok, a morvák és a szláv térítés A keleti szlávok és a kijevi Rusz Irodalom MÁSODIK RÉSZ: A HONFOGLALÁS A magyarság nevei az államalapításig A népnevek, sajátosságaik és eredetük Türk Onogur, ungar, hungarus Szavarti aszfali Baskír Madzsgar Magyar A magyarság egyéb nevei Szkíta Hun Avar Egyéb nevek Történeti összefoglalás Irodalom Őshazák és népvándorlás Általános kérdések Az előmagyarság vándorlásai A magyarság vándorlása az Uráltól a Kárpátokig Irodalom A honfoglalás Az avarok a Kárpát-medencében A honfoglalás történeti előzményei A Kárpát-medence a honfoglalás előestéján A magyarok Etelközben A honfoglalás Irodalom A honfoglaló magyarság A honfoglaló magyar törzsszövetség neve Politikai szervezet Társadalmi szervezet Gazdálkodás Vallás, műveltség, kultúra Irodalom A magyarság beilleszkedése Európában A népek beilleszkedése, a középkori népalakulások típusai A magyarság harmadik beilleszkedése Irodalom Összefoglaló áttekintés Újabb kutatások és tanulmányok A korai magyar történelem kutatásának áttekintése A legkorábbi magyar krónika és a Levedi-kérdés Irodalom A történeti hagyomány, Attila és a hun-magyar rokonság Irodalom A keleti magyarok, a baskíriai törzsnevek és Jugria Irodalom A székely rovásírás Irodalom

Raffay Ernő - Szabadkőművesek ​Trianon előtt
Raffay ​Ernő új könyvében egyedülálló módon, kifejezetten szabadkőműves levéltári források alapján mutatja be a titkos szervezet Trianon előtti működését a történelmi Magyarországon. Részletesen vizsgálja az 1867. évi kiegyezés utáni évek történetét, amikor megalakultak a kétféle rítushoz tartozó szabadkőműves páholyok. Bemutatja a két nagypáholy közötti tárgyalásokat, amelyek végül 1886-ban az egyesüléshez vezettek. A szerző arra is rávilágít, hogy milyen okok miatt és milyen tartalmi elemekkel változik, alakul át a hazai szabadkőművesség. Kiderül, miért fordul radikális irányba a titkos társaság, illetve miért kezdi meg a küzdelmet a magyar államrend ellen. A 256 oldalas könyv fő fejezetei: Álláspontok a szabadkőművességről; A magyarországi szabadkőművesség kezdetei; A forradalomtól a kiegyezésig (1848–1867); Páholyok és nagypáholyok a kiegyezés után (1867–1886); Az egységes szabadkőművesség létrejötte; A “szellemi szolgaság szervezete”; Az országgyűlés 1910–1911. évi vitája a szabadkőművességről. A könyv szerzője, dr. Raffay Ernő a szegedi József Attila Tudományegyetemen történelem–Kelet-Európa története szakán végzett. 1994-től a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, tudományos rektorhelyettese, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezetője. Az általa alapított Balkanisztikai Kutatócsoport vezetője. Országgyűlési képviselő (1989–1994), a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára (1990–1993), a Magyar Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának alelnöke (1990), az Erdélyi Szövetség társelnöke (1988–1990), a Trianon Társaság elnöke, majd tiszteletbeli elnöke (1997). 2007-ben egyik alapítója a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítványnak és szerkesztője a 2009 januárjában indult Trianoni Szemle című tudományos szakfolyóiratnak. Kutatási területe a 19–20. századi magyar történelem és a balkáni népek története, főként a magyar–román kapcsolatok, Erdély és a trianoni békediktátum története.