Az ​együttműködő ember Alapvető ​motivációink a neurobiológiai kutatások fényében

Mérő László - Új ​észjárások
Miben ​rejlik a racionális gondolkodás ereje, és mik a korlátai, amelyek szükségessé teszik az okosság más formáinak a fennmaradását is? A racionális gondolkodás erejének és korlátinak megismerése segít saját gondolkodásunk mélyebb megértésében, valamint nyitottabbá tesz a mienktől eltérő gondolkodásmódok iránt. Bár a könyvebn van szó tudományról, ismeretet is terjeszt talán, mégsem tudományos ismeretterjesztő mű. Szellemi kalandot ígérő és gondolkodásra késztető, ugyanakkor szórakoztató olvasnivaló. Ez a könyv a nagy sikerű Észjárások című könyv újraírt változata, a szöveg mintegy fele teljesen új. Az újraírt könyvet, miután a szerző korábbi Mindenki másképp egyforma című könyve 1999-ben elnyerte az "Év tudományos könyve Németországban" díjak egyikét, 2002-ben kiadják az Egyesült Államokban és Németországban is.

Mérő László - Mindenki ​másképp egyforma
Mérő ​László matematikus, a nagysikerű Észjárások című könyv szerzőjének új könyve a racionális gondolkodásról szól, jóllehet ilyesmi talán nem is létezik. Sok jel mutat arra, hogy az emberi gondolkodás alapvetően nem racionális, még olyan problémák megoldásában sem, amelyeknél a színtiszta logika eszközei kiválóan alkalmazhatók lennének. Életünk különböző területein szüntelenül igyekszünk olyan döntéseket hozni, amelyekkel a legoptimálisabb eredményt érhetjük el. Ilyen döntések léteznek, és róluk is szól ez a könyv. Érdemes tehát megismerkednünk a Neumann-féle játékelmélettel, az evolúció-kutatás eredményeivel, a génszelekcióval, a kvantumelmélettel, és még sok minden mással is. A könyv megértéséhez elég a négy matematikai alapművelet ismerete. A szerző közérthetően, olvasmányos formában kalauzolja végig az olvasót a bonyolult témakörökön, feltárja a köztük levő összefüggéseket, s olyan gondolatébresztő analógiákra világít rá, amelyek tanulságai egyaránt szükségesek a mai ember és a mai társadalom boldogulásához.

Desmond Morris - A ​boldogság természete
Desmond ​Morris, a neves viselkedéskutató (A csupasz majom és számos más magyarul is megjelent sikerkönyv szerzője) ezúttal a boldogság természetét próbálja feltárni az olvasók előtt. Mi is az a boldogság? A szerző ismét ezt a mindenkiben felmerülő kérdést teszi fel. Az olyan leghétköznapibb örömforrásokat, mint a gyermekeink iránti szeretetérzést, a versengőnek az ellenfele feletti győzelméből fakadó örömét, vagy a hedonista érzéki extázisát ugyanolyan biztonsággal elemzi, mint a rejtettebb, csendesebb, bensőségesebb boldogságforrásokat. Morris nem a boldogsághoz vezető út egyetlen üdvözítő receptjét hirdeti, és nem is egyfajta feltétlenül boldogító életvezetést ajánl. Ennél sokkal többet ígér: hasznos tudást kínál, amelyet ha akarunk, felhasználhatunk egy harmonikusabb élet megéléséhez. Rajtunk múlik, hogy mennyire vagyunk képesek élni e tudással.

Joachim Bauer - Miért ​érzem azt, amit te?
Miért ​érezzük meg ösztönösen, hogy milyen hangulatban vannak a körülöttünk lévő emberek? Miért szimpatikusak vagy éppen ellenszenvesek már első ránézésre egyesek? Miért derülünk jobb kedvre, ha valaki ránk mosolyog? Miért ragadós a nevetés vagy az ásítás? E jelenségek neuropszichológiai magyarázata a nemrég felfedezett, az empátia, az érzelmi intelligencia és a szeretetre való képesség alapját jelentő idegsejtekben, a tükörneuronokban rejlik. Joachim Bauer nagy sikerű könyve vérbeli tudományos ismeretterjesztő munka: a szakemberek által megkövetelt alapossággal, ugyanakkor érdekfeszítően és a laikusok számára is érthetően mutatja be a tükörneuronok működését, majd fejezetről fejezetre haladva ismerteti hatásmechanizmusukat a mindennapi élet számos területén, például a gyereknevelésben, a tanulásban, a szerelemben, a mindennapi kommunikációban és a pszichoterápiában.

Mérő László - Az ​érzelmek logikája
Új ​könyvében a szerző az érzelmek világába kalauzolja az olvasót, aki sok érdekesség mellett azt is megtudhatja, hogy a szív és az agy indokait lehetetlen szétválasztani egymástól.

Mérő László - Az ​elvek csapodár természete
Elveink ​nem tudnak olyan szilárdak lenni, mint naiv pillanatainkban gondolnánk, mert világunkat az érzelmek, az értelem és a hit folyton változó egyensúlya tartja össze. Az ember hajlamos nagy titkokat sejteni ott, ahol egyszerűen csak nagyobb erők működnek, mint amiket uralni tud. Azonnal a nagy titkot keresi, amikor kiemelkedő tehetségekkel találkozik, amikor a hit alapvető kérdéseit firtatja, amikor a saját érzelmeit vizsgálja, és akkor is, amikor a tudomány eszközeivel igyekszik mélyebben megérteni a világot. Pedig: "A nagy titok az, hogy nincs titok". Új könyvében Mérő László az elvek, az érzelmek, a hit és a tudomány erejét valamint korlátait járja körül. A csattanós, "ötperces" esszék felvillantják a témák különféle arcait a mindennapi életben, a hosszabbak pedig bemutatják, mit tett mindehhez a modern pszichológia. Az "ötperces esszék" nagy része korábban a Magyar Narancs című lapban jelent meg, majd a szerző alaposan átdolgozta, a könyv gondolati ívéhez csiszolta őket. A hosszabb esszék ebben a kötetben jelennek meg először

Daniel Keyes - Virágot ​Algernonnak
A ​harminckét éves Charlie Gordon, aki a szellemileg visszamaradt felnőttek iskolájába jár, önként veti alá magát egy veszélyes orvosi kísérletnek. Csak homályosan érti, hogy mi is fog vele történni, de egyvalamiben biztos: okos akar lenni. Úgy véli, ez lesz a kulcs ahhoz, hogy az emberek értékeljék és szeressék. De a kísérlet egész más eredménnyel jár, mint amire számított. Charlie előmeneteli jelentéseiből megismerhetjük a szinte analfabéta, melegszívű ember útját az emberektől elidegenítő zsenialitás elefántcsonttornyáig, majd azon túl is. A _Virágot Algernonnak_ először novellaként jelent meg 1959-ben, később bővítette Keyes regénnyé. Az írás elnyerte mind a Hugo-, mind a Nebula-díjat, és számos filmes és színpadi feldolgozása készült. Megjelenése óta huszonhét nyelvre fordították le, és világszerte több mint ötmillió példányban kelt el. Mindez azt mutatja, hogy Keyes műve az eltelt évtizedek alatt cseppet sem kopott meg, ma is ugyanolyan erőteljes, mint ötven éve, bár némileg más szempontból. Ami a hatvanas években tudományos fantasztikumnak számított, az a 21. század olvasója számára, a génsebészet eredményeinek ismeretében, már sokkal inkább egy olyan kivételes ember szívszorító memoárja, aki megküzdött a saját tudatlanságával, környezete elutasításával és a felnőtté válás félelmével. A pszichológus-író örökérvényű alkotása - Charlie vallomásain keresztül - a toleranciáról, az emberi tartásról és az élni akarásról mesél.

Buda László - Mit ​üzen a tested?
Bár ​saját testünk a leghűségesebb társunk életünk folyamán, a vele való kapcsolatunk gyakran megromlik, ellentmondásossá válik. Bizonyos részeinket talán kedveljük, büszkék vagyunk rájuk, más részeinket azonban elutasítjuk, utáljuk, sokszor egyenesen undorodunk tőlük. Ha pedig ez a test "elromlik", értetlenséggel, ijedelemmel vagy haraggal reagálunk, és - ha a panasz nem múlik magától - külső megoldásokat keresünk, esetleg elvisszük egy "szerelőhöz". Viszonylag ritka, hogy valaki a hála, a szeretet, a gyengédség, az elfogadás, a tisztelet, a csodálat érzéseit a saját testével kapcsolatban rendszeresen megélje, ennek megfelelően gondoskodjon róla, és igyekezzen megérteni, komolyan venni jelzéseit, érkezzenek azok akár apróbb kellemetlenségek, testsúlyproblémák, kimerültség vagy súlyosabb betegségek formájában. Tested tükrözi érzelmeidet, gondolataidat, emlékeidet, kapcsolataidat, konfliktusaidat. Feltárul benne egész élettörténeted sőt, gyakran szüleidé, felmenőidé is. Ha meg akarod fejteni, mit üzennek a tüneteid, ha szeretnél meggyógyulni, fontos, hogy képes legyél kommunikálni testeddel, élményed legyen arról, hogyan szólíthatod meg, és miként válaszol neked a maga sajátos "nyelvén". A test ugyanis sohasem hazudik. Közlésmódja tiszta, erőteljes, maximálisan személyes és igen, sokszor fájdalmas, kíméletlen. Ugyanakkor, minden pillanatban készen áll arra, hogy segítsen valami lényegeset megérteni és megváltoztatni. Ebben a könyvben összefoglalom mindazt, amit az elmúlt két évtized során a testtel való gyógyító kommunikációról megtanultam, megtapasztaltam. Szeretnélek megtanítani arra, hogy miként derítheted fel tüneteid mélyebb jelentését, hogyan alakíthatsz ki bensőségesebb, szeretetteljesebb kapcsolatot testeddel, és bemutatom az általam megalkotott SzomatoDráma nevű módszert, melynek segítségével mindez a gyakorlatban megvalósítható.

Pál Ferenc - A ​szorongástól az önbecsülésig
A ​szorongásaink, aggodalmaink, nehézségeink és gyöngeségeink rettenetesen megkeseríthetik az életünket. Hiába szeretnénk fejlődni, növekedni, a sebeink, a zavaraink akadályoznak minket és kapcsolatainkat, de a munkánkat is. Amikor akadozik az élet bennünk és körülöttünk, amikor azt gondoljuk magunkról, hogy velünk valami nincs rendben, éppen akkor van igazán szükségünk az önbecsülésre. Az önbecsülés az emberi élet egyik alapértéke. Általa vagyunk jóban önmagunkkal, érezhetjük jól magunkat a bőrünkben, és lehetünk érdekes társaság magunk számára. Az önbecsülés tesz alkalmassá arra, hogy megfelelő társat találjunk magunknak, akivel kölcsönös meghitt kapcsolatban lehetünk. A megfelelő önbecsülés segít megvédeni magunkat, és nem engedi, hogy rosszul bánjanak velünk. Megalapozza a hiteles kommunikációt, és alkalmassá tesz az együttműködésre érzelmileg nehéz helyzetekben is. Az önbecsülés segít, hogy ne vegyünk több terhet magunkra, mint amit az élet valóban nekünk szánt, de ami a miénk, azt képesek legyünk hordozni. Az önbecsülés révén tudjuk kihozni magunkból a legjobbat, és elviselni vereségeinket. Az önbecsülés által tisztelhetjük magunkat akkor is, ha gyöngének bizonyultunk. Szilárdságot biztosít, hogy ne akarjunk mindenkinek megfelelni, és megerősít, ha valaki nem fogad el minket. Az önbecsülés széppé teszi az életet, mert segít fölfedezni mások értékeit, és megbecsülni mindazt, amit kapunk. Ráadásul az önbecsülés sok pénzt takarít meg nekünk, hiszen nem szorulunk rá arra, hogy tárgyakon keresztül, birtoklás révén bizonygassuk magunk előtt is, hogy érünk valamit. Az önbecsülés hozzájárul a boldogsághoz azáltal is, hogy mindig lesz egy barátunk, akire számíthatunk, aki együttérzéssel fordul felénk - mi magunk. Az önbecsülés sok szorongástól és aggodalomtól szabadít meg, gyógyítja a sebeinket, és lehetővé teszi, hogy egészségesen és önfeledten éljünk. Segít, hogy szembenézzünk a realitásokkal, még ha fájdalmas is. Az önbecsülés föltárja, hogy a szívünk mélyén lakik bennünk valaki, aki sokkal több, mint amit valaha is reméltünk.

Jorge Bucay - Életmesék
Demián, ​a könyv képzeletbeli páciense szeretne minél többet megtudni az élet dolgairól, így vetődik el Jorgéhoz, a különleges terapeutához, aki igazán egyéni módon segít neki leküzdeni a hétköznapok nehézségeit. Minden egyes alkalommal elmesél egy történetet: az adott helyzethez illőt, amelyben Demián is választ talál az őt nyugtalanító kérdésekre. Akad közöttük tibeti, talmud, szufi fabula, klasszikus és modern mese-adaptáció csakúgy, mint a szerző által kitalált történet. A főszereplő élethelyzetei az Olvasó számára is roppant ismerősek lesznek.

Betty Edwards - Jobb ​agyféltekés rajzolás
Amikor ​elmélyülünk egy alkotási folyamatban, lelkünk megkönnyebbül, kiszabadul a mindennapi gondok szövevényes hálójából. A rajzolás, az alkotás – mindegy, művészi-e vagy sem – az emberi lélek egyik legősibb kifejezési módja. A tizenhárom nyelvre lefordított Jobb agyféltekés rajzolás c. könyv a maga 2,5 millió eladott példányával a világ legszélesebb körben alkalmazott rajztankönyve. Nem pusztán rajztechnikákat, hanem egy új látásmódot tanít, melynek áldásos hatását életünk más területein is tapasztalhatjuk. Segít abban, hogy elszakadjuk korábbi megrögzött sémáinktól, és új megoldások felé tekintsünk. A könyvben szereplő gyakorlatok összetett hatása azt a célt szolgálja, hogy növelje az önbizalmat a döntéshozatalok és a problémamegoldások során.

Paulo Coelho - Veronika ​meg akar halni
A ​huszonnégy éves Veronikának látszólag mindene megvan, mégis úgy dönt egy reggel, megöli magát. Egy szanatóriumban tér magához a sikertelen kísérlet után, ahol barátokra talál, és egy skizofrén fiúban igazi társra lel. A Veronika meg akar halni a világ egyik legnépszerűbb brazil szerzője által írt trilógia második része: A Piedra folyó partján ültem, és sírtam, valamint Az ördög és Prym kisasszony című regényekkel alkot kerek egészet.

Szepes Mária - Smaragdtábla
A ​Smaragdtábla egyik legfontosabb művem, amely az összefüggések tudományát próbálja bizonyítani hiteles források, az összehasonlító vallástudomány, a természettudományok, a mélypszichológia és a saját tapasztalataim alapján... E könyv megkísérli összevetni az ősi hagyomány és a modern természettudomány egymást kiegészítő szoros összefüggéseit olyan színes, érthető példákkal, amelyek napjainkban más fogalomrendszerrel, de a Föld és a világegyetem azonos jelenségeiről feltárt vagy egyelőre megválaszolatlan kérdéseiről beszélnek.

Feldmár András - Apró ​részletekben
A ​cikkeimnek az Apró részletekben összefoglaló címet adtam, mert így mindig emlékeztetni fog William Blake-nek ezekre a soraira: 'Aki jót akar tenni valaki mással, apró részletekben kell tennie. Az általános jóságra a gazemberek, az álszentek, a hízelgők hivatkoznak.' Blake ezt majdnem kétszáz évvel ezelőtt írta. Történt azóta előrelépés a mentális egészség területén? Nem hiszem. A technikai tudás fojtogató tömege halmozódott fel: annyi, hogy azt már senki sem képes felfogni vagy alkalmazni. Ha úgy igyekszünk megjavítani az embereket, mintha meghibásodott gépek lennének, azzal csak fokozzuk szenvedésüket, mert a természettudományos megközelítés tárgyiasít és elidegenít. Az elidegenedés, az elkülönülés maga a betegség, ugyanabból még több nem fog segíteni. A pszichoterápiával való gyógyítás legfontosabb tényezője az igazság, az értelem, a részletekre való odafigyelés, nem pedig a magyarázgatás, az elméletek és általánosítások gyártása." (Feldmár András)

Feldmár András - Ébredések
Az ​Ébredések tehát az én credóm, ami szintén nem azért született, hogy a nézeteimet, a hitvallásomat a magadévá tedd, elhidd, másold vagy kövesd, hanem azért, hogy bátorítson és megerősítsen, hogy artikuláld, fogalmazd meg, mondd ki a saját credódat. Amikor a gyerekek megtanulják, hogy mit szabad és mit nem szabad, hogy mit kell és mit nem kell tenniük, ezt a szülőktől, a tanároktól, a rokonságtól tanulják meg, explicit vagy implicit módon. Ez az a közeg, amelyben úszunk anélkül, hogy észrevennénk, hogy tulajdonképpen miben is vagyunk. Ez a helyi, provinciális, homogenizáló hipnózis a moralitás világa. De mindannyiunknak megvan a lehetőségünk arra, hogy felébredjünk, megvizsgáljuk a parancsolatokat, tilalmakat, muszájokat, és kialakítsuk saját individuális, a helyi moralitáson felül álló etikánkat. Más embereket csak arra lehet, arra szabad bátorítanunk, hogy ők is merjenek erre vállalkozni.

Ismeretlen szerző - Hidak ​egymáshoz
"A ​béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének képessége" - írta Dan Millman, a "Békés harcos útja" című könyv világhírű szerzője. Ez a kötet éppen erről szól: miként kezeljük életünk kikerülhetetlen konfliktusait, hogy azok ne robbantsák szét kapcsolatainkat, hanem épülhessünk, erősödhessünk általuk - külön-külön és együtt is? Minden egyes konfliktus lehetőség arra, hogy átmenetileg vagy akár végleg eltávolodjunk egymástól - ám fejlett empátiás készséggel és megfelelő kommunikációval egészen más eredményre is juthatunk. Ráadásul így nemcsak a kapcsolat, de a vitás helyzet kimenetele is jóval kedvezőbb lehet. Érdemes megtanulni ennek a mikéntjét, mert e képesség sokszorosan meghálálja az elsajátítására fordított erőfeszítéseket. A Nyitott Akadémia-sorozat új kötetében gyakorlatias kommunikációs és konfliktuskezelési technikákat, inspiráló gondolatokat és szívmelengető történeteket egyaránt találhat az olvasó. A szerzők olyan hiteles személyiségek, akiknek egész élete és munkássága alátámasztja leírt mondataik érvényességét.

Verena Kast - Apák ​- lányok, anyák - fiúk
"Az ​meglett ember, akinek / szívében nincs se anyja, se apja / ki tudja, hogy az életet / halálra ráadásul kapja / s mint talált tárgyat visszaadja / bármikor - ezért őrzi meg, / ki nem istene és nem papja / se magának, sem senkinek." Ennél a József Attila-idézetnél nehéz lenne pontosabban és szebben megfogalmazni Verena Kast könyvének mondanivalóját. A neves svájci pszichoterapeuta az önálló személyiség születéséről ír, arról a küzdelemről, amely a szülőkről való leváláshoz vezet, és arról a bátorságról, hogy merjünk másoktól különbözni, merjünk újra meg újra elszakadni, és új dolgokba fogni. Hogy merjük a saját életünket élni.

Feldmár András - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Végzet, ​sors, szabad akarat
A ​"Mesterkurzus" eddigi három összejövetelén igyekezett hűséges maradni rangos címéhez. Meggyőződésünk, hogy kurzusunk szereplői nem tartják magukat mestereknek, hanem tudósai vagy kitűnő gyakorlati szakemberei egy-egy tudományterületnek. Szándékunk az volt, hogy a mindennapos élet valamelyik fontos problémáját szellemileg körüljárjuk, és több oldalról megvilágítsuk, lehetőleg a fiziológia, a pszichiátria, a pszichológia és a művészet szempontjából. Talán az embert leginkább izgató kérdéshez nyúlt hozzá a legutóbbi Mesterkurzus előadás-sorozata. Ki ne töprengett volna már azon, hogy van-e sorsa, végzete - vagy csak a véletlenek játéka az egész élet? Mondhatjuk-e valamire, hogy "így volt megírva!" - vajon ki írta meg? -, hivatkozhat-e a hívő az égiek akaratára, az alvilág cselvetéseire? S e kérdések mögött ott lappang a felelősség önmagunkért - vagy annak elhárítása; hajlamunk a bűnbak-keresésre, vagy arra, hogy az "objektív körülményeket" vádoljuk kudarcainkért. A történelemről beszélgetve el szoktuk vetni a "mi lett volna, ha?" kérdést, mint tudománytalan feltételezést. És a saját személyes életünkben? Érdemes-e utólag eltöprengeni döntéseinken és választásainkon? Nem tévesztjük-e össze a külsőleg megvalósíthatót a belsőleg lehetségessel? Vagyis, végső soron, volt-e módunk másképp cselekedni, mint ahogy cselekedtünk? Igaza van-e Senecának, a nagy sztoikus filozófusnak abban, hogy vezetik a végzetek azt, aki hagyja, hogy vezessék, aki nem hagyja; azt vonszolják! Vagyis ugyanoda jut; de vonszolódás közben jól összetöri magát. Ezekről a végső kérdésekről, az akarat és a cselekvés szabadságáról, a sorsunk alakulását alakító tényezőkről olvashatjuk most el két pszichológus - Ranschburg Jenő és Popper Péter - s egy Kanadából erre az alkalomra hazatért honfitársunk, az ún. antipszichiátriai irányzathoz tartozó Feldmár András véleményét.

Feldmár András - Szégyen ​és szeretet
„Még ​Ábrahámról sem tudom, hogy tulajdonképpen azért fogadott szót, mert szerette Istent és elfogadta, hogy Isten mindent tud vagy félt Istentől.... Érdekes, hogy tulajdonképpen az Ótestamentum és az Újtestamentum között ez egy nagy különbség. Az Ótestamentumban mindent a félelem mozgatott. Az Újtestamentumban jött a szeretet. Az én életemben ez pontosan ugyanígy volt. Körülbelül harmincöt éves koromig minden elhatározásomban a félelem vezérelt. Mindig úgy határoztam, hogy abba az irányba menjek, amelyik kevésbé félelmetes. Először körülbelül harmincöt éves koromban hoztam olyan elhatározásokat, amelyek abba az irányba vezettek, ahova a vágyam vitt. Nem futottam attól, amitől féltem. Tehát az én életemben volt egy Ótestamentum, és aztán egy Újtestamentum.” Feldmár legújabb könyve a szégyen, a bűn, a bűntudat – valamint az ember lehetőségei, boldogulása, végső soron a szeretet kérdéseivel foglalkozik. A tőle jól megszokott könnyed és közvetlen stílusban elmélkedik a „legmeredekebb” kérdésekről is, rengeteg személyes történettel, tapasztalattal, terápiás élménnyel támasztva alá mondandóját.

Csíkszentmihályi Mihály - A ​fejlődés útjai
Csíkszentmihályi ​nagysikerű Flow című könyvének folytatása a harmadik évezred emberének legfőbb kihívásairól és a fejlődés lehetőségeiről szól. A világhírű magyar származású pszichológus állítja, hogy azok a genetikailag kódolt személyiségjegyeink, amelyek az evolúció során hatékonyan segítették emberré válásunkat és szaporodásunkat, mára az életünket és a világot veszélyeztető tényezőkké váltak. A gének hatásai mellett a szerző tág teret szentel a Richard Dawkins által bevezetett kulturális mémek szerepének, melyek szintén evolúciós örökségünk részét képezik. Ha képes vagyunk az evolúciós folyamat aktív és tudatos szereplőjévé válni, az nem csupán örömmel tölt el, de értelmet is ad életünknek. A Flow a tökéletes élmény pszichológiájával ismertette meg az olvasót, ez a kötet pedig rávilágít arra, miként emelkedhetünk felül evolúciós örökségünkön, és válhatunk tudatos formálóivá kaotikus világunknak, hogy egy harmonikusabb, élhetőbb bolygót teremtsünk magunknak.