“A Magyarok Európában című könyvsorozat első három kötete elször 1990-ben jelent meg. Az összefoglaló magyar történet megírására évek óta készült az Enge-lSzakály-Glatz baráti hármas, idős mentorunk, Kosáry Domokos támogatásával. Joggal gondoltam 1989-ben, hogy a sorozat mind történetszemléletében, mind stílusában új célkitzést követ: egy nemzet, egy állam történetét Európa történelmébe ágyazva, európai keretekbe illesztve adni ugyanazon kötetben.” Glatz Ferenc
Kapcsolódó könyvek
John Lukacs - Budapest, 1900
John Lukacs, az Egyesült Államokban élő kiváló magyar történészprofesszor ezzel a könyvével elsősorban a külföldiek érdeklődését akarta felébreszteni szülővárosa, Budapest iránt, de olyan nagyszerű várostörténetet írt, amely a magyar olvasóknak is maradandó élményt nyújt.
„A város és kultúrája” – jelzi a könyv alcíme, hogy ez a Budapest-portré a fizikai értelemben vett leírás mellett a várost benépesítő sok, különféle rendű és rangú ember életét is bemutatja. Mégpedig a századfordulón, 1900-ban, amikor Budapest fejlődésének csúcspontjára és fordulópontjára jutott: Berlin mellett Európa szellemi központjává vált. Itt volt a világ legnagyobb parlamentje, Európa első földalatti vasútja; sorra épültek a pompás, eklektikus épületek; a polgárság prosperált; és színre lépett egy nemzedék, amely az irodalomban, képzőművészetben, zenében hirtelen az európai élre ugrott.
Lukacs professzor a történelemszemléletének megfelelő rangsor szerint haladva először a város természeti viszonyait és adottságait írja le, majd a lakosság, a társadalom és a politika kerülnek sorra. Ezután vázolja a szellemi és művészeti élet állapotát és jelenségeit, végül a kevésbé megfogható, ám nem kevésbé fontos szellemi és lelki irányzatok zárják a sort. Ez a mindvégig láttató, érzékletes, sőt olykor költőien ihletett stílusban megírt könyv nemcsak egy város fénykorának állít emléket, hanem méltó helyére állítja Magyarországot Európában.
Bitskey István - Pázmány Péter
A 16. század végére hazánk protestáns többségű lett. De a katolikus egyház - a Habsburg-dinasztia segítségével - ellentámadásra indult.
Ezekben az években lépett fel Pázmány Péter, a fiatal jezsuita szerzetes. Hatalmas tudásával, és páratlan nyelvi tehetségével szikrázó vitákat folytatott, de mint esztergomi érsek és királyi főkancellár a politikai életben is döntő szerepet játszott. Híve volt a dinasztiának, de következetesen védte nemesi alkotmányunkat. Jó kapcsolatot tartott fenn Erdély egyik nagy fejedelmével, I. Rákóczi Györggyel. Rengeteget tett nemzeti kultúránk emeléséért, s ő alapította a ma is működő budapesti tudományegyetemet.
A nagy főpap életét Bitskey István egyetemi docens markáns vonásokkal vázolta fel. Árnyalt elemzései, megbízható tényanyaga és színes stílusa hasznos olvasmánnyá teszi a képekben gazdag művet.
Aczél Endre - Acélsodrony - A hetvenes évek
Az Acélsodrony második kötetében nemcsak a kezdő évszámok változnak 6-osról 7-esre, de minden közelebb van már hozzánk. Azt is mondhatnám, „átnyúló” érvénnyel. Erről a korról a mai középnemzedéknek már eleven emlékei vannak. Szerzőként a hetvenes évek krónikájának megírásakor több bizsergést éreztem, mint az előző kötetnél. Innen valamiképp minden „szólongat”, ahogyan, felteszem, generációm más tagjait is. Ezzel a gondolattal ajánlom az Acélsodrony – a 70-es évek című könyvemet azoknak, akik túljutottak már a hatvanas éveken, és most nem csupán a folytatásra, de testközelibb élményekre is vágynak. Ajánlom továbbá azoknak, akikben a hetvenes évek történéseit olvasva felébred a kíváncsiság: mi volt előtte? Egyszóval ez a kötet kicsit kedvcsináló is – múlthoz, jövőhöz.
Paksa Rudolf - Magyar nemzetiszocialisták
Paksa Rudolf tudományos monográfiája áttekinti a gazdasági világválság idején megjelent - előbb az olasz, majd egyre inkább a német mintát másoló - magyar nemzetiszocialista mozgalom történetét. A kötetet egykori szöveges és képi dokumentumokkal, térképekkel és ábrákkal illusztráltuk, és bibliográfia, kronológia, a fontosabb szervezeteket áttekintő kislexikon, valamint a nemzetiszocialista irányultságú lapokat teljességre törekvően összegyűjtő sajtókatalógus teszi teljessé.
Egon Friedell - Az újkori kultúra története I-VI.
Középkor, pestis, misztika/Reneszánsz és reformáció/Barokk és rokokó
Aczél Endre - Acélsodrony - A nyolcvanas évek
Az "Acélsodrony" a politika, a szellem, a kultúra, a művészet és a sport közelmúltjának évtizedeibe kalauzolja az olvasót. Ez a kötet a nyolcvanas évekbe. A szó politikai értelmében az 1980-nal kezdődő és 1989-cel végződő évtized fűtött, olykor túlfűtött hangulatú volt. Nem is annyira amiatt, ami a felszínen látszott, mint inkább azért, ami a hidegháború hamuja alatt parázslott.
Ebben a kötetben az olvasó a Kádár-rendszer végnapjait követheti nyomon (amelyek sokáig egyáltalán nem látszottak végnapoknak), egyszersmind az egész szocialista rendszer széthullását a Szolidaritás megszületésétől a berlini fal leomlásáig. Feltűnnek benne a kor Magyarországának politikai eseményei és szereplői; a nagyvilágé nemkülönben. De nem hiányoznak a nyolcvanas évtized színházi, művészeti életének és filmkultúrájának jeles alkotásai sem, többekre a gazdag képanyagban csodálkozhat rá az olvasó. Találkozni lehet mindazokkal a művészekkel, alkotásokkal, tudósokkal, akik egy egész nemzedék világlátását formálták. De nem marad ki a sport sem, ugyanilyen metszetben. Ebben a könyvben minden benne van, amit szerintem a múlt század nyolcvanas éveiről tudni érdemes. Vagy tudni kell. Vagy tudni kellene. A benne vázolt kép panoramikus, kaleidoszkópszerű. A mozaikszerűen összeálló történet sokakban, akik maguk is megélték azokat az időket, nosztalgikus érzéseket ébreszthet, a fiatalabbak érdeklődését pedig felkeltheti egy olyan korszak iránt, melyről alighanem keveset vagy szinte semmit sem tudnak. Magyarország és a világ jó negyedszázaddal ezelőtt is élt, lélegzett, alkotott. Ennek beszédes bizonyítéka ez a több mint 180 fotóval illusztrált, színes és eleven stílusban megírt kötet: a nyolcvanas évek története.
Borbély Béla - Siklósi Gyula - Királyaink emléke / In Memory of Our Kings
Ezeréves államiságunk, múzeumok, könyvtárak, levéltárak féltve őrzött, a nagy nyilvánosság számára csak nagyon ritkán bemutatott kultikus kincseiről, szakrális épületeiről, a világ legértékesebb ötvöstárgyai között számon tartott remekeiről, a koronázásnál használt relikviákról, valamint a középkori magyar királyi városok építészeti emlékeiről készült művészi fotókat gyűjtötte össze és hozza emberközelbe a ez az igényes kivitelű album.
Adolf Hitler - Mein Kampf
A Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett.
Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.”
Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.
E. J. Hobsbawm - A forradalmak kora
A szerző kiváló angol történész, a londoni egyetemhez tartozó Birkbeck College előadója. Több angol történeti és gazdaságtörténeti szemle szerkesztője, és rendszeresen jelennek meg cikkei is ezekben a lapokban. Érdeklődése sokoldalú, történelmi munkássága mellett a New Statesman kritikusa, Francis Newton álnéven írja zenekritikáit. Elsősorban történeti munkáival vívott ki nagy megbecsülést nemcsak Angliában, hanem szerte Európában és Amerikában is. "A forradalmak kora" "A civilizáció története" című sorozat egyik köteteként jelent meg 1962-ben Angliában.
A szerző "kettős forradalom" korának nevezi a művében áttekintett félévszázadot, s ezzel meg is fogalmazta a könyv alapgondolatát: egységes folyamatnak tekinti a francia forradalmat (s az ezt követő többi polgári forradalmat) és az egyidejűleg végbemenő angol ipari forradalmat. A legnagyobb átalakulás volt ez az emberiség történetében a tűz hasznosítása és a földművelés kezdetei, azaz a civilizáció kialakulása óta. A szerző nem eseménytörténetet ír, hanem ezt az átalakulást kíséri végig - könyve első részében folyamatában, a másodikban pedig eredményeiben - rendkívül izgalmas és eredeti módon, mégis szigorúan tudományos módszerrel, a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális élet minden lényeges területén. Előszeretettel vizsgálja a hétköznapi életnek azokat az "apró" mozzanatait, amelyek a legtöbbször hiányoznak a nagy történelmi munkákból is, pedig - ezúttal is meggyőződhetünk róla - rendkívül lényegesek a történelmi folyamat megértésében. A műből, mint ahogy magából a leírt XIX. század eleji átalakulásból is, fokozatosan kerekedik ki a modern európai élet képe, amely éppen napjainkban kezd technikailag és társadalmilag is "múlttá" változni.
Fejtő Ferenc - Magyarság, zsidóság
A magyarországi zsidók története egyedülálló az európai diaszpórában megtelepedett zsidóság, de a kontinens államainak történelmében is: Fejtő Ferenc - eredetileg franciául megjelent - nagy ívű összefoglalása magyarok és zsidók együttélésének ezt a sajátosságát tárja fel, lényegében a 10. század végétől (a magyar államalapítástól), egészen napjainkig. A szerző a magyarországi zsidók történetének egyediségét a magyar történelem fordulópontjaihoz kapcsolva, négy nagyobb fejezetben kutatja. Alaptétele, hogy a Pannóniát meghódító magyaroknak a zsidókhoz való viszonya a nyugati kereszténységben a 10. század végére már meghonosodott modelleken alapult, bár a megaláztatást és elkülönítést célzó intézkedések átvételekor 'türelmesebbek voltak' szomszédaiknál: mindez a magyar állam kezdetektől birodalmi, sok nemzetiségű, több vallásnak is helyt adó jellegéből adódott. Fejtő Ferenc a magyar-zsidó viszonyt a magyar nemzeti függetlenségi törekvések sodrában értékeli: a magyarság számbeli kisebbsége miatt a nemzeti nacionalizmus arisztokratizmusa mellett liberális volt, egyszerre központosító és asszimiláló. A vallási-etnikai csoportok közül egyedül az elitjükben már polgárosodott zsidók lettek (lehettek) a magyar nacionalizmus szövetségesei, és egyfajta 'társadalmi szerződésnek' megfelelően teljes asszimilációjukért az emancipációt kapták cserébe: lényegében tehát a magyar politikai uralom és kulturális hegemónia megőrzését szolgálták a történelmi Magyarországon belül, a két világháború között, a Rákosi- és a Kádár-éra alatt, de a rendszerváltozás után is. A magyar-zsidó viszonyt tehát a 'társadalmi szerződés' mindenkori érvényesülése, a politikai aktualitás diktálta keresztény jobboldal (és a fel-feltörő nacionalizmus) politikai harcai alakították. A tanulmány - kitekintéssel a modern kori Európa történetére - azt mutatja, hogy az antiszemitizmus elleni harc nem pusztán 'zsidó ügy': része annak a küzdelemnek, amelyet a nemzete k felvilágosult elitjei folytatnak a jogszerűség, az igazságosság és a demokrácia térnyerése érdekében. - Kézikönyvként tárgyszerű összefoglalása lehet mindazoknak, akik még semmit sem tudnak erről a szerteágazó, indulatoktól sem mentes témakörről, ugyanakkor, mint rövid szintézis, a hazai zsidóság múltjára vonatkozó szakirodalomban is alapmű.
Thomas Sakmyster - Admirális fehér lovon
„Horthy Miklós rendkívül változatos életutat járt be: ifjúkorában még Ferenc József portréját festette meg, és James Joyce-tól vett nyelvórákat. Utóbb Európa egyik leghírhedtebb antiszemitájának tartották. Károly két restaurációs kísérletét is megakadályozta, szovjetellenes keresztes hadjáratot szervezett, párbajozni szeretett volna Tomas Masarykkal. Egyszerre kollaborált és szállt szembe Hitlerrel, meghiúsította Adolf Eichmann terveit, majd Joszif Sztálin jóindulatát kérte a maga és nemzete számára.”
Ezekkel a szavakkal ajánlja az olvasók figyelmébe a kiadó a részben magyar származású szerző Horthy-életrajzát.
Domonkos László - Gyászos idők tündöklő csillaga
Kratochvil Károly (1869-1946) a magyar történelem méltatlanul elfeledett nagy alakja. A Székely Hadosztály parancsnokának összegyűjtött írásai nemcsak a katonát, hanem az esendő ember, a művelt, gondolkodó intellektus, a politizáló közéleti férfiú és az igaz magyar hazafi vonzó arcélét tárják elénk.
Ismeretlen szerző - A középkori élet
Könyvünk dokumentumai a X-XIII. század életének szinte minden területére rávilágítanak. Megismerjük a királyok, lovagok, szerzetesek, a városi polgárok és szegénység életét, a falusi parasztok gonddal, munkával terhelt hétköznapjait. A szemelvényekből tudomást szerzünk a szokásokról, hatalmon lévők és elnyomottak életformájáról, öltözködésről, táplálkozásról, s az élet számos más viszonylatáról. Az így kialakuló kép sokoldalú és egyben hiteles tájékoztatást ad az olvasónak. Kulcsár Zsuzsanna a középkor történetének ismert kutatója, magyaráatai jól egészítik ki a szemelvények anyagát.
Szekfű Gyula - Állam és nemzet
A XX. század legnagyobb hatású magyar történetírója Állam és nemzet című kötete 60 év után jelenik meg újra. Benne a történeti fejlõdés rendjében tekinti át Szent István birodalmának és az ország nemzetiségeinek egymás közötti viszonyát. Imponáló a történetíró teljesítménye, aki biztos kézzel, lényegében a legújabb kutatások fényében is érvényes módon vázolta az említett viszonyrendszert.
Gyurgyák János - Magyar fajvédők
Ez a könyv Gyurgyák János magyar eszmetörténeti sorozatának utolsó darabja. Előző kötetei (Zsidókérdés Magyarországon és Ezzé lett magyar hazátok) viszonylag jól behatárolható kutatási területet jártak körbe: a zsidó–magyar együttélés problémáit, illetve a magyar nemzeteszme elágazásait és útvesztőit. Most azonban olyan terepre tévedt, amely a modern biológia-genetika szerint nem létező (emberi fajok közötti különbség), vagy teljességgel vitatott problémakör: etnicitás a történelemben, magyar etnogenezis, etnikai különbségek Magyarországon. De mivel a probléma történetileg és a jelenben is mégis létezik, szólni kell róla. Már csak azért sem lehet erről hallgatni, mert a magyar fajvédelem eszmerendszere és politikai mozgalma túlélte a XX. század harmincas–negyvenes éveit, s túlélte a magyar létező szocializmus korszakát is.
Galántai József - Magyarország az első világháborúban
A monográfia Magyarország újabb kori történetének egyik legkritikusabb szakaszát világítja meg. Előzményeiben és egyetemes összefüggéseiben mutatja be a dualista Habsburg Monarchia keretébe tartozó Magyarország részvételét az első világháborúban. Az eseményeket nem csupán hadtörténeti szempontból tárgyalja, hanem a régi, soknemzetiségű Magyarország mélységes kríziseként értelmezi, és főleg politikai oldaláról közelíti meg. Sokoldalúan elemzi a magyar vezető réteg politikáját, s Tisza István kiadatlan iratainak feldolgozásával átfogóan ábrázolja a miniszterelnök bel- és külpolitikai koncepcióit. Részletesen szól a különböző ellenzéki irányzatokról, a mérsékelt parlamenti pártoktól kezdve az úri ellenzékkel szakító és a demokratikus irányzatokkal összefogó Károlyi Mihályon át a szocialista mozgalmakig. Jelentős figyelmet szentel a magyarországi nemzetiségi kérdés háború alatti alakulásának. Szakszerűen és megelevenítően tárja fel a magyarországi társadalom elmélyülő - a felbomlás és a forradalom felé tartó - válságát. A mű nagyrészt a szerző kiterjedt levéltári kutatásain alapszik, ugyanakkor a hazai és a külföldi szakirodalomra, valamint memoárirodalomra is támaszkodik. Gördülékeny, olvasmányos stílusával nemcsak a tudományos kutatók, az e tárgykörben oktató pedagógusok, hanem a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tarthat.
Norman Davies - Európa története
A szerző, az Oxfordi Egyetem professzora mint Lengyelország történésze vált világhírűvé. Új könyvét, amely az első kiadása óta eltelt rövid idő alatt is világsikernek bizonyult, ez a tény teszi egyedülállóvá: a kevés számú Európa-történet közül az egyetlen, amelyik a szokásos féloldalassággal nem Nyugat-Európával azonosítja Európát, hanem Kelet-Európa beható ismeretében az egész Európáról ír. A szerző szemlélete mérsékelt liberálisként jellemezhető. A könyv Európa földrajzi és etimológiai körülhatárolásától, majd az antik kezdetektől egészen 1991-ig követi végig a történetet. Az élvezetes stílusú, történésztől szokatlanul jó humorú narratíva közé ékelte Davies nagy újítását: 350 egy-, maximum kétoldalas úgynevezett kapszulát, keretes szöveget, amelyek a legváltozatosabb témájú mini kultúrtörténeti esszék. A szöveget rendkívül gazdag képzőművészeti illusztrációk és közel 150 oldalnyi, változatos műfajú mellékletek (térképek, grafikonok, táblázatok, családfák, írásminták stb.) egészítik ki. A mű nemcsak az eddigi legjobb tankönyv a témában, amelyet minden gimnazista és bölcsészhallgató kötelező olvasmányként forgathat, hanem ide-oda lapozgatható, "kiolvashatatlan" könyv is.
Csukovits Enikő - Liliom és holló
Liliom és holló: az Árpád-ház kihalása után trónra kerülő Anjouk és az ismeretlenség homályából az ország élére emelkedő Hunyadiak jelképe. Az 1301–1526 közötti több mint két évszázadról szól ez a képeskönyv: a magyar lovagkirályokról, a messze Dél-Itáliában vívott nápolyi háborúkról és a török ellen folytatott küzdelemről; Bécs meghódításáról és a sorsdöntő mohácsi vereségről. A kötet segítségével bepillanthatunk Zsigmond és Mátyás király messze földön híres budai palotájába, a szárnyas oltárokkal ékes templomokba és egyszerű jobbágyportákra. Csaknem 400 kép – várak és ékszerek, edények és táblaképek reprodukciói, kitűnő grafikusok által rajzolt életképek – segítenek abban, hogy megismerkedhessünk a magyar történelem egyik legizgalmasabb korszakával, a kései középkorral.
Szűcs Jenő - Az utolsó Árpádok
"Szűcs monográfiája a 20. századi történetírás egyedülálló teljesítménye. Érdemét nem pusztán abban kell látni, hogy szerteágazó tematikájának minden területén merőben új kutatási eredményeket tartalmaz, noha publikálását önmagában ez is indokolná. Nem is csak abban, hogy okfejtése ezúttal ismét adekvát stiláris eszközökkel párosul, s a modorosságot levetkőzve sikerült megtalálnia korábbi, keresetlen hangját. Alighanem mindezeknél is fontosabb maga a minta, amelyet szolgáltat: íme, így fest egy történelmi korszak monografikus feldolgozása, ha szakavatott tudós a tudomány legkorszerűbb eszközeivel végzi el. Ez az a mérce, amelyet azoknak, akiket a sors hasonló feladat elé állít, kívánatos lesz majd elérniük, vagy ha ez nem sikerül, legalább meg kell próbálniuk megközelíteni. Nem lesz könnyű dolguk" ¯ írja Engel Pál szerkesztői előszavában.
Németh György - A polisok világa
Ez a könyv nem azzal a céllal készült, hogy a "hagyományos" görög történelem újabb vázlatát kínálja. Sem háborúkat, sem csatákat nem talál benn az olvasó. Szerzője - Németh György, számos ismeretterjesztő és szakkönyv írója, a budapesti és debreceni tudományegyetem tanára -, arra keresi a választ, hogy a mykénéi kor összeomlása után, hogyan alakul ki az archaikus és koraklasszikus kori Hellasban az ún. "görög csoda". A könyv az említett korszakok hétköznapjaival, társadalomtörténetével foglalkozik. Így helyet kaptak benne olyan érdekes problémák is mint a homoszexualitás, a prostitúció, az öregek megölése, amelyeken keresztül a görögség ezidáig ismeretlen képe tárul az olvasó elé.