A ​szanszkrit irodalom története

Borzsák István - Budai ​Ézsaiás és klasszika-filológiánk kezdetei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ananda Kentish Coomaraswamy - Hinduizmus ​és buddhizmus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lengyel Dénes - Irodalmi ​kirándulások
Az ​irodalmi kirándulásnak ókori, klasszikus hagyománya van: az antik költők kultuszából ered. Homéroszért hét város versengett, mert mindegyik a maga szülöttének vallotta. Vergilius sírját még a középkorban is felkeresték az asszonyok, hogy könnyű szülésért könyörögjenek. A kultusz érzésvilágához közel álló tisztelet, áhítat tölti el a kirándulót, amikor Petőfi szülőházának, Arany nagykőrösi iskolájának vagy Berzsenyi niklai otthonának küszöbét átlépi. De a kiránduló ennél többre vágyik, azért indul útnak, hogy jobban megismerje a költőket, műveik színhelyét, szereplőit és a tájat, amelyet megénekeltek. Ehhez kíván segítséget nyújtani az Irodalmi kirándulások. A könyv hazánk főbb irodalmi emlékhelyeit mutatja be a főváros kerületeinek sorszáma, a megyék ábécérendje szerint. Emlékhelynek tekintjük a költő, az író szülő- és lakóházát, nyaralóját, emléktáblával jelölt tartózkodási helyét, művei születésének színhelyét, cselekményének színterét, a költő sírját, a róla rendezett kiállítást, az emlékházban levő múzeumot, emlékszobát, sőt az irodalmi kávéházat, vendéglőt is. A kötet első fejezetében a főváros, a másodikban a megyék ismertetésére kerül sor. A fő fejezetek élén, az Irodalom című szakaszban tájantológiák, fővárosi vagy megyei szöveggyűjtemények címét találja az olvasó. Emellett szépirodalmi műveket és cikkeket ajánlunk figyelmébe. Az Irodalom rovatban nem soroltuk fel nagy költőink tájverseit, mert ezeket az olvasó számos közismert kiadásban megtalálja. Mégis felhívjuk a figyelmet arra, hogy kirándulás előtt érdemes ezeket a verseket kiválogatni és újra elolvasni. Így reproduktív képzelettel előre látjuk a tájat, amelyet a költő ábrázolt, tanítványaink pedig mintegy "ráismernek" az először látott vidékre. A vers olvasója a költő hangulatával, érzéseivel együtt élvezi a tájat.

Ismeretlen szerző - Védelmező ​istenségek és démonok Mongóliában és Tibetben
Az ​1996-ban indult sorozat negyedik kötetét tartja kezében az olvasó. Korábbi könyveinkhez hasonlóan, most is a már csaknem két évtizede zajló Magyar-mongol népi műveltség- és nyelvjáráskutató expedíció mongóliai terep- és archívumi kutatásaira épülő tanulmányokból adunk közre néhányat, melyek előadás változata elhangzott a címadó témának szentelt konferencián is. A harmadik kötet (Helyszellemek kultusza Mongóliában) megjelenése óta a terepkutatások során felkeresett területek közé erőteljesebben bevontuk a Mongol Köztársaság keleti és központi, halhák és burjátok lakta vidékeit is. A megelőző évek gyűjtőútjain feljegyzett anyagok feldolgozása folyamatos, s jelen kötetben is ezekből közlünk a korábbiakhoz híven mind a szájhagyományra, mind a kéziratos anyagra támaszkodó elemzéseket. Az expedíciós kutatások mellett a kötet előzménye egy, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban megrendezett kiállítás (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2002-2004), amely a tibeti és mongol népi vallásosság vizuális vonatkozásait dolgozta fel. A kiállítás és az időközben megjelent hozzá kapcsolódó katalógus (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2003) különleges, a nemzetközi szakirodalomban is alig publikált anyagokra hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor a népi vallásosság számos vonatkozása sem a kiállításon, sem a katalógusban nem volt megjeleníthető. Ezt a hiányt próbálta pótolni a Hopp Ferenc Múzeumban megrendezett konferencia (Démonok és Megmentők, 2004), melyen a tibetológusok és mongolisták a korábbi kiállításhoz és katalógushoz kapcsolódó, ám abból többnyire kimaradt, vagy kevésbé részletezett témákból adtak elő. Kötetünkben többek között e konferencia kibővített előadásainak egy részét is közreadjuk.

Taxner-Tóth Ernő - A ​Brontë nővérek világa
˝A ​három yorkshire-i papkisasszony - Charlotte, Emily és Anne Bronte - művészete a világirodalom egyik nagy rejtélye. Hogyan lehetséges, hogy a világtól elzártan élő, az életből oly keveset tapasztaló nővérek az emberi lélek legmélyebb rétegeibe tudtak hatolni az Üvöltő szelek vagy Jane Eyre lapjain? Taxner-Tóth Ernő könyve felidézi a testvérek gyermekkorát, szól közösen kialakított képzeletvilágukról, amely előjátéka volt a romantikus regényeknek. A fiatalon elhunyt Bronte nővérek közül egyedül Charlotte-nak adatott meg, hogy belekóstolhasson az irodalmi életbe. A könyv külön érdekessége, hogy az olvasó belepillanthat a tizenkilencedik századi londoni kiadók világába is.˝

Ismeretlen szerző - Ki ​kicsoda a magyar irodalomban? (1000-től 2000-ig)
Nincs ​olyan irodalmár, akit ne hozna zavarba a kérdés: Mondd már meg, mi is az az irodalom!" Az ilyen - akár naivitásból is eredő - felszólítás úgyszólván beugratásként hat, mert nem lehet rá habozás nélkül tartalmas, minden kétséget kizáró meghatározással válaszolni.. az irodalomról egyetlen elméleti definició sem tudja feledtetni azt a banális történelmi igazságot: irodalom mindaz, amit az ember koronként annak tartott." - írja Cs. Gyimesi Éva. Sajnos e könyv szerkesztőinek nem állt módjukban mindenkiről írni, akit a saját korában "irodalommal foglalkozó embernek tartottak.Válogatásunk alapja az volt, hogy a ma szépirodalomnak tartott művekkel kapcsolatan áll-e valamilyen módon az illető. Így az esztétikai szempontból ma is íróknak tekintett emberek", ill. a szépirodalommal foglalkozó irodalomtörténészek, esztéták és kritikusok élveztek előnyt a válogatás során, valamint olyan híres történetírók, nyomdászok, fordítók, akik minden kétséget kizáróan bekerültek az irodalmi köztudatba. Külön figyelmet kívántunk fordítani a határon túli magyar irodalom személyiségeire. A szócikkek terjedelme nem biztos, hogy minden esetben arányban áll az alkotó jelentőségével. Úgy gondoltuk, hogy pl. az iskolai tankönyvek eléggé részletesen tartalmazzák az ismertebb írók és költők pályaképét, ezért a kevésbé ismert, de jelentős szerzőknek szántunk több helyet.

Padmaszambhava - Tibeti ​Halottaskönyv
Életünk ​folyamatos készenlét. Készenlét a halálra. A halálra mely kapu - rajtunk áll, hogyan megyünk át rajta, mit teszünk, mivé leszünk általa. Nem pedig miatta! Folyamatos okozat keresésünk, pótcselekvéseink megszűnnek, s legtöbbünk bolyong a köztes lét forgatagában, legvégső megoldásként ölelkező anya ölet keresve. Az istenségek szimbólumok, tulajdonságaink,érzelmeink, melyek vezetnek minket, legtöbbször ki tudja hová....pedig legalább nekünk tudnunk kellene! Nekünk szól tehát e könyv, lássuk, milyen örökséget viszünk magunkkal, hogyan fordíthatjuk javunkra, s számtalan lény javára. OM MANI PADME HUM

Dömötör Tekla - A ​magyar nép hiedelemvilága
Úttörő ​vállalkozás Dömötör Tekla műve, amely hatalmas ismeretanyag birtokában, az eddigi munkálatok figyelembevételével és saját gyűjtéseire, kutatásaira támaszkodva összefoglaló képet nyújt a néphit valamennyi ágáról, ismerteti a néphitkutatás történeti előzményeit, a szaktudomány eredményeit, gondjait, feladatait. A néphit tárgyalása során áttekinti a magyar népi hiedelemvilág mitikus lényeit. Külön kis fejezetek foglalkoznak a lidérchez, a szépasszonyhoz, a hazajáró halottakhoz, kísértetekhez, a természeti démonokhoz fűződő hiedelmekkel s az ördöggel, a Lucával, a betegségdémonokkal, a sárkánnyal, kígyóval és más mitikus állatokkal. Elemzi a néphit tudományosaival, a táltossal, a garabonciással, a halottlátókkal, az ördöngős kocsissal, a tudományos pásztorral és boszorkányokkal kapcsolatos hiedelmeket, majd szól a mágia különböző fajtáiról - többek között a rontásról, igézésről, a serkentő mágikus eljárásokról, a szerelmi varázslásról - s a jóslás és a varázserejű szó szerepéről. A könyvnek külön értéke és színesítője a zömmel saját gyűjtésből származó idézetanyag. Az idézetek kiegészítik, hitelesítik, élményszerűvé teszik a tudományos megállapításokat.

Ismeretlen szerző - A ​barokk
Válogatta, ​szerkesztette, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Bán Imre Ván Imre könyve megismertet bennünket a barokk művészetet szülő történelmi korral, a kor művészének világképével, és a barokkra legjellemzőbb kompozíciós elvekkel és stílusjegyekkel. Tanulmányát a barokk ízlésű költészet megalapítóinak - Marinónak, Torquato Tassónak, Pierre Ronsard-nak, Martin Opitznak - ars poeticáival, a külföldi és magyar barokk irodalom legjellegzetesebb alkotásaiból válogatott szemelvényekkel, a barokk művészetet és a barokk irodalom nagy alkotóit bemutató képanyaggal teszi teljessé.

Lukács György - Ady ​Endréről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​Volga-Káma-vidék finnugor népei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Medveének
A ​népköltészeten kívül felsorakoznak a műköltészet és a prózairodalom legjelesebb művelői, sőt tanulmányírói is, hogy hírt adjanak messze északkeleten élő rokonaink életéről és a mai korral egyre inkább lépést tartó kultúrájáról.

Honti János - A ​mese világa
A ​mese világa, akárhogy is nézzük, akárhogy is emlékszünk rá vissza: idegen világ. Idegen még akkor is, ha emlékképeink között, gyermekkori lelki életünk középpontjában látjuk meg: az éles határ a gyermek és a felnőtt között, a lelki fejlődésben hiányzó, fel nem lelhető kapcsolat közöttük a mese-élmény előttünk való furcsa idegenségében mutatkozik meg félre nem ismerhető világossággal. És ami idegen, azt talán nem úgy érthetjük meg a legjobban, hogy azt keresgéljük, azt próbáljuk föllelni benne, ami mégis ismerős; nem úgy, hogy egy ismerősnek látszó mozzanatba kapaszkodunk és ebből kiindulva iparkodunk fokról-fokra közelebb férkőzni a mivoltához. Az idegenség, az ismeretlenség maga nem csak hiányt jelölő fogalom, hanem helyzet, állapot, tulajdonság, lényeg: helyzet, amely megköveteli a vele szemben való állásfoglalást, valójának elismerését.

Ismeretlen szerző - Tolvajok ​kútja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bárány Tamás - Félszárnyú ​Pegazus
A ​hatvanéves Bárány Tamásnak kereken ötvenedik munkája a Félszárnyú Pegazus: irodalmi paródiáinak mindeddig legteljesebb gyűjteménye. A kötet nem is csak a magyar irodalom történetében egyedülálló vállalkozás; egy egész korszak: a huszadik század hazai prózairodalmának átfogó képét tárja az olvasó elé, a századelőtől napjainkig, Mikszáth Kálmántól - Krúdyn, Móriczon, Kosztolányin, Déryn, Tamásin, Illyés Gyulán, Németh Lászlón át - egészen a legfiatalabb mai írókig. Száz magyar íróról készült százhuszonöt paródia rajzolja ki, szinte az irodalomtörténeti teljesség igényével, a modern magyar próza nyolc évtized alatt megtett útját. "Egyes darabjainak szemszöge - szabadkozik előszavában Bárány Tamás - nem mindig egyöntetű: néhol a kritikus pengéje villan élesebben, néhol az irodalomtörténész megértőbb mosolya enyhíti az ítélet szigorát, hűséggel igyekezvén kijelölni az érintett író helyét egy megíratlan irodalomtörténet lapjain."

Hermann István - A ​giccs
A ​könyv annak bizonyítását tűzi ki célul, hogy ha a fontos és haladó művészeti törekvéseket a tömegek elutasítják, azért teszik, mert kulturálódásuk, ízlésfejlesztésük elmaradott. A szerző szerint az elitkultúra és a giccs közti szakadék létezése csak nyugaton vethető fel. Nálunk a giccs ellenpólusa a népkultúra. Legyőzésének lehetőségeit a népkultúra és a selejtes, giccses termékek között létrejövő, kibékíthetetlen ellentét tudatosítása kínálja.

Ismeretlen szerző - A ​varázsdob és a látó asszonyok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Goldziher Ignác - Az ​iszlám kultúrája I-II.
"Goldziher ​Ignác (1850 - 1921) orientalista, a Közel-Kelet nemzetközi hírű kutatója, a magyarországi arabisztika és sémi filológia megalapítója. Vámbéry Ármin tanítványaként Pesten, majd Berlinben és Lipcsében folytatta tanulmányait. Ezt követően Leydenben és Bécsben arab kéziratokat tanulmányozott, s 1873-1874-ben állami ösztöndíjasként Damaszkuszban, Jeruzsálemben és Kairóban foglalkozott a sémi nyelvekkel és az iszlám vallással. 1874-től a Pesti Izraelita Hitközség titkára, 1900-tól az Országos Rabbiképző Intézet óraadó tanára. Közben 1872-től a pesti Tudományegyetem magántanára, 1904-től profeszszora. 1881-ben jelent meg Az iszlám. Tanulmányok a mohamedán vallás köréből című munkája, amely terjedelmében a legnagyobb, tartalmában a legrészletesebb magyar nyelvű munka az iszlám keletkezéséről és történetéről. E művével megalapozta a kritikai módszerekkel dolgozó iszlámtörténetet." A jelen kötet reperezentatív válogatás az életműből.

Karel Čapek - Tárgyak ​és tájak
A ​Kulisszatitkok, Emberi dolgok, Évszakok című kötetek után a Tárgyak és tájak további válogatás Karel Capek publicisztikájából, azokat a cikkeket tartalmazza, melyek témája az embert körülvevő tárgyak - a cserépkorsótól az amerikai kályháig - és a szűkebb-tágabb értelemben vett tájak - a külvárosi utcától a Tátra csúcsáig. Capek az újságírást "polgári" foglalkozásának nevezte, s nem érzett ellentétet az újságírói meg az írói hivatás között. Becsülte a maga mesterségét, szinte megszállottja volt, szükségét érezte, hogy minél nagyobb közönséghez szóljon, közvetlenül, mintegy állandó párbeszédben az olvasóval. Ez volt, és ma - fél évszázad elteltével - is ez írásai varázsának titka.

Ismeretlen szerző - A ​kék szarvas
A ​keleti szőnyegek pompás színeit, mesebeli álomvilágát eleveníti fel a Népek Meséi sorozat közel-keleti kötete. A felnőttek gyermekkorukra találnak majd s a gyermekek ismerősen csengő új mesékre ez Ezeregyéjszaka, Ezeregynap, a Boszporuszi tündérvilág csodái között, dzsinnek, ifritek pattannak elő palackból, hogy gazdájuk kívánságát teljesítsék, perzsa mesehősök repülnek csodatevő szőnyegen, ezer gombbal működős ébenfa paripán soha nem látott szépségű tájak felett. S egészen új mesevilágra talál az olvasó a héber mesékben, melyeket mély életbölcselet, meleg érzelmek, nagy szenvedélyek hatnak át. Az olvasó új mesefigurákkal ismerkedik: a bölcs Salamon királlyal, a démoni Asmodájjal és Leviátlánnal, aki igazságot tesz az emberek és a tenger halai között. A perzsa, arab, török, héber meséket kiváló műfordítók tolmácsolják gyermekeinknek, és a kötet értékét emelik Bálint Endre, az Európa-hírű magyar festő és grafikus költőien szép, magával ragadó, illusztrációi.