Könyvünk a bibliai kor húsz csatamezejére kalauzolja el az olvasót. Olyan harcokba, mint a Méróm vize, Mikmász, Samária és Lákis ostroma, a Mésa elleni háború, a babiloni hódítás, Emmaus, Bét-Cúr, Jeruzsálem ostroma és még sok más. Az egyes csaták tárgyalását lényegre törő, jól áttekinthető adattár vezeti be, amely részletes információkkal szolgál az ütközetek helyszínéről, dátumáról, a hadvezérekről, a harcoló egységek számáról és jellegéről, valamint az egyes csaták végső kimeneteléről. Több mint kétszáz színes és fekete-fehér térkép, műalkotás és fénykép illusztrálja a kötetet, megismertetve az olvasót magukkal a csatákkal, a főszereplőkkel, illetve a korabeli harctéri taktikákkal. A Bibliai csaták nélkülözhetetlen kézikönyv mindenkinek, aki érdeklődik az ókor történelme iránt.
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Sorsfordító ütközetek
A világtörténelem 30 híres csatájának - köztük Marathón, Cannae, Höchstädt, Trafalgar, Austerlitz, Waterloo, Gettysburg, Verdun, Sztálingrád, Normandia - átfogó, gazdagon illusztrált ismertetése.
Színes ábrák és térképek a sorsdöntő manőverekről, a szembenálló felek stratégiájáról.
Több mint 250 színes és fekete-fehér fotó, illetve további illusztrációk az egyes korszakok egyenruháiról, az ütközetek legnagyobb egyéniségeiről, a háborús taktikákról és a fegyverzetekről.
Kelly DeVries - A középkor nagy csatái, 1000-1500 - Hastingstől Konstantinápolyig
A középkori csaták, ostromok és hadjáratok a játékfilmek kedvelt témái, s amellett hogy igen látványosak - a maguk szörnyűségével és pátoszával -, nem egy nemzet múltjának kiemelkedő, sorsdöntő eseményévé váltak. A korszak hadászati, haditechnikai jellegzetességeit taglaló bevezetést követően ezek közül mutatnak be húszat a nagy formátumú, igényes kivitelű kiadvány szerzői. A fent említett kritériumoknak minden szempontból megfelel az évszámok szerint elrendezett gyűjtemény első és utolsó csataleírása: a Hastingsnél 1066-ban normannjai élén diadalt arató Hódító Vilmos új korszakot nyitott a brit sziget történetében, míg az 1471-es brunkebergi ütközet a svéd történelem fontos fordulópontja, a dán hegemónia elleni küzdelem jelentős diadala. A színes képekkel, rajzokkal, illetve dupla oldalas taktikai térképekkel illusztrált lapokon az alábbi csaták elevenednek még meg: Legnano (1176), Hattín (1187), Arszúf (1191), Château Gaillard (1203-4), Konstantinápoly (1203-4), Bouvines (1214), Liegnitz (1241), Csúd-tó (1242), Málta (1283), Bannockburn (1314), Sluys (1340), Crécy (1346), Nájera (1367), Nikápoly (1396), Tannenberg (1410), Agincourt (1415), Vítkov-hegy (1420), Konstantinápoly (1453). Rohamozó nehézlovasság, íjászok, ostromok, tengeri ütközetek és a korszak minden más hadi jellegzetessége bemutatásra kerül az események politikai összefüggéseit is felvillantó ismertetésekben. A könyvet bibliográfia és mutató zárja.
Ismeretlen szerző - A hadviselés művészete I.
A kétrészes sorozat első kötete hiteles képet rajzol az i. e. 1500-tól i. sz. 1600-ig terjedő időszak legnagyobb katonai vezetőinek életéről és pályafutásáról Alkibiadésztől Hannibálon át Tamerlánig. Az életrajzokat térképek egészítik ki, amelyekből megismerhetjük az adott hadvezér legjelentősebb csatáit és hadjáratait.
Ismeretlen szerző - Magyarország hadtörténete I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Markó Árpád - Magyarország hadtörténete
Markó Árpád (1885–1966) a magyar hadtörténetírás egyik klasszikusa. Tudományos tevékenysége az 1921-ben alapított Hadtörténelmi Levéltárhoz kötődött, melynek hivatásos katonatisztként osztályvezetője volt. Számos tanulmányt és könyve írt, gróf Zrínyi Miklósról, II. Rákóczi Ferencről és Hadik András generálisról szóló monográfiái a magyar hadtörténeti irodalom legjobb alkotásai közé tartoznak. 1934-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, 1953-ban a hadtudomány kandidátusa, 1965-ben doktora lett.
1943-ban jelentette meg Magyarország hadtörténete című könyvét, melyben a honfoglalástól az I. világháború végéig tekinti át hadtörténetünket, részletesen elemezve ezen korszakok katonapolitikáját, hadszervezetét és hadászatát, valamint legkiválóbb hadvezéreink (Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Thököly Imre, gróf Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, az 1848/49--es szabadságharc tábornokai stb.) legfényesebb haditetteit. Megállapításainak zöme ma is helytálló, könyve – szintézis-jellege folytán – megkerülhetetlen a történelemmel, hadtörténettel foglalkozók számára. A térképvázlatokkal illusztrált kötet reprint formában történő újrakiadásához Tóth Gyula és Vargyai Gyula hadtörténészek írtak utószót.
Stephen Wisdom - Gladiátorok
Róma gladiátori játékai egyszerre jelentettek szórakoztatásnak szánt csatákat és a haszon reményében folytatott vérfürdőt. Miközben a hadifoglyok, a leigázott területekről származó rabszolgák és az elítélt bűnözők hírhedten „fogyóeszköznek” számítottak, az arénák harcosai között akadtak olyanok is, akik önként jelentkeztek gladiátornak. A játékokon minden a látványosságot szolgálta: a harcosokat arra bátorították, csak vérző sebeket ejtsenek ellenfelükön, és igyekezzenek minél jobban elnyújtani a másik haldoklását. Polgár és császár egyaránt az erőszakból születő izgalmat és tragédiát kereste… a közönség pedig rajongott a gladiátorokért, akiktől megkapta ezt. Kötetünkben bemutatjuk, miként találhatták magukat férfiak és nők az arénában, valamint részletesen foglalkozunk a különféle gladiátortípusokkal, fegyvereikkel és felszerelésükkel. Kiderül, az arénák harcosai hogyan élték mindennapjaikat – és miként érte el életük csúcspontját, ahogy kiléptek a porond homokjára.
Richard Holmes - Csaták
Fedezzük fel a csaták történetét az ókori asszír kézitusától az 1. világháború gépi hadviseléséig
Tartalom:
Mi a csata
Sorgyalogság
Nehézlovasság
Fegyvergyakorlat
Rangjelzéske
Ezredzászlók
Ellátás és szállítás
Mit rejt a borjú?
Felderítés
Tábori ágyúk
Gyorstüzelő fegyverek
Magas röppályájú tűzfegyverek
Tűzérségi műszerek
Íjak és nyilak
Buzogányok, csatabárdok
Kardok
Tűzfegyverek
Közelharc
Hódít a puskapor
Huzagolt csövű fegyverek
Hírközlés
Mérnökkar
Győzelem és vereség
A dicsőség jelképei
Katonai egészségügy
Háborús emlékek
Mutató
R. G. Grant - Csaták
A történetírásban megörökített első csatát a kánaániták vívták az egyiptomiakkal Megiddónál, de a garantált kölcsönös megsemmisítés koráig a hadviselés pontosan olyan régi, mint maga az emberi történelem. A Csaták ezt a figyelemre méltó, bár kegyetlen és félelmetes történetet örökíti meg hitelesen.
A nagyszerűen illusztrált enciklopédia nélkülözhetetlen összefüggéseket feltárva részletes bepillantást szolgáltat a háború és a hadviselés minden aspektusába, s így az olvasó a legkorszerűbb tudást összegző kézikönyvet tarthatja kezében a fegyveres harc 5000 esztendejéről.
A konfliktusok – az ókortól napjainkig. Minden egyes háborúnak megismerjük az okait, eseményeit és következményeit.
A hadvezérek – Nagy Sándortól Schwarzkopf tábornokig. Találkozunk minden történelmi kor legjelentősebb katonai vezetőivel.
A fegyverek – a harci kocsitól a lézerrel célra vezetett rakétáig megvizsgáljuk a hadviselés szerszámait és technológiáját.
A csatamezőn – megragadó és megindító személyes beszámolókból tanúi leszünk a hadviselés intenzitásának, rettenetes valóságának, és a közben megnyilvánuló emberi bátorságnak.
A figyelmet megragadó színes képekkel, térképekkel és illusztrációkkal világítjuk meg a hadviselés minden részterületét, s így a Csaták az egyik legdrámaibb emberi tevékenység nélkülözhetetlen vizuális megörökítője is.
Csikány Tamás - Komárom, a szűz vár
A KOMÁROMI VÁR a Kárpát-medence és a közép-európai térség egyik legfontosabb stratégiai pontján helyezkedik el. Ennek köszönhette, hogy a 16–17. században a török hódítás ellen kiépített végvárrendszer meghatározó alapeleme, majd a napóleoni háborúktól az Osztrák Császárság hatalmas központi raktárvára volt.
A kötet a komáromi vár történetének azon időszakát mutatja be, amikor a Habsburg-birodalom politikai és katonai vezetői, a sorozatos háborús kudarcok után, rászánták magukat a birodalom katonai biztonságának újragondolására. Mayer von Heldensfeld táborkari ezredes 1807-ben készítette el azt a koncepciót, melyben Komárom egy központi helyzetű raktárbázisként, táborvárként és kettős hídfőként szerepel. A javaslatot I. Ferenc császár elfogadta és döntése nyomán a következő évben a meglévő komáromi vár átépítése és továbbfejlesztése megkezdődött.
A nagy lendülettel zajló építkezéseket az 1809-es háború még inkább sürgette, különösen, amikor Komárom vidéke a hadszíntér részévé vált. A kiépülő vár hasznosságát az 1809. június 14-i győri csata utáni események mutathatták meg először. A vereséget szenvedett osztrák és magyar csapatok a komáromi sáncok védelmében kelhettek át a Dunán, és rendezhették soraikat. A franciák meg sem próbálták a komáromi erődöket támadni.
A wagrami csatavesztése után a császár nem fogadta el a Károly főherceg által kötött fegyverszünetet, és Komárom központtal újra kívánta szervezni a hadseregét. A várba költözött a császári udvar, hetekig innen irányították a birodalmat. Közben folytak az építkezések, sáncokat emeltek nemcsak a vár egyes elemei köré, hanem a környéket is védelmi vonalakkal látták el. A munkálatok a békekötésig tartottak. A komáromi vár 1809-ben bizonyította, hogy helyesen döntöttek, amikor a kiépítését megkezdték, és a szerzett tapasztalatok alapján a következő hetven évben az Osztrák Birodalom elsőrangú erődítményei között tartották számon.
CSIKÁNY TAMÁS ezredes húsz éve tanít a magyar katonai tisztképzésben, kutatási területe a kora újkori, újkori európai és magyar hadművészet története. Az MTA doktori címét az 1848–49-es magyar szabadságharc hadművészetének tudományos feltárása során elért eredményeiért kapta meg, publikációinak többsége is e történelmi korszakkal foglalkozik. A komáromi vár történetét már szintén majd' húsz éve kutatja, e témában is több tanulmánya, illetve egy könyve jelent meg, a Horváth Csabával közösen írt Komárom erődváros. E kötet is Szamódy Zsolt fényképeivel együtt lát napvilágot. A szerző szemléletmódja elsősorban a katonát igyekszik előtérbe helyezni, a gondolkodó, a hivatásának elkötelezett, és kötelességét minden elé helyező embert. A hadtörténelmi események bemutatásánál, elemzésénél a katonai gondolkodás logikáját követi, a hadművészet általános törvényszerűségeit alkalmazza ott is ahol kevesebb forrás áll rendelkezésre. Vallja ugyanakkor, hogy a hadtörténelem szerves része az általános társadalomtörténetnek és hitelesen csak abba ágyazva kutatható, tanulmányozható.
Ismeretlen szerző - Hadvezérek - A harcmezõk urai
Háború nem létezhet hadvezérek nélkül – vezetőre mindig szükség van a csaták és hadjáratok idején. Könyvünkben különböző nemzetiségű történészek és katonai szakértők vázolják fel lenyűgöző alapossággal a világ legnagyobb hadvezéreinek életpályáját, földön-vízen-levegőben vívott leghíresebb csatáikat, kezdve a nagy perzsa uralkodóval, a Kr. e. VI. században élt Nagy Kürosszal, és Vo Nguyen Giap tábornokkal, a vietnami háború hősével zárva a sort.
A világ – Kína, India és Afrika, Európa és Amerika – legjobbjait bemutató válogatás a hadviselés kétezer-ötszáz éves történetét tárja elénk, mindig az adott főhős szemszögéből vizsgálva az eseményeket. Megismerhetjük, hogyan változott a taktika és a stratégia, illetve a háború természete az évszázadok során.
A felsorolásból természetesen nem hiányozhat Nagy Sándor, Hannibál, Julius Caesar, Szaladin, Dzsingisz kán, Hunyadi János, Napóleon, Wellington, Nelson, Ulysses S. Grant, Erich Manstein, Zsukov marsall, de szerepelnek könyvünkben olyan, kevésbé ismert hadvezérek is, mint Tojotomi Hidejosi, a „japán Napóleon” vagy Nádir sah, a XVIII. század perzsa hódítója. Kötetünk több mint száz életutat részletesen ismertet, a Hadvezérek A-tól Z-ig című fejezet kiegészítéseivel azonban az életrajzok száma meghaladja a kettőszázötvenet.
E portrékkal, a fegyverek és az egyenruhák fényképeivel, a csaták korabeli ábrázolásaival gazdagon illusztrált, több mint százhúsz színes hadjárati térképpel és háromdimenziós csataleírással kiegészített kötetből mindenki megtudhatja, „mi tesz egy hadvezért naggyá”, és mondhatni ajánlott olvasmány minden, a hadtörténet iránt érdeklődő olvasó számára.
440 színes és 105 fekete-fehér illusztrációval
Ismeretlen szerző - A hadművészet ókori klasszikusai
A hadtörténelemnek és ezen belül a hadművészet történetének tanulmányozása elválaszthatatlan a történelem egész folyamatának megértésétől. Ennek a feladatnak elvégzését akarja az ókorra, a rabszolgatartó társadalmak korára vonatkozóan megkönnyíteni a jelen forrásgyűjtemény.
R. G. Grant - Katonák
5000 év háborúinak és csatáinak átfogó, gazdagon illusztrált történelme.
A látványos és tanulságos album az ókori görög hoplitától a középkori lovagon át a mai különleges alakulatokig azoknak a szemszögéből ábrázolja a harc drámáját, akik a főszerepeit játsszák – a vonalak mögött és a küzdelem véres forgatagában.
A KATONÁK enciklopédikus mű. Tárgyalja a mindenkori harcos kiképzését, harcmodorát és harci technikáit, részletes fotográfiákon mutatja be uniformisait, fegyvereit, személyes használati tárgyait is: figyelemre méltó alapossággal dokumentálja a katonaélet képi valóságát is.
„A HÁBORÚT A KATONÁK NYERIK MEG, A BABÉROKAT ELLENBEN A TÁBORNOKOK ARATJÁK LE.”
Kubinyi András - Nándorfehérvártól Mohácsig
A jeles történész kötetében olyan korábban már publikált tanulmányai kaptak helyet, melyek az 1456 és 1526 közötti időszak magyar hadtörténetének témakörében fogantak. Bevezetésként a nándorfehérvári diadalról, annak körülményeiről és következményeiről olvashatunk. Ezt követően Mátyás király és Jagelló-házi utódai hadügyének logisztikai kérdései kerülnek terítékre, majd a korszak vár- és várostörténetébe nyerhetünk betekintést. Megtudhatjuk, melyek voltak hazánk legfontosabb végvárai, milyen hatással voltak a háborúk a jelentősebb magyar városok életére, milyen plusz terheket rótt a polgárságra a hadakozás finanszírozása, sőt, olyan érdekességeket is, hogy miként fegyelmezték a katonákat Mátyás hadseregében, vagy milyen ügyek tartoztak a királyi kapitány hatáskörébe. Olvashatunk a fejérkői jobbágyok 1520 körüli megmozdulásairól, az 1523-as Szávaszentdemeter-Nagyolaszi térségében magyar győzelemmel végződő csatáról, Szulejmán szultán állítólagos békeajánlatáról és a mohácsi csata előzményeiről, megismerhetjük a 16. század eleji magyar hadsereg sajátosságait, a külpolitikai eseményeket, illetve a nemességnek a török veszélyhez való viszonyulását. Az utolsó fejezetben a szerző Elkerülhető volt-e a középkori Magyar Királyság bukása? című eszmefuttatása kapott helyet. A kiadványt rövidítésjegyzék, a tanulmányok első megjelenési helyének listája, személy- és helynévmutató, angol és német nyelvű összefoglalás zárja.
Nic Fields - A fáraók katonái
Egyiptom fáraói saját korukban mitikus lényeknek számítottak, hatalmuk és rangjuk sok évezreden át lenyűgözte mindazokat, akik kapcsolatban kerültek velük. Kötetünkben a Középbirodalom korának Egyiptomát fenntartó és védelmező közkatonák életét mutatjuk be. Ritka leletek segítségével tárjuk az olvasók elé a középbirodalmi fáraók hadseregét – az íjászoktól a közelharcot vívó katonákon át az uralkodó kísérőiig. Ókori forrásokra támaszkodva részletesen elbeszéljük a tengeri és szárazföldi csaták menetét, de közben egyedülálló bepillantást nyújtunk az olvasó számára a katonák életének mindennapjaiba is, étrendjüktől kezdve egészen az általuk imádott istenekig.
Stig Förster - Markus Pöhlmann - Dierk Walter - A világtörténelem nagy csatái
A világtörténelem fontos, meghatározó eseményei a háborúk, ezek menetét pedig általában a csaták döntik el. A kötet ebből a sajátságos szemszögből – a csaták lefolyása felől – szemléli a történelmet, amikor 24 fejezetében ugyanennyi fontos katonai összeütközést ír le a szalamiszi csatától kezdve a középkori Anglia sorsát eldöntő hastingsi csatán át Waterlooig, Sedanig, Sztálingrádig és a Sínai-félszigetért vívott ütközetig. E könyvnek nem az a célja, hogy a világtörténelem legfontosabb csatáit mind bemutassa. Minden ilyesfajta kiadvány bizonyos mértékben a szerkesztők önkényes döntését tükrözi. Akárki lapozza fel a tartalomjegyzéket, talál majd olyan csatát, amit feltétlenül meg lehetett volna említeni, vagy ami számára lényegtelennek tűnik. A szerkesztők a jelen munkában arra törekedtek, hogy minden korból, valamint a szárazföld, tenger és levegő dimenzióiból egyaránt mutassanak be ütközeteket, melyekben – összes különbözőségük ellenére – egy közös vonás mindenképpen napfényre kerül: a csatában néhány órára vagy napra összesűrítve megfigyelhető az adott korszak harcmodora, ez pedig az ellenfelek társadalmi rendjét tükrözi. A legkitűnőbb szakemberek által leírt eseményekből nemcsak fontos hadtörténeti tények derülnek ki, hanem árnyaltabb képet kaphatunk a történelem menetéről is.
Tim Newark - Sorsfordító ütközetek
50 csata, amely megváltoztatta a modern történelem menetét
Ötven, a hadviselést átalakító és a modern történelem menetét megváltoztató összecsapás lebilincselő bemutatása. A győzelem lényege; a legnagyobb katonai hiba; a harci szellem; a háborúk tanulságai – 1792-től 1995-ig.
John Keegan - A tengeri hadviselés története
A kiváló brit hadtörténész könyvének tárgya: hogyan harcolt az ember a tengeren a sorhajók virágkorától a tengeralattjárók megjelenéséig. Elemzése négy kulcsfontosságú ütközetre koncentrál. Ezek a trafalgari, a jütlandi, a Midway-szigeteki és az atlanti-óceáni ütközet.
A mű nemcsak ismerteti a tengeri hadviselés fejlődését a vitorlás hadihajóktól a csatahajókon át a repülőgép-anyahajókig és a tengeralattjárókig, hanem mintegy élményszerűvé is teszi az olvasó számára, hogy a csata ára – akár tengeren, akár szárazföldön vívják is – emberéletekben méretik.
"A világ legkiválóbb hadtörténészének könyve."
Tom Clancy
Nagy Kálmán - A honfoglalás korának hadtörténete
Isten kegyelméből a teljes szellemi és fizikai erőben életének 98. esztendeje derekán járó Nagy Kálmán ny. huszárezredes, a Zrínyi Miklós Akadémia egykori professzora, a második világháborúban kötelességétteljesítő és az ötvenhatos szabadságharcban helyzetfelismerően önként cselekvő hős osztja meg legújabb könyvében mindazt a tudást, amit múltunk egy meghatározó korszakával kapcsolatosan sok évtized alatt felhalmozott. Ezúttal kutatási területei közül a Kárpát-medencei végleges magyar honfoglalás, valamint az ennek keretet adó megelőző és követő évtizedek hadtörténelméről írta meg mindazt, amit a késői utódoknak is tudniuk kell. Elméleti tudása és gyakorlati tapasztalata alapján eleven életközelbe hozza olvasóinak - visszatérően elvi, egyetemes történeti, magyar fejlődéstörténeti, katonapolitikai, hadvezéri, hadművészeti megközelítéssel - a 862-894 között a Keletről a Kárpát-medencébe és azon túl Nyugat felé irányulóan segítséget nyújtó, az Árpád fejedelem vezérletével 895-900 között e térségben a végleges honfoglalást megvalósító, az ugyancsak Árpád irányítása alatti 898-907 között vívott honvédő és a 900-970 közti, távoli déli, nyugati és keleti területekre is elvezető honbiztosító hadjáratok eseménytörténetét.
Csikány Tamás - A harmincéves háború
Háborúk–csaták–ütközetek címmel a Korona Kiadó Vadász Sándor professzor által szerkesztett új sorozata a legfontosabbaknak tartott háborúk történetét öleli fel. A jelen első kötet a harmincéves háború egészéről, valamint a háború nevezetesebb csatáiról ad átfogó képet. A részletes és színes csataleírásokon kívül a szerző nagy hangsúlyt helyez a korabeli fegyverek, a vár- és sáncépítészet bemutatására, a hadművészet lényegének kifejtésére.
A fordulatos leírásokat gazdag képanyag és a kor hangulatát remekül tükröző színes grafikák teszik még szemléletesebbé.
Külön fejezetek foglalkoznak a magyarok részvételével a harmincéves háborúban. Különösen Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadseregének leírása és tevékenysége kap nagy figyelmet. Bethlen ismerte fel elsőként, hogy a hagyományos magyar hadseregszervezés elavult, már nem fele meg a kor követelményeinek. Ő maga 42 csatában és ütközetben harcolt, melynek során bizonyította a bátorságát, hadseregszervező és hadvezéri képességét. Képet kaphatunk arról, hogy vállalkozásai, megrohamozásai és hadviselései nemegyszer hogyan kergették szinte az őrületbe ellenfeleit.
Ismeretlen szerző - A magyar hadtörténelem évszázadai
Hosszú évtizedek óta e kötet vállalkozik elsőként – időrendben haladva – a magyar hadtörténet egészének a bemutatására, a magyar államalapítástól egészen Magyarország NATO csatlakozásáig. A meghívott 23 szerző a magyar hadtörténetírás fiatalabb és tapasztaltabb generációi, egyetemi és intézeti kutatóműhelyei képviseletében mutatja be a magyar hadtörténelem legizgalmasabb fejezeteit, mindvégig felhasználva a hazai és külföldi levéltári és nyomtatott forrásokat, hasznosítva a hadtörténetírás hagyományos, vagy éppen forradalmian új módszereit, szempontjait és eredményeit. A kötetben található jegyzetek, térképoldalak, bibliográfia és életrajzi adattár, hely- és személynévmutató segítenek abban, hogy a kötet a magyar hadtörténelem korszakos kézikönyve legyen.