Exisztencializmus

Hamvas Béla - Szellem ​és egzisztencia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hamvas Béla - Szellem ​és egzisztencia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Immanuel Kant - Antropológiai ​írások
A ​Pragmatikus érdekű antropológia, Kant utolsó nagyobb lélegzetű írása, annak az előadás-sorozatnak a könyvvé formált változata, melyet harminc éven át évente megtartott, szélesebb publikum előtt és a maga feje után, kötelező (kormányzatilag jóváhagyott) sorvezető nélkül. Találkozni benne mindazzal, ami Kantot, túl a tekintélyen, amelyet a Kritikák szereztek neki, lebilincselő beszélgetőpartnerré tette a kortársak szemében: amit Kant összeolvasott, végighallgatott és kigondolt csillapíthatatlan kíváncsiságában az ember, az emberi esendőség és az esendőségek dacára mégiscsak bámulatra méltó emberi tehetségekről és fogékonyságokról. Bár az antropológiai előadások nem filozófusoknak vagy filozófustanoncoknak szóltak, mégis sok minden előkerül a könyvben a Kritikákból. Szó esik továbbá olyasmiről is, amiről a voltaképpeni filozófiai munkákban nem esett szó, ám ami Kantot azokban is szenvedélyesen érdekelte - egyebek közt nemünk esélye arra, hogy ne kelljen beismernünk, hogy "az eszes lényeknek ez a faja aligha érdemel tisztes helyet a többi (általunk ismert) lény között". A kötetben olvasható néhány kisebb antropológiai tárgyú írás, valamint egy bő válogatás az ízlést és a nem karakterét tárgyaló fejezetekhez készült jegyzetekből is.

Immanuel Kant - Antropológiai ​írások
A ​Pragmatikus érdekű antropológia, Kant utolsó nagyobb lélegzetű írása, annak az előadás-sorozatnak a könyvvé formált változata, melyet harminc éven át évente megtartott, szélesebb publikum előtt és a maga feje után, kötelező (kormányzatilag jóváhagyott) sorvezető nélkül. Találkozni benne mindazzal, ami Kantot, túl a tekintélyen, amelyet a Kritikák szereztek neki, lebilincselő beszélgetőpartnerré tette a kortársak szemében: amit Kant összeolvasott, végighallgatott és kigondolt csillapíthatatlan kíváncsiságában az ember, az emberi esendőség és az esendőségek dacára mégiscsak bámulatra méltó emberi tehetségekről és fogékonyságokról. Bár az antropológiai előadások nem filozófusoknak vagy filozófustanoncoknak szóltak, mégis sok minden előkerül a könyvben a Kritikákból. Szó esik továbbá olyasmiről is, amiről a voltaképpeni filozófiai munkákban nem esett szó, ám ami Kantot azokban is szenvedélyesen érdekelte - egyebek közt nemünk esélye arra, hogy ne kelljen beismernünk, hogy "az eszes lényeknek ez a faja aligha érdemel tisztes helyet a többi (általunk ismert) lény között". A kötetben olvasható néhány kisebb antropológiai tárgyú írás, valamint egy bő válogatás az ízlést és a nem karakterét tárgyaló fejezetekhez készült jegyzetekből is.

Jean-Paul Sartre - Az ​Undor - Regények és elbeszélések
Ami ​az írást, ezen belül pedig a szépirodalmat illeti, Sartre viszonylag kevés par excellence prózai munkát írt: négy regényt, egy novelláskötetet és egy önéletrajzot. Alighanem az első és az utolsó prózai munkája a legjelentősebb. Az Undor Camus Közöny-e mellett a legerősebb koraegzisztencialista regény, nemcsak filozófiája jogán, hanem egy közeg és kivált egy életérzés szuggesztív ábrázolásának köszönhetően is; A szavak-ban pedig Sartre a nagy francia emlékírók hagyományának szellemében elemzi gyerekkorát, sikerrel ötvözve a kegyetlen analízist, önanalízist és a lírai aláfestésű nosztalgiát. A novellák közül kiemelkedik a híres, nagy hatású A fal. Írni vagy cselekedni? Prózája híven tükrözi e dilemmát, de a maga módján választ - maradandó érvényű és egyedülálló művészi értékű választ - is ad rá. A kötet: Az undor Másutt A szoba A szavak Egy vezér gyermekkora A fal című műveket tartalmazza.

Jean-Paul Sartre - Az ​Undor - Regények és elbeszélések
Ami ​az írást, ezen belül pedig a szépirodalmat illeti, Sartre viszonylag kevés par excellence prózai munkát írt: négy regényt, egy novelláskötetet és egy önéletrajzot. Alighanem az első és az utolsó prózai munkája a legjelentősebb. Az Undor Camus Közöny-e mellett a legerősebb koraegzisztencialista regény, nemcsak filozófiája jogán, hanem egy közeg és kivált egy életérzés szuggesztív ábrázolásának köszönhetően is; A szavak-ban pedig Sartre a nagy francia emlékírók hagyományának szellemében elemzi gyerekkorát, sikerrel ötvözve a kegyetlen analízist, önanalízist és a lírai aláfestésű nosztalgiát. A novellák közül kiemelkedik a híres, nagy hatású A fal. Írni vagy cselekedni? Prózája híven tükrözi e dilemmát, de a maga módján választ - maradandó érvényű és egyedülálló művészi értékű választ - is ad rá. A kötet: Az undor Másutt A szoba A szavak Egy vezér gyermekkora A fal című műveket tartalmazza.

Umberto Eco - A ​szépség története
A ​népszerű publicista, író és irodalomtudós, Umberto Eco szerkesztésében látott napvilágot e kötet, mely több száz, nőkről és férfiakról alkotott remekművet sorakoztat fel a szépség kifejezőeszközeként vagy annak igazolására. Az olvasó mégsem elsősorban művészettörténeti albumot tart kezében, hanem olyan szemelvénygyűjteményt, mely az ókor nagyjaitól kezdve korunk gondolkodóiig közöl idézeteket arra vonatkozólag, hogy mely kornak miféle elképzelése volt a szépségről, mikor ki volt a szépségideál. Az impozáns kivitelezésű kötetet előző kiadása kapcsán a 200510012-es számon ismertettük részletesen.

Umberto Eco - A ​szépség története
A ​népszerű publicista, író és irodalomtudós, Umberto Eco szerkesztésében látott napvilágot e kötet, mely több száz, nőkről és férfiakról alkotott remekművet sorakoztat fel a szépség kifejezőeszközeként vagy annak igazolására. Az olvasó mégsem elsősorban művészettörténeti albumot tart kezében, hanem olyan szemelvénygyűjteményt, mely az ókor nagyjaitól kezdve korunk gondolkodóiig közöl idézeteket arra vonatkozólag, hogy mely kornak miféle elképzelése volt a szépségről, mikor ki volt a szépségideál. Az impozáns kivitelezésű kötetet előző kiadása kapcsán a 200510012-es számon ismertettük részletesen.

Martin Heidegger - Lét ​és idő
Heidegger ​fő műve, a Lét és idő 1927-ben jelent meg először németül. Hatása a német és a nemzetközi eszmetörténetben csak Nietzschééhez hasonlítható. Az emberi élet, az ittlét lényege és értelme után exisztenciálisan kérdező hermeneuta a válságba sodródott XX. század első felének emberét vizsgálva jut el felismeréseihez, melyek eredetiségükkel alapjaiban rázzák meg a hagyományos filozófiai gondolkodást. Gadamer szerint Heidegger óriási hatása a nyelvhez fűződő szokatlan viszonyával magyarázható. Az újkor emberének a technika korlátlan uralma korában megnyilvánuló otthontalanságát Heidegger a lét korszakos történésmódjával, a létező lételhagyásával összefüggésben gondolja el. Nietzschéhez hasonlóan Heideggert is megpróbálta a demagógia szintjére süllyeszteni mind a politikai jobb-, mind pedig a politikai baloldal. Ezek fölött a kortörténeti szempontból talán érdekes ítéletek és értelmezések fölött azonban eljárt az idő, és megmaradt a mű, mely mindmáig kihívást jelent minden gondolkodó embernek. Jelen kötet a korábbi magyar fordítás javított, átdolgozott kiadása.

Martin Heidegger - Lét ​és idő
Heidegger ​fő műve, a Lét és idő 1927-ben jelent meg először németül. Hatása a német és a nemzetközi eszmetörténetben csak Nietzschééhez hasonlítható. Az emberi élet, az ittlét lényege és értelme után exisztenciálisan kérdező hermeneuta a válságba sodródott XX. század első felének emberét vizsgálva jut el felismeréseihez, melyek eredetiségükkel alapjaiban rázzák meg a hagyományos filozófiai gondolkodást. Gadamer szerint Heidegger óriási hatása a nyelvhez fűződő szokatlan viszonyával magyarázható. Az újkor emberének a technika korlátlan uralma korában megnyilvánuló otthontalanságát Heidegger a lét korszakos történésmódjával, a létező lételhagyásával összefüggésben gondolja el. Nietzschéhez hasonlóan Heideggert is megpróbálta a demagógia szintjére süllyeszteni mind a politikai jobb-, mind pedig a politikai baloldal. Ezek fölött a kortörténeti szempontból talán érdekes ítéletek és értelmezések fölött azonban eljárt az idő, és megmaradt a mű, mely mindmáig kihívást jelent minden gondolkodó embernek. Jelen kötet a korábbi magyar fordítás javított, átdolgozott kiadása.

Søren Kierkegaard - Vagy-vagy
A ​múlt század egyik legnagyobb hatású filozófusának főművét tartja kezében az olvasó - minden bizonnyal a filozófiatörténet egyik legkülönösebb művét. Semmiben sem hasonlít a rendszeres bölcseletekhez: műbírálatok és naplók, lírai tanulmányok és levelek váltják benne egymást, különböző "szerzőktől", akik vitatkoznak egymással, cáfolják és vádolják egymást. A filozófus átöltözetei ezek, s a bonyolult inkognitók rendszerében végül is három magatartás különül el, három életlehetőség (az esztétikai, az etikai és a vallási). Gondolat Kiadó, 1978

Søren Kierkegaard - Vagy-vagy
A ​múlt század egyik legnagyobb hatású filozófusának főművét tartja kezében az olvasó - minden bizonnyal a filozófiatörténet egyik legkülönösebb művét. Semmiben sem hasonlít a rendszeres bölcseletekhez: műbírálatok és naplók, lírai tanulmányok és levelek váltják benne egymást, különböző "szerzőktől", akik vitatkoznak egymással, cáfolják és vádolják egymást. A filozófus átöltözetei ezek, s a bonyolult inkognitók rendszerében végül is három magatartás különül el, három életlehetőség (az esztétikai, az etikai és a vallási). Gondolat Kiadó, 1978

Lucius Annaeus Seneca - Az ​élet rövidségéről / A lelki nyugalomról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lucius Annaeus Seneca - Az ​élet rövidségéről / A lelki nyugalomról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Roland Barthes - S/Z
Milyen ​szövegekre vágynék, milyen szövegeket írnék meg (írnék újra), fogadnék el érvényes erőnek világomban? Az értékfelmérés során mindenekelőtt éppen erre az értékre akadunk: arra, amit ma is lehetséges megírni (újraírni) - ezt nevezzük `írhatónak`. Miért az írhatót tekintjük értéknek? Azért, mert az irodalmi munka (az irodalom, mint munka) tétje, hogy az olvasót immár ne a szöveg fogyasztójává, hanem létrehozójává tegye. Irodalmunkat a szöveg előállítója és felhasználója, tulajdonosa és vásárlója, írója és olvasója közötti könyörtelen szakadás jellemzi, s ezt az állapotot az irodalom, mint intézmény tartja fenn. A mai olvasó egyfajta dologtalanságra, intranzitivitásra, egyszóval `komolyságra` kárhoztatott. Ahelyett, hogy maga játszana, ahelyett, hogy a jelentő varázsa megigézhetné, hogy az írás kéjéből részesedne, nem marad számára más, mint soványka szabadsága arra, hogy elfogadja vagy elutasítsa a szöveget: az olvasás nem több mint `népszavazás`.

Roland Barthes - S/Z
Milyen ​szövegekre vágynék, milyen szövegeket írnék meg (írnék újra), fogadnék el érvényes erőnek világomban? Az értékfelmérés során mindenekelőtt éppen erre az értékre akadunk: arra, amit ma is lehetséges megírni (újraírni) - ezt nevezzük `írhatónak`. Miért az írhatót tekintjük értéknek? Azért, mert az irodalmi munka (az irodalom, mint munka) tétje, hogy az olvasót immár ne a szöveg fogyasztójává, hanem létrehozójává tegye. Irodalmunkat a szöveg előállítója és felhasználója, tulajdonosa és vásárlója, írója és olvasója közötti könyörtelen szakadás jellemzi, s ezt az állapotot az irodalom, mint intézmény tartja fenn. A mai olvasó egyfajta dologtalanságra, intranzitivitásra, egyszóval `komolyságra` kárhoztatott. Ahelyett, hogy maga játszana, ahelyett, hogy a jelentő varázsa megigézhetné, hogy az írás kéjéből részesedne, nem marad számára más, mint soványka szabadsága arra, hogy elfogadja vagy elutasítsa a szöveget: az olvasás nem több mint `népszavazás`.

Carlos Castaneda - Don ​Juan tanításai
A ​cimben szereplő don Juan ugyan nem azonos a hires nőhóditóval, tanitásai azonban Castaneda jóvoltából már csaknem három évtizede hóditanak szerte a világon. Csak a Penguin Kiadó több mint hússzor jelentette meg! Carlos Castaneda néprajz szakos hallgatóként gyógyitó és különleges hatású növényekkel kapcsolatos indián hiedelmeket gyűjtött Amerika délnyugati vidékein, amikor 1960-ban találkozott don Juannal, a Mexikóból származott jaki indián varázslóval, akit a benszülöttek félelemmel vegyes tisztelettel öveztek. Öt évre tanitványául szegődött, s ez alatt az idő alatt don Juan misztikus tudása elvezette őt - hallucinációt okozó növénykeverékek elfogyasztását követően - a gyönyörnek és a félelemnek a nyugati civilizáció fogalmi rendszerével megközelithetetlen dimenzióihoz. Tudata határait kitágitó szerek (a peyote, a datura és különböző gombák) hatását követően Castaneda nemcsak szellemekkel és sámánokkal találkozott, hanem varjúvá változva átélte a halált is, és három izben találkozott Mescalitóval, a peyote istenével. Végezetül egy minden képzeletet felülmúló szörnyű éjszaka után don Juan tanitványa rájött arra, hogy már az életét fenyegetik azok az erők, melyeket képtelen igazán megérteni. Igy feladta a harcot, hogy a tudás megszerzésének jaki útján elérje célját, és tudással biró ember váljék belőle, bár "rátalált a szivvel megtett helyes útra". Néhány hónapnyi eszmélés után jegyzetei alapján Castaneda megirta ezt a rendkivüli könyvet, melynek hóditó útja azóta is tart.

Carlos Castaneda - Don ​Juan tanításai
A ​cimben szereplő don Juan ugyan nem azonos a hires nőhóditóval, tanitásai azonban Castaneda jóvoltából már csaknem három évtizede hóditanak szerte a világon. Csak a Penguin Kiadó több mint hússzor jelentette meg! Carlos Castaneda néprajz szakos hallgatóként gyógyitó és különleges hatású növényekkel kapcsolatos indián hiedelmeket gyűjtött Amerika délnyugati vidékein, amikor 1960-ban találkozott don Juannal, a Mexikóból származott jaki indián varázslóval, akit a benszülöttek félelemmel vegyes tisztelettel öveztek. Öt évre tanitványául szegődött, s ez alatt az idő alatt don Juan misztikus tudása elvezette őt - hallucinációt okozó növénykeverékek elfogyasztását követően - a gyönyörnek és a félelemnek a nyugati civilizáció fogalmi rendszerével megközelithetetlen dimenzióihoz. Tudata határait kitágitó szerek (a peyote, a datura és különböző gombák) hatását követően Castaneda nemcsak szellemekkel és sámánokkal találkozott, hanem varjúvá változva átélte a halált is, és három izben találkozott Mescalitóval, a peyote istenével. Végezetül egy minden képzeletet felülmúló szörnyű éjszaka után don Juan tanitványa rájött arra, hogy már az életét fenyegetik azok az erők, melyeket képtelen igazán megérteni. Igy feladta a harcot, hogy a tudás megszerzésének jaki útján elérje célját, és tudással biró ember váljék belőle, bár "rátalált a szivvel megtett helyes útra". Néhány hónapnyi eszmélés után jegyzetei alapján Castaneda megirta ezt a rendkivüli könyvet, melynek hóditó útja azóta is tart.

Arthur Schopenhauer - A ​nemi szerelem metafizikája
Schopenhauer ​célja meggyőzni az olvasót arról, hogy az a téma, ami az irodalom valamennyi műfajában nemhogy jelen van, de az egyik legkedveltebb mind a szerzők, mind az olvasók körében, érdemes a filozófiai vizsgálatra. Schopenhauer munkáját a többi között a Franklin társulat adta ki magyarul 1918-ban, Budapesten. A szerző maga is megjegyzi művében, hogy tanulmányának témájáról nem sok filozófiai értekezés született előtte, e kevés közül a jelentősek Platón, Rousseau, Kant, Platner és Spinoza tollából valók, ám Schopenhauer megítélése az említett gondolkodók szerelemről írt alkotásairól nem túl hízelgőek. A nemi szerelem metafizikája a többi mű között van annyira jelentős, hogy tekintetbe vegyük a nemek különbségének filozófiai vizsgálatakor.

Arthur Schopenhauer - A ​nemi szerelem metafizikája
Schopenhauer ​célja meggyőzni az olvasót arról, hogy az a téma, ami az irodalom valamennyi műfajában nemhogy jelen van, de az egyik legkedveltebb mind a szerzők, mind az olvasók körében, érdemes a filozófiai vizsgálatra. Schopenhauer munkáját a többi között a Franklin társulat adta ki magyarul 1918-ban, Budapesten. A szerző maga is megjegyzi művében, hogy tanulmányának témájáról nem sok filozófiai értekezés született előtte, e kevés közül a jelentősek Platón, Rousseau, Kant, Platner és Spinoza tollából valók, ám Schopenhauer megítélése az említett gondolkodók szerelemről írt alkotásairól nem túl hízelgőek. A nemi szerelem metafizikája a többi mű között van annyira jelentős, hogy tekintetbe vegyük a nemek különbségének filozófiai vizsgálatakor.

Immanuel Kant - Az ​ítélőerő kritikája
Különös ​sors jutott az emberi észnek… kérdések ostromolják, melyeket nem tud elhárítani, mert magából az ész természetéből fakadnak, de megválaszolni sem tudja oket, mert az emberi ész minden képességét meghaladják. Kant főművének új magyar kiadása a korábbi, nagy elismerést kiváltott fordítás javított változata a szerző halálának 200. évfordulója tiszteletére.

Immanuel Kant - Az ​ítélőerő kritikája
Különös ​sors jutott az emberi észnek… kérdések ostromolják, melyeket nem tud elhárítani, mert magából az ész természetéből fakadnak, de megválaszolni sem tudja oket, mert az emberi ész minden képességét meghaladják. Kant főművének új magyar kiadása a korábbi, nagy elismerést kiváltott fordítás javított változata a szerző halálának 200. évfordulója tiszteletére.

Friedrich Nietzsche - Az ​új felvilágosodás
Tavaly ​jelent meg kiadónk gondozásában Nietzsche költői és filozófiai főművének, az Így szólott Zarathustrának új fordítása és kommentált kiadása. Ez kínált alkalmat a mű fordítójának és szerkesztőjének, hogy összeállítsanak egy reprezentatív gyűjteményt Nietzsche bölcseleti jegyzetfüzeteiből a Zarathustra-könyv fogantatásának és születésének idejéből (1881-1884). A most összeállított kötet bepillantást enged Nietzsche ekkori gondolkodói műhelyébe: nemcsak az egyes gondolatok érlelődésének folyamatába, illetve az inspirációk hatásmechanizmusába, hanem egy új szemléleti horizontnak, egy új gondolkodásmód egészének a kialakulásába is. Nietzsche ekkori filozófiájáról aligha lehet e jegyzetfüzetek ismerete nélkül képet alkotni, hiszen amire az Így szólott Zarathustra a poézis nyelvén válaszol, arra ezek a jegyzetek, fragmentumok a filozófia nyelvén kérdeznek rá újra és újra. Így járják körbe az örök visszatérésnek, a hatalom akarásának gondolatát, a morál és a bizonyosság kérdéseit. A gyűjtemény hét jegyzetfüzet teljes anyagát közli a kritikai kiadás alapján, és további két jegyzetgyűjteményből ad válogatást.

Friedrich Nietzsche - Az ​új felvilágosodás
Tavaly ​jelent meg kiadónk gondozásában Nietzsche költői és filozófiai főművének, az Így szólott Zarathustrának új fordítása és kommentált kiadása. Ez kínált alkalmat a mű fordítójának és szerkesztőjének, hogy összeállítsanak egy reprezentatív gyűjteményt Nietzsche bölcseleti jegyzetfüzeteiből a Zarathustra-könyv fogantatásának és születésének idejéből (1881-1884). A most összeállított kötet bepillantást enged Nietzsche ekkori gondolkodói műhelyébe: nemcsak az egyes gondolatok érlelődésének folyamatába, illetve az inspirációk hatásmechanizmusába, hanem egy új szemléleti horizontnak, egy új gondolkodásmód egészének a kialakulásába is. Nietzsche ekkori filozófiájáról aligha lehet e jegyzetfüzetek ismerete nélkül képet alkotni, hiszen amire az Így szólott Zarathustra a poézis nyelvén válaszol, arra ezek a jegyzetek, fragmentumok a filozófia nyelvén kérdeznek rá újra és újra. Így járják körbe az örök visszatérésnek, a hatalom akarásának gondolatát, a morál és a bizonyosság kérdéseit. A gyűjtemény hét jegyzetfüzet teljes anyagát közli a kritikai kiadás alapján, és további két jegyzetgyűjteményből ad válogatást.

Jean-Paul Sartre - Az ​Ego transzcendenciája
_Az ​Ego transzcendenciája_, J.-P. Sartre (1905-1980) első filozófiai értekezése, 1934-ben íródott. Szándéka szerint szigorúan tudományos mű, amely a husserli fenomenológia sajátos interpretációja révén az _Én_ és a _Tudat_ kapcsolatát azzal a merész célkitűzéssel vizsgálja, hogy megszabadítsa a filozófiát a szolipszizmus idegesítő veszélyétől. Noha a tanulmány leginkább vitatható részét, a pszichoanalízis bírálatát később a szerző revideálta, az írás ma is a leggyakrabban idézett Sartre-művek közé tartozik: nemcsak filozófusok, de pszichológusok és pszichiáterek is előszeretettel hivatkoznak rá. A francia filozófus _opus magnum_ában, _A Lét és a Semmi_ben e tanulmány következtetéseiből indul ki, és az itt vázolt Én-koncepciót mélyíti el - _Az Ego transzcendenciája_ tehát bátran tekinthető a sartre-i filozófia egyik par exellence alapművének, mely aktuális és izgalmas problémákat kínál a szellemi kalandokra elszánt olvasók számára.

Jean-Paul Sartre - Az ​Ego transzcendenciája
_Az ​Ego transzcendenciája_, J.-P. Sartre (1905-1980) első filozófiai értekezése, 1934-ben íródott. Szándéka szerint szigorúan tudományos mű, amely a husserli fenomenológia sajátos interpretációja révén az _Én_ és a _Tudat_ kapcsolatát azzal a merész célkitűzéssel vizsgálja, hogy megszabadítsa a filozófiát a szolipszizmus idegesítő veszélyétől. Noha a tanulmány leginkább vitatható részét, a pszichoanalízis bírálatát később a szerző revideálta, az írás ma is a leggyakrabban idézett Sartre-művek közé tartozik: nemcsak filozófusok, de pszichológusok és pszichiáterek is előszeretettel hivatkoznak rá. A francia filozófus _opus magnum_ában, _A Lét és a Semmi_ben e tanulmány következtetéseiből indul ki, és az itt vázolt Én-koncepciót mélyíti el - _Az Ego transzcendenciája_ tehát bátran tekinthető a sartre-i filozófia egyik par exellence alapművének, mely aktuális és izgalmas problémákat kínál a szellemi kalandokra elszánt olvasók számára.

Hamvas Béla - Scientia ​sacra
"Hamvas ​Béla tanításának talán legmagasabb csúcsát az archaikus hagyomány és a keresztény "jó hír", az evangéliumok egységének helyreállítása jelenti... Kétezer év után a nyugati civilizáció embere kezdi felismerni Jézus üzenetét: azért jöttem, hogy "mindnyájan egyek legyenek, ahogy te énbennem vagy, és én tebenned vagyok."

Hamvas Béla - Scientia ​sacra
"Hamvas ​Béla tanításának talán legmagasabb csúcsát az archaikus hagyomány és a keresztény "jó hír", az evangéliumok egységének helyreállítása jelenti... Kétezer év után a nyugati civilizáció embere kezdi felismerni Jézus üzenetét: azért jöttem, hogy "mindnyájan egyek legyenek, ahogy te énbennem vagy, és én tebenned vagyok."

Umberto Eco - A ​rútság története
Szépség ​történetének folytatása ez a könyv. Szépség és rútság nyilvánvalóan egymást feltételező fogalmak. A rútságot többnyire a szépség ellentéteként fogjuk fel, s ezért úgy érezzük, hogy az utóbbi meghatározása révén már az előbbiről is tudjuk, micsoda. Ám a rút különféle megnyilvánulásai a századok során sokkal gazdagabbak és váratlanabbak, semmint általában gondolnánk. E könyv irodalmi szemelvényei és rendkívüli illusztrációi meglepő úton kalauzolnak végig közel háromezer év lidércnyomásai, félelmei és szerelmei között.

Umberto Eco - A ​rútság története
Szépség ​történetének folytatása ez a könyv. Szépség és rútság nyilvánvalóan egymást feltételező fogalmak. A rútságot többnyire a szépség ellentéteként fogjuk fel, s ezért úgy érezzük, hogy az utóbbi meghatározása révén már az előbbiről is tudjuk, micsoda. Ám a rút különféle megnyilvánulásai a századok során sokkal gazdagabbak és váratlanabbak, semmint általában gondolnánk. E könyv irodalmi szemelvényei és rendkívüli illusztrációi meglepő úton kalauzolnak végig közel háromezer év lidércnyomásai, félelmei és szerelmei között.

Arthur Schopenhauer - Életbölcselet
A ​nagy német filozófussal rosszul bánik a hazai könyvkiadás. Művei sokáig egyáltalán nem jelentek meg, mostanság pedig csak régi fordításokban. (E kiadás is 1906-ból származik.) Schopenhauer itt arról szól, miként tehető kellemessé az élet, noha a boldogság állapota soha nem érhető el. Az ember egyéniségéről, a jellenről, az értelem kiműveléséről beszél, majd arról, hogy milyen szerepe van annak a véleménynek, amelyet mások alkotnak rólunk. - A könyvet olyan filozófiai érdeklődésű olvasóknak ajánlom figyelmébe, akik a századelő nyelvezetével is megbirkóznak.

Arthur Schopenhauer - Életbölcselet
A ​nagy német filozófussal rosszul bánik a hazai könyvkiadás. Művei sokáig egyáltalán nem jelentek meg, mostanság pedig csak régi fordításokban. (E kiadás is 1906-ból származik.) Schopenhauer itt arról szól, miként tehető kellemessé az élet, noha a boldogság állapota soha nem érhető el. Az ember egyéniségéről, a jellenről, az értelem kiműveléséről beszél, majd arról, hogy milyen szerepe van annak a véleménynek, amelyet mások alkotnak rólunk. - A könyvet olyan filozófiai érdeklődésű olvasóknak ajánlom figyelmébe, akik a századelő nyelvezetével is megbirkóznak.

Friedrich Nietzsche - A ​vidám tudomány
Zárótétel ​és nyitány: e könyv alkotja a nietzschei életmű tengelyét, egyaránt nyitott múlt és jövő felé: lezárja és összegzi a Voltaire jegyében álló kritikai, felvilágosító szakaszt és megnyitja a filozófus utolsó nagy alkotó korszakát, amelyet az Értékek átértékelése címszó fémjelez. Könyvünkben villanak föl először a nietzschei filozófia jellegzetes fogalmai, az örök visszatérés, a hatalom akarása. Mindezeken túl azonban a könyv központi gondolata: Isten halott. Nietzschének e tétele az újkori ateizmus történetének legradikálisabb megfogalmazása és egyben az Értékek átértékelésének előfeltétele: ha Isten, mint az igazság, egység és a lét alapja nem létezik többé, akkor a vallásos korszakot megalapozó és kísérő ontológia, logika, grammatika és teológia metafizikai ácsolata megrendül. A nietzschei felvilágosító szabad szellem olyan játszi könnyedséggel, a fölény és a függetlenség lebírhatatlanul csapogó vidámságával kap bele kritikailag számtalan ponton a régi, elidegenedett tudatformákba, ahogy a sziporkázó napfény táncol lidércesen, állandóan változó ritmusú alakzatokban a vakítóan csillámló tenger habjain.

Friedrich Nietzsche - A ​vidám tudomány
Zárótétel ​és nyitány: e könyv alkotja a nietzschei életmű tengelyét, egyaránt nyitott múlt és jövő felé: lezárja és összegzi a Voltaire jegyében álló kritikai, felvilágosító szakaszt és megnyitja a filozófus utolsó nagy alkotó korszakát, amelyet az Értékek átértékelése címszó fémjelez. Könyvünkben villanak föl először a nietzschei filozófia jellegzetes fogalmai, az örök visszatérés, a hatalom akarása. Mindezeken túl azonban a könyv központi gondolata: Isten halott. Nietzschének e tétele az újkori ateizmus történetének legradikálisabb megfogalmazása és egyben az Értékek átértékelésének előfeltétele: ha Isten, mint az igazság, egység és a lét alapja nem létezik többé, akkor a vallásos korszakot megalapozó és kísérő ontológia, logika, grammatika és teológia metafizikai ácsolata megrendül. A nietzschei felvilágosító szabad szellem olyan játszi könnyedséggel, a fölény és a függetlenség lebírhatatlanul csapogó vidámságával kap bele kritikailag számtalan ponton a régi, elidegenedett tudatformákba, ahogy a sziporkázó napfény táncol lidércesen, állandóan változó ritmusú alakzatokban a vakítóan csillámló tenger habjain.

Jean-Paul Sartre - Drámák ​I-II.
Magunk ​közt vagyunk...Gyilkosok közt. A pokolban vagyunk, kedvesem, itt nincs tévedés soha, az emberek nem kárhoznak el semmiért..." Sartre drámájában három ember, három halott keresi élete értelmét, halála okát, vallja meg bűneit és néz szembe a rá váró szakadatlan bűnhődéssel. Bár a mű a második világháború alatt született, mégsem a történelem egyént próbára tevő viharaira reflektál, hanem időtlen, sőt csak az örökkévalóság tükrében értelmet nyerő emberi kérdésekre keresi a választ. A darab három hőse ugyanis halott, s a pokolban összezárva kell szembenézniük földi bűneikkel, pokolbéli büntetésükkel és azzal, hogy végleg és örökre magukra maradtak: egymásnak tükrei, hóhérai lesznek, hiszen a pokol: a többiek.

Jean-Paul Sartre - Drámák ​I-II.
Magunk ​közt vagyunk...Gyilkosok közt. A pokolban vagyunk, kedvesem, itt nincs tévedés soha, az emberek nem kárhoznak el semmiért..." Sartre drámájában három ember, három halott keresi élete értelmét, halála okát, vallja meg bűneit és néz szembe a rá váró szakadatlan bűnhődéssel. Bár a mű a második világháború alatt született, mégsem a történelem egyént próbára tevő viharaira reflektál, hanem időtlen, sőt csak az örökkévalóság tükrében értelmet nyerő emberi kérdésekre keresi a választ. A darab három hőse ugyanis halott, s a pokolban összezárva kell szembenézniük földi bűneikkel, pokolbéli büntetésükkel és azzal, hogy végleg és örökre magukra maradtak: egymásnak tükrei, hóhérai lesznek, hiszen a pokol: a többiek.

De Sade márki - Juliette ​története avagy a bűn virágzása
De ​Sade márkiról mindenkinek van véleménye. Vagy elragadtatottan beszélnek, vagy elmarasztalóan nyilatkoznak róla. Még azok is, akik egy sorát sem olvasták. Mert provokatív volt, és írásai is szókimondóak. Munkássága fogalom lett az irodalomban, miként a nevéből is fogalom született. "De most már szükséges, barátaim, hogy magamról is meséljek egy kicsit... főleg ideje bemutatni fényűző életemet, hogy okolásul összehasonlíthassák húgom nyomorúságával, aztán vonjanak le ebből az összevetésből olyan következtetéseket, amelyeket bölcselmük sugall" - mondja regényének főhőse, Juliette, és amire utal, húgának története, de Sade Justine című könyvében olvasható. Mert a Juliette és a Justine ikerregények, viszont külön-külön is élvezhető és érthető alkotások. Együtt azonban többet jelentenek, éppen a Juliette által "javasolt" összehasonlítás miatt: mert míg a Justine egy ártatlan leány szenvedéseiről és meghurcoltatásáról szól, addig a Juliette története egy velejéig bűnös nő féktelen életélvezését és a bűnben való fetrengését mutatja be. Nem tipikus élettörténet ez. Előre elhatározott filozófiája van: "Őrizkedjünk az erénytől, hiszen a bűn az örökös győztes; rettegjünk a nyomortól, mert azt mindig megvetik. De üres zsebbel miként menekülhetnénk a balsorstól? Hát bűntettekkel! Vessük bele magunkat ebbe az elfajzott világba, ahol azok boldogulnak a legfényesebben, akik a legjobban értenek a csaláshoz; mi ne ismerjünk akadályt, csak azok a boldogtalanok, akik megmaradnak az úton" - mondja Juliette, mikor kikerül a zárdából, és híven tartja is magát ehhez az elhatározáshoz. E szerint fog élni. Megbecstelenített szüzek és kéjenc latrok övezik útját. Rájön, hogy a világon mindennek az embert kell szolgálnia. Céljainak megvalósításában tehát ugyanaz fűti, mint Stendhal Vörös és feketéjének Julien Soreljét: meghódítani a világot. Csak a tettei és az eszközei mások.

De Sade márki - Juliette ​története avagy a bűn virágzása
De ​Sade márkiról mindenkinek van véleménye. Vagy elragadtatottan beszélnek, vagy elmarasztalóan nyilatkoznak róla. Még azok is, akik egy sorát sem olvasták. Mert provokatív volt, és írásai is szókimondóak. Munkássága fogalom lett az irodalomban, miként a nevéből is fogalom született. "De most már szükséges, barátaim, hogy magamról is meséljek egy kicsit... főleg ideje bemutatni fényűző életemet, hogy okolásul összehasonlíthassák húgom nyomorúságával, aztán vonjanak le ebből az összevetésből olyan következtetéseket, amelyeket bölcselmük sugall" - mondja regényének főhőse, Juliette, és amire utal, húgának története, de Sade Justine című könyvében olvasható. Mert a Juliette és a Justine ikerregények, viszont külön-külön is élvezhető és érthető alkotások. Együtt azonban többet jelentenek, éppen a Juliette által "javasolt" összehasonlítás miatt: mert míg a Justine egy ártatlan leány szenvedéseiről és meghurcoltatásáról szól, addig a Juliette története egy velejéig bűnös nő féktelen életélvezését és a bűnben való fetrengését mutatja be. Nem tipikus élettörténet ez. Előre elhatározott filozófiája van: "Őrizkedjünk az erénytől, hiszen a bűn az örökös győztes; rettegjünk a nyomortól, mert azt mindig megvetik. De üres zsebbel miként menekülhetnénk a balsorstól? Hát bűntettekkel! Vessük bele magunkat ebbe az elfajzott világba, ahol azok boldogulnak a legfényesebben, akik a legjobban értenek a csaláshoz; mi ne ismerjünk akadályt, csak azok a boldogtalanok, akik megmaradnak az úton" - mondja Juliette, mikor kikerül a zárdából, és híven tartja is magát ehhez az elhatározáshoz. E szerint fog élni. Megbecstelenített szüzek és kéjenc latrok övezik útját. Rájön, hogy a világon mindennek az embert kell szolgálnia. Céljainak megvalósításában tehát ugyanaz fűti, mint Stendhal Vörös és feketéjének Julien Soreljét: meghódítani a világot. Csak a tettei és az eszközei mások.

Arthur Schopenhauer - Pesszimista ​írások
A ​kötet először 1924-25-ben jelent meg Schopenhauer _Kisebb filozófiai írások_ című négykötetes válogatásában. A jelen munka ennek az edíciónak a hasonmás kiadása. A _Pesszimista írások_ Schopenhauer filozófiájának az alappilléreit foglalja magába. Az élettel szembe a halált és a szenvedést, az ember egyetemes fájdalmának kifejeződését állítja. A halállal szembeni valamennyi akarat hiábavalóságát, tehetetlenségét bizonyítja, hiszen "az élet folytonos meghalás, a halálnak már születésünkkor áldozatul esünk." A határozatlan időre szóló életet igenlő ember valamennyi ellentmondása benne foglaltatik a kis gyűjteményben. Kár, hogy nem áll rendelkezésre frissebb fordítás a filozófia iránt érdeklődők számára.

Arthur Schopenhauer - Pesszimista ​írások
A ​kötet először 1924-25-ben jelent meg Schopenhauer _Kisebb filozófiai írások_ című négykötetes válogatásában. A jelen munka ennek az edíciónak a hasonmás kiadása. A _Pesszimista írások_ Schopenhauer filozófiájának az alappilléreit foglalja magába. Az élettel szembe a halált és a szenvedést, az ember egyetemes fájdalmának kifejeződését állítja. A halállal szembeni valamennyi akarat hiábavalóságát, tehetetlenségét bizonyítja, hiszen "az élet folytonos meghalás, a halálnak már születésünkkor áldozatul esünk." A határozatlan időre szóló életet igenlő ember valamennyi ellentmondása benne foglaltatik a kis gyűjteményben. Kár, hogy nem áll rendelkezésre frissebb fordítás a filozófia iránt érdeklődők számára.