A ​magyarság keleti elemei

Róna-Tas András - Kis ​magyar őstörténet
A ​magyarság korai története nemcsak a történettudománnyal foglalkozó tudósok kacedráin tartozott és tartozik ma is a legvitatottabb kerdések közé, hanem a legszélesebb olvasóközönség körében, a sajtóban is állandóan napirenden szereplő téma. Éppen ezert vált szükségessé, hogy egy széles körű ismeretekkel rendelkező tudós közérthetően és tömören összefoglalja az egymásnak gyakran ellentmondó főbb nézeteket, megvilágítsa az alapfogalmakat, ismertesse a forrásokat, irányt mutasson az érdeklődőknek a tájékozódáshoz.

Németh Gyula - A ​honfoglaló magyarság kialakulása
A ​magyarság a közép-európai műveltségi körhöz való kapcsolódása előtt körülbelül ezer évig török népekkel élt együtt. Az együttélés története, körülményei nincsenek megírva történeti forrásokban, de képet alkothatunk magunknak róla a török népekre vonatkozó történeti feljegyzések, néprajzi leírások és nyelvmaradványok - különösen fennmaradt nevek -magyarázata alapján. A legfontosabb probléma ez: milyen szerepük volt az ősi finnugor elem mellett a törököknek a honfoglaló magyarság kialakulásában? Erre vonatkozólag felvilágosít bennünket a török népek alakulási törvényeinek ismerete s az alakulásokat, a kapcsolatokat mutató közös nevek megállapítása. Erről szól könyvem első része, mely voltaképpen a török régiségtan egy fejezete, tehát nem tartoznék ide, de nélküle a honfoglaló magyarság kialakulását nem lehet megérteni.

László Gyula - Őseinkről
A ​neves régészprofesszor tudományos vitákra serkentő, de a nagyközönség számára is élvezhető, őstörténetünkről, az avarokról, a honfoglalókról és utódaikról szóló tanulmányait jól egészítik ki önmagáról és halott barátairól írott közvetlen hangú vallomásai.

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Ismeretlen szerző - A ​magyarság őstörténete
Készséggel ​teszek eleget az Akadémiai Kiadó megtisztelő felkérésének, hogy újabb előszóval, tájékoztatóval bocsássam útjára e régi könyv reprint kiadását. Annak idején a három könyvnap alatt háromszor annyi példányban fogyott el e mű, mint amennyiben akkoriban az átlag magyar könyv egy év alatt elkelt. A ritka könyvsikernek sajátos oka volt. 1943-at írtunk, pusztulásba rohant az ország. Az olvasók valahogy reményt, vigaszt próbáltak kiolvasni e küzdelmes sorsunk kezdeteit felidéző munka lapjairól. Negyven esztendő nagy idő a tudomány történetében, régi eredmények módosulnak, nem egy korábbi uralkodó nézet elavult. A magyar őstörténet kutatására ez fokozottabb mértékben érvényes. A réginél, korábbinál hatékonyabb módszer újabb megtámadhatatlan eredményeket ígért. Régebben elhanyagolt vagy éppen figyelembe sem vett kérdések vizsgálata került napirendre. A társadalmi mozgások, a gazdasági élet összetevőinek elemzése során már eddig is számos jelentős eredmény született. Könyvünk keletkezésének előzményét talán nem felesleges felidézni. Megírásához az ösztönzést követve Németh Gyula „A honfoglaló magyarság kialakulása” c. művéből merítettünk. A tekintélyes turkológus, nyelvész könyvét nagyra becsültük, ám szemléletét egysíkúnak tartottuk, s úgy véltük, hogy komplex módszerrel a magyar őstörténetnek pontosabb, hitelesebb képét lehet megrajzolni. A kollektív munka előnyei mellett múlhatatlanul jelentkeztek a nehézségek is. A lényeges kérdésekben egyetértettek a munkatársak, a részletekben azonban véleményünk gyakran eltért egymástól. A nézetkülönbséget tiszteletben tartottam, s nem kíséreltem meg az uniformizálást; az olvasó és a kutató számára egyaránt érdekes és hasznos, ha látja, hogy az adott esetben nincs végleges állásfoglalás. A szakemberek nyújtotta kép végső soron – nem is lényegtelen pontokon hézagos maradt. Ennek feloldása már a szintézis feladata, ahol a hipotézisek kötőanyagával megszülethetik a soha nem végleges összefüggő kép. Budapest, 1986. Ligeti Lajos

Kristó Gyula - A ​Kárpát-medence és a magyarság régmúltja (1301-ig)
A ​kötet olvasmányos stílusban, közérthetően tekinti át a magyar őstörténetet, a Kárpát-medence magyar honfoglalás előtti históriáját, valamint az Árpád-házi uralkodók négyszáz évét. A politikai események mellett gazdasági, társadalmi és művelődési fejezetek szolgálják a hajdanvolt élet lehető teljességének bemutatását.

Kristó Gyula - Magyar ​honfoglalás - honfoglaló magyarok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

László Gyula - Múltunkról ​utódainknak I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heribert Illig - Klaus Weissgerber - Magyarok ​a kitalált középkorban
Mikor ​történt a honfoglalás? Hány magyar törzs érkezett a Kárpát-medencébe? Kik voltak a hunok és az avarok? Ez csupán néhány azon kérdések közül, amelyeket Herbert lllig és liluus Klaus Weissgerber e könyvükben nagyító alá helyeznek. De miért is vizsgálnánk meg újra már az általános iskolában belénk sulykolt ismereteket? E kérdés megválaszolását nagyban segíti Herbert Illig nagy port felvert Kitalált középkor című műve. Az eladási listákat jó ideig vezető könyv jelentős felfordulást okozott történészkörökben is. Illig ugyanis nem kevesebbet állít, mint hogy a "sötétként" emlegetett középkor nem is lehetett olyan sötét, mivel annak korai szakasza egyszerűen nem is létezett! Így tudjuk csak igazán megérteni a jelen könyvben feltett, egyszerűnek tűnő kérdések igazi súlyát, hiszen a vizsgált kor éppen a korai magyar történelem legfontosabb időszaka. A szerzők szemügyre veszik László Gyula sokat vitatott "kettős honfoglalás" elméletét, a Képes Krónika "problémás" időrendjét és a nagyszentmiklósi aranykincshez hasonló magyar régészeti leletek igencsak zavaros időbesorolását. Kiknek ajánljuk ezt a könyvet? Elsősorban mindazoknak, akiknek érdeklődését felkeltette a Kitalált középkor. Ajánljuk azoknak is, akik nem ismerik a nagy vihart kavart könyvet, hiszen e kötetben a szerzők a magyar történelem izgalmas kérdéseinek taglalásán kívül ismertetik a fantomkorszak elméletét és annak az egyetemes történelemre gyakorolt hatását is. Es nem utolsósorban ajánljuk ezt a könyvet mindenkinek, aki szeretné megismerni a történettudomány legizgalmasabb felfedezését.

Dümmerth Dezső - A ​titokzatos jelbeszéd
"A ​lélek üdvössége azok számára, akik hisznek benne, egyetemes, emberi ügy. A szolgálatában álló jelbeszéd titkához tartozik. De az Árpád-ház Magyarországon uralkodó, vagy itt önsanyargató életet élő tagjai az emberiség és az egyház egyetemes ügyéhez mindig hozzácsatoltat, szándékuk szerint egy különengesztelést országuk, népük vétkeiért, hogy a sorscsapások súlyát enyhíthessék. Ebben szilárdan hittek, csakúgy, mint azok, akik jelbeszédük hatása alatt tisztelték és tisztelik őket." Dümmerth Dezső új könyve a magyar szent királyokkal foglalkozik, különös tekintettel a szentség fogalmára és magyarországi megjelenéseire Álmostól, a "szentkirály-előképtől" kezdve Szent Istvánig és Szent Lászlóig.

Ismeretlen szerző - A ​budai basák levelezése 1553-1589 I.
A ​hódoltság kora első felének egyik ma is nagy haszonnal forgatható forráskiadványa, mely a Budán székelő basáknak a Habsburg udvarhoz és a magyar végvári kapitányokhoz írt, illetve a tőlük neki címzett leveleket tartalmazza. A kor katonai és politikai eseményeinek sajátos lenyomatát adva közre.

Bóna István - A ​középkor hajnala
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kristó Gyula - Makk Ferenc - Károly ​Róbert emlékezete
Károly ​Róbert, az első Anjou Magyarország trónján, 1288-ban született. A magyar-nápolyi kapcsolatoknak az a szála, amely elvezetett az Anjouk magyarországi királyságához, az 1260-as évek második felében vette kezdetét. IX. Lajos francia király öccse, Károly, Anjou és Provence franciaországi grófságok ura, jogilag 1265-ben, ténylegesen 1268-ban szerezte meg a hatalmat Dél-Itália felett a terület hűbérurának, a pápának a támogatásával. A nagyra törő terveket melengető Károly részéről indult ki a kezdeményezés, hogy kapcsolatokat építsen ki Magyarországgal. A Földközi-tenger keleti medencéje feletti uralom elérésének ábrándját kergető I. Károly úgy ítélte meg, hogy e célját magyar szövetségben érheti el. Magyarország ugyanis valóban fontos pozíciót töltött be abban a térségben, amelyre Károly szemet vetett. Egyrészt a a dalmát tengerpart birtoklása révén - tengeri ország volt, amelyet éppen Közép-Dalmácia birtoklásának kérdésében mély és régi ellentétek választottak el a Mediterraneum keleti felében nagy befolyással rendelkező Velencétől, másrészt déli területei ugródeszkául szolgálhattak a bizánci birodalom felé, amely a latin császárság 1261. évi összeomlása óta újra létezett, s amely Károly terjeszkedési terveinek célpontját képezte. Előbb maga kívánt házassági összeköttetést kiépíteni az Árpádokkal, feleségül kérve IV. Béla magyar király kolostorban élő Margit leányát, majd miután terve kútba esett, Béla fiával, a magyar trón várományosával, István ifjabb királlyal, a későbbi V. Istvánnal lépett szövetségre. Ennek értelmében a két dinasztia kettős köteléket létesített: Károly leányát, Izabellát István fia, a későbbi IV. László magyar király vette feleségül, míg István Mária nevű leánya Károly fiának, Károly salernói hercegnek lett a hitvese. Mária 1270 májusában érkezett Nápolyba. Házasságuk termékenynek bizonyult, tucatnyi gyermekük közül a legidősebb, Martell Károly 1272-ben született.

Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András - Magyarország ​története 1301-1526
A ​kötet Magyarország történetének 225 esztendejéről ad átfogó képet. 1031-ben, amikor a történet indul, az ország mélyponton volt, az állami egység csak névlegesen létezett, a tartományokra szakadás, a felbomlás tényleges veszélye fenyegetett. 1526. augusztus 29.-én, amely nappal a könyv befejeződik, a mohácsi csatavesztéssel megásták a középkori magyar állam sírját, s az hamarosan részekre bomlott. E két dátum között - a baljós indulás és a tragikus végkifejlet ellenére - a magyar történelem két fényes évszázada húzódik meg. Ez idő alatt Magyarország a térség regionális nagyhatalma volt, amely belső szerkezetében is óriási fejlődésen ment keresztül, sok mindent behozva abból a történelmi hátrányból, amely Nyugat-Európával szemben fennállott. A könyv részletesen bemutatja a késő középkori Magyarország gazdasági, társadalmi és művelődési viszonyait. A helyzetnek, a lehetőségeknek megfelelően e hosszú történelmi kor olyan, egymástól homlokegyenest eltérő karakterű, de egyaránt nagy formátumú uralkodókat termett, mint az ország szívós aprómunkával felépítő Károly Róbert, a szélrózsa minden irányában hadakozó Nagy Lajos, a császári címet megszerző Zsigmond vagy a törökverő Hunyadi János fiaként trónra került Mátyás. A könyv 225 év alatt az ország élén állt hét dinasztia tetteiről a falvak és városok népének mindennapi életéig széles tablót rajzol, monografikus áttekintést ad Magyarország 1031-1526 közti történetéről.

Csorba Csaba - Rejtélyes ​váraink
Történelmünk ​különös szelete a várak története. Legtöbbje már csak a róluk szóló történetben, mondában, legendában létezik. Sőt olyan is van, amelynek a nevét is elmosta az idő, nem is tudjuk, hogy a hegy tetején árválkodó kődarab vár volt egykoron. Csorba Csaba folytatta vártörténeti kutakodásait. Ennek eredményeként újabb várak vétettek lajstromba, kerültek elő levéltárak mélyéről a rájuk vonatkozó adatok. A Berettyó menti Adorjántól a ma Horvátországban található Zrinig sorra járjuk a történelmi Magyarország területét, ízlelgetünk rég elfeledett neveket. De hogy mindezek léteztek egykor, bizonyítják az illusztrációk: alaprajzok és metszetek. A sorozat eddigi köteteihez hasonlóan most is bő forrásjegyzék és utószó teszi jól használhatóvá a könyvet

Kubinyi András - Nándorfehérvártól ​Mohácsig
A ​jeles történész kötetében olyan korábban már publikált tanulmányai kaptak helyet, melyek az 1456 és 1526 közötti időszak magyar hadtörténetének témakörében fogantak. Bevezetésként a nándorfehérvári diadalról, annak körülményeiről és következményeiről olvashatunk. Ezt követően Mátyás király és Jagelló-házi utódai hadügyének logisztikai kérdései kerülnek terítékre, majd a korszak vár- és várostörténetébe nyerhetünk betekintést. Megtudhatjuk, melyek voltak hazánk legfontosabb végvárai, milyen hatással voltak a háborúk a jelentősebb magyar városok életére, milyen plusz terheket rótt a polgárságra a hadakozás finanszírozása, sőt, olyan érdekességeket is, hogy miként fegyelmezték a katonákat Mátyás hadseregében, vagy milyen ügyek tartoztak a királyi kapitány hatáskörébe. Olvashatunk a fejérkői jobbágyok 1520 körüli megmozdulásairól, az 1523-as Szávaszentdemeter-Nagyolaszi térségében magyar győzelemmel végződő csatáról, Szulejmán szultán állítólagos békeajánlatáról és a mohácsi csata előzményeiről, megismerhetjük a 16. század eleji magyar hadsereg sajátosságait, a külpolitikai eseményeket, illetve a nemességnek a török veszélyhez való viszonyulását. Az utolsó fejezetben a szerző Elkerülhető volt-e a középkori Magyar Királyság bukása? című eszmefuttatása kapott helyet. A kiadványt rövidítésjegyzék, a tanulmányok első megjelenési helyének listája, személy- és helynévmutató, angol és német nyelvű összefoglalás zárja.

Tóth Sándor László - Levediától ​a Kárpát-medencéig
A ​magyarság néppé válásában, etnikai és politikai szervezetének kialakulásában, kárpát-medencei beköltözése révén megmaradásában döntő szerep jutott a IX. századnak, amelynek fő kérdéseit tárgyalja a kötet olvasmányos stílusban.

Ismeretlen szerző - Török ​hadak Magyarországon 1526-1566
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mahmúd Terdzsüman - A ​magyarok története
A ​Tarih-i Üngürüsz (A magyarok története) egy eredetileg latin nyelvű krónika, amelyet Terdzsüman Mahmud (Mahmud Tercüman) (1510-1575), I. Szulejmán szultán bajor származású tolmácsa, diplomatája 1543-ban, Székesfehérvár királyi könyvtárának elégetésekor mentett meg és fordított le török nyelvre. Több kutató úgy véli, hogy a Tarih-i Üngürüsz volt az eredeti ősgesta. Egyes részletei még a középkori krónikákban sem olvashatók. 'Minden új kor kialakulásának esélye az abban a korban élők tudásában és belső lelki, kultúráltságuk mélyreható, minőségi megváltozása lehetőségében rejlik. Minden ilyen új kor alapkővéül az az ismeretanyag szolgál,mely egy adott társadalom ösztönös életigényére alapozva, annak mindenkor jelenlévő tehetségei révén képes létrehozni az újabb korok szellemi,lelki és anyagi természetű értékeinek minőségeikben különböző megjelenési formáit: az irodalomban, építészetben, művészetekben, gazdasági életben, államszervezésben, igazságszolgáltatásba, stb.

László Gyula - A ​honfoglaló magyar nép élete
_A ​honfoglaló magyar nép élete_ 1944-ben jelent meg először, és mert az akkori újabb kiadást több nem követte, mára antikváriumok és aukciók alig elérhető könyvritkaságává vált. Sikerének titka a tudományos munkák esetében oly ritka, egyszerre élvezetes és pontos nyelvezet, lenyűgöző tárgyismeret mellett az az új módszer, a leírásra-megőrzésre szorítkozó hagyományos régészi szemlélettel szemben kialakított életszerűség, amelyik nem éri be a tárgyak rendszerezésével, hanem az azokban megőrzött szellemiség feltárására, rekonstrukciójára törekszik. Ehhez persze nem elegendő _csak_ régésznek lenni - a tudományok sokaságának segítségül hívása nélkül ez a vállalkozás nem lehet sikeres. A László Gyula-féle régészet ilyen értelemben szintetikus tudomány, az egyik első példa a jóval később interdiszciplinárisnak nevezett kutatásokra. Ő maga, mivel a legtöbbet a néprajzból meríthetett, "régészeti néprajz"-nak nevezi módszerét, s tartalmáról ezt írja: "a népvándorlás és a magyar honfoglalás korának leleteiből igyekszik az egykori életet a lehetőségekhez képest újjáalkotni és beleágyazni a kor művelődésének képébe". Ez a törekvés - amely László Gyula egész munkásságát áthatja - _A honfoglaló magyar nép életé_ben bontakozik ki először teljes gazdagságában. Kis túlzással élve, ha nem tudnánk, hogy a szerző egy évezreddel korábbi világról tudósít, akár azt is hihetnénk, hogy csupán egy távoli vidéken élő népcsoport körében tett utazásáról számol be. És ez az élményszerű és élményt adó közvetlenség az, ami miatt nem csak a szakemberek nélkülözhetetlen alapkönyve, hanem az érdeklődők legszélesebb köre számára is izgalmas olvasmány.